Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
%f(w!ap 1979. OKTÓBER 2., KEDD FÓKUSZ Kennedy jelölt? I Az elmúlt napokban több Információ érkezett arról, hogy az utolsó Kennedy testvér — Edward — korábbi szándékaival ellentétben — indul az 1980 —83-as időszak amerikai elnökségéért kezdett kampányban. Felmerül a kérdés: annyi ív után, amit Kennedy tulajdonképpen a nagy politika hátsó udvarában töltött, miért. dönt úgy, hogy megpróbálkozik elérni az Egyesült Államok legmagasabb tisztségét, az elnökséget. Hosszú ideig mint emlékezhetünk rá, két bátyjának tragikus sorsa tarthatta vissza attól, hogy képességeinek megfelelő szintű helyet keressen magának az amerikai politikai irányító gépezetben. Noha személyes indítékai (hogy valójában, mi késztette az indulásra) még nem teljesen tisztázottak, a cikk elején felvetett kérdésre mégis választ ad- hat az amerikai belpolitikai helyzet, a gazdaság állapotának vizsgálata. Maga Kennedy is hangsúlyozta, nem személyes okokból indul el erre az útra, hanem mindenekelőtt pártjának, országának érdekeit tartja szem előtt. Ismeretes, hogy a mai Amerika átlagemberének első számú gondja nem a külpolitika, nem a globális kérdések belső ve- tülete, hanem a saját gazdasági helyzete. Magyarán: heti, havi fizetését milyen arányú infláció apasztja, a fűszeresnél, a hentesnél mennyit kell fizetnie az élelmiszerért, gépkocsiját mennyiért töltik fel benzinnel. Nos,' ezekre a kérdéseikre a Jelenleg hivatalban levő elnök, Carter még mindig nem adott a tömegek számára kedvező választ. Mindez számokban kifejezve: az amerikai pénz elértéktelenedésének üteme jelenleg évi 13—15 százalék, legalább nyolcmillió amerikainak nincs munkája, még a kis tőkések, kisvállalkozók is panaszkodnak, hogy a nyomasztó gazdasági gondok és a küszöbönálló recesszió, profit-, sőt némelykor létérdekeikben fenyegeti őket. A belső gazdasági bajok fejeződnek ki < az egyik legérzékenyebb mutató, a dollárárfolyam alakulásában is. Találóan jegyezte meg egy svájci bankár az arabolaj-pén- zeknek az Egyesült Államokból való kiáramlását kommentálva: az arabok nem bíznak sem Carter elnökben, sem pedig a dollárban. Jó taktikai érzékre utal tehát, hogy Edward Kennedy el- nökjelöltségi szándékára célozva hangsúlyozta, hogy kampányának középpontjába o gazdasági helyzet megjavítását helyezi. Mint mondta nem is annyira Carter konkrét intézkedéseinek tartalmát, hanem inkább az elnök vezetési stílusát helyteleníti. „Nem az a fó baj, hogy a gazdasági helyzet rossz, hanem hogy az amerikai népnek megfelelő irányításra van szüksége.” Mint hangsúlyozta, szükség van rá, hogy a tömegek bízzanak a vezetőikben. S mikor azt kér- lezték tőle, hogy Carter bír- a-e ezt a bizalmat. Edward Kennedy tömören így válaszolt: nem. Kennedy várhatóan maga mö- 7ötí tudja majd' pártjának, a demokratáknak a tömeges támogatását. Nem is annyira ;zemélyes képességei, vagy még mindig hiányzó részletes politikai programja miatt, ha- lem mert a demokraták is isztában vannak vele: egy yenge, kapkodó, a súlyos roblémákra még átmeneti xegoldíst sem találó Carterral z élen a párt veszíthet a ulcsfohtosságú, 1930-ra és zon jóval túlmutató elővá- isztási csatározásokban. D. P. íz SZKP főfükára a SILT-ról, a leszerelést hátráltatókról A Szovjetunió tartós békére törekszik A Szocialista Intemacionálé küldöttségének tárgyalásai A leszerelés időszerű kérdé- esiről folytatott megbeszélést Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a Szocialista In- ternacionálé leszerelési munkacsoportjának küldöttségével, amely Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke, a munkacsoport elnöke vezetésével tartózkodik Moszkvában. Brezsnyev rámutatott: a Szovjetunió Kommunista Pártja mindig kulcsfontosságú kérdésnek tekintette a leszerelést, amely minden ország dolg'zói számára létérdek. Az 1970-es években sikerült elérni azt, hogy a feszültség jelentős mértékben enyhüljön, sikerül háttérbe szorítani a hidegháború híveit. Létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy fontos lépéseket tegyenek a fegyverkezési verseny korlátozása felé. — Brezsnyev ezzel kapcsolatban szóit a SALT—II. szerződésről, és megállapította: a szerződés nemcsak a hadászati fegyverzet mennyiségi és minőségi korlátozását jelenti, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy tovább haladjanak ezen az úton. Az SZKP főtitkára ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az enyhülés és a leszerelés ellenségei még korántsem tették le a fegyvert Az SZKP főtitkára szólt azokról az imperialista propagandafogásokról is, amelyek az állítólagos szovjet veszélyt igyekeznek felhasználni. Megállapította: ez hazugság és csupán a fegyverkezési verseny kezdeményezőinek Jcödö- sítése, köztük azoké, akik most olyan terveket szorgalmaznak, amelyek megvalósulása Nyu- gat-Európát a Szovjetunióra irányzott amerikai fegyverek kiindulópontjává változtatná. Ezek az erők veszélyes játékot folytatnak a tűzzel — mondotta Brezsnyev — a Szovjetunió senkit sem fenyeget, senki ellen sem készül támadást indítani — mondotta az SZKP főtitkára. — A Szovjetunió tartós békére törekszik, amikor kiépíti védelmét, semmit sem tesz azon felül, ami elengedhetetlenül szükséges a saját és a szövetségeseinek biztonságához. Leonyid Brezsnyev arra hívott fel, hogy a leszerelés terén a szavakról térjenek át a tettekre. Kalevi Sorsa és Bernt Karlsson, a Szocialista Inter- nacionálé főtitkára köszönetét mondott Leonyid Brezsnyev- nek azért, hogy pontosan és világosan kifejtette a Szovjetunió álláspontját a leszerélés problémáiról. Ä kambodzsai nemzeti front határozata A nemzeti egység erősítésé A nemzeti egység kiszélesítéséről és megerősítéséről, a nemzetgyűlési választások előkészítéséről, az új alkotmány kidolgozására, az éhínség elleni küzdelem fokozásáról, a közigazgatás és a hadsereg megszilárdításáról határozottá kambodzsai nemzeti egységfront második kongresszusa A tanácskozáson újraválasztották a front kibővítétt központi bizottságát, amelynek elnöke ismét Heng Samrin lett. A delegátusok vasárnap egyhangúlag elfogadták a nemzeti egységfront második kongresz- szusának határozatát, amely bevezetőjében leszögezi: „a jelenlegi helyzet Kambodzsában visszafordíthatatlan”. A határozat üdvözli a Pol Pot- rezsim megdöntése óta — á nagy nehézségek ellenére — elért sikereket, a forradalmi hadsereg megerősödését, a lakosság minden rétegének képviselőit, a nemzeti kisebbségeket, akik összefogva meghiúsítják az ellenség bomlasztó kísérleteit, és az ország újjáépítésén, békés élet megteremtésén munkálkodnak. Hétfőn Hanoiban befejeződött Bolgár-vietnami tárgyalás Barátsági és együttműködési szerződés, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szolgáló négy másik egyezmény aláírásával hétfőn Hanoiban befejeződtek a legmagasabb szintű bolgár— vietnami tárgyalások. A Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöké vezette bolgár párt- és állami küldöttség a hét végén bonyolította le a tárgyalásokat a Le Duan, a VKP KB főtitkára vezette vietnami tárgyaló delegációval. A megbeszélések és azok eredményei — miként vietnami és bolgár részről egyaránt hangsúlyozták — tovább erősítik a két párt és ország szőrös, testvéri együttműködését. Hétfőn — a tárgyalások bea CSAK RÖVIDEN... A szocialista országok akadémiáinak képviselői Tallinn- ban tartották 9. értekezletüket. Részt vett a bolgár, a csehszlovák, a kubai, a lengyel, a mongol, az NDK. a szovjet, valamint a vietnami akadémia képviselője. A. magyar delegációt Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára vezette. Chilében a katonai diktatúra durván megsérti az alapvető emberi jogokat. Ennek ellenére az ország népének igazságos harca erősödik — mondotta Havannában Ottilia Vargas, a Chilei Politikai Foglyok Szervezetének képviselője. Hétfőn Jogerőre emelkedtek azok a szerződések, amelyeket a Panamai Köztársaság és nz Egyesült Államok — évekig tartó szívós alkudozás után 1977 szeptemberében írt alá. Nagygyűlést tartottak vasárnap az afgán fővárosban. A több tízezer felvonuló éltette az Afganisztáni Népi Demokratikus Pártot, elítélte a haladó rendszer ellen támadókat. Karmanksz Moszkvában Golyózáport zúdítottak a baszkföldi San Sebastianban három rendőrre. Egy meghalt, kettő megsebesült. A tettesek feltehetően az ETA nevű terrorszervezet tagjai. Megnyílt a Brit Munkáspárt kongresszusa. A részvevők megvitatják a választási vereség, a megosztottság következtében kialakult nehéz helyzetet. A nyugatnémet hadügyminiszter Washingtonba utazott, hogy tárgyalások útján próbálja meg elsimítani a két állam között egyre élesebbé váló katonapolitikai ellentéteket. Eiscnrd Bonnban m Hétfőn megérkezett Moszkvába Konsztantin Karaman- isz. A görög miniszterelnököt A kíséretét a repülőtéren llekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának el- löke, Andrej Gromiko külügy- niniszter, Pjotr Gyemicsey culturális miniszter, Vlagyimir Kirillin miniszterelnök-he- yettes, valamint a szovjet politikai és társadalmi élet szá- \ mos képviselője és a diplomáciai testület tagjai fogadták. A békéért vívott küzdelem kérdéseiről, nemzetközi problémákról szólt Alekszej Koszigin pohárköszöntőjében, amelyet hétfőn este mondott a Ka- ramanlisz tiszteletére adott díszvacsorán. A kelet—nyugati kapcsolatokról, a leszerelésről tárgyalt Bonnban a francia—nyugatnémet csúcstalálkozó két résztvevője, Helmut Schmidt és Giscard d’Estaing. Áttekintették a SALT—II. megállapodás nyomán kialakuló európai helyzetet. fejeztével — a hanoi elnöki palotában Le Duan és Todor Zsivkov aláírta a vietnami— bolgár barátsági és együttműködési szerződést. Ezután került sor négy további megállapodás (konzuli .egyezmény, a tengeri szállítási, illetve légiközlekedési együttműködési megállapodás, valamint a műszaki-tudományos kooperáció fejlesztését szolgáló egyezmény) aláírására. A bolgár küldöttség az aláírási ceremónia után nagygyűlésen találkozott Hanoi lakosságának képviselőivel. Le Duan a nagygyűlés megnyitó beszédében azt hangoztatta, hogy „a bolgár párt- és állami küldöttség hanoi látogatása támogatás a vietnami népnek, amely egyidejűleg építi a szocializmust országában, és védelmezi azt a kínai terjeszkedési kísérletekkel szemben”. Todor Zsivkov válaszbeszédében élesen elítélte a Vietnam elleni kínai agressziót, és kijelentette: „Vietnam nincs egyedül, élvezi a testvéri szocialista országok támogatását.” A bolgár párt- és állami küldöttség hétfőn Hanoiból Ho Si Minh városba utazott. Onnan kedden hivatalos látogatásra Kambodzsába érkezik, majd egynapos tárgyalás után felkeresi a harmadik indokínai országot, Laoszt is. Magyar és szovjet üdvözlő táviratok A Kínai Népköztársaság mfegalakulásának 30. évfordulója alkalmából Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Hua Kuo- fenget, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnökét. ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és minisztertanácsa táviratban üdvözölte a Kínai Népköztársaság országos népi gyűlésének állandó bizottságát és államtanácsát a Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmincadik évfordulója alkalmából, A távirat hangsúlyozza: a Szovjetunió mindenkor nagy jelentőséget tulajdonított és tulajdonít ma is szomszédjához, a Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatainak. Következetesen törekszik e kapcsolatok javítására és en nek érdekében némegysze tett konkrét, gyakorlati javas latokat. A szovjet—kínai államközi kapcsolatok megfele lő alapjait a békés egymá mellett élés, az egyenjogúság a szuverenitás és a terület egység kölcsönös tiszteletbe: tartása, az egymás belügyei- be való be nem avatkozás elvei, az erőszak alkalmazásának elvetése képezheti. A Szovjetunió a jövőben is ezekhez az elvekhez tartja magát, és abból indul ki, hogy a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok kialakítása megfelelne a Szovjetunió és Kína népei óhajának. Az ázsiai és a nemzetközi béke és biztonság érdekeinek. New-Yorkbnn, az ENSZ-kt'zgyüIésen Pttja—Chnoapek-találkozó Púja Frigyes külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője New Yorkiban találkozott Boliuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszterrel. A meleg elvtársibaráti légkörben lefolyt megbeszélésen áttekintették a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő kérdéseket, valamint az ENSZ-közgyűlés napirendjén szereplő témákat. Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakának a Pol Pót-rezsim elismerésével kapcsolatos döntéséről , dr. Antalffy György professzor, a Magyar Jogász Szövetség elnöke, a Béke-vi- lágtanács emberi jogokkal foglalkozó bizottságának tagja nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. — A határozat az egész ha ladó emberiség, a világ álla mai többségének felháborodó sát, egyet nem értését ^ltott ki — mondotta. — hflr má köztudottak azok a ténye (Kambodzsa lakosságána. csaknem a felét kitevő hárorr. millió ember — köztük, gyere kék és öregek — megfeemm sítése), amelyeknek már csa az egyetemes humánum alap ján is a Pol Pot-rendszer tá mogatásának a megvonását kellett volna kiváltaniuk, min ahogy ténylegesen ki is váltották a világ nagyobbik részében — mutatott rá dr. Antalffy. Hubának joga van szuverenitása védelméhez Castro sajtóértekezlete Üjabb interjúban válaszolt yasárnap Fidel Castro kubai államfő az úgynevezett „szovjet harci egységek” kubai jelenlétére vonatkozó amerikai állításokra. Az amerikai CBS televíziótársaságnak adott nyilatkozatában a kubai államfő nem zárkózott el az eJől, hogy — amennyiben erre Washingtontól javaslat érkezik — találkozzék Carter elnökkel, vagy nogy Vance amerikai külügyminiszter tárgyaljon Malmiercával, a kubai diplomácia vezetőjével. A. beszélgetés során a kubai -államfő megismételte: az amerikai kormányzat által az el nem kötelezett országokha- todik csúcsértekezlete idején ..megkérdőjelezett” szovjet alakulat 17 éve. van kubai földön. 1 Megválaszolásra vár, hogy miért éppen — az egyébként újraválasztásért harcba induló — Carter elnök tartja Szenátorok mérsékletre intik Cartert Vance-Dsbrinyin eszmessere Cyrus Vance amerikai külügyminiszter vasárnap hivatalában tanácskozott Anatolij Dobrinyin washipgtopi szovjet nagykövettel. A váratlan megbeszélésről, amely ötnegyed óráig tartott, egyik fél sem nyilatkozott. (Valószínűleg az úgynevezett kubai kérdésről volt szó — a szerk.) Carter elnök tanácsadóival hétfőn tovább dolgozott tv-beszédén, amelyben (magyar idő szerint kedden hajnalban) hírül adja majd az amerikai álláspontot, -az esetleges lépéseket a Kubában állomásozó szovjet kiképző alakulatok mesterségesen felszított ügyében. A döntések közeledtével mind több a figyelmeztető. mérséklő- tanács a Fehér Ház címére. Robert Byrd, a szenátus demokrata párti tagozatának vezetője, a hétfői The Washington Post- ban szenvedélyes hangon állt ki azért, hogy ne engedjék veszendőbe menni a SALT—ti. szerződést a jelentéktelen „kubai ügy” miatt, amelynek sem- 'mi köze a SALT-hoz. Értelmetlen volt, hogy a Carter-kormány leszögezte: elégedetlen a kubai status quo-val. pedig még pontosan nem is tudtuk, mi a helyzet. Minden eddigi hírszerzői jelentés arra mutat, hogy a kérdéses szovjet csapátok évek óta Kubában vannak, lehet, hogy már a hatvanas évek óta, s éppen ezért nem jelentenek „erőpróbát” vagy ..kihívást” — írta Byrd. A SALT—II. törvénybe iktatásának elodázása a szerződés végét jelentené, holott az Egyesült Államok nemzeti érdeke a megállapodás, elmaradása pedig bizonytalanságot keltene Amerika szövetségesei között, sőt az egész világon, mutatott rá a befolyásos szenátor. szükségesnek felvetni ezt a kérdést —; hangoztatta. Fidel Castro éles különbséget tett^z 1962-es, úgynevezett rakétaválság és a mostani „ál-válság” között. Rámutatott, hogy akkor több tucat nukleáris töltet, negyvenezer szovjet katona és számos bombázó repülőgép volt a sziget- országban. A szovjet—amerikai megállapodás után mindezeket kivonták Kubából, s akik maradtak, a status quo részeként, nem keltették fel ■ sem az akkori Kennedy-iéle, sem az őt követő elnökök vezette adminisztrációk aggályait. Arra a kérdésre, vajon a szóban forgó katonai személyzet harci egységnek minősíthető-e, a kubai elnök közölte: az Egyesült Államok által most megkérdőjelezett kiképzőnontban 1962 óta — cserélődött személyzettel ■— azonos létszámú és azonos feladatú egység tartózkodik. Visszautasította a kubai elnök azt a provokatív kérdést, amely arra akart választ kapni, hogy Kuba — bizonyítandó, hogy „nem a Szovjetunió csatlósa” — kiutasítaná-e a szovjet katonai kiképzőket és azok távoznának-e Kubából? „Sem Kuba, sem Latin-Ame- rika nem hitbizománya az Egyesült Államoknak. Kuba szuverén állam, amelynek joga van biztosítani e szuverenitás védelmét” — mondotta. Rámutatott, hogy Kubának nincsenek sem nukleáris, sem stratégiai fegyverei, bár mindaddig, amíg a világ valameny- nyi országa nem mond le ennek birtoklása jogáról, elvben Kuba sem teszi ezt. Az ország a Szovjetuniótól, mint egyetlen országtól, szerzi be védelméhez szükséges fegyverzetét. A Szovjetuniónak — 1962 óta — szerződése van az Egyesült Államokkal. Teljességgel helytelen tehát arról beszélni, hogy Kuba — „nukleáris revolverként” — fenyegeti az Egyesült Államokat. Fidel Castro végül kifejezte reményét, ho«y az Egyesült Államok elnöke is lehetőséget ad a kubai sajtónak arra, hogy képviselői kérdéseire válaszolva is kifejtse álláspontját a szovjet katonai személyzet témájáról.
