Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-30 / 229. szám

■■■"Híradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1979. SZEPTEMBER 30., VASÄRNAP Vita a panasztörvényről Könnyebbé vált a hatósági munka Közérdekű bejelentések, javaslatok Megnyitó Múzeumi és műemlékvédelmi hónap A múzeumi és műemlékvé­delmi hónap ünnepélyes meg­nyitója október 1-én, hétfőn este 6 órakor lesz az MSZMP városi bizottsága székházának nagytermében. Ezen az ün­nepségen vehetik át a múze­umügy szolgálatában érdeme­ket szerzett nagykőrösiek a Pro Museo emlékplakettet. A megnyitó előadója ár. Novak László, az Arany János Mú­zeum igazgatója lesz, aki Me­zőváros és folklór címmel szá­mol be kutatásairól. Á közérdekű bejelentések­ről, javaslatokról és a pana­szokról szóló 1977-ben élet­be lépett 1-es számú törvény alighanem a részleteiben is legismertebb törvények közé tartozik. Városunk lakossága annak idején részt vett a megalkotásában is. Más vá­rosokhoz hasonlóan Nagykő­rösön is megrendezték a tör­vénytervezetet elemző nyilvá­nos fórumot. Azóta is sok szó esett a népszerű nevén pa­nasztörvényként szgmontar- tott jogszabályról. A törvény megtartását vizsgálta a Népi Ellenőrzési Bizottság, s en­nek eredményeit ugyancsak nyilvános fórum vitatta meg. Foglalkozott a törvény vég­rehajtásával a városi tanác3 végrehajtó bizottsága, a na­pokban pedig a Hazafias Nép­front városi bizottságának el­nöksége is. mégpedig kibőví­tett ülésén. Gyorsabb ügyintézés Ezen az elnökségi ülésen Pintérné dr. Torma Mária, a városi tanács vb-titkára tá­jékoztatta a népfrontmozga­lom városi vezetőit a tanácsi szakigazgatási szervek e tör­vénnyel kapcsolatos tevékeny­ségerői. Mint pnondotta, a rövid, tömör és könnyen ke­zelhető törvény külön érdeme, hogy rendkívül pontosan tisz­tázza a fogalmakat. A taná­csi szakigazgatási szervek na­gyon könnyen eldönthetik, hogy az átvett észrevételek közérdekű bejelentések,' köz­érdekű javaslatok, vagy pa­naszok-e. Erre a gyors dön­tésre szükség is van, hiszen az idén eddig már 460 közér­dekű bejelentés és javaslat ér­kezett a szakigazgatási szer­vekhez. Ezek közül 282-t a tanácstagi beszámolók alkal­mával, 156-ot a lakóbizottsági választásokon fogalmaztak meg a nagykőrösáek. A városi tanács osztályai, mondotta a továbbiakban Pintérné dr. Torma Mária, a tanácstagi beszámolókon jegy­zőkönyvezett bejelentésekre többnyire csak a törvény megszabta 36 nap lejártával adták meg a választ. Ennek magyarázata, hogy valameny- nyi tanácstagi beszámoló meg­tartására két hónap leforgása alatt került sor, s a jegyző­könyvek gyakran késve érkez­tek meg a tanácshoz. Emiatt nem lehetett a bejelentéseket rendezni, csoportosítani, s ez lassította az ügyintézést. A lakóbizottsági választások ese­tében már tarthatták a vála­szolásra megszabott 30 napos határidőt. Valamennyi bejelen­tés egyetlen héten belül ér­kezett a szakigazgatási szer­vekhez. Könnyű volt a beje­lentések rendszerezése, s ezért az ügyintézés is meggyorsult. A körültekintően megfogal­mazott válaszok időben el­juthattak a bejelentőkhöz. Ez a módszer a tanácstagi be­számolók esetében is követés­re méltó lehet. Új lakóbizottságok Rendkívül érdekes, s a ta­nácsi tervezés irányát is meg­határozó a bejelentések tar­talma, mondotta a vb titkára. A tanácstagi beszámolókon megfogalmazott 282 bejelen­tés közül több mint 40 a járdaépítéssel foglalkozott. Ha­sonló számú közérdekű beje­lentést tettek a nagykőrösiek csapadékvíz-elvezetéssel, sze­métlerakással és szállítással kapcsolatban. Sokan város- fejlesztési elképzeléseiknek adtak hangot. Hasonló volt a bejelentések tartalmi meg­oszlása a lakóbizottsági vá­lasztások alkalmával is. Az előzőekben említett be­számolók és választások óta kevés közérdekű bejelentés ér­kezett a városi tanácshoz. Ezek megválaszolása többnyi­re nem okozott gondot. Vé­gezetül Pintérné dr. Torma Mária elmondotta, hogy az új lakóbizottságok elismerés­re méltó igyekezettel kezd­ték meg munkájukat. Eljá.mak a szakigazgatási szerveknél la­kótársaik ügyeiben, össze­gyűjtik a közérdekű bejelen­téseket, s ezzel megkönnyítik a szakigazgatási szervek mun­káját. Felhasználatlanul A városi tanács végrehajtó bizottsága titkárának tájékoz­tatóját követően a HNF el­nökségének tagjai s a meghí­vott vendégek több kérdést tettek föl, hozzászólásaikban pedig elismeréssel szóltak a tanácsi osztályok tevékenysé­géről, a törvény végrehajtásá­ról. Csete Gyula, az elnökség tagja egyebek közt elmondot­ta, hogy a 460 közérdekű be­jelentés és javaslat megfogal­mazása városunk közélete de­mokratizálódásának a jele. Örömmel kell tudomásul venni, hogy a nagykőrösiek nem rejtik véka alá mondani­valójukat. A továbbiakban arra fi­gyelmeztetett, hogy a bejelen­tésekkel kapcsolatban bizo­nyos ellentmondások is mu­tatkoznak. Jó példa erre az,- hogy a járdaépítésre vonat­kozó javaslatokat figyelembe véve a városi tanács már tavasszal 40 ezer járdalapot szállíttatott azokba az utcák­ba, amelyek lakói ezt kérték. Ugyanakkor a járdák közül még nagyon sok nem készült el, a bejelentést tevők csak szavaik megfogalmazásában bizonyultak fürgének, a jár­daépítésben viszont már nem. Tarjányi Aladár, a Szakszer­vezetek Szakmaközi Bizottsá­gának titkára arra figyelmez­tette az elnökséget, hogy a tömegszervezeteknek és a tö­megmozgalmaknak, s velük együtt a tanácstagoknak na­gyobb propagandát kellene kifejteni a panasztörvénnyel kapcsolatosan a lakosság kö­rében. Dr. Törös László, a városi tanács állandó jogi bi­zottságának vezetője elisme­réssel szólt arról, hogy a nagykőrösiek az idén egyetlen alaptalan bejelentést sem tet­tek. Rossi Ervin, a HNF vá­rosi Bizottságának alelnöke hozzászólásában elmondotta, hogy a tanácsi szakigazgatási osztályok gyors intézkedése nemcsak a bejelentők meg­nyugtatása miatt fontos. Ar­ról van szó, mondotta, hogy a helyes és időben megérkező válaszok újabb bejelentés megfogalmazására késztethetik a javaslattevőket, sőt azok ismerőseit is, ez hozzájárul közéletünk demokratizálódásá­hoz. 1 Nyílt várospolitika A vita összegzéseként Pin­térné dr. Torma Mánia el­mondotta. hogy a városi ta­nács vezetésének valóban az a célja, hogy a törvény ma­radéktalan végrehajtásával is hozzájáruljon a nyílt város- politika erősítéséhez, a köz­élet demokratizálódásához. Gondokat okoz, hogy a beje­lentések, javaslatok túlnyo­mó többsége a városi tanács vb műszaki osztályához érke­zik, s ez az" ott dolgozókat rendkívül megterheli. Termé­szetesen a végrehajtó bizottság' igyekszik ezt a nehézséget minél előbb megszüntetni. Vé­gezetül Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának elnöke elégedet­ten állapította meg, hogy az 1977. I. sz. törvény, a közérde­kű bejelentések és javaslatok kezelése helyes mederbe tere­lődött. Farkas Péter Zenei világnap Ünnepi hangverseny Kórusok, szólisták Városunk zenekedvelői ok­tóber 1-én, hétfőn délután 5 órakor az Arany János Műve­lődési Központ dísztermében köszöntük a zenei világnapot. Az ünnepi hangversenyen Bá­lint Ferenc, a Nagykőrösi Ál­lami Zeneiskola igazgatója szól városunk zenei életének fejlődéséről, a világnap jelen­tőségéről. Az ünnepi est során fellép a konzervgyár fúvószenekara Simon István karnagy veze­tésével, a művelődési központ férfikórusa, citerazenekara és asszonykórusa Kis István ve­zetésével, valamint a zeneis­kola tanárai közül Orosz Lász­ló és Timkó Tamás. Közre­működik Bodrogi Istvánná versmondó. Jövő héten is Osztják a személyi számokat A következő héten, október mól október 6-ig a következő utcák lakói vehetik át szemé­lyi számaikat a Tomory úti városgondnoki irodán: Szultán, Zentai, Vági I., Partizán, Vil­lám, Alkotmány, Barát, Nik- losz J., Cifrákért, Székely, Ká­dár Kata, Vihar, Dugonics, Vak Bottyán, Hungária, Hosszúhát, Batthyány, Csalogány, Bíbor, Bokros, Szív, Rövid, Virág, Fo- garasi, Szivárvány, Zöldmező, Abonyi, Toldi, Vadas, Erkel, Hold, Zsolt, llosvay, Kun, Vá­góhíd, Pozsonyi, Somogyi, Sza­lag, Eperjes utcák, a Vági Ist­ván lakótelepen a IV., V., VI., VII. épület, a Gát utca, vala­mint a Pöcök, Nagyerdő, Nyár- kútrét, Temetőhegy és Vizállás- gátér dűlő. GAZDAISKOLÁT ALAPÍTOTT A homoki művelés úttörője A CSEMÖI PER véres ve­rekedésekkel és a másik jó­szágainak elhajtásával évszá­zadokig tartott Cegléd és Kőrös között. Végül is a me­gye elunva a folytonos ki­szállásokat és hiábavaló íté­leteket, kettéválasztotta a pusztát, az északi részt Ceg­lédnek juttatta, a déli felét Kőrösnek. A múlt század nyolcvanas éveitől egy más­fajta vetélkedés kezdődött Csemőben a két város kö­zött. a gazdák egymással versenyezve telepítettek újabb és újabb szőlőket és gyümöl­csösöket a régi birkalegelő­kön. Túlnan Vnghvári László és Végh Sándor százhatvan- százharminc holdas ültetvé­nyei ontották a jó bort adó szőlők mustját, innen B. Tóth Ferenc kétszáznegyven holdja. B. Tóth Ferenc zsellér 1845-ben született Nagykőrö­sön, Tanítói értelmes gondol­kodású, jól számoló gyer­meknek ismerték, ajánlották is a nagyhírű gimnáziumba, de a szülők szegénysége miatt a könyvek helyett a kapát és az eke szarvát kel­lett a kezébe fognia. A ki­egyezés esztendejében feles kukoricaföldet fogott, majd bérletet váltott a karai ha­tárban. Vállalkozása bevált, bő terméséből öt évre előre ki­fizette az árendát. Üjabb vállalkozása a homoly- táji húsz hold föld volt, ame­lyet hét holdas örökségből és megtakarított pénzéből vásá­rolt. Ezt a kisbirtokot néhány év múlva eladta és sógorával közösen megvett Csemőben kétszáznegyven hold homokot. Eleinte óvatos lassúsággal, ■később felgyorsuló lendület­tel indult a pusztaság szél­fútta talajnak meghódítására. A ceglédi részeken már díszlettek a szőlők és a gyü­mölcsösök. Ott a homokkal való birkózásnak hagyomá­nyai voltak. 1846-ban Szőke­halmán megkezdődött az ok­szerű gazdálkodás tanítása a Széchenyi kezdeményezte gazdaképző intézetben. Tan­gazdaságában a szántóföldi művelésen, a tehenészeten, juhászaton, sajtkészítésen és dohánytermesztésen kívül lét­rehoztak egy ezerhatszáz fá­ból álló törzsgyümölcsöst és egy tábla rajnai művelésű szőlőt. Az intézet gyümölcsfa- iskolájából ezrével indultak az oltványok a ceglédi határ­ba, a szőlővesszők az Ugye- rokba és az Irtványba. A szabadságharc bukása után a részvényesek meg­vonták támogatásukat, 1852- ben megszűnt a gazdaképző. De Cegléd Tanácsa nyomban létrehozott egy városi gyü­mölcsfaiskolát a Szőkehalmá­ról bejött Kránitz Ferenc ta­nár. kinevezett polgármester első intézkedéséről. A hetve­nes évek végén ide került főkertésznek a bihardiószegi vincellérképzőben végzett, majd a budai Entz-féle inté­zetet látogató Unghváry László, a későbbi európai hírű faiskolatulajdonos és sző­lész-borász. A ceglédi pél­dán okulva, B. Tóth Ferenc széthordatta homokbuckáit, föl töltögette a laposokat és betelepítette csemege-fajok­kal. Nyolc állandó szőlőmun­kásának rendes lakást épí­tett és borának egy jókora téglapincét. Az első sikeres szüret után nagy táblákban létesített újabb szőlőültetvényeket, közitük asztali bornak valót is. Az utakat gyümölcsfákkal szegélyezte. Több mint tíz­ezer csemetét ültetett ki. Fa­iskolájában maga oltotta, sze­mezte a vadoncokat. de a gyümölcsfa nemesítésére meg­tanította munkásait és az ér­deklődő gazdaifjakat is. Ad­dig vasúton hozatta a kőbá­nyai sertéshizlaldákból a trá­gyát. most e célból egy öt­venhatökrös marhahizlaló is­tállót emelt. Ezután idegen­ből már csak kisebb mér­tékben vásárolt trágyát. Té­len, az ablakon kipárolgó is­tállómeleget fölfogta egy nagy tyúkketrecbe. Az abban ápolt hatezer tojótyúk karácsonyra és újévre ellátta friss tojás­sal a pesti piacokat. Örökké tevékenykedett. Telkesített, bozótot irtott, mélyített, egyengetett, épített, borházat, lakóházat. Szőlőjét, gyümölcsét kiállította, gyü­mölcsöt és bort szállított Európa nagyvárosaiba. Lon­don. Párizs, Varsó. Bécs és Berlin kereskedői a körösi Csemő termékeit árulták. A betűvetéssel ismerkednek i Ezekben a napokban országszerte sokezer első pszfályos kisdiák ismerkedik az írás, olvasás és számolás tudományával. A megnövekedett igényeknek megfelelően kialakított tanter­vek nem kis feladatot rónak tanítóra, tanulóra egyaránt. Fel­vételünk a nagykőrösi Petőfi Sándor általános iskolában ké­szült. ahol ottjártunkkor Tege Anna tanító olvasásórát tartott az 1/b. osztályban. Ifj. Fekete József felvétele Terepverseny és birkózás A nagyszabású ceglédi hora- védeimá napon nagykőrösiek is szerepeltek. A fegyvertechni­kai bemutatót teljes egészé­ben az MHSZ Nk. Konzerv­gyári B-típusú lövészklubja tartotta. Berták László és ifj- Székelyhídi József (mindkettő: MHSZ Nk. Kinizsi Modellező­klub) vitorlázó-, illetve körre- pülőmodall-bemutatót tartott, és a kiállításon a körösiek 15 kis modellel is szerepeltek. A sorkötelesek tehergépkocsi-te­repversenyének országos dön­tőjében indult a korábban me­gyei győzelmet aratott körösi Zubány Sándor is. Az első na­pi elméleti, tesztlapos szerep­lése-jó! sikerült, a gyakorlati versenyen a középmezőnyben végzett a 10 ezernél több néző előtti vetélkedőn. Színvonalas országos birkózóverseny Az őszi idény első hazai bir­kózóversenye a sportotthoni Példáját sokan követték, az emberek kedvet kaptak a ho­moki telepítésekre. Idős korban sem lankadt munkakedve. Hatvanévesen újabb nagy vállalkozásba kezdett. Csemői telepét eladta Soós László rokonának és meg­vette a bokrosi csordalege­lőt. Paradicsomkertté vará­zsolta ezt a páskomot. Ud­varházat épített, parkot ter­vezett. 1914-ben tizenketted- magával megalakította a városi Gazdasági Egyesületet. Végrendeletében százötvenezer koronát hagyott a körösi egy­házra, iskolákra, csecsemő- otthonra, népkönyvtárra, a Gazdasági Egyesület Székhá­zára, a rokkanttelep létesíté­sére. Agrártörténetíróink különös figyelemmel1 kutatják a ho­moki kultúra kezdeteit, tisz­telettel adóznak az úttörők­nek, akik a filoxeravészes időkben új ösvényeket vágtak a krízisből való kimenetelre. AZ ÚJ IDŐK méltó elis­meréssel adóznak Kőrös, Kecskemét és Cegléd régi nagy embereinek, a homok hő­seinek, akik a reménytelen buckákon és laposokon kin­csekre találtak és gazdaggá változtatták a parlagon heve­rő pusztaságokat. Török Já­nos, Kránitz Ferenc, Ungh­váry László, Csókás József, Mathiász János és B. Tóth Ferenc emlékezetére iskolá­kat, intézeteket, városrésze­ket nevezünk el és emléktáb­lákat,- szobrokat avatunk. B. Tóth Ferencnek, a hajdani zsellérnek, a homok hősének szülővárosa, Nagykőrös szob­rot állított. Hídvégi Lajos országos serdülő kötöttfogású verseny volt. Kilenc sportkör 52 fiatalja kát szőnyegen, lel­kesen vetélkedett a színvona­las viadalon. Az öt elindult körösi sportoló közül a fiatal Kudri jól, bátran birkózott, és kezdeményezett. Fokti, vala­mint az erős nehézsúlyú me­zőnyben Varga István jól helytállt. A súlycsoportok győztesei és az érmes kindzsis helyezetitek a következők vol­tak. 42 kg-os súlycsoport (4 In­duló) : 1. Tamási (Gyöngyösi Spartacus). 45 kg-ban nem volt induló. 49 kg-ban (7 fő): 1. Gönczöl (Abonyi TSZ SK), 2. Kudri Károly (Nk. Kinizsi). 53 kg (5): 1. Csáki (Abony). 57 kg (6): 1. Gulyás (Kecskeráéti SC). 62 kg (8): 1. Hosszú Do­rogi AC). 67 kg (10): 1. Jáger (Csepel Autó). 72 kg (4): 1. Grósz (Abony). 78 kg (3): 1. Szűcs (Abony), 3. Fokti Amb­rus (Nk. Kinizsi). Nehézsúly (5): 1. Káló (Abony). A pontversenyben: 1. Abo­nyi TSZ SK 30, 2. Csepel Autó 15, 3. Gyöngyösi Spartacus 11, 4. Kecskeméti SC 9, 5. Dorogi AC 8, 6—7. Nk. Kinizsi és Esz­tergomi SZIM Vasas 4—4 pont­tal.' A birkózás híreihez tartozik még, hogy október 6-án váro­sunkban, a sportotthonban lesz a kötöttfogású NB Il-es csa­patbajnokság B-csoportjának küzdelemsorozata. A Diósgyőri VTK, a Szegedi EOL AK, az Eger SE, a Lehel SC (Jászbe­rény) és az Nk. Kinizsi erős emberei mérik össze erejüket. A körösiek szorgalmasan ké­szülnek a viadalra. S. Z. Hétfői sportműsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16 őrá: 21-es Volán—Tormás, 17: Kon­zervgyári jármű—Városi Ta­nács, kispályás TRAKIS Ku­pa-mérkőzés. Moziműsor Júlia. Színes amerikai film. Előadás kezdete: 4, 6 és 8 óra. Matiné Radó: Dóra jelenti. Magyar film. Előadás kezdete: 10 óra. Hétfői műsor ABBA. Színes, zenés svéd— ausztrál film. Előadás kezdete: 4 óra. Dráma a tengerparton. Szí­nes francia—olasz film (16 éven felülieknek!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom