Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-08 / 210. szám

1979. SZEPTEMBER 8., SZOMBAT Ismerkedés a megye egészségügyével Umbriai vendégek a kerepestarcsai kórházban Domenico Fortune!!? professzor (jobbról) Umbria tartomány életét és problémáit bemutató könyvet ad át dr. Lenner András igazgató főorvosnak Fekete József felvétele A Domenico Fortunelli pro­fesszor vezette Umbria tarto­mányi küldöttség, amely a Pest megyei Tanács meghívá­sára tartózkodik hazánkban, pénteken. Kerepestarcsára lá­togatott, s megtekintette az új kórházat. Az olasz vendége­ket dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese kísérte el a látogatásra. A kórházban dr. Lenner András igazgató főorvos tájékoztatta a küldöttséget az egészségügyi intézmény tevékenységéről és mutatta be a modern gyógyá­szati berendezéseket. Közművelődés az egészségügyben Péntek délelőtt} ülésén a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyebizott­ságának beszámolóját vitatta meg, amely a közművelődési határozat végrehajtásának leg­főbb tapasztalatait foglalta ösz- sze. Az egészségügyben tevé­kenykedő társadalmi aktivis­tákra támaszkodva a megye­bizottság az utóbbi években szép eredményeket ért el a sokrétű közművelődési mun­kában. Nemcsak az orvosok és az egészségügyi doigozók szak­mai és általános műveltségé­nek fejlesztéséért tettek sokat sajátos eszközeikkel, hanem a betegek és a lakosság egész­ségügyi kultúrájának gyara­pításáért is. A szakszerve­zeti aktivisták továbbra is támogathatják az egészség- ügyi intézményeket abban, hogy az integrációból adódó feladatok mellett a közműve­lődési munkában is előrelép­jenek. A testület elfogadta a me­gyei szakszervezeti iskola ügy­rendjét is. majd személyi kér­désekben döntött. Ä felkészülés feladd a beszámoló taggyűlések. > A párt- Központi Bizottsága ez év jú­nius 29-i ülésén határozatot hozott, hogy 1930 márciusára összehívja a XII. kongresz- szust. Ebből következik, hogy a kongresszust megelőzően, az irányító pártszerveknek és a pártalapszervezeteknek egész sor politikai, káder- és szervezeti feladatot kell megolda­niuk. Az irányító járási, városi pártbizottsá­gok — a megyei párttestületek határozatai alapján — ütem- és feladatterv szerint vég­zik munkájukat Bár a XII. kongresszusra csak a jövő év elején kerül sor, a pártszerveknél és az alap­szervezetekben is megkezdődött a vezetőség­választásokkal összefüggő érdemi politikai munka. A pár talapszervezeteknél — de az irányító pártbizottságoknál is — alapvető feladat annak tudatosítása, hogy a XII. kong­resszussal összefüggő feladatok elvégzése nem jelenthet befelé fordulást. A kongresszust megelőző választási munka nem célja, hanem eszköze a politiltai felada­tok megvalósításának. A kongresszus az V. ötéves terv befejezésének évében ül össze. Az időpont egyben módot ad a VI. ötéves terv fő irányának meghatározására. A párt- alapszervezetek ezt választási munkájuk so­port-értekezleteken összegzett tapa*. szolgáljanak. Követelmény, hogy a bes. elemezze az alapszervezet működési terű nek politikai, társadalmi, gazdasági és kui rális kérdéseit. Adjon számot a vezetőség ko. lektív munkájáról, a pártalapszervezet belső életéről, a párttagság munkájáról. A beszámoló térjen ki arra, hogy mi­lyen eredményességgel dolgoztak a XI. kong­resszus, a felsőbb pártszervek határozatainak és saját határozataik végrehajtásáért. Kapjon helyet, az alapszervezet jellegének megfele­lően, az alapszervezet gazdasági és gazda­ságpolitikai tevékenysége. Értékelje a beszá­moló az alapszervezet tagjainak ideológiai, politikai, kulturális fejlődését. Elemezzék az alapszervezetek beszámolói, a pártmegbizatá- sok teljesítését, a pártalapszervezet munkájá­nak hatását a pártonkívüliekre. Tartalmazza a tömegszervezetek pártirányításának hatá­sát és értékelje az ott dolgozó kommunisták munkáját. A pártalapszervezet vezetőségének 5 év munkájáról tehát átfogóan kell számot adnia a beszámoló taggyűlésen. Az összege­zésnél fel kell használni, az elmúlt évek be­számoló taggyűléseinek anyagait. De a be­számoló ne legyen a 4 év beszámoló taggyű­léseinek számtani összegezése. Váci Kötöttárugyár Amire tudásunkból, erőnkből futja A kongresszusi munkaverseny ellesett pillanatai Peregnek az orsók. Finom pihéket lebbent meg olykor a körhurkoló üzemrész ajtaján betévedő szeptemberi szél. Négy gép körül sürgölődik, ellenőrzi a munkát Parnó Sándomé, a Váci Kötöttáru- gyár Angela Davis nevét vise­lő szocialista brigádjának ve­zetője. A hetvenkét és száz­nyolc munkaegységes, tehát ennyi' fonalat pergető, szövő­gépek munkáját figyeli, iga­zítja a szálakat. Ebben az üzemrészben há­rom műszakban dolgoznak a munkások, a gépek. Az Angela Davis szocialista brigád egyike azoknak, amelyek a XII. párt- kongresszus és hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója tiszteletére indított munkaver­senyben újabb pótvállalást tettek, mégpedig a minőség, az első osztályú termékek részarányának javítására. Hallgatom a gépek lüktető za­ját, s közben lesem a pillana­tot, azt a lélegzetvételnyi szü­netet, amikor szót válthatok vele. De szinte nincs megál­lás. Látszólag nem sok — Itt aztán tényleg nincs megállás — fordul hozzám szinte kitalálva ki nem mon­dott gondolatom. De már fel­emelt ujja jelzi, ott a másik gépen be kell újra fűzni a szá­lat. — Nem lehet elmenni, le­állni, beszélgetni, mert min­den pillanat a minőség rová­sára mehet. Márpedig mi tí­zen, a brigád tagjai arra vál­lalkoztunk, hogy az első osz­tályú termékek részarányát tovább javítjuk. A korábbi 77,7-ről 77,8-re. — Tudom,1 látszólag nem sok ez, mondhatja valaki, szinte semmi. De Vállalati szinten nagyon sokat jelent­het. S tudjuk, hogy termé­keink eladhatóságának, továb­bi exportunknak alapfeltétele, elengedhetetlen követelménye a még .jobb minőség. S az sem mindegy, mennyi fonal, szö­vet mégy kárba. Éppen a mi­nőségi hibák miatt. Nem lesz könnyű teljesíteni amit vál­laltunk, hiszen a normák is szorosak. — Üjra másik gép­hez ugrik szálat fűzni, a kész szövetet a helyére rakni. S minden kezdődik elölről. — De bármilyen nehéz is to­vább javítani a minőséget, adott szavunkat ál Íjuk! Nem is lehet kétségem. Fi­gyelem gyors mozgását, fürge ujjait, munkabírását. Pedig a fonal minőségével koránt­sem elégedettek. A készáruraktárban a papí­rok zizzenése, a dobozok lezá­rásának zaja töri csak meg a csendet. Innen indulhat útjá­ra a megrendelőkhöz, a ve­vőkhöz a késztermék. Fürge kezek csomagolják az árut. A Zrínyi Ilona és a Braun Éva szocialista brigádok dolgoznak itt. A kongresszusi és a fel­szabadulási munkaverseny je­gyében ők harminc óra társa­dalmi munkát vállaltak — ol­vastam a hirdetőtáblán, ahol az érdeklődő, a nézelődő konkrét tájékoztatást kap a gyárkapun belüli munkavér- senyről. Áldozatot vállaltak, mire fordíthatják szabad idejükből ezt a harminc órát? — kérdem a brigádvezetőket, Sziráki Sámfámét és Kása Károlynét: — Nem áldozat ez tőlünk — mondják szinte egymás szavá­ba vágva. — Mindössze arról van szó, hogy az export ne csak időben, hanem mondjuk, két nappal előbb útrakeljen. Hétköznap egy kicsit tovább maradunk — folytatja Sziráki Sándomé. — Csomagolunk, abban az ütemben, ahogy a többi gyárból beérkezik a késztermék. Ördöngös gyorsasággal tűn­nek el a dobozokban szín, mé­ret szerint a tetszetős síöltö­nyök. Vajon mennyit tudnak két óra alatt becsomagolni? — Szín és nagyság szerint az említett idő alatt három­négy csomag készül el. Ebben a három-négy csomagban ösz- szesen kétezer darab van .— mondja Kosa Károlyné. — A harminc óra plusz vállalásával nemcsak meggyorsítjuk mun­kánkat, hanem egyúttal feles­legessé tesszük, hogy más te­rületekről jöjjenek segíteni a brigádok. Nem mintha lebe­csülnénk az önzetlen segítő­készséget, de mire elmagya­ráznánk mit, hogyan kell, ad­digra mi magunk megcsinál­juk. A két brigád, a tizenegy asszony és a három férfi napi munkájával a vállalat kötele­zettségeinek maradéktalan tel­jesítését szolgálja. Azzal, ami­re tudásunkból, erőnkből fut­ja! Oda is ember kell Ugyancsak a kongresszusi munkaverseny vállalásait ösz- szesítő hirdetőtáblán olvas­tam: A Kállai Éva szocialista brigád az újonnan beérkező gépeken a munkaerő jobb, gazdaságosabb kihasználását ajánlotta fel. Vajon mit jelent ez a gyakorlatban — fordulok kérdésemmel Paróczi József né brigádvezetőhöz: — Rövidesen elkészül az új üzemcsarnok, s itt vannak az új gépek is. Ember kellene oda is. Éppen ezért mi, tizen­négyen vállaltuk, egyik tár­sunkat felszabadítva, munká­ját átvéve oda is adunk em­bert. így aztán nemcsak a mi brigádunk, hanem a körhur­koló üzemrész mindhárom műszakja több gépet irányít. A korábbi hat helyett, jóma­gam is hét gépen dolgozom. Miközben beszélünk, nem is tudom honnan, mellettünk te­rem egy munkásnő. Bekap­csolná a brigádvezető mögötti gépet, azaz újra elindítaná. Ebben akadályozza meg Pa- rócziné szava: ne. én tudom, mit kell még csinálni! Már nem kell, hogy bizonygassa, a brigádtagok segítik egymást. Nem azt nézik, kié a gép, ami befűzésre vár, hanem azt, mit kell csinálni. Pedig ahogy el­nézem, a hét gép között több kilométert is megtesznek ezek az asszonyok egy-egy műszak alatt. S erejükből még önma­guk munkájának minősítésére is futja. S nem is akárhogyan. Mert mint Hideg Ferencné, a vállalat munka verseny-felelő­se mondja: ha lehet, eseten­ként még szigorúbbak önma­gukkal szemben, mint a meo. Persze ezek után nem csoda, hogy a legjobb hatásfokkal dolgozó brigádok egyike a Kállai Éva. Fizetési boríték­jukban mindig ott lapul ,a mi­nőségért kapott plusz is. Nem látványosan. Mindössze egy hónapja, hogy napvilágot látott a XI. Pártkongresszus nevét viselő — a munkaügyi osztályon dol­gozókat tömörítő — szocialista brigád felhívása. A váci gyár­ban levő negyvennégy, vala­mint az ide tartozó többi gyár 61 szocialista brigádja azon­nal csatlakozott a kezdemé­nyezéshez. A pótvállalások a belső tartalékok feltárására, a hatékonyságra, a még jobb minőségre irányulnak. De pél­daként említhetem még a határidők betartását, az ener­giával, a létszámmal, az esz­közökkel való takarékosságot is. Ahogy a szocialista brigád- vezetők legutóbbi — szeptem­ber 5-i — tanácskozásán a korábban beadott pályázataik értékelése, tartalmának elem­zése is jelzi: alapvető, a vál­lalat életében döntő kérdések megoldására törekednek, ötle­tekkel, elemző pályázatokkal, újításszámiba menő javasla­tokkal igyekeznek a Váci Kö­töttárugyár munkájának ered­ményességét javítani. S ennek a szándéknak, akaratnak csak újabb lendületet adott a XII. pártkongresszus és hazánk fel- szabadulásának 35. évforduló­ja tiszteletére indult munka­verseny. Nem látványos ez — ahogy Hideg Ferencné megfo­galmazta —, de pontosan azoknak az elképzeléseknek valóra váltását célozza, mely mindnyájunk, egész népgazda­ságunk érdeke! Varga Edit rán tartsák szem előtt. Miközben körültekin­tően készülnek az öt év munkáját értékelő beszámoló taggyűlésekre — melyeket ez év november közepétől rendeznek meg —, tart­sák fontos feladatuknak, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemekben maradéktalanul és jó minőségben teljesítsék az idei tervfelada­tokat. Ösztönözzék a kongresszus és ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulója tisz­teletére kibontakozott munkaverseny-mozga- lom minőségi jegyeinek erősödését, az elért eredmények folyamatos értékelését. Mozgó­sítsák a társadalmi szerveket, a szocialista brigádokat, hogy mindjobban megtalálják a népgazdaság igényeivel összhangban azokat a versenyformákat, melyek a minőség^ javí­tását, az exportálható, jól értékesíthető ter­mékek kialakulását segítik elő. A mezőgazdaságban az őszi betakarítás szervezettségére, a másodvetések hasznosí­tására, az 1980-as év jó, termékeny előkészí­tésére irányítsák á párttagság figyelmét és aktivitását. A politikai munka fontos terü­letének kell lennie a területfejlesztésben terv­be vett létesítmények határidőre történő át­adásának, s annak, hogy fejlesszék a lakos­ság társadalmi összefogását, tettrekészségét. Az 1980-as év az V. ötéves terv utolsó esz­tendeje. Ebből adódóan különös gondot kell fordítani az éves terv kialakítására, a végrehajtás feltételeinek megteremtésére. Fontos feladat a pártalapszervezetek munká­jában, a tömegpolitikai tevékenység fokozá­sa. Az agitációban kapjon nagyobb figyelmet a meggyőzés, a feladatok végrehajtására való mozgósítás. A propagandamunkában e cél érdeké­ben még eredményesebben hasznosítsuk a meglevő fórumokat, a termelési tanácskozá­sokat, falugyűléseket, pártnapokat, tsz-köz- gyűléseket. A pártszervek, pártalapszerveze­tek fokozottabban aktivizálják a területükön működő tömegszervezeteket, mozgalmakat. Az ott dolgozó kommunisták érveljenek a párt politikája mellett, ismertessék célkitűzéseiket, a párt vezető szerepének erősödését, a szo­cialista nemzeti egység jelentőségét a fejlett szocialista társadalom építésében. A XII. kongresszust megelőzően valamennyi párt­alapszervezet két taggyűlést tart. A beszá­moló taggyűlésen a vezetőség beszámol a XI. kongresszus óta végzett munkáról. Megvá­lasztja — a második napirend keretében — a vezetőségválasztó taggyűlés tisztségvise­lőit. Az alapszervezetekben a vezetőségvá­lasztó taggyűléseket 1980 januárban tartják meg. A beszámoló taggyűlésre a pártalapszervezet vezetőségének nagy felelősséggel kell felké­szülnie. A beszámolóknak kollektív munká­val kell készülniök. Tartalmazzák a pártcsoportvezetők véleményeit. Ennek ér­dekében a pártcsoportok októberben értékeljék saját munkájukat, az egyes pártta­gok pártmegbizatásainak teljesítését és ■ te­gyék mérlegre a pártalapszervezet vezetősé­gének munkáját. Véleményüket megalapo­zottan, de kritikusan és önkritikusan tárják az alapszervezet vezetősége elé. Értékeljék a pártcsc^wrtok, hogy mennyiben érzékelték működési területükön a pártegység erősödé­sét, s ehhez miben járultak hozzá. Miben mérhető a párttagság felelősségvállalásának fokozódása. Miben látják az alapszervezet vezetőségének feladatát a pártirányítás fej­lesztésére. Éljenek javaslatokkal a jövő feladatait Il­letően. Az alapszervezeti vezetőségek beszá­molóinak egyik forrásául tehát a pártcso; Politikailag elemző, összefüggéseiket feltá­ró, reális, kritikus, előremutató beszámolók készüljenek. Ne a végzett munka felsorolását tartalmazzák csak. A pártalapszervezet jelle­gének, működési területének megfelelően fog­lalják össze arányaiban is ehhez igazodva a XI. kongresszus óta végzett munkát. Vegyék figyelembe a Központi Bizottság tavaly áp­rilis 19—20-i ülésének értékelését és termé­szetesen hasznosítsák a párttagsági könyvek cseréje során elhangzott javaslatokat is. A beszámolóval együtt terjesszenek az alapszervezet taggyűlése elé határozati javas­latot is, amelyet a taggyűlés vitája alapján egészítsenek ki és véglegesítsenek. A hatá­rozatban kapjon helyet a végzett munka rö­vid értékelése. Fogalmazzák meg körülte­kintően az 1980-as évre szóló helyi politikai feladatokat, melyeket legfontosabbnak tarta­nak a pártalapszervezet működési területén. Már most el kell kezdeni a pártszerveze­tekben a munkát, a felkészülést a novemberi beszámoló taggyűlésekre. A munka akkor lesz eredményes, ha a pártalapszervezetek vezetőségein túl minden egyes párttag ké­szül erre a párt életében jelentős eseményre. Készülni kell, számvetéssel, megalapozott vé­leménnyel és természetesen személyes mun­kával és példamutatással. A munka értékelésén és a jövő év fel­adatainak meghatározásán túl, nagy felelős­ség hárul minden egyes párttagra, azért is mert a beszámoló taggyűléseken választja meg a tagság a vezetőségválasztó taggyűlések tisztségviselőit. A taggyűlést levezető elnök mellett igen nagy felelősség hárul a megvá­lasztandó jelölő bizottságok elnökeire és tag­jaira. Nagyrészt az ő körültekintő, lelkiisme­retes munkájuktól függ, hogy kiket választ meg a párttagság a pártalapszervezetek élére titkárnak, illetve vezetőségi tagnak. Elen­gedhetetlen követelmény, hogy a jelölő bi­zottságok tagjai a pártalapszervezet minden tagjával beszéljenek, részleteiben is ismerjék meg a párttagság véleményét. Legyenek igé­nyesek és a jelölt személyek melletti érve­ket is összegezzék, hogy a vezetőségválasztó taggyűléseken felelősséggel és kellő megala­pozottsággal tudják megtenni javaslatukat. A jelölő bizottságok munkájuk során tu­datosítsák a párttagsággal, hogy olyan párt­tagokat javasoljanak megválasztásra, akik ér­tik és következetesen képviselik a párt poli­tikáját, érvényesítéséért eredményesen dol­goznak, képesek a helyi feladatok kialakítá­sára, a dolgozók aktivizálására. Olyan kom­munistákat válasszanak, akik szoros kapcso­latot tartanak fent a munkahelyi kollektívák­kal. Természetesen már a jelölés során arra kell törekedni, hogy az alapszervezetek vezetősé­geibe a párttagság arányának megfelelően te­gyenek javaslatot fizikai munkások, nők és fiatalok megválasztására. A vezetőség tagjai­nak jelölésekor arra is törekedjenek, hogy a reszortokra alkalmas párttagokat javasolja­nak. Szamsdas készül a pártalapszervezetek- ben az ötéves munkáról. Politikai, szervezeti és káder-munka különböző fázisait élik át ennek során a megye csaknem 1500 pártalap- szervezetében a kommunisták. Egyúttal új feladatok megoldására készülnek párttag­jaink, olyanokra, melyeket a pártonkívüli tö­megekkel együtt tudunk eredményesen meg­valósítani. ARATÖ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom