Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-30 / 229. szám
6 %Mrüap 1979. SZEPTEMBER 30., VASÁRNAP Bűnözési térkép a megyében Léggömb avató Léggömbavatót tartottak a napokban Kaposvár határában, ahol a MÉM Repülőgépes Szolgálat által készített, Kaposvár névre elnevezett, hatalmas hőlégballont először útjára indították. A léggömböt a „Pannónia 76” Ballon- klub kísérletezte ki és készítette el, tervezője Balikó Pál. A léggömb első útján háromezer méter magasságig emelkedett feL Nyitott szemmel Szarkák boltban - áruházban Sok múlik az eladók és vevők kapcsolatán Ha a megyei főügyészség 1 Vörösmarty utcai székhazában fel lenne szerelve egy bűnöse- I leleményeket jelző óra, csörgője 53 percenként szólalt volna meg a múlt esztendőben. Mert az Ipoly, a Tápió és a budai hegyek között éjjel és nappal minden 53. percben történt egy törvénysértés — legtöbbször csak kisebb tol- vajlás, de időnként súlyos, embert roppantó bűn is. Nehéz vidék ez — mondhatja most az olvasó, ám a tények mérsékletire intenek. Az egymilliós Pest megye az ország krimi- naistatiisztikai listáján épp a középmezőnyben szerepel. Sa több, se kevesebb bűncselekményt nem követnek el itt a hazai átlagnál. A ságion belüli különbségek azonban időnként valóban szélsőségesek. A bűnözési olló a városok és községek között 1977 óta még szélesebbre nyűt. Az olló nyílása A városok hegemóniája a bűnözésben (egy később kifejtendő paradoxonnal) tovább tart. A megye két legnehezebb települése Cegléd és Vác. Az alföldi járásszékhelyen 10 ezer lakosra 206,2 bűncselekmény jutott, míg a Du- na-parii város 194-es kvótával a második. Ezek a számok a városok országos átlagához (142.9) viszonyítva is magasak, s jelentősen meghaladják körzetünk kisebb központjainak arányait is: Nagykőrös (140,2), Gödöllő (136,4), Százhalombatta (134), Szentendre (127,4), Dunakeszi (101,3). A já rások-községek kriminalitása lényegesen alacsonyabb. Csak a nagyrészt agglomerációs gyűrűbe tartozó budai (119,5) és ráckevei (117.9) körzet kvótája közelíti meg a megyei centrumokét, ám e két vidéken néhány település (Szigetszentmi'klós, Budaörs) már-már városi nagyságrendű. (Érd az 1978- &s kriminálst^tisztikában még a községek között szerepelt.) A bűnözési olló alsó értékeit a gödöllői járásban (77,1), valamint Monoron és a környező falvakban (70,7) mérték. Ez utóbbi, legbékésebb vidéken tehát — arányosítva — csupán harmadannyian sértették meg a BTK-t, mint a listavezető Cegléden. A városok és falvak bűnözési állapotának e különbsége megegyezik az országos tendenciával. Mindez nem véletlen. A központi településeken dolgozik, szórakozik a lakosság zöme, itt találhatóik a legnagyobb értékeket koncentráló üzemek, a központi intézmények, s végül itt könnyebb idegenként elvegyülni a tömegben. A városok és községek kriminalitása mégsem ilyen egyértelműen negatív és pozitív. A megyei főügyészség statisztikusa az itt látható térképen kívül elkészített egy helyenként homlokegyenest eltérő ábrát is. A bűnügyi geográfia e másik (itt nem látható) tükre, a vádlottak lakóhelyét jelöli, s eszerint Ceglédről és körzetéből, valamint a nagy- kátai járás falvadból származik a legtöbb törvénysértő ember, míg Százhalombattán, Szentendrén, Vácott sokkal kevesebb bűnöző akad. Mind- f ez arra mutat, hogy a vidékiek gyakran nem otthon, hanem a városokban követik el a bűncselekményeket. Forintos vétkek Pest megyében tavaly 9982 esetben emelt vádat az ügyészség, s a törvénysértések több, mint fele (5341) a Büntetőkódex vagyont sértő passzusait érintette. A lopások, sikkasztások, csalások, rongálások száma Vácott és Cegléden volt a legmagasabb, míg Százhalombattán ezek a „forintos” vétkek adták a bűnözés túlnyomó részét, 73 (!) százalékát, A tulajdont sértő bűnesetek e kiemelkedően magas aránya különleges szerkezetűvé tette a kriminalitást a modem kisvárosban, hiszen .az ittas vezetés kivételével csaknem teljesen hiányoznak a törvénysértés más formái. Aligha található sok város, ahol egy éven át rém történt sem emberölés, sem rablás, sem halálos közúti baleset, sem hivatalos személy elleni erőszak, sem garázdaság ... Százhalombatta kivételes helyzete alighanem külön kriminológiai elemzést érdemelne. A 60-as években épült új város köznyugalma azt sejteti, hogy egy korszerű település sorsdöntő hatással lehet az emberi viszonyokra is. A megyei bűnözés második legnagyobb tömegét (18 százalékát) a közlekedési bűncselekmények adják. Ebben a kategóriában a városok közül ismét Cegléd, míg a járásoknál a veszedelmes 51-es út menti ráckevei körzet áll az ellső helyen. E két közigazgatási egységben folytatta a legtöbb nyomozást halálos szerencsétlenség okozása és ittas vezetés miatt a rendőrség. (Itt azonban egy fontos megjegyzést kell tennünk a felmérések pontosságáról. A k rimánál - statisztika ugyanis olykor nem a bűnözést, hanem a felderítő munkát tükrözi. Másképp cs-ak valami különös spekulációval magyarázhatnánk például, hogy a ráckevei járásban máért fogtak el több mint kétszer annyi ittas vezetőt, mint' a nagyobb lélekszámú monori körzetben.) Erőszak a falvakban Bűnös városok — békés falvak: ez a képlet torzítja a valóságot, mégha a megye bűnözési térképe egyszerűsítve ezt is mutatja. A legveszélyesebb, erőszakos bűnöket ugyanis elsősorban éppen a vidéki településeken követik el. Tavalya megye hét városában emberölés és emberölés kísérlete miatt négyszer indult eljárás, A járásbíróság egy vállalati dolgozót, közlekedési vétség miatt, tíz százalék munkabércsökkentéssel járó, nyolchavi javító-nevelő munkára ítélt, amit addigi munkahelyén, árúkiadói minőségben kell letöltenie. Nem sokkal később az illető fegyelmi vétséget követett el, ezért az igazgató a munkahelyéről ideiglenesen el- eltávolította, egyben közölte vele, hogy munkakönyvét tizenöt nap múlva kiadja, ami „kilépett” bejegyzéssel meg is történt. Panaszára azonban a megyei főügyészség az elítéltet utasította, hogy a munka felvétele céljából a vállalatnál azonnal jelentkezzék. Ettől kezdve, mint új all-uilmazottat vették nyilvántartásba. a munkakönyvi bejegyzést pedig „munkaviszonya megszűnt”-re javították ki, s az igazgató a havi 2800 forint fizetéssel járó árukiadói munkakörből kétezer forint fizetéssel rakod,ó- 7vak osztotta be. Az újabb intézkedések hatályon kívül helyezéséért a dolgozó a vállalat ellen pert indított. míg a falvakban és a tanyákon 36 esetben oltották ki, vagy veszélyeztették a helybéliek életét. A megye legfoékétlenebb vidéke (az emberöléseik, rablások és botrányokozásdk alapján) a nagykátai és a ráckevei járás. A Tápió vidékén követték el a legtöbb hivatalos személy elleni erőszakot, míg a Ráckevei Duna két partja a súlyos testi sértések és garázdaságok központja Periférikus esetek A vagyon elleni, ia közlekedési és az erőszakos bűncselekmények adják a megye bűnözésének 88 százalékát. A többi törvénysértés periférikus, bár jelentőségük nem csekély. A népgazdasági érdekeket sértő bűncselekmények köziül — az országos tendenciával egyezően — emelkedett a devizabű n'tettok száma. E bűn- cselekmények felét a régió egyetlen határ-átkelőhelyének körzetében, a váci járásban követték el. A család- és ifjúság elleni bűncselekményei: száma 524 volt. Különösen tartási kötelezettség elmulasztása miatt indult sok eljárás, legtöbbször Monor és Gödöllő körzetében. Akár az országos statisztikában, Pest megyében is az állam, béke- és emberiség elleni bűncselekmények csak 0.2 százalékét adták a bűnözésnek. Valamennyi ide tartozó törvénysértés izgatás volt. E vétkeket elsősorban Vác (4) éi Ráckeve (5) körzetében követték el, többnyire ittasan. Babus Endre Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés indoklása szerint, amennyiben a javító-nevelő munkára ítélt személynek a foglalkoztatása a vállalat munkafegyelmét veszélyezteti, az igazgató a büntetésnek szabadságvesztésre való átváltoztatása iránt a bíróságnak javaslatot tehet, s annak eldőltéig az illetőt ideiglenesen eltávolíthatja. Az igazgatónak ez az intézkedése munkaügyi perben nem bírálható felül. Tehát az elítélt egy ideig saját hibájából nem végzett munkát, így ennek tartamára fizetés sem jár neki. — Az igazgató ideiglenes intézkedése azonban a munkaviszonyt nem szüntette meg — hangzik tovább a határozat. Azt csak elbocsátást kimondó fegyelmi határozattal lehetett volna megszüntetni, ilyet azonÄ váci Naszály áruház igazgatójára várakoztam, s ekkor vettem észre, hogy az egyik pult üvegtetején egy kétforintos fekszik. Az emberek jöttek, mentek, de a pénz változatlanul ott maradt. Senki sem akarta elvinni. — Itt van egy kétforintos — szóltam az egyik eladónak, s vettem volna fel, hogy odaadjam. Az eladókból kitört a nevetés. A pénzt ugyanis nem lehetett megmozdítani, mert odaragasztották az üvegre. A legtöbben ügyet sem vetnek rá — mondja Matyó József osztályvezető-helyettes. A minap azonban egy fiatalember titokban mindenáron el .akarta venni, csak hát, neki sem sikerült. Bűnre csábit? Ez tehát valamiféle csábítás a bűnre. Természetesen hangsúlyozva, hogy csak azt lehet, illetve érdemes táncba vinni, aki maga is akarja. Az önkiszolgálás célja a vásárlás megkönnyítése, de ez a rendszer a bolti lopás lehetőségét is megkönnyíti. — Igen, különösen a szabad polcokról lopnak, és főleg értékes cikkeket. Az illatszer osztályról az értékesebb kölniket, parfümöket, az írószernél a drágább tollakat teszik zsebre, azaz táskába, szatyorba, vagy ahová csak tudják — fűzte hozzá Matyó József. — A mi tolvajainkra igazán ráillik, hogy olyanok, mint a szarkák. Főképp azt ban nem folytattak le. A műn, kaviszonyt megszüntető vállalati intézkedést tehát hatálytalanítania kellett. Ezenkívül a munkaügyi bíróságnak ki kellett volna oktatnia az illetőt, hogy a sérelmesnek tartott munkakönyvi bejegyzések törlésének elrendelését is kérheti a bíróságtól. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy o vállalat az elítéltet a bíróság által meghatározott munkával köteles foglalkoztatni. Amennyiben más munkakör kijelölését tartják szükségesnek, erre az igazgató javaslatot tehet a bíróságnak, amely a kérdésben dönt. Ezúttal tehát az igazgatónak a bíróság állásfoglalása előtt, saját elhatározásából, az alkalmazottat nem lehetett volna árukiadói munkaköréből — az attól lényegesen eltérő, s kisebb fizetéssel járó — rakodói munkakörbe helyezni. Tehát az elítélt részére a két munkabér közötti fizetési különbözeiét a vállalatnak meg kell térítenie. viszik, ami kicsi, csillog-villog és drága ... A Naszály szomszédjában, a Dunakanyar áruházban pedig a cipők, szandálok, nadrágok a kapósabbak, mármint a tolvajok számára. Általában az újat felveszik és a régit otthagyják helyette. — Hogyan kapják el őket? — Már alát elkapunk — javít ki Tóth István, a Naszály áruház igazgatója. — A többségnek sajnos sikerül. Becslésünk szerint évente körülbelül 300 ezer forint értékű árut lopnak el. S ebből mi 10—12 ezer forintnyit tudunk visszaszerezni. Minden eladónak és rendésznek munkaköri kötelessége, hogy ügyeljen az árúház javaira. Nem feltűnően, sőt kifejezetten tapintatosan, de nyitott szemmel kell járniuk a polcok, gondolák között. S még, ha látja is például, hogy a vevő a táskájába rakja a vásárlókosár helyett az árut, akkor sem szabad lerohannia. — Az egyik eladónk felfigyelt egyszer arra, hogy valaki egy egész mokkáskészle- tet pakol a táskájába. Megvártuk amíg fizetett a pénztárnál, s csak akkor kérdeztük meg, hogy más nincs-e. Megtörténhet ugyanis, hogy valóban feledékenységből rakja táskába az árut. Nos, ez a vevő nem szórakozottságból tette — mesélte ed Matyó József. Zárásra várva Ugyancsak a Naszály áruházban történt, hogy egy 16 éves fiú elbújt a mellékhelyiségben. Ott akarta kivárni a zárórát. Még vacsorát is vitt magával. A rendész azonban akkor is lelkiismeretesen végigjárt minden helyiséget, s rábukkant a lapuló toivajje- löltre. Azaz már nem is jelöltről volt szó, ahogy Kondor István rendész elmondta. Átadták a rendőrségnek, s ott kiderült, hogy egy korábbi betörés tettese. — Hogyan reagálnak a leleplezett tolvajok? — Nagyon változóan — válaszolt Matyó József. — Van, aki zavarba jön, van, aki fölényes, mások kétségbe esnek, s megint mások úgy tesznek, mintha semmi sem történt volna, van aki könyörög, csak a munkahely meg ne tudja. De még az is előfordult a Dunakanyar áruházban, hogy Kaszás Imre igazgatóhelyettest meg akarta verni a bikaerős tolvaj. (Természetesen a rendőnség segítségét kérték.) Ötszázon felül —<• Milyen következménye van a leleplezésnek? — kérdeztem meg több áruházi vezetőtől. Egyöntetű volt a válaszuk: tapasztalatuk szerint jófor- már semmi. A Naszályban például mindössze egy esetről tudtak, amikor igazán komolynak látszott a lelkiisme- retfurdalás, a megbánás. Négy diáklány volt a bűnös, s értesítették az osztályfőnöküket. Ö aztán visszament velük az áruházba, s a nyilvánosság előtt megtecLdte őket, és kifizettette velük a kánt. Volt persze sí- rás-rívás és szégyenkezés. Remélhetőleg többé nem gondolnak még a kísérletezésre sem. — A felnőtteknél még kisebb lehetőségeink vannak — mondta Kaszás Imre, a Dunakanyar áruház igazgatóhelyettese. — Jegyzőkönyvet veszünk fel, s feJjelemtjük őket a tanácsnál. Ott aztán 500— 1000—1500 forint közötti bírsággal büntetik őket. De ha 500 forintnál nagyobb az ellopott áru értéke, akkor a rendőrségnek adjuk át az ügyet. Soronkívüli tárgyalás következik, s a büntetés két- hórom ezer forint, két-három havi felfüggesztett elzárással. — A munkahelyüket nem értesítik? — Nem tehetjük, jogszabály tiltja. Pedig minden bizonnyal jó lenne. Két ok miatt is. Egyik, hogy valószínűleg a munkahelyükön is lophatnak, a másik pedig, hogy legalább a munkatársaik is tudomást szereznének róla. Ez talán használna... Nem is véletlen, hogy szaporodnak a lopások. Nincs megfelelő eszközünk a védekezésre és nevelési hatásuk sem komoly. Kereskedelmi morál?-— Vajon az áruháziban uralkodó morál nem befolyásolja a lopások alakulását? Ha például a vevők .tudják, hogy ebben az üzletben a kurrens cikkeket csak pult alól, csúszópénz ellenében lehet megszerezni, akkor ez egyeseket nem arra ösztönöz, hogy lopjanak? Ezt a kérdést a Naszály és a Dunakanyar áruház vezetőinek is feltettem. Mindkét helyen tiltakoztak, hogy náluk nincs csúszópénz. Ha ilyet tapasztalnának, akkor az eladókat fegyelmileg felelősségre vonnák. Azt viszont elismerték, hogy a kereskedelmi morál és a lopások száma között szoros összefüggés van. És sajnos az eladók, különösen a kezdők egy részében nem elég erős a társadalmi tulajdon be- csülése. Kimondhatjuk tehát, hogy szükséges, de nem elég tapintatos, ébsr a figyelem. Jó. ha több a rendész, hasznos a tolvajokat leleplező eladók jutalmazása, de ezeken túl, illetve ezekkel együtt — a provokatív 2 forintos próbák mellőzésével — legtöbbet a kereskedelem kulturáltságának, szocialista vonásainak, a boltok és a vevők közti jó kapcsolatoknak az erősítése használhat. Szente Pál 70-80 80-110 110-145 145-210 10000 LAKOSRA JUTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK t __________ Mu nkaügyi viták A javító-nevelő munkáról
