Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-30 / 229. szám
4 1979. SZEPTEMBER 30., VASÁRNAP DERKOVITS-EMLÉKKIÁLLÍTÁS Az igazság és a szépség eposza I A Szombathelyi Képtárépíts Egyesület és a Magyar Nemzeti Galéria közös rendezésében nyílt tárlat november végéig te. kinthetö meg, hétfő kivételével, naponta 10 és 18 óra között a Nemzeti Galériában. Igaz és maradandó értekeink újabb vizsgálata nem egyszerű számbavétel. Derko- vits Gyula művészete, bár ismert kincs, ezúttal is a felfedezés erejével hat. Sok mindent összegez, sok mindent indít egy osztályharcos humánum a legmagasabb formai igényesség jegyében. Az igazság és a szépség felsőfokát is tartalmazzák képei, ezért maradandóan. — sőt időszerűek. A kor teljessége Hiánytalan eposz a Derko- Vi'ts-életmű. Kezdjük a felsorolással. Azzal, hogy rajzaiban sorakoztatja a tőkés, halárus, sintér, rakodómunkás, kaszás parasztok, fázó asszony, hajókovács, téglahordó, lovas rendőr, halász, kordélyos, aszfaltozó alakját Festményei megörökítik a kintornásokat, halo ttsira tóka t, menekülőket, ki- kötőmunkásoka't, éhes ácsorgókat tüntetést, proletárcsaládot, azokat, akik az élet két oldalán állnak — gazdagokat és szegényeket A kor teljessége tárulkozik fel tárgyilagosan, együttérzéssel, a munkásság osztály- és egyetemes igazságát tartalmazó elfogultan szenvedélyes elkötelezettségével. S ami lényeges, a rajztudás egészen kivételes nagyságával, a '.sínes formák elérhető tökévé vei. A mélység, a lelemény és a képzelet áradása is kifogyhatatlan benne. Amikor 1918-ban és a húszas évek elején pályája indul, a festői hangnem mutálása is erős eszmények alapján lendül előre — Cézanne, Kemstok és a kubizmus adja, szolgáltatja a munkákat. Szinte vele egy időben talál világára Egry is — ikercsillagok a két világháború közötti magyar festészetben, a tartalmat és a formát illetően is a világszínvonal élmezőnyében foglalnak helyet A kenyér Derkovits egyik lényeges motívuma. Nem véletlenül, hiszen a kor embere is ezért küzdött, fő jelszava volt a „Ríunkát! Kenyeret!” követelés. József Attila költészete és Derkovits Gyula festményei hallották meg a legfenségesebben ezt a százmilliós kiáltást — a föld „dübörgését”. A munkásság igazát harsogja a brutális rendőrcsizmák és a kiontott emberi vér drámai környezetében. Kiemelt részletek Az erőszak kiemelt részletekben jelenik meg, hol a rendőrkard. hol a csendőrszurony vagy a durva tekintet, pökhendi lépés látszik (s ha nem az egész ember, mert az mindig hiányzik az erőszakot vállaló negatív magatartásból), így ábrázolja kiemelt részletekben az elnyomást Derkovits. Az erőt szegezi ellenülk Dózsa parasztjaival, a hajókovácsok hatalmas izmaival, mely nemcsak a férfi — hanem az Kajszafenő (A Dózsa rézkarcsorozatból) osztály, a Jövő erejét is testesíti. József Attila és Derkovits Gyula a személyes kontaktus hiánya ellenére is azért végérvényesen összetartozó fejezete kultúránknak, mert a munkásság igazsága az esztétikum csúcsán válik verssé és képpé művészetük révén. És minden más is. Derkovits Gyula régi budai temetőt is láttamoz, ha- lottsiratást és temetési menetet szinte Szőnyi István zebegényi látomásának előzeteseként. A különbség csak annyi, hogy Szőnyi a létet, Derkovits a társadalmat jeleníti ,meg elsősorban. Utolsó vacsorája se keresztény indítékú, nem leo- nardói örökség — munkásak ülnek az asztalnál a holnap konspirációjának harcos egyéniségei. Elementáris szenvedély lobogtatja alakjait olykor némi nosztalgia is, amikor a tűzevő artistánál időzik. Van azonban ereje, hogy minden szociális indíték közben választékos legyen formai megoldásaiban. Olykor kirándul is képzelete, amikor Pest déli bulgárkertjeit és a Dunakanyar dómjait idézi. Járt egyszer Szőnyinél is Zebegényben, modellt is állt egyik alkotásához. Társadalmi kötelezettség Nem tud azonban tartósan a természeti látványnál maradni, bár fákat, tölgyeket elemez Csontváry utódaként, gyönyörű „Igásfogat”-ot is idéz Szőnyi nyomán teljesen eredeti felfogásban — elsősorban társadalmi problémákat feszeget; leleplezi az aukción pöffeszke- dő keménykalapos ingyenélőket, az elhízott tőkést, amint éppen telefonál, & ellenpontként ábrázolja a szolidaritás melegével a „Vasút mentén” lépdelő, fázó szegényeket. Nem sok olyan párhuzam született a világon, mint József Attila költészete, Derkovits Gyula képírása. Azonos a világuk, a hőfokuk, a szemléletük, magatartásuk és minőségük. Derkovits sok mindent bejelent előre. Püspöksüveges önarcképe 1922-ből előképe Manzu kardinálisának, „Utcájának” „embersűrűs” vadona, Aba Novák Vilmos szerkesztési elveinek előfutára. Főiműve, az 1932-ben festett „Nemzedékek” pedig előhangja József Attila szimfonikus teljességű, erejű verslátomásainak — hazáról, város pereméről, külvárosi éjszakáról. A leheletszerűm finom és érzékeny, méretben és intenzitásban is növelt, fokozott monu- mentalitású „Anya” 1934-ből — József Attila mama-verseivel azonos időben és azonos színvonalon válik Derkovits utolsó üzenetévé. E szimbolikus alkotás az ő „Vén cigányba. Ezzel búcsúzott. Remekművel. L. M. TV-FIGYELÓ Jogi esetek. Amióta lepergett előttünk a Jogi esetek legutóbbi adása, azóta halmozódik érvre érv, hogy ugyan kié lesz a megfejteni való példázatban emlegetett Gáborka: elhunyt édesanyja szüleié-e avagy az édesapáé, aki csak most, kamaszodásának kezdetén akarja magának a korábban általa igencsak elhanyagolt fiút. Ezúttal azok tippeltek jól, akik a szivükre hallgattak. A gyermek neveltetését a nagymamára, nagypapára bízta a jog; arra a két idős emberre, aki eddig is óvta, ápolta — s ami a legfőbb: az őszinte szeretet minden jelével elhalmozta — a kis árvát, s nem pedig arra a férfira, akitől aligha várható el ilyen fokú és tartalmú törődés. Szinte az igazságosan végződő népmesék hangulatát árasztotta ez a helyzetelemzés, s mint ilyen, igen jól példázza, hogy nem az állampolgárok ellen, hanem éppen érettük szólnak a paragrafusok. Minden rideg és hivatalos megfogalmazásuk ellenére kiérezni belőlük a méltányosság, sőt — mint most is — a szeretet melegét. Méltányosságot emlegettünk az imént, s ugyan mi mást, mint ezt a gesztust tapasztalhatta az az ifjú asszonyka is, aki a szóban forgó — egyébként végig érdekes, jól szerkesztett és ügyesen vezetett — jogi műsor egy másik főszereplője volt. Neki nem annyira neveltetési problémái támadtak, hanem az elhelyezkedése körül sűrűsödtek meg a gondok. Mégpedig azért, mert menyecske létére sem akarták sehova felvenni szüleinek beleegyező nyilatkozata nélkül — lévén ez az ifiasszony tízegynéhány évével még kiskorú. Hanem hát igazságtalanul járt el mindegyik elutasítója! Ügy bizony, mert ha a gyámhatóság — mint a fiatalkorúak egybekeléséért felelős hivatal — áldását adta az amúgy tényleg szokatlanul korai frigyre, hát illik e hölgyet más ügyében, dolgában is felnőttként kezelni. Családi állapotának megváltozásával ugyanis újabb jogokat szerzett: egyebek között az önálló munkavállalás jogát. Mindezek után aligha kell bizonygatni, hogy mennyire a kedvünkre való volt ez a negyven perc: helyesnek vélt érzelmeinket fogalmazták meg benne — az ide illő hivatalos nyelven mondva — hatályos jogszabályok gyanánt. ítélet után. Egy elfásult, fölboruló házasságának keserveitől gyötrődő vállalati jogász volt a hőse a Budapesti Művészeti Hetek keretében péntek este levetített tévéfilmnek is. Ö — mint a história címe is jelzi — már ítélet után próbálgatta bebizonyítani egy fiatalember ártatlanságát, s ezen igyekezetében nemcsak számos hivatalt járt meg, s utazta végig a kilométerek ezreit, de az eleinte vállalni sem akart ügy tisztázása közben szinte újjászületett. Célt kapott az addig céltalan, tét nélkül tovatűnő élete. Mindezt, persze, nem a fenti tételességgel mondta el a Tyimofej Szokolov írta film, Értékes középkari leletek Tizenhárom országban Gusztáv külföldön Gusztáv folytatja hódításait. Ezúttal Spanyolországban tűnt fel: a spanyol televízió tizenhárom héten át heti 2—2 Gusztáv-epizódot sugároz. A népszerű rajzfilmsorozat 26 epizódját idén már megvette Kuba, Angola, Dánia és Svájc olasz nyelvű tv-adója. 1978-ban nyolc ország tv-tár- saságai, illetve moziforgalmazói vásárolták meg a Gusz- táv-sorozat vetítési jogát. Üjabb érdekes lelettel gazdagította a schlossbergi romok történetére vonatkozó ismereteket a festői környezetű Me- cseknádasdon most zárult ásatási idény. A község strandja felett emelkedő Várhegyen — az úgynevezett Schlossbergen — sorra előtárulnak különböző korok különböző rendeltetésű épületei. A sűrű bozót és vastag földtakaró alól a régészek kiszabadították a nagyméretű, háromhajós XIV. századi templom maradványait,. Most ennek szintje alatt bukkantak korábbi középkori, nagy kiterjedésű épület maradványaira. Az előkerült kő-, töredékek XI—XII. századi eredetre utalnak. A ma még pontosan meg nem határozható leletek azért jelentősek, mivel a skóciai Szent Margitról szóló legenda alapján e területet tartják a skót királyné születési helyének. A templom belsejéből is értékes leletek kerültek elő a nyáron. Találtak török kori emlékeket is: edényeket, kályhaszemet, réztálat, ezenkívül sajátos helyi jellegű, úgynevezett bosnyák használati kerámia edényeket. Közeledik a másfél tucathoz azoknak a kistelepüléseknek a száma, amelyeknek kulturális életét — más-más vonatkozásokat hangsúlyozva — igyekeztünk feltérképezni. A falvak közművelődési állapotáról igyekeztünk lenyomatat készíteni, önálló egységnek tekintve valamennyit. A mérce, a viszonyítási alap közös volt: a párt kulturális politikájára alapozott feladatok végrehajtását kerestük a mindig speciális terület viszonyai között, mert másképpen kell mérni Bemecebarátit és Kemencét, mint Nyársapátot és Csemőt, vagy Hemádot és Táborfalvát. Három intézmény Jászkarajenő és Kör&stetét- len Pest megye délkeleti szélének eldugott falvai. Közigazgatásilag egybe tartoznak, mégis külön-külön élik hétköznapjaikat. Nem cáfolja ezt az sem, hogy közösek és hasonlóak örömeik, eredményeik1 és égető gondjaik. íme néhány jellemző: főútvonalaktól távol esnek, Budapest messze van, a három hajdani mezőváros — Cegléd, Nagykőrös, Szolnok — elszívja a munkáskezek egyh armadát, ipar szinte nincs, a mezőgazdasági adottságok elsősorban az állattartásnak kedveznek, mégis saját agglomerációjuk van, mert több mint 600 tanya bokrozza körül a két társközséget. Körülbelül ötezer ember mindennapi szellemi táplálékáról, műveltségi szintjének folyamatos növeléséről kell gondoskodniuk a helyi népművelőknek. Mitagadás; az igények sem döngetik a kapukat, s ennek ébresztgetéséhez túlságosan is korlátozottak az adottságok. Nem csupán a pénzre kell gondolni: öt év kiesett a községi művelődési központ történetéből, egyetlen hanem a példázatok erejével sugalmazta, és sok-sok, a mai szovjet életet jellemző szokás, öltözködési és viselkedésmód — no meg jó pár külső felvétel beiktatásával — tette igazán hitelessé. Ami kissé zavart, az Mi- hályfi Imre rendezésének túlzottan lassú ritmusa volt. Ráérősen követték egymást a jelenetek, s így aztán el-elka- landozott a nézői figyelem. Abony. A Pest megyei Abonyban forgatták azt a híradóriportot, amely a segédmotorok kötelező vizsgáztatásáról szólt. Nem lesz talán haszontalan megismételni, amit a tévénéző a nagy berregések közül kiszűrhetett. A rendelkezés szerint tehát csak az 1978. december 31-e előtt vásárolt segédmotorokat kötelezik vizsgára, s azokat is csak egyszer kell bemutatni. Az idén vett járműveket az eladó kereskedelmi szervek már a szabályoknak megfelelően adták tovább. Hát ezt a kinek jó, kinek rossz hírt tudhatták Abonyban. Mindenesetre köszönet a sokakat érintő tájékoztatásért! Akácz László igazgató sem ünnepelhetett fél évnél hosszabb időt. Pedig a népművelők között akadtak valóban kiváló szakemberek. Rizner József, a művelődési központ jelenlegi — s reméljük ez a jelző nem jelent ideiglenességet — igazgatója két éve gazdája a helyi művelődésnek. — A két községben mindössze három közművelődési intézmény van: Jászkarajenőn a művelődési ház és a könyvtár, Köröstetátlenen pedig egy klubkönyvtár — mondja Rizner József. Nem tévesztek, nem felejtem ki a mozit, de az nincs. S ez számomra jellemző példaként szolgál. Az idén márciusban életveszélyesnek nyilvánították a filmszínházunkat. Megkerestem a Pest megyei Moziüzemi Vállalatot és felajánlottam, hogy vetítsenek a mi színház- termünkben: kijöttek és megállapították, hogy a helyiség túl nagy, számukra az üzemeltetés nem gazífds&gos. A kétkedőknek meg tudom mutatni a jegyzőkönyvet. Ezt a falat a közeljövőben talán sikerül áttörnöm: a ceglédi Szabadság filmszínház hetente egy vetítést vállal 350 forintért. Papíron alkalmi műsor lesz valamennyi, de gépházat — keskenyfiimhez — nekünk kell építeni. A táncból élünk ■— Maradjunk a pénznél. A júniusban megjelent rendelet szerint éves szinten 2 százalékkal kell csökkenteni a közművelődési intézmények költségvetését. Ez a gyakorlatban 4 százalékot jelent, hiszen csak a második félév költségeiből lehet már „faragni”. Hogyan alkalmazkodnak ehhez. — Nem tudok erről a rendelkezésről. Nekünk kötelező a jászkarajenői és a körös- tetétleni költségvetést fél milliós szinten tartani. A helyi tanácstól 150 ezer forintot kapunk, a közös fenntartásban részt vevő szövetkezetektől pedig 96 ezret, ezek mellett a művelődési központot 250 ezer forint saját bevételre kötelezi a terv. A támogatás csak a fűtésre, világításra és a bérekre elég, ha ezt leszámítom, akkor egy fillér sem marad. Tehát a tartalmi munkára meg kell keresnünk a fedezetet. Ezért tartunk évente 32—35 bált, ebből gazdagodunk, a táncból élünk, a mulatságok sikere határozza meg a kultúrpolitikai céljaink végrehajtásának anyagi lehetőségét. Nem panaszkodom: nálunk szeretnek táncolni... — Közművelődési csoportok? — Amikor két évvel ezelőtt ide kerültem, akkor összesen 3 működött, most bízunk benne. hogy 17 rétegklubot és szakkört tudunk működtetni, íme néhány: kismama-, nyugdíjas-, cigány- és filmklub, kerámia és sakk szakkör, irodalmi színpad és fotókör. Folytathatnám a sort, de itt meg kell említenem, hogy bár kitűnő a kapcsolatunk az iskolákkal, mégis kevés pedagógusra számíthatunk a gyakorlati munkában: a két község harmincnál több pedagógusa közül hárman vesztnek részt a közművelődési munkában. — Rendezvények? — Általában havonta egy. műsort szervezünk: beat koncert, magyamóta és irodalmi est, ez jelenti a választékot. Ezek mellett kétszer szerepelt nálunk a szolnoki Szigligeti Színház. Ismeretterjesztő előadásainkat elsősorban a szakköri tagság érdeklődésére alapozzuk. Hiába kísérletezünk jelenleg, hogy a közös fenntartásban részt vevő üzemekbe vigyük ki az előadásokat, mert alig-alig jönnek el néhányan. Általában jellemző a gyér érdeklődés a rendezvények iránt, de pontosan tudjuk, hogy ez összefügg a korábbi öt esztendős kihagyással. tehát nem szabad elkedvetlenednünk. Mi nem adjuk, fel. — Mit tesznek a tanyán élők művelődéséért ? — Szeretnénk tenni. Van egy megüresedett tanyasi iskolánk, amely alkalmas volna arra, hogy az emberekhez közelebb vigyük a közművelődési lehetőségeket. Csakhogy az épületet rendbe kellene hozni, be kellene rendezni, erre pedig nincs pénz. Talán hihetetlen, de szerintem csaknem mindent meg lehetne oldani társadalmi munkában, s innen a központi művelődési házból a legszükségesebb berendezéseket is ki tudnánk vinni... — Mi hát az akadály? — Az elképzeléssel minden« ki egyetért, a helyi népfront elnöksége is. De a helyesdé- sen nem tudunk túljutni. Közélet és művelődés — Jászkarajenő és Körösié« tétlen körülményei csaknem feszítő követelésként kívánják, hogy a helyi közélet centrumává legyen a művelődési központ. — Igen, a politikai és a társadalmi ünnepeket itt rendezi a közös tanácsú község. De ennél többről nem beszélhetünk, pedig a klubunk, szakköri szobánk és a nagytermünk is megközelítően alkalmas volna erre a szerepre. Ez azonban elsősorban a helyi párt-, állami és tömegszervezeti vezetőkön múlik. Ennek érdekében mi csak ajánlani tudjuk a segítséget és kitárni szélesre a kapukat. S mint a közművelődési munka minden területén, úgy ebben is partnerként áll mellettünk a községi könyvtár. Rizner József a Pest megyében dolgozó művelődési intézmények vezetői közül talán az egyik legfiatalabb. Meglehet, néha túlzottan kategorikusan fogalmaz, de vonzó ahogyan szembe néz a tényekkel. S türelmetlen tettrekészsége mozdulást hozhat. Említsük rá a múlt szerdai példát: a kerámia szakkör létrehozásához a művelődési központ pincéje kínált alkalmat, az Auszitria—Magyar- ország meccs délutánján a község egyik orvosával, egy pedagógussal, s a faluban lakó iparművésszel, néhány diákkal lebetonozták a helyiséget, aztán a klubszobában közösen néztük a televíziót. Kriszt György • • W ____ W __ '0 KI S FALVAK KOZMUVELODESE Türelmetlen tettre készség
