Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-19 / 219. szám

’xMiJen» 1979. SZEPTEMBER 19., SZERDA KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A hőség látványos harmóniája jm E tárlat naponta látható, szeptember 21-ig, a kulesdi 111 Kossuth Művelődési Házban. Él Dunabogdányban egy na­gyon jelentős festő, aki itt szü- ; letett, aki itt alkot termő csöndben, szinte észrevétlenül. Olykor láthatjuk Pest megyei kiállításokon is műveit, első­sorban Vácott, de festményei­nek értékeit szinte jobban is­merik az országban, külföldön, zatot az érett szépség ábrázo­lására tartotta fenn, amikor Dalos Eszter alakját kerek arccal és telihold háttérrel je­lenítette a „Tengeri-hántás”- ban. Hock Ferenc fákkal, égi­testtel gömbösített tájai, du- nabogöányi részletei is a derű hullámhosszán jelennek meg a minőség hitelével. Bölcs festő, aki portréiban is maga-tartást jelöl. Édesanyjának szemüveg­Szabó Gábor szobra mint szűkebb pátriájában. Ki­csit ő is felelős ezért, sokkal szerényebb, már-már vissza­húzódónak is mondhatnám, mint elért eredményei erre kö­teleznék. Hock Ferenc 1954-ben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. Megkapta a moszkvai VIT-dí- jat, itthon Derkovits-díjban ré­szesült. Képei átható sikerrel szerepeltek Párizsban, Delhi­ben, Prágában, Varsóban, Szó­fiában — nagy méretű murá- lis munkái Kiskunhalason, Szombathelyen láthatók, most tervezi bonyhádi mozaikját és a pesti Vigadó üvegablakait. Egészség, bőség, harmónia jellemzi művészetét — vala­mint a hagyományos és újított formák aránya és egyensúlya. Bár festői indulásának egyik első műve a „Bányászszeren­csétlenség” — fejlődésének to­vábbi állomásait a derű hatá­rozza meg. Valaha versben kiáltott fel Shelley: „Föld, víz, ég, drága testvéreim”. Hock Ferenc festményei a természet ezen alapvető egységeit fákra, napra, vízre módosítják. Ez az ő visszatérő élménye, melyet rendre behelyettesít képei fe­lületén. 1 1 A fa már a pompeji falfest­ményeken is állandó motívum, Breughel művészetében har­móniát sugárzó háttér, oldó elem, Hobbémánál, Munkácsy- nál fasorrá gyarapodik. Hock Ferenc fáiban a táj liturgiája pereg le, az évszakok színei tá­rulkoznak ■ fel, a jegenyék^ lándzsáiba csúszik a nap, a fák" körkörös méltósága jeleníti az emberi nyugalmat és méltó­ságot, a nyár beteljesülését. Nagy kerek napban is fák nyüzsögnek, a létezés tömör egysége. Minden facsoportja külön nyár, külön pünkösd — a teljesség. így a Duna is. Ady, József Attila töprengé­sei zaklatottak, Strauss Kék Duna keringője problémamen­tes. Hock Ferenc dunabógdá- nyi folyója olyan ütemben vál­tozik, ahogy a saját életének felismerései. Először a víz ön­magát jelenti a „Dunakanyar­ban. A táj nagyvonalú szép­ségét, kimagasló külalakját. Amikor függőleges sávban tündöklik felette a sárga nap, amikor színes fák csatlakoz­nak partjához, akkor a Duna szigetekre osztódó anatómiája egy fekvő asszonytest forrná-, jára hasonlít. A legújabb Du- na-látomás hullámain a nao tükröződik — a víz; tűz. A festészet a herakleitoszi dia­lektika jegyében a víz valósá­gának tűz ellenpontját is ki­fejezi — a kettősségben az egységet. Így, ilyen színes, ün­nepi partitúrában válik Hock Ferenc természetfestése mé­lyen humánussá. A fák olyan alakzatok, melyek emberi ér­zelmeket, vágyakat is tartal­maznak — a harmóniát, a .bé­két és a méltóságot. Már Arany János is a gömbalak­igazító szerénységében és halk- ságában feldereng az a szemé­rem és tisztaság, mely Hock Ferenc életelveit is meghatá­rozza. A becsület és a munka, mely „Bányásznának is jel­lemrajza, Hock Ferencnek is állandósult ars poeticája. Talán ni,ncs távol az idő, amikor Hock Ferenc önálló ki­állítással Pest megyében is be­mutatkozik, hiszen illő, hogy közelebbről megismerkedhes­sünk mindnyájan azzal az alko­tóval, aki a dunabogdányi környezet festői felemelésével lett országos rangú képviselő­je az új törekvéseknek. Szabó Iván és Szabó Gábor szobrai egyszerre érkeztek ki­állításra Budapest más-más pontjain. Apa és fia törekvé­sei közösek -abban, hogy in­vencióikat nagy művészi igénnyel valósítják meg. Szabó Iván a szobrászat minden mű­faját uralja a nagy méretű emlékművektől az érmekig, használja a követ, bronzot és a fát eszméi testesítéséhez, ott­honos a kerámiában és a rajz­ban. -Termékeny, mert élmé­nyei , és műveltsége találkozik a felületen — őrzött és szer­zett világa. Fia, Szabó Gábor ezen a nyomvonalon halad, s ha szűkebb is témavilága, ta­lán még kényesebb a kidolgo­zást illetően. Kis lovasának hi­bátlan léptéke, esztétizált pár­huzamai figyelemre méltóak hasonlóan érmeihez, melyek közül Andersen portréja érdes simasággal idézi a nagy dán meseíró karakterét. laki Ida „Öröknaptár”-a is­merős számunkra, hiszen lát­tuk, láthattuk a Pest megyei Pártbizottságon rendezett kol­lektív kiállításon, szerepelt a Nemzeti Galériában is, és most e sajátos formálással. készült sorozat eljutott Egerbe. E témával a katalógus elő­szava szerint tovább szeret­ne foglalkozni az alkotó, mert még sok kiaknázatlan lehető­ségit lát e körben. A gyerme­kek nemzetközi éve alkalmá­ból szerepel az egykori Már­kus Emília-villában, a Haza­fias Népfront helyiségében Csóka Béla, aki 1949-től rajz­tanár és több közös kiállításon szerepelt a Fáklya és Metro Klubban. — Ez az első egyéni tárlata, s az is sikerének szá­mít, hivatásához tartozik, hogy tanítványai közül többen kap­tak hazai és nemzetközi díja­kat. Losonci Miklós Hock Ferenc: Fehér hegy TUDASSZINTFELMERES Az új tanterv újdonsága A gimnáziumok elsősei ezek­ben a napokban találkoznak a szeptemberben bevezetett tanterv egyik legfőbb újdonsá­gával : megkezdődött és a hó­nap végéig tart ismereteik, tu­dásszintjük felmérésének in­tenzív szakasza. A diákok ma­gyar nyelvből, oroszból és ma­tematikából — s helyenként ( más szaktárgyakból is — mé­rőlapokat töltenek ki, ily mó­don is választ adva arra, hogy milyen előképzettséggel érkez­tek a gimnáziumba. A tanulók személyiségének megismerése, ismereteik és gondolkodási képességük „ki­kutatása” a hagyományos mó­dokon természetszerűen már a tanév első napján megkezdő­dött. A szaktanárok és az osz­tályfőnökök bizonyos képet al­kothattak tanítványaikról az általános iskolai bizonyítvány és a jellemzés, áz egyes tantár­gyakból kapott korábbi osz­tályzatok, a szülőkkel való be­szélgetés, az egészségügyi törzslap, s nem utolsósorban a tanórákon nyújtott teljesít­mény alapján. A mérőlapok kérdéseire adott válaszok tel­jesebbé formálják ezt a képet. A mérőlapok kitöltése nem dolgozatírás, osztályzatot sem adnak rá a nevelők, és sem pontozással, sem más módon nem rangsorolják a tanulók tel­jesítményét, s magukat a ta­nulókat, a felmérésnek az a célja, hogy mind a pedagógu­sok, mind a diákok minél pon­tosabban felismerjék az alap­FILM KÉSZÜL Papp László a szárítóban RADIOFIGYELO A SZÍNHÁZI magazin különkiadása, pénteken. A műsor voltaképp egy élőben elhangzott előadássorozat rész­lete volt —, dr. Kerényi Ferenc a Nemzeti Színház ős­koráról és hőskoráról beszélt a Fővárosi Művelődési Ház­ban. A műsor bevezetője ka­landozást ígért, nem tételes és részletes színháztörténetet te­hát, hanem a színház életének legizgalmasabb pillanatait. A régvolt előadásokat felidézni nagyon nehéz: rendezőpéldá­nyok nem maradtak fenn, mi­vel a darabokat nem rendez­ték, az előadások egy-egy ve­zető színész köré csoportosul­tak. Nem is színházi előadások rekonstruálását vártuk ettől a kalandozástól, inkább azt — s ennek felidézése nem lett vol­na lehetetlen —, hogy milyen szerepe volt a színháznak, ho­gyan hatottak az előadások, milyen közönsége volt a Nem­zetinek —, vagyis a színházi életről hallottunk volna szíve­sen. A jelen színházi élete kevéssé nevezhető valódi, ele­ven életnek, a jelen színházai — Peter Brook kifejezésével — majd mind „Holt” Színházak; a' múltba visszanézni ezért csak úgy érdemes, ha az élet­nek próbálunk nyomára lelni, ha azt kutatjuk, élő voit-é és hogyan élt a színház abban a régmúlt időben? Mert művé­szetek között különösképp a színházban fonódik össze múlt és jelen, hagyomány és aktua­litás, eleven és holt. NŐKRŐL NŐKNEK — „Szorgos női kezek”. A péntek délután elhangzott riportműsor idézőjelbe tett címe csak egyike a számos közhelynek, amellyel megideologizálják, miért al­kalmaznak számos munkára szívesebben nőket, mint fér­fiakat. Rengeteg olyan munka van a mezőigazdaságban, szak­képzetlen, rosszul fizetett idénymunka, ahol szinte kizá­rólag nők dolgoznak. A társa­dalom pedig nem néz szembe azzal a problémával, hogy azok a nők, akik óriási tö­megben végzik ma ezeket a munkákat, a gépesítéssel egy­re kevesebb ilyen munkához jutnak. Tíz évig még biztosan szükség lesz rájuk, de azután az ilyen munkaíeheitőségek várhatóan egyre csökkennek. A mai húszévesek, akik ma kertes zetskben, érd őgazd asá- gokban ezeket a munkákat elvégzik, kilátástalan helyzetbe kerülnek. A mezőgazdaságban ma a férfiaknak körülbelül negyven százaléka szakmunkás, míg a nőknek csak nyolc, nyolc és fél százaléka. S hogy a nők is szakképzettséget szerezzenek, ezt nem hogy segítené a társa­dalom —, ellenkezőleg: szak­munkásoktatási rendszerünk, kollégiumi rendszerünk, a társadalombiztosítás jelenlegi formája mind-mind odahat, hogy a nők sokkal nehezebben szerezhetnek szakképzettséget, mint a férfiak. Szükség van az olcsó, szakképzetlen mun­kaerőre, a „könnyű, tiszta, precíz, finom” női kezekre. Csakhogy ezek a kezek, tizen­öt-húsz év múlva munka nél­kül maradnak. Mi lesz velük, ha. nem lesz szükség rájuk? Pásztor Magdolna riportja éle­sen tette fel a kérdést; kerülve mindenfajta feminista harcias­ságot, alaposan, tárgyszerűen körüljárta a problémát, szak­emberekkel, mezőgazdasági ve­zetőkkel s a két kezük mun­kájából élő asszonyokkal be­szélgetve. Műsora kitűnő volt, ám olyan országos problémát érintett, amely igényelné a folytatást Ha valóban fel akarja hívni a figyelmet, s hatást akar elérni, makacsul tovább kellene foglalkoznia ezzel a kérdéssel. Mosonyi Aliz Ha valaki biztos sikert sze­retne készülő filmjének kí­vánni, keresve sem találna ah­hoz ideálisabb főszereplőt Papp Lászlónál. A háromszoros olim­piai bajnok legendáshírű győ­zelmeinek felelevenítése éppen úgy közérdeklődésre tarthat számot, mint a bajnok mai éle­tének hétköznapjai, melyekben jelentős rész jut a magyar ökölvívó válogatott felkészíté­sének. • Érdekes, hogy az anyira ké­zenfekvő ötlet — filmet csi­nálni Papp Lacival — csak a végleges visszavonulását köve­tően 14 esztendővel jutott eszé­be egy filmes stábnak. Ráadá­sul éppen akkor, amikor Papp az önkéntes visszavonulás évét élte: a mindenkori legjobb magyar ökölvívóknak hátat fordítva az Óbuda Tsz-ben a kezdő ökölvívópalántákat ok­tatta. — 1978 nyarán a csehszlo­vák határ közelében lévő Do- maházán forgattunk a tévé megbízásából — idézte a törté­neteket a készülő dokumen­tumfilm rendezője, Gulyás Gyula. — Filmünk szereplői­vel beszélgetve gyakran szó esett a magyar- sportolókról. Egyikük felvetette: miért nem csinálunk filmet a Papp Laci­ról, hiszen ő igazán megérde­melné, hogy foglalkozzanak vele. Ezt követően határoztuk el öcsémmel, Gulyás János operatőrrel és Kozák Gyula társalkotóval, hogy megpróbál­juk. Mit is láthatnak majd a né­zők a szorítok világából az év végére elkészülő filmben? Ter­mészetesen elsősorban a há­rom olimpiai bajnoki címig ve­zető út legfontosabb állomá­sait.# Szó esik majd a profi ököl­vívásról, az amatőrökétől alap­vetően különböző világban el­töltött hét esztendőről is. Elő­reláthatólag az egyik legizgal­masabb kérdés is terítékre ke­rül: miért ríern mérkőzhetett Papp. Laci a profi világbajno­ki címért? — Soha sehol egy szót sem ejtettem el olyasmiről, hogy rólam is csinálhatnának már egy filmet —• állítja elöljáró­ban Papp László. —‘ De ha már megkerestek a fiúk — a MAFILM Hunnia Filmstúdió és a Balázs Béla Filmstúdió közös megbízásából — hát na­gyon szívesen vállalkoztam sa­ját életem alakítására, örül­nék, ha az emberek valós ké­pet kapnának rólam — mond­ja a háromszoros olimpiai baj­nok —, mert azt hiszem, na­gyon sokan tévhitekben élnek velem kapcsolatban. A filmben egyébként izgalmas kérdések is elhangzanak majd. Olyanok is, amelyekről ezt megelőzően sosem beszélhettem. Talán si­kerül a megválaszolatlan kér­dőjeleket mindenkiben kiegye­nesítenem. Jocha Károly vető ismeretekben mutatkozó hiányokat, hogy azokat a fel­zárkóztatás során megszüntet­hessék. Egy-egy osztály diák­jai ugyanis más-más színvo­nalú általános iskolákból ér­kezve, többnyire más-más alapismerettel rendelkeznek. A tudásbeli hiányok okai gyak­ran a környezetükben, a kü­lönböző egyéni adottságokban, az eltérő érdeklődésben és mo­tivációban, a fejletlen tanulási módszerekben, esetenként a kifogásolható viselkedésben lelhetők fel. A felmérés a tanulók tudás­szintjén kívül kiterjed életkö­rülményeikre, családi helyze­tükre, továbbá tanulmányi és pályaelképzelésükre — egész személyiségükre: ez utóbbiak­kal kapcsolatban elsősorban az osztályfőnökökre hárul az ed­diginél nagyobb feladat. Tájékozódásukhoz segítségül hívják a kérdőíves felmérés módszerét is. A kérdésekre adott válaszok nyomán jobban megismerhetik diákjaik érdek­lődését, életcélját, társas kap­csolatait, közösségi magatartá­sát, erkölcsi, politikai és világ­nézeti beállítódását, érzelmi életét, ízlését, az egyes tantár­gyakhoz és általában a tanu­láshoz való viszonyukat. A teljes körű, minden elsőst érintő, személyre szóló felmé­rés tapasztalatait az érintett szaktanárok és az osztályfő­nökök összegzik, elemzik, s en­nek nyomán határozzák meg a . felzárkóztatás módozatait. Az új tanterv lehetőséget ad arra, hogy az egész osztály, vagy a tanulók többségének tudásbeli hiányait a tanítási órán pótol­ják. Az egyes tanulók számá­ra pedig külön korrepetáláso­kat, kötelező tanulószobai fog­lalkozásokat szerveznek, és a nevelők az eddiginél jobban él­nek majd a szakkörök, a könyvtári és klubfoglalkozá- I sok nyújtotta lehetőségekkel I is. MAGYAR GREGORIÁNUM 3. Gregorián énekek a magyar középkorból Nagyhét Schola Hungarica Vezényel: DOBSZAY LÁSZLÓ SZENDREI JANKA Századunk fedezte fel újra a középkori liturgikus zene szépségeit. Ez a zene ugyanolyan eredeti és gazdag, mint a középkor festészete és építészete. Felkutatása nem kevésbé izgalmas, mint a régészeti ásatás. A ..zenei régészek" eredményeit mutatja be a HUNGA­ROTON Magyar Gregoriánum sorozata. Az első lemez a szakma elismeréseként elnyerte a Francia Hang­lemezakadémia nagydíját és utat talált a nagyközön­séghez is: rövid időn belül aranylemez lett. A Magyar Gregoriánum külön érdekessége és értéke, hogy sajátosan magyar. Középkori, világi zenénk, amelynek írott emléke nem maradt, dallamai, ritmusa átszövi e vallásos énekeket. SLPX 12049. Ára: 70 Ft A HUNGAROTON HANGLEMEZHETEK IDEJÉN A LEMEZEK DARABONKÉNTI ÁRA: 50 F t.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom