Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-19 / 219. szám
1979. SZEPTEMBER 19., SZERDA xMtap 5 Bölcsőde is lesz Az ingázó község távlatai Ha Tápiószecső nevét halljuk, elsőként hírnevet szerzett népi együttesére gondolunk. A nagyközség mindennapjairól, gondjairól, örömeiről — és távlatairól ritkábban esik szó. Ezért is igyekeztem megragadni az alkalmat, hogy az új, harmincszemélyes óvoda megnyitása után Török Sándorral, a nagyközség tanácselnökével beszélgessek. Milyen itt az élet, ahol a legtöbb ember — tanácselnök is — kerékpárral közlekedik, ahol a házak, kertek szemmel láthatóan gondozottak, ahol délelőtt alig látni embert az utcán. Mint hallom, a munkaképes'korúak 95 százaléka Budapestre jár dolgozni. Mondhatnánk, ingázik az egész község. A vonatok elég gyakran járnak, s egy órába sem telik az utazás. Legtöbben Kőbányán leszállnak, a környékbeli üzemekbe mennek. Egyetlen szövőüzem Tápiószecső iparát egyetlen kis szövőüzeim jelenti, az is munkaerőhiánnyal küszködik — a környező községekből verbuválja leginkább a munkásokat. Nem nehéz 'kitalálni: miért? Mert a pesti üzemekben jobbak a munkakörülmények, többet lehet keresni. A fiatalok szeretnek utazgatni, az idősebbeket köti az ott töltött 15—20 év, s a törzsgárda- tagsággal járó előnyök. Ha maholnap kinőne egy szuper- modern üzem a szecsői homokon, sökan talán akkor is ingáznának. A község kimaradt az iparosítási programból, a fővárosból kitelepülő üzemeket igyekeztek annak idején minél távolabbra telepíteni, s egy-egy körzetben kisebb centrumot létrehozni. Minit például a néhány kilométerrel távolabb levő Nagykátán. A mezőgazdasággal sem volt nagy szerencséje a községnek, hiszen termelőszövetkezete egyesült a szentmártonkátai, Kossuth Tszszel. így tehát megmaradt a község csendes településnek. A népesség azonban gyarapszik — most 6200 a lélekszáma —. s az igények is nőnek. A nagyközségi tanácsnak eszerint kell terveznie és cselekednie. Három műszak? A költségvetés összege nem túl nagy — évi kilencmillió forint —, amelynek java részét felemészti a meglevő intézmények fenntartása. Így mindenképpen rászorul a -község a külső segítségre. (Ezért is volt olyan nagy az öröm, amiért a honvédség segített létrehozni az említett, új, harmincszemélyes óvodát.) Az óvodai gondok ezzel meg is oldódtak, ám furcsa módon — bár a kisebb településeken nem is olyan furcsa —, nincs a községnek bölcsődéje. Pedig jó néhány kismama szívesen lemondana a gyesről, amikor a gyerek már eléri a másfél, kétéves kort — ról Építőipari Szövetkezet már készíti az épület terveit. Ugyanez a szövetkezet lesz a kivitelező is, 1980—81-ben felépítik az új iskolát. Ehhez persze nem lesS elég a tanács anyagi ereje, sem a megyei tanács segítsége — számítanak a társadalmi összefogásra, amelynek már nem egy intézmény köszönheti létét. Ebben nem lesz hiány, biztosra vehető. Hiszen sokan akár holnap ásót, lapátot ragadnának, s ásnák az alapot. így volt ez a vízhálózat kiépítésének idején is, a múlt év őszén, amikor 28 kilométernyi vezetéket fektettek le. Elég sűrűn találhatók úgynevezett (közkifolyók — nyomókaros kutak —, ennek ellenére mind többen köttetik be a vizet lakásukba. A Pest megyei Vizes Csatornamű Vállalat emberei alig győzik anyaggal, munkával, annyi az igénylés. S ami ebool következik: egy- re-másra épülnek új fürdőszobák, javul a higiénia, s észrevétlen megváltoznak szokások, átalakulnak életformák, változnak az emberek. A 28 kilométernyi cső nem pusztán egészséges ivóvizet jelent, hanem egyfajta kulturálódási is. S ez utóbbi legalább annyira fontos, mint a víz. Tápiószecső — bár egyelőre kimaradt az iparosításból —, kultúráj álján, élets zín von al á ban, ellátásában nam fog talán elmaradni más települések mögött. Paládi József Hűtőkosidemzátfflr A Klíma Ktsz szentmártonkátai üzemében az idén 179, 200 ezer kaláriás hűtőkondenzátort gyártanak szovjet megrendelésre. A képen: szállításhoz készítik elő a legyártott kondenzátort. Barcza Zsolt felvétele Zsaluzóanyag farostlemezből Bővíti választékát a mohácsi farostlemezgyár. Szabad kapacitásának kihasználására az építőiparban talált új lehetőséget. A drága és sokszor hiányzó fenyőfa helyett farostlemezből készült zsaluzó anyagot kínál az építőiparnak. Az újdonságot három megye — Baranya, Csongrád és Veszprém — építőipari vállalatai vizsgáztatták a gyakorlatban, és fél évi kísérlet után igent mondtak az alkalmazására. A farostlemez zsaluzó anyag 20—25 százalékkal olcsóbb a hagyományosnál, ezen kívül bárfnikor beszerezhető. Két vállalat máris újabb rendelést adott. Mohácson számítanak rá, más építőipari szervezeteket is sikerül megnyerni terméküknek. Újdonságnak számít a csomagolás céljára készült farostlemez is, ami ugyancsak üenyő fűrészárut pótol. Az óbudai termelőszövetkezet ládákhoz, a jászberényi hűtőgépgyár terjedelmes hűtőpultok csomagolásához használja a mohácsi farostlemezt. . Kukorica rcintafarm Mexikóban, magyar szakemberek irányításával még eb ben az évben ezer hektáros kukoricajtermesztási rendszeren alapuló mintagazdaság kialakítását kezdik meg. Erről írtak alá megállapodást a mexikói mezőgazdasági és vízügyi minisztérium és az Agro- ber képviselői. Kertbarátok közössége Dunakeszin Hozzájárulnak a város zöldség- és gyümölcsellátásához — Igén!'Ékt iní csináltuk. Mi akartuk és mi valósítottuk meg. Az egész épületet úgy ahogy van, a négy helyiséggel, igaz a negyediket csak tavaly sikerült hozzátoída- nunk. Ez most a 'klubszoba és előadóterem együtt. Es, hogy miért? Kellett. Azóta a tagok létszáma 200-ról 8—900-ra emelkedett. Megérte. Dunakeszin a kertbarát székház egyik szobájában ülünk, Szabó Imre elnökkel és a vezetőség néhány tagjával, Rózsás Sándor elnökhelyettes, Ju- racsek Ferenc gazdasági vezető, Harangozó László pénztáros és Török József kultúrfelel őssel. Tervek és célok — Mikor fogtak hozzá ehhez a nem kis vállalkozáshoz? — A hetvenes években. Addigra már nagyjából .kétszázan voltunk kertbarátkörösök és ném volt helyünk. Hol ide, hol oda kérezkedtünk be. Akkor határoztuk el, hogy lesz ami lesz, belevágunk. Néhai Hegedűs János, az akkori tanácselnök-helyettes minden segítséget megadott, ami tőle tellett, Néhány órányi kellemes pihenést kínál önnek a A TARTALOMBÓL: Az elnök is ember. . . Szökevények Kiben mi lakozik? Ragyognak-e még az aranyérmek? Magyaro(c)k Nehéz férjhez menni? Száz oldalnyi élmény, szórakozás. Kapható az újságárusoknál. sr o !h ■ így például a tanácstól kaptuk az ingyen telket. Persze nem volt könnyű. Pénzünk alig, mindent úgy kellett összekáre- getnünk az üzemektől, vállalatoktól, hivataloktól. Ráadásul sokán kishitűsködték közülünk, megvalósí ihatatlannak érezték az önerőből való építkezést. De, ha igazán akar az ember, látja, minden sikerül — mutatott maga köré Szabó Imre, jogos büszkeséggel. — Mikor készült el a székház? — A körülményekhez képest hamar, alig egy év alatt. — Az elején elhangzott, hogy építkeztek, mert „kellett". Tulajdonképpen milyen terveik voltak? — 0, rengeteg! De először talán említsük meg röviden a kör célját, abból azonnal kitűnik, mennyi munka, terv kellett és kell a megvalósításhoz. Legelőször is a kertek rendbehozása és rendbentar- tása a feladat. Dunakeszin ma is kb. 80 százalékban kertes házakban laknak az emberek. Az itt magánkézben levő föld értékét kellett és kell minél jobban kiaknázni, úgy, hogy lehetőleg a közösségnek is haszna legyen belőle. Majd — bár tulajdonképpen minden további cél az elsőre vezethető vissza — megismertetni az emberekkel és alkalmaztatni a mezőgazdaság új eredményeit. Végül minél több kerttulajdonost behozni a körbe, ahol messzemenő elméleti-gyakorlati- támogatást kaphat. Minden tevékenységünk ezt a hármas célt szolgálja. Ingyenes szaktanácsadás — Melyek ezek? — A székház hétfőn-csütör- tökön-szombaton van nyitva, ilyenkor állandó és ingyenes szaktanácsadás folyik. Hétfő egyébként a klubnapunk, ahol is a tagok összeülnek, megtárgyalják eredményeiket, kicserélik tapasztalataikat, ősztől tavaszig előadássorozatokat hallgathatnak neves szakemberektől. Az elmélet mellett gyakorlati útmutatásokat is kapnak. Tavasszal például kimegyünk egy-egy kertbe, és a helyszínen metszésbemutatókat tartunk. Minden évben legalább egy külföldi utat szervezünk a szomszédos országok hasonló jellegű baráti köreihez. A gyakorlati segítés szerves része továbbá, hogy amióta elkészült a székház, van egy raktárunk is. ahol tárolni tudjuk a termeléshez szükséges segédanyagokat. így senkinek sem kell külön-kü- lön\ idejét pazarolva, beszereznie a narmetszert. vető- magvakat, műtrágyát stb. Vagy a másik. A Sasad •Termelőszövetkezettel állandó kapcsolatot alakítottunk ki, ennek értelmében ősztől tavaszig bizománybán megkapjuk a csemete-fákat, azokat itt az udvaron vermeljük és közben árusítjuk. — A létszám, amint mondták, majdnem ötven százalékkal nőtt. Ez hallatlanul nagy emelkedés. Ennyire népszerű a mozgalom? Igen. Különböző foglalko zást vagy hivatást gyakorló megtalálható tagjaink között: orvos, pedagógus, hűtőházi munkás, mérnök, azonkívül nagyon sok közöttünk a -nő. Sőt, az egyik mintakert tulajdonosa egy özvegyasszony, aki egyben az egyik legjobb szőlőtermelőnk is. Hobbi ez kérem, szép hobbi, ami ráadásul még hasznos is. A tagság általában 50 százalékkal többet termel, minit amire magának szüksége van. Így aztán szépen hozzá is járulunk Dunakeszi zöldség-gyümölcs ellátásához Sikeres kiállítás — Volt-e a Közelmúltban közös rendezvénye a . kertbarátkörnek? — Nem is olyan régen. Augusztusban volt a terménykiál- lításynk. Nagyon nagy sikert arattunk, rengeteg látogatója volt a kiállításnak, nagyon sok díjat osztott a tekintélyes szakemberekből álló zsűri. De ez a kiállítás még külön is emlékezetes marad, mert idén először rendeztük itt, a saját portánkon, a kertbarát székházban. — További tervek, célok? — Konkrét célunk a bogyós gyümölcsök, a ribizke, egres, málna termesztésének fellendítése, elterjesztése. Nagy az igény rá. Az állandó és változatlan célunk pedig, hogy lehetőleg a legkorszerűbb módon, és eszközökkel a lehető legszebb, legjobb minőséget termeljük. S. Horváth Klára Speciális módszerekkel vizsgálják Szennyezett a inna Megszűnnek jövőre a szabadstrandok? Az idén is gyakran hallottuk az illetékes hatóságoktól, a hivatalok képviselőitől, hogy a Duna egyes szakaszain tilos a fürdés, máshol pedig nem ajánlatos. Egyes települések mellékéről el is tűntek a hajdani strandokon a mélységhatárt jelző bóják. Ám ennek ellenére is sokan keresték fel a meleg napokon a több éve megszokott, fürdőhelyeket. Csak szűrés után Hazánk a negyedik ország a folyam tenger felé vezető útján. Az egyre gyorsuló iparosodás következtében a nagyvárosok elvezető csatornáiból, a mellékfolyókból mind több szennyező anyag jut a Dunába. A szennyezettség fokát, a káros anyagok élő szervezetre gyakorolt hatását speciális módszerekkel vizsgálják a szakemberek. A vizsgálatok alapján kidolgozott rubrikák szerint az I. osztályú víz még jó minőségű, ivásra kiválóan alkalmas, gazdaságosan tisztítható. Lényegében ugyanez a helyzet a II. osztályú esetében is, de itt már jelen vannak a szennyező anyagok. A III-as fokozatú szennyeződés már kedvezőtlen. a víztisztítás gazdaságtalan, s csak többszöri szűrés után iható. Fürdésre ez a víz már alkalmatlan, mivelhogy a benne levő kórokozók a tápcsatornán át az emésztőrendszerbe juthatnak, s bakteriális, vírusos megbetegedéseket. okozhatnak. Nagy az esélye a bőrbetegségeknek is. A szennyvíz jellegű negyedik osztály egyáltalán nem hasznosítható. Dr. Hölter Katalin és űr. Bencze Ernő, a Pest megyei Köjál szakemberei adtak tájékoztatást lapunknak a Duna Pest megyei szakaszának szennyezettségéről. Mint mondták: a Duna vízminőségét 10 évvel ezelőtt még általában a II. osztályba sorolták, s csak időnként fordult elő III-as fokú szennyeződés. A hetvenes évek közepétől azonban mindinkább a hár- •nas fokú szennyezettség a jellemző a folyóra. A helyzetei rontja az is, hogy rendkívül sok szennyező anyag érkezik a Vág, a Garam és az Ipoly folyótól a Dunába. A folyó Budapesttől északra eső szakaszán főként a bal part szennyezett. Különösen Vác és Dunakeszi térségében jelentős a szennyvízbeömlés. Az áramlás következtében a Váccal szemközti Pokolsziget mentén rendszerint tisztább a víz. Elgondolkoztató, hogy a szentendrei oldalon évekig jobb volt a helyzet, mint a bal part mellékén, ám az idén már gyakran ’ III-as fokú szennyezettséget mutattak ki a vízminták. i Alágy a kockázat Már-már aggasztó jelenség: a Duna budapesti szakaszán naponta egymillió köbméter szennyvíz kerül a folyóba. A dél-pesti szennyvíz- tisztító ugyan naponta 100 ezer köbmétert szűr meg, a Soroksár—Ráckevei Duna-ág. ban, Majosházától északra rendszerint III-as; Szigetszent- miklósnál pedig gyakran IV-es fokú a víz szennyezettsége. Egyre gyakrabban tapasztalható az összetétel romlása Ráckeve térségében is. Különösen ezeken a hagyományos üdülőterületeken nehéz a helyzet. Hiszen a kritikus szakaszon a III-as osztályba sorolás olyan, mint a piros közlekedési lámpa, amelynek a jelzéseit figyelmen kívül lehet hagyni, de nagy a kockázat. Ezért a szakemberek azt is hangsúlyozták: ahol biztosítható, hogy a strandolok a vízből kijövet zuhanyozzanak, s meg lehet teremteni a parti higiénia, a biztonságos fürdőzés legszükségesebb feltételeit, ott a Köjál hozzájárult a szabadstrandok megnyitásához. Az idei nyáron a Budapesttől északra eső szakaszon 7, a Ráckevei Duna-ágban 6, a szentendrei oldalon négy szabadstrand működött. Nem működött szabadstrand a Pokolszigeten, Visegrádon és Pócsmegyeren. Majosházán nem készültek el időre a vízparti objektumok, Szigethal- mon és Szigetszentmiklóson a Köjál betiltotta a strandolást. Már nem ártalmatlan Ügy tűnik, az egészségré egykor ártalmatlan dunai fürdőzésnek hosszú időre vége — állapította meg dr. Hölter Katalin és dr. Bancze Ernő. — Egyes vízügyi szakemberek véleménye szerint e problémai a nagymaros—gabcsikovói vízi erőmű építésével együtt lehet majd megoldani. Addig viszont helyesebb lenne a fürdést kedvelők figyelmét felhívni a, mesterséges tórendszerekre, mint aniilyen az őr- bottyáni, a veresegyházi vagy a délegyházi. K. T. I. mennének inkább dolgozni, vissza az üzembe. Ha minden jól megy, néhány év múlva lesz bölcsőde is. Mint hallottuk, nemrég elkészült a negyvanszemélyes bölcsőde terve a Pest megyei Tervező Vállalatnál. Egyúttal egy ezeradagos konyhát is építenének, ez ellátná valamennyi gyermekintézményt, az iskolát is. A megvalósítással azonban várni kell; talán a következő tervidőszak első éveiben kerül rá sor. Hamarosan szükség lesz új iskolára, mert fennáll a háromműszakos oktatás veszélye. Most olyan helyiségeket is kénytelenek igénybe venni a tanításhoz, amelyek nem iskolai célra készültek. Az iskoláskorú gyerekek száma megközelíti a nyolcszázaJt. A következő években tovább nő a számuk, ezért tartják a tanácson legégetőbb gondnak az iskolakérdést. Tudják,, hogy nem lehet máról holnapra tető alá hozni a nyolc -tantermet, s a mellényzsebből előhúzni a hozzávaló húszmillió forintot. Ám a megfontolt, okos tervezésre, az előrelátásra nagyon Ls szükség van. Kell a fürdőszoba Ezért jó előre kijelölték helyét a Kállai Éva utcában, a jelenlegi 75 személyes óvoda közelében, s megkezdődtek a tárgyalások a magántulajdonban levő telkek megvételéről, illetve kisajátításáról. A gyom-