Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-19 / 219. szám

1979. SZEPTEMBER 19., SZERDA xMtap 5 Bölcsőde is lesz Az ingázó község távlatai Ha Tápiószecső nevét hall­juk, elsőként hírnevet szerzett népi együttesére gondolunk. A nagyközség mindennapjairól, gondjairól, örömeiről — és távlatairól ritkábban esik szó. Ezért is igyekeztem megragad­ni az alkalmat, hogy az új, harmincszemélyes óvoda meg­nyitása után Török Sándorral, a nagyközség tanácselnökével beszélgessek. Milyen itt az élet, ahol a legtöbb ember — tanácselnök is — kerékpárral közlekedik, ahol a házak, kertek szemmel láthatóan gondozottak, ahol délelőtt alig látni embert az utcán. Mint hallom, a munka­képes'korúak 95 százaléka Bu­dapestre jár dolgozni. Mond­hatnánk, ingázik az egész köz­ség. A vonatok elég gyakran járnak, s egy órába sem telik az utazás. Legtöbben Kőbá­nyán leszállnak, a környékbeli üzemekbe mennek. Egyetlen szövőüzem Tápiószecső iparát egyetlen kis szövőüzeim jelenti, az is munkaerőhiánnyal küszködik — a környező községekből verbuválja leginkább a mun­kásokat. Nem nehéz 'kitalálni: miért? Mert a pesti üzemek­ben jobbak a munkakörülmé­nyek, többet lehet keresni. A fiatalok szeretnek utazgatni, az idősebbeket köti az ott töl­tött 15—20 év, s a törzsgárda- tagsággal járó előnyök. Ha maholnap kinőne egy szuper- modern üzem a szecsői ho­mokon, sökan talán akkor is ingáznának. A község kimaradt az iparo­sítási programból, a főváros­ból kitelepülő üzemeket igye­keztek annak idején minél tá­volabbra telepíteni, s egy-egy körzetben kisebb centrumot létrehozni. Minit például a néhány kilométerrel távolabb levő Nagykátán. A mezőgaz­dasággal sem volt nagy sze­rencséje a községnek, hiszen termelőszövetkezete egyesült a szentmártonkátai, Kossuth Tsz­szel. így tehát megmaradt a község csendes településnek. A népesség azonban gyarapszik — most 6200 a lélekszáma —. s az igények is nőnek. A nagyközségi tanácsnak eszerint kell terveznie és cselekednie. Három műszak? A költségvetés összege nem túl nagy — évi kilencmillió forint —, amelynek java részét felemészti a meglevő intézmé­nyek fenntartása. Így minden­képpen rászorul a -község a külső segítségre. (Ezért is volt olyan nagy az öröm, amiért a honvédség segített létrehozni az említett, új, harmincszemé­lyes óvodát.) Az óvodai gon­dok ezzel meg is oldódtak, ám furcsa módon — bár a kisebb településeken nem is olyan furcsa —, nincs a községnek bölcsődéje. Pedig jó néhány kismama szívesen lemondana a gyesről, amikor a gyerek már eléri a másfél, kétéves kort — ról Építőipari Szövetkezet már készíti az épület terveit. Ugyanez a szövetkezet lesz a kivitelező is, 1980—81-ben fel­építik az új iskolát. Ehhez persze nem lesS elég a tanács anyagi ereje, sem a megyei tanács segítsége — számítanak a társadalmi összefogásra, amelynek már nem egy intéz­mény köszönheti létét. Ebben nem lesz hiány, biztosra vehe­tő. Hiszen sokan akár holnap ásót, lapátot ragadnának, s ás­nák az alapot. így volt ez a vízhálózat ki­építésének idején is, a múlt év őszén, amikor 28 kilométernyi vezetéket fektettek le. Elég sű­rűn találhatók úgynevezett (közkifolyók — nyomókaros kutak —, ennek ellenére mind többen köttetik be a vizet la­kásukba. A Pest megyei Viz­es Csatornamű Vállalat em­berei alig győzik anyaggal, munkával, annyi az igénylés. S ami ebool következik: egy- re-másra épülnek új fürdő­szobák, javul a higiénia, s észrevétlen megváltoznak szo­kások, átalakulnak életformák, változnak az emberek. A 28 kilométernyi cső nem pusztán egészséges ivóvizet jelent, ha­nem egyfajta kulturálódási is. S ez utóbbi legalább annyira fontos, mint a víz. Tápiószecső — bár egyelőre kimaradt az iparosításból —, kultúráj álján, élets zín von al á ­ban, ellátásában nam fog ta­lán elmaradni más települések mögött. Paládi József Hűtőkosidemzátfflr A Klíma Ktsz szentmártonkátai üzemében az idén 179, 200 ezer kaláriás hűtőkondenzátort gyártanak szovjet meg­rendelésre. A képen: szállításhoz készítik elő a legyártott kondenzátort. Barcza Zsolt felvétele Zsaluzóanyag farostlemezből Bővíti választékát a mohá­csi farostlemezgyár. Szabad kapacitásának kihasználására az építőiparban talált új le­hetőséget. A drága és sokszor hiányzó fenyőfa helyett fa­rostlemezből készült zsaluzó anyagot kínál az építőiparnak. Az újdonságot három megye — Baranya, Csongrád és Veszprém — építőipari válla­latai vizsgáztatták a gyakor­latban, és fél évi kísérlet után igent mondtak az alkalmazá­sára. A farostlemez zsaluzó anyag 20—25 százalékkal ol­csóbb a hagyományosnál, ezen kívül bárfnikor beszerezhető. Két vállalat máris újabb ren­delést adott. Mohácson szá­mítanak rá, más építőipari szervezeteket is sikerül meg­nyerni terméküknek. Újdonságnak számít a cso­magolás céljára készült fa­rostlemez is, ami ugyancsak üenyő fűrészárut pótol. Az óbudai termelőszövetkezet lá­dákhoz, a jászberényi hűtő­gépgyár terjedelmes hűtőpul­tok csomagolásához használja a mohácsi farostlemezt. . Kukorica rcintafarm Mexikóban, magyar szakem­berek irányításával még eb ben az évben ezer hektáros kukoricajtermesztási rendsze­ren alapuló mintagazdaság kialakítását kezdik meg. Erről írtak alá megállapodást a mexikói mezőgazdasági és víz­ügyi minisztérium és az Agro- ber képviselői. Kertbarátok közössége Dunakeszin Hozzájárulnak a város zöldség- és gyümölcsellátásához — Igén!'Ékt iní csináltuk. Mi akartuk és mi valósítot­tuk meg. Az egész épületet úgy ahogy van, a négy helyi­séggel, igaz a negyediket csak tavaly sikerült hozzátoída- nunk. Ez most a 'klubszoba és előadóterem együtt. Es, hogy miért? Kellett. Azóta a tagok létszáma 200-ról 8—900-ra emelkedett. Megérte. Dunakeszin a kertbarát szék­ház egyik szobájában ülünk, Szabó Imre elnökkel és a ve­zetőség néhány tagjával, Ró­zsás Sándor elnökhelyettes, Ju- racsek Ferenc gazdasági veze­tő, Harangozó László pénztáros és Török József kultúrfelel ős­sel. Tervek és célok — Mikor fogtak hozzá ehhez a nem kis vállalkozáshoz? — A hetvenes években. Ad­digra már nagyjából .kétszázan voltunk kertbarátkörösök és ném volt helyünk. Hol ide, hol oda kérezkedtünk be. Akkor határoztuk el, hogy lesz ami lesz, belevágunk. Néhai Hege­dűs János, az akkori tanácsel­nök-helyettes minden segítsé­get megadott, ami tőle tellett, Néhány órányi kellemes pihenést kínál önnek a A TARTALOMBÓL: Az elnök is ember. . . Szökevények Kiben mi lakozik? Ragyognak-e még az aranyérmek? Magyaro(c)k Nehéz férjhez menni? Száz oldalnyi élmény, szórakozás. Kapható az újságárusoknál. sr o !h ■ ­így például a tanácstól kaptuk az ingyen telket. Persze nem volt könnyű. Pénzünk alig, mindent úgy kellett összekáre- getnünk az üzemektől, vállala­toktól, hivataloktól. Ráadásul sokán kishitűsködték közü­lünk, megvalósí ihatatlannak érezték az önerőből való épít­kezést. De, ha igazán akar az ember, látja, minden sikerül — mutatott maga köré Szabó Im­re, jogos büszkeséggel. — Mikor készült el a szék­ház? — A körülményekhez képest hamar, alig egy év alatt. — Az elején elhangzott, hogy építkeztek, mert „kel­lett". Tulajdonképpen milyen terveik voltak? — 0, rengeteg! De először talán említsük meg röviden a kör célját, abból azonnal ki­tűnik, mennyi munka, terv kellett és kell a megvalósítás­hoz. Legelőször is a kertek rendbehozása és rendbentar- tása a feladat. Dunakeszin ma is kb. 80 százalékban kertes házakban laknak az emberek. Az itt magánkézben levő föld értékét kellett és kell minél jobban kiaknázni, úgy, hogy lehetőleg a közösségnek is haszna legyen belőle. Majd — bár tulajdonképpen minden további cél az elsőre vezethető vissza — megismertetni az emberekkel és alkalmaztatni a mezőgazdaság új eredményeit. Végül minél több kerttulajdo­nost behozni a körbe, ahol messzemenő elméleti-gyakor­lati- támogatást kaphat. Min­den tevékenységünk ezt a hár­mas célt szolgálja. Ingyenes szaktanácsadás — Melyek ezek? — A székház hétfőn-csütör- tökön-szombaton van nyitva, ilyenkor állandó és ingyenes szaktanácsadás folyik. Hétfő egyébként a klubnapunk, ahol is a tagok összeülnek, megtár­gyalják eredményeiket, kicse­rélik tapasztalataikat, ősztől tavaszig előadássorozatokat hallgathatnak neves szakem­berektől. Az elmélet mellett gyakorlati útmutatásokat is kapnak. Tavasszal például ki­megyünk egy-egy kertbe, és a helyszínen metszésbemutató­kat tartunk. Minden évben legalább egy külföldi utat szervezünk a szomszédos or­szágok hasonló jellegű baráti köreihez. A gyakorlati segítés szerves része továbbá, hogy amióta elkészült a székház, van egy raktárunk is. ahol tá­rolni tudjuk a termeléshez szükséges segédanyagokat. így senkinek sem kell külön-kü- lön\ idejét pazarolva, besze­reznie a narmetszert. vető- magvakat, műtrágyát stb. Vagy a másik. A Sasad •Termelőszö­vetkezettel állandó kapcsola­tot alakítottunk ki, ennek ér­telmében ősztől tavaszig bizo­mánybán megkapjuk a cse­mete-fákat, azokat itt az ud­varon vermeljük és közben árusítjuk. — A létszám, amint mond­ták, majdnem ötven százalék­kal nőtt. Ez hallatlanul nagy emelkedés. Ennyire népszerű a mozgalom? Igen. Különböző foglalko zást vagy hivatást gyakorló megtalálható tagjaink között: orvos, pedagógus, hűtőházi munkás, mérnök, azonkívül nagyon sok közöttünk a -nő. Sőt, az egyik mintakert tulaj­donosa egy özvegyasszony, aki egyben az egyik legjobb szőlő­termelőnk is. Hobbi ez kérem, szép hobbi, ami ráadásul még hasznos is. A tagság általában 50 százalékkal többet termel, minit amire magának szük­sége van. Így aztán szépen hozzá is járulunk Dunakeszi zöldség-gyümölcs ellátásához Sikeres kiállítás — Volt-e a Közelmúltban kö­zös rendezvénye a . kertbarát­körnek? — Nem is olyan régen. Au­gusztusban volt a terménykiál- lításynk. Nagyon nagy sikert arattunk, rengeteg látogatója volt a kiállításnak, nagyon sok díjat osztott a tekintélyes szak­emberekből álló zsűri. De ez a kiállítás még külön is emléke­zetes marad, mert idén először rendeztük itt, a saját portán­kon, a kertbarát székházban. — További tervek, célok? — Konkrét célunk a bogyós gyümölcsök, a ribizke, egres, málna termesztésének fellen­dítése, elterjesztése. Nagy az igény rá. Az állandó és válto­zatlan célunk pedig, hogy le­hetőleg a legkorszerűbb mó­don, és eszközökkel a lehető legszebb, legjobb minőséget termeljük. S. Horváth Klára Speciális módszerekkel vizsgálják Szennyezett a inna Megszűnnek jövőre a szabadstrandok? Az idén is gyakran hallot­tuk az illetékes hatóságoktól, a hivatalok képviselőitől, hogy a Duna egyes szakaszain tilos a fürdés, máshol pedig nem ajánlatos. Egyes települések mellékéről el is tűntek a haj­dani strandokon a mélység­határt jelző bóják. Ám ennek ellenére is sokan keresték fel a meleg napokon a több éve megszokott, fürdőhelyeket. Csak szűrés után Hazánk a negyedik ország a folyam tenger felé vezető út­ján. Az egyre gyorsuló iparo­sodás következtében a nagy­városok elvezető csatornáiból, a mellékfolyókból mind több szennyező anyag jut a Duná­ba. A szennyezettség fokát, a káros anyagok élő szervezet­re gyakorolt hatását speciális módszerekkel vizsgálják a szakemberek. A vizsgálatok alapján ki­dolgozott rubrikák szerint az I. osztályú víz még jó minősé­gű, ivásra kiválóan alkalmas, gazdaságosan tisztítható. Lé­nyegében ugyanez a helyzet a II. osztályú esetében is, de itt már jelen vannak a szennye­ző anyagok. A III-as fokoza­tú szennyeződés már kedve­zőtlen. a víztisztítás gazda­ságtalan, s csak többszöri szű­rés után iható. Fürdésre ez a víz már alkalmatlan, mivel­hogy a benne levő kórokozók a tápcsatornán át az emésztő­rendszerbe juthatnak, s bak­teriális, vírusos megbetegedé­seket. okozhatnak. Nagy az esélye a bőrbetegségeknek is. A szennyvíz jellegű negyedik osztály egyáltalán nem hasz­nosítható. Dr. Hölter Katalin és űr. Bencze Ernő, a Pest megyei Köjál szakemberei adtak tá­jékoztatást lapunknak a Duna Pest megyei szakaszának szennyezettségéről. Mint mondták: a Duna vízminősé­gét 10 évvel ezelőtt még ál­talában a II. osztályba sorol­ták, s csak időnként fordult elő III-as fokú szennyeződés. A hetvenes évek közepétől azonban mindinkább a hár- •nas fokú szennyezettség a jel­lemző a folyóra. A helyzetei rontja az is, hogy rendkívül sok szennyező anyag érkezik a Vág, a Garam és az Ipoly folyótól a Dunába. A folyó Budapesttől északra eső szakaszán főként a bal part szennyezett. Különösen Vác és Dunakeszi térségében jelentős a szennyvízbeömlés. Az áramlás következtében a Váccal szemközti Pokolsziget mentén rendszerint tisztább a víz. Elgondolkoztató, hogy a szentendrei oldalon évekig jobb volt a helyzet, mint a bal part mellékén, ám az idén már gyakran ’ III-as fokú szennyezettséget mutattak ki a vízminták. i Alágy a kockázat Már-már aggasztó jelen­ség: a Duna budapesti szaka­szán naponta egymillió köb­méter szennyvíz kerül a fo­lyóba. A dél-pesti szennyvíz- tisztító ugyan naponta 100 ezer köbmétert szűr meg, a Soroksár—Ráckevei Duna-ág. ban, Majosházától északra rendszerint III-as; Szigetszent- miklósnál pedig gyakran IV-es fokú a víz szennyezettsége. Egyre gyakrabban tapasztal­ható az összetétel romlása Ráckeve térségében is. Különösen ezeken a hagyo­mányos üdülőterületeken ne­héz a helyzet. Hiszen a kriti­kus szakaszon a III-as osztály­ba sorolás olyan, mint a piros közlekedési lámpa, amelynek a jelzéseit figyelmen kívül le­het hagyni, de nagy a kocká­zat. Ezért a szakemberek azt is hangsúlyozták: ahol bizto­sítható, hogy a strandolok a vízből kijövet zuhanyozzanak, s meg lehet teremteni a parti higiénia, a biztonságos fürdő­zés legszükségesebb feltéte­leit, ott a Köjál hozzájárult a szabadstrandok megnyitásá­hoz. Az idei nyáron a Budapest­től északra eső szakaszon 7, a Ráckevei Duna-ágban 6, a szentendrei oldalon négy sza­badstrand működött. Nem működött szabadstrand a Po­kolszigeten, Visegrádon és Pócsmegyeren. Majosházán nem készültek el időre a víz­parti objektumok, Szigethal- mon és Szigetszentmiklóson a Köjál betiltotta a strandolást. Már nem ártalmatlan Ügy tűnik, az egészségré egykor ártalmatlan dunai für­dőzésnek hosszú időre vége — állapította meg dr. Hölter Katalin és dr. Bancze Ernő. — Egyes vízügyi szakemberek véleménye szerint e problé­mai a nagymaros—gabcsikovói vízi erőmű építésével együtt lehet majd megoldani. Addig viszont helyesebb lenne a für­dést kedvelők figyelmét fel­hívni a, mesterséges tórend­szerekre, mint aniilyen az őr- bottyáni, a veresegyházi vagy a délegyházi. K. T. I. mennének inkább dolgozni, vissza az üzembe. Ha minden jól megy, néhány év múlva lesz bölcsőde is. Mint hallottuk, nemrég elké­szült a negyvanszemélyes böl­csőde terve a Pest megyei Tervező Vállalatnál. Egyúttal egy ezeradagos konyhát is építenének, ez ellátná vala­mennyi gyermekintézményt, az iskolát is. A megvalósítással azonban várni kell; talán a következő tervidőszak első éveiben kerül rá sor. Hamarosan szükség lesz új iskolára, mert fennáll a há­romműszakos oktatás veszélye. Most olyan helyiségeket is kénytelenek igénybe venni a tanításhoz, amelyek nem isko­lai célra készültek. Az isko­láskorú gyerekek száma meg­közelíti a nyolcszázaJt. A kö­vetkező években tovább nő a számuk, ezért tartják a taná­cson legégetőbb gondnak az iskolakérdést. Tudják,, hogy nem lehet máról holnapra tető alá hozni a nyolc -tantermet, s a mellényzsebből előhúzni a hozzávaló húszmillió forintot. Ám a megfontolt, okos terve­zésre, az előrelátásra nagyon Ls szükség van. Kell a fürdőszoba Ezért jó előre kijelölték he­lyét a Kállai Éva utcában, a jelenlegi 75 személyes óvoda közelében, s megkezdődtek a tárgyalások a magántulajdon­ban levő telkek megvételéről, illetve kisajátításáról. A gyom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom