Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-02 / 205. szám
Rácz-kevi emlékei Az 1877 nyarának végén költött Népdal, amely az egykori szerb lakodalmat örökíti meg tréfásan, nem tartozik Arany János legismertebb versei közé: Duna vizén lefelé ttsz a ladik, a ladik, Róla muzsikaszó, guzlicaszó, csimpolyaszó Hallatik; Juhaj! Viszik a piros almát, barackot, Juhaj! Kevibe Szent-Endréről menyasszont! Ez a versbeli ladik nyilvánvalóan a ráckevei Duna-ágon úszott, amelyik az ország egyik legnagyobb befogadóképességű vízparti üdülőterületének a főutcája és — így tartják számon — hazánk harmadik legnagyobb állóvize.--:•*«** >ovkv «V& A régi fogadé Folyik vagy nem folyik? ■— Hogy lenne állóvíz, ha egyszer folyó? — vetheti joggal közbe az olvasó. Igaz, falyóig, de zsilipek közé fogva, olyan lassú folyással. hogy tulajdonságait tekintve az állóvizekhez hasonlít ma. Szintje alig ingadozik, víztömege gyorsan át tud melegedni. Kellemes természetes fürdőhely, remek evezőspálya és horgászparadicsom ... Csepel-szigetet természetesen nem számítva, tizenhat sziget tarkítja, s némelyiken afféle őstermészetet találhattak a csónakázó Robinsonok — amíg be nem lepték a Duna-ág partjait a kisebb-nagyobb üdülők és nyaralók, horgásztanyák és hétvégi házak. Ennek a hétvégeken tavasztól őszig • több mint ötvenezer ember üdülését szolgáló folyóágnak — amelyet húsz község vesz körül — a szervező és ellátó központja egyre inkább Ráckeve, amelynek határában különösen festői kép fogadja a vízről és a vízen át — a kevi hídon — érkezőt. telepítették ide a Szent Ábrahám pátriárka tiszteletére emelt templom közelébe. (Talán e hely emlékét őrzi az ábrahámtelki kápolnarom.) A települést Mátyás király emelte mezővárossá, s a XVI. századra lakóinak jó része magyarrá vált. A mohácsi vész táján azonban újabb déli menekülőkkel gyarapodhatott, mert az idő tájt jelenik meg a mai névalakban is őrzött előnév: Rácz-kevi. A török e várost is feldúlja Buda elfoglalásakor, de a keviek visszatérnek, sőt fehérvári menekülőkkel is gyarapodnak ... Majd a város a reformációnak egyik központja lett, többek között a híres prédikátor. Szegedi Kis István működött ott. Az időből való a Kevi Várassáról való szép História. E település első oklevelét I. Ulászló király adta 1440-ben. Eszerint a szerémségi Keve rác lakóit Az ábrahámtelki kápolnarom tűnik, s meghatározza a városképet. Közelebbről viszont barokk megoldásai jellemzőek. A szerb templom Miután a török alól fölszabadult a város, a török elleni harcok neves hadvezére. Savoyai Jenő lett földesura, s 1702-ben kastélyt építtetett. Tervezője Johan Lukas Hildebrandt volt, akinek az első munkájaként tartják számon ezt az alaprajza szerint francia hatást Kevi Várassa is, de egészében főleg itáliai építészeti befolyást tükröző kastélyt. Sajátos, hosszúkás, középrészén emeletes és kupolás, szárnyain földszintes formája már messziről felA barokk egyébként is dominál a régi Ráckevén. A Kossuth utcai egykori Fekete Sas vendéglő földszintes sarokháza ennek egyik átalakított emléke. S több-kevesebb átalakítással' még néhány lakóház emlékeztet a régi Kevire az Ady Endre, az Árpád, vagy az Eötvös u tcában. .•. Ám a legszebb emlék az 1487-ből származó görögkeleti Boldogasz- szony-templom. Az egyhajós, sokszögben záródó szentélyű gótikus templom oldalkápolnájával és Különálló, emeletein copf stílusú tornyával talán a legszebb, legerede- **^0 hangulatot árasztó épülete Rér kévének. Különösen délről nyújt szép látványt. Belsejében szép hálóboltozat őrzi a kései gótikát Hat malom ringott A régi Ráckeve jellegzetes tartozékai voltak a dunai hajómalmok. Valamikor, nem is olyan régen még hat malom ingott a ráckevei ág vizén. Az igazi kévéi hajómalom két hajótestből állt: a házhajóból — amelyik a voltaképpeni malom, az őrlő volt — és a völgyhajóból, amelyre a vízikerék tengelyének másik vége támaszkodott Az egyik szép házhajó orrán turbános fej volt kifaragva — a török időket idézve* (Mellesleg: a helység legrégibb céhed közé tartozott a molnároké!) Arany János tréfás versében e malmok mellett úszhatott el a vidám ladik, amelynek még a déli zsilip sem állta útját. Így aztán, miközben násznépétől hejjehujja, szitok-átok, dávoria hallatik. amúgy ittas-mulatósan ugyancsak túlsodró- dott a szentendrei menyasszonnyal a Csepel-szigeti célon: Juhaj! közel már Alexinác, Kunyazsevác: Engem Kevi-Rác, többet ugyan sose látsz! NÉMETH FERENC Alkotó ember Az élet szebbik oldalán Különös szoba. Alaprajza már az iskolában elfelejtett nevű mértani idomra hasonlít. Várok, s közben sorra veszem a változásokat: a gyalult polcok helyett állítható alumínium és műanyag kombinációjú könyvállványok, az írógépasztal helyett tekintélyes és mégis kecses íróasztal. Irigylésre ingerlő kézikönyvtár borítja a falakat. Ez legutóbb még nem volt, mint ahogy a szőnyeg sem, meg a fotelok sem. Akkor délután volt, a társadalmi munkás könyvtárosokat köszöntő ünnep. Jött a házigazda, kezében hozta a kávéspoharakat és szabadkozott, hogy csak így; tálca és alátét nélkül. Most végre eljuthatott a központi könyvtár oda, hogy magára költsön: tetőzött a tatarozás. Nem az idő minősít Megérkezik a házigazda, székre dobja táskáját, s már önti is össze a hamutartókból az előző napról maradt csikkeket, mert átmenetileg éppen nincs takarítónő. Ujjával még felcsíp egy pernyét, úgy tesz-vesz a szobában, ahogy csak a gyakorlott háziasszonyok képesek eltüntetni a vendég tekintetét egyáltalán nem zavaró apró rendetlenséget. Egy éve már annak, hogy személyes varázsával meglepett, az akkor Szentendrén kitüntetett népművelőknek gratulált. Még soha sem láttam senkit olyan őszintén örülni a mások sikerének. Volt már vitánk is; akkor elkomolyodott, hideg logikával sorakoztatta érveit, de a hangja meleg maradt — Mióta igazgatja a Szakszervezetek Megyei Tanácsának központi könyvtárát? Megbánom az udvariatlan kérdést, nem firtatom, megelégszem azzal, hogy húsz éve, mióta a hálózat megalakult. Hálás vagyok a véletlennek, hogy éppen most hozzák be a kávét Azért a férfiakra jellemzően gyorsan kikalkulálom, hány éves lehet. De hát mit számítanak az évek? Nem az idő minősíti a munkát! Válaszolgatok az udvarias kérdésekre, közben azon töprengek: Mennyit is ér egy kitüntetés, mi adja a rangját? — Mondom a legfrissebb örömeinket — kényszerít jegyzetelésre Csőke Anna, az SZMT központi könyvtárának igazgatója. — Annyi pénzünk még sohasem volt könyvre, mint tavaly: egymillióhétszázezer forint. A Pest megyei pártbizottság határozata után nagyon sok támogatást kaptunk: a Nagykőrösi Konzervgyárban hetven négyzetméterrel bővült a könyvtár alapterülete, megkezdtük az üzemelést a DHV-ban is, Diósdon ERDÉRT-há- zat kaptunk, s most újul meg a szakszervezeti könyvtár a Mechanikai Művekben. Az idén már hatszáz- negyvenezer forintot költöttünk könyvre, s ezen a héten kaptunk újabb kétszázezret. Ezt a pénzt a kisközségekben működő egységek kézikönyvtári állományáA gótikus templom Hangok Közöttük élünk, körülvesznek bennünket a hangok. Kihívó harsányak — csöndes szomorúak — bántó érdesek —, pajkos kedvesek. Az egyiket el kell felejteni, a másikat tovább kell adni. Akad köztük olyan is, amit meg kell őrizni. PEDAGÓGIA Apa és fia az autóbuszon. Beszélgetnek. A fiú: — Nézd apa, cigányok! Az apa: — Ne beszélj ilyen csúnyán, kisfiam. EN FRANCAIS Nyár, Párizs, Pigall.-— Bonjour, madame! — Jó nap>ot, uram. — Combién, madame? — Nem vagyok eladó, uram. — Pardon, madame. — Nem tesz semmit, uram. — Au revoir, madame. — A viszontlátásra, uram. ÜZENET E Cédula a telefonfülke oldalán. Ember, ki ide bedobod a forintosodat, ne hagyj fel minden reménnyel. Azzal a kis görbe rudacskával, amit itt találsz, a lyukakon keresztül lök- dösd és nyomogasd tovább. Miután az érme eltűnt, less be az alsó lyukon, s megláthatod azt a kis szemtelen, recés szélét! Ekkor alkalmazd a vasdarab rövid, görbe végét, amíg meghallod a forintos koppanását. Így kaphatsz vonalat. Kellemes telefonálást. Egy embertársad üdvözöl, aki aggódik idegeidért. IDŐSZÁMÍTÁS A Hang végiggörgött a Csarnok fölött, leszaladt a lépcsőn. — Ütött az óra! Az első pillanat a döbbeneté volt, a második az ocsúdásé. A harmadikban elindult a menet, előbb kimérten lépegetve, majd sietősre szapo- rázva a járást. Reggeli kilenc óra volt. A kocsmanyitás ideje. ÜZENET II. Apróhirdetés. Vidéki kertes házamban, vasút mellett, egy férfi és egy kutya számára albérletet keresek. Jelige nélkül. major Árvácska nak bővítésére fordítjuk, mert ezeken a településeken sokkal nehezebb hozzájutni az alapinformációkat tartalmazó lexikonokhoz, tanulmányokhoz. Ügy érezzük, ezzel is vonzóbbá tehetjük a könyvtárat. Űj barázda — Világéletében könyvtáros volt? — szakítom félbe Csőke Annát. Válaszát nem lehet szabályos mondatokba önteni: történelmi eseményekkel, a szűkebb szülőföld, Nógrád megye sorsával keverednek az emléktöredékek. Gárdonyit idéző néptanítóskodás, a ma már nem is létező tanyán, Szentlőrincpusz- tán egy osztatlan iskolában, amelynek felszerelését a falujárók, meg a tanyasiak adták össze a 3 éves terv idején. Könyvtáros? Egyszer olvasnivalót vitt az édesapjának, Solohov: Üj barázdát szánt az eke című regényét. Végéhez érve „az öreg azt mondta, hogy egész másképpen élte volna az életét, ha ezt fiatalon olvassa. Tudja: egy sok- gyermekes parasztembernek el is lehet hinni. Rácsodálkoztam a könyv hatására, s akkor fogadtam meg, hogy könyvtáros leszek. — Balassagyarmaton nyolc évig dolgoztam a könyvtárban. Már szinte mindenkit ismertem, a kétezer olvasót egészen közelről. Aztán — elkomorodik az arca — elmenekültem onnan: féltem az el- szürküléstől. a beszűküléstől. Húsz éve annak, hogy ide kerültem. Hogy itt mi várt? A postásoknak és az építőknek már volt úgynevezett ládakönyvtáruk, meg a Csepel Autóban is volt kölcsönzés. A legjelentősebb az 1924-től működő dunakeszi munkáskönyvtár volt. Erről az alapról indultam, s az első év végére már 40 letéti könyvtárunk üzemelt. Most már túl vagyunk a kétszázon és 256 könyvtárosunk van, de közülük mindössze 19 függetlenített. 168-an még tiszteletdíjat sem kapnak. Legbüszkébbek talán arra lehetünk, hogy a könyvtárral felszerelt üzemekben dolgozó szocialista brigádok tagjainak egyharmad része rendszeres látogatónk, s a munkásolvasók aránya is meghaladja az országos átlagot. Emberekben gondolkodva A Pest megyei népművelők napiján Csőke Anna megkapta a megyei pártbizottság és a megyei tanács által alapított Közművelődési díjat. Az elismerés bizonyára az irányítása alatt dolgozó apparátusnak is szól. Hiszen a már említett és tiszteletet parancsoló eredményeket meg- toldhatjuk még eggyel: olvasóiknak megközelítően 32 százaléka húsz és harminc év közötti fiatal, s ez az arány ugyancsak jobb az országos átlagnál. Igazi eredménynek azt a megvalósuló koncepciót tarthatjuk, hogy a szakszervezeti könyvtárosok igyekeznek túllépni saját intézményük határain, s munkájukat a mégye közművelődési feladataihoz igazítják. — Nem intézményekben, hanem emberekben kell gondolkodnunk — vallja a kitüntetett. — Ügy kell szolgálnunk, hogy a ma emberének korszerű gondolkodásához nélkülözhetetlen ismeretekhez hozzá juthassanak. Ezt persze a könyvtárak csak a többi közművelődési intézménnyel közösen tudják megvalósítani. Boldog vagyok, mert hozzájárulhatok ehhez a közös munkához, azt csinálom, amit szeretek, könyvek között, az élet szebbik oldalán telnek a hétköznapjaim. S jó látni, hogy felnőtt körülöttem egy új könyvtáros nemzedék. S nemcsak a könyvtárhoz értenek, hanem látják is a saját feladatukat, szerepüket a köz- művelődés egészében. Mennyit ér egy kitüntetés, mi adia a rangját? Értéke arányos a hivatástudat aranyfedezetével, rangját a megtisztelt ember munkájának az előrehaladást segítő hatásával illik mérnünk. A könyv teremtette csoda indította pályájára Csőke Annát, s a beszűküléstől tartva hagvta el szűkebb hazája bibliotékáját, mert egv ügyet akart teljes odaadással, alázattal szolgálni. Most maga is megrémült a kérdéstől; nem szakadt-e távolra az olvasótól, a személyes varázstól? De hiszen az élet szebbik oldaláról, a könyvek birodalmából époen ezt a varázslatot akarja átélni úsy. hogy ne csupán az olvasók körét, hanem 256 társával közösen, a szocialista ember szellemi horizontját is táoitsa. KRISZT GYÖRGY
