Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-13 / 214. szám

fliONYI KRÓNIKA Csökkent a bejelentők száma Az abonyi nagyközségi ta­nács mellett működő szabály­sértési bizottság a napokban ülésezett, és megtárgyalta a szabálysértési munka idei ta­pasztalatait, a jogalkalmazás és bírságpolitika szerepét. Skultéti József, a bíróság elnöke elmondta, hogy ebben az évben eddig 95 ügyet tár­gyaltak, huszonhárommal ke­vesebbet, mint a múlt év el­ső nyolc hónapjában. Figyel­met érdemed a javulás, de egyben figyelmeztető is, mert sajnos, nem az állampolgári fe­gyelem javult, hanem a bejelentések száma csök­kent. A korábbi , évekhez képest gyér a munkahelyi és rend­őrségi feljelentések száma, és a társadalmi ellenőrök sem tesznek annyi bejelentést, mint régebben. Emelkedett vi­szont a lakosságtól származó jelzések száma, ami a köz­ügyek iránti fogékonyságot és a társadalmi öntudat meg­szilárdulását mutatja. Csökkent a társadalomra jelentősebb mértékben veszé­lyes ügyek száma, de csupán azért, mert egyes vezetők sze­met hunynak a szabálysértési cselekmények felett, és nem tesznek feljelentést. Helytelen gyakorlat, ha a feljelentést ugyan a törvényes időn belül, de az elbírálhatósághoz kései időpontban teszik meg. A késedelem komoly hátránnyal jár, hónapok távlatából az ügy részletei elhomályosul­nak, veszélyessége az elköve­tő tudatában jelentőségét ve­szíti, és a kiszabott pénzbír­ság sem éri el a kívánt ha­tást. Sok hiányos, megalapozat­lan feljelentés is érkezik, amivel a jövőben sem tudnak érdemben foglalkozni. Termé­szetesen azokat a bejelenté­seket sem lehet alapul ven­ni, amelyek mögött indoko­latlan buzgalom, rosszindulat vagy haragos viszony áll. Az első félévben nem maradt elintézetlen sza­bálysértési feljelentés, va­lamennyi ügyben 30 na­pon belül eljártak, a határozatok törvényesek voltak. Más hatósághoz négy ügyet kellett áttenni illetékesség vagy visszaesés miatt. Tár­gyalással 46, tárgyalás mellő­zésével 15 ügyben döntöttek. Ötvenhat esetben szabtak ki pénzbírságot, aminek összege meghaladta a 61 ezer forin­tot. Az egy személyre eső birság átlaga 1030 forint volt. Tulajdon elleni szabálysértést huszonkettőn követtek el, ezekre átlagosan 1204 forint pénzbírságot szabtak ki. A jogalkalmazás jogpoliti­kai irányelveire figyelemmel, változatlanul nagy figyelmet fordítottak a vagyon elleni cselekmények, lopás, harácso- lás, jogtalan előnyszerzési törekvések visszaszorítására. Messzemenően mérlegelték a döntések során a cselekmé­nyek súlyát, társadalmi ve­szélyességét, az elkövető sze­mélyét, vagyoni és jövedelmi viszonyait. Továbbra is várják a társa­dalmi érdekeket képviselő emberek bejelentéseit, mert Abonyban is van még tenni­való bőven.. Bosszantó, hogy a régi bögrecsárdák helyett újabbak nyíltak, hogy a szö­vetkezeti kereskedelem né­hány dolgozója semmibe ve­szi a szesz,tilalmi korlátozáso­kat, árjelzés nélkül árusíta­nak, árut kapcsolnak. Szinte napirenden van, hogy a nagy­község különböző pontjain ke­rékpárok tűnnek el, gépkocsival fosztogatják a termelőszövetkezetek ku­koricaföldjeit és gyümöl­csöseit, nyáron megszegik a locsolási tilalmat. Az abonyi szabály­sértési hatóságnak sem célja a mindenáron való büntetés. Az, viszont ' alapvető kívána­lom, hogy a jogellenes ma­gatartás ellen fellépjenek. A szabálysértési törvény módosításáról szóló 1979. évi 10. számú törvényerejű rende­let új módon szabályozza a helyszíni bírságolásra vonat­kozó rendelkezéseket. Ezzé kapcsolatban a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala utasí­tásban is rendelkezett. A ren­delkezések értelmében ez ev július 1-től egyes szabálysér­tések tetten ért elkövetőit a ta­nács szakigazgatási szerve ez­zel megbízott dolgozói helyszí­ni bírsággal sújthatják. A sár­ga színű „helyszíni bírságolás’’ feliratú karszal aggal, igazol­vánnyal, nyugtatömbbel ellá­tott tanácsi előadók 50-től 200 forintig terjedő pénzbírságot szabhatnak ki a helyszínen, ha valaki lakcímbejelentési kötelezettségét elmulasztotta, tiltott helyen fürdik, csendhá- borítást követ el. Helyszíni bírságolással büntethetők a köztiszta­sági, közegészségügyi sza­bálysértések, az engedély nélküli közterület-haszná­lat, a parkrongálás, tiltott hirdetés, valamint a helyi tanács által külön ren­deletben megállapított sza­bálysértések. Annak a szabálysértőnek, aki a cselekményt elismeri ugyan, de a bírságot a hely­színen nem tudja leróni, a bírság befizetésére átutalási postautalványt adnak. A be­fizetési határidő 15 nap. Ha az ettől számított 30 napon belül sem érkezik be a bír­ság összege a helyi tanács költségvetési számlájára, ak­kor a bírságot úgy hajtják be, mint az adót. Abonyban négyen kaptak helyszíni bír­ságolásra megbízást: Szekeres Lászióné, Berta András, Ga- zsovics István és Hegedűs Jó­zsef. A nagy létszámú bizottság tagjai közül sokan felszólal­tak. Sürgették a piacon a ke­rékpározás megtiltását, és a vasbolt előtti autóparkolás beszüntetését. Kérték a köz­ség területén kihelyezett régi KRESZ-táblák cseréjét, illet­ve áthelyezését. Többen szor­galmazták a bögrecsárdák fel­kutatását, javasolták, hogy a nagyközségben is tiltsák meg a közterületen való italozást, zárják be a piaci büfét. Ja­vaslat hangzott el arra nézve, hogy az italboltokat legké­sőbb 22—23 órákor zárják be, a kerékpár-megőrzőket helyez­zék át, mert a jelenlegi he­lyükön zavarják a forgalmat. Elmondták, hogy gyakori a csendháborítás is. Gy. F. Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPÁS ÉS C E6Ll^éAOOsTkJ5 Z é Rg XXIII. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM 1979. SZEPTEMBER 13.. CSÜTÖRTÖK Egészségügyi ellátás Kocséron — Ahhoz, hogy a körzeti orvos munkája eredményes legyen, sok feltételt kell meg­teremteni. Az orvosnak a hullámok fölé kell emelked­nie, hogy átlássa a nyílt ten­gert, a vizet. Rálátni a kör­zetére, átfogóan nézni a te­rületét — ez a dolga. Ezt si­került megvalósítani a ceglé­di járás végvárain, Törteién, Jászkarajenőn és Kocséron — vélekedik dr. Rozsnyói Fe­renc, kocséri körzeti orvos. — Valójában milyen az egészségügyi helyzet Kocsé­ron? — Betegforgalmunk csök­kent a néhány éve bevezetett egyszerűbb gyógyszerellátás-j sál. Több idő jut a beteg ki­vizsgálására. Javult a mun­kafegyelem a termelőszövetke­zetekben, ennek következté­ben táppénzre is egyre ke­vesebben szorulnak. — Hétvégeken, ünnepeken hívják-e gyakran? — Sürgős esetben csenget­nek be lakásomra, olyankor azonnal kocsiba ülök és a lehető leggyorsabban elme­gyek a beteghez. Szerencsé­re ez nem túl gyakran for­dul elő. — Hetedik éve Kocsér kör­zeti orvosa. Mi változott az évek során? — Lényegesen javult a felszereltségünk. Járási és községi segítséggel laborató­riumot alakítottunk ki, mely­ben színvonalas munka fo­lyik. Segédeszközeink, vala­mint a nagykőrösi kórházzal és rendelőintézettel való jó együttműködésünk teszi le­hetővé a zavartalan beteg- ellátást. ★ Mikor három éve megnyi­totta kapuit a kocséri fogor­vosi rendelő, nem éppen bi­zakodva kezdett munkához a fiatal fogorvosnő. Vajon lesz-e elég munkája ebben a köz­ségben. — Azóta egyre többen for­dulnak hozzám — mondja örömmel Pappné dr. Holánik Juliánná. — Többen törődnek egészségükkel. Bebizonyoso­dott a fogorvosi rendelés szük­ségessége. Évente 3—4 ezren keresnek fel. A falusi ember igénye megvan arra, hogy kezeltesse fogait, és ez hely­ben megoldható, nem kell Nagykőrösre utazni még egy foghúzásért sem. — Milyen eszközök segítik munkáját? — Átlagos a műszerellá­tottságunk. Modernebb és ha­gyományos eszközökkel is dolgozom. A fogorvosi rende­lő saját pénzügyi keretéből szerzi be a felhasználandó anyagokat. ★ A ceglédi járásban Kocsér egészségügyi helyzete a leg­jobbak közé tartozik. Mint­egy 2500-an laknak az orvosi körzetben. Az orvos munká­ját csupán a tanyavilág ne­hezíti. Mindezt dr. Hollósi Ildikó, városi-járási főorvos­tól tudom meg. Mint mond­ja, az egészségügyi intézmé­nyek felszereltsége is jó. A kocséri körzeti orvosi rendelő a legjobban ellátott a ceglé­di járásban. Ez a helyi orvos törekvéseinek eredménye. A kis laboratórium felszerelésé­vel az egyszerűbb vizsgálatok helyben elvégezhetők, így Nagykőrösre csak részlete­sebb vizsgálatért kell beutaz­nia a betegnek. — Célunk, hogy a Járásban minden rendelőben bevezes­sük ezt a módszert — anond- ja dr. Hollósi Ildikó. — A kocsériak másik eredménye a bölcsőde felépítése. Községek­ben ritka, hogy ilyen jellegű gyermekintézményt építse­nek. Igaz, hogy a kihasznált­sága ma még nem teljes, de körülményei és felszereltsége kifogástalan. — Kérem, értékelje Kocsér egészségügyi helyzetét. — Megnyugtató a község egészségügyi ellátása. Azon a szinten áll, amely ma elvár­ható. Dr. Rozsnyói Ferenc körzeti orvos hozzáállása igen jó. Nemcsak a lakosságért tesz meg mindent, hanem a község társadalmi életébe is bekapcsolódott. Az egészség- ügyi dolgozók járási szakszer­vezetének elnökeként évek óta eredményesen végzi mun­káját ★ Cegléden kerestem fel . a közegészségügyi és járvány­ügyi szolgálat dolgozóit, hogy tájékoztassanak kocséri ta­pasztalataikról. Mint megtud­tam, a termelőszövetkezeti dolgozók közétkeztetéséhez Kecskemétről szállítják az ételt. Ez a távolság túlságosan nagy. Változtatni kellene a módszeren. Az ÁFÉSZ keres­kedelmi egységeiről sem szól­tak a legnagyobb elismeréssel. Kicsi az élelmiszer- és a hús­bolt. Mindig tisztaságot találtak a Petőfi Tsz sertés- és szarvas­marha-telepén. A járványok ellen időben védekeznek. Kedvezőek a KÖJÁL tapasz­talatai a kocséri napköziott­honos iskola tisztaságáról is. Borzák Tibor Klubok, szakkörök, tanfolyamok Benépesülnek ismét a ceg­lédi Kossuth Művelődési Köz­pont helyiségei. A nyári, kö­tetlenebb foglalkozásokat fel­váltják a rendszeres, gyakran hasznot hozó időtöltések. A művelődési központ igazgató­sága ismét kezdő és haladó nyelvtanfolyamokat hirdetett meg orosz, angol, német *i eszperantó szakon. Óvodások­nak és kisiskolásoknak is tar­tanak idegen nyelvű foglalko­zásokat. Lesz szabás-varrás tanfolyam, zenei .óvoda és ba­lett-tanfolyam. Továbbra is várják a klubfoglalkozásokra gyermekgondozási szabadsá­gon levő nőket, rendszeresek lesznek a néptánc csoport fog­lalkozásai. A bábszakkörbe ál­talános iskolások jelentkezését várják, és a citerazenekar is tervezi egy gyermekcsoport megalakulását. ünnepeltek, köszöntők Nemcsak városon, hanem több nagyközségben is rende­ző iroda segít már a lakodal­mak, keresztelők, házassági évfordulók és a gyászszertar. tás megrendezésében. A cégié, di járásban Abony és Albert- irsa mellett Jászkarajenőn és Kőröstetétlenen is többen kér­ték már az ünnepséget rende­ző iroda segítségét. A családi események így még emlékeze­tesebbek lesznek. Nemcsak a frissen házasságot kötőket kö­szöntik ünnepélyesen, hanem azokat is. akik bejelentik, hogy huszonötödik, vagy ötvenedik házassági évfordulójukat sze­retnék ily módon ünnepelni. Asszonyok a tsz üzemében Gyorsan, pontosan dolgoznak Több mint 4 millió folyó­méter zippzár készül évente, 7 millió 200 ezer forint értékben a ceglédberceli Egyetértés Tsz melléküzemágában. Az asszo­nyok szorgalmát dicséri, hogy derekasan helytállnak az üzemben, s a mezőgazdasági csúcsmunkák idején a földe­ken is ott találjuk őket. Giba László tsz-elnöktől kérdeztük, hogy miként valósították meg a munkavállalók és a munka­adó közötti összhangot? — Alapigazság, hogy ahol törődnek az emberekkel, ott a A homok hőse Egymilliós alapítvány az utódoknak városban megvásárolt egy egész képzőművészeti kiállí­tást. Ötvenhat rangos festő há­romszáz vásznából álló gyűjte­ménye a tízes évek magyar piktúráját szinte hiánytalanul képviselte. Vendégségbe hívta a művészeket, s azok maguk rakták a falakra képeiket. Idős korában, közeledni érez­vén halálát, alapítványként örökségül hagyott egymillió, forintot. Ennek tízévenkénti kamatait adományozta azon kiválasztottaknak, akik a ma­gyarság érdekében kiemelke­dő tudományos, irodalmi, kép­zőművészeti, műszaki, közgaz­dasági vagy egészségügyi szol­gálatokat végeztek. A pénzt értékpapírokban átadták a Magyar Tudományos Akadé­miának. A korabeli sajtó ma­gyar Nobel-díjnak nevezte ezt az alapítványt, hangsúlyozva, hogy fönnállása óta. az akadé­mia ilyen összeget még a föld- birtokos arisztokratáktól sem kapott. Az első Unghvá'ry-dí- jat Eötvös Loránd és Apponyi Albert érdemeiért 1930-ban adták ki. Csak a munkának élt. „A munkaszerető ember — írja Unghváry — szerintem egy örökké égő tűzhöz hasonlít, mely nemcsak melegít, de fé­nyével messze távolból odahi- vogatja és bearanyozza mind­azok lelkét, kikben a munka­szeretetnek csak egy parányi része is él. Szívemet, telkemet, agyamat mindig csak egyféle vágy élesztgette: munkálni, tenni, mert ez emberi köteles­ség." VÁLLALATÁTÓL csupán havi fizetést kért, amit más­nap Siár beruházott, harmadi- kán az ugyancsak havidíjas fe. lesége adott neki kölcsön. Em­lékét Erdei Ferenc és az agrár­történetírók művei hirdetik. A homok hősének nevezik. Hídvégi Lajos 1 mát, és körtét átadnia a vá­rosnak. Ezen felül oktatnia kellett heti két órában a taní­tókat és más felnőtt vagy fia­tal jelentkezőket. Munkájáért megkapta a bevétel húsz szá­zalékát, és havi fizetésül, oszt­rák értékben, hatvanhat fo­rintot. A MAGYAR polgári forrada­lom 1848-ban a jobbágyoknak juttatta a szántókat, néhány évvel később a hatalmas le­gelőket, Cegléden huszonkét- ezer holdat. A páskomok sző­lővel és gyümölcsfával való beültetése a hetvenes években ví _e a legnagyobb lendületet. A v árosi faiskola nem győzte oltvánnyal; ezért Unghváry 1883-ban néhány hold földön magán-faiskolát létesített, ké­sőbb a tanítói földek százti- zenkét holdas bérletéből ala­kította ki nagyüzemi gazda­ságát. Három évre már kétszázöt­venezer, kiültetésre váró cse­metéje volt. Esztendőnként nyomatott árjegyzékei hasz­nos tanácsokat adtak a közön­ségnek, hogyan kell a földet fordítani, gödröket ásni, mek­kora távolságra kell a fákat ültetni. Az emberek szívesen vásárolták a gyümölcsfáit, mert azok gyenge talajon ne­velkedvén, innen már csak jobb földbe kerülhettek, ezért szinte valamennyi megeredt és díszlett, termett gazdagon. a műlt szazad végén már háromszáz holdon ne­velt gyümölcsfákat, híre, ne­ve elterjedt az országban, de még a határokon túl­ra is. A hazai megren­delők közé besoroltak a ro­mánok, a balkáni népek, len­gyelek, németek és főként az osztrákok. Naponta kétszáz­ötven-háromszáz megrendelő­levél érkezett irodájába. Volt esztendő, hogy a vadoncokból, szemzésekről és nemes cseme­tékből összesen tizenhétmillió sorakozott szép rendben fais­kolájában. A homok meghódítására újabb terveket szőtt. A csemői pusztán megvásárolt százhat­vanhárom hold birkalegelőt, betelepítette csemegefajokkaí és borszőlőkkel. Ez időben lé­pett föl a csemői borral a vi­lágpiacon. A boroknak pince kellett, megépíttette hát a ma is működő, ötvenezer hektoli­teres pincéjét. Saját termésén félül szüretkor, mindig maga­sabb áron, mint a borkereske­dők és szenzálok, fölvásárolta a gazdák mustját, azokat ösz. szeházasította, a jobb fajtákat palackozta, a többit pedig va­gonszámra elszállította siller és pecsenyeborként részben a külföldi kereskedőknek. ÖRÖKÖS bankkölcsöngond­jaival a kertészet jövedelmé­ből egyszerűen csak megélt, a borászat tette milliomossá. A gazdagság kötelez, ezért támo­gatta a helyi sajtót és vált a színészek, festőművészek me­cénásává. Volt úgy, hogy a fő­munka is jobban megy! Az üzem dolgozói hat szocialista brigádba tömörülve, mennyi­ségben és minőségben egy­aránt jó munkát végeznek. Csaknem százan dolgoznak itt, két műszakban. 1967-ben az ELZETT megrendelésére még lakatot gyártottak bér­munkában. 1970 tavaszán tér­tek át a zippzárak összeszere­lésére. Azóta összekovácsoló- dott a kollektíva, s ez eredmé­nyezi a gyors és pontos mun­kát. A megrendelő gyártás közben ellenőrzi a minőséget, hogy a szállítások után ne le­gyenek reklamációk. Érdekességként jegyzem meg, hogy 5-től 280 centiméte­rig számtalan méretű és ren­deltetésű zippzár készül műhe­lyünkben, a termékek "nagy részét a konfekcionálok kül­földre exportálják. A speciális igények sem maradnak kielé­gítetlenek, így többek között nálunk készülnek a sátrakba varrható zippzárak is, ame­lyek kívülről és belülről is le- és felhúzhatok. Dolgozóink nem szigetelőd­nek el a mezőgazdaságtól sem, s ha ott van szükség rájuk, so­hasem mondanak nemet. Ez szinte kötelezi a tsz vezetősé­gét is, hogy melléküzemágunk alkalmazottai ne kerüljenek hátrányba tsz-tagjainkkal szemben. így a nyereségrésze­sedésnél az ő borítékuk sem vékonyabb a mezőgazdaság­ban dolgozókénál. Nők állnak a munkapadok­nál, csak a fizikailag nehezebb részfeladatokra alkalmazunk férfiakat. Az asszonyoknak a családot is el kell látniuk, ezért engedményt adunk a műszakkezdésnél mindazok­nak, akik gyermeküket reggel óvodába, bölcsődébe vagy ép­pen iskolába kísérik. Igaz, hogy a későbbi kezdés későbbi végzéssel jár, mégis szívesen élnek a szülők ezzel a lehető­séggel, hiszen nem kell félte­niük kicsinyeiket az egyedüli közlekedéstől, s nem szorul­nak rá senkire a gyermekne­velésben. Vezetőjük, Pünkösd Ferenc- né maga is munkásként kezdte nálunk, középfokú tanulmá­nyai befejeztével vált irányí­tóvá. így választottunk a rész­legek élére is tapasztalt dol­gozókat, hiszen ők tudják leg­jobban koordinálni a terme­lést, összhangot teremteni a munkavállalók és munkaadó között. Udvari Gábor A HOMOK HŐSE, Európa egyik legnagyobb gyümölcsfa- iskolájának létrehozója, a cse­mői szőlőkultúra meghonosí­tója, az alföldi borászat kor- szerűsítője, művészetpártoló mecénás és a „magyar Nobel- díj” megalapítója, kinek neve úgy összeforrott városunké­val, hogy szerte az országban Ceglédet Dózsa és Kossuth után Unghváry Lászlóról is nevezetesnek tartották. Cegléden született 1856- ■ ban, apja mézeskalácsos volt. I Szüleinek háza még ma is áll a Kossuth Ferenc utcában. Az elemi iskola után az érdiószeri vincellériskolába ment szőlé­szetet és borászatot tanulni a kiváló Gábor Józseftől, onnan a világhírű Entz Ferenchez, a XIX. század leghaladóbb ma­gyar kertészéhez. Hazajövet az 1854-ben alapított városi gyü­mölcsfaiskolában kapott állást. Ez a kertészet az ország első tanácsi vállalkozása volt, a puszta kapujában, a Gerje mellett. Innen indultak az olt­ványok hódító útjukra a Ti­sza—Duna közén. Unghváry László 1878. ja­nuár elsején vette át egy évi próbaidőre a hatholdas faisko­lát. A következő évben végle­gesítették tíz esztendőre. A szerződés szerint a saját pén­zén kellett magokat és oltó- g„'yakat vásárolnia, és éven­ként az oltványokból kétezer­ötszáz meggyfát, kajszibarac­kot, cseresznyét, ringlót, őszi­barackot, nyári almát, téli al-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom