Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-14 / 215. szám

I A Minisztertanács ülése A m unkaerő -gasdálkodűs időszerű kérdései A kormány tájékoztatási hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. . _A Minisztertanács elnöke tá­jékoztatta a kormányt a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette. Az Országos Tervhivatal el­nöke beszámolt az 1979 évi népgazdasági terv végrehajtá­sának menetéről, egyben ja­vaslatot tett az 1980. évi nép- gazdasági terv előkészítésének feladataira. A pénzügyminisz­ter az ez évj pénzügyi helyzet alakulásáról, a munkaügyi mi. niszter pedig az 1978. évi mun­kaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről tett jelentést. A Minisztertanács a jelentéseket és az előterjesztett javaslato­kat elfogadta. Saját képükre F igyelemre méltó kí­sérletbe fogtak Vác egyik lakónegyedé­ben, Deákváron. A helyi népfrontbizottság fél éve újszerű műsort ren­dez, melyet deákvári es­téknek nevez, s e fórum jel­legű, információs rendez­vénnyel igyekszik rendsze­res, szervezett tájékoztatást adni a lakóterület életéről, eseményeiről, terveiről. Kér­déseknek és válaszoknak te­ret adva találkoztatni ve­zetőket választóikkal, havi egy este erejéig összehozni a lakókat — lakótársaikkal. A kísérlet — állapította meg a városi népfrontbizott­ság legutóbbi jelentése — sikerült; sikere szülte az el­határozást: Vác többi lakó­negyedében is szorgalmaz­zák hasonló fórumok meg­rendezését. Egy népfrontbizottság he­lyi kezdeményezése, persze, önmagában mégsem kíván­kozna a lap élére, ha az öt­letben nem éreznénk vala­mi útmutatásfélét települé­seink, ezen belül is elsősor­ban a lakótelepi közösségek hivatalos felelősei, a lakó­bizottságok munkájához. Természetesen nem a pél­da másolásáról van szó, ha­nem valami figyelmeztető­ről: hogy keresve meg lehet találni azokat a megoldáso­kat, amelyek jó keretei le­hetnek lakótelep-társadal­maink életének. ... A hangsúly éppen a ke­resésben van, hiszen bár ez év májusában már második választását érte meg ha­zánkban a lakóbizottság, csupán napjainkra alakul ki lakótelepeink arculata. Le­gyen bár régebbi városi ne­gyedekről, de különöskép­pen a most hódító — s a jö­vőben még inkább tért nye­rő — községi lakótelepek­ről szó. Ez az arculatalakí­tás pedig lakóbizottságaink nehéz, egyszersmind ritka lehetőséget adó munkája. Ebből adódnak a munka buktatói is, annak a felis­merésnek a hiányából, hogy ezek nem valamiféle fölöt­tünk álló, helyettünk élő szervezetek. S ami minden más organizáció mozgatója, az itt fokozottan érvényesül: a lakóbizottságok munkája akkor lehet eredményes, ha maguk a lakók részt kíván- nak-vállalnak munkájából. Ami pedig nem egyéb, mint saját érdekkötelességük: la­kóterületük védelme, tiszta­sága, szépítése; környeze­tük kialakítása, saját lelki­testi kultúrájuk ápolása. Meglehet, mind olyan fel­adat, aminek száz kerékkö­tője akadhat: a napi ingá­zás — végtére is valameny- nyien utazással töltjük na­punk egy részét —, a mun­kahelyi kötelezettségek egy­aránt elszakítanak a lakás­tól. S ha időnk lenne is: ke­veset élünk otthon, még ke­vesebbet élünk otthonun­kért. Csupán a fentebb fel­soroltakat véve, valamennyi olyan kötelezettség, ami az egyes ember saját indítékai­ból adódik: törődik-e kör­nyezetével vagy sem, gon­dol-e önmagával vagy sem? Ha igen, akkor az egyes em­ber egyéni igyekezete köny- nyen válhat közösségi moz­gatóvá. S ha nem? Ne legyenek illúzióink: a felnőtt ember­ben meglévő ábrándozás fel­számolására — különösen az ember saját akarata híján — egy szervezet vajmi ke­veset tehet. Mégis, miben rejlik hát, ilyen körülmények között is, a lakóbizottságok lehetősé­ge? Nos, erre a kérdésre biz­tató választ adott a Haza­fias Népfront Pest megyei Bizottságának értékelése a tavasszal lezajlott lakóbi­zottsági választásokról. A jelentés számai között bújik meg a reménysugár: jó irányban változott — nőtt — a negyven éven aluliak aránya a bizottságokban, az összlétszám 43 százalékát teszik ki megyénkben. Ami nem kevesebbet jelent, hogy megnőtt azoknak a száma, akik még most alakítják életüket, s életükkel együtt közösségi létük színterét. Megnőtt azoknak a száma, akik az öntudatosuló em­bert, a gyerekeket nevelik: önmagukat és környezetü­ket alakító lelkesülésükből talán a jövő felnőttéinek is több jut. Mindehhez azonban, ter­mészetesen, szükség van a „másik” 57 százalék munká­jára is: azokra a tapasztal­tabb, lakókra, akik már ed­dig is magukra vállalták a munka többségét. Együttes vállalásuk eredményezheti, hogy a legközelebbi válasz­tásokon talán nem kell meg­ismételni — ötven százalék híján — a szavazást; hogy biztatóbb arányt mutat majd az értelmiségiek szerepvál­lalása — ma Pest megyé­ben a munkások 40 száza­lékával szemben mindössze 10,8 százalék. Hogy egyre több lesz a deákvárihoz ha­sonló jó példa, lakók és la­kótársak együttes munkája tovább segíti környezetük, saját kultúrájuk erősbödé- sét. H iszen nem kevés a la­kóbizottságok lehető­sége: önmaguk for­málhatják saját képükre önmaguk arculatát. M. Ä. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének jelenté­sét a termelési szerkezet át­alakítása érdekében hozott in­tézkedések végrehajtásáról. Egyidejűleg meghallgatta és elfogadta a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökének hasonló tárgyú beszámolóját is. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. I Ma: 12 oldal 1 PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK i Ma: Pest megyei vállalatok, szövetkezetek az őszi BNV-n Mit hol talál? Térképes tá­jékoztató a vásárról. (7., 8., 9., 10., oldalon) 'na SB3BB XXIII. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK Ma nyit az őszt BNV Kiállítók harmincegy országból Pesti megye oti vásárdigssti nyeri Ma tárja szélesre kapuit a kőbányai vásárváros, ezúttal hatodízben ad otthont az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár­nak, a fogyasztási cikkek ver­sengésének. Mint dr. Kőrös­Tartják az iramot Műanyag — több mint 1 miiiimdért Hírnevüket legfőként két dolognak köszönhetik: egy­részt előrelátó, megfontolt termékszerkezet-váltásuknak, másrészt pedig annak, hogy vevőik minőségi igényeit is kielégítik. — Idén, augusztus 31-ig, si­került tovább javítanunk a minőségi színvonalat, jelzi ezt, hogy csökkentek a minőségi reklamációk, mondta Wünsch Pál, a Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese. Termelést hátráltató gond­jaik ellenére is valamennyi gyáruk teljesítette az előírt tervet, vállalati árbevételük 1 milliárd 30 millió forintra ala­kult. Gondjaik között elsősor­ban az alapanyag-ellátást em­lítik. A központi solymári gyár csőgyártó egységében például két hétre leállt a termelés augusztusban. Olyan rossz minőségű import anyagot kaptak ugyanis, amelyet visz- sza kellett küldeniük tőkés partnerüknek. A keletkezett kár nagy: 25—30 millió fo­rinttal több termelési értéket könyvelhettek volna el. Mi­után folyamatos műszakban dolgoznak év végéig megkísér­lik behozni a lemaradást. Eh­hez a műszaki-technikai hát­tér adott. Az eredményeiket segítő munka- és üzemszervezési in­tézkedések közül a termék­átcsoportosítást említi legfon­tosabbnak a műszaki igazga­tóhelyettes. Letelepítették Zsámbékra a BARIX-dübör- gásgátló lemez, valamint a BRAF-tetőszigetelő elemek gyártását. Természetesen eh­hez oda is új gépeket vásá­roltak. völgyi László, a Hungexpo ve­zérigazgató-helyettese a tegnap megtartott sajtótájékoztatón bejelentette: a hagyományok­hoz híven nagy érdeklődés előzte meg az idei kiállítást. Hazánkat is beleértve, nyolc szocialista és huszonhárom nem szocialista, illetve fejlődő ország, valamint Hong Kong, csaknem 1300 kiállítója mu­tatja be termékeinek színe- javát; a kiállítási terület nagy­sága megközelíti a 37 ezer négyzetmétert. Igazán nagy érdeklődésre az A-csarnok standjai számíthat­nak: ott kaptak helyet a tex­til-. bőr. és ruházati cikkek, valamint a bútorok és a la­kástextíliák. — A vásár kirakat, a kiál­lítások azonban gazdasági tar­talmúak. Olyan verseny ez, ahol a részt vevő országok ösz- szemérik ipar; fejlettségüket, műszaki haladásukat. És a rendezők célja ezúttal is, hogy a BNV képet nyújtson a vásárlóközönségnek és a szakembereknek a fo­gyasztási cikkeket gyártó iparágainak fejlődéséről, valamint az ipari háttér ala­kulásáról — hangsúlyozta egyebek között a vezérigazga­tó-helyettes. — S miután az utóbbi tizenöt év alatt három­millió ember költözött új la­kásba, a kiállításokkal sze­retnének segíteni a legprakti­Hazai forrás a laterna Csökkent a fehérjeimport Az utóbbi években nagy mennyiségű, importból szár­mazó fehérje-alapanyagot használtak föl keverőüzeme­inkben a hizlalótápok készíté­séhez. Mindez gyors súlygya­rapodást eredményezett, ám növekedtek a termelési költ­ségek. Aktuálissá vált, hogy a szakemberek átgondolják, ele­mezzék: hogyan csökkenthe­tők a ráfordítások, miféle for­rásból pótolható a drága, va­lutaigényes állati és növényi fehérje, s milyen lehetőségek vannak a takarékosságra? Hadházi Józseftől, a Pest megye Állattenyésztési és Ta­karmányozási Felügyelőség igazgatójától megtudtuk, szü­lettek már elképzelések a fe­hérje pótlásra. De előbb néz­zük, hogyan vált komoly fe­Almaszüret Halásztelken A Kertészeti Egyetem halász­telki gazdaságá­ban százhetvenhét hektáron termesz­tenek almát. A jó minőségű gyü­mölcsből — mely­nek szedését most kezdték meg — exportra is szállí­tanak. Telnek a ládák, s a gyü­mölcsöket meg­vizsgálják: hibát­lanak-e? hérjefogyasztóvá az állatte­nyésztési ágazat? A hatvanas évek végén át­alakult a takarmányozás szer­kezete. A nagyüzemi mérete­ket öltött állattartás során új, intenzív fajtákkal kezdtek fog­lalkozni. A jobb genetikai adottsá­gokkal rendelkező, kiváló hozamokra képes hibride­ket már . nem lehetett a korábbi módon — tömeg- takarmányokkal, silóval — etetni, így áttértek a korszerűbb tá­pok föletetésére. Ugyanakkor a hazai ipar még nem volt al­kalmas a magas beltartalmi értékű fehérjék, premixek elő­állítására. A behozatalt tehát az állattenyésztés dinamikus fejlődésének időszakában gaz­dasági szükség indokolta. Most viszont az Import mérséklése kívánatos; részint a népgazda­sági követelményekhez, a de­vizatakarékossághoz igazodó, an, részint azért, mert sok he­lyütt a kelleténél magasabb volt a fölhasználás, s még amiatt is, hogy időközben a Phylaxia Vállalat jó minőségű oremixaket kezdett gyártani hazai alapanyagokból, s már képes a belföldi ellátás fölvál­lalására. A sertés- és baromfihizlalás­ban szerényebb lehetőségek vannak a megtakarításra. Annál több lehetőség mutat­kozik viszont a szarvasmarha- hizlalásban és a juhtenyész­tésben. Fehérje nélküli, kom­binált, tömegtakarmányt és si­lót elegyítő etetnivalóval is nagyszerű eredményeket lehet produkálni. Tudják ezt a Pest megyei gazdasásokban; min. denütt áttértek már erre a módszerre. A hizlalást lucernára és abrakra alapozzák, s a ta­karmányhoz hozzákever­nek még karbamidot, ame­lyet maga az állat alakít át bendöjében szerves fe­hérjévé. Ezt az olcsó, praktikus tech­nológiát egyre több megyei gazdaságban alkalmazzák. Jelzik az adatok is: amíg 1977. ben még 525 tonnát kevertek az abrakba, idén már 1500 tonnát dolgoznak föl. A legfőbb hazai fehérjefor­rásnak a lucernát jelölték meg a szakemberek. A jövő üdvö­zítő módszerének tartják, hogy akár széna, akár szilázs, vagy éppen lucernaliszt formájá­ban. de jó minőségben, adják az értékes állatállománynak. K. M. kusabb termékek kiválasztá­sához, a kulturáltabb életmód kialakításához. A szeptember 14—23-a kö­zött megrendezett vásárral egy időben. ismét láthatjuk a két éve nagy népszerűségnek ör­vendő Interplayexpót, a nemzetközi játékkiállítást. Erről Dobrotka László köny- nyűiparj miniszterhelyettes, a szakbizottság elnöke tájékoz­tatta az újságírókat. A D-csarnokban, 33 külföl­di és 31 hazai cég mutatja be portékáit. A kiállított játékok rendkívül sokfélék: a legegy­szerűbb textil-, gumi. és sző­nyegfiguráktól a szórakoztató építőkészleteken át a bonyo­lult elektromos és elektroni­kus játékokig minden korú gyermek megtalálhatja a ked­vére valót. A szakemberekből álló zsűri is kiválasztotta a kedvére va­lót. a vásárdíjbizottság több mint 40 termék közül állította össze a legkiválóbbak sorát, a BNV-nagydíjra és -díjra érde­meseket. Értékelésnél ezúttal is azt vizsgálták, elérik-e a pályázók a nemzetközi szán­vonalat, milyen az import­megtakarító hatásuk, számuk­ra megteremtették-e a gyár­tási lehetőséget. Kelemen La­jos, a fővárosi tanács elnök­helyettese kiemelte egyebek között, hogy a díjak odaítélé­sével is a vásár fő célját tá­mogatják: bemutatni, milyen gazdaságosan előállítható, s ugyanakkor minden piacon versenyképes termékek gyár­tására képes a hazai ipar. A nemes vetélkedőben a BNV nagydíjára tizenöt, a vá­sári díjra pedig hatvannégyet talált méltónak a szakzsüri. A vártnál mérsékeltebb Pest megyei siker született: a díjkiosztó ünnepségen öt vásárdíjat vehettek át Pest megyei termékekért. Ezúttal két mezőgazdasági ter­méket feldolgozó cég vitte el a pálmát; a Magyar Hűtőipar dunakeszi gyára gyorsfagyasz­tott szamóca és málnakrémjét, valamint a Nagykőrösi Kon­zervgyár magozott meggybe­főttjét választották a legjob­bak közé. Pest megye köny- nyűipari üzemei közül a len­fonó- és Szövőipari Vállalat lángálló védőruhaszövete. a Pest megyei Vegyi- és Divat­cikkipari Vállalat • hatdarabos golyóstollcsaládja, és a Váci Kötöttárugyár Füder kelméből készült fürdőruhacsaládja mel­lett láthatjuk a díjakat. D. Gy. Lázár György találkozott Piotr Jaroszewicz-csel Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön ta­lálkozott Piotr Jaroszewicz- csel, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöké­vel, aki szabadságát tölti Magyarországon. A miniszter- elnökök szívélyes, elvtársi lég­körben eszmecserét folytattak a két ország kapcsolatairól. Győri Imre Óbudán Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra csütörtökön Óbudára láto­gatott. A vendéget a kerületi pártbizottság székházában fo­gadták. Győri Imre ezután felkeres­te az ötezer dolgozót foglal­koztató MMG Automatikai Műveket. Ezt követően idő­szerű politikai kérdésekről tar tott tájékoztatót a kerület pártszékházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom