Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-12 / 213. szám
%Mdap 4 1979. SZEPTEMBER 12., SZERDA EGY RENDELET VÉGRE(NEM)HAJTÁSA Az ismeretszerzést segítenék Az új tantervek bevezetése pattantotta ki az ötletet. A magasabb követelményeknek — jó szinten — sem a pedagógusok, sem a diákok nem tudnak eleget tenni az iskolai könyvtárak nélkül. Aztán úgy tíz hónappal ezelőtt megjelent az 5/1978-as miniszteri rendelet, amely a megyei Pedagógus Továbbképző kabinetek szakmai felügyelete alá utalta az iskolai könyvtárakat. Nem aktuális? Nem aktuális most erről írni — mondta márciusban a megyei tanács művelődésügyi osztályának illetékese. — Olyan helyzetben vagyunk, hogy szeretnénk kidolgozni egy sajátos megoldást, ezért kellene várni. Augusztus végén, tanácsolta a továbbképző kabinet egyik munkatársa, hogy ésszerű volna egy kicsit várni. A rendelet ésszerűségét aligha lehet vitatni, ígéretes voltáról mindenkit meggyőzhetett; Hajdú-Bihar és Győr- Sopron megyékben életbelépés előtt kipróbálták: a számok tükrében és a tartalmi munkát tekintve is fejlődtek az iskolai könyvtárak. A rendelet végrehajtása már sok megyében eredményt hozott az idén is. Pest megye akár előnyben lehetett volna, hiszen a megyei pártbizottság 1977. szeptember 20-án határozatot hozott a könyvtári hálózat fejlesztéséről. Az ebben megfogalmazott leglényegesebb cél, hogy az egymással párhuzamosan működő közművelődési, szakszervezeti, iskolai és műszaki könyvtárak hangolják össze tevékenységüket, szervesen kapcsolódjanak egymáshoz és a jobb ellátás érdekében gyakorlatilag is működjenek együtt. Az iskolai könyvtáraikra vonatkozó rendelet megjelenése óta ugyanitt tartunk. Mesz- lényi Miklós, a megyei továbbképző kabinet igazgatója hangsúlyozta: a megyei tanács művelődésügyi osztályával,^valamint a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtárral folytatott megbeszéléseink során az a határozott koncepció alakult ki, hogy az iskolai könyvtárak segítését, fejlesztését, módszertani támogatását a közművelődési könyvtárak bevonásával fogjuk megoldani. A 273 általános iskola közül (tanév végi adat) 247; a 31 középfokú iskola közül 17 rendelkezik könyvtárral. Szak- felügyeletüket az egész megyében 3 (!) pedagógus látja ei tanulmányi szakfelügyelői elfoglaltsága mellett. Ezért aztán nem csoda, hogy több év is eltelik, mire még egyszer visszajutnak a már meglátogatott iskolába. Két igen... — Valami kevés könyv minden iskolában van — vitatta a fenti adatot Szalai Katalin, a pedagógus továbbképző munkatársa. — Valószínűleg. De hogy lesz a könyvekből könyvtár? — Három tényezőn múlik: az állomány feleljen meg az alapvető funkciónak — jelen esetben, hogy szolgálja az oktató-nevelő munkát, mind a tanárok, mind a tanulók szempontjából. — Második a feltártság (katalógus) — tehát lehessen pontosan tudni, hogv milyen könyvekkel rendelkezünk. A harmadik pedig, hogy rendszeresen hozzáférhetők legyenek a könyvek. Ki-ki döntse el, hogy iskolájában van-e hát könyvtár. Azt ugyanis nem sikerült meg ■ tudni, hogy a megyében hány helyen felel meg a hármas kritériumnak, a gyűjtemény. Abban a váci járási iskolában bizonnyal nem, ahol a folyosó végén egy tűztől megpörkö- lődött, és korommal lepett i szekrénybe — pontosan nem tudták — vagy háromszáz könyvet zsúfoltak be. Az egyik dabasi járási iskola sem dicsekedhet a 317 darabos bibliotékájává!, amelyből 240 szaktanári kézikönyv. Igen, ezek szélsőséges példák, de az általános helyzet sem sokkal jobb. Az is előfordul, hogy az új iskolák könyvtárhelyiségeit váltakozó műszakban osztályteremnek használják. Hogy miért nem konkrétabbak a példák? A pedagógus könyvtárosok nagy része sem órakedvezményt, sem tiszteletdíjat nem kap munkájáért, s ha feszít az iskolai költségvetés: az első kihúzott tétel a könyvtárat sújtja, hiszen nincs arra norma, hogy a tanulói létszámhoz hány könyv tartozik. S még egy apróság: beszélgető partnerem, Szalaki Katalin egy tanulmányhoz készített felmérésben ötven pedagóguskönyvtárost kérdezett meg, hogy kapott-e az elmúlt három évben jutalmat a könyvtárosságért? Ketten feleltek igennel.., Ellentétes vélemények — Javulna-e a helyzet, a miniszteri rendelet végrehajtása után? — Minden bizonnyal — válaszolt Meszlényi Miklós. — Hiszen a végrehajtás feltétele, hogy létesítsünk egy isko lai könyvtári központot és legalább három szakembert alkalmazzunk. Ennek a gazdagodásnak, erősödésnek az eredménye kellene, hogy mutatkozzon. De nem tudjuk megteremteni a végrehajtás feltételeit Elképzelésünket írásban benyújtottuk a megyei tanács művelődésügyi osztályára, már hónapokkal ezelőtt. Hivatalos reagálás még nem érkezett — Egy új központi könyvtár létesítése sok pénzbe kerül. Áthidaló megoldás? — A kabinet helyiségeinek egy részét a megyei könyvtár raktára jogialja el, itt tárolnak csaknem 30 ezer könyvet. Ha ezek a helyiségek felszabadulnának, akkor megkezdhetnénk a könyvállomány gyűjtését. Kerestünk már raktárt : Pilisszentlászlón megürült egy iskola, de nem sikerült megszereznünk,, mert ha jól tudom, nemzetiségi klubot létesítenek benne. Most megtudtuk, hogy Kisorosziban is felszabadult egy iskola: kértük a megyei könyvtárai, hogy helyezze oda raktárát. Még nem kaptunk választ. — Milyen konkrét intézkedéseket hoztak a rendelet legalább fokozatos végrehajtására? — Megállapodtunk a megyei könyvtár vezetőjével, hogy ők megkezdik egy pedagógiai könyvtár állományának gyűjtését. Ehhez mi rendelkezésükre bocsátottunk egy könyvlistát. Nem tudom: sikerült-e továbblépniük, hiszen ehhez is anyagi fedezet kell. Ezenkívül beszéltünk arról is, hogy a városi-járási könyvtárak módszertani segítséget adnak az iskoláknak és mint letéti könyvtáraknak, úgy adnak ki könyveket is ... Valószínűleg ebben sikerült előrelépni, pontosan nem tudom. Beszélgetés Békés György- gyel, a megyei könyvtár igazgatójával: — Megnéztük Kisorosziban az iskolát: a nyílászárók kivétel nélkül rosszak, a falak vizesek, nagyon drága volna a rendbehozása — mondta az igazgató. — Semmilyen konkrét könyvvásárlási igény nem érkezett tudomásom szerint a továbbképző kabinettől. — De hát Meszlényi Miklós azt mondta ... — Majd .,. Nincs pénz Ezt egyre többet halljuk, különösen, ha kulturális létesítményekről beszélünk. A túlbonyolított intézkedő-me- chanizmus is jó alap arra: ha tenni kell, hát, azt keressük, hogy miért nem lehet. Kétségtelen: az iskolai könyvtárak áldatlan állapota nem az egyetlen Pest megyei gond. De hamis ütköztetés: kevés az óvoda, kevés a tanterem, elavultak a községi művelődési otthonok és ezek a sürgősebbek. Mert aligha kerülhet 100 ezer forintnál többe, hogy a Kisoroszi iskolát alkalmassá tegyék raktárnak. Valószínűtlen, hogy ne találjanak egy termelőszövetkezeti építőbrigádot a kivitelezéshez. Sokezer könyvet leporolni, átszállítani, szakszerűen elhelyezni sem kis fáradság. Magunkra venni egy elhanyagolt könyvtári hálózat ezernyi gondját, ez sem csekélység. Irányítóként szembeszállni az akadálykeresőkkel, bizony ez sem népszerű. S most mit kezdjünk a véleménnyel, hogy semmiről' sem késtünk le, hiszen a rendelet végrehajtásának hogyanjához hivatalosan még nem adták ki az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum módszertani fjizetét. Hivatalosan nem, de egy erre vonatkozó javaslatot már minden illetékes megkapott az OPKM- től. Érthetetlen: vajh’ hogyan csinálták például Somogybán? Kriszt György RÁDIÓFIGYELŐ SZÖKÉSSEL, KEZDŐDÖTT. I — Szombat este a rádió is krimivel kedveskedett hallgatóinak, Fóti Andor egyik történetének rádióváltozatával. A műfaj kedvelői igazán nincsenek elkényeztetve. A tévében látható filmsorozatok, a megjelenő könyvek, a mozikban vetített filmek között ritka az, amely nem pusztán közepes üzleti vállalkozás: bedobnak egy-vagy több gyilkost, egy- vagy több hullát, magabiztos vagy ügyefogyott nyomozót, esetleg impozáns rendőri apparátust, üldözést, lövöldözést, verekedést — s a végén be- söprik a pénzt, a vállalkozás sikere szerint többet vagy kevesebbet. Vannak persze a műfajnak klasszikusai, zseniális művelői, akik ennél sokkalta többet, egészen mást adnak: Chandler vagy Simenon könyveinek, alakjainak saját világuk van, ezek a művek ugyanolyan élményt nyújthatnak, mint a „komoly” irodalom. Bizonyára ezzel a nemes hevülettel készült a szombat esti rádiójáték is — hogy ne „csak” krimi legyen, ne csak „olcsó” szórakozást nyújtson. Ennek érdekében elmaradt az izgalmas cselekmény. A rendőrség kitartóan és eredményesen dolgozott, a bűnözők megbűnhődtek, és a hallgatók is, ha erkölcsi tanulság helyett valamiféle könnyű izgalomra, felületes szórakozásra vágytak ezien a szombat estén. Szégyelljék magukat. VÁLOGATOTT EMBERMESÉK. — öt izgalmas találkozás. Lengyel Nagy Anna műsorának bevezető zenéje Nino Rota csodálatos Fellini-film- zenéje. Ez a zene egy pilla nat alatt felidézi Fellini filmjeinek talán legnagyszerűbb vonását: ezeknek a filmeknek minden pillanata egyszerre fájdalmas és nevetséges, figu- rái tragikomikusak, Fellini fantasztikus érzékenységgel tartja meg ezt az egyensúlyt alkotásaiban. Lengyel Nagy Anna is olyan történeteket választott ebben a műsorában, amelyek egyszerre tragikusak és komikusak: egy idős színésznő szembetalálja magát egy betörővel, és min den erejét összeszedve kiűzi, sőt kiüti a lakásból, egy magyar turistának hirtelenjében a New York-i Filharmonikusok zenekarát kell vezényelnie, Auguszta főhercegnő látogatása és kényszerű távozása egy bálról, Charlie Chaplin tolókocsiban és a színpad reflektorfényében, egy állatkerti óriáskígyó és leendő áldozata, a kisegér — ezek a találkozások. Ám azt a csodálatos egyensúlyt megteremteni és mindvégig meg is tartani, úgy, ahogy Fellini teszi, rettentő nehéz. Ezekben a történetek ben sem sikerült. Mosonyi Aliz ŐSBEMUTATÓK NÉLKÜL Evadkezdet a színházakban NDK-est a televízióban Ötórás program Tovább folytatja a tv a hagyományos nemzeti estek sorozatát: csütörtökön az NDK televíziója mutatkozik be műsorával a magyar nézőknek. A több mint ötórás program átfogó képet kíván nyújtani a baráti ország életéről, tájairól, szokásairól, műemlékeiről. Fél hatkor dokumentumfilmmel kezdődik az est: egy thüringiai város színházába kalauzol az „Ismeri Meinin- gent?” című összeállítás. A szász barokk című kisfilm kastélyokba invitálja az érdeklődőket — régi metszeteket, festményeket, porcelánokat bemutatva, majd ellátogathatnak az érdeklődők az NDK nemzetközileg is jelentős vásárvárosába. Lipcsébe. Az esti programot negyven perces zenés műsor vezeti be, amely a potsdami Sanssouci kastély nevezetességeit mutatja be, Robert Stolz muzsikájának kíséretében. Kedves figurával ismerkedhetnek meg a rajzfilm kedvelői: az „Apa” alakja a magyar rajzfilmsorozat Gusztávját idézi fel a nézőkben. A főműsorban Heinrich Mann „Nehéz élet” című regényének „Elcsábíthatok” című filmváltozata kerül a képernyőre. A történet a weimari köztársaság utolsó időszakában élő fiatalok tragikus sorsáról szól, bűnügyi fordulatokkal illusztrálva. A Bükk lábánál Leletmentés Erődítmény feltárása A középkorban is megerősített hely volt a Bükk déli lábánál, Sály község határában magasodó Latorhegy — állapították meg a leletmentő kutatások során a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei. A tetőn feltárták a valószínűleg a tizedik században épült erődítmény sáncát, amelyet keresztgerendákkal erősített földből emeltek. A Már néhány hete nagyüzem van a színházakban. S ha a műsortervek még nem is véglegesek, de már mindenhol a végefelé tartanak az első bemutató próbái. Lezárult az átigazolási időszak is. Egy-egy társulat új tagokkal gazdagodva kezdi meg az 1979—80- as évadot A Színház és Film- művészeti Főiskolát végzett fiatalok többsége már tudja mivel fog debütálni. Néhány színház szeptember második felében friss bemutatóval várja törzsközönségét, illetve a vendégeket. Kópémesék Lezajlott az első szakmai bemutató, azaz a nyilvános főpróba, az Állami Bábszínházban, Kópémesék címmel. A vásári komédiák hagyományos formáit és hangulatát idéző játékban egy talpraesett kislány és egy furfangos legényke kópéságain derül-okul a legifjabb közönség a bábszínházban. Zolnay László és Tarbay Ede közös írása a Tárdszéli Katica, amelyet Deák István rendező és Lendvay Kamillo zeneszerző, Ambrus Imre társaságában valósított meg. Ez a régi meséket emlékünkből előásó történet adja az egyik kópémesét. S a másik főszereplője a Jékely Zoltán alkotta Erős János, akinek történetét Kovács Gyula álmodta bábszínpadra. Már láttuk Lényegében nem új bemutató az Énekek-Éneke, hiszen nyári produkcióként a Körszínházban már láthatta a közönség. Most a Thália Színházban kel életre a történet: a produkciót szeptember 20- án mutatják be. A Népszínház vidéki bemutatóra készül. Celldömölkön játsszák az idényben először Arbuzov: Egy szerelem története című művét. Ez sem ősbemutató, Budapesten és vidéken is láthattuk mtár Irkutszki történet címmel. A sztoriban szereplő három ember szerelme lényegében egy nagy közös munka — az Angara folyó erőművének építéséhez kapcsolódik. Balladai erővel mutatja be a szerző a közös alkotást, s a legbelsőbb emberi konfliktusok összefonódását. Petrik József rendező egyként igyekezett megtartani az alkotás monumentalitását, s az előadást úgy megformálni, hogy viszonylag _ kis technikai igény mellett művelődési otthonokban is előadhassák. Vendégrendezővel Szeptember utolsó napjaiban tartja bemutatóját a Vígszínház, Alekszandr Vampilov: Vadkacsavadászat című színművét — Elbert János fordításában — szovjet vendégrendező Oleg Jefrenov állítja színpadra, A mű cselekménye szintén ismert a magyar közönség előtt. De a játék újrafogalmazása érdekes színházi élményt ígér. A darab főszerepeit Tahi-Tóth László, Bár- dy György, Kern András, Szombathy Gyula, Szegedi Erika és Egri Márta alakítja. Néhány bemutatónak nincs még konkrét előadási dátuma, de a próbák, mint a már fent említett produkcióknál, ezeknél is a végső fázisba érkeztek. A Nemzeti Színházban két dráma előkészítése folyik. Várhatóan október első napjaiban már láthatja a közönség Mrozek: Emigránsok című darabját, A modem szerző után ismét klasszikus hagyományokhoz nyúl a színház Moliere: Az úrhatnám polgár című komédiájának műsorra- tűzésével. A József Attila Színházban egy szovjet és egy magyar dráma előadásának előkészítése folyik. Aljosin: Anna Őfelsége című drámája lesz az első bemutató Angyalföldön, s ezt követi Maróti Lajos: Érdemei elismerése mellett __ című játéka, amely kö zvetlenül kapcsolódik mai életünk, közéletünk problémáihoz. Repertoárdarabok A Budapesti Gyermekszínház októberre két bemutatót ígér, ezt indokolja a gyermekek nemzetközi éve is. Elsőként Juhász István: Egy szívdobbanás fele című,drámáját, majd a szovjet mesedráma atyjaként tisztelt Jevgenyij Svarc: Az elvarázsolt testvérek című fordulatos, s a gyermeki fantáziát megmozgató alkotása kerül színpadra. Az ezúttal nem említett színházak a már korábban játszott, repertoár-darabokkal várják a közönséget. Délszláv háziszőttesek földet kiégették, hogy tartó- sabb legyen, erre mutat a vörös elszíneződés. A Sály-La- tor úton idén végzett ásatások során felszínre kerültek egy, a kilencedik századból származó földbe süllyesztett ház alapfalai is. Szeptember 20-án a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén ünnepélyesen megnyitják a mándoki görögkatolikus templomot. Ebből az alkalomból Kecskés Péter muzeológus elkészítette a templom képes ismertetőjét. A szerző örömmel jelenti be, hogy a történeti Szabolcs megyei Mándok hajdani mezővárosának tölgyboronákból ácsolt és fenyőfazsindellyel fedett görögkatolikus temploma felépült a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, s állandó kiállításának részeként kerül bemutatásra. A templom kiemelkedő történeti, néprajzi, egyház- és építészettörténeti, valamint műemléki jelentőségű. 1670- ben épült és így a legkorábbi hiteles, boronaszerkezetű népi építészeti objektumunk. A hajdúdorogi görögkatolikus püspökség adományaként li- turgiatörténetileg is hitelesen kerültek a templom berendezésébe a nyíradonyi festett háttámlájú ülőbútorok, padok, melyeknek készítési ideje a XIX. század utolsó harmada. A mi Dunánk címmel jelent meg a megyénkben Makád területi üdülőhelyi bizottságának tájékoztatója azzal a Nemcsak a lakások díszeiként, hanem népi viseletek kellékeként is megcsodálhatok már a baranyai délszlávok népművészetének szín- és formavilágát őrző háziszőtte- tesek. A Baranya megyei háziipari szövetkezetben ugyanis több néptáncos együttes céllal, hogy a nagyközönséget megismertesse a Ráckevei Duna-ág érdekes területével, képet adjon a környezetéről, beszámoljon a táj szépségeiről és elősegítse a pihenést, a kulturált szórakozást. A Csepel-sziget déli végén, a Ráckevei Duna-ág jobb partján található a makádi parkerdő. A ráckevei Duna keleti partján az elmúlt évtizedben gomba módra épültek a vállalati és a magánüdülők. A dús erdei vegetáció és a jó partmenti nádasok viszonylagos nyugalma jó életteret biztosít, a fajokban gazdag madárvilágnak. Pfendert Mihályné, a Ráckeve nagyközségi közös tanács elnöke elmondta, hogy milyen volt az üdülőkörzet ellátása. Az üdülőhely útjairól Arany János, a Vízügyi Igazgatóság főépítésvezetője nyilatkozik. Bepillanthatunk a makádi üdülőpart távlati vízellátásának terveibe, ismertetést kapunk a szeptember havi éghajlati jellemzőkről. Sok szép kép, egy térkép és számos statisztikai adat zárja le a mindennapi történetek közvetlenségével írt ismertetőt. Papp Rezső megrendelésére sokác kötényeket készítenek. A hagyományos eljárással, kézivetélős szövőszéken előállított textíliák iránt fokozódik az érdeklődés. A pécsi szövetkezet kéziszőttes-terme- lése a tavalyi év megfelelő időszakához képest a idén mintegy egymillió forint értékkel növekedett. A piros vagy fekete alapon színes mintázatú, rusztikus megjelenésű térítőkét, kendőket, ruházati kellékeket hat Dráva menti településen száznegyven bedolgozó nő szövi. A baranyai horvátok — so- kácok — népi motívumkincsei a népművészet mesterének tervei alapján élednek újjá. Kálmán Endréné, a szövetkezet népművészeti részlegének vezetője és tervezője nemrégiben kapta meg a kitüntető címet. Könyvtárstatisztika Három és fél ezerrel emelkedett a könyvtári tagok száma tavaly Pest megyében. Különösen Vácott (453) és Budakeszin (386) nőtt meg az érdeklődés a helyi bibliotéka iránt. A jelentős gyarapodás sem feledtetheti azonban, hogy 53 településen, (így például Nagymaroson, Öcsán, Kartalon, Budaörsön, Érden és Pilis- szentivánon) csökkent az olvasók száma. A jelenséget, amely ismét kissé sziszifuszinak láttatja a közművelődési munkát, az elhúzódó állományrevíziókkal, a hosszadalmas költözésekkel, a helyenként gyorsan változó könyvtárosokkal és — ami különösen érdekes — a korábbi évek valótlan statisztikai jelentéseivel magyarázzák a szakemberek. PEST MEGYEI KIADVÁNYOK Mándok és Makád
