Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

1979. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT 5 "xMiian Hírek a járásból Az anya- és csecsemővéde­lemről. Kedden, augusztus 21- én, 14 órai kezdettel Pomá- zon, a nagyközségi tanács üléstermében a végrehajtó bi­zottság tagjai, az anya- és csecsemővédelem időszerű helyzetéről kapnak tájékozta­tót, majd megtárgyalják az el­ső féléves költségvetés zár­számadását. Kiránduló központ. Ugyan­csak 21-én, kedden 14 órai kezdettel Visegrádon, a ta­nácsházán a nagyközségi ta­nács végrehajtó bizottságának tagjai tájékoztatót kapnak a vízlépcső Visegrád területét érintő előkészítő munkálatok­ról, beszámolót hallgatnak meg a kiránduló központ épí­tésének eddig befejezett sza­kaszairól, valamint megtár­gyalják az első féléves gaz­dálkodási tevékenységet. Fejlesztési terv. Tahitótfa- lun, szintén 21-én, délután 14 órai kezdettel a tanácsházán az első féléves fejlesztési ter­vek végrehajtásáról tárgyal­nak, ugyanakkor előkészítik az augusztus 31-én megtartan­dó tanácsülés anyagát is, amely a szakigazgatási szerv és a végrehajtó bizottság munkájáról, valamint a ke­nyérüzem helyzetéről szól majd. Mire költi a város a pénzét? Lakásépítés, közművesítés Várják más üzemek csatlakozását A PEFÉM szocialista brigádjainak felhívása A Szentendrén üzemelő gyárak, intézmények — szeretik a várost. Fejlődé­sét, sorsát — szívükön vi­selik. Szívükön viselik és cse­lekvőén beavatkoznak ott, ahol kell, ott, ahol szükség van rájuk. A város pedig igényli támogatásukat, cse­lekvő részvételükéit. Vajon, mit tehet egy gyár a városért? Sokat. Nagyon sokat. Íme: A Pest megyei Fémipari Vállalat szocialista brigád­jai nevében a vállalat gaz­dasági és társadalmi veze­tése felhívja Szentendre város üzemeinek, intézmé­nyeinek szocialista brigád­jait, dolgozóit, hogy tegye­nek munkaverseny-felaján- lást az MSZMP XII. kong­resszusa és felszabadulá­sunk 35. évfordulója tiszte­letére. A PEFÉM szentendrei egységei 1979. évben 100 000 forint értékű társadalmi munkát vállalnak. A város szépítéséért — elsősorban a lakóterületen és az üzemek környékén — gondozzák, rendben tartják a parkokat. A fentieken kívül szakipari munkával segítik a 16 tantermes isko­la befejezését. A munkásművelődés fo­kozottabb elősegítése érde­kében részt vesznek a Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár által szervezett vetélkedőkön, valamint a vállalati mun­kavédelmi vetélkedőkön. Minden erővel támogat­ják az V. ötéves terv 1979. évre megszabott feladatai­nak végrehajtását. A munkaverseny-mozga- lom töretlen folytatásával kívánjuk elősegíteni a nép- gazdasági célok eredményes meg val ósulását. A felhíváshoz bizonyára rövidesen más üzemek, vállalatok is csatlakozni fognak. Á városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya a közelmúltban beszámolt a végrehajtó bizottságnak az első féléves pénzügyi és gaz­dasági 'tevékenységéről. A be­számolóból főleg a fejlesztési alap bevételi forrásait, vala­mint kiadásait ismertetjük bő­vebben, hiszen ennek a pénz­alapnak felhasználása érinti legjobban a város lakóit. Kis lemaradás Ä társadalmi munka értéke nélkül számított eredeti bevé­teli tervet, a 124 millió 423 ezer forintot felemelték 130 millió 539 ezer forintra, mert a Dunakanyar Intéző Bizott­ság 2 millió 500 ezer forint­tal járult hozzá a város fej­lesztési terveinek megvalósí­tásához, méltányossági kisa­játításokra pedig 1 millió 742 ezer forintot kapott a város állami támogatásként. Ebből a tekintélyes summából a ki­adás összege 119 millió 764 ezer forint lesz. Érdekes, hogy a kivitelezők egy része az első félévben nem számlázta le az elvégzett mun­kát, mint például a 16 tan­termes iskolát, a lakótelepi járulékos létesítményeket, va­lamint a Kovács Margit mú­zeum bővítését. A Felszabadulás lakótelepen — az OTP beruházásában — készülő D-épület 70 lakásának szerkezetállítása teljesen, az E-épület 60 lakásáé részben elkészült; most folynak a bel­ső munkálatok. Ugyanakkor — tanácsi beruházásban — megkezdődött az F jelű épület alapozása. Sajnos az ütem­tervhez viszonyítva mind a három létesítménynél kis le­maradás van, amit azonban év végéig be lehet hozni. A vízellátás, a csatornázás, a fűtőmű bővítése az első fél­évben sok, előre nem látott akadály miatt lelassult, de az akadályok elhárítása után a kivitelezés ismét felgyorsult. Múzeumprogram A kulturális ágazat beruhá­zásai közül a Rákóczi úti is­kola 8 tantermes bővítése a legjelentősebb. A munka az ütemterv szerint halad, s úgy tűnik, hogy a jövő évben, a terv szerint át is adják. Nagy gondos fordít a pénz­ügyi osztály a múzeumi prog­ram sikeres folytatására. To­vább építették a Kovács Mar­git múzeum új szárnyát, a Kmetty múzeum területén úgyszintén jó ütemben halad­nak a bontási és előkészítési munkák. A pénzügyi osztály tervei között szerepel a Czó- bßl-szobor körüli park rende­zése is. Elkészült a város vízháló a- tának fejlesztését hosszú tá­von meghatározó terv, és a Pannónia csatorna kivitelezé­se a pénzügyi ütemmel össz­hangban. Sőt, néhány újabb utca vízhálózatának bővítését is megrendelték. Jelentős összegekkel támo­gatják a Városgazdálkodási Vállalatot is. A körzetesített köztisztaság gépesítésére 1 millió 950 ezer forintot utal­tak ki. a Dunakanyar Intéző Bizottság forrásából pedig 500 ezer forintot adtak, konténe­rek vásárlására. Bél Mátyás írásban méltatta Zimmer Johan szekertzéit, amelyeket fentnevezett ván- dorkovács-legény által alapí­tott gyárban készítettek 130 évvel ezelőtt, az ügyes kezű mesterlegények. Azóta a régi. Bükkös-patak vizének energiájával gépesí­tett gyár sokat változott, va­lóban gyár lett, de a sz-eker- cék minősége ma is kifogás­talan. A PEFÉM I. számú kovácsoló gyáregysége kitűnő minőségű kéziszerszámokat gyárt. Dinamikus fejlődés Régen cipészek, szabók, ká­dárok. kőfaragók részére ko­vácsolták itt a legények a finom szerszámokat, s ma ugyancsak húszféle kéziszer­szám, köztük különféle ren­deltetésű fejszék, szekercék, fogók, hidegvágók készülnek itt. A gyár 1864-ben létesült, s egész 1949-ig, hatvan-hetven emberrel dolgozó, jólmenő kis­üzemnek számított. Államosí­tás után Szentendrei Kéziszer­számgyár néven funkcionált tovább, majd a PEFÉM I. szá­mú kovácsoló gyáregysége lett. Itt tüstént jelezni kell, hogy ezen kívül még másik négy gyáregység is van, de azokat a szentendrei egység nélkül, aligha hozhatták létre. A IV. és V. ötéves tervidő­szakókban az I. számú gyár­egység dinamikusan fejlődött, s 1979-ben az 1970. évi ter­vének már háromszorosát produkálja, mintegy hatvan­millió forint, értéket termel.. Közben az üzemnek még egy 30 fős fizikai létszámcsökke­nést is le kellett nyelnie. A kifizetett bér viszont 1970-hez képest ugyancsak háromszoro­sára, azaz 23 100 forintról 43 500 forintra növekedett. És még valami: a 70-es évek ele­jére az öreg gyár teljesen el­avult, alkalmatlanná vált a modern nagyipari termelésre. A gyár vezetői előtt két út állt: vegetálni vagy újrakez­deni. A döntés helyes volt: Keresett árucikk lesz a piacon elejétől már folyik a részgyártás. teljes és folyamatos rekonst- rukeó. Eddig 15 millió fo­rintot fordítottak felújításra, s a befejezésig még 15 millióra van szükség. Mindezt az üzem saját erejéből fedezte. Két lehetőség Óhatatlanul fölvetődik a kérdés: hogyan? Ismét két lehetőség: a régi módszerrel tovább, vagy újí­tani. Az utóbbira esett a vá­lasztás. Akár mottóul is szol­gálhatna: tervszerűség, haté­konyság. termelékenység! Csak néhány apró példa. A kőműveskalapács kiformálá­sához azelőtt öt melegre volt szükség, ma csak egyre. Per­sze, nemcsak ennél az egy gyártmánynál, hanem vala- menyirtél új technológiát kí­sérleteztek ki és vezettek be. Azelőtt például tíz ember napi munkája volt a kemen­cék fűtése, ma korszerű, auto­matizált kemence termeli a szükséges hőmennyiséget. Esztergatokmány Az új gyártási technológiák bevezetését az állandóan csök­kenő létszám is szükségszerű­vé tette, de ez így is csak fél­megoldás lett volna. Nemcsak az esztergatokmány. Ez év július termelni kell, hanem olyan cikkeket kell gyártani, ame­lyek kelendőek a piacon. Az I. számú gyáregység ér­zékenyen reagál az igényekre. Most például új terméket, 1 tonnás árutartó konténereket gyártanak, s ez az egy új cikk 20 millió forint bevételt hoz a gyárnak. Már készülnek a másik új termék bevezetésére, amelyet előreláthatólag nemcsak a ha­zai piac fogad majd nagy megelégedéssel, hanem a kül­földi is. Ez az új gyártmány — az esztergagéptokmány. Ez év július elejétől már fo­lyik a részgyártás, s 1931-től beindul a teljes termelés is. Olvasótábor Tegnap kezdődött a szlová­kiai Sklenné Teplice-ben ren­dezett szlovák nyelvű olvasó­tábor. Érdekes újítás ez, mert eddig a szentendrei járásban, Pilisszentkereszten rendezték meg évente a hagyományos szlovák nyelvű olvasótábort, s ez az első alkalom, hogy a tábor résztvevői külországban, Szlovákiában, anyanyelvi kör­nyezetben fejleszthetik nyelv­tudásukat. ... i Az ötlet — kitűnő! A tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet 850 hektár szántójából 110 hektáron az őszi árpa és búza számára ké­szítik elő a talajt. Őszi árpa és búza alá Ü : Mindig történik valami Takarékosság Az eddig eltelt időszak ta-. pasztalatai alapján még korai lenne végleges következtetést levonni, de az már most is látszik, hogy az éves tervben megfogalmazott főbb célkitű­zéseket maradéktalanul telje­síteni fogják. A végrehajtó bizottság ha­tározatban rögzítette a gazdál­kodási munka további javítá­sa érdekében szükséges ten­nivalókat is. Közülük a leg­fontosabbak: a költségvetési gazdálkodásban a takarékos­ság; a beruházási munkáknál a 16 tantermes iskola határ­időre történő átadása; a D és E jelű lakóépületek kivitele­zésének idei befejezése, va­lamint a gázszolgáltatás bein­dítása a fűtési idényre. SZENTENDRE szülötte. Fu­volaművész. Az avakumica billentyűs fuvola feltalálója. Köl tő és katona. Lehet, hogy erőszakoltnak tűnik a hasonlat, de Avaku- movics Avakumma] egy idő­ben élt egy másik költő és katona: Bessenyei György. Avakumovics Avakum csak harminchét évet élt. Bessenyei hosszabb életű volt. A testőr­író Bécs pompáján, kultúráján nevelkedett, a szerb művész viszont Szentendre már akkor izgalmas atmoszférájában. Bi­zonyára kevesebb pompában Ügy tűnik, hogy a Pest me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár nem nyugszik. És ez nagyoh jó! Ott mindig tör­ténik valami, s ezek a kisebb- nagyobb- történések lassan a város megszokott színfoltjává válnak. Az ötlet, amit ezentúl fel­tehetően már folyamatosan fognak megvalósítani: sze­rény keretek között bemutat­kozási lehetőséget biztosítani a fiatal kezdő művészeknek — kitűnő! Ez nem nagy dolog, hiszen csak annyiról van szó, hogy a könyvtárhelyiség szabad falfelületeit nem hagyják par­lagon heverni, hanem oda bi­zonyos időszakonként kezdő és talmi csillogásban volt ré­sze, de ugyanannyi szellemi kul tarában. Vajon volt-e tudomása nagy kortársáról, aki már akkor meglett ember volt, elindítot­ta a magyar felvilágosodás áramlatát, amikor Avakumo­vics Avakum megszületett. A két dátum között két év különbség van. A magyar fel­világosodás kezdete: 1772; a fuvolaművész születésének kelte: 1774. Bessenyei György már visz- szavonult, „bihari remete” lett, amikor Avakumovics művészek vagy lelkes amatő­rök alkotásait teszik közszem­lére. Most Pataky Zsolt és Hor­váth Domokos fotói, Gavri- lovits Sándor pasztell- és Lukács János olaj pasz tell-ké­pei láthatók. A két fotós (nem tudni me­lyik felvétel kié, mert nincs jelölve) hajlamos a látványos megoldásokra, a beállított kompozíciókra. Legjobb felvé­telnek a téglával berakott ab­lakot tartom, mert zárt, ke­rek és egész. Nem mesterkélt. Gavrilovits Sándor pasztell­képeinek tanúsága szerint, még nem találta meg saját kifejezési formáját, techniká­ját. A nagy konstruktivista Avakum a csöppnyi Duna menti városka ki tudja hány üzletében válogatott a hazai és külhoni por­tékák között, amit ügyes rác és görög kalmárok szállí­tottak messzi tájakról a Duna mellé. Szentendrén már abban az időben is virágzott a keres­kedelem, megteremtődött a polgári jólét. Bessenyei csak álmodhatott erről. Talán, ha járt volna akkor Szentend­rén ... A SZERB származású fuvo- loművész, költő és katona em­léktáblája egy keskeny sikátor első házának falán van el­helyezve, porai pedig a temp­lom kertjében pihennek a hűs árnyat adó, óriási gesztenye­fal ombok alatt. elődök nyomán halad, s olyan érzésem van, nem ez lesz az ő útja. Lukács János kevés képpel szerepel, közülük talán a leg­ígéretesebb a Fekvő figura című kép. Kritikát írni, most kiállított dolgaikról, úgy vélem, még korai volna. De mindenesetre örvendetes dolog az, hogy vannak fiatalok, akik elhiva­tottságot éreznek, s ennek tár­gyiasult jeleit is megmutatják. Persze, mindegyikük előtt még hosszú út áll, s nem ke­vés megpróbáltatás vár rájuk. A Pest megyei Művelődési Központot és Könyvtárat pe­dig csak dicséret illeti azért, hogy lehetőséget biztosít olyan fiatalok bemutatkozásának, akik most indulnak el a mű­vészet szép, de nagyon nehéz útján. Szerb bál Augusztus 19-én, vasárnap este 20 órakor kezdődik a ha­gyományos szerb bál Szent­endrén a Pest megyei Műve­lődési Központ és Könyvtár­ban. A közismert és kedvelt Vujicsics Együttes is fellép az este folyamán. Belépődíj: 30 forint. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Bozsán Péter Városi színfoltok Avakumovics Avakum A piaci igényeknek megfelelően Új Gyártmányok — emelkedő bevétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom