Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-02 / 179. szám
KFc irr 1979. AUGUSZTUS 2., CSÜTÖRTÖK Elhunyt Galambos József Galambos József 1921. október 9-én született. Fiatalon, 16 esztendős korában bekapcsolódott a pesterzsébeti szakszervezeti ifjúsági mozgalomba, s 1938-ban már a helyi SZDP szervezet ifjúsági csoportjának egyik bizottságát vezette, szervezte az ifjúmunkásokat. Munkája később kiterjedt a csepeli, soroksári és kispesti csoportokra is. Még ebben az esztendőben felvették a párt soraiba. Ezekben az években az Általános Fogyasztási Szövetkezetben és az Egyesült Izzóban dolgozott. 1943-ban részt vett a Béke Párt égisze alatt működő katonai akciócsoport szervezésében, s egy esztendővel később tagja volt egy ön- illő fegyveres akciócsoportnak. A felszabadulás után a Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetőségének tagja volt Pesterzsébeten, majd a MADISZ-ban töltött be különböző vezető tisztségeket, s 1948-ban került az MDP apparátusába. Galambos József 1956 júliusában került a Belügyminisztériumba. Osztály-, illetve főosztályvezetővé nevezték ki, azt követően pedig miniszterhelyettessé. Az MSZMP Vili. kongresszusán — 1962-ben — megválasztották a Központi Bizottság póttagjának, később pedig a KB tagjává. Ezt követően a belügyminiszter első helyettesévé nevezték ki, majd 1973-ig — nyugdíjba vonulásáig — belügyminiszter-helyettes volt. Meghalt Kimmel Emil Munkában a növényvédelem A mezőgazdasági repülőgé pék, helikopterek és azok a földi növényvédő gépek, amelyek az évnek ebben a szakában még rá tudnak menni a földekre — a magasra nőtt szár sok növénynél ezt már akadályozza —, július végén szünet nélkül munkában vannak. A meleg, párás időjárás szinte minden növényi kórokozónak, betegségnek és fertőzésnek kedvez. A növényvédelmi szakemberek naponta tartanak ellenőrzést a földeken azért, hogy megállapítsák: milyen mértékben ütötte fel fejét egy-egy betegség, illetve szükséges-e az összevont, nagyarányú védekezés? A központi növényvédő szolgálat rendszeresen ad előrejelzést, amelyből az üzemek mezőgazdászai következtetni tudnak arra, várható-e területükön, a közeli időszakban, az átlagosnál nagyobb mértékű növényi fertőzés. A szőlőskertekben fokozódik a peronoszpóra veszély. Ezzel egy időben helyenként botritiszes megbetegedés jelentkezik. Az időjárás mindkettőnek kedvez. A szakemberek ellenük nagyhatású vegyszereket alkalmaznak. A szőlőkben rövidesen rajzanak a molyok. A paradicsomtáblákat növényvédő gépek járják. Jelenleg a fitoftóra veszélyezteti leginkább a termést. Tünetei legelőször a Dál-Dunántúlon jelentek meg, július közepén azonban már országszerte tapasztaltak kisebb fertőzéseket. A betegség továbbterjedését növényvédelmi beavatkozással akadályozzák meg. Kóló, a barátság jegyében Tolmács nélkül — egy nyelven Az európai gyermektalálkoió résztvevői a Dunakanyarban A szentendrei falumúzeum munkatársai, s a környékbeli lakók a megmondhatói: ezen a helyszínen talán még soha nem volt egyetlen délelőtt annyi hálás, minden iránt őszintén érdeklődő látogató a falumúzeumban, mint tegnap. Az európai gyermektalálkozón hazánkban tartózkodó több mint félezer küldött mindegyike mintha megérezte volna az érkezés utáni percekben, hogy az elkövetkezendő órákban maradandó élményben lesz része, így is történt. Vastaps és, kenyérsütés Az országszerte méltán népszerű Vujicsics-együttes szerb dalokat játszva fogadta a gyerekeket a bejárat melletti réten, ahol pillanatok alatt körbevették a zenészeket. A ragyogó napsütésben messzire elhallatszott a muzsika, s a világ minden tájáról jött vendégek vastapsa is. S amíg Vujicsicsék zenéltek, a falumúzeum egyik ékességében, a nádtetős sonkádi sütőházban ismét — sok-sok évtized után — begyújtották a tüzet a kemencében. s a Pilisszentlász- lóról érkezett ügyeskezű asszonyok: Dombai Istvánná, Va- nyák János né és Hornyák Vincéné hozzáláttak a kenyérsütéshez. Persze tehették, hiszen alapanyag volt bőségesen: a szomszédos vámosoroszi szárazmalomban ismét bitír át őröltek, mégpedig úgy mint évszázadokkal ezelőtt: befogták a lovakat, s így forgatták a malom kerekét. Amikor Vujicsicsék egy szusszanásnyi pihenőit tartottak, a csehszlovák és a bolgár, a kongói, és az osztrák gyerekek magyar társaikkal együtt a sonkádi sütőházhoz indultak, ahol már várta őket a kemencéből kivett friss, ropogós kenyér. Olyan volt, mint a kalács: krumpli, liszt, élesztő, kovász, no meg az alapos dagasztás nem maradt eredmény nélkül. A pilisszentlászlói asszonyok alig győzték az érdeklődők áradatát, de azért arra jutott idejük, hogy finom készítményük receptjét mindenkinek türelmesen továbbadják. — Számomra is izgalmas volt a mai kenyérsütés, mert őszintén megmondom, már húsz éve nem dagasztottam — válaszolta érdeklődésünkre Dombai Istvánné. Szövőbemutató így igaz. A pilisszentlászlói asszonyok bizony alig győzték a kenyérsütést. Pedig a nap hétágra sütött, a tüzes kemence mellett hetven fok is lehetett, de ez most nem számított, hiszen a nyíltszívű érdeklődő gyerekek kívánságát aligha lett volna ildomos megtagadni. így hát mindenkinek jutott egy-egy szelet: a küldöttek pedig messzire viszik hírét Dombai Istvánné és társai szakértelmének, a foszlós, puha kenyér dicséretének. Akadt más látnivaló is. A mongol gyerekek például a Felső-Tiszavidék paraszti építőművészetének jellegzetességei iránt érdeklődtek, a szovjetek pedig — miközben címet cseréltek a sárbogárdi úttörőkkel — a kispaládi házban bemutatott szövést figyelték áhítattal. A tiszakoródi kútgém mindenekelőtt a Kongói Népi Köztársaságból érkezett küldöttek figyelmét kötötte le, az idegenvezetőnek kérdések özö- nére kellett válaszolnia. S amíg a gyerekek kíváncsiságukat csillapították, néhány kérdést tettünk fel Nguekov Auguste Alfréd 31 éves Brazzaville-! pedagógusnak, aki hat ifjú küldöttel együtt érkezett e találkozóra hazánkba. A rokonszenves, tiszta tekintetű fiatalember szakfelügyelőként dolgozik az 1960- ban függetlenné vált afrikai országban. A múlt öröksége — Két bátyám szintén pedagógus, úgy éreztem, nekem is ezt a pályát kell élethivatásul választanom — mondta bemutatkozásként. — A múlt örökségeként másfél millió lakosú országunkban — amely száz évig francia gyarmat volt — még mindig akad analfabéta, s így nem kell kü- lönösképpen hangsúlyoznom, akad bőségesen tennivalónk. Üj oktatási rendszerünk legfontosabb célkitűzése az, hogy az iskolapadiban ülő gyerekek ne pusztán automatikus végrehajtói, hanem aktív, cselekvő részesei legyenek a tanításnak. — Kérjük, beszéljen az ország ifjúsági szervezetérőlI — A mi ifjúsági szervezetünknek félmillió tagja van, de szeretném megjegyezni, hogy nálunk nincs külön gyermekszervezet. Legfontosabb feladatunknak pedig a tudati nevelésit tartjuk: országunk következetesen antiimpverialista politikát folytat, s a marxista —leninista ideológiát magáénak valló Kongói Munkapárt célkitűzéseinek hű támogatói vagyunk. De külön szervezetük van páldául a nőknek is. Lényeges célkitűzés a jelenlegi helyzetben: egész népünk sorakozzon fel a fejlődés érdekében pártunk mögött. — Milyen tapasztalatokat szereztek hazánkban? — A világ valamennyi országa számára példa lehet az a körültekintő törődés, ahogyan Magyarországon gondoskodnak a jövő nemzedékéről. A csillebérci úttörőtábor, ahol eddig laktunk, kitűnően felszerelt intézmény. Nálunk is van hasonló intézmény Braz- zaville-ben, ahol egyúttal a vezetőképzést is lebonyolítjuk. Programunk során találkoztunk budapesti úttörőkkel: valamennyiünknek különösen az tetszett, hogy a gyerekek munkára nevelése játékos programok segítségévei valósul meg. Hasznos tapasztalatcsere volt. A szolidaritás jele Delet harangoztok, amikor a brazzaville-i pedagógus búcsúzott. A dombhaj Latban ismét felcsendült a muzsika a Vu- jicsics együttes jóvoltából. Zenéjükre 34 ország küldöttei együtt járták a szerb táncot, a kólót. Vidáman, gondtalanul, a béke, a barátság és az antiimperialista szolidaritás jegyében. Tolmácsra nem volt szükség: itt mindenki egy nyelven beszélt. Falus Gábor Hogyan születik a siker? A godolBői Árammérőgyár iőkés exportja Versenytárgyalást nyert Algériában a Ganz Műszer Művek, s ezzel tovább növeli a különböző fogyasztásmérők tőkés exportját — adták hírül a közelmúltban a lapok, köztük, a Pest megyei Hírlap is, részletesen beszámolva a típusokról, darabszámokról, árakról. Természetes, hogy az érdeklődés elsősorban a kézzelfogható, számokban is tükröződő tényeknek szól, hiszen a kötés egyetlen esztendő alatt mintegy 3 millió dollár értékű exportot jelent. Milyen is a verseny? Legalább ilyen érdekes lehet viszont asz is, hogyan jön létre egy Ilyen üzlet? Milyen is egy versenytárgyalás? A kérdésekkel Szabó Istvánt, a gödöllői Árammérőgyár igazgatóját kerestük fel. — A műszeriparban ma már általánosan elterjedt szokás, hogy nagyobb sorozatok vásárlása esetén versenytárgyalást írnak ki, tehát szaiknyel- ven fogalmazva, kiadják a tenderfelhívást. Ebben a vásárolni szándékozó cég részletesen közzéteszi, mit keres, milyen célra, milyen műszaki paraméterekkel — s nem utolsósorban azt is, milyen kérdésekre vár választ a pályázóktól. Ezek alapján minden résztvevő cég kidolgozza a saját ajánlatát. — A versenytárgyalás szó hallatán az ember hajlamos azt képzelni, hogy a résztvevők helyet foglalnak egy nagy asztal körül, középen a vevő1 vei, s egymást túllicitálva — tehát versenyezve — megpróbálják a lehető legkedvezőbb feltételek kilátásba helyezésével megnyerni az üzletet. A vlaóságban hogyan bonyolódik a tárgyalás? — A tenderfelhívásra jelentkezők nem is tudják, rajtuk kívül hány cég pályázik még az üzletre. A felhívást írásban teszik közzé, s ugyancsak írásban kell benyújtani az ajánlatot, amelyet aztán egy bizottság elbírál, s közli döntését. — Milyen formai követelményeknek kell megfelelnie a tenderajánlatnak? — A legfontosabb, hogy a felhívás minden egyes pontjára válaszolni kell, ellenkező esetben már eleve kizárjuk magunkat a versenyből. Az ajánlatnak természetesen tartalmaznia kell a műszaki paramétereket, az árakat és fizetési feltételeket, a garanciális kötelezettségeket, a szállítás módját, a teljesítés időpontját. Ezen túlmenően a felhívást kibocsátó cég által megjelölt bankban letétbe kell helyezni néhány ezer dollárt, melyet csak a tender lezárása, az eredményhirdetés után kapnak vissza az indulók — a nyertes pedig csak az első részszállítás teljesítésekor. A cél, hogy egyetlen cég se jelentkezzen komolytalan ajánlatokkal. — Előfordul, hogy mesterségesen lenyomott árakkal igyekeznek megnyerni egy tendert? — Hogyne. Több verseny- tárgyalásnál tapasztaltuk már, hogy például a japán cégek még nyilvánvalóan ráfizetéses árakon is megpróbáltak kiütni bennünket. Az ilyen taktika lényege, hogy a nyomott áron kell beférkőzni az illető ország piacára, s mikor már jelentős mennyiséget sikerült eladni, kiépült a szervizhálózat, a tartalékalkaitrész-bázis, akkor lehet árat emelni. Ekkor ugyanis a vevőnek már túl sokba kerülne a másik típusra átallnia. Esetünkben mind a szervizellátás, mind pedig a műszaki paraméterek a mi ajánlatunkat helyezték előtérbe, s így tartani tudjuk magunkat A hírnév értéke — Kikből állt a konkurencia? — Vezető világcégekből, például a Landys, a Schlum- berger, az AEG. ök egyébként egyre gyakrabban jelentkeznek afrikai, távol-keleti piacokon, mivel saját felvevőterületükön már mind nehezebben tudják növelni eladásaikat — Miért a Ganz Műszer Művekre esett a választás? — A kedvező döntés egyik oka nyilvánvalóan a korábbi üzleti kapcsolatokban keresendő. Tehát abban, hogy mindig határidőre, jó minőségben szállítottunk. így annak ellenére, hogy árainkat megemeltük, a mi ajánlatunkat fogadták ed. — Ez tehát azt jelenti — amit egyébként sajnos kevés hazai vállalat ismert még fel —, hogy a pontos szállítással megszerzett jó hírnév közvetlenül is kamatoztiitható? Ennek ellenkezője is előfordult már önökkel? — Igen, mégpedig 1962-ben, Görögországban. Rossz minőségű csapágykővel szállítottuk a mérőket, így azok rövid idő után használhatatlanná váltak. Ez annyira visszavetette eladási lehetőségeinket, hogy több mint másfél évtizedig semmit sem tudtunk Görögországban értékesíteni. Az idei az első év, hogy ott is megnyertünk egy verseny- tárgyalást, mégpedig különleges pontosságú, speciális, háromfázisú mérőre. Hogy milyen nehéz a bizalmatlanságot megtörni, az is mutatja hogy időközben kiírtak egy másik tendert, azt is megpályáztuk, de a döntést még halogatják. Nyilván, először megvárják, milyen lesz az előbbi üzlet első szállítmánya. Vagy említhetném Egyiptomot is, ahonnan tíz éven át még a tenderfelhívásokat sem kaptuk meg, annyira nem számoltak velünk. Idén sikerült húszezer darab mérőre szerződést kötni, s a folytatás nyilván a minőségtől és a határidők megtartásától is függ... Az igazi próbatétel Az igazgató szavai nem szó1 rulnak sem kiegészítésre, sem magyarázatra. A versenytárgyalások tehát nélkülözik a látványos külsőségeket s nem igénylik pergőnyelvű üzletemberek különleges retorikai képességeit sem. Sokkal inkább arról van szó, hogy hosszú évek szívós munkája, a vállalat nemzetközi hírneve — goodwillje — az, amelynek révén még olykor magasabb áron is sikerrel értékesítheti termékeit Weyer Béla A HEB megvizsgálta Telkek Pest megyében A nyár nemcsak a nyaralások, a pihenés, hanem az építkezések szezonja is. Akármerre járunk a megyében, mindenütt új utcákat vagy éppen most épülő házakat láthatunk. Pest megyében az ötödik ötéves tervidőszakra 43 ezer lakás építését határozták el, s ebből mintegy 30 ezer a családi ház. Ahhoz azonban, hogy ezek fel is épülhessenek, többek között megfelelő telkekre van szükség. Kevesebb spekuláció A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén a telkek kialakításának tapasztalatairól tárgyalt. A vizsgálatot a megyei tanács építési-közlekedési és vízügyi osztályával közösen a megye valamennyi járásában elvégezték a népi ellenőrök. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a telek, lakás és üdülőtulajdon korlátozásáról szóló rendeletek megjelenése óta eltelt nyolc év alatt miként változott a korábban kedvezőtlen helyzet Az alapvető célt részben elérték a jogszabályokkal: csökkent a spekulatív szándékú telekvázfrrlás. A felesleges telkeket, ingatlanokat tulajdonosaik eladták, a még meglevők általában kedvezőtlen adottságaik — például a közmű hiánya miatt — nem találtak gazdára. Nyilvánvaló, ahhoz, hogy tisztán lássák a tanácsok, kik rendelkeznek többletingatlannal, hol lehet kialakítani családi ház építésére alkalmas helyeket nélkülözhetetlen a telkek pontos nyilvántartása. Vannak azonban a megyében olyan települések, ahol a föld- és teleknyilvántartások nem pontosak, a változásokat nem vezetik naprakészen. így van például Alsónémedin, Gyálon, Foton, Budakalászon, Halásztelken. Nem vezetnek teleknyilvántartást Vácott, Biator- bágyon és Dunakeszin. Üres házhelyek Pest megyében 200 négyszögöl nagyságig kétezer- nyolcvan állami és magántelek áll az Igénylők rendelkezésére. Igénylők pedig vannak szép számmal. Különösen az agglomerációs övezetben. A ■legtöbb helyen azonban a tanácsok nem végeztek felmérést, kik és mekkora telket vásárolnának. Több minit 1700 személyi tulajdonban levő üres telek van a megyében, amelyekre a tanácsok nagy részénél nem rendeltek el beépítési kötelezettséget A belterületi határ módosításával Foton, Gyomron és Halásztelken némiképp nőtt a telkek száma, érthetetlen viszont, hogy Maglódon, a Rákosmezeje Tsz tulajdonába került 10 hektár föld, amely 200 lakóház építésére lett volna elegendő. Ellenpéldát Biatorbágyon és Foton találunk. Biatorbágyon a Zsámbéki-medence Tsz a tulajdonában levő belterületi földeken alakított ki telkeket dolgozóinak, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság ugyancsak parcellázott. A telkek kialakításának másik módja, a kisajátítás és a kényszerértékesítés a gyakorlatban még vontatottan, esetenként hibákkal, mulasztásokkal halad. A kisajátítási terveket a tanácsok a pénzügyi fedezet híján nem tudják megvalósítani. A szűk anyagi lehetőségek megszabják az elóközművesítést, a beépítési tervek költségesek, a tervező vállalatok is túlterheltek. ‘ j Nem népszerű A kényszerértékesítéseket maguk a tanácsok is népszerűtlen feladatnak tartják, de a kisebb községekben a helybeli lakosok is idegenkednek a telekvásárlás e formájától. A hiányos vagy jóvá nem hagyott rendezési tervek fokozzák a telkek áttekinthetetlenségét. Budakalászon szükség lenne a község egészére vonatkozó rendezési tervre, a budaörsit még nem hagyták jóvá. Ecseren, Maglódon, Alsónémedin a már említett pénzügyi nehézségek akadályozzák az újabb telkek kialakítását. A helyzet vizsgálatán kívül a megoldás, az előrelépés útjait is keresték a népi ellenőrzés szakemberei. 1983-ra várható, hogy a földhivatal elkészíti az egész megye területére érvényes egységes földnyilvántartást, s ezt követően születhet meg a tanácsok illetékes osztályain a végleges és pontos teleknyilvántartás. Addig azonban a rendezési tervek mielőbbi kidolgozásával, a már elrendelt építési tilalom felülvizsgálatával, egységes telekigénylő lap bevezetésével lehet enyhi- tani a gondokon. Időszerű,' bonyolult, mindamellett nyomasztóan sürgető az állami és magántulajdonban levő telkek ügyének rendezése Pest megyében. Gáspár Mária Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Galambos József, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes július 31-én hosszan tartó betegség következtében elhunyt. Temetése augusztus 6-án, hétfőn 15 órakor lesz katonai tiszteletadással a Pest- erzsébeti temetőben. Barátai, harcostársai és volt munkatársai kegyeletüket 14.30 órától róhatják le a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma, a Magyar Partizán Szövetség Kimmel Emil, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára szerdán gépkocsibaleset következtében elhunyt. Temetéséről később intésednek. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa S Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete
