Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-08 / 184. szám

# SA. XXI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 8., SZERDA Üzletről — üzletre A minőséget kívánják a vevők Három élelmiszerboltban jártunk, arra kerestünk vá­laszt, hogy az áremelkedések óta hogy alakulnak a fogyasz­tói igények, a kereslet-kínálat mennyiségi mutatói mit jelez­nek? Monoron, a főtéri élelmi­szerboltban igényesebbek let­tek a fogyasztók — mondja Pásztor Béláné boltvezető-he­lyettes — ma már nem fogad­ják el a másnapos kenyeret, megnövekedett a félliteres tej iránti kereslet, jobban odafi­gyelnek a mérlegre, ha felvá­gottat, vagy más egyéb tölte­lékárut kérnek. Az eddigi ta­pasztalatok alapján hozzá kell igazodnunk a nagyobb minő­ségi követelményekhez: több félliteres tejet rendelünk, csak friss kenyeret kínálunk, job­ban odafigyelünk a szavatos­sági időkre (tej, konzervek stb.), de a mirelitáruk gyor­sabb cserélődésére is. Monori-erdőn a 136-os élel­miszerbolt vezetője, Szekér Károlyné azzal fogadott: jobb lett a pilisi sütödéből kikerülő kenyér minősége, nagyobb a kereslet is iránta. Az egyik Budapestre bejáró vevője már nem Pestről hordja a kenye­ret! A bevétel ebben a boltban is csökkent, igaz, ebbe az is bele­játszik, hogy lisztből, cukor­ból már jó előre nagyobb mennyiséget felvásárolt a la­kosság. Hetenként egyszer Düsseldorfi hölgy vásárol a boltban, kifogásolja, hogy va­jat, étolajat, ecetet nem lehet kapni! Az üzletvezetőnő ud­variasan adja tudtára, hogy a FÜSZÉRT hetente egyszer pénteken szállít, és a követke­ző héten kedden, szerdán már nem lehet egyes élelmiszer- cikkekhez hozzájutni. Ezt á nyugatnémet hölgy nem helyesli, de a monori-er- tíei lakosság sem, mert hét vé­gére ezer-ezerötszáz vendéggel megszaporodik a népszerű üdülőkörnyezetben tartózko­dók száma. Egyébként a két­szeri szállítás is indokolt len­ne, lehetőleg azonban a pén­teki, igen forgalmas nap he­lyett, csütörtökön lenne cél­szerű a FÜSZÉRT-nek szál­lítania. Krónikus raktárhiány Az élelmiszerbolt krónikus raktárhiánnyal küzd. A visz- szaváltott üvegeket nem tud­ják hová raktározni. A monori vasúti ABC-ben Pálinkás János üzletvezető vé­leménye szerint a közélelmezé­si cikkekből elfogy ugyanaz a mennyiség-. Csökkent a műsza­ki-háztartási cikkek iránti ke­reslet. Persze végleges mérle­get még nem lehet megvonni, főleg a hó eleji fizetésnapok előtt. Annyi bizonyos, hogy a vevők az élelmiszerek minősé­gét jobban megvizsgálják: töb­ben szóvá tették, hogy a Ceg­lédi Tejipari Vállalat tejes­zacskóin még mindig nincs rendszeresen feltüntetve a szavatossági idő, vagy ha igen, előredátumozott — és kifogá­solták, hogy a kenyér nem mindig jó minőségű. Húsból, töltelékáruból jobb az ellátás, cukorból, lisztből, szintetikus mosószerekből — csökkent a kereslet. Nagyobb követelmények A körkép tehát igen változa­tos. Reálisabb mérleget azon­ban csak a későbbiekben le­het megvonni. Annyi azon­ban már most megállapítható: a lakosság a fogyasztási igé­nyek alapján nagyobb köve­telményeket támaszt, megkö­veteli a jobb minőséget. A bő­ségesebb áruválaszték egészsé­gesebb kereskedelmi üzletpo­litikára ösztönöz, amelyben jobban érvényre jut a fogyasz­tók érdeke. Hörönipő Jenő Hattantermes iskola Gombán Már a falakon belül dolgoznak Augusztus 20-án adják át Gombán, az általános iskolá­hoz kapcsolódó, betonpanclekb öl épülő, hat tantermet. Az Építőipari Közös Vállalat dolgozói jelenleg a padló burkolá­sain dolgoznak és az épület belső falait festik. Barcza Zsolt felvétele Hat hónap múlva hízót haznak A gazda és a népgazdaság közös haszna A jellegzetes szag akkor is oda vezetne, ha nem halla­nánk az éktelen sivalkodást, meg a markos rakodókban sem galamblélek lakozik, kü­lönösen akkor, ha nagy terhet kell emelni. A teher pedig most nagy, hiszen a -disznó maga 100—120 kiló, a vaskos akácfaketrec sem sokkal könnyebb. A jószág pedig ál­landóan izeg-mozog, fészkelő­dig olyankor aztán előkerül a síáraz szőlőkaró is. — A tápellátás jó, hathóna­pos korban már böllérkésre kész a hízó. Gazt, gyomot persze nem talál a kertben, nyalábszámra falják a mala­cok — hátha a gyenge gyom­ban is van vitamin... A sző­lősorok között még nagyobbra nő a burgonya, a paradicsom, és a konyhán szükséges sok zöldségféle. Táp, gyenge gyom Mladoneczki Józsefék mun­kájának, nagy a,becsülete mos­tanában: hasznos a népgaz­daságnak is, és persze az ál­lattartó sem panaszkodik ... Kiss Sándor Messzi-e a messzi? Dán-lapály az ólban A tágas ól mögött egyébként már fürtökkel teli szőlőtőkék sorakoznak, nem is gyűlik, ma­gasodik a szemtelen legyeket nevelő trágya az akol mellett, nyeli a tőkék körüli homok — magyarázza Mladoneczki Jó­zsef, akinek az udvarában 19 hízott sertést raktak fel a Monorvidéki ÁFÉSZ teher­autójára. Persze az ól azért nem maradt üresen, röfög ott még hat jó húsban levő süldő és két fialás előtt álló dán-la­pály keresztezett anyakoca. — Megéri? — vetődik fel önkéntelenül a kérdés. — Erre a szép, háromszobás házra valót magunk hoztuk össze, négy jóétvágyú gyerek .mellett, a két kezünkkel. Elő­ször csak a betonalap készült el és egy kis vityilló, ahol meghúztuk magunkat. Meg az ól — mondja a gazda. — Magam is gépkocsivezető vagyok az ÁFÉSZ-nál már 15 éve. A „hőskorban” kezdtem egyetlen, 9 mázsa terhet bíró Nysával. Ma annyi a nagy te­herbírású jármű a telepünkön, hogy az.ujjaimon meg sem tudnám számolni. Száz meg tíz... — A feleségem nem dolgo­zik, neveli a jószágot, gondoz­za a szőlőt meg a családot, persze magam is segítek, haj­nalban kelek, az este meg hosszú, hát mindenre jut idő. Közös munka a hizlalás. Jó­: val több, mint száz hízót ad­tam át a szövetkezetnek szer­ződéses alapon, még ebben az évben újabb tízzel szeretném gyarapítani a számukat. Kell a pénz, az igények alaposan megnőttek, valamikor elég volt egy öblös lavór, ma már hiányzik a csempés fürdőszo­ba. Addig hajt a család, amíg nem csordul a csillogó csapok melegvize minden es­te a kádba. A sifont, a sub­lótot, meg a kaszlit amikor emlegetjük, a gyerekek csak mosolyognak. Varia-bútor kell nekik. Igaz, sokat is segíte­nek. KÖRÜLBELÜL egy hónap­ja jelent meg, s már — vagy még — a monori köny­vesboltban is kapható az Emlékező falu című könyv, amelynek alcíme árulkodik a tartalmáról: Emlékezések, anekdoták, elbeszélések a mai falu életéből. Késői s mindenképpen felesleges szócséplés lenne utólag a bí­ráló bizottság értékítéletei felett meditálni (a Két üveg pálinka című történet kü­lönböző változatait például már nagyapáink is gyerekko­rukban hallották), a pályázat kiíróinak szándéka azonban feltétlen elismerésre méltó. Azokat az értékeket kísérel­ték meg felta.l álini, amelyek­kel kapcsolatban Veres Pé­ter ezt írta 1968-ban: „... a történetéhez tartozik a pa­raszti írásbeliség megszületé­se. .. Ezek az írogató parasz­tok. .. már nem rigmusokat irkáltak esküvőkre. .. hanem életüket írták le... Nem mint »írók«, hanem .mint emberek.” Elgondolkoztató, hogy já­rásunkban alig talál• éltető talajra az a mozgalom, amelynek kiszélesedéséről dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ír­ja a kötet előszavában: „A ré­gi paraszti élet tárgyi emlé­kei, eszközei múzeumi tár­gyak — vagy éppen lakásdí­szeik: — lettek, a jellegzetes paraszti porták pedig skan­zenek látványosságai... Mind rendszerezettebbé válik a tájházak gyűjtő munkája. Szocialista brigádok — mint a Kiskunhalasi Állami Gaz­daságban vagy a budapesti Gizella malomban — mun­kaeszközeik legérdekesebbjeit félreteszik, az új mellett — fiatalabb szaktársaik tanul­ságára — megőrzik. De ki őrzi meg — a bizonytalan szájhagyományon és az iro­dalmi alkotásokon kívül — a szocialista mezőgazdaság va­júdásának emberi leltárát, a töprengések savát-borsát, az egymillió belépést szentesítő aláírás egymillió történe­tét?” A közzétett adatok sze­rint akadnának bőven vállal­kozók, ha munkájukat nem­csak „általában és elvileg” támogatnák azok, akik a leg­közvetlenebb segítséget nyújthatnák, A Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium, valamint a Magyar Írók Szövetsége közös pályá­zatára 778 jeligés borítékban 1446 pályamű érkezett. Az eredményhirdetéskor öröm­mel olvastuk az első díjat ki­érdemeltek között régi tudó­sítónk, egy sülysápi nyugdí­jas, Krátky László nevét... De hiszen róla tudtunk ad­dig is, s tudtunk, tudunk az ecseri. mendei, maglódi, gombai, nyáregyházi dalos- táncos idősebbek és fiatalok dalkincs-, és hagyományőrző -mentő erőfeszítéseiről. És sajnos hallottunk nem egy gyönyörű, műemlék értékű régi parasztházról, amelyet azért bontatott le, vagy ha­gyott összedűlni a helyi ta­nács, mert „nem illett már” az ál-modern mai faluképbe. Nem hallottunk viszont ar­ról, hogy bármelyik járásbe­id közös gazdaság az általá­nos és adás-vételi viszonyt tükröző úgynevezett együtt­működési szerződés kereté­ben bármilyen konkrét, ér­tékmentő feladattal bízott volna meg arra érdemes, vállalkozó, bár műkedvelő csoportot vagy személyt. UGYANAZOK, akik szíve­sen keseregmek-érzelegnek a niágyar régmúlt átokverte -kudarcain vagy dicső emlé­kein, s lépést tartva a szno­bizmus legújabb divatirányza­tával nemesi ősök után kutat­nak, átnéznek a közel-, és fél-múlt értékein. ízlésük úgy működik, mi-n-t a periszkóp „szeme”, amely a vízből ki­emelkedve, a kies, rideg par­tot pásztázza. Mindenesetre furcsa opti­ka. .. Vereszki János SPORT - SPORT -SPORT - SPORT-SPORT Futballhírek Hatvan évvel ezelőtt történt Beszélnek a megsárgult iratok Gondolatok az évfordulók jegyében Munkában a labdarúgó-szövetség Elkészült a bajnokság sorsolása A MONORI MUNKÁSŐR UTCAI iskola padlásán pihen­tek évekig a Tanácsköztársa­ság idején felvett iskolagond­noksági jegyzőkönyvek. Rend­csinálás közben találta meg Lelkes Béla volt igazgató. Áz eredeti a megyei archí­vumba került, a másolatát én forgatom. Az első dátum 1919. február 20. „Jelen voltak: dr. Lehotzky Antal elnök, Gut Antal, Pat- termann Dezső, István Al­bert, Kocsis Mihály, dr. Adler Sándor, Piry Endre. dr. San- dula Imre, Szabó Károly, Wiener János, Jamnitzky Dé­nes, Nagy György, Kántor Géza. Meskó István gondnok­sági tagok. Elnök üdvözli Pattermann Dezső urat, mint Monor köz­ség jelenlegi bíróját és mint a gondnokságnak hivatalból új tagját, kinek jelenléte, s ismert közéleti tevékenytcedé- se reményt nyújt arra, hogy iskolai ügyeinket a legmele­gebben pártolni és ápolni fog­ja.” A jegyzőkönyv 5. pontja így szól: „Elnök felkéri az esküt nem tett gondnoksági tagokat, hogy az utasításban előírt esküt, illetve fogadalmat letenni szíveskedjenek. Több tag l)oz- zászölása után gondnokság határozatilag kimondja, hogy miután az új köztársasági ál­lamformára vonatkozó esküté­telek, illetőleg intézkedés még nem történt, s az erre érvényes esküt még a régi ta­gok sem tették le, az eskü ki­vételét mellőzi”. Hát igen. Inkább ne tegye­nek fogadalmat az új tagok, ■de nem tesznek esküt a .régi tagok. Még számoin kérhe­tik tőlük. A következő jegyzőköny 1919. április 11-én tartott ala­kuló ülésen történteket rög­zíti. „Jelen vannak: Pattermann Dezső, Deli György. Kovács Bazilné, Funovics József. Ka­szás Ambrus. Labore József, Bekker Imre, Kajli Imre, a községi munlcástanács meqbi- zottjai. Kocsis Mihály. Nagy György. Meskó István isko­lavezetők, Bieter Sándor. Ist­ván Albert. Hoffmann Richard. Nagy Gálóczy János. Kinczel Győző, Krausz Jenő, Ruthkay Eivira. mint az óvodák és is­kolák bizalmiai.” István Albert, a tanítók szakszervezetének helyi elnö­ke hosszan ecsetelte á taní­tók sorsát. „Rámutatott azon lealázó és a tanítói önérzetet mélyen sér­tő, a tanügyre nézve pedig rendkívül hátrányos intézke­désekre, melyeket a letűnt po­litikai korszak intézői létesí­tettek, mint amelyek lehetővé tették, hogy hozzá nem értő félbemaradt egzisztenciák sa­játítsák ki a tanügyi hivatalo­kat, kikből nemcsak az isko­laügyekhez való hozzáértés paránya hiányzott, hanem akik amellett rossz indulattal voltak eltelve a munkáját mindig lelkismeretesen végző tanítóság iránt. Ezen intézmények a tan­felügyelőség. gondnokság és iskolaszék megértek arra, hogy mint a tanügyi haladás ke­rékkötői irgalom nélkül el- söpörtessenek... az iskola­gondnokság intézményét meg­szűntnek tekinti. s helyébe szocialista alapon visszaállí­tott iskolatanácsot alakít, melyben a községi tanács a maga részéről az itt jelen lé­vő 8 tagját már ki is küld­te”. UGYANENNEK a hónap. NAK 25. napján tartott ülés jegyzőkönyvi tanúsága sze­rint újabb átszervezés tör. tént. Az iskolatanács helyébe a művelődési osztályt hozták létre, melynek tagjai tovább­ra is megmaradtak az iskola- tanácsba választottak. Néhány taggal bővült, csak egy nevet említek: Stirlingné Somogyi Erzsébet megbízatását meg­köszönve, a tisztségéről lemon­dott. — „Értekezlet a művelődési osztály tagjainak megválasz­tását tudomásul veszi. Stir­lingné Somogyi Erzsébet ebbe­li tisztéről való lemondását azonban nem fogadja el és pedig azon okból, hogy meg bizatásának a közügy jól felfogott érdeke szempontjá­ból mindenki köteles eleget tenni.” ügy látszik, a kívánságnak eleget tett, mert a Tanács- köztársaság leverése után, 1919. augusztus 28-án tartott ülés jegyzőkönyve szerint — ahol újból dr. Lehotzky Antal elnökölt — „Stirlingné Somo- j gyi Erzsébet tanítónő: Atyja és az itteni jegyző férje elveinek osztályosa lévén, egyike volt azoknak, ki tanítványait a kommunista eszmére igyeke- kezett rávezetni. Az István féle kommunista gárdához tartozott, s mint ennek bi­zalmija képviselte a tantestü­letet a művelődési osztályban, kartársai akaratán kívül.” ÉRDEKESSÉGE A TÖRTÉ­NETNEK, hogy az elmaraszta_ ló véleményt azok többsége hozta, akik mint a művelődé­si osztály tagjai, kötelezték Stirlingnét a bizalmi funkció elfogadására. / Monori Für Dezső » A monori—ceglédi járási labdarúgó-szövetség aktívái nagy munkában voltak a hétfő esti hivatalos napon. Az őszi idény sorsolása volt a legfontosabb feladatuk, ame­lyet Solti László elnök és Müller Béla titkár készített el. A nevezési lapokon egyes csapatok jelezték, hogy mi­lyen kérelmeik vannak, mi­kor szeretnének otthon, illet­ve idegenben játszani. A szö­vetség csaknem valamennyi kérelemnek eleget tudott ten­ni. A sorsolást egyébként a következő napokban lapunk sportoldalán ismertetjük. Sok új játékvezető is belá­togatott ezen a napon. ör­vendetes, hogy új arcokat is felfedeztünk köztük. Kell is az „erősítés”, mert csak így lehetnek zavartalanok a mér­kőzések. ★ Sok szó esett a Gomba— Ecser osztályozó mérkőzésről. Bálint Sándor, a találkozó já­tékvezetője szerint ekkora különbség nem volt a két csa­pat között. Burján egymaga eldöntötte a mérkőzés sorsát, hiszen egymaga három gólt ragasztott az ecseri kapus há­lójába. Sajnálatos, hogy az ecseri ifi-csapat nem állt ki, így j csak a felnőttek találkozójára 1 került sor. j Több MNK-mérkőzés ered- i ményét is megtudtuk. Abony ! 3-l-re győzte le Karatetétien | csapatát, míg Nyáregyháza ! 4-0-ra verte Dánszentmiklóst. ★ Szeptember 9-en indul a járási II. osztályú és serdülő- bajnokság, amelyre a tavalyi­nál több csapat nevezett be. ★ Több csapatnak új edzője lesz az őszi idényben. Vecsé- sen Dési Györgyöt szerződtet­ték, Üllőn Kövér Jánost, aki eddig a Ganz-MÁVAG NB li­es labdarúgó-csapatának volt a pályaedzője. ★ Ma délután érdekes labda­rúgó-mérkőzések lesznek a gyömröi sporttelepen. Három órakor a sülysápiak az IKARUSZ csapatával játsza­nak előkészületi mérkőzést, öt órakor a gyömrőiek az IKA­RUSZ tartalékcsapatával mér­kőznek. Ugyancsak ma lesz az Üllő—Dánszentmiklós MNK- találkozó, amelyet Mészáros Gyula vezet, partjelző Höröm- pő János lesz. A csütörtöki MNK-találkozók párosítása: Gyömrő—Ecser, Kőcser— Abony, Karatetétien—Törtei, Gomba—Monor, Maglód— Mende. Valamennyi találkozó délután öt órakor kezdődik, az elöl állók a pályaválasz­tóit. G. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom