Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-08 / 184. szám

I VI. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM 1979. AUGUSZTUS 8., SZERDA Felújítás Pécelen Gyorsak a messziről jöttek Calgamácsa Telek a fiataloknak Hosszadalmas az átírás Sok helyen tapasztalható, hogy a termelőszövetkezet vagy a tanács telekkel segíti a fiatalok letelepedését. Galga- mácsán a községi tanács az idén 20 telekre való, szántó­földi művelésre alkalmatlan földterületet parcellázott ki az újtelepi József Attila utcá­ban. A területet a helyi össze­fogás Termelőszövetkezet bo­csátotta rendelkezésükre a vác- egresi régi pedagógusföldek he­lyett. A telkek nagy részét a téesz fiatal dolgozóinak adják. Akciójukat egyetlen apróság hátráltatja csupán: az, hogy a vártnál hosszadalmasabb az egyelőre termelőszövetkezeti, illetve tanácsi tulajdont ké­pező földek cseréje, átírása a telekkönyvi hivatalnál. — Véradók. Tizennégy tagja van az aszódi költségvetési üzem Gagarin szocialista bri­gádjának. E lakatosüzem! bri­gád valamennyi tagja részt vesz a véradómozgalomban, közülük többen a készenléti állományba tartoznak. Végső búcsú Szotáczki Józseftől Dr. Szotáczki József, volt veresegyházi körzeti orvos hamvasztás utáni búcsúztatá­sa augusztus 10-én, pénteken délután négy órakor lesz a veresegyházi temető ravatalo­zójában. Mint ősszel a vándorútra in­duló fecskék, úgy csüngenek az oszlopokon és vezetékeken az Elektromos Művek berety- tyóújfalui igazgatóságának dolgozói. Mint korábban hírt adtunk róla, Pécelen csaknem 12 millió forintos költséggel újítják fel az elektromos há­lózatot. A berettyóújfaluiakon kívül a szolnoki igazgatóság szakemberei és az Észak-Pest megyei üzemegység dolgozói is itt vannak a községben. A napokban az üzemek ve­zetői és a munkát irányítók megbeszélésre jöttek össze a község vezetőivel, amelyen bi­zony volt mit megtárgyalni. Ami talán a legfontosabb, Pé­celen 'ekkora rekonstrukciós munka még nem volt. Kora reggeltől késő estig szállítják az új betonoszlopokat, szere­lik a vezetékeket, és a korsze­rű utcai világítást. Mindez az utcán zajlik, min­denki szeme láttára, s ezért jó néhány járókelőnek feltűnt a munka intenzitása. Magunk is tanúi voltunk, a Kossuth La­jos utcában úgy délután há­rom óra felé kezdték leszerel­ni a régi vezetéket. No, gon­doltuk, itt bizony néhány na­pig nem lesz világítás. Téved­tünk. A munkacsapat szinte rohamléptekkel közlekedett két oszlop között, egyszerre 8—10 helyen is szereltek. Keresni akarnak őket a munkagépek, a gö­dörásó, a daru és a magaslét­ra követte. Alig egy óra múl­va kiemelték a 32 oszlopot, he­lyére állították az újakat, sőt még aznap a vezeték nagy ré­szét is felszerelték. Pontos, jól beosztott, okosan szervezett munka volt. Csak egyetlen példa: a betonszállító úgy ér­kezett oda, hogy ■ csak néhány percet kellett várakoznia. Másnap korán reggel már szerelték az utcai világítást, ki­cserélték a házakhoz vezető­huzalokat. Ekkor sikerült szót váltanunk a dolgozókkal. A művezető, aki egyben az egyik gépkocsit is vezeti, a munka gyorsaságára vonatkozó meg­jegyzésünkre azt válaszolta: nincs ebben semmi ördöngös­ség. Jó kollektív szellem, szi­lárd munkafegyelem kell hoz­zá. S az sem elhanyagolható ösztönző, hogy keresni akar­nak. A tanács által biztosított szálláson a rendes munkaidő után televíziót is nézhetné­nek, de ők nagyon jól tudják, mit jelent a családoknak a vil­lany. Ha úgy adódik, rávernek a napi műszakra. Kuglifakészlet Ilyen szellemben nyilatkozott az igazgató is, aki megemlítet­te, rövid időn belül jó kap­csolat alakult ki a péceli ta­náccsal, annak elnökével, aki­vel naponta beszélik meg a tennivalókat. A tanács is igyekezett min­dent elkövetni, hogy a péceli elektromos hálózat felújításán fáradozók a lehető legkényel­mesebben érezzék magukat. Van lehetőség fürdésre, pihe­nésre, nyugodt alvásra. Az üzem vezetői sem gondolkod­nak másképp. A napokban szí­nes televíziót vásároltak, de figyelmük még arra is kiter­jedt, hogy a munkások által faragott kuglifák helyébe új készletet vásároljanak. Elismeréssel szólt a messzi­ről érkezett munkások tevé­kenységéről az Észak-Pest me­gyei üzemegység igazgatója is. Pécelen tehát rövidesen új vezetéken közlekedik majd az áram, aminek nemcsak a la­kosság, hanem az Elektromos Művek gödöllői kirendeltsége is örül, hiszen a helyenként 40—50 éves huzalok a javítá­sokat végző szerelőknek is sok gondot jelentettek. A község némely részén az esti órákban a feszültség nem érte el a 150 voltot sem, s ezért a tévéné­zés sem volt eszményi. Csúcs­időben egyes háztartási gépe­ket sem lehetett működtetni. Kisebb hibák Óhatatlan, hogy ilyen nagy­arányú munkánál hibák is előforduljanak. Például ^z egyik tartóoszlop gödrének ásása közben megsérült a víz­vezeték, de mint máskor is, a Pest megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat péceli üzemegy­sége gyorsain kijavította. Más jellegű kisebb hibákat a taná­csi költségvetési üzem hárít el. A legutóbbi tanácsülésen fel­vetődött, hogy néhány oszlop a közútra került. A szerelők ilyenkor a műszaki lehetősé­gekhez képest azonnal intéz­kedtek. Összegezve megállapíthat­juk, hogy a Pécelen dolgozó elektromos szakemberek gyors és jó munkát végeznek, az er­re az évre tervezett 10 millió forintos felújítást határidő előtt fejezik be. És még any- nyit, a rekonstrukcióból a la­kosságra semminemű anyagi teher nem esik. Ács István Elkészült a festőcsarnok A VILLGÉP Ipari Szövetkezet erdőkertesi üzemében 1980-ban állítják üzembe az új, automatizált festőcsarnokot. Az itt ké­szülő kerti garnitúrák nagy része tőkés exportra kerül. Barcza Zsolt felvétele Ki tudná megmondani, hogy fennállásának tizennyolc éve alatt hányszor járták el kü­lönböző művészeti csoportok, népi együttesek tagjai a meny­asszonytáncot a bagi Dózsa György Művelődési Központ színpadán. Az biztos, hogy a nagyterem közepén most elő­ször járta igazi menyasszony igazi táncosokkal a leánysors­tól búcsúzó hajadonok táncát. És Nagy Ágnes részére Varga Mihály vőfély biztatására a menyasszonytáncért nyolcvan- ezer forint hullott a gyékény­szakajtóba. Kedves vendég A hetvennégy éves Nagy Pál könnyeivel küszködött. — A hagyományok megőrzésé­nek, megtartásának ez az út­ja, hogy lám, a lakodalmat itt tartják a művelődési házban. — Első alkalom, hogy he­lyet kértek és mi helyet ad­tunk ilyen célra — mondja Dinnyés László igazgató. — Azt hiszem, törekvésünk he­lyes. amikor a még mindig hagyományos módra megren­dezett falusi lakodalomnak ott­hont biztosítunk, a mé3 élő népművészetet beengedjük az intézmény falai közé,. nem színpadra dolgozottan, nem koreografált műként, hanem természetes hűségében, való­ságos elemeivel. A bagi lako­dalom, amely tulajdonképpen a híres palóc lakodalmas egyik formája, ma is él a faluban, csak egyre nehezebb á meg­rendezése. Dinnyés László szavai iga­zak. Kora délután, amikor jöttem végig a falun, több ház udvara fölé is sátor bo­rult. Színes papirok, lampio­nok sokasága, az isten hozott, kedves vendég apró villany- égőkből kirakott köszöntése fo­gadta a lakodalomba érkező­ket. Most megfelel a sátor, mert kánikula van, de mi van, ha jön a vihar? (Ezen az éj­szakán jött is.) Harminc-negyven évvel ez­előtt tizenöt-húsz család tag­jai ünnepelték csak közösen az egybakelőket. Az összejött hatvan-hetven személynek elég volt az első szoba is. Legalább letaposták az agyag­padlót. Ma sátor kell, mert a meghívottak száma soha nincs kétszáz alatt. Ennyi ember meg nem fér el a családi ház­ban. még akkor sem, ha két­szer nagyobb, mint a régi volt. Ettem én végig lakodalmas vacsorát télikabátban, s körü­löttem berlinerkendőbe bu- gyolált asszonyok küzdöttek a mínusz eav-két fokos kinti hi­deggel, és-a még buzogva for­ró levessel. Volt már olyan lakodalom is. ahol gázkály­hákkal próbáltak meleget le­helni a ponyvákkal elkerített kockába. Csak a tánc segített, csak az ugrás, amit a Tarka lepke, kis menyecske dallamá­ra jártak, adott meleget, és a. pince mélye, ahová viszont csak a férfiaknak volt joguk lehúzódni egv kupica pálinká­ra. vérforraló karcos borra. Kétszáznyolcvanan járják a táncot, s hiába mozognak a hirtelen jött viharban a szom­szédos házak tetején a tv-an- tennák, a művelődési központ nagytermébe nem csurog be az eső, s falait sem döntögeti az orkánerejű szél. Nagy Sán­dor és felesége elégedetten jár a vendégek között. — De jó, hogy itt rendeztük a lányunk lakodalmát. Hiába az ítélet­idő. nincs veszélyben semmi. Két hízó Szinte hihetetlen, mennyi minden kerülhet veszélybe. Íme, néhány adat: — Levág­tak két hízót. Élősúlyban el­érték egyenként a kétszázöt­ven kilót. Ötven tyúkot, har­minckét csirkét pucoltak tisz­tára az asszonyok. Harminc kiló lisztből sült a fonott ma­zsolás kalács, ugyanannyiból a háromféle rétes, meg a má­kos és diós beigli. Harmincöt kiló rizsből töltöttek hurkát, ám hogy ne legyen szegényes — a hústalan hurkát nevezik így — a két disznó belsőrésze mellé másik kettőét hozták Pestről, a vásárcsarnokból. A máriabesnyői maszek cukrász­nál háromszáz krémeslepónyt süttettek. A torták és sütemé­nyestálak számolallanul ke­rültek a polcokra. Csapra ütöttek egy kétszáz- húszliteres hordót, melyből nem bagi nova, hanem gyön­gyösi rizling folyt. A sárgán csillogó bor mellett kétezer üveg sör növelte a jó hangu­latot. Katona József násznagy és felesége nem kis büszkeséggel szemlélte a táncoló sokaságot. A palóc lakodalmak háznagya, igazi gazdája a főnásznagy. Ö parancsol a zenekarnak, egyetlen szavára elnémul a nóta, a vőfély tőle kér enge­délyt a ceremóniák megkez­désére, asztala és ülőhelye a lakodalom főhelye. Ennek az óriási hatalomnak, vagy ne­vezzük inkább tisztségnek, nagy ára van. Ezt már Katona Józsefné, a főnásznagy-asszony sorolja: — A menyasszony­torta legalább öt kilót nyom, csupa cukor, csupa krém. Az­tán hozzuk a zserbót, a kis- kuglófot. a krémes mandula­szemet, díszes piskótát, cso­koládés fatörzset, sajtos pe­Az újfajta biztosítás előnyei Az Állami Biztosító gödöllői fiókjának munkatársai sok lakástulajdonoshoz becsönget­nek, ezekben a napokban. Ki­ket keresnek fel közülük, s tulajdonképpen mi a mosta­ni akciójuk célja? Erről kér­tünk felvilágosítást. — Az talán már sokak előtt ismeretes, hogy 1976. január elsején egy új, a réginél kor- j szerűbb,- a lakosság igényeinek jobban megfelelő formát ve­zettünk be a lakások biztosí­tására. — tájékoztat Sári Jó­zsef, a biztosító üzleti vezető­je. — Nem véletlenül említet­tem a lakosság igényét, hi­szen ezt az újabb biztosítási formát a napi gyakorlat ala­kította ki, az értékeiket a ko­rábbinál nagyobb biztonság­ban tudni akarók fogalmazták meg. — Hallhatnánk erre példát? — A régi lakásbiztosítás alapján nem téríthetjük meg a televízió képernyőjének robbanásából eredő károkat, az új erre is kiterjed. — Milyen lényeges eltérés van még? — Ha egy-egy lakás egé­szét tekintjük, azt lehet mon­dani, hogy ennek értéke az elmúlt években növekedett. Kár esetén tehát nem mind­egy az sem, hogy ebből meny­nyit tudunk a károsult ré­szére megtéríteni. A legalap­vetőbb változás az új és a ré­gi lakásbiztosítási forma kö­zött, hogy a most kötött, az újraelőállítási költségen térí­ti meg a kárt. — Mi mindennel bővül mqg a biztosító szolgáltatása, avagy, ahogy önök nevezik, a kocká­zatvállalás milyen új dolgok­ra terjed ki? — Az új lakásbiztosítási forma már huszonnégy féle kár megtérítését teszi lehető­vé. Újdonság, hogy a vihar­kárral együtt ezután az úgy­nevezett következményi káro­kat is térítjük, mint például azt, ha a szélvihar által meg­bontott tetőn keresztül a la­kóépületbe csapadékvíz omlik és megrongálja az ingóságo­kat — Vagy: a régi fedezte a betöréses lopás, vagy ‘rablás során eltulajdonított vagyon­tárgyakat, de a betöréskor megrongált tárgyakra már nem terjedt ki. Az új kötvényen ez is szerepel, S még egy pél­da, a tucatnyi újdonságból: a jövőben az épületek tetőszer­kezetében, pontosabban az üvegtetőkben esett olyan kárt, is megtéríti a biztosító, ame­lyet jégverés okozott. — Azzal kezdtük, hogy munkatársaik, szakembereik ezekben a napokban járják a* házakat, s a régi, 1976. ja­nuár 1-e előtt kötött biztosí­tás módosítását ajánlják fel. Mit tegyenek azok, akikhez esetleg nem jutottak el, vagy mihamarabb szeretnék az új szerződést megkötni, értékeiket nagyobb biztonságban tudni? — Szakembereink min­denképpen házhoz mennek, ennyiben segítünk lakossá­gunknak, mégpedig általában a délutáni, esti órákban, ami­kor a legtöbben otthon van­nak. Ezenkívül napközben is rendelkezésükre állunk. Gö­döllőn, a Dózsa György úti fiókunkban, Aszódon, a biz­tosító kirendeltségén, a ta­karékszövetkezetekben, és se­gítséget adnak a termelőszö­vetkezetekben lévő megbízot- taink is. — Ha többet nyújt, na­gyobb kockázatot visel a biz­tosító, többet is kér? Hogyan alakul az új, de tulajdonkép­pen már több mint három éve köthető biztosítás díja? — Az pgyszobás lakások havi díja 16, a kétszobásoké 24, a háromszobásoké 30 fo­rint. A kétszobások esetében mindössze tíz forint a különb­ség, ernnak fejében azonban többet tudunk nyújtani kár esetén. F. I. Vasárnap délben Ütlegelés a Szabadság téren Elmondom, aimi velem tör­tént, vasárnap (augusztus 5-én) délben. A Szabadság téri áru­ház előtt ültem egy pádon, ol­vastam. A szomszédos padra letelepedett egy lány, nem több 18 évesnél. Pár perc múlva a Gödöllő Étterem fe­lől feltűnt három elhanyagolt külsejű, ordítozó, suhanc. Oda­mentek a lányhö?, és megkér­dezték, leülhetnek-e mellé. Leültek és megkezdődött az udvarlás. Nem részletezem, amit mondtak; annyi biztos, primitív szöveg volt. A lányon látszott, egyre idegesebb. De a java csak azután jött. S-.i. igatni, fogdosni kezdték — egyikük elővette a bicskáját, récét, összesen tizenegy tál­lal. Mellé jön még tíz liter bor, öt tyúk, a kontyáldomás- ra édes meg erős pálinka. öt órakor még táncolt a menyasszony nagyapja és nagyanyja. A majdnem félórás csárdás után beszélgettem az idősebb Nagy Sándoméval. Mosolygott, úgy mutatott szét a sok-sok vendég között. — Nézze meg a vendégek sere­gét. Vannak itt Pécsről, Mó­lomból, Szegedről, Alsónéme- diről, Gödöllőről, Budapestről, Hévízgyörkről, Galgahévízről és Bogról. Hogy kik? Hát van köztük mérnök, református lelkész, tanácsi tisztviselő, szakmunkás, közgazdász, ta­karítónő, párttitkár, művezető, tanárnő. Mind rokonok, akik eljöttek a család ünnepére, Ági lányunk esküvőjére. A rokonság énekel, táncol. Fogy a rántott és sült hús, egyre többször koccannak ösz- sze a poharak. A vőfély a násznagy engedélyére csendet parancsol, s kezdik a rigmust: — A lányog serege eggyel fo­gyatkozott, menyecskék sere­ge eggyel szaporodott... Újra kezdik Hogy mibe került mindez? Kit érdekel? A gyerekek, az unokák, az új pár boldogsá­gáért semmi sem sok. A ro­konság újra kezdi az éneket. A zenekar fáradhatatlanul húzza a nótát: — Sarkon for­gó kis menyecske vagyok én... Fercsik Mihály majd amikor a lány felugrott, hogy elmegy, lefogták. Ekkor szóltam közibe: —1 Srácok, hagyjátok azt a lánytl A meglepetés tőd elengedték, sikerült elmenekülnie. Ott maradtam én ... — Mi van, csávó? Te alka­rod fölszedni? — és már nyílt is a bicska. Annyi időm maradt, hogy a szemüvegem levegyem ... 3umm! csattant egy koponya az orromon, és már zuhogtak is az ütések, a mellemen, a ha­lántékomon ... Kezemben a szemüveggel, irodalmi folyó­irataimmal nem lehettem mél­tó ellenfele a bicsikás vitézek­nek. Szerencsém volt Az autó­buszra várakozók közül segít­ségemre jött egy magamforma férfi, erre lecsendesedtek a fickók. Azazhogy abbahagyták az ütlegelésemet. Mert a szájuk be nem állt egy pillanatra sem. A legki­sebb, akinél a bicskát láttam, búcsúzóul még megígérte, hogy alkalmasint a temetőbe jut­tat... Huszonhét éves vagyok, oda nem vágyom. A történetet el­mondtam, a tanulságok levo­nását az olvasóra bízom. —1—r ★ Megjegyzésünk: Olyan rétég­ből való fiatalokról van szó, amely réteget szemérmesen hátrányos helyzetűnek szok­tuk nevezni. Célunk és törek­vésünk felemelni őket, kivezet­ni abból az évszázados megkö­vesedett életformából, amely sem nekik, sem a társadalom­nak nem jó. Roppant nehéz feladat, eredményre csak ak­kor számíthatunk, ha minden­ki tesz érte, ha minden esz­közt felhasználunk, ami egyál­talán lehetséges. Gödöllőn mindenki tudja, hogy vannak kedi>enc tartózkodási helyeik a nem dolgozóknak, az ital rab­jainak. Ilyen az étterem mel­letti presszó, ahonnan minden­nap kitántorognak a lerészege- dett fiatal és kevésbé fiatal suhancok. Arról is tudunk, hogy IS éven aluliakat és ittas személyeket nem volna szabad kiszolgálni. De kiszolgálják okét. Vajon ezt az esetet ol­vasva mit érez- azok, akik holott joguk t- kötelességük leS:f:.,volna- ner'- tagadták meg tőlük az italt? A színpadi után Igazi iagzi a művelődési házban

Next

/
Oldalképek
Tartalom