Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-08 / 184. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 8., SZERDA A verőcemarosi 1. sz. Klub- könyvtár munkatervát élve­zet olvasni. Különösen a sok formális, központi határoza­tokat szó szerint másoló mun­katerv után, amelyekből nem kevés van. Ez olyan, ahogyan azt a nagykönyvben előírják, de a fő erénye nem a minta­szerűség. Sokkal inkább az, hogy figyelembe veszi a he- Jvi szükségleteket. Iskolák, változások Az első fejezet röviden ér­tékeli az előző évi munkát, számba veszi a terület gaz­dasági, társadalmi, politikai életében bekövetkezett válto­zásokat, a lakosság társadal­mi rétegződését, az életmód meghatározta szokásokat és igényeket. Elemzi ugyancsak a művelési ágazatok helyze­tét is, foglalkozik a világné­zeti. a politikai és a művésze­ti nevelés kérdéseivel. A közművelődési munka ha­tóköre című részben összefog­lalja a terv a könyvtári olva­sók korok, nemek és foglal­kozások szerinti megoszlását, tartalmazza a nagyközség legjellemzőbb művelődési adatait. Mindezzel világossá teszi és indokolja a dolgok miértjét, megfogalmazza a helyi közművelődési tenniva­lókat. Feladat pedig bőven akad. Novemberben például — az elképzelések szerint — úgv népszerűsítik majd’a napila­pokat és .foJyóirato,kat, hogy a Posta hírlap terjesztő' osztálya segítségével megrendezik a Magyarországon megjelenő sajtótermékek bemutatóját A táj és a község szépsége, nyugalma mindig vonzotta ide az alkotókat A vidék szeretett témája a képzőmű­az Állami Operaház klariné­tosa volt. Emlékezetes marad az a fórum is, amit a kislakásép»- tőknek szerveztek. Mosonyl Ferenc, a járási hivatal mű­szaki osztályvezetője tartotl előadást, s részt vettek az ese­ményen az Építéstudomány' Intézet szakemberei is. Színházi előadásokra és na­gyobb színpadi rendezvények­re a helyhiány miatt gondol­ni sem lehet. . Ezért a klub­könyvtár á budapesti előadá­sokat népszerűsíti. Főleg a Nemzeti és a Thália Színház műsorait látogatják szívesen a verőcemarosiak. A klubok közül a nyugdíja­soké a legnépesebb. A gyer­mekklub és az isko'láskorúak- nak csillagászklub is műkö­dik itt. Klubok A klubkönyvtár működési területén, tavaly 11 ezer kö­tet könyvet kölcsönöztek. A könyv kölcsönzést azonban bo­nyolítja, hogy igen nagy Verőcemaros területe, hiszen hozzá tartozik Kóspallag és Sznkolya is. Ez nagyobb fel­adatokat ró a klubkönyvtár munkatársaira. K. T. I. Táplálék a talajnak Mélyszántás előtt szuperfoszfáttal kezelik a talajt Vác- rátót határában, a sződi Virágzó Termelőszövetkezet 70 hek­táros területén. Barcza Zsolt felvétele szetnek, az irodalmároknak- Ezt" akarják erősíteni a tele­pülés közművelődésének irá­nyítói úgy, hogy bemutatják Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc írásait, megünneplik Kódolányi János író 80, szü- l-etésnápját. Rendszeresen is­mertetik Gorka Géza kerámi- kus munkásságát. Előadássorozat Kálmán Mária, a klub­könyvtár vezetője elmondta' a közönség nagy része nyug­díjas. A lakosság többségé ugyanis Budapestre és Vácra jár dolgozni, ami részint meg­határozza a helyi kulturális élet kereteit, formáit. A sze­nes. közérdekű programokat azonban szívesen látogatja 3 középkorosztály is. Így pél­dául a zenei ismeretterjesztő előadássorozat, amelynek egyik fő szervezője Király Ti­bor, a szobi zeneiskola tanára. Krónika egy „ezermester” tanítóról FALUSI ISKOLÁINKBAN csak az 1870-es évek elején jelent meg a Természettan elemei című tantárgy. Anya­ga: lég, pára, villanydelej, tü­zes légtünemények. Ennyi mindössze, amit belőle egy esztendő alatt meg kellett ta­nítani, melyhez ugyan kísér­leti eszközök sem kellettek. Ma általános iskoláinkban modem fizikai és kémiai esz­közökkel a természet jelensé­geit falun is könnyen be­mutatják, Hatvani István deb­receni professzor, „a magyar Faust” fizikai kísérleteivel már a XVIII. század közepén csodálatba ejtette tanítvá­nyait, mások az ördöggel cimboráiénak tartották. De Olvasóink Írják Szabályosan, de veszélyesen A július 14-i Váci Naplóban fénykép és szöveg jelent meg arról, hogy az általam veze­tett munkásbusz rendszeresen rossz helyen parkol, zavarja az Erdős Barnát és a Köl­csey Ferenc utca sarkán a gyalogosok tájékozódását, il­letve átjutását az egyik oldal­ról a másikra. Kérésüket — miszerint par­koljak máshol —, ahogyan azt azóta tapasztalhatták, teljesí­tettem. Igaz, meggyőződésem ellenére, mert bizonyos vagyok benne, hogy így sokkal in­kább ártok a biztonságos au­tós- és gyalogos forgalomnak. 1. Eddig az úttesten kívül állt munkaidő után az autó­busz. most az úttesten. 2. Az úttest viszont olyan keskeny, hogy a parkoló au4ók rrrdtt. az egymás-al .szembe­jövő "• gelom n-n •••»■: •>•4­lyes, nehézkes. (Ki tudja miért, itt a Földvári téren nemcsak az autóparkolók szá­ma kevés, hanem az úttestek is olyan keskenyek, hogy a parkoló autók a forgalmat akadályozzák.) 3. Meggyőződésem, ha a szé­les és magas busz mögül sza­lad ki gyerek, vágy lép ki fel­nőtt, sokkal kevéssé képes ér­zékelni a forgalmat, mint eddig. Híradásuk megjelenése óta szabályosan, de meggyőződé­sem szerint veszélyes módon parkolok. Munkatársuk aligha tapasztalt gépkocsivezető, kü­lönben bizonyosan nem szüle­tik meg ez a minden bizony­nyal jószándékú, de mégiscsak tévedésen alapuló kérés és bí­rálat. Hőül Imre gépkocsivezető Vác, Kölcsey u. 7. hogy egy kis faluban, kö­zel Váchoz, ezelőtt 140 esz­tendeje a tanító az iskolában fizikai kísérleteket végzet;, kétkedve fogadnánk,' ha szó­beli hagyományon túl írásos emlékek nem szólnának ró­la. Kuchta Samu penci tanító, Gömör megyei faluban, Ti- szolcon született 1803-ban. Tanult Rozsnyón, Késmárkon és Eperjesen. Előbb teológiát végzett, utána másfél évig „jogtant” hallgatott s végül mégis a tanítói pályát vá­lasztotta. Szlovák anyanyel­vén kívül természetesen be­szélt magyarul, németül és latinul. Fennmaradt penci minősítése a legjobbat mond­ja róla: ,,Az erkölcsi jelleme ép, minthogy józan, otthon tartózkodó, a tanítási órán kívül a gazdaságban és mechanikus foglalatosságaiban ügyes, szorgalmas és kivált jó rendet kedvelő férfiú.” Pencen különösen kiemelhe­tő „józan” magatartása, mert abban az időben a falu kül­földön is híres bora könnyen az ivásra csábíthatta volna. Talán éppen ezért csendesebb helyre vágyódott, s 1843-ban Nógrád községbe távozik. Ott öt év múlva az iskolai vizsgálat alkalmával újabb meglepőt írtak róla. ,,Orgonái egyszerűen, amennyire azt tu­lajdon ügyessége által orgo­nák készítése és javító,sa mel­lett magáévá tehette.” Erre a tudományra még Pencen te­hetett szert, mert az 1840-ben vásárolt orgona összeszerelé­sénél elleshette a hangszer­építés mechanizmusát. „A mellett esztergályos, asztalos, lakatos, puska- s óraművész, gépész és ornitholúgus” — szól róla a minősítés. Fizikai kísérleteinek írásos nyomát egyik utóda, Geren- gay Pál jegyezte fel. Az első Nagy az érdeklődés Upovniczky László kiállításán Csoportok jelentkeznek A nagy érdeklődésre való tekintettel augusztus 31-ig meghosszabbították a Szőnyi Tibor Kórházban Lipovnicz- ky László festőművész kiállí­tását. Üjabb üzemekből je­lezték munkabrigádok s más csoportok, hogy szeretnék megtekinteni a nyolc éve el­hunyt művész tárlatát. Közösségi művelődés Könyv és ifjúság Vásár, vita, verseny A DCM KISZ-bizottsága foglalkozott a Könyv és ifjú­ság akció helyi végrehajtásá­nak feladataival. A mozgalom célja, hogy se­gítse a közösségi művelődést. Lebonyolítása érdekében hét pontból álló feladattervet fo­gadtak el. Ezek között szerepel egy augusztus 20-án rendezendő ifjúsági könyvvásár, irodalmi vita novemberben, s Weöres Sándor-est december közepén. A Radnóti-évforduló kereté­ben gyári vers- és prózamon­dó versenyt rendeznek. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): augusztus 9—12. csak délután: Liliorrifi (színes ma­gyar filmvígjáték), este: A vadnyugat hőskora (kétrészes amerikai westernfilm). Madách Imre Művelődési Központ (Lenin út 63.) au­gusztus 10-én: Munkahelyi románc (kétrészes új szovjet film előzetes bemutatója), augusztus 11-én: Júlia és a szellemek (színes francia— olasz film, 16 éven felüliek­nek). Vasárnapi matinéműsor: Hahó, öcsi! (színes magyar ifjúsági film). világháború előtt egyetlen élő tanítványa mondta el neki: „Kuchta az iskolában hava­zást létesített, a folyosón vil- ló,mlást és dörgést Idézett elő elektromos kísérleteivel.” Kuchta remek faragványai, csillagászati órája, melyet sa­ját maga készített, a második világháború előtt még látható volt Balassagyarmaton az ál­lami polgári iskolában, másik példánya Turóczy János vas­útállomás melletti vendéglős­nél. Nógrádon az evangélikus templom orgonáját maga építhette, s a környéken azok javítását végezte. Pus­kaműves tudományát kü­lönösen a szabadságharc alatt hasznosíthatta. Is­merünk olyan nyugtát, melyet Sajti Mátyás lakatosmester adott 1849. február 11-én Pol­gáron fegyver ja vitásról a ma­gyar honvédségnek. Kuchta Samuhoz méginkább fordul­hattak, hiszen nemcsak laka­tos- de „puskaművész” is. Madárkitöméshez nagysze­rűen értett, ezt egykori tanít­ványa is állította, ez lehetett ornitológusi tudománya. Foly­tathatnánk még azzal, hogy ki­váló méhész volt, méhészet­tel már Pencen foglalkozott. Hogy mit rejt még a „gazda­ságban való foglalatossága”, azt egy akkori falusi tanító­ról sejthetjük. Sovány fizeté­se mellett csak úgy élt meg, ha gazdálkodott, tehenet tar­tott, sertést és baromfit. Mind­amellett nem hanyagolta el hivatását a szorgalmas, a jó rendet kedvelő tanító. MA HOBBINAK tekintjük, ha valaki szabad idejében a barkácsolásnak hódol. Egy kis kézügyességgel esztergá­lyos. lakatos, asztalos mester­ségbe is belekontárkodhat bárki, de kísérelje meg Kuchta Samu tízféle foglalatosságát megismételni. Jakus Lajos Nagyszabású bélyegkiállítás látható a gödi József Attila Művelődési Házban, augusztus 10-ig. A bélyeggyűjtő kör be­mutatóján a Magyar festészet és Sportolóink az olimpián Című sorozat is látható. Rózsavölgyi Károly felvétele Egy vütaros fóti déiisíán A FALU FÖLÖTT egyre vakítóbb a napfény, a levegő fül taszító. Nem megy a ház kö­rüli műnkig, sem, valahogy minden villamossá gigád telí­tett. Szombat délután van, iga­zi nyári hétvégié. Az utcákon a hőség ellenére szaporodnak a járókelők. Ünneplő ruhában, komótosan ballagnák útiosiljuk felé. Ki a barátaihoz, ki vala­melyik vendéglőibe. Aztán az ég lassan elsötétül. Zivatar lesz, gondoljuk, és a széles Dózsa György úton meg- szsiporázzuk lépteinket. A Kos­suth Lajos utcánál járunk, amikor berobban a vihar. A si­vatagi utas jut eszünkbe, aki­nek ilyenkor szeme-szája ho­mokkal telik meg. A sarokház falánál megállunk, mert a porfelhőben karnyújtásra is alig látni. Egy pillanatra alábbhagy a förgeteg. Mint menedékhely villan elénk a cukrászda ajta­ja, odabotorkálunk. Odabenn végigmérjük egy­mást. A hajunk kóccsomó, szemhéjunk vörös a portól, künn pedig újult erővel tá-. mad fel a homokot permetező „fóti eső”. A cukrászda hangulata meg- ' ''ú, jő alkalom, hogy rendbe sis jjük magunkat. Egy kis hű­tött ser, jó erős káv-é, hangu­latos zene felüdít. Mire a sört és kávét elfogyasztjuk, a sze­münk sem ég már, a szál is alábbhagyott. Továbbindu­lunk. A fóti utcák, akár a tájkép csata után. Letört ágak hever­nek szerteszét, és falevelekből összehordott szeméthalmok. A szál ismét élénkül, megint be kell menekülni valahová. A homokot a torkunkról újból öblögethetjük, miközben az elemek tovább vívják harcu­kat. Este van, mire a vihar vég­leg elcsitul. Ha eső nem is jött, hűvösebb van, a,z átélt viszontagságok után feloldó­dunk, táncolni mennénk. Sza­kállas if jú csapódik hozzánk. Az állomás felé, a Mozdony vendéglőbe invitál. Messziről halljuk a hívogató zenét. Kísérőnk a kerfchelyiségnél hosszú hajúak kis csoportját szólítja meg, a barátait. Azok a fejüket rázzák: esküvő miatt zártkörű rendezvény van. Egy fekete bajszos méltatlankodik. Még ő sem mehet be, pedig — mint mondja — itt szokott a zenekarban játszani, ő a do­bos. A násznép idegen zene­karral .Szórakozik. . A KÍVÜL ÄCSORGÖK nemigen hatják meg a ren­dezőket, azok szigorú embe­rek. Az idő pedig előrehalad. A táncot elhalasztjuk más al­katomra, ha új ismerősünk a dobhoz visszaülhet. Hazabal­lagunk a csendes éjszakában. Boronlsay Péter Válasz cikkünkre Ojságospavj'on a Farié gyúrná! Egyik olvasónk azt javasol­ta a Váci Napló levelezési ro­vatában, hogy Kisvácon, az Árpád út végén állítsanak fel egy újságospavilont. A váci postahivatal • vezetője felmé­rést végzett az említett helyen, s a közvéleménykutatás azt igazolta, hogy egyelőre nem indokolt ott az újságárusító hely létesítése, mert a várható forgalom kevés lenne annak fenntartásához. A közeljövő­ben a Forte-gyár környéke kap — ugyancsak a lakosság igény­lése alapján — újságospavi­lont SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Alkotmányunk megünneplésére Versenyek a kupáért , Sportversenyeket rendeznek íz Alkotmány Kupáért Vácott. Augusztus 8-án szerdán dél­után fél háromkor a művelő­dési központban szellemi ve­télkedő lesz. Másnap, csütör­tökön kezdődnek a lövészet küzdelmei,, ugyancsak fél háromkor a városi pincelőté­ren a női számokban, pénte­ken pedig folytatódnak a fér­fi számokkal. Augusztus 13-án hétfőn fél ötkor rendezik a férfi és női úszóversenyeket a váci strand­fürdőben. Találkozás a kezdés előtt a bejáratnál! A futóver­senyekre másnap, kedden ke­rül sor az Ifjúsági Stadion­ban fél háromtól, a kispályás labdarúgás döntőit pedig 17- én pénteken rendezik meg, szintén az Ifjúsági Stadion­ban. A szervezést a KISZ városi bizottsága, valamint a városi sportfelügyelőség vállalta. Az általuk készített versenykiírás szerint bárki részt, vehet a küzdelmekben. Nem indulhat­nak azonban olyan fiatalok, akik az adott sportágban iga­zolt sportolók. A győztesek oklevelet és tárgyjutalmat kapnak. A négy versenyszám alapján — a kis­pályás labdarúgás nem tarto­zik a pontversenybe — leg­több pontot elért csapat nyeri el az Alkotmány Kupát. Nagy tériéi nagy feladatok Figyelemmel a helyi szükségletekre 1 bélyeggyűjtő kör bemutatója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom