Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-08 / 184. szám

NAGYKOROS! líradó •A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 8., SZERDA 7 UTK, jelentkezz! Kapcsolat a Csendes-óceánon Rádiósok találkozása a Börzsönyben Csontozás a közös húsüzemben A Nagykőrös és Vidéke Afész és a Mészáros János Termelő- szövetkezet közös húsüzemében az első félévben 17 ezer kilo­gramm tőkehúst forgalmaztak, és 80 ezer 798 kilogramm ser­téshúst dolgoztak fel. A képen: Molnár Balázs csontozza a reggel levágott állatokat Barcza Zsolt felvétele A lövészverseny eredményei A falon térkép, titokzatos­nak tűnő körzetbaosztásokkal, az asztalokon rádiókészülékek. Ám egyik sem hasonlít az ott­hon megszokottakhoz. Az asz­talok között fiatalok és idő­sebbek szorgoskodnak, Sur- man István rádióállomás táv- írász, rövidebben; operátor, nagy csomagokat rak le egy szekrénybe. Bergendi Béla megfigyelő, fején fülhallgató­val. az éterből érkező jelek­re vár.-— Már dolgozunk. pedig még rendet kell teremteni magunk körül — magyarázza a helyzetet Csókás Mihály, az MHSZ nagykőrösi rádióama­tőr klubjának 'titkára. A na­pokban «érkeztünk vissza a Börzsönyből, a Nagy-Hideg- hegy csúcsáról. Ott tá­boroztunk tíz napig vagy egy tucatnyian. az al­bertirsai rádiósokkal együtt. És természetesen teljes felsze­reléssel. Részt vettünk a Du­nakanyar elnevezésű rádiós versenyen, s közben nagyon jó körülmények között kipróbál­hattuk azokat a technikai újí­tásokat. melyeket a klubtagok az elmúlt években kísérletez­tek ki. Jó körülmények — Mi volt az oka, hogy a klub évek óta most először szánta rá magát a kitelepülés­re? — El voltunk foglalva az új MHSZ-központban a klub he­lyiségeinek berendezésével, le­hetőségeink megismerésével. Az idén érett meg a helyzet arra, hogy néhány éves szü­net után ismét kitelepüljünk. Most már a klubtagok, többek között Magyar László és Bar- tus József szorgalma eredmé­nyeként voltak olyan techni­kai újdonságaink, melyeket érdemes volt a rádióhullámok terjedése szempontjából igen kedvező Nagy-Hideg-hegyen próbára tenni. Több sávon dolgozó anten­nákkal foglalkoztunk, ezeket állítottuk be. A szomszédunk­ban táborozó püspökladányi klub jóvoltából speciális an­tennákkal is megismerked­tünk, de a mieink jobban be­váltak. A versenyben is el­húzódtunk tőlük. — Milyen feladatokat Ítél­teti teljesíteni a nemzetközi Dunakanyar-versenyben? — A kétnapos versenyen egyetlen dolgunk volt: minél több kapcsolatot teremteni amatőr rádióállomásokkal. Természetesen a nagyon távo­li beszélgetések értékesebbek a közelieknél. A verseny ered­ményét egyébként majd csak hónapok múlva tudjuk meg, hiszen az értékelés meglehe­tősen bonyolult. — Jó eséllyel indultak a ve­télkedőn, hiszen már egy hét­tel korábban felütötték a sát­rukat a legjobb helyen.., — Az volt a szándékuk va­lóban. hogy már a verseny előtt megismerjük a körülmé­nyeket. Ennek az igyekezet­nek köszönhető, hogy tíz nap alatt több mint ezer kapcso­latot teremthettünk. Nagyon sok európai állomással megis­merkedtünk, de beszélgettünk, persze rádión keresztül, afri­kai, iapán és amerikai amatő­rökkel is. Sőt egy a Csendes­óceánon navigáló amerikai ha­jó rádiósával is. Szigorú táborrend ■ — Milyen nyelven beszél­gettek? — A rádióamatőrök körében használt rövidítésekkel na­gyon jól megértetjük magun­kat bármilyen anyanyelvű rá­dióssal. Két klubtagunknak nyelvvizsgája is van. Nekik köszönhetjük, hogy németül és angolul is elboldogulunk. — Ki volt a legfiatalabb rá­diós a táborban? — A lányom. Csókás Ági. 0 még csak 12 éves, de nagyon szépen dolgozott. Itt a bizony­ság, a jegyzőkönyvünk. Az YL jelű kapcsolatokat ő te­remtette meg. Egyébként a ki­település egyik célja volt, hogy a fiatalok és az idősebbek együtt dolgozhassanak, s a leg­ifjabbak ellessék a mesterség fogásait. S természetesen arra is számítottunk, hogy a tábo­rozás erősíti a klub közösségi életét. — Ebben a táborban első­sorban dolgoztak. A táborozás azonban még ilyen körülmé­nyek között is jó mulatság... — Sok vidám élményben volt részünk, de még a sza­badidőt is igyekeztünk a rá­diózás javára fordítani. A gye­rekek például rókavadászatot, vagyis rádió iránymérés gya­korlatot hajtottak végre. Na­gyon örültek ennek a játék­nak. — Aztán, persze, jól telt el a pihenőidő is. Tréfálkoztunk, ugrattuk egymást, irtottuk a bögölyöket, s főztünk. Magyar László, . a hadtáposunk. na­gyon jól gazdálkodott. Fejen­ként napi húsz forintból ki­hozta az ebédet, s olyan bő­séges adagokkal szolgált, hogy bármelyik háziasszony tanul­hatna tőle. Egyébként nagyon szigorú táborrendet tartottunk. Mindennek volt felelőse. Bar- tus József a technikai pa­rancsnok volt, az albertirsai Matusinka László a szállás­mester és így tovább. Kapcsolat a hazaiakkal — Adódtak-e nehézségeik a település során? — Mindjárt a költözködés­nél. A konzervgyártól kaptunk szállítóeszközöket, de ezek nem birkóztak meg a a mere­dek hegyi utakkal. Még a fel­szerelést szállító traktor sem. így aztán az első nap útköz­„CSÖ3Z BÁCSI, loptam, hónom alá dugtam", kiabáltuk gyermekkoromban. Egyikünk bekötött szemmel állt, s a töb­biek körötte ugrálva kiabál­tak. de már rohanni is kel­lett. mert a csősz utánunk eredt, kendőjét lekapva, s még bot is volt nála. Akit el­sőnek elért, az lett a csősz. Nem szerettem csőszködni. Futottam is mindig, úgy, hogy a szívem a torkomban dobo­gott. jaj, csak el ne kapjon. A csősztől félni kellett. Mi, gyerekek, bizony megdézsmál­tuk olykor a kerteket, és fu­tottunk veszettül, ha a kutya ugatását meghallottuk. Ezek a vad rohanások jutottak eszem­be, amikor megláttam a nagy­kőrösi határban az árok part­ján egy csőszforma embert. Puskáiét felfelé tartva üldö­gélt. Kicsit a régi izgalom fo­gott el, de erőt vettem hajdan­volt gyávaságomon, és megszó­lítottam. Illendően tettem, tudva a módját, idős ember­nek kiiáróan. Mert bizony, amint arcára tekintettem, lát­tam. csak az illendőség bírja szóra a vadászkalap alól a vi­lágba éberen tekintgető szemű embert. Ha nem úgy szólok, ahogyan kell. meg sem fog látni a tekintet, a fül meg csak azt hallja meg, amit a szem is megenged. Hát köszön­tem. valahogy így: — Jónapot aggyon isten! Felkapta a fejét erre a szó­ra. s rámtekintett. Szemében huncut mosoly villant. — ... napot! — mormolta, de nem elutasítóan. ben. egy erdei tisztáson tábo­roztunk. Másnap sikerült Szo- kolyáról fuvarost fogadnunk, aki aztán erősen biztathatva lovait, mégiscsak a helyünkre vitte a holmikat. i — Az itthonmaradottak, a családtagok beszélhettek-e rá­dión a táborozókkal? — Magától értetődik, hogy efre is gondoltunk. Két klub­tagunk Zsigry László és Ber­gendi Béla megbeszélt idő­pontban itthon várta a híre­ket. Mindennap kapcsolatot teremtettünk velük. — Vége az élményekben gazdag táborozásnak. Milyen tervekkel jöttek haza? — Először is jó remények­kel, már ami a Dunakanyar- verseny eredményét illeti. Az­után természetesen tapasztala­tokkal felvértezve, s azzal a szándékkal, hogy ezeket hasz­nosítjuk is. Nemcsak saját magunk körében. Szeretnénk minél több érdeklődőt valóban megnyerni az amatőr rádió­zásnak. Nagyon érdekes fog­lalatosság ez felnőttnek, fia­talnak egyaránt. S aki egyszer belekóstolt az egy életre el­jegyezte magát a készülékek­kel. Várják az érdeklődőket — Hogyan tanulhatják el tudományukat a nagykőrö­siek? — Tanfolyamokon. Elő" ör természetesen jelentkezni kell. Hétfőnként délután 4-től 7 óráig klubnapot tartunk. Ilyenkor mindenkit szívesen látunk, s aztán majd megbe­széljük a további tennivaló­kat. F. P. Moziműsor Félénk vagyok, de hódítani akarok. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. Előadás kezdete: 4, 6 és 8 óra. — őrizzük? — kérdeztem mindent tudóan, s a szőlőtáb­lára mutattam. Torkot köszörültem, s más­ként kezdtem el. — Sok itt a seregély, mert érik már! — tettem hozzá fé­lénken. Hátha szóra kap. Ka­pott is! — Sok ám! Na meg a két­lábú. aki azt hiszi, hogy ez a fegyveres ember csak a sere­gélyeket jött ki ijeszgetni. No, hát ezek osztán megállnak ott. hátul, ni! — s a mögöttünk el­terülő kukoricásra mutatott. — Ott lesnek. Hát azt, hogy hol vagyok. Mikor odébb me­gyek. befutnak ide, a sorok közé. osztán neki! Én erre persze a levegőbe durrantok, evvel — s a puskájára mu­tat —. erre aztán fut ám min- denik! Továbbra is tudva az ille­met, értem én, hogy mást sem kell tennem, csak fejbiccené- sekkel helyeselni. A nagykő­rösi Hugyák Miska bácsi már nekem mescl. Jó hallgatni. — Tegnap is hát nem jöt­tek azok a seregélyek, megjött aztán két busz is. diákokkal megrakva. Oszt neki a szőlő­nek. Mire ideérek, már csak integettek, de jól megszedték magukat. No, meg az a fiatal­ember délután. Hát az jól Utópia, Favorit, Loch-Ness Zöldbabtermesztási kísérletek A Konzervipari Vállalatok Trösztje Nyersanyag Állandó Bizottsága megbízásából, a Nagykőrösi Konzervgyár szer­vezésében évek óta folynak zöldbabtermesztési kísérletek az Ócsai Vörös Október Tsz- ben. Az idén 38 fajta tulaj­donságait ismerhetik meg a szövetkezet kísérleti parcel­láin a konzervipari szakembe­rek. A napokban megrendezett termelési bemutatón Sári Jó­zsef, a közös gazdaság elnök- helyettese számolt be a kísér­letek eredményeiről. Mint mondotta, hazánkban a zöld­bab átlagtermése hektáron­ként legfeljebb 40—45 mázsa. Nyugat-Európában ennek a kétszerese. E termésátlagnak az elérése a gazdaság célja. Bőtermő fajtákkal kísérletez­nek, mint a Goldfisch, a Ma- xidor, a Burrona, az Oxy Amádor, az Early Wachs, a Jellow Star, Wachs Konstan­za, Lada, Slankette, Hing Star, Superba, Loch Ness, Joanna, Valgreen, Asta, Pro- vidor, Tuff, Amboy, Gépi ara­tó. Utópia, Favorit NZ 385, No 77004, No 77005. Természetesen a termesztési technológiák legjobb megoldá­sait is keresik. Növeli egye­bek közt a termésátlagot az egyenletes mélységű vetés, a megfelelő tőállomány, a gon­dos gyomirtás és növényvé­delem. A termelési bemutatón Bán­laki Aranka, a Nagykőrösi Konzervgyár üzemszervezője a zöldborsó-finométerrel el­végezhető zöldbabminősítés módszereiről számolt be. Olvasóink írják Miért romlik meg a tej? „Gondolom, hogy a nekünk sok gondot okozó panasz má­sutt is problémát jelent, jelzi szerkesztőségünkhöz írt leve­lének elején Bakos Ferencné, Kossuth Lajos utca 43. szám alatt lakó olvasónk, majd így folytatja: egy hét óta csaknem mindennap savanyú tejet ve­szünk a boltban, jóllehet a zacskón aznapi dátum van feltüntetve. A boltban, rekla­málásunkra, azzal érvelnek, hogy ők a tejet rögtön nyitás­kor a hűtőbe teszik. De vajon nem lehetne-e megoldani, hogy a tejszállítók nyitás után hordják szét a tejet? Így nem lenne nyitás előtt két órát a napon és nem sava- nyodna meg.” Eddig a levél, s mivel olvasónk panasza nem kevés családot éririt, közérde­kű, s joggal tart igényt az il­letékesek figyelmére. megjárta! Mert elkaptam bíz! Pedig telis-tele volt néki az Ingderék szőlővel... — No osztán, hogy is mond­jam, megbillentettem a fehe- kinél egy kicsit. El akart fut­ni nagyon, még a szőlőt is el­dobta volna. De rárikkantot­tam, azt mán megeszed, ha le­szedted! Azt csináltam én is, mint az egyszeri ember a dinnyetolvajjal. Elcsípte a bitangot, oszt ott, a helyszínen meg kellett enni a három lo­pott dinnyét. No. az biztos, hogy kifeküdt utána a főd szé­lire. A hetvenkét éves Miska bá­csi becsülettel őrzi a Közép­magyarországi Pincegazdaság szőlőjét. Az ügyelet szombaton kezdődött, reggel hattól dél­után ötig tart. — Az asszony este elkészíti nekem az ételt. Van hideg te­jes kávé. Csak hét éve men­tem nyugdíjba. Kovács volt az én becsületes mesterségem. 1952-ig önálló, utána meg a téeszben. így csak nekem van nyugdíjam. az asszonynak semmi. Esküvő után három gyerek meghalt, egymás után, elvitte őket a bélhurut meg a mellhártyagyuUadás. Az akko­ri doktorok még nem tudtak így gyógyítani, mint mostan, így két gyerek él. A két fiam, Az MHSZ Nágykőrösi Kon­zervgyári Lövészklub sporto­lói nem utaztak el a szolnoki Pelikán Kupa lövészviadal el­ső fordulójának küzdelmeire. Kellemes meglepetés érte őket: a Magyar Honvédelmi Szövetségtől a helyi tartalé­kos klubosokkal együtt juta­lom belépőjegyet kaptak, s a konzervgyár autóbuszával Dunaújvárosba mehettek, ahol az első női vitorlázórepülő Európa-bajnokság látványos légiparádéval, csoportos műre­pülő és ejtőernyős bemutató­jával, népi együttesek műso­rával tarkított megnyitóján vettek részt. Látnivaló volt bőven, igazán kellemes han­gulatban, maradandó élmé­nyekkel tértek haza a nagy­kőrösi sportolók. Az MHSZ konzervgvári lö­vészklubjának versenyzői — bár az 1978—79-es MHSZ Kupa versenysorozaton az előzőeknél sokkal magasabbak voltak a követelmények — egv hellyel előbbre léptek, a nyolc forduló összesítése alap­ján. A nagykátai kihelyezett szakosztály keveset, a daba- siak az előzőeknél többet tá­mogatták a körösieket. A vá­rosban a Toldi Miklós élelmi- szeripari szakközépiskola se­gítette őket. Szeretnék, ha a többi helyi iskola is sav- ügyének tekintené a lövész­sport támogatását. A konzervgyári klub edzői és technikai ellátottsága alap­ján most már többre is Ké­pes lenne. A nagykőrösiek Pest megyét is képviselik, s a B-típusú MHSZ-klubok közül elsők a megyében. A puskás- pisztolyos, 10—50 méteres III. osztályban, nyolc forduló alapján az alábbi volt az egyik géplakatos, a másik Pes­ten, a reptéren dolgozik. — A nyugdíjam kétezer. Ki­jövünk mi az asszonnyal. Ka­pott most ő is 180-at. Na meg az a kis kert, ami van. abban a konyhába való mind megte­rem. így aztán nincs panasz­ra okom. Van egy kis megta­karított pénzünk. Még a gye­reknek is adtam az építéshez. Most azt szeretnék, ha elad­nám a kertet. De nem tücsök meglenni levegő nélkül. Ezt a csőszködést is jobban azért, no meg a kis pénzért vállaltam. Míg mondja, szeme kutatva figyeli a sorokat. Keze pedig szorítja a puskát. — Tudja, furcsák manapság az emberek. Annyira el van­nak bizakodva, azt hiszik, minden az övék. S igy vinnék el a mások közösét, ha nekem nem adták volna feladatul, hogy vigyázzak. Hát vigyázok, s ha jön a seregély, vagy egv kétlábú, a levegőbe durrantok, hogy megijedjenek. Csóválom a fejem illendően ő pedig folytatja: — Azért vannak ám ott. a vasútnál huncutok is — a tá­volba, a sínék felé mutat. — Azok az asszonyok csak incse- legnek s elbújnak előlem. No. de rajtam ők már nem fognak ki. az biztos! LASSAN, NEHÉZKESEN feltápászkodik. s én is szede- lőzködöm. ö pedig kedvesen, némi huncutsággal szól: — Megkínálhatom... Egy fürtöt azért meqehet... Szalai Mária MHSZ-lövészklubok sorrend­je: 1. MHSZ Óbuda Tsz LK — Budapest; 2. MHSZ Növény­olaj LK — Budapest*; 3. MHSZ Nagykanizsai Bútor LK; 4. MHSZ Szolnoki MÁV LK*; 5. MHSZ Soproni LK; MHSZ Miskolci Építők LK; 7. MHSZ Nagykőrösi Konzerv­gyári LK*; 8. MHSZ Százha­lombattai Olaj LK*; 9. MHSZ Szekszárdi Volán LK; 10. MHSZ Téglási HIM LK; 11. MHSZ BKV LK — Budapest; 12. MHSZ Mátészalkai MOM LK. (A csillaggal jelölt klu­bok sportolói mind a nyolc fordulóban egy csoportban versenyeztek.) Ebben a ver­senyágban az I. és a II. osz­tályban 16—16 csapat szere­pelt. A III. osztályban a kö­rösiek a nehéz követelmények ellenére is előreléptek, a mi­nősített versenyzők száma nőtt, és nemzetközi versenyen is szerepeltek. Go-kart Megszületett és megérkezett Nagykőrösre az 1978. évi or­szágos go-kart-bajnokság ösz- szetett végeredménye. Az I. osztályban 17 versenyzőt rangsoroltak. Kecskeméti Jó­zsef (Nagykőrös, MHSZ) a 11. helyen végzett. (Kecskeméti ebben az évben már nem nagykőrösi színekben verse­nyez.) A II. osztályban 19 in­duló volt. A III. osztály volt a legnépesebb, 33 sportolóval. Itt a körösi Halmi József 43 pontos összteljesítményével a 13. lett, és ezzel bejutott a második osztályba, idén már ott is szerepel. Győrben rendezték meg az idei országos go-kart bajnoki negyedik fordulót, hosszú, gyors pályán, ’ erős mezőnnyel. Tavaly még négy, az idén már hat géposztályban verse­nyeznek e technikai sportág hívei. A kiegyenlített és erős, 25 tagú II. osztályban újonc­ként indult új Yamaha motor­jával Halmi József, a nagykő­rösi MHSZ-klub képviselője. A várakozáson felül, igen jól mutatkozott be a magasabb osztályban, s futamonként, szerencsésen, géphiba nélkül, sorrendben 6., 7., 5., összesít­ve: hatodik helyezést ért el, s ezzel mintegy 30 bajnoki pontot szerzett. Bravúros tel­jesítményének értékét növeli, hogy szerelés közben a neve­zési feladatokat is segítőtárs nélkül intéző sportoló minden tekintetben helyt állt. Birkózás Pest megye 11 tagú birkózó vezetői és edzői küldöttsége három napot Jugoszláviában töltött. A Nagykőrösi Kinizsit Dányi István képviselte, a he­lyi szakosztály elnöke, vala­mint Tóth-Szalkay István ed­ző és Papp László technikai vezető. A sportküldöttség Zentán és Szabadkán ismer­kedett a vajdasági birkózó­élettel, s nemzetközi sport- kapcsolat-kialakításról tár­gyalt. A jugoszlávok augusz­tus 23-tól 25-ig városunkba jönnek tapasztalatcserére, a Pest megyei Birkózó Szövet­ség és a Kinizsi vendégeként. A Nagykőrösi Kinizsi birkó­zói augusztus 6-án a Sportott­honban megkezdték a felké­szülést az őszi idényre. Az ed­zések továbbra is hétfőn, szer­dán és pénteken vannak, 17- től 20 óráig. A szakosztály ve­zetősége 14-én 17 órakor ülést Hit. Az én feladatom, hogy vigyázzak Egy fürtöt azért megehet... I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom