Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-07 / 183. szám

Javul a tisztítás színvonala Nagyszabású kapacifáshö vifés Vásott és Nagykörösön Két és fél millió dollár megtakarítás Felesleges az import Hazánkban közéj 300 ezer lakásban van távfüt-s. A fű­tésszabályozás fejlesztése gaz­daságosság és takarékosság szempontjából is igen fontos. A vecsési Ferroelektronika Szövetkezet villamos meghaj­tású motoros szelepe éppen ezeket a célokat szolgálja. A berendezést koráDDan a tőkés országokból szerezték be. A tipikusan erre a célra gyár­tott szelepek az utóbbi, nem egészen három év alatt 2,5 millió dolláros megtakarítást jelentettek a népgazdaságnak. A vecsési motoros szelep az idei tavaszi BNV-n vásárdíjat is kapott. Felhasználását első­sorban melegvízfűtési rend­szereknél ajánlják. Tovább javul a textiltisztí­tás színvonala. Kialakultak a központi bázisüzemek, ame­lyek elsősorban tömegszerű igények fogadására rendez­kednek be. Közvetlenebb a kapcsolat a megrendelőkkel az úgyneve­zett szalonhálózatban, ahol kulturáltabb formáiban, rövid határidőivel nyújtják a szol­gáltatást. A hagyományos fel­vevőhálózat bővülése mellett — különösen vidéken — széle­sedőben van a házhozszállítás: a forgalomnak már jelenleg is több mint 15 százaléka ilyen keretek között bonyolódik le, öt éven belül azonban már 10 százalékos aránnyal lehet számolni. A szétszórt kis tele­pülések igényeit több megyé­ben a hozom-viszem szolgál­tatás keretében elégítik ki. Megjelent már ennek egy új formája, a felvevőhellyé át­alakított modern autóbusz is. A közeli jövőben Szeged, Eger, Dunaújváros, Szombat­hely, Békéscsaba, Nagykörös, Vác és Salgótarján textiltisz­tító bázisüzemeinek kapacitás- bővítését, rekonstrukcióját tervezik. Más városokban, te­lepülésközpontokban, ahol kis­üzemek, szalonok még nincse­nek, ilyenek létrehozását szor­galmazza a Könnyűipari Mi­nisztérium. Célszerűnek tart­ják az automata-géppark munkájára alapozott önki- szolgáló mosószalonok hálóza­tának fejlesztését is. Van olyan elgondolás is, hogy eset­leg használt gépek vásárlási lehetőségeivel segítsék a kis­iparosok részvételét, akár úgy. hogy többen' is társul­hassanak egy-egy vegytisztító gép vásárlására, használatára. A kerepestareseai sKovógyárban Minden gyermek járhat óvodába — Kell a pénz, azért jöt­tem vissza — adja meg az egyszerű választ Lauter Ti- bomé betanított munkás. — Legnagyobb gyermekem 6. a középső 3, a legkisebb 2 éves. összesen három évig voltam otthon velük. Maradtam volna még szívesen, de akárhogy is számoltunk a férjemmel, mindig csak oda jutottunk, hogy az én keresetemre is szükség van. Hét éve lakunk édesanyáméknál, két szobá­ban kilencen. A tavasszal el­kezdtünk építkezni. Amit csak lehet, magunk csinálunk, mégis lassan haladunk. Anyagi okokból Elnézem a csaknem vézna, gyermekes alkatú asszonyt. Nem lehet könnyű az élete: reggel hatra jár dolgozni, hozza a két kicsit a gyár óvodájába, bölcsődéjébe, dél­után kettőig kezeli a gépet az egyik legnehezebb munkahe­lyen, a fésülőben — ott van most szükség rá —, aztán be­vásárol, főz, mos három gye­rekre. Férje, aki gépkocsive­zető, este tízre ér csak haza. Lauterné 2800 forintot keres havonta. — Szerencsére — mondja —, a gyerekeket azonnaj el tudták helyezni bölcsődében, illetve óvodában, a legna­gyobbra pedig édesanyám vi­gyáz, aki állandó éjszakás itt a gyárban.- Tudom, hogy még többet kereshetnénk, ha én is délutáni vagy éjszakai mű­szakot vállalnék, de nem te­hetem, megkötnek a gyere­kek. Rozgonyiék előbbre vannak, az ő házuk már felépült. Roz- gonyi Árpádné, a kétgyerme­kes édesanya mégis úgy dön­tött, hogy félbeszakítja a gyest. Ugyancsak anyagi okokból. — Fiam öt-, kislányom két­éves, maradhattam volna még. De OTP-részletünk van a ház­ra és a bútorra. 1300 forint havonta. Igaz, a gyerekekért is be kell fizetni az 500 fo­rintot. mégis valamivel job­ban jövünk ki úgy, ha én is dolgozom. Itt, a gyapjúvá­logatóban délelőtti műszak­ban 2700 forintot kapok. Fér­jem lakatos, körülbelül any- nyit keres, mint Lauterné fér­je: négyezret. De ne gondol­ja, hogy csak ebből építettük fel a házat! Amikor gyesen voltam, subaszőnyegeket ké­szítettem eladásra, s estén- ; ként, hétvégeken, amikor a 1 szüleim elvállalják a kicsiket, I eljárunk a férjemmel takarí­tani, ablakot mosni, öt évig laktunk édesanyámmal, és ala- I oosan megdolgoztunk az ott. ' honunkért. Nem is tudom, mit csinálnék, ha a gyárnak nem lenne óvodája, bölcsődé­je. Nagy a csábítás A beszélgetések színhelye a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Kistarcsai Gyára, ahol a fizikai dolgozók 80 százaléka nő. Az összes nődolgozók száma 436. A 200 millió forintos rekonst­rukció során új, korszerű gé­pek álltak munkába, üzemel­tetésükhöz azonban egyre kevesebb a munkáskéz. Ta­valy negyvennyolcán váltak meg a gyártól, s valamennyien takarítónők lettek. — Gyakran találkozom egyikükkel-másikukkal, ami­kor hazafelé megyek a HÉV- en — mondja dr. Takács Éva igazgató —, ők délutánonként járnak dolgozni. A különbö­ző szövetkezetek mellett mű­ködő takarító részlegek al­kalmazottai. Elmondják, hogy 5—6000 forintot is megkeres­nek havonta... Hiába, ezzel mi nem tudunk versenyezni. Bérfejlesztésre igen csekélyek a lehetőségeink, idén mind­össze 1,8 százalék jutott. Hogy jövőre hogyan lesz? Merész­ség lenne egyelőre jósolni. Az azonban bizonyos, hogy amíg régebben a három mű­szak és családi okok szerepel­tek első helyen a távozók in­dokai közt, most első helyre került az alacsony kereset Sajnos, olyanok is elmennek, akik itt a gyárban nőttek fel, s szerették a munkájukat. Tény, hogy a szövőgyári munka nehéz, de még nehe­zebbé válik, ha ilyen mérték­ben csökken a létszámunk. Már ott tartunk, 'hogy egyet­len ember kiesése is fennaka­dást okoz a termelésben. Megtartani a dolgozókat A nie gyét járva nem egy­szer tapasztaltam: kisgyerme­kes anyáknak komoly gondot okozott a gyermekgondozási idő leteltével a visszatérés a munkahelyre. Nem a lélekta­ni tényezőkre gondolok most, hanem arra, hogy a gyárnak, üzemnek nem lévén bölcsődé­je, óvodája, a fiatalasszonyok­nak valóságos kérvény-hadjá­ratot kellett kezdeniük azért, hogy a lakóhelyük szerinti gyermekintézményben elhe­lyezhessék a kicsiket. A kerepastarcsai szövőgyár­ban dolgozó anyáknak nin­csenek ilyen problémáik. S a jövőbe tekintve is elmondhat­juk: nem is lesznek. Kovács Istvánná munkásellátási fele­lős így vázolta a jelenlegi helyzetet és a lehetőségeket: — Hetvenöt óvodai és har­minc bölcsődei férőhelyünk van. Mivel a régi óvoda csak ötvenöt gyermek számára ele­gendő, két gyári lakásban is óvodát üzemeltetünk. Ez a kényszermegoldás hamarosan megszűnik, ősztől ugyanis megnyílik a százszemélyes új óvoda a gyár területén. A minden igényt kielégítő épü­let 10 millió forintos vállalati beruházásból épül. Mellette konyha lesz, ahol csak a gyermekeknek főznek majd. összesen 150 személy részére. Az új gyermekintézmény — bízunk benne — hozzájárul ahhoz, hogy dolgozóink inkább válasszák a gyárat, mint a nagyobb kereseti lehetőséggel csábító takarítást. Jelenleg hatvannégyen vannak gyesen, ősztől akár mindannyian visz- szatérhetnének, el tudjuk he­lyezni a gyermekeiket. Azok, akiknek anyagi hely­zete nem feltétlenül indokol­ja, hogy félbeszakítsák a gyermekgondozási időt, bi­zonyára kivárják a három évet — de addig sem kell nyugtalankodniuk: mindig I lesz hely gyermekük számára a gyári óvodában. Akik pedig egy-két év után akarnak munkába állni, azok is meg­tehetik, egy nap késedelem nélkül. Várják őket, hiszen nagy szükség van rájuk. Tófalvi Éva Csomagolják a túrót Naponta 90 ezer liter tejet dolgoznak fel a ceglédi Tej­ipari Vállalat üzemében. Készül itt zacskós tej, tejföl, hab- íejszín, kefir és kakaó. A túró csomagolását még idén korszerűsítik. A negyedik negyedévben másfél milliós beru­házás nyomán új csomagolóautomata áll munkába. Dózsán Péter felvétele Nem tudtak ráta Tegnap megszűnt a járat Lehet, hogy a 20-as Volán 2301. számú, Budapest (Csepel) —Szigetszentmiklós—Szigetha­lom—Tököl autóbusz vonalán utazók, akikkel pénteken haj­nalban. reggel és délelőtt be­széltem. vészmadárnak tartot­tak. Tőlem hallották először ugyanis, hogy ez a járat hétfő­től. augusztus 6-tól nem köz­lekedik. Azért szálltam egyik busz­ról a másikra, s szólítottam meg válogatás nélkül az uta­sokat. hogy vajon mit szólnak ehhez az intézkedéshez? S hogy valóban igaz-e, ahogyan ezt a Volán illetékesei állítják, hogy ezek az autóbuszok ki­használatlanul közlekednek? Egyetlen utas A Tökölről 5.25-kor a Pest­vidéki Gépgyárhoz induló autóbusz megtelt utasokkal. Ahogy a gyár előtt kiszálltak, már siettek is be a munkahe­lyükre. A jármű 5.50-kor in­dult vissza Tökölre, s én vol­tam az egyedüli utas. — Ha ezt megszüntetik, azért senki sem fog reklamálni — mondta az autóbusz vezetője. Kovács László. — Tökölről együtt indultam egy csuklós­sal. Azon még jó néhány üres ülőhely maradt. Elfér rajta az összes utas. Tökölről 6.10-kor indultunk a szigethalmi autóbusz-állo­máshoz. Négyen ültünk rajta. Kovács János, a Csepel Autógyár esztergályosa: — Most hallom, hogy ez a busz hétfőtől nem jár. Nem baj. majd megyek a csuklóssal. Ugyanakkor indult egy csuk­lós autóbusz is. a szigethalmi autóbusz-állomásig velünk egv útvonalon, majd tovább Cse­pelre, a Költői utcáig. Németh Ferencnek, a Csepel Autógyár villanyszerelőjének aki ugyancsak a mi szóló bu­szunkkal utazott, nem biztos hogy jó lesz a csuklós. Az ugyanis a gyár elé általában — ahogy ő tapasztalta — késve érkezik, s neki majd feltehe­tően egy órával előbb el kell indulnia, hogy időben beérien Ha ugyanis a busz késik, a kö­vetkezményeit az utasoknak kell elszenvedniük Felesleges járatnak minősí­tették a Szigetszentmiklós la­kótelepről 7.15-kor Csepelre indulót is. ök — például At- tomyr Nándor. Márk Erika. Diószegi Edit — nem tartják tragikusnak, ha ez többet nem jár, mivel előtte és utána 10 —10 perccel indul egy-egy jár­mű. De ezzel szoktak menni a diákok a csepeli középiskolák­ba! — mondták el. 51-es tarifák Egy, illetve bármely autó- buszjárat kihasználtságáról vagy kihasználatlanságáról egy nap során persze nem le­het meggyőződni. Amelyik ma üres. lehet, hogy másnap tele lesz. A Volánnak azonban megvan a módja arra, hogy vi­szonylag pontosan felmérje a kihasználtságot. Ez most is megtörtént? — érdeklődtem dr. Pártay Tivadar forgalmi főosztályvezetőtől és Nagy László forgalomfejlesztési osz­tályvezetőtől. Kiderült, hogy nemcsak er­ről a vonalról van szó. Ér­tékelték a vállalat első öthavi munkáját, s bebizonyosodott, hogy a megváltozott gazdasá­gi körülmények között csak ügy tudnak helytállni, ha nö­velik a ■ hatékonyságot. A sze­mélyszállításban még az 1951- ben megállapított tarifák ér­vényesek. Akkor pedig egy autóbusz 200 ezer forintba ke­rült. s most a szóló egy-, a csuklós másfél millióba. Ak­kor az autóbuszvezetők átlago­san 600 forintot kerestek, most 5350 forintot. Akkor 400 órát dolgoztak havonta, most 188 órát. Sokat emelkedett az­óta az üzemanyag, az alkat­rész, a javítás stb. ára ts. A végeredmény: a Volánnak a személyszállítás ráfizetéses. Az állam csupán a tanulóbérletek­re és a helyi járatokra ad tá­mogatást. vagyis egyéb költsé­geiket ki kell gazdálkodniuk. A béreket csak gazdaságos termelés mellett tudják kellő­képpen emelni. Ha yiszont nem emelik, a járművezetők elmennek, például a BKV-hoz, ahol most már 15 ez^r forint tömegközlekedési pótlékot kapnak. Csökkenteni kell A vállalati gazdálkodás ha­tékonyságának növelésére in­tézkedési tervet dolgoztak ki. Ebben megfogalmazták, hogy az üresen futó vagy kihaszná­latlan járművek számát csökkenteni kell. Valamennyi járatot megvizsgáltak (utas­számlálást tartottak, kikérdez­ték az autóbusz-vezetőket, s tárgyaltak több érintett közsé­gi tanáccsal), s így július 1-én. 15-én, augusztus 1-én, 6-án ál­lítottak le járatokat. Várha­tóan augusztus 13-tól még újabbakat is megszüntetnek, főképp a biatorbágyi vonalon. A Budapest (Csepel)—Szi­getszentmiklós—Szigethalom— Tököl vonalon összesen 194 autóbuszjárat van. illetve volt hétfőig.. Ebből ugyanis 15-öt megszüntettek, s 3-nak az út­vonalát vagy idejét módosí­tották. — Csak olyanokat szüntet­tünk meg, ahol párhuzamosan vagy tízpercenként mentek az autóbuszok. A legrosszabb esetben is tehát húsz perc múlva jön a következő — mondta Nagy László. — S mi lesz, ha nem férnek fel az utasok? Például szep­tembertől a diákok? — Ha ez bekövetkezne, ak­kor az adott járatot vagy visz- szaállítjuk. vagy kisegítő autó­buszt indítunk. Az útvonal módosításáról, s különösen a járat megszünte­téséről azonban az utazókö­zönséget időben tájékoztatni illik. Ezt egyébként a Volán illetékesei szerint legalább egy héttel előbb. S most pénteken, tehát három nappal korábban, a megkérdezett utasok egyike sem tudott róla. A megállók­ban. a végállomásokon semmi­féle tájékoztató kiírást nem találtam. De hogy a sok járat közül melyiket szüntetik meg. azt még az autóbuszvezetők sem tudták. Azok sem, akik pénteken olyan buszt vezettek, amelyik hétfőtől már nem közlekedik... Csck értesítést A csepeli végállomáson is érdeklődtem. Az egyik autó- buszvezető bevezetett a tartóz­kodójukba, hogy ott látható egy tájékoztató. Az ügyeletes Tegnap Budapesten — az Európa szállóban — megkez­dődött az anyanyelvi konfe­rencia védnökségének kibőví­tett ülése, amely arra hivatott, hogy felmérje a magyar anyanyelvi mozgalom helyze­tét a világban, számba vegye eredményeit, kijelölje további feladatait. Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetségének elnöke vezette a megnyitó ple­náris ülést, amelyen részt vett Nagy János külügyminiszter­helyettes és Marczali László kulturális miniszterhelyettes is. A védnökség, illetve az anya­nyelvi mozgalom ötven hazai és nyolovan külföldi képvise­lője a két évvel ezelőtt Buda­pesten megtartott III. anya­nyelvi konferencia óta végzett mozgalmi munka értékelésé­vel. az 1981-ben esedékes IV. anyanyelvi konferencia prog­ramjának előkészítésével, a magyartanítás hazai és külföl­di pedagógiai tapasztalatainak elemzésével, valamint a ké­szülőben levő nyelvoktató, tör­ténelmi és néprajzi tanköny­vek ^anyagaival foglalkozik. Lörincze Lajos, az anya­nyelvi konferencia védnöksé­gének elnöke ismertette elő­ször a testület beszámolóját az első témáról: A mozgalom korábban meg­határozott feladatainak megol­dása eredményesen alakul. Er­re bizonyíték a külföldön élő magyarok nyelvtanítását segí­tő könyvek, kiadványok sora. A tervezettnél, a reméltnél forgalmista azonban közbe­szólt: — Azon még mi sem igazo­dunk el, nemhogy az utasok — mondta. S vajon tudnak e róla az érdekelt állami, társadalmi szervezetek vezetői? Garai István, a szigetszent- miklósi nagyközségi tanács el­nöke: — Csütörtökön kaptunk egy levelet. De csak egy érte­sítést. Előzetesen' azonban tő­lünk nem kértek véleményt. Miseta János, a szigetszent- miklósi nagyközségi pártbi­zottság titkára: — Most hal­lottam róla először. De nem is most, pénteken, hanem szerdán és szombaton kellett volna körülnézni. Szigetszent- miklósról ugyanis akkor ren­getegen mennek a csepeli piac­ra. Okner Ernő, a Pestvidéki Gépgyár szb-titkára: — Eddig nem tudtam. A szakszervezet képviselőinek véleményét a Volán illetékesei nem kérték ki. A Csepel Autógyár szak- szervezeti bizottságát sem tá­jékoztatták. Ott a szociális osztály szombaton (!) kapott egy értesítést. Véleményük szerint a munkába járóknak a járatmegszüntetés nem okoz­hat gondot. Nem kapkodtak? — Hogyan készítették elő, kiket, mikor értesítettek? — fordultam dr. Pártay Tivadar­hoz és Nagy Lászlóhoz. — Hetekkel ezelőtt kezdtük el, vagyis nem kapkodtuk eL Az utasszámlálás és az érté­kelés után még mint javasla­tot bemutattuk a szigetszent- mikló6i tanács képviselőjé­nek ... — Akkor a tanácselnök miért nem tudott róla — Mert nem tájékoztatták.’ A tanács vb-titkára július 19-f dátummal aláírta, hogy tőlünk- egy példányt átvett. Augusz­tus 1-én pedig a szigethalmi önálló.' főnökségünket máijVá végleges döntésről értesítettük; Az utastájékoztatást a főnök­ségnek kellett megoldania —• hangzott a válasz. De nem oldottták meg. S az utasokat egyébként sem az ér­dekli, hogy a Volán melyik részlegének a feladata a tájé­koztatás, hanem az, hogy mi­kor és merre közlekednek. Il­letve nem közlekednek az autóbuszok. Szentc Pál kisebb mértékű a haladás ab­ban a feladatkörben, amelyet i a két évvel ezelőtti konferen­cia úgy jelölt meg, hogy se­gíteni kell a magyarnak, mint idegen nyelvnek az oktatását külföldön. Távlati feladat az erre hivatott tankönyvsorozat megtervezése és kiadása, illet­ve a megfelelő segédletek el­készítése. Hasonlóképpen: széles kör­ben tájékozódni kell a kül­földön folyó magyartanítás különböző formáiról, az isko­lák, tanfolyamok típusairól, a tanítás módszereiről. A hely­zet felmérése — amint Lőrin- cze Lajos fogalmazott — nem rövid lejáratú, könnyen befe­jezhető vállalkozás, hanem ál­landó gondunk és feladatunk. Illyés Gyula Kossuth-díjas író felszólalásában örömmel nyugtázta, hogy o magyar anyanyelvi mozgalom egyre szélesebb hatókörű a világ minden részén; mind többen segítik a magyarságtudat ápo­lását. Ezzel kapcsolatban utalt arra. hogy nemes ügyet szol­gál az. aki a magyar anya­nyelvet. e nyelv ápolását, a saját ügyének tekinti. Ez a tendencia a szellemi élet terü­letén is mindinkább érzékeli hető, és ígéretesen fejlődik. Az első tanácskozási napon meghallgatták és vitára bocsá­tották a védnökség pedagógiai, valamint kulturális munkabi­zottságának jelentését. Ma folytatódik a napirendre tű­zött témák taglalása. Nemzetközi tanácskozás a magyar anyanyelvi mozgalomról SBSjfés Gyufsa feüsxáSesffása

Next

/
Oldalképek
Tartalom