Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-05 / 182. szám
rtsr ur.r.rrt 4 1979. AUGUSZTUS 5., VASÄRNAP 0 Éjszakai felvétel Amikor a madarak pihennek I GAZDAG LELETANYAG Középkori varak a Börzsönyben A KUTATÁSOK NYOMÁN VÁLTOZATOS KÉP Bernecebaráti — Templom-hegy. A templom előterében még látszik a megerősített fal Fény és énekszó szűrődik ki az ócsai műemlék templomból. Önmagában ez még nem lenle meglepő, ha az óra nem jelezné: közeleg az éjfél. Belépni nem tanácsos: odabent a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat felvétele folyik. Gregorián korális A szomszédban lévő ház lakóiról nem mondhatni, hogy az elmúlt hetekben a megszokott életüket élték. Egyik szobájuk stúdióvá alakult át: a bútorok a tornácra kerültek. Az ágyak helyén hangfalak, középen a keverőasztal kapott helyet, vele szemben monitor mutatja a középkorban épült templom belsejét. Szendrei Janka karnagy éppen befejezi a próbát a Schola Hunga- rica együttes gyermekkórusával. — Felvétel! — szól bele a mikrofonba a zenei rendező, Hézser Zoltán. A technikus elindítja a magnószalagot és ettől a perctől kezdve csendnek kell lennie. A szobát megtölti a zene. Lukács Judit hangmérnök a keverőasztalt, a zenei rendező a kottát figyeli. Pár másodperc múlva megálljt intenek. — Autó ment el, elölről kell kezdeni — üzenik a mikrofonon keresztül. Messzire azonban most sem jutnak. Ezúttal egy kutya a bűnös, gondtalan csaho- lásával sok bosszúságat okozva. Vagy tizedik nekifutásra végre sikerül: sem kutyaugatás, sem autózúgás nem akasztja meg a felvételt. Megállás nélkül pöröghet hát a magnószalag, mely a Nyáron kihaltak az iskolák, kollégiumok. Nem úgy a Fóti Gyermekváros, amely a 3—18 éves gyerekek számára egyszerre tölti be az első és a második otthon szerepét. Mind a tanárok, mind a gyerekek létszámának fele az otthon falai között él, dolgozik, szórakozik. Az ébresztő és a lefekvés időpontja egyaránt későbbre tolódik, a gyerekek megnézhetik a későbbi előadásokat a televízióban, moziba, színházba sűrűn járnak. Kemenesi Tivadar igazgató- helyettes elmondta, hogy a gyerekek maguk tartják rendben az intézet negyven- hektáros parkját. A közép- iskolás korosztályúak sokat segítenek a kisebbeknek. A középfokú óvónőképzősök önként vállalták, hogy helyettesítik a szabadságon lévő óvónőket. A lányok részt vesznek a konyhai munkák előkészítésében, a szakácsnők közül is sokan töltik nyári szabadságukat. — Két évtized tapasztalatai megtanítottak bennünket is arra, hogy megtaláljuk a nyári munka és a pihenés, nyaralás helyes arányait — fűzi tovább a szavakat Kemenesi Tivadar. A fóti Papíripari Szövetkezet új segédeszközöket gyártott harmad- és negyedosztályosok számára. A csomagolást a mi növendékeink végzik, büszkék arra, hogy az új tanévben országszerte az ő munkájukat dicsérik majd. a kisiskolások. A gödi szövetkezet és a budapesti konzervgyár évek óta mmitegy ötven diákunkat foglalkoztat nyaranta, a téesz elsősorban a málnatermés egy részének betakarítását bízza rájuk. Elégedettek a gyerekeink munkájával, s a növendékek is szívesen járnak oda. Boglárlellén, a gyermekváros üdülőjében négyszeres váltással százhúsz óvodás nyarait júniusban. Nem bánták meg. az időjárás nekik sokkal inkább kedvezett. mint annak a százhatvan általános iskolásnak, akik a meglehetősen rapszodikus júliusban töltöttek el szintén négy turnusban egy-egv hetet. Augusztus a középiskolás korosztályé, a nyári vakáció utolsó magyarországi gregorián énekeket rögzíti. A gregorián korális vagy gregorián ének egyszólamú zenei kíséret nélküli hagyományos, liturgikus ének.' Nevét Gergely pápától kapta, még az ő idejében kezdték összegyűjteni és leírni ezeket a dallamokat. A XI. századra már egész Európában elterjedt ez a zene, melynek eredete a zsinagógák énekéig, Dávid király zsoltárjaiig nyúlik vissza, régi népzenei hagyományokat őrizve. Mik vogymunk — Hat lemezen jelenteti meg a Hanglemezgyártó Vállalat a magyarországi gregoriánokat. Az első, mely a karácsonyi énekeket tartalmazza évekkel ezelőtt megjelent. Tavaly három lemeznyi anyagot vettünk fel, abból egy már az üzletekben van. Most az utolsó két lemez tartalmát rögzítjük — mondja Czapkó Endre stúdióvezető, felhasználva a rövid szünetet, míg a kórus tagjai elhagyják a templomot. — Stúdióban nem lehetett volna felvenni, hiszen az mesterségesen lesüketített terem, s ezek a kódexekből kimásolt énekek megkövetelik a természetes akusztikát. Az ország valamennyi templomának számbavétele után az ócsai református templomot találtuk kitűnő hangtere miatt a legalkalmasabbnak. — Július 23-a óta mindennap este 9-től éjjel 2-ig dolgozunk itt. A legmegfelelőbb a felvételre az éjszaka, amikor már elül minden zaj és pihenőre térnek a madarak. Igaz így is sokszor meg kelhetében JKISZ- és önkormányzati szerv-vezetőik ugyanitt továbbképző táboron vesznek részt A SZOT ajándékaként nemzetközi gyermekévben jó néhány gyermekvárosi úttörő nyaralhatott Zamárdiban. az elmúlt hónap folyamán. Csillebércen, a nevelőotthoni diákok országos találkozóján ötven fóti diák képviselte az intézetet. — Négy úttörőnk két kísérő pedagógussal hazánk, sőt kontinensünk határain is túljutott — teszi még hozzá az igazgatóhelyettes. — Algériában töltötték két hetet nemzetközi gyermektáborban, lesz mit mesélniük szeptemberben. De nemcsak vendégeskedtek, vendégeket is fogadtak. P. Z. Harkányi Endrére emlékszem a legszívesebben a Drága jótevőnk című tévéjátékból. Mert volt egy egészen kitűnő jelenete: elment a fegy- őr özvegyének lakására, hogy — a furcsa helyzettől sokszorosan indokolt szemérmes tartózkodással, nem kis zavarral — a volt rabok nevében a részvétét nyilvánítsa. Nem egyszer mondják az effajta színészi játékra dicsérőleg, hogy „eszköztelen” ___ noha va lójában arról van szó: egy színész a mestersége egész fegyvertárának birtokában lép elénk. Persze, a színészi pillanatok teljességéhez elengedhetetlen az írói munka hi- bátlansága, a rendező okossága, a partnerek jó munkája; műfajunknál mindehhez az operatőr, a világosító, s jó néhány más társuk fáradsága járul. Vészi Endre írói és Karinthy Márton rendezői teljesítménye ebben a jelenetben tetszett a legharmoniku- sabbnak. A produkció létrehozói különben meglehetősen sok mozzanatot elkapkodtak, megokolás nélkül hagytak. Nem is egyszer emiatt került szembe' megoldhatatlanul nehéz feladattal Pásztor Erzsi és Iglódi István (utóbbinak lett állni a külső zörejek miatt, de mi ehhez már hozzászoktunk. Komoly zenéből egy óra alatt mindössze két percet tudunk rögzíteni, egy lemeznek tehát 25—30 óra a felvételi ideje. A könnyűzenei hanglemezek még ennél is hosszabb ideig készülnek: ezek felvételi ideje — mivel többsávos magnetofonszalagra rögzítjük — 300 óra — említette Czapkó Endre. Közben a monitoron látni: megfelelő helyre kerül a mikrofon. mely elé Szersén Gyula színművész lép. Kigyullad a lámpa, indul a felvétel. Látjátok feleim, szemetekkel, mik vagyunk?... — A Nemzeti Színház művészének szavait visszaverik az ódon falak. A Halotti Beszéd, legrégibb ismert összefüggő szövegű nyelvemlékünk most Benkö Loránd átírásában kerül lemezre. — Meg is zavart egy kicsit — mondja Szersén Gyula a stúdióba visszatérve. — Bár ebben az átírásban sokkal érthetőbb lesz mindenki számára ez a felbecsülhetetlen értékű szöveg. De hiába, nekem még a fülemben van a régi, ahogyan a középiskolában, majd a főiskolán tanultuk: látjátok feleim szümtük- kel mik vogymunk ... A fiúk születése Már elmúlt éjfél, mire a Halotti' Beszédet is szalagra rögzítik. Kezdődhet a vissza- hallgatás! A Schola Hungari- ca együttes két karnagya Szendrei Janka és Dobszay László a stúdióba teszi át székhelyét. A zenei rendezővel együtt az elmúlt órák kemény munkájával szembesülnek. — Valószínűleg jövőre készül el a lemez — magyarázza a stúdióvezető. Most a montí- rozás következik, a munkakópia elkészítése, a lektorálás, lakkvágás, a hangszalagról, amikor a képlékeny lakklemezre gravírozzák be a barázdákat aztán galvanikus eljárással elkészül az apa. Arról pedig az anyák — ezeket azért hívják úgy, mert befelé állnak a barázdáik — amelyekről pedig a fiúk — azok a példányok. amikről a lemezeket préselik majd — születnek meg. — Közben még sok munkára van szükség. Egyebek között a szalagok archiválására, a dokumentáció és természetesen a borító elkészítésére is. Közben a bemutatótanács dönti el. hogy mennyi legyen a lemez indulópéldány száma, csak belföldi, vagy esetleg külföldi forgalmazásra kerül-e, s hogy megjelenik-e kazettán is a hanganyag. Koffán Éva ráadásul alkatától távolinak látszó figurát kellett megelevenítenie). Ritka felszikrázásoknál többet nem igen adhattak az elkezdetlen és alig befejezett történetben. A Rátöti napok című adást is leginkább egy szereplője kedvéért volt érdemes végignézni. Gálvölgyi János ezúttal is találó és szeretettől teljes paródiában mutatta be három közkedvelt kollégáját. Nekik — Márkus Lászlónak, Rajz Jánosnak és Keres Emilnek — közvetett érdemük volt a sikerben ... meg persze Karinthy Frigyesnek. a paródiák „szövegírójának”. A műsor nagyobbik feléből hiányzott a pezsgő szellem; a többi jelenetet legfeljebb felvizezett bornak kortyolgathattuk — s kortyolhatjuk még tovább is. hiszen a fesztivál egyik illetékese azzal biztatott (fenyegetett?), hogy a rátóti humorból még kapunk a telekommunikáció csatornáin. Szazadfordulos Bródy Sándor-történetet vitt a képernyőre a Bíró Zsuzsa—Málnay Levente—Zádori Ferenc író- rendező—operatőr hármas. Nem adták a teljes eredetit, a A BÖRZSÖNY szinte egyetlen településén sem haladhatunk át, hogy valamiképpen ne gondoljunk a történelmi múltra. Évezredekkel ezelőtt nyüzsgő volt az élet itt a hegyek aljába, a völgyekbe, a hegygerincekre települt falvakban. A réz- és a bronzkorban is lakott vidék arculatának formálódásában sajátosan érdekes képet mutat az erődítmények, a várak építészete. A középső bronzkor eltelte után háromszáz éves szünet következett a várépítészetben. Az ezt követő késő bronzkori erődített telepek szinte kivétel nélkül nagy magasságokban épültek. Újabb ezernyolcszáz éves szünet után — lészámítva a rómaiak előrenyomulását jelző erődített hídfőállásokat — a 10. században lendül fel ismét a várépítészet a Börzsönyben, s a 18—17. században enyészik el végképp. A várépítészetnek ma már kevés nyomát látja az érdeklődő, a szakemberek kutatásaiból azonban változatos, gazdag kép bontakozik ki e tájról. Bernecebarátiban például már a régi leírások is őskori magaslati erődített telepet, Árpád-kori sáncvárat és templomerődöt említenek. A múltat' kutatók 1975-ben pró- baásafcásuk során jórészt fény t derítettek az említett emlékek eredetére és korára. Egy méter széles kutatóárkokkal szelték át a környéket, s a legalsó rétegekben őskori, késő lengyeli, illetve hatvani kori edénytöredékeket találtak. Az utóbbi rétegekre épült rá a ma is látható sánc, amely magasságában fellelhető edénymaradványok az Árpád-korból, azaz a 10—11., esetleg a 12. századból ■ származnak. Ennél Színészvér című regényt — Ecsedi Isitván hirtelen jött karrierjének bemutatására fordították a figyelmüket, a regény többi szálából csak a legszükségesebbeket szőtték a cselekménybe. Jól tették, ahogy tették — így alaposabban körüljárhatták tárgyukat. Egyszerűségeszményükkel, mesterségük megbízható tudásával a legtöbb elemében hiteles — helyenként mai rezonanciákat is keltő — képet rajzoltak a nyolc évtizeddel ezelőtti Magyarország egy jellegzetes darabjáról. A jócskán a szerencsétől egyengetett útú zsurnaliszta szerepében Oszter Sándor jobban tetszett, mint eddigi alakításai többségében: elhitette a főhős sorsának majd minden fordulatát. Horváth Sándor nyomdai gépmesteréről szólva a Harkányiról mondottakat kell ismételnünk: valószínűleg mindent tud, amit ebben a szerepkörben színész egyáltalában tudhat — az övé volt a tévéfilm legteljesebb alakítása. Képzeletbeli dobogónkon Bordán Iréné a második fok: érdekesszép arcának alig észrevehető rezdüléseivel, szemének szelíden riadt törtségével rögtön rokonszenvessé tette Sze- rát, a végül is a környezete áldozatává lett nyomdászlányt. Daniss Győző pontosabb meghatározáshoz további kutatásokra és feltárásokra van szükség. A szakemberek megállapították azt is, hogy a sámcrsndszer re- keszes szerkezetű volt, vagyis két falat képeztek ki a sánccal párhuzamosan haladó fatörzsekből. A templomerőd eredete is kiderült a kutatásokból. Okleveles adat nem maradt fenn, de a leletek szerint a templom középkori, s minden bizonyai kerítésének későbbi erődítéséről van szó. ÉRDEKES TÉVEDÉSRE ad lehetőséget az öregdamásdi patak fölött magasodó Zuvár is. A vár mostani neve feltűnésének ideje ismeretlen. A középkorban azonban damásdi várként említik. Ennek oka: Damásd falu eredetileg a Zuvár hegy déli lejtőjéhez közel feküdt. A mai Ipolydamásd területén a későbbi megjelöléseken és térképeken azonban sem Zuvár, sem Damásd nera szerepel. Az itt megtalált leletanyag azonban egyértelműen bizonyítja: Zuvár azonos a középkori damásdi várral, amely legkésőbb a törökkor idején elpusztult. Az Ipoly partja felett azonban új vár épült 1581-ben Damásd néven, melynek elnevezését minden bizonnyal átvette a legközelebbi település. Ez utóbbi várnál egyébként 1961-ban magánásatás kezdődött, melyet később Parádi Nándor ellenőrzött. Számos szép és értékes lelet került itt elő. Az ásatások azonban abbamaradtak, a már feltárt részeket ismét belepte a törmelék. FOLYTATHATNÁNK tovább a sort a börzsönyi várak, erődítmények ismertetésével. Mindez azonban fellelhető No- váki Gyula, Sándorfi György és Miklós Zsuzsa tanulmányában, amelyet a Börzsöny hegység őskori és középkori várai címmel jelentetett meg a közelmúltban az Akadémiai Kiadó. Az alapos és hosszas munkát ismertető tanulmány 11 őskori és 14 középlcori várat ir le, s közben kibontja e sajátos építészeti ág összefüggéseit, társadalmi rendeltetését. A múltat, a maitól olyannyira más életformát tükröző emlékeket kedvelőknek is lebilincselő olvasmányt nyújt e tudományos alapossággal megírt munka, melyet így összegeznek — a többi között — a szerzők: Várfejlődési vázlatunkat a Börzsöny hegységben elért eredményeinkre alapoztuk, és az általánosítható eredményeinket is erre a területre tartjuk érvényesnek. Valószínű azonban, hogy más földrajzi egységek alapos vizsgálata hasonló eredményeket hozna. ben pusztult cl. Ipolydamásd Zuvárának maradványai, amely legkésőbb a török időkNyár a Fóti Gyermekvárosban Két hét Algériában Ipolydamásd—Damásd várának és a környékének ábrázolása. E részlet a Max Emanual 1685-ös metszetéből származik TV-FIGYELŐ
