Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-29 / 201. szám

Vita az árakról Nem gesz kiállítás A Kertbarátok klubja, kö­zel egyhónapos nyári szünet után, hétfőn este összejöve­telt tartott. Ezen a szeptem­berre tervezett gyümölcs- és zöldségkiállítás lehetőségeit vitatták meg! Csikai Pál elnök bejelentet­te, hogy a tagok közül sokan a kiállítás elhalasztását javasol­ták.' Mint mondották, a zöld­ségfélékből lehetne szép ki­állítást rendezni, de a szőlő- és gyümölcsféleségekből kép­telenek megfelelő minőségű anyagot összehozni. A cseme­geszőlőkben az idén olyan nagy a darazsak által okozott kár, hogy alig lehet ép fürtöt találni. A rendkívül száraz nyár annyira kedvezett a mo­lyok elszaporodásának, hogy az almát és a körtét kevesen tudták tökéletesen megvédeni a kártételektől. A hozzászólók, Kustár Ba­lázs, dr. Szarvas László, Rovó István és többen, a helyzetet mérlegelve a kiállítás jövő őszre való ■ elhalasztása meh lett foglaltak állást. Hozzászó­lásában Kustár Balázs az idén árusított növényvédő szerekre is panaszkodott, melyek az elő­írt dózisokkal használva, nem fejtették ki a kívánt védőha­tást. Azután az idei gyümölcs- és zöldségárak kerültek szóba. A gyümölcsárak még tűrhetően alakultak, de például a zöld­paprika felvásárlási ára nem fedezi a termelési költséget. A szőlőárak megállapítása körül sincs minden rendben — mondták. Mint Csikai Pál el­nök megállapította, a keres­kedelem egyenesen szembe­szállt a tudományos megálla­pításokkal és a gyakorlati helyzettel, amikor tulajdon­képpen csak a Pannónia kin­cse és a Kardinál szőlőket te­kinti csemegeszőlőnek, és csak a saszlának állapított meg kis­sé magasabb árat. A régi és újabb kitűnő csemegeszőlőfaj­ták ilyen lebecsülésén—változ­tatni kell. A továbbiakban a követke­ző növényvédelmi tennivaló­kat és a szüreti előkészülete­ket beszélték meg a klub tag­jai. K. L. Jogi tanácsadás Augusztus 29-én, szerdán délután 4 órakor ingyenes jo­gi tanácsadás lesz a Hazafias Népfront városi irodájában a Dalmady Győző utca 5. szám alatt. Moziműsor Vérdíj Kovpak fejére. Színes szovjet film. Előadás kezdete: 4 óra. A vasprefektus. Színes olasz film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezdete:' 6 és 8 óra. NAGYKŐRÖSI , eJÜLb líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 29., SZERDA Egy felhívás története A jól végzett munka örömével A paradicsomillat elől nem lehet elbújni. Már a Kossuth utca és a Pótharaszti út kereszteződésénél érződik valamiféle „■piros” szag, ha a konzervgyár felől lengedezik a szellő. Ez aztán a József Attila utcában megerősödik. Már nemcsak színe van, hanem szinte formája is. Az arrafelé ballagót mint­ha paradicsompürével töltött konzervdobozok lengenék kö­rül ... Paradicsomlé kerül az asztalra bent az irodában is. A finoman sós és üdítő ital, melyből, sajnos, ez idő szerint egyet­len cseppet sem kapni a nagykőrösi boltokban. Olykor nyír­egyházit, kecskemétit, budapestit igen. Nagykőrösit már hó­napok óta sosem. Türelem, mondják a jól értesültek. Jön az új, a fino­mabb ... A gyárudvar csendes. Való­ban csak az 1 illatok árulkod­nak arról, hogy a falak mögött serény munka folyik. Hogy mi, azt legföljebb ' az elektromos targoncák, teherautók rako­mányából sejtheti az idegen. Háromezer ember teszi a dolgát. Mégis arról beszélge­tünk gyakran, hogy mit kelle­ne még tenni. A Nagykőrösi Konzervgyár 1979 első félévi tervét teljesí­tette. A gondok, persze, már korábban megmutatkoztak, és sokan nekifogtak a számolás­nak. Júliusban aztán bebizo­nyosodott, hogy az aggódók nem tévedtek. A zöldborsóter­mésből a vártnak csak 45 szá­zaléka érkezett az üzembe. A júliusi terv 130 millió forint­tal több, mint amennyit tel­jesíteni lehet. ★ Ekkor biztató körülmény, hogy a termelékenység 10,7 százalékkal növekedett a ta­valyihoz képest, és ennek ered­ményeként a termelés is 5,5 százalékkal több lett az előző év első hat hónapjában meg- termeltnél. A nehézségekről azonban még sincs értelme hallgatni. Július derekán ösz- szegyülekeznek a szocialista brigádvezetők. „Itt az ideje, hogy közösen gondolkodjunk” Görbe Ferenc igazgató és An­tal László igazgatóhelyettes a vállalati pártbizottság nevében megfogalmazza a gondokat. Bizonyítékként számokat so­rolnak fel. A. brigádvezetők elmondják véleményüket s. azt is, hogy szerintük mit kell tenni. Közben ülésezik a vállalati pártbizo'ttság is. A vita témá­ja: mit tettünk az első félév­ben, s 'mit tehetünk a máso­dikban? • Július 24-én már elkészült a szocialista brigádok felajánlá­sa, a brigádértekezleten el­hangzott vélemények értékelő összesítése. A keltezés nélküli iratot a megbízottak és a tervedet szö­vők írják alá. Dancsa Mihály- né, a Béke, Tóth Ferenc, a Kandó Kálmán és Végh ■ Já­nosáé, a Petőfi szocialista bri­gád vezetője. Természetesen ott a kézje­gye az iraton Görbe Ferenc­nek, Antal Lászlónak és Friss Antalnénak is. A gazdasági vezetés, a pártbizottság és a szakszervezeti bizottság egyet­ért a javaslatokkal. Augusztus 5-én az országos lapok is közük a konzervgyá­riak elképzeléseit. A konzerv­gyártó szalagok mellett dolgo­zók az országban elsőként fo­galmazzák meg, hogy gondjai­kon miként segíthetnének. Lelkesíti őket, hogy felajánlá­saikat az MSZMP XII. kong­resszusa és hazánk felszabadu­lása 35. évfordulójára tehetik meg. ★ — Nos, ez a felajánlásaink története jelen időben — mond­ja Gimes Tibor, az üzemi pártbizottság titkára. — Hogy' mi történt azóta? A szocialis­ta brigádok sorban csatlakoz­tak ahhoz a felhíváshoz, me­lye^ közösen határoztak el, de megbízottaik fogalmaztak meg. Kedden a termelési felelősök tanácskoztak arról, hogy a csatlakozással kapcsolatban tett vállalások az üzemekben és a vállalaton belül összhang­ban legyenek. Nem gondolom, hogy ez az egyeztetés sok fej­törést okozna. A párt-, a szak- szervezeti és a gazdasági ve­zetőik valamennyi üzemben igen jő egyetértésben dolgoz­nak. Ennek eredménye, hogy mindenki tudta, mit vállalhat. A pártvezetésnek az a célja, hogy a vállalások, ebben az esetben a pótvállalások vilá- gosap megfogalmazottak, mér­Számológépek exportra hetőek legyenek. Egyébként gazdaságpolitikai cselekvési programunkban felhívtuk a szakszervezeti szervek figyel­mét, hogy különös gonddal foglalkozzanak a munkaver­seny -mo zgal omma 1. Ennek a feladatnak a mostani fel­adatok megoldása idején is va­lamennyi aktivista eleget tett. — Valóban sok gondot for­dított a szakszervezeti bízott-* ság s az egész szervezet arra, hogy már az év elején konk­rét vállalásokat tegyenek a szocialista brigádok — mondja Tarjányi Aladár szb-titkárhe- lyettes. ★ A paradicsomillat még so­káig elkíséri, a látogatót. Zse­bében feljegyzések a brigád­vállalásokról, a három brigád felhívásáról. Lehetséges-e va­lamennyi pontját teljesíteni? A konzervgyáriak bizonyosan tudják, hogy mit vállaltak, hi­szen tonnákban, munkanapok­ban, gépekben gondolkoztak. S mit kell még tenni abban a konzervgyárban, melyben a termékek 60 százaléka export­ra készül? Egyebek között nö­velni kell a gazdaságosan elő­állítható termékek részará­nyát. Ennek a vásárlók is örülnek. Ezért készül majd több kis kiszerelésű csemege- uborka, több vegyes savanyú­ság s természetesen paradi­csomsűrítmény is. Hogyan? A gépek teljes kihasználásával. Tehát három műszakban. Szombaton és vasárnap is. Ezt is kell , vállalni, mond­ták a felhívás megfogalmazói. S vállalták. A népgazdaság érdekében, az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának tiszteletére. A konzervgyáriak a jól végzett munka örömével szeretnek ün­nepelni. Farkas Péter Az Irodagéplechnika Vállalat helyi üzemében, olasz meg­rendelésre, az Olivetti cég által készített alkatrészekből, Divi- summa típusú, négyművcletes számológépeket készítenek. Ké­pünkön: Czakó László művezető ellenőrzi a szalag mellett dol­gozó Angyal Lászlóné és Firág Borbála munkáját. Varga Irén felvétele Ha ismernék városunkat Dej, Nagykőrös híres vá- ros... — így kezdő­dik az Arany János által is idézett régi népdal. Híres volt ez a város mindenkoron valamiről: gazdaságáról, uborkájáról, költőiről... Ma is sokan beszélnek konzerveiről és egyre inkább az Arany Já­nosról elnevezett múzeum­ról, amelynek hírét orszá­gos lapok és a látottakról elragadtatva beszámoló or­szágjárók viszik szerte ha­zánkban és külföldön is. Augusztus 22-én tör­tént ... A múzeum az ünnepek miatt ezen a napon és az előzőn is éárva volt, de mindkét napon érkeztek a látogatók. A múzeum dol­gozói a messziről jött ven­dégeket nem Eresztették el dolgavégezetlen, s a szün­nap ellenére megmutatták nekik a kiállításokat. Az említett szerda a pé­csiek napja volt. Egymás­után három család is érke-i zeit. Mint mondták, otthon1 hallották, hogy itt okvetle­nül meg kell állni, mert ez az ország'• egyik legszebb múzeuma. A messziről jöttek egyi­ke, egy állatorvos, mesélte, hogy Cegléd felől érkezve a benzinkútnál érdeklőd­nek: merre találják a mú­zeumot? Ott megmondták nekik, de azt a tanácsot adták, hogy ne oda, hanem inkább a gimnáziumba menjenek. Ott nézhetik ugyanis meg az Arany Já­nosról szóló kiállítást. A látogatók azonban már Pé­csett hallották, hogy a gimnáziumi kiállítás anya­gát már régen beolvasztot­ták a múzeum új állandó kiállításába és ezért oda mentek. Lám, Pécsett már tudták azt, amit á nagykőrösi ben­zinkútnál — ahol annyi idegen kér útbaigazítást — . még nem! Hova lett a körösiek hí­res büszkesége városukra? Pedig ez a büszkeség annyira közmondásos volt, hogy Hunyadi Sándor egyik darabjában a Pestre került kis szolgáló, amikor a gazdasszonya ő-ző beszé­dét kecskemétinek mondta, így fortyant fel: Ne sérte­gessen engem a nagysága! Nem vagyok én kecskeméti, én körösi vagyok! Ibi őst is van sok olyan eredménye ennek a városnak, amelyre büsz­kék lehetnek lakói. Csak hát ismerni kellene ezeket — legalább annyira, mint a pécsiek. Vagy talán egy kicsit jobban? F. I. KÉZILABDA Döntetlent érdemeltek volna BHG SE—Nagykőrösi Kini­zsi 22-19 (1I-1I). Nk.: Kismaréi — Várkonyi, Bertalan (4), Fülep (2), Pod- horszki, D, Kovács (3), Farsang SOK SZURKOLÓ, ha meg­váltotta jegyét a lelátóra, úgy véli, mindenre jogot szerzett. Például arra, hogy tetszése szerint szidalmazza a bírót, az ellenfelét, vagy akár a saját „aranylábú” gyerekeit. Jól tudja, hogy ezzel — há eljut­na is hangja a pályára — vajmi keveset változtatna a mérkőzés menetén, s ha csak le nem hajít egy palackot, senki sem figyel rá. Mi juttatta ezt az eszem­be? Nemrégen egy nagy mun­kásnegyed országgyűlési kép- vlsaloj-. A beszélgettem. Szo­morkás mosollyal mondta el: me-mróbálta felmérni a kör­nyék közellátási helyzetét a panaszkönyvi bejegyzések alapján, ezért egy sor árudát és szolgáltató üzemet járt vé­gig. Ám az újabban finoman vásárlók könyvévé átkeresz­telt füzetecske a • legtöbb he- lye'íi úgy fehérlett, ahogyan a nyomdából kikerült. Ugyan­akkor a boltajtók előtti avagy a sarki trécselésekre odafülel­ve epés megjegyzések özönét hallotta az áruválasztékra, az eladók modorára stb. Vajon miért nincs ennek semmi nyoma a füzet lap­jain? — töprengett. Igaz, hogy helyenként kelletlenül adiák oda. esetleg hét lakat alatt őrzik — de hát ennyire sze­mérmesek lennénk mi, vá­Fütty a karzatról sárlók? Hogy nem élünk a minden pénztár fölött olvas­ható ajánlással, államoolgári jogunkkal, és kifogásainknak csak az üzlet elhagyása után, egymás között merünk han­got adni? Nem hasonló-e ez ahhoz az esethez, amikor a néző fele­lőtlenül bekiabál a pályára, avagy a színházi karzatról éles, de kurta füttyszó jelzi, hogy valakinek nem tetszik a produkció, utána pedig meg­lapul az illető? Ismerősek az unalomba fúló, se hideg, se meleg ter­melési tanácskozások. Pedig egymással szemben ülnek a vezetők és beosztottjaik, a munkásoknak tehát módjuk lenne rá, hogy — ha szüksé­ges —, amúgy alaposán el­mondják a véleményüket akár a vezérigazgatónak is, hiszen a beszámoló egy csomó kér­dést nyitva hagyott, szinte provokálva a vitat. Aztáfi kezdődik a nógatás: „Szóljunk hozzá, szaktársak, biztosan sok a mondanivaló­juk!...” De csak néhány kéz emelkedik szolgálatkészen a magasba, s a hozzászó­lók hosszadalmasan cir- kalmazva méltatják* az előadó — a főnök — felkészültségét, vezetői képes­ségeit. Utána néma csend, a résztvevők egyre szaporábban pislognak órájukra. Az értekezlet befejeződött, ám nem végérvényesen. Csak­hamar dugig megtelik a sar­ki kocsma, alig győzi kihor­dani a söröket. És özönlenek a panaszok, a bíráló meg­jegyzések a felelőtlen, hozzá nem értő munkaszervezésre, a csapnivaló munkahelyi körül­ményekre, egyes felettesek basáskodására. Vagyis: fel­színre kerül az, aminek fél órával korábban, az arra hi­vatott, demokratikus fórumon kellett volna hangot kapnia. A legszomorúbb azonban az, ha egy választott társa­dalmi — például tanácsi — testület ülése zajlik le- túlon­túl simán, minden érdemle­ges eszmecsere nélkül. Ott jobban, mint bárhol másutt, lehetőség kínálkozik a bele­szólásra, az előterjesztés elemző bírálatára, a helyes döntés kialakítására, hiszen a munkaköri függőség, az alá- fölé rendeltség gyanúi ána.t még az árnyéka sem vetődhet ’fel! És mégis... Érdemes oly­kor odafigyelni az ülés után kifelé tolongok beszélgetésére. Mennyi aktivitás, mennyi ön­álló vélemény azok részéről, akik odabenn következetesen hallgattak! Szinte mindenki tudna valamilyen más, jobb megoldást annál, amit az imént rutinszerűen, kézfeltar­tással ő maga emelt határo­zati erőre. Márpedig ha vala­ki nem, úgy a választott tes­tületek tagjai engedhetik meg maguknak a legkevésbé a pá­lyaszéli kibic szerepét... Vajon mi indokolja ezt . a hajlamosságot a kívülmara- dásra, a húzódozásra attól, hogy adott lehetőségeinkkel élve, felelősséggel szóljunk bele mindnyájunk ügyének alakulásába? MESSZIRE NYŰLNA a kér­dés megválaszolása, az okok kutatása. Hivatkozhatnánk akár a régi szemináriumokon hallott, mindazonáltal válto­zatlanul érvényes igazságra is, miszerint nem elegendő a szabadság, meg kell tanulni élni is vele ... Egy azonban bizonyos. Mind tarthatatla­nabb, hogy sok tekintetben mintegy a sportpályán hisz- szük magunkat, vagyis játé­kosokra és szurkolókra ősz­iünk: az egyik hajt, a másik pedig a lelátóról biztatja avagy csepüli. Sz. L. (6); csere: Szabó — Varsányi (4), Vilcsák, Nagy J. A férfi kézilabda NB II-ben a fővárosban szerepeltek a kö­rösiek vasárnap. A Beloian- nisz-tpályán tavaszi harmadik helyezett ellenfelükkel végig jó, színvonalas mérkőzést vív­tak. A Kinizsi az elején meg1 lepte a vendéglátókat, és az első játékrészben sokáig ve­zetett. Közvetlenül a szünet után a BHG kihasználta a Ki­nizsi által kihagyott lehetősé­geit. Az ellenfél ezután tar­totta előnyét, a mieink pedig többször hibáztak biztos hely­zetben. A körösi csapat a já­ték képe alapján nem érde­melt vereséget, kis szerencsé­vel döntetlen is lehetett vol­na. A Nagykőrösi Toldi DSK volí kézilabdásai, Hegedűs Ká­roly testnevelő tanár tanítvá­nyai közül négy leány az NB IT-es kecskeméti BÁCSÉP csa­patában játszik. Ácsbog Mária a legjobb magyar női kézilab­dacsapat, a fővárosi Vasas SC cserekapusa máris. Két fiú is az élvonalban: Kiss Miklós a Vasas SC, Bánrévi pedig az Üjpesti Dózsa csapatában sze­repel. DUNAI KAJAKTÜRÄN A Dunán rendezett ötnapos ifjúsági kajakos vízitúrán Pest megye 22 fiatalja, közöttük két körösi — Juhász László és Dienes József — vett részt a megyében újszerű sportren­dezvényen. Érdeklődésünkre Juhász László elmondta, hogy a Csepel SC csónakházától ösz- szesen három nagyméretű ka­jakkal indultak. A csepeli Du- na-ágon a víz folyásával egy irányban haladtak, majd. a Csepel-sziget megkerülésével a ráckevei Duna-ágon mentek vissza az eredeti csónakházig. Lefelé még könnyen lehetett evezni, de a víz folyásával szemben és a zsilip környéki állóvizes résznél az igen erős szembeszél alaposan próbára tette őket. Sátrakban és háló­zsákokban a folyóparton ütöt­tek esténként szálláshelyet. Jártak Makád községben, és Ráckevét is megnézték, össze­sen 123 kilométeres, élmények, ben gazdag kajaktúrát tettek meg. Jövőre is lesz ilyen ren­dezvény Győr—Budapest és vissza útvonalon, amelyre többen" mennek városunkból. VOLÄNOS GYALOGTÚRA A 21-es Volán helyi üzem­egységének 23 dolgozója há­romnapos, jól sikerült, mint­egy 53 kilométeres gyalogos csillagtúrán vett részt. Az első napon Diósjenőről Királyhá­zát keresték fel (ott volt a tá­borhely), másnap Nagymánya és Csóványos, a befejező na­pon Verőcemaros volt az úti­cél. Az üzemi KISZ szervezé­sében idősebbek és nődolgoeók is részt vettek a túrán. S. Z. Mai sportműsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16 óra: Nagykőrösi Kinizsi—Honvéd Bem SE (Cegléd, NB II.), ba­rátságos mérkőzés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom