Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-30 / 202. szám
Ujjak IVem tanyakérdés ez, bár "L 1 látszatra az, mert valami itt mutatkozik meg a legélesebben. A puszta tény: a nagykőrösi tanyavilágból a városba beköltözők vagy vesznek vagy építenek családi házat, s abban folytatják mindennapi életüket. Mutatóba is alig akad közöttük olyan, aki a tanya tág határát az emeletes lakóépület szűk világával cserélte volna fel; távoli világok ezek, egyetlen ugrással aligha lehetséges az egyiktől a másikig rugaszkodni; pihenők kellenek. S egy másik. - nem kevésbé érdekes, lényeges tapasztalat: az új lakónegyedekben élők közül leginkább azok elégedettek körülményeikkel, akik városi egy szoba, konyhából költöztek a tágasabb, komfortos lakótelepi lakásba. S a legkevésbé megbékéltek helyzetükkel azok, akik a városban levő családi házat hagyták ott — főként, ha kényszerűségből, szanálás miatt —, s lettek lakótelepiek. Bevezetőként azt írtuk, nem 'tanyakérdés ez. Most megtoldjuk. Nem tanyakérdés, s nem a lakótelepek jelenéről, holnapjáról folytatott vita újabb adaléka, sokkal inkább | adalék, figyelmeztető jel az ! emberi alkalmazkodóképesség korlátáira, fokozatos , fejlődésének jelentőségére. : Ha igaz, márpedig az, hogy az ember bármelyik j ujját harapja meg, mind- i egyik egyformán fáj. akkor azt is indokolt kérdésnek kell tartanunk előbbiek olvastán, mi ezek szerint a megoldás? Ne legyenek lakótelepek, hanem ' családi házak épüljenek ki- -zárólag? Csakis városi em- I bért gyötörne a választás • gondja, vagy éppen arról van szó, a községekben is egyre nagyobb azok száma, akik dönteni kényszerülnek, kitartsanak-e a csalá- 1 di ház mellett, vagy megpróbálják az újat, az emeletest, a több lakóházból álló tömbéletet, ahogy ezt az egyik helyen jelölték. Tömbélet? No igen. hiszen a városokat kivéve, a községekben — mint például Abonyban, Monoron, Da- bas új településközpontjában — a hivatalos szak- | nyelv szerinti több szinten lakóépületek úgy búinak egymáshoz, mint anyjukat vesztett csibék. Kevesen vannak, ösztönösen érzik, bánatban, örömben egyformán osztoznak. /'"oromba szakszerűtlen- ség lenne elfeledkezni egy utalásnyi, de fontos tényről. Arról, hogy hazánk települései földszintesek maradtak, azaz városon és falun egyaránt a családi ház jellegű építkezés volt a domináns. Amíg a legtöbb európai országban fölfelé, addig nálunk oldalra híztak, terjeszkedtek a települések. Ennek megvannak a maga történelmi, gazdasági okai, magyarázatai — s nem feladatunk most ezek részletezése —, ám a tény így is tény marad: valójában néhány nagyvárost leszámítva, a tömeges — házgyári — lakásépítés hozta magával azt a. választást, amit a családi ház kényelme, hátránya. s a lakótelepi lakás kényelme, hátránya melletti. elleni döntés 'testesít meg. V V - ,_____________ Mint említettük, nagykőrösi tapasztalatok alapján némi kép alkotható arról, kik miként határoznak, s azt, hogy a körösi minta nagyjából egyezik az országban kialakulttal, településszociológiái vizsgálatok friss eredményei bizonyítják. Ezek szerint nem véletlen vonásra, hanem tipikus magatartásmódra bukkantunk, holott látszatra mindössze annyi történik, hogy a tanyáról beköltöző családi házat vásárol, s a városi szoba-konyhából távozó örül a legjobban az új otthonnak. Az egyéni döntésnek vélhető lépés mögött azonban — s itt bukkannak elő a társadalmi ujjak, melyek mindig fájnak a harapások következtében — közös gondok, teendők hatalmas serege húzódik meg. Hiszen — példát említve — a nagyközségi tanácsnak Monoron azokkal a lakótelepiekkel van a legtöbb baja. azokkal szemben kell szabálysértési eljárások sorozatát lefolytatni, akik túl nagyot léptek egyszerre, a döngölt padlóról a csempés fürdőszobáig röppentek, s gyakran úgy, hogy az emberi együttélésnek — a lakások egységbe foglalását megvalósító lakóházban, az ilyen lakóházak együttesét alkotó lakótelepen kívánatos együttélésnek — a minimumát sem tudják, ismerik. tartják be. 17 nnyi is elengendő ok lenne a töprengésre, ám indok van seregestől, hiszen — a megye valamennyi városában egyező tapasztalat — rendkívül gyorsan romlik az új lakóházak állaga a lakók rombolásai, a rendeltetéssel nem összeférő használati viszonyok következtében, s ez már pénz, nagy pénz a közös pénztárból. Ahogy onnét megy a pusztasággá tett parkok, játszóterek felújítására is a lakótelepeken, s ami igazán meghökkentő: ezeken a helyeken a rendőrségnek kétszer annyi a dolga, mint a város hagyományos területrészein. A legtöbbször garázdaság, közbotrányokozás miatt kell a rend őreinek föllépniük, azaz tipikusan olyan ügyekben, amikor egy család kerül szembe sok más családdal, s gyakran ugyanaz az egy család ...! Aligha tévedünk, ha úgy gondoljuk: nem az fejezi ki a szocialista humanitást, a megértést, amikor a viskóból a távfűtéses, hidegmeleg vizes lakásba egyik óráról a másikra kerülnek át a lakók. Néhány 'településen már próbálkoznak a fokozatossággal, abból a fölismerésből — és keserves gyakorlati tapasztalatokból — kiindulva, hogy a környezet látványos változtatása sok esetben magatartászavarokat okoz. A tanyáról a városba költöző ösztönösen választja a következő lépcsőt, a komfortosabb, tágasabb családi házat. Amit ösztönösen megtesznek a tanyákról beköltözők, azt érdemes fontolóra venni az általános lakásgazdálkodásban és -elosztásban is. A lépcsőfokok ugyanis a magán- és a közérdek jobb érvényesítéséhez teremthetnek a mainál járhatóbb utat. Mészáros Ottó Háromezer méteren a fúró XXIII. ÉVFOLYAM. 202. SZÁM Ara 1,20 forint 1919. AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK Az év végéig: 25,5 millió tonna szén Ha nem is nagy arányban, de 50 000 tonnával túlteljesítették a felemelt évi termelési előirányzatuk esedékes részét a hazai szénbányászok. Az eredeti tervet 280 ezer tonnával felemelték, s így az év végéig 25,5 millió tonnát küldenek felszínre. A Kőolaj- é3 Földgázbányászati Vállalat Magyarszentmik- lós határában mélysziníű kutatófúrást végez. A Fekete Arany szocialista brigád már kétezer kilencszáz méter mélyre hatolt le. A brigád tagjai az MSZMP XII. kongresszusának, illetve hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy az év végéig elérik a négyezerötszáz métert. Budaörsön, Százhalombattán, Vácott és Érden Új óvodák és bölcsődék Alapos mérlegelés eredményeképpen már valamennyi településen megszületett a döntés, ki lesz a gyerekek közül bölesődiés vagy óvodás az idén. Néhány szülő, aki elutasító választ kapott, ám a lehetőséggel élve megfellebbezte azt, még reménykedhet. Sokan azonban — különösen, akiknek óvodáskorú gyermekük van — törhetik a fejüket, hol helyezik el óvodába fel nem vett csemetéjüket. Annáik ellenére, hogy megyénkben évről évre egyre több bölcsőde és óvoda épül — különösen az agglomerációs településeken — még mindig igen sok szülőnek kell nemet mondaniuk az illetékeseknek. A gondokon enyhítendő, szeptemberben és az év végéig folyamatosan még több óvodát, bölcsődét adnak át. Budaörsön például 140 gyereket kellett elutasítani, de ez nem jelenti azt, hogy ezek a kisfiúk és kislányok csak a jövő év szeptemberében lépheti át az óvoda küszöbét. A Farkasréti úton ugyanis már javában épül az a Forfa-óvo- da, melyben elkészülte után száz gyerek lel majd második otthonra. Az építkezés október végén fejeződik be, dk még mindig nem veszi le á község vezetőinek válláról a gondot. A Budaörsön átadásra kerülő új lakótelep várhatóan jócskán megnöveli majd az óvodáskorú gyerekek számát. Százhalombattán a vártnál több, mintegy 150 szülőnek kellett elutasítani a kérelmét. A jelenlegi helyzetben' optimális megoldásnak ígérkezik, hogy épületátalakítással teremtenek újabb helyeket az óvodásoknak. A Dunamenti Hőerőmű Vállalat építése után megürült, elárvult és használhatatlan munkásszállókból óvodát és bölcsődét alakítanak ki. Jelentős társadalmi munka eredményeként — a tervezett november 7-i átadás után — ötven bölcső dós és ugyanennyi óvodáskorú gyermek kaphat itt elhelyezést. A közös gondolkodás eredménye az a váci új bölcsőde is, melybe szeptembertől 75 váci kisgyermek járhat majd. A városi tanács még régebben megvásárolta a Tejipari Vállalattól azt a házat — grafikai műhely céljára —, melyben most az óvoda kap otthont A helyi vezetők abban reménykednek, hogy ez év végéig sikerül a Sirály utcai óvodát is 50 hellyel bővíteni. Erden a napokban születik meg a döntés arról, mikor kerül átadásra a László téri — egyébként 5/A számmal jelölt óvoda. Szintén bővítéssel segítettek a gondokon, így az átadást követően nem ötven, hanem száz gyerek tartózkodhat majd itt napközben. A fiatal városnak egyébként összesen tíz óvodája van, természetesen ennél többre lenne szükség. Ha teljesen nem is, de jelentősen segít majd a helyzeten a negyedik kerületben felépülő új Forfa-óvoda. A tervek szerint még ebben az évben, egyebek között Cegléden és Dunakeszin tovább növekedik a bölcsődei, Maglódon, Ráckevén, Cegléden és Pomázon pedig az óvodai helyek száma. K. fi. Gabdko vo—Nagymaros Késiül a kísérleti gátszakasz Szigetköz északi félében, Rajka határában megkezdték a Gabcikovo—Nagymarosi Dunai Erőmű és Vízlépcsőrendszerhez tartozó tározó gátjának építését. Az idén 300 méteres szakasz készül el. Ez a rész egyúttal kísérleti célokat is szolgál. Itt tanulmányozzák a gát alatti átszivár- ! sásokat, s más olyan jelensé- ' geket, amelyek a további j munkák szempontjából fontosak. A kísérleti gátszakaszba 60 ezer köbméter kavicsot és tízezer köbméter agyagot építenek be. A gát 7 méter magas lesz és fenékszélessége eléri a 30 métert. A kísérletekhez kialakítanak egy U alakú víztároló medencét is, amelyet a Mosoni-Dunából töltenek fel. A nagy teljesítményű, gépekkel felszerelt munkabrigádok naponta 18 órát dolgoznak, kétszer, 9 órás műszakban. Éjszaka aggregátorok segítségével világítják ki a munkaterületet. A nagy építkezésnek a magyar és a csehszlovák oldalon is még csak a kezdeténél tartanak. A magyar oldalon eddig több mint százmillió forint értékű kivitelezési munkát végeztek el. A munka évről évre nagyobb ütemben folytatódik. A csúcsidőben ezrek dolgoznak majd a nagyarányú vállalkozáson. Az építkezés méreteire jellemző, hogy csupán a tározó tó jobb parti gátjának kiépítése során 6 millió köbméter földet kell megmozgatni. Hiányt pótolnak A tsz-ek nem ismernek elfekvő készleteket A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek kiegészítő tevékenysége, ezen belül az ipari munka — amely a szocialista gazdálkodó szervezetekkel, ipari üzemekkel, szolgáltató szervezetekkel kötött, általában több éves szerződéseken alapul —, mint teljesebbé teszi az ipari termelés, szolgáltatás folyamatát is. , A tsz-ek kis eszközigényű gazdaságos helyi fejlesztésekkel, többnyire már meglevő épületek átalakításával, kivétel nélkül olyan termékeket gyártanak, amelyek hiányt pótolnak, illetve amelyek kis sorozatú gyártása a nagyiparnak nem gazdaságos. A termelő- szövetkezetek nem gyártanak elfekvő készletet, áruik igen kelendők. Az sem mellékes, hogy az üzemi nyereségből a termelőszövetkezetek meggyorsítják a termelési szerkezet átalakítását, fejlesztik az állattenyésztési ágazatot, vagy mint az idén, pótolják a rossz időjárás okozta terméskiesésből származó árbevételi hiányokat. így például a csepeli Duna Tsz-t a főváros egyik nagy zöldségeskertjének ismerik, de mind több helyen hagyják ott névjegyüket a tsz ipari részlegeinek szakemberei, akik a fővárosiban többfelé iskolákat, üzleteket építettek és gyakran vállalnak technológiai szerelést a különböző gyárakban. A legjobban foglalkoztatott ipari részlegük a csomagolóüzem, ahol százan dolgoznak, s például a Ganz Villamossági Műveknek, a Budapesti Szellőzőműveknek, a Medicornak és az Egyesült Izzónak az exporttermékeit csomagolják, Iád ázzak évente mintegy 60 millió forint értékben. A gyáli Szabadság Tsz m Debreceni Mezőgazdasági Gépgyárral kooperált többek között, a nagykovácsi Rozmaring a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának és a BHG-nak gyárt műszereket, illetve műanyag öntvényeket A Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Tsz a Csepel Vas- és Fémművekkel kötött szerződés 6,2 millió értékű kerék pár nyereg -s zere- lésre és ipari vasalóállványok készítésére. A sort még hosszan folytathatnánk Pest megye mezőgazdasági üzemeinek ipari és szolgáltató tevékenységéről. Egy biztos — ez nemcsak a gazdaságnak hoz többletnyereséget, hanem fontos népgazdasági igényeket elégít ki. KÖZÉLET PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével tegnap szakszervezeti küldöttség utazott Romániába, a Román Szakszervezetek Általános Szövetsége meghívására. A küldöttség elutazásánál a Keleti pályaudvaron jelen . volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. George Mhina, a Tanzániai Egyesült Köztársaság tájékoztatásügyi államtitkára Várko- nyi Péternek, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. Hantos János főtitkár vezetésével magyar vöröskeresztes küldöttség utazott Drezdába, a szocialista országok vöröskeresztes szervezetei vezetőinek tanácskozására. A találkozó résztvevői megvitatják a nemzetközi mozgalom időszerű kérdéseit és véleménycserét folytatnak a saját országukban végzett tevékenységRekordét Égér a szőlő Gáspár Sándor Romániába utazott Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát szerdán Várnában fogadta Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt első titkára, az Államtanács elnöke. A baráti légkörben lezajlott találkozón jelen volt Georgi Petkov, a Bolgár Hazafias Front Országos Tanácsának titkára. A szüretre készülődnek a szentmártonkátai Kossuth Tsz- ben is. Az utolsó metszésnél és kötözésnél tartanak a magas művelésű szőlőben. Idén a 45 hektáron rekordtermésre számítanak. _ Bozsán Péter felvétele Szakali József, a Központi Bizottság tagjának vezetésével szerdán hazaérkezett az MSZMP sk,üldöttsége, amely részit vett az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pántjának 22. kofigresszusán.
