Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

1979. AUGUSZTUS 26., VASÄRNAP Rejtély Fftlhívott a barátom: — öregem, van újságod? — Micsodám? — Újság, napilap, nem világos? — Dereng, de minek most hirtelen? — Nyaraltam. — Ja úgy, külföldön ne­héz magyar laphoz jutni. — Csobánkán nyaraltam. — Megadom magam, semmit sem értek, beszélj! — Mint sokszáz társam­nak, nekem is van egy csöpp faházam Csobánka üdülőterületén. Ez egy. Mint sokszáz társam, megszok­tam a napi újságolvasást. Ez kettő. De újság Csobán­kán nem kapható. Ez há­rom és négy, a végtelenig. — Próbáltad? — Minden reggel lebal­lagtam a postára. Már ki­alakult a szertartás: — Nép­szabadság? — Csak előfi­zetőknek. — Népszava? — Csak előfizetőknek. — Pest megyei Hírlap? — Csak elő­fizetőknek. Barátságos kö­szönés, én el. — Nem mentél későn, mikor már elfogytak a la­pok? — Volt, hogy nyitáskor ott szobroztam. — És miért csináltad ezt minden reggel, két hétig? — Háromig, de ez mind­egy. Azért, mert állítólag előfordult valaha, a legen­da szerint még a történel­mi ókorban, hogy két-há- rom lap jutott a betérő vá­sárlónak is. Kerestem a le­genda forrását. — Megtaláltad? i — Nem. De egy megma­gyarázhatatlan rejtélyre vi­szont bukkantam. Vasár­nap, mikor a posta zárva, a trafikban lehet lapot kapni, van bőven, jut az üdülőknek is. Érted ezt? A. Gy. A semmitő! a készig: egy év A harmincötmilliós ráckevei húsgyárban •— Ez az utolsó állomás. In­nen már meg sem állnak a |s határig. Azután irány Olasz­ország — mondja beszélgető partnerem, aki nem valame­lyik utazási iroda alkalmazott­ja, hanem a ráckevei Arany­kalász Tsz főágazatvezető-he- lyettese: Herczegfalvi János. Négylábú utasok A szóban forgó állomás, az új 1200 férőhelyes szarvasmar­hatelep főbejárata előtti má­zsáié, amire a hízott bikákat szállító járművek állnak. Az utasok négylábú haszonállatok. Herczegfalvi János számára természetes itt minden, hiszen a szeme előtt épültek föl az istállók, a vízierőművek duz­zasztógátjaira emlékeztető si­lótározók betonfalai. Annál kevésbé érzem annak én, kü­lönösen a mostani beruházás­ínséges időkben. A házai me­zőgazdaság egyik reprezentáns gazdasága vezérigazatójának szavai jutnak eszembe, akivel egy országos gépbemutatón, a megcsappant fejlődési lehető­ségekről váltottunk szót. — Rosszul teszi, aki manapság búsmagyarkodni kezd. A meg­levő lehetőségeket kell jobban kihasználni, és akkor nem lesz visszaesés. Így érvelt Hittem is, nem is, amit mond. Hogy mégis neki lett igaza, a rácke­veiek példája is bizonyítja. Az Aranykalász Tsz gyorsan, kevesebb mint egy esztendő leforgása alatt, saját emberei­vel megépített egy, a kor szín­vonalának megfelelő kombiná­tot. A létesítményre nemgsak a Pest megyeiek, hanem az ország is büszke lehet. Nincs jobb szó rá: szép ez a telep. Alig van legénység Nemcsak az állatok gyara­podása biztosított, az emberek is kultúrált körülmények kö­zött dolgozhatnak. A szociális épület fekete-fehér öltözőjé­ben ruhát válthatnak, füröd­hetnek a gondozók. Otthonos az ebédlő: a színes műanyag borítású asztaloknál tizenhatan ülhetnek egyszerre. Gondoltak arra is — bár ezt szeretnék egyszer és mindenkorra elke­Vasárnap a vadasparkban Hétről hétre sokan keresik fel Budakeszin a vadasparkot. Nemcsak a táj szépségébengyönyörködhetnek a látogatók, hanem ismerkedhetnek a karámokban élő erdei vadak szo­kásaival, magatartásával. Más-más típusok Városban és országúton Új Ikarus-család van születőben Autóbuszgyártók és üzemel­tetők fáradoznak a VI. ötéves terv előkészítésén. A hazai járműiparnak a kö­vetkező tervidőszakban kor­szerűsítenie kell típusait, s javítania a járművek minősé­gét. Ennek megvan a biztos szellemi háttere, s az előkészí­tése is időben megkezdődött. Folyamatban van újabb Ika- rus-gyártmánycsaládok kiala­kítása. A már jól ismert 200-as autóbuszokat új títpusok vált­ják fel. A szériagyártásuk elő­reláthatóan az 1980-as évek elején kezdődik meg. A leg­szembetűnőbb változást az je­lenti, hogy más típus készül a városi, és megint más távolsá­gi közlekedésre. Az előbbiek­nek alacsonya lesz a padlószint­je, hogy az utasok kényelme­sebben tudjanak le- és fel­szállni, az utóbbiaknak viszont megemelik a csomagterét. Mindkét típus többféle méret­ben készül majd. Az új típu­sok kifejlesztésében a gyár saját szakemberei mellett ku­tatóintézetek, külkereskedők és — javaslataikkal — maguk az üzemeltetők is részt vesz- nek. . Szinte emberi kéz érintése nélkül kerül a takarmány az állatok elé Barcza Zsolt lelvetele rülni -r, hogy járvány esetén legyen hol aludniuk a karan­ténban maradó embereknek: szállója is van a létesítmény­nek. A hat istálló elemei fá­ból készültek, élénksárga fa­lukkal inkább hasonlit egy nagyra nőtt hétvégi házhoz, mint barmok lakóhelyéhez. A szérűn villámhárító acélnyár­sak szegeződnek az égnek, egymástól egyenlő távolság­ban állva ritmust adnak a sík terepnek. Kitűnőek azasz- faltutak — ezek is az ő ke- zükmunkája —, rajtuk könnyű szerrel járnak a takarmány­kiszóró gépek, az ügyes, kül­földről vásárolt fürge trágyázó kisgépek. A magasba nyúló kandeláberekre a légmoder­nebb neonlámpákat szerelték. Este is zavartalanul közleked­het itt masina, s ember. Utób­biból egyébként csak mutató­ba láthatunk egyet-egyet. Az éjjeliőrrel, portással, gondo­zókkal, takarmányossal, telep­vezetővel együtt csupán 11 fős a húsgyár legénysége. Húsgyárat említettünk. Ä kifejezés mégsem túlzás. Már az idén 8200 mázsa hízott bi­kát szállítanak el innen a ve­vők. Kölcsönbankók Ami szép, sokszor drága is. Nem így a ráckevei hizlalda. Bár nem kis pénzbe, 35 millió forintba került ez a oeruházás, mégis viszonylag olcsónak szá­mít — különösen akkor, ha tudjuk, hogy változtatni kel­lett a technológián, — Az történt ugyanis, hogy 1978-ban, szükségből, egy­fajta abrakstopot, pontosabban 'tápcsökkentést rendeltek el az illetékesek. — Kiszámoltuk, akkora a területünk, hogy saját lucer­nánkkal, kukoricánkkal mint­egy-3 ezer marhát tudunk el­tartani. Az idén elérjük ezt a számot — mondja Szomor József helyettes. — A kombinát építéséhez ter­mészetesen kevés lett vol­na a mi bankónk. A 35 mil­lióból 40 százalék állami tá­mogatás. egyharmada export- árualapot növelő hitel. A köl­csönpénz feltétele az volt, hogy még az idén 6 ezer má­zsa húst adjunk át külföldi partnereinknek. Ezt teljesíteni tudjuk. Sőt a háztájiból vásá­rolt borjakat is felhizlalva, mintegy 2 ezer mázsával meg­emeljük az előírt produktumot — így véli az elnökhelyettes. A fiatal, 37 éves, szakember szavai meggyőzően hangzanak. A látottak alapján bátran el­mondható, jó helyre került az állam pénze. Irány Itália Az új telep mellett radarer- nyőszerűen forgó öntözőgép locsolja a haragoszöld füvet. A távolban villanypásztor fel­ügyelete alatt tehenek legel­nek, borjaik válogatnak: va­jon tejet szopjanak-e vagy zsenge zöldből tépjenek in­kább. A jóízű lakmározás ered­ménye persze az, hogy a nö- yendékbikák fölcseperedve rö­videsen a hizlalóba kerülnek, hogy jövőre útnak induljanak a határokon túlra. Az olasz. a líbiai piacokon, bizonyára jó propagandát csinálnak, majd a magyar állattenyésztésnek és ■természetesen a ráckevei Aranykalász Tsz-nek is. Valkó Béla Átjátszók segítik Nagyadón a második műsor Hatvan kilométeres körzetben sugároz a tv A posta Budapesten mintegy 20 millió forintos beruházás­sal új, 40 kilowattos adóberen­dezést épített a televízió 2-es műsorának sugárzására. A nagy teljesítményű adó meg­kezdte háromhónapos próba­üzemét. A berendezés az eddigi 4 ki­lowattős adót váltja fel, s az azzal azonos, 24-es csatornán sugározza a műsort. A tízszeresére növelt adó­teljesítmény elsősorban Nagy-Budapesten kivüli, az adótól távolabbi te­rületeken javítja, illetve teszi lehetővé a műsorvételt. Az ed­digi 4 kilowattos adó hozzáve­tőlegesen 40 kilométeres kör­zetben juttatja el a televízió 2-es műsorát, az új adó üzem­be helyezésével a számítások szerint, a terepviszonyoktól függően mintegy 60 kilométer­re bővül ez a kör. A vételi le­hetőségekre egyébként a pró­baüzem alatti részletes mérési eredmények adnak majd vá­laszt. A posta tájékoztatása szerint a próbaüzem ideje alatt mű­sorkiesés nem lesz, hiszen a jelenlegi 4 kilowattos beren­dezést tartalékadónak Szemben tartják. Előfordulhatnak azonban ki­sebb műszaki hibák, illetve vételminőség-romlások. amiért előre is elnézést kérnek az érintett előfizetőktől. A próba­üzem tapasztalatairól, a vételi lehetőségeket felmérő vizsgá­latokról később részletesen tá­jékoztatják a közönséget. Az idén jelentős állomáshoz érkezett a televízió második műsorát sugárzó gerinchálózat fejlesztése. A budapesti, a to­kaji és a pécsi adó után már­ciusban üzembe helyezték a kabhegyi kettes adót. Most a tíz éve működő budapesti kis. teljesítményű berendezést cse­rélték ki, a IV. negyedévben' pedig Szentesen is üzembe he-* lycznek hasonló 40 kilowattos berende­zést. A gerinchálózat eddigi 4 adója, a kisebb átjátszó adók­kal együtt az ország területé­nek mintegy 46 százalékát su­gározta be a 2-es műsorral. Az új budapesti nagyadóval és az ugyanolyan teljesítményű szen­tesi adóval együtt az év végén várhatóan az ország 54 száza­lékában a lakosság 60 száza-; léka veheti a televízió máso­dik műsorát is. . A lutritól az osztálysorsjátékig Hogy lehet a lottót folyvást meg nyer hetésre szorítani? Mindig sokan voltak, akik sorsukon szerencsejátékkal próbáltak segíteni; kockázás- sal, kártyázással, sorsolással több pénzhez jutni. A sze­rencsejátékok sorában száz évvel ezelőtt a legnagyobb népszerűségnek a Zoító vagy más néven a lutri örvendett Ez a játék a XVII. század­ban olasz földön alakult ki, onnan került át Spanyol-, Francia-, majd Németország­ba. Ausztriában 1754-ben rendezték az első húzást, ná­lunk 1763-ban. A kiegyezésig aránylag kevesen játszottak. Minden héten három városban is sorsolták, azonban 1867 után Budán, Kassán és Te- mesvárott; a legtöbben a bu­dai számokat játszották meg. Ambo és témák A múlt századi lottón Is kilencven számból húztak ki ötöt, a nyerési lehetőségek azonban egészen mások vol­tak. A betevők megtehettek egy számot, és ha ezt kihúz­ták az öt között, a betét ti- zennégyszeresét fizették visz- sza. Ezt erratának nevezték. Fogadhattak két vagy három számra is — ez volt az ambo és a temo — nyereményként, ha mindkettőt, illetve mind a hármat kihúzták, a betét kétszáznegyven, illetve négy- ezemyolcszázszorosát számol­ták le a nyertes kezébe. Külföl­dön négy vagy öt számot is meg lehetett tenni (kvaterno, kvinterno), de Ausztriában és Magyarországon ilyen tétet nem fogadtak el. Egy számra úgy is lehetett fogadni, hogy meghatározták: hányadiknak húzzák ki a szerencsekerék­ből. Ezt ru/nak hívták. Szelvény nélkül kis helyen elfér, nagy teljesítményű az IMPORTÁLT CENTRIFUGA------------------------------- Ara.TISORjOTPhitoL Vi dékre csomagküldő szolgalat 1053 BpV., Kossuth L.u.2. aJF** 1033 BpJUFlőrián tör 6-a JJkeravill] A nyeremény lényegesen el­maradt a matematikai való­színűség mögött, az extrató­nál ennek 78 százaléka, a ter- nónál pedig csak 40 százalé­ka volt. A nagy számok tör­vénye értelmében a játék rendezősége így mindig szép jövedelemhez jutott. 1867 és 1897 közt a fogadók nyere­mény gyanánt a befizetett összeg felénél alig valamivel többet, 55 százalékot kaptak vissza és még ebből is levonták a 15 százalékos nyeremény­adót Minden nagyobb helyen nyitottak lottógyüjtödét. a na­gyobb városokban többet is, számuk 1880-ban Magyaror­szágon 1739 volt Itt kellett befizetni a pénzt. A maihoz hasonló egységes szelvényeket nem nyomtak; mindenkinek magának kellett meghatároz­nia, hogy mennyit és milyen formában kockáztat A meg­tett számokról és a befizetett összegről a gyűjtödék elismer­vényt reskontót adtak, ezzel lehetett a nyereményért je­lentkezni. Egy ilyen reskontó elvesztése keserítette meg Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényében a főhősnek. Nyilas Misinek az életét. A hiedelem számai * 11 Sokan lottóztak, átlagosan minden héten háromszázezren. Különösen a városokban élő szegények kockáztattak sok pénzt, a kiegyezés után évi átlagban hárommillió koro­nát. A legkisebb betét 5 krajcár volt. az átlagbetét 21 krajcár. A betevőknek ke­vesebb mint egy százaléka nyert (0,9), az átlagnyereség 11 forint volt Az emberek többsége külön­féle szerencseszámokban bí­zott, megtették gyermekeik, unokáik életkorát számukra nevezetes dátumokat stb. Még többen voltak, akik megál­modták a nyerő számokat Ezek kedvéért álomfejtő köny­veket adtak ki. Nézzünk bedé közülük egybe, amelyik a pes-, ti Beimel nyomdában készült! Hasznosságát már a címe isi elárulta: Az okos sorsjátékod vagy annak megmutatása hogy lehet a lottójátékot okosan folyvásti megnyerhe- tésre szorítani. Emellett út­mutatást arra: hogyan lehet ezen szám- és szótáras álom­könyv által a lottójátékban’ legkönnyebben és legkevesebb költséggel szerencsét találni. í A kis füzet ötezernél több; álmot sorol fel, mindegyik után feltüntetve, hogy az ál-‘ , módénak a 90 szám közül’ melyiket érdemes megtennie. Szerepelnek az egyszerű fogal­mak, tárgyak, személyek (ki­nevezés, szekrény, ló, huszár, tündér stb.) mellett bonyolult cselekmények is. Néhány pél­da közülük: Apácát énekelni hallani 40. Bibircsót leszakíta­ni 52, Csatornát házfödélre fel­vonni 14, Emberganéjba lép­ni 13, Gombot szájban tarta­ni 73, Kénesőt kézben tarta­ni 9, Párkányon tolvajt lát- ' ni áthágni 17. Velőből haj- kenőt csinálni 41. Nem sorsfordító ___________ Ká r, hogy a mai lottózók nem sok hasznát tudják ven­ni a könyvecskének, mert manapság kevés ember tart álmában gombot a szájában és a hajkenőt is inkább az illatszerboltból vásárolja. A múlt századi számsors­játék a kisemberek ezreinek szenvedélyévé vált és csak növelte nyomorukat. Ezért kö­vetelte számos újságcikk és képviselőházi felszólalás a megszüntetését. Erre 1897 szeptemberében került sor. Az államháztartás azonban nem vesztett vele, mert a kimaradó jövedelmet az osz­tálysorsjáték bevezetésével pó­tolta. A lottózás Magyarországon csak 60 esztendővel később, 1957-ben indult meg újra, de gyökeresen más formák közt. A résztvevőknek öt számot keli a szelvényükön megjelöl­niük, s ha ezek közül leg­alább kettőt kihúznak, nyer- najt. De ez az új lutri már nem a szegényeket még sze­gényebbé tevő szenvedély, ha­nem csak izgalmas játék, amely hozhat nyereményt, de amelytől senki sem várja sor­sa megváltozását, jl 1 .Vértesy Miklós *í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom