Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-26 / 199. szám
6^' ’xMlm* 1979. AUGUSZTUS 26., VASÄRNAP Vihar jelző Az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki obszervatóriumának munkatársai látják el május 1. és szeptember 30. között a viharjelző szolgálatot a Balatonon. Az előrejelzések a legmodernebb mérőműszerek és meteorológiai térképek felhasználásával készülnek. ' Nemcsak a viharágyúkkal és a kikötői árbóckosa- rakkal jeleznek, hanem az éjjelnappali telefonügy eletük is a nyaralók szolgálatára álL. V - •* Törvény és vásárló Érdekvédelem, javuló pozícióból Kerék egy esztendeje, hogy életbe lépett a belkereskedelemről szóló törvény, amely egyebek között a tartós fogyasztási ■ cikkek alkatrész-utánpótlásáról, a kezelési-használati útmutatókról is rendelkezik, s kitér a csúszópénzre is. Sok más mellett ennek a vonatkozásai 'érintik legközvetlenebbül a vásárlókat, ideje tehát áttekinteni, miként érvényesülnek a gyakorlatban a tör- , vény előírásai. ■f *+- Negyedik hete érvényben van "Ä közelmúltban olvashatjuk az újságokban, hogy a KERMI megtiltotta egy egyébként jó minőségű permetező- gép forgalmazását, amiért nem mellékelték hozzá jótállási jegyet és kezelési-használati útmutatót. Aki már dolgozott permetezőgéppel, 9udja, milyen fontos az óvó- tendszabályok betartása, amihez nélkülözhetetlen a kezelési útmutató. Ez a magyarázata a KERMI döntésének. Egy újabb belkereskedelmi miniszteri rendelet, amely a törvény nyomán születétt, és augusztus elsején lépett hatályba, arra is feljogosítja a KERMI-t, hogy a használati- kezelési útmutatóknak a szakszerűségét, sőt, nyelvhelyességét is ellenőrizze. Tudjuk, hogy ezek a szövegek, különösen, ha import termékhez, külföldön készültek, olykor érthetetlenek, zavarosak, A belkereskedelemről szóló törvény azt is kimondja, hogy az 1979. január elseje után lyártott tartós fogyasztási ;ikkek folyamatos alkatrész- utánpótlásáról, javításáról meghatározott ideig gondoskodni kell Amelyik gyártó vagy forgalmazó ezt elmulasztja, az — a módosított izabálysértési kódex értelmében — szabálysértést követ törvény. Kedvező a vevőknek, hogy a minta után vásárolt áru hazaszállításáról nem neki, hanem az eladónak kell gondoskodnia. A szállítás költségeit természetesen a vevő viseli, kivéve, ha a bolt ezt valamilyen okból magára vállalja Ám vita szokott lenni azon, hogy a boltból vagy a raktárból történő szállítás költségeivel terhelhetik-e meg a vásárlót. Mivel a raktárból a boltba történő szállítás költségét a vételár már magában foglalja, a vevő csalj, a holttól a lakásáig, való" szállítás költségét köteles fedezni. Kivételt képezhet az az eset, ha a raktár közelebb esik a vevő lakásához, mint a bolt: ilyenkor is csak a kisebb összeget szabad felszámítani. Ha hibás az áru Megtörténik, hogy a mintadarab, aminek, alapján választottuk az árut. kifogástalan minőségű, ám amit a lakásra szállítanak, az hibás. Ezért nagyon fontos, hogy az átvételi elismervényt addig ne írjuk alá, amíg nem győződtünk meg róla, hogy Munkaügyi viták hibátlan, ép terméket kaptunk. Amennyiben, az áru hibás, ne vegyük át. Csúszópénzért pult alól S mi a helyzet a csúszópénzzel, amely az utóbbi esztendőkben a kereskedelemben is elterjedt? Sajnos, gyakran együtt jár az áru visszatartásától is: olykor az eladók teremtenek hiányhelyzetet, s teszik pult alá az árut. hogy c ak külön juttatás ellenében adják elő. A csúszópénz követelésének vagy elfogadásának eddig nem volt szankciója. Most, a belkereskedelemről szóló törvénnyel összhangban, a módosított szabálysértési kódexbe bekerült: aki elfogad vagy követel csúszópénzt, szabálysértést követ el. Még súlyosabban büntethető, ha a cselekmény együtt jár az áru visszatartásával. A törvénynek csak néhány rendelkezését emeltük ki, ám ebből is nyilvánvaló: jó néhány vonatkozásban javult a vásárló pozíciója, növekedtek az igények a kereskedelemmel és a termelővel szemben. Ám nem szabad arról megfeledkezni, hogy a törvény legfőbb őrei, érdekeink legfőbb védelmezői, mi magunk lehetünk. Azt is tudomásul kell venni, hogy önmagukban a jog eszközeivel nem oldhatók meg a gazdaságban gyökerező problémák, viszont a törvény befolyásolja az emberek magatartását, s az érdekeltségi rendszer hozzásegít a morális gondoik orvoslásához is. Gál Zsuzsa A gödöllői tolvajul históriája ; • Tökéletes alibivel • Néha duplázott is • Ragadós volt a példa A szűz kéz — dörmögte egyszer G., az öreg nyomozó — nálunk nem ócska babona, mint a kártyásoknál vagy az ügetőn. A szűz kéz az alvilágban. kérem királynő előny, fix tipp, biztos befutó — ilyenkor mi csak a sötétben tapogatódzunk. Ez a reménytelenül ismeretlen terep a krimik Zseniális detektív- jeinek való, nem a magunkfajta hétköznapi nyomozó iparosoknak. Mert mi ihlettel és más tüneményekkel nemigen dolgozunk. Nekünk csak egy jókora kartotékrendszerünk van ujjakkal, tenyerekkel, arcképekkel, különös ismertetőjelekkel és persze régi esetekkel. Ez a mi katalógusunk, amelybe, ha beverek ed te magát valaki, jó esélye van rá, hogy kellő időben kihalásszuk. Hát eny- nyi a mi tudományunk kiegészülve némi helyismerettel, egyeseknél több-kevesebb tapasztalattal. Na de most gondolja meg, mi történik, ha ebbe a rendőrségnek nevezett számítógépbe kód nélküli kódlap kerül. Mi lenne, semmi. Ilyenkor keresgélünk, figyelgetünk, de leginkább csak várunk, várunk, mert végül is királynő előnnyel is lehet veszíteni: Figyelje csak meg, az örökös győztesek egyre vakmerőbbek lesznek, önbizalmuk mind nagyobbra dagad, sebezhetetlen- nek hiszik magukat. És ekkor veszítenek. Bölcsődei in flagranti G. fixa ideája a szűz kézről aligha mondható üres fecsegésnek. Gödöllő városának egyik utolsó bűnügyi históriája maga is egyfajta variáció a nyomozó elméletére. A városban az utóbbi években mind többet lehetett hallani nyilvános helyeken történt tolvajlásokról. Gyűrűkkel, aranymedállal, karórával, esernyőkkel, élelmiszerekkel és mindeniekelőtt készpénzzel újra és újra táskák, tárcák tűntek el jóformán minden héten. Temérdek panasz után már boltosok, óvodák, dadák lesték örökösen birodalmukat, gyanús alakokat keresve, hiszen az ismétlődő tolvajlások jelentősebbek voltak ugyan a piti ügyeknél, ám egy-két ezer forinttal a nagy lopások küszöbértékét mégsem ütötték meg. így igazán jelentős rendőri erők bevetésére sor sem kerülhetett. Aligha véletlen ezek után, hogy a tettest — egy asszonyt — fosztogatás közben a helybeliek, egészen pontosan egy gondozónő fogta el. egy bölcsődei in flagrantst — tettenérést — követően. A Rossz viszonyban a munkatársak ti. Ám megtörténik, hogy nem .»ikerül kideríteni, leinek a személyéhez fűződik a mulasztás: ilyenkor a gazdálkodó egység vezetőjét lehet fe- Delósségre vonni, sőt, a jövőben gazdasági bírság is kiszabható. Jogos a kártérítés Hogy idáig nem hallottunk ilyen esetekről, annak az a magyarázata, hogy az idén gyártott vagy importált termékeknél még nem éleződhetett ki a helyzet — ezekre még garancia van. A garanciális időn belül, ha nincs alkatrész vagy javítószolgálat, akkor a hibás terméket kicserélik. Az egy év letelte után bizonyára előfordul majd, hogy a tulajdonos nem tudja megjavíttatni készülékét Ebben az esetben azonban már kártérítési igénnyel is felléphet a mulasztó vállalattal szemben, s ha az önként nem fizet, a vevő polgári bírósághoz fordulhat. Ezzel természetesen nemcsak az a cél, hogy a vásárló kára megtérüljön, hanem elsősorban az, hogy a termelők és a forgalmazók anyagilag is érdekeltek legyenek az alkatrészek élőállításában, beszerzésében, a javítószolgálat megszervezésében. A minta szerinti árusítás szabályairól is intézkedik a Egy üzletvezetőt a munkaadó vállalat fegyelmileg elbocsátott Azt hozták fel ellene, hogy munkaviszonyával kapcsolatban különböző vétségeket követett el. Az illető tagadta a vádakat, de a határozat megváltoztatására irányuló panaszát mind a munkaügyi döntőbizottság, mind a munkaügyi bíróság elutasítot- ta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A Munka Törvénykönyve értelmében fegyelmi eljárásnál a dolgozó javára és terhére szolgáló körülményeket fel kell deríteni — szögezte le a Legfelsőbb Bíróság. A munkaügyi bíróságnak feladata, hogy az igazság kiderítésére törekedjék, és ennek érdekében a tényállást hivatalból is tisztáznia kell. Amennyiben a legcsekélyebb kétely merül fel. további bizonyítási eljárást kell felvennie. A fegyelmi vétségként megállapítottakat pedig külön-kiilön kell megvizsgálni. Ebben az esetben a fegyelmi eljárásról felvett jegyzőkönyvekből egyértelműen kitűnik; az abban foglalt fegyelmi vétségekről nem állapíthatók meg, hogy a volt üzletvezető vétkes magatartásának, illetve mulasztásának következményei. Ebből következik, hogy a bíróságnak további bizonyítás elrendelésével, tanúk meghallgatásával tisztáznia kellett volna, hogy az illető milyen cselekményekért, milyen mértékben felelős. A vállalat volt dolgozója terhére több fegyelmi vétséget ró. Ezért mindegyiket külön kellett volna megvizsgálni, és megállapítani, azokat valóban elkövette-é és ha igen, azokkal milyen fegyelmi büntetés kiszabása áll arányban. A rendelkezésre álló írásbeli bizonyítékok ugyanis a vétkességet meggyőzően nem bizonyítják, csupán azt a vállalati állítást támasztják alá, hogy abban az üzletben, amelyet az elbocsátott alkalmazott vezetett, a dolgozók közt rossz a munkakapcsolat, ezenkívül adminisztrációs és egyéb vétségeket követtek el. Azt azonban, hogy ezért a volt vezető mennyiben és milyen mértékben felelős, ezekből az adatokból megállapítani nem lehet. Bizonyíték van arra is, hogy az illető kinevezésekor ígéretet kapott: egyik beosztottját az üzletből áthelyezik, továbbá, hogy a dolgozók egymáshoz való viszonya körülbelül egy évig jó volt, és csak akkor romlott meg, amikor az illető üzletvezetői tanfolyamra kezdett járni. A volt üzletvezető többször jelentette vállalatának á munkatársai által elkövetett szabálytalanságol<at, de választ nem kapott. Az ügyben a Népi Ellenőrzési Bizottság is vizsgálatot foiyta.tott és megállapította: az üzletben több mint egy éve nem volt ellenőrzés, márpedig a vezetői bejelentéseket kötelességük lett volna kivizsgálni. A Munka Törvénykönyve szerint — hangzik tovább a határozat indokolása — a munkához szükséges megfelelő feltételeket a vállalat feladata biztosítani, ez pedig sokrétű kötelezettséget ró rá, többek között például azt is, hogy az üzletvezetőt a munkafegyelem megszilárdítására irányuló törekvéseiben támogassa. E néhány példából is kitűnik, hogy a bíróság a tényállás alapos és mindenre kiterjedő feltárása nélkül nem hozhatott volna döntést. tolvajnő egyébként a legkevésbé sem volt tolvajszerű, ellenkezőleg, tökéletes alibivel: négyéves kislánya kezét fogva vegyült el a bölcsődei tömegben. A lebukott asszony bűnlajstromán 1977 nyara és 1979 januárja között elkövetett 30 bűncselekmény szerepel — de a lista távolról sem teljes. A nő kisebb (500 forinton aluli) vétkei a hosszú fosztogatássorozat közben már elévültek, és akadtak egy-két ezer forintos lopások is (szám szerint kilenc), amelyeket a tettes beismert ugyan, de sértett és bűnjel híján mégsem lehetett a terhére róni. És még ez sem minden. Az idő és az egymásra halmozódó illegális eseték elhomályosítottak a nő emlékezetében további ügyeket is. amelyeknél — mint ő maga mondta — a lopásokon kívül semmi emlékezetes nem történt. A Monte Christo torzója A büntetlen előéletű gödöllői ajsszony így a legóvatosabb becslés szerint is legalább félszáz helybelit lopott meg, volt, akit kétszer is. Tulajdonképpen amerre járt, ha tehette elvitt valamit... Egyszer a Monte Christo második kötetét akarta kölcsönvenni a könyvtárból, ám a gróf története végülis torzó maradt, mert a könyvtár fogasán egy lengyel bőrtáska lógott... Máskor a villany- számlást indult megkeresni a Stromfeld Aurél sétány egyik új házában, de midőn a díjbeszedő helyett a 10. emeleten egy száradni kitett fehér csizmát talált, nem is kutatott tovább.... Egy reggel a Kossuth utcai bölcsőde előtt fékezett egy autó. s míg a mama bevitte gyerekét, a nyitva hagyott kocsiból 16 ezer 500 forint értékű takarékbetétkönyvvel és útlevéllel eltűnt a pénztárca... A Szabadság téri áruházban egy másik sorstársa, egy kisgyerekes asszony fél percre letett fonott kosarából 1580 forintos bukszát emelt el... És a történet még hosszan folytatható lenne gyermek- és nőgyógyászati várótermekben kint hagyott szatyrokkal, HÉV-állomáson alvó utassal, gyermekkocsikban tartót't pénztárcákkal — nem kevés adalékot szolgáltatva ezzel egy képzeletbeli bűnözési prospektushoz, amely a tolvajveszélyes szituációkat gyűjtené egybe. Rejtélyes bűnbeesés Munkatársai hitetlenkedve fogadták a hírt, hogy a 23 éves Jenei Tamásné lopott. — Az egyik legjobb munkásként tartottuk számon. Teljesítményéért többször jutalomban részesült. Érthetetlen számomra, hogy lopásokat követett el. Ügy élt mint a többi dolgozó — mondta főnöke az évek óta betanított munkásként dolgozó asszonyról. S a valóban rejtélyesnek tűnő bűnbeesésről a technikai részletek tisztázás^ után a kapitányságon is szó esett. A lopások filozófiájáról a kihallgató rendőr tiszthelyettes kérdezett. A kihallgatáson — Mivel indokolja tettét? Miért kezdte el a bűncselekményeket? — A névnapomon egyszer elmentem a gödöllői nép- boltba és ott láttam, hogy egy nő a letett táskák közt matat, majd több szatyorral távozik. Akkor senkinek sem szóltam, csak elhatároztam, hogy én is megpróbálkozom ezzel. Később a gyerekorvosnál ismét megláttam azt az asszonyt, amint az egyik táskában kutat. Ez megerősített. Először azért loptam mert nem volt pénzem. Utána viszont már nem tudtam ellenállni. — Az anyósáéknál, ahol laktak, nem volt feltűnő, hogy jobban élnek, mint azt • fi' zetésük megengedné? — Az apósom irigykedett, mondta, hogy nekünk milyen jól megy, milyen jól öltözködünk és mindig húst eszünk. — Erre mit válaszolt? — Az apósomnak azt mondtam, hogy nem kell annyit inni és akkor magának is lesz miből öltözködnie. — Több aVoalommal sok élelmiszert vitt haza. Mit mondott a férjének, miből vet- te? — Ilyesmiről a férjem nem kérdezősködött soha. Esetleg annyit mondott, hogy már megint húst vettél. — Sok esetben magával vitte a gyermekét is , amikor lopott. Erről mi a véleménye? — Kicsi és nem tudta, hogy mit csinálunk. De volt olyan is, hogy kérdezte, anyu, ez a mienk? — Anyagi gondjaik voltak? — Nem. A férjem 4500 forintot én 2500 forintot keresek, így ilyen jellegű problémánk nem volt — Végülis mivel magyarázza a történteket? — Egy 3x2,5 méteres szobában lakunk négy éve. Az volt a vágyunk, hogy önálló lakásunk legyen. Szerettem volna úgy talpraállni, hogy szépen élhessünk. Sajnos ez játszott szerepet abban, hogy elkezdtem lopni. A végén pedig már nem tudtam abbahagyni. ★ Jenei Tamásnét a gödöllői járásbíróság — nem jógerő- sen — egy év tíz hónapi börtönre és az okozott kár megtérítésére ítélte. Babus Endre Augusztus 27-e és szeptember 1-e között a Kecskeméti Cipőipari Szövetkezet ÉL // HÍRÖ5KE n bébi- és gyermekcipői 19-estől 26-os méretig nagy választékban KAPHATÓK SZAKÜZLETÜNKBEN: r Budapest VII., Lenin krt. 41.
