Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

Felvásárlás — a vásártéren A Pest—Nógrád megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat monori kirendeltsége havonta tart felvásárlásokat Sülysápon, a vásártéren. A sertéstartók — az előzetes szerződés kereté­ken — adják le az állatokat az állatforgalmi szakemberek, továbbá az állatorvos jelenlétében. Képünkön a legutóbbi fel­vásárlás forgalma látható. v Kókai Ferenc felvétele Augusztusi ülések Bizottságok — munkában A monori nagyközségi ta­nács három bizottsága tart ülést augusztus hónapban. Az egészségügyi és művelő­dési bizottság, a társadalmi ünnepségek és szertartások szervezésének helyi tapaszta­latait vitatja meg. A cigány koordinációs bi­zottság a szociális és gyám­ügyi segélyezésről, az egész­ségügyi és lakásfeltételek ala­kulásának tapasztalatairól tárgyal majd. Ugyancsak a gyámügyi se­gélyek felhasználásáról be­szélgetnek majd a gyermek­es ifjúságvédelmi bizottság augusztusi ülésén. Kerékpáros emberek Évtizedek — szolgálatban Jó kollektíva dolgozik az üllői postán Az árnyas fákkal teli kis park mögé bújik Üllőn a pos­tahivatal, ahol megnyugtató és jóleső a csend még akkor is, amikor a kis ablakok előtti sor a folyosónál ér véget. És ez gyakori jelenség, mert a félfogadásra szolgáló helyet igen szűkre szabták. Az arcokról a mosolyok azonban akkor sem hervad­nak el, hiszen az „ügyfelek” viselkedése mindig a hivatal ' dolgozóinak példamutató ügy­szeretetétől függ. Régi, bölcs tapasztalat, ezt megtanulták a posta dolgozói, törzsgárdatag valamennyi. Szabó Lajos levélkézbesítő 32 eve szolgálja Üllőn a postát, Gábor József sem igen ma­rad mögötte, Füles László is három évtizeden át vitte a jo cs kevésbé jó híreket. A tás­kában cipelt forintokat millió­val lehetne mérni. A Bog­nár házaspár, Öriné és Füles- né szolgálati ideje is túl van a második évtized jubileumán, tiok cipőtalp elkopott ennyi idő alatt, fájnak, sajognak az ízületek, még a kerékpár is alig engedelmeskedik ilyen, kor. A hivatalvezető Szabó László is 30. évét tölti ebben a hi­vatalban. Csepin Györgyné, az 1973-ban alakult Barátság szocialista brigád vezetője is túljutott a negyedszázadon. Hosszú idő ez bizony a kis- ablak mögött. Még a takarító­nő is öt éve törli a port, tart­ja tisztán a helyiségeket. Nem is érheti panasz a ház ele­jét, pedig itt igen sokan meg­fordulnak naponta. Vendégmarasztaló ízléssel berendezett klubszoba falait a posta dolgozóinak jó munká­ját elismerő számtalan okle­vél díszíti, vannak itt kiváló dolgozói kitüntetések is. A bronzkoszorús brigád vál­lalása között első helyen a szakmai továbbképzés szere, pel, hogy az elvégzett munka mindig hibátlan legyen és pa­nasz ne merü'.hessen fel. A gazdag hivatali tapasztalato­kat nem lezárt fiókban őrzik, a beszélgetések során a fia­talabbak birtokába jut. Ezért egyre eredményesebb a hiva­tal működése. A táviratokat azonnal, a leveleket az ér­kezés napján kikézbesítik. Az újságokat az előfizetők már a reggeli órákban megkapják. Havonta átlagosan 62 ezer napi-, hetilap és folyóirat ér­kezik. A hivatalvezető el­mondja még. hogy 2 ezer 274 televízió- és 1 ezer 940 rádió­előfizető van a községben, te­lefon azonban mindössze 51. A klubszobában gyakori a baráti összejövetel, a nyugdi- jastalálkozó, a szakmai és po­litikai továbbképzést is itt tartják. Vannak vetélkedők, ott sem szégyenkezhetnek a pos­ta dolgozói. A Tanácsköz tár­saság kikiáltásának 60. év­fordulóján a postások járási vetélkedőjén a brigád a má­sodik helyen végzett. És még arra is marad idő, hogy az ablakok előtt a park mindig tiszta és szépen gondo­zott legyen... Kiss Sándor R’ L A P K Ü L Ö N K' l- A 0 A S A XXI. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 1., SZERDA Csak, ha egészséges Külhonba utazik a házinyúl Betartják a szigorú követelményeket Barátságos fiatalember fo­gad a Budapesti Kisállatte­nyésztők Általános Beszerző és Értékesítő Szövetkezete 14. számú gyömrői telepén, a Ba­ross utca 22. szám alatt. — Tavaly augusztus 4-én nyitottunk — válaszolja kér­dezés ködösemre Petró László, aki felesége, a tényleges át­vevő nevében vállalta, hogy felvilágosítást ad tevékenysé­gükről. Hatezer tapsifüles — Igen magas követelmé­nyek elé állított minket a szövetkezet. Például a ter­mény, a tápszer forgalmazá­sát, illetve tárolását csak tel­jesen új, jól szigetelt tégla­épületben engedélyezték, ra­gaszkodva az egészségügyi, tisztasági előírások betartásá­hoz. A nyúlátvételek alkal­mára egy ötször három méte­res sima, könnyen tisztítható betonplaccot kellett építeni, mégpedig úgy, hogy a mosóié egy külön ülepítőben gyűljön össze. Amikor átvétel van, a kézikocsikról, lovas kocsikról csak a betonlapra szabad le­pakolni a ketreceket, s mi­után ott helyben megmértük a tapsifüleseket, rögtön átra­kodunk a szövetkezet teher­autójára. Ezzel a gondosság­gal szinte tökéletesen el lehet szigetelni az esetleges fertőzé­seket, illetve továbbterjedését megakadályozni, sóit a gabo­naforgalmi utat sem kereszte­zi az állatszállítmány. Ketrec részletre — A házinyúl-felvásárlá- son túl különböző tápszerek, Nyugdíjasok találkozója Közös örömök — közös gondok Napsugaras nyári vasárna­pon került sor a monori szak­maközi bizottság székházában arra a találkozóra, amelyet már hetekkel ezelőtt nagy gonddal és szeretettel kezdtek szervezni, hiszen hagyomány, hogy egy esztendőben egyszer fehér asztal mellett beszélhes­se meg a közös örömöket és gondokat a szakmaközi bizott­sághoz tartozó, kétszáznál több nyugdíjas. Az „öreg” szó egyszer sem hangzott el. Okkal és joggal, hiszen fiatalos vidámsággal, tréfálkozva, frissen gyülekez­tek a vendégek, s látszott: ott­honosan, jól érzik magukat a székház ünnepien kicsinosított kert helyiségében. Torma Pál, a SZOT megyei bizottságának képviselője, s Kiss György, a monori nagy­községi tanács vb-titkára is részt vett az összejövetelen, ahol Rigó István, a szakma­közi bizottság gazdasági fele­lőse köszöntötte elsőként a megjelenteket, majd a KISZ- fiatalok adták át virágaikat. Molnár Elek, a MÁV nyug­díjasok helyi szervezett bizott­ságának titkára mondott me­leg köszönő és köszöntő szava­kat, majd felcsendült a mu­zsika: cigányzene, fehér asztal mellett töltötték a délelőttöt a találkozó résztvevői. Pillanatkép — kérdéssel Minden a régi marad? Kellemes a monori szakma­közi bizottság székházának kerthelyisége. Az oda betérő vendég a túlértékelésre is haj­lamos, ez a kerthelyiség ugya­nis az egyetlen a járási szék­helyen. A Sport-bisztrónak is van ugyan udvara, de az oda kicipelt rozzant, kiselejtezett asztalok, s a támlája vesztett székek inkább egy selejtraktár benyomását keltik az ember­ben. Igaz, azt a részt nem is szánta kerthelyiségnek senki, a véletlen műve, hogy meleg nyári estéken ott is le lehet ülni. Dicsérem a szakmaközi- kerthelyiség hangulatát Kiss Györgynek, a tanács vb-titká- rának. Bólint, válaszol: — Igaz, kellemes itt, s jó lenne végre túljutni azokon a gondokon is, amelyek a járási székhely vendéglátóegységeit jellemzik. A legutóbbi végre­hajtó bizottsági ülés egyik na­pirendi pontja is ez lett vol­na, meghívtuk a Monorvidéki Áfész vezetőit, tárgyaljuk meg közösen a bajokat és a teen­dőket, amelyek a kereskede­lem és a vendéglátás megol- dandói közül rájuk is tartoz­nak. Az Áfész-től senki nem jelent meg az ülésen. Elnapol­tuk. augusztusban ismét napi­rendre tűzzük a témát. Vajon akad-e majd. aki vég­re szívügyének tekinti ezt az ugyan nem sorsdöntő, de jó közérzetünkhöz mindenképpen elengedhetetlen változtatást, Monor vendéglátóhelyei hihe­tetlenül mostoha sorsának ren­dezését? K. Zs. gyógytápszerek, premixek, ál­latgyógyszerek, valamint sze­mes (takarmány értékesítésé­vel foglalkozunk. Mint az egészségügyi vonatkozásban, az áruellátás minőségében is igen nagy a szövetkezet igé­nyessége, úgy a termények, mint a tápszerek, nyugodtan mondhatom, első osztályú mi­nőségűek — hangsúlyozza Petró László, s közben beve­zet a gondosan takarított rak­tárhelyiségbe, ahol rendben sorakoznak a zsákok, tasakok. — A készítmények az ország legkülönbözőbb helységeiből, az előállítással hagyományo­san foglalkozó vállalatoktól érkeznek, például: a budapesti keverőbői, Herceghalomról, Környéről, Tatról. A legjobb minőségű tápszer szerintem a gödöllői LATI. A gyógyszer- készítmények általában a Pihyiaxiából származnak. For­galmazunk nyúl-, baromfi- és sertéstápokat, premixeket is. Kéthetenként 70—100 mázsa hízótáp, 25—30 mázsa süldő­táp, szezonban 100 mázsa ne­velőtáp, egyébként utóbbiból mintegy 30 mázsa fogy. Évi 3 ezer 100 házinyúl felvásárlá­sát terveztük, de már ma az eredeti elképzelés kétszeresé­nél tartunk. Egyébként már igen sok helyen ismernek minket, járnak hozzánk Mag­lódról, Mendéröl, Üllőről, Mo- norról és természetesen a helybéliek is. A kéthetenkén­ti átvételkor nagy gondot for­dítunk az azonnali kifizetésre, elszámolásra. Kocsiról kocsira Az induláshoz teljesen in­gyenesen bocsát a tagak ren­delkezésére tenyészanyagot a BUKISZ házinyúltenyésztési szakcsoport, hároméves visz- szatérítéssel negyedévenkénti törlesztés ellenében szabvány ketreceket is ad. Természete­sen a tenyésztőknek rendel­kezniük kell saját zárt épü­lettel, mely alkalmas állattar­tásra és az állattartást az il­letékes tanács rendelete nem tiltja. A feltételek teljesítése után a szövetkezet a szakcso­port szakemberének előzetes helyszíni szemléje után bizto­sítja a tenyészanyagot, ketre­cet. ,, Aszódi László Antal Népszámlálás előtt A járási hivatal igazgatási osztálya augusztus 13-án a tanácsi népszámlálási felelő­sök és helyettesek részére ér­tekezletet tart, amelyen meg­beszélik a népszámlálással kapcsolatos még hátralevő feladatokat öj helyen a könyvtár Az ecseri művelődési ház átépítése miatt a könyvtár mától ideiglenes helyen, a régi tanácsteremben kölcsö­nöz szokásos nyitvatartás sze­rint. Úri Huszonöt liter vér A közelmúltban önkéntes térítésmentes véradónapot-tar­tottak. Úriban. Hatvannyolcán jelentkeztek véradásra, közülük hatvanha­ton adhattak vért, összesen 25 litert. A Vöröskereszt járási vezetősége ezúton is köszö­netét mond áldozatkézsségü- kért a donoroknak. Országos játék kezdődik Hazai tájakkal ismerkedhetnek A KISZ Központi Bizottsá­ga és az Állami Ifjúsági Bi­zottság az 1979—80-as ak­cióprogram — Hazai tájakon — keretében, országjárásra, hazánk múltjának és jelené­nek megismerésére hívja fel a fiatalokat. A honismereti moz­galomba bekapcsolódó alapszervezetek, ifjúsági közösségek, szocialista brigádok, osztályok, klu­bok, szakkörök számára országos játék indul. A játék két szakaszból áll és az első szakaszban a játéxia- pon ismertetett 15 kirándu­lási célpont, látnivaló közül tizet kell a fiataloknak közö­sen felkeresni és a látoga­tást a jótéklapon bélyegzővel igazoltatni. A kirándulási cél­pontok között szerepel: ter­mészetvédelmi terület, régésze­ti kiállítás, természettudomá­nyi kiállítás, román kori mű­emlék, történeti kiállítás, gó­tikus műemlék, vár, néprajzi múzeum, barokk műemlék, szakmatörténeti kiállítás, 1848—49-es emlékhely, mun­kásmozgalmi emlékhely, iro­dalomtörténet és iparművé­szeti kiállítás. A felkereshető látnivalók címjegyzéke meg­található a Magyarország lá­togatható természetvédelmi területei, műemlékei, múzeu­mai című kiadványban, amely minden múzeumban megvásá­rolható. A játékhoz szüksé­ges já'téklapok a járási KISZ- bizottságon szerezhetők be. A kitöltött és legalább tíz különböző pecséttel ellátott játéklapot legkésőbb ok­tóber 31-ig kell bekülde­ni a Tájak, korok, múzeu­mok mozgalom szervező bizottságához Az első szakasz feladatainak teljesítéséért emléklapot ad a szervező bizottság. A já­ték továbbfolytatásaként kü­lön feladatlapot lehet besze­rezni az ország 21 tájegysége közül húromra. A feladatlapok megoldásait 1980. február 29-ig kel] be­küldeni a már említett címre. A követelményeket legjobban teljesítő közösségek számára a Pest megyei Múzeumi Igaz­gatóság 1980. májusában ta­lálkozót szervez, ahol a he­lyezett csapatokat díjazzák. A játék harmadik szakaszá­ban a megyei vetélkedők leg­jobbjai számára a jövő év nyarán a szervező bizottság egyhetes tábor keretében ren­dezi meg az országos vetél­kedőt, ahol az eredményesen szereplő csapatok belföldi és kül­földi utazási utalványokat nyerhetnek, valamint érté­kes tárgyjutalomban része­sülnek. A túrák és kirándulások bi­zonyára sok élménnyel, gaz­dagítják majd a játékban résztvevő csapatokat, közös­ségeket, s a fiatalok az akció keretében megismerhetik ha­zánk érdekes műemlékeit, lát­nivalóit. F. J. Üllői fogathajtók Büszkén lépdel a négy fakó... Elegendő segítséget kap a munkájához A négy fakó olyan büszkén lépdel, mintha bálba készül­nének, a Fanyüvö ott elöl még cifrázza is. Rédei Sándor pedig nincs is ünnepi ruhá­ban, a kocsi is csak amolyan hétköznapi. Az ünnepi feke­te, meg a Füzesgyarmaton ké­szült „csettészi” kocsi, s a hasonló stílusú lószerszám csak országos versenyeken du­kál. Apajpusztai verseny — A hét végén három na­pon át azonban már abban parádéztunk, az országos fo­gathajtó bajnokság harma­dik fordulója Apajpusztán volt. Ott versenyzett a fakó négyes fogat — büszkélkedik kissé Rédei Sándor, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség üllői majorjának országos hí­rű fiatal mesterhajtója. Ott volt Bárdos, Finta, Bálint, Fülöp, Muity Ferenc is. Sok­szoros magyar és világverseny győztesek valamennyien. — Kiskoromban az apám zörgő csontú gebéit kínoztam vasárnaponként, amikor nem voltak fogva, aztán amikor egybeszántották a határt, Po­roszlóra vitt az utam, ott víz­hordó gyerek, majd a csupa sportlóból álló ménes mellett csikósbojtár lettem. Hogy áll a nyakkendő? — Porzott, rengett a föld, amikor nekilódultak ... Es­ténként a Tiszán át a horto­bágyiaknál szomszédoltunk, ahol finom paprikáshússal kí­náltak. — Szerte Európába vitték híres versenylovainkat, ma­gam is részt vettem néhány versenyen, díjugratásban számtalan versenyt is nyer­tem ... — Azután 1972-ben mégis hűtlen lettem a nyereghez, az OÁF üllői telepén négyes fo­gattal kezdtem bajlódni, ahol jószándékú segítséget kap­tam a telep minden dolgozó­jától. vezetőjétől, hiszen az egyedi készítésű kocsi például 100 ezer forint, a díszes szer­számokat Debrecenben Katy Lajos készítette, s hátul a bakon ülő két segédhajtó ru­hája is 12 darab ezres. Ver­seny előtt a zsűri még a nyakkendő kötését is pontoz­za. A négy őshonos fakó törzs- kanca is megér darabonként közel százezret. Naponta rend­szeresen négy óra az edzés­idő, ezalatt 25—30 kilométert járnak be a lovak változó se­bességgel a dimbes-dombos terepen Üllő, Csévharaszt, Ocsa határában. Jancsó Miklós minden filmjében szerepeltem eddig, most fejeztük be az Életünket és vérünket című kétrészes filmjét. . A legjobbak között Évenként négy nagy verse­nyen vesz részt a fiatal mes­terhajtó: az országos fogathaj­tó bajnokság három forduló­ján és a meghívásos hortobá­gyi versenyen, ahol az idén az akadályversenyen a má­sodik helyen végzett. Az or­szágos verseny első fordulója az elmúlt hetekben Dombóvá­ron, a második most Apajon volt, a harmadik pedig Szil­vásváradon lesz. — Életem nagy célja, hogy közmegelégedésre végezzem az üzemi munkám, s a legjobb fogathajtók közé is bekerül­hessek. K. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom