Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-03 / 128. szám
VI. ÉVFOLYAM, 128. SZÄM 1979. JÚNIUS 3., VASÁRNAP A fariács-vb tárgyalta Javítani keli a zöldségellátást Három, a város zöldség- és gyümölcsellátásáért felelős cég, a Pest megyei Zöldért, a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, valamint a Gödöllő és Vidéke Áfész számolt be munkájáról a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén. S ha a részletes ismertető előtt valamilyen irányt kívánunk szabni mondandónknak, a legegyszerűbb, ha rögtön elmondjuk; túlzás lenne állítani, hogy a két vállalat és az áfész csak dicséretet kapott. Együttműködés? Mielőtt a testület tagjai meghallgatták a beszámolókhoz fűzött kiegészítéseket, Epres János, a tanács lakosságellátási és szolgáltatási bizottságának elnöke adott tájékoztatót a bizottság előzetes vizsgálatáról. Már ebből is kiderült, hogy az egyébként együttműködésre köteles cégek kooperációja kívánnivalókat hagy maga után. A boltokat, üzleteket elsősorban a Pest megyei Zöldértnek kellene ellátnia bőséges és jő áruval, azon kívül, hogy négy zöldségüzletet tart fenn. Nagyobb kiskereskedelmi forgalma van _a váciaknak és az áfésznek,' együtt 25 boltban árulnak zöldséget és gyümölcsöt. Hr. kapcsolatokra jellemző, hogy a négy Zö.ldérlruzlet egy év alatt mintegy 3 ezer mázsa árut értékesített, a többi üzletben viszont összesen alig több mint ezernyolcszáz mázsányi olyan zöldséget és gyümölcsöt árultak, amit a Zöldért gödöllői ki- rendeltségétől rendeltek meg. Az érintettek, valamint a tanácsi szakemberek véleménye megegyezett abban, hogy a megyei Zöldért nem nagyon veheti fel a versenyt a budapestivel, márpedig a főváros környékén ez a mérce, s az áfész, illetve a váci kiskereskedelmi vállalat is szívesebben fordul hozzájuk. Csak egy példa: az egyik üzletvezető elmondta, hogy amíg a helyi Zöldérttől szerezték be az árut, friss zöldséget csak délelőtt 10 óra és dél között hoztak. A budapesti , Zöldért szállítmányai viszont á nyári szezonban már a boltok nyitására megérkeznek. A váciak arra panaszkodtak, hogy kezdeményezésükre a zöldértesek nem válaszoltak, s csak egy boltjukkal tartanak kapcsola- I tot. Az áfészesek pedig a többi között az áruválaszték hiá- | nyara, a göngyöleg rossz kezelésére hivatkoztak; emiatt rossz az együttműködés a gödöllői kirendeltséggel. Rövidebb úton A jó üzleti kapcsolatok hiánya csak látszólag nem megy a lakosság ellátásának rovására, hiszen a beszerzés különféle csatornái árdrágulást, a hosszas szállítások minőség- romlást eredményeztek. Erre hívta fel a végrehajtó bizottság ülésén a figyelmet Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára is, aki hozzászólásában sürgette a párbeszédet. Azon kell lenni, hogy az áru útját lerövidítsék, hiszen sokszor előfordul, hogy a környező községek termelőszövetkezeteiből beszállított áru kerül vissza viszontagságos szállítás után, törődötten és drágán a gödöllői boltokba. A felhozatal javítására a járásbeli termelőszövetkezetekkel is szerződéseket lehetne kötni, s ebben már biztatóak a kísérletek. S ha már az árak szóba jöttek, ezekről is el lehet mondani egyet-mást. A háziasszonyok is minden bizonynyal tapasztalták azt, amiről a végrehajtó bizottság ülésén is szó esett: délelőtt nemegyszer olcsóbb a zöldség és a gyümölcs, mint reggel. Itt persze nem valami rafinált üzletpolitikáról van szó, hanem egyszerű szervezési hibáról: a friss árjegyzék ugyanis késve érkezik meg a Zöldért központjából. Hogy ezen mennyit nyernek a kereskedők és mennyit veszítenék a vásárlók, az persze nem mindegy! A Zöldért képviselője a technikai felszereltség hiányosságaira, munkaszervezési nehézségekre hivatkozott, s azt bizonygatta, hogy a helyzet azért nem olyan fekete, mint amilyenre festik. De a testület tagjainak éppen az volt a véleménye, hogy az ellátó hálózatot azért hozták létre, a vállalatok és az áfész azért dolgozik egymás mellett s egymással, hogy az ellátás zavartalan legyen, s itt még a szürke foltok is tűrhetetlenek, nemhogy a feketeség. Árpolitika Végül a megbeszélés azzal fejeződött be, hogy mindenki egyetértett a bajok sürgős orvoslásában. A Zöldért gödöllői kirendeltségének jobban ki kell vennie a részét a kiskereskedelem ellátásából, s az utóbbinak is arra kell törekednie, hogy keresse az együttműködés mind jobb formáit. Persze amíg a Zöldért nem nyújt legalább a budapesti testvérvállalatához hasonló feltételeket, addig nehezen képzelhető el javulás. Márpedig a vásárlók ezt várják: bőséges választékot, elegendő árut és olyan, megfe-. lelő árakat, amelyek a magánkiskereskedőket és az őstermelőket is mérsékeltebb árakra szorítják. Gáti Zoltán Gyomirtás a paradicsomtábián A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben megkezdték a 140 hektáron levő paradicsom kultivátorozását. Barcza Zsolt felvétele A utópalya-mérnökség A biztonságosabb utakért tünk, vezetőikkel együtt adták. Ez nekünk is, a tangazdaságnak is jó volt, hiszen gépjárműveik egy része nem volt tétlenségre kárhoztatva, nálunk viszont hasznosan töltötték az időt. Károkozók Az autópálya-mérnökségen most harminchatan dolgoznak, a Hatvanig tartó szakasz átadása után már legalább ötvenen-hatvanan lesznek. Az első pályaszakasz fenntartására évente mintegy 6,5 millió forintot fordítanak, ebből a téli időszak munkálatai emésztenek fel többet, körülbelül 4 milliót. Sajnos, nemcsak a természetes elhasználódásra költenek, a baleseteknél az út létesítményeiben esett • károk kijavítása, az út- és a pihenőhelyek tisztántartása is sokba kerül. A forgalom zavartalanságáNemrégen valaki úgy érvelt, amikor az egyik döcögősre kopott helybeli mellékút helyrehozatala került szóba: vajon mi gond lehet, hiszen itt van a városban az M3-as autópálya mérnöksége! Az illető azonban nem tudta, hogy bár néhány éve valóban gyarapodott ezzel az intézménnyel városunk, de mint nevében is szerepel, az autópálya fenntartása az elsődleges feladata. Hasonló tévedés más esetben is előfordul. Sokan úgy tudják, hogy a várost és a járást átszelő 3-as, illetve 30- as főközlekedési út rendben- tartása a két helyi — gödöllői és aszódi — tanács illetékeseinek dolga. Nem így van: a főutat a KPM megyei vállalata gondozza. Az alacsonyabb rendű, nem számozott utak állapotáért viszont — attól függően, hogy közigazgatásilag önálló járás, város vagy a község területén húzódnak-e — a helyi tanácsok a felelősek. Anyagi lehetőségeikhez mérten ők építik vagy újíttatják fel őket. Karbantartás De maradjunk ezúttal az autópálya-mérnökségnél, amely a hazai autópályarendszer legkorszerűbb, 24 kilométernyi szakaszát gondozza. Azt csak a pályán 15—20 perc alatt átrobogók gondolják, hogy a létesítmény nem követel napról napra karbantartást. Tulajdonképpen ez lenne a kívánatos állapot: megépült, aztán száz évig hordja hátán a személygépkocsikat, autóbuszokat és a nagy testű kamionokat ! — Autópálya-mérnökségünkhöz a 24 kilométeres rész tartozik — tájékoztatott Baranyai Árpád, a mérnökség vezetője. — Tudomásom szerint jövő nyáron adják át az építők a Hatvanig húzódó második szakaszt, így az autópálya 45 km-re egészül ki. A mi alapvető feladatunk.a forgalom műszaki feltételeinek biztosítása. — Semmi közük tehát a környék többi útjához? — Ez más kérdés; hogyha kapacitásunkból futja, és er- Vé megkérnek bennünket, kisebb helyreállítási . rriunkák elől nem zárkózunk el, különösen ha az alacsonyabb rendű utakon a forgalmat akadályozza, hátráltatja a hiba. Ugyanakkor sokszor mi is külső segítséget kérünk. Hogy egy példát mondjak: sok speciális eszközünk van az autópálya gondozására: hóekék, hómarók, autómentő. Nincs viszont any- nyi saját szórókocsink, amivel felsózhatnánk a jeges utat. Szerencsére jól jöttek azok a műtrágyaszóró tehergépkocsik, amelyeket a mezőgazdaság használ. Ilyeneket a gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságától bérelről a többi között úgy gondost kodnak, hogy az el- vagy otthagyott gépkocsikat elszállítják, hosszabb idő után még a leálló sávról is. Mint elmondották: a legtöbb autós mindent elkövet, hogy biztonsá-í gos helyre vontassa járművét, ha nem tud tovább menni. De sokan vannak, akik napokig otthagyják a lerobbant masinát, s ez veszélyes. Jó tudni Tudják, hátrány ma még, hogy nincs segélykérő telefon, ez később kiépül, de jó lenne, ha például más autós segítségével, rögtön bejelentenék náluk a dolgot. Ha ugyanis az útellenőr vagy a velük együttműködő útpályarendőrség viteti el a gépkocsit, az — a bejelentés elmulasztása miatt is — sokba kerül! • Fehér István Patrónust keresnek Kartalon Két éve dolgozik már együtt Kartalon Lengyel István vezetésével a citerazene- kar. Megalakulásuk után rögtön minősítő- versenyen vettek részt 1977-ben Túrán, s második díjat nyertek kategóriájukban. A községi rendezvényeknek azóta is rendszeres szereplői, most legutóbb három napra hívták őket; egy lagziban szórakoztatják a vendégeket. Lengyel István boldogan beszélt tanítványairól, akik szerdán és pénteken jókedvvel és örömmel próbálnak mindén héten. Az örömök mellett azonban gondjaik is * vannak jócskán. Az egyik az, hogy hiányoznak az együttesből az idősebbek, s így van ez a táncban is; hiába szól a cite- ramuzsika, a község idősebb lakói, akik pedig sok régi táncot ismernek, nem mutatják meg a fiataloknak tudományukat. A járás más községeiben nem így van ez, jó volna, ha Kartalon is népszerűbbé válna a közös muzsikálás^ a tánc, amiben fiatal, idős egyaránt! részt venne. Elpanaszolták az együttesi tagjai azt is, hogy citeráik sajnos kicsik, hangjuk is gyenge, de a nagyobb hangszerek drágák, s egyelőre; nincs, aki támogassa őket. > Pedig ügyesek, szorgalma- sak, aki már hallotta őket, csak dicsérőleg szólt róluk. Mostanában ismét bemutatókra, versenyekre készülnek, hiszen ha csak maguknak muzsikálnak, nem látják, mit fej-4 lődtek, hol tartanak, mit esi-; nálnak jól vagy rosszul. Ba. M. Sikerek az úttörő-olimpián Népes küldöttség képviselte a várost a XV, nyásri AÚtiÖrő- olimpiai játékok Pest megyei, döntőjén, amelyet Cegléden rendeztek. A kilenc verseny- ágban tizenkilenc gödöllői diák jutott tovább a Szombathelyen megrendezendő területi döntőbe. Itt lehet majd megváltani az olimpiai részvétel jegyét. A gödöllői sikerek kovácsai, lányok; Négy tusa csapat: 1. Petőfi iskola (Szebeni, Garai, Kolozs J., Boros, Fehérvári, Kolozs E.). Négy tusa egyéni, A-kategória: 2. Garai Erika (Petőfi iskola), B-kategória: 2. Med- veczky Anita (Imre utcai iskola). Kisdobos háromtusa csapat: 3. Petőfi iskola. 100 Piszke, édes máié, cukros pite Akkor még nem volt gyermeknap Az elmúlt vasárnap hévíz- györki nyugdíjasokkal jártam a Dunakanyarban. A gödöllői járás községeiben, a főváros parkjaiban, mindenütt, amerre utaztunk, piros nyakkendőé úttörők siettek a gyülekező helyekre, parkokba, játszóterekre, hogy vidáman ünnepeljék a nemzetközi gyermeknapot, eregessék a sárkányt, legyőzzék a tréfás akadályokat, versengve fogyasszák az üdítőt, s amikor elfáradnak, elővegyék a szülők táskájából a hazai csomagot, a szalámis zsemlét, az otthon sütött süteményt, s hogy utána megrohamozzák a fagyialtost, vagy a vattacukor-készítőt Akácvirág Az autóbusz nyugdíjas kirándulói nevetve integettek a robogó buszból a gyerekeknek, dicsérték őket a szép ruhájukért, mosolygó, egészséges arcukért. Megfiatalodott szinte a buszon utazó nyugdíjasok serege is. És tényleg, ki ne lelkesedett, örült volna együtt a sok-sok ezer ünnepelt és ünneplő kisgyermekkel? — Legyen övék ne csak a ma, de a holnap is. Legyen övék az elkövetkezendő esztendők minden békés napja — így kívánták ezt a nyugdíjasok. Szentendrén sétálgatva megálltunk egy apró cukrászdához vezető utca végén. Azért az utca végén, mert onnan kacs- karingózott a sor a fagylaltárus pultjáig. Előttünk úttörők, kisdobosok. Nem tudom, hogy ki szólalt meg az öregek közül: — Látjátok, egyik sem eszik forintosat, vagy kétforintosat. Még belebetegszenek a falánkságukba ! Vártunk türelmesen. A sor lassan fogyott. A várakozásban mindig megjön a mesélő kedve annak, aki túljutott a hatvanon. A szót Pauló Andrásáé vitte: — Fagylalt? Nem is tudom, hány éves voltam, amikor először ettem! Az biztos, hogy akkor már be volt kötve a fejem. Háromkerekű triciklin járta a falut a fehér kabátos ember, és kiabálta: Fagylalt! Fagylaltot tessék! Ha elfáradt a hangja, rázta a csengőt. Vettem egy gombócot, de amikor megnyaltam, eldobtam. Olyan volt, mint a jég. Nyalogattuk ezt mi a téli időben eleget, hiába mondták az öregek, hogy heptikát kapunk tőle. Tiszta szívből mondom, hogy a jeges-fagylalttól viszont megijedtem. Nem akartam én heptikát kapni! — Minket más csemegéhez szoktattak! — nevet a .nyolcvanhét éves Viczián János. — Az én csemegém ilyenkor májusban —, veszi át ‘ újra Paulóné a szót —, az akácvirágos palacsinta volt. Szegény édesanyám készítette. Megkeverte a palacsintatésztát, olcsó dolog volt ez, hiszen tej mindig akadt a háznál, s a tésztába beleszórta a fürtjéről leszedett akácvirágot. így sütötte ki a palacsintát. Milyen illata és íze volt annak a tésztának! Nem győzte édesanyám a hajtogatását — sóhajt Paulóné. Béka zsír Mondják a többiek is a magukét, sorolják a gyerekkori csemegéket. — Piszke, pásztortarisznya, főtt és pattogatott kukorica, mákos guba, mákos kukorica, édes máié, cukros pite, dinnye. Szovics András bizonygat. — Tényleg jók voltak ezek, de ismeritek-e a békazsíros kenyeret? Tudom, hogy ismeritek, de nem akarjátok vállalni az egykori nvomorúságo- tok szégyenét. Én nem szégyellem, minek tagadni, nem voltunk sem mi, sem apáink okai a szegénységnek. Ügy volt az nálunk is, meg a legtöbb szegényparaszt családnál, hogy május végére elfogyott a búcsúra vágott hízócska zsírja. — Mit tudtam én ezt akkor, gyerekfejjel? Édesanyámtól zsíroskenyeret kértem. Vízbe mártotta szegény, úgy nyomta a kezembe. Majszolom, forgatom, nem éreztem a zsír izét, megkérdezem: — Milyen zsír ez, édesanyám? — Békazsír, kisfiam, tavasszal ez a jó, ez az egészséges. Sejtettem, hogy valami nincs rendben, de azért még bevertem volna vagy két karéjjal, ám akkorra a kenyér már ott lapult a nagyláda mélyén, édesanyám meg eltűnt. Elmulasztották Nem nevet senki. Olyan, mintha egy pillanatra visszaszökött volna a nyomorúság a vidám kirándulók közé. Katonás Mihály biztatja Szovics Andrást, hogy mondja el az unokájának. — Az unokámnak hiába mondanám, úgyse hinné el. — S ebben mindannyian megegyeznek. Végül a pulthoz kerülnek, s nagy adagot kérnek, ötforintos fagylaltot! Talán be akarják hozni, amit a részükre meg nem rendezett gyermeknapok, meg a szegénység miatt elmulasztottak. S együtt örülnek a vidám gyerekekkel. Fercsik Mihály m-es síkfutás, A-kategória: 5.' Bobos Tünde, (Damjanich is-, kóla), B-kategóría: Berneczei Mária (Imre utcai iskola).1 Magasugrás, A-kategória: 2. Garai Erika, 6. Szebeni Márta (mindketten Petőfi iskola), B- kategória: Medveczky Anita (Imre utcai iskola), távolugrás, 4. Kecskés Judit (kisegítő iskola), súlylökés, A-kategória: 6. Gerstenbrand, Katalin (Petőfi iskola), 7. Balogh IU dikó (Imre utcai iskola), B- kategória: 6. Kovács Mónika (Petőfi iskola). 300 m-es síkfutás; 4. Dömsödi Ibolya (Karikás Frigyes iskola), 6. Földi Katalin (Damjanich iskola). 600 m-es síkfutás: 2. Kovács Anna (Imre utcai iskola), 4X 100 m-es váltó: 1. Imre utca (Sós, Berneczey Szabó, Dóczi), Fiúk: négytusa csapat: lí Petőfi iskola (Berényi, Miklós, Fülöp, Kovács, Várhegyi, Farkas). Négytusa egyéni: 1. Berényi László, 5. Miklós Frigyes (mindkettő Petőfi iskola). 2. korcsoportú négytusa csapat: 2. Damjanich utcai iskola. Egyéni: 6. Varró László (Damjanich utcai iskola). 100 m-es síkfutás, A-kategória: 3. Vígh Mihály (Karikás Frigyes iskola), B-kategória: Nagy Dániel (Petőfi iskola). Magasugrás, A-kategória: 1. Berényi László (Petőfi iskola), 5. Király Gábor (Karikás Frigyes iskola), B-kategória: 4. Pifkó Tamás (Petőfi iskola). Távolugrás: 1. Miklós Frigyes, 4. Fülöp Gusztáv (mindkettő j Petőfi iskola). Kislabdado- } bás; 2. Nagy Dániel (Petőfi iskola). Súlylökés: 1. Kovács György (Karikás Frigyes iskola). 1000 m-es síkfutás: ÍJ Pápai László (Imre utcai iskola). 600 m-es síkfutás: 4J Fehér Gábor (Imre utcai isko- i la), 5. Illés Ferenc, (Damjanich iskola). 4X100 m-es váltó: 2. Imre utcai iskola (Csetényi T.. Cselényi L„ Mes- • tér, Morvái). A felsorolt továbbjutók közül különösen két eredmény kiugró. Medveczky Anita, az Imre utcai iskola tanulója, a B-kategóriás magasugrásban 155 cm-rel új városi csúcsot ugrott. A súlylökésben nyertes Kovács György (Karikás Frigyes iskola) 13,88 m-es eredménye új megyei csúcs.
