Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-03 / 128. szám

Gondoskodnak a rászorulókról Ismeretterjesztés, véradás, családvédelem Tagjaik között van, aki már a világháborút követően levest mért a rászorulóknak a szer­vezet aktivistájaként, de szép számmal vannak ifjú egész­ségőr úttörők is. A Vöröske­reszt járásbeli taglétszáma meghaladja a háromezret. — Jelenleg a legfontosabb feladatuk a Magyar Vöröske­reszt ötödik kongresszusa által meghatározott teendők végre­hajtása — mondotta Horváth József né, a járási vezetőség titkára. — Nagy gondot for­dítunk a területi munka szín­vonalának emelésére. A járás harmincnyolc alapszervezeté­nek többségét lakóterületi ve­zetőségek irányítják, amelyek Abonyban, Albertirsán és Jászka rajén ón működnek. Az utóbbi években sokat fejlődött munkájuk Abonyban és Jász- karajenőn, a helybeli állami és politikai szervek segítségével. Albertirsán a csecsemőket, Abonyban az általános is­kolásokat, állami gondo­zottakat patronálják évek óta a Vöröskereszt aktivis­tái. Jászkara jen ön, a községi ta­náccsal együttműködve, mind nagyobb létszámmal tartja foglalkozásait a cigányklub és a kismamaklub. A faluban évek óta nagy érdeklődés kí­séri az egészségügyi hetet. Az idén csúcsvezetősiégük együtt­működési szerződést köt az abonyi vezetőséggel, és ősszel mindkét helyen tartanak egészségügyi hetet. Az előadá­sokra, kiállításokra kölcsönö­sen meghívják tagjaikat. Ügy tervezik, az egészséges élet­móddal, családpolitikai és családvédelmi kérdésekkel foglalkoznak. Albertirsán a csúcsvezetőség az egészségügyi szakszolgálattal és a tanáccsal együtt szép eredményeket ért el az idősek házi szociális gondozásában. Hamarosan ci­gányklubot hoznak létre a mű­velődési házban. A járási ve­zetőség feladatai megvalósítá­sához sok támogatást kap a párt- és az állami szervektől. Közös céljaikat együttműködé­si szerződésben fogalmazták meg a K.ISZ járási bizottságá­val, a járási hivatallal, a járá­si-városi egészségügyi osztál­lyal és a ceglédi kórházzal. Jó m unkák ápcéo 1 at ót Alakítottak ki a helybeli vértranszfúziós állomással. A tanácsok mun­káját segítve célul tűzték ki, hogy felkutatják a területükön élő valamennyi veszélyeztetett gyermeket, és — lehetőségeik­hez mérten — gondoskodnak helyzetük javításáról. Szeretnék az idén elérni, hogy minden mezőgazda- sági üzemben működjön vöröskeresztes alapszerve­zet a járásban. Ezt már részben megvalósítot­ták, illetve megtették az elő­készületeket Abonyban a Ságvári, Csemőben a Novem­ber 7., Kocséron a Petőfi, Nyársapáton a Haladás terme­lőszövetkezetben. Mezőgazda- sági alapszervezeteik kiemelt tennivalója a felvilágosító, ne­velő munka, a növényvédő szerek okozta mérgezések, az állatról emberre terjedő be­tegségek megelőzése. A mun­kahelyek valamennyi brigád­jában legalább egy személy­nek célszerű elsajátítani az el­sősegélynyújtás alapismere­teit. A véradómozgalom harminc éve indult meg hazánkban. A vöröskeresztes propagandának köszönhető, hogy nagy szám­ban és térítésmentessen adnak vért az emberek a járásban. A KISZ-szervezetek se­gítségével az eddiginél is több fiatalt szeretnének bevonni az önkéntes vér­adásba. Az elmúlt hónapokban külö­nösen eredményes volt a vér­adás Jászkarajenőn az Árpád Termelőszövetkezetben, Abonyban és Albertirsán. Ceg- lédbercelen, Mikebudán és Kő- röstetétlenen júniusban hirdet­nek véradónapot. Kőhalmi Dezső Dokumentumki állítás nyílik Könyvünnep Abonyban Hétfőn dokumentumkiállftás nyílik Abonyban, a tanácsháza dísztermében a nagyközségi könyvtár és a Kazinczy köny­vesbolt rendezésében az ünne­pi könyvhét alkalmából. Ez a könyvhét sorrendben az ötve­nedik: az elsőt 1929-ben ren­dezték meg, Supka Géza új­ságíró, művészettörténész ja­vaslatára az ország városai­ban,, településein. A jubileum alkalmából Abonyban régi könyvheti ese­ményeket elevenítenek fel ké­peken, kiadványokon. Beszédet mond Köves József, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesz­tők Egyesülésének munkatár­sa Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JAQAS ES XXIII. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1979. JÚNIUS 3., VASÁRNAP Kínálkozó kötetek Nagy érdeklődés és forgalom Árulják boltban, utcán, üzemben A napokban már érezhető­en ünnepváró hangulat töl­tötte meg a ceglédi könyves­boltot. A könyvárusoknak a megszokottnál nagyobb ostro­mot kellett bírniuk, s így lesz ez mindaddig, amíg tant az ünnepi könyvhét. Kirakatban, polcokon, rak­tárban egyaránt az új kiad­ványok sorakoznak. A törzs- vásárlók listákat lobogtatnak, mohó érdeklődéssel lapozzák a rég előjegyeztetett kötete­ket. Alkalmi vevők is ‘többen betérnek ilyenkor. Egy férfi a Házunk tája kincsesbánya című kötetet kereste és nyom­ban két nylonzacskót kért a pénztárostól, hogy a közeli üzletben vásárolt permetező­szert is legyen mibe tenni. Öröm és üröm Előkerülnek a diákok fél­retett forintjai, egy-két idő­sebb pedagógus is megjele­nik. A fiatalok jövendő könyv­táruk alapjait rakják le, a korosabbak gyűjteményüket gyarapítják. Némi vívódás után döntenek: jó lenne még megvenni ezt is, meg azt is, de a pénz a és polcok befoga­dóképessége határt szab a nekifeledkező vásárlásnak. Sidlovszky Péterné megbí­zott boltvezető szavai szerint most is kapósak a szo­kásos könyvheti kiadvá­nyok. Sokan viszik a Szép verseket, a Körkép ’79-et, az lrószemmelt, a Rivaldát és a szovjet írók Ég és föld kö­zött című elbeszéléskötetét.. Ismét kaphatók a Ra-Re köny­vek, új sorozat indult Ezer­színű Magyarország címmel. Hétszínvilág elnevezéssel a Móra Kiadónál, fiataloknak szóló útleírásokat adva közre. A felnőttek bizonnyal szíve­sen olvassák lnotainé Bonifert Mária Az aranyrög tetején ül­dögélő koldus című útirajzát, amely Peruról szól. Nagy László prózakötete ugyancsak kuriózum. Akik a történelem iránt érdeklődnek, valószínű, kézbe veszik A korona kilenc évszázada című munkát. A képzőművészeti kiadványok gyűjtői Koós Judit Style 1900 című könyvéből ismerhetik meg a szecesszió iparművésze­tét hazánkban. Ajándékozásra is szép album a Művészet 78. A Magyar Néprajzból már egy darab sincs. Sajnos, üröm ve­gyül az örömbe, hiszen csu­pán kettőt kapott a bolt, ho­lott a tízszerese is gyorsan gazdára talált volna. A ma­gyar sajtó története sem me­legedett meg a polcokon, s ma már hasztalan keresik a vásárlók. Pavilon a téren Ilyenkor kiszélesedik a köny­vesbolt hatósugara. Előretolt bástyáját a Kossuth téren, a játékbolt előtt állította fel. Az ottani pavilonban az utcai járókelők válogathatnak a leg­frissebb kiadványok közül. Csatlakoznak a könyvtár ren­dezvényeihez is: hétfőn dél­után, amikor Földes Anna író­nő látogat el a ceglédi gyer­mekkönyvtárba, hogy ifjú ol­vasóival találkozzon, négy könyvét árulják majd a hely­színen. A piactéren, a könyv­tári kiállítással egy időben, a szabadban kínálják a köny­veket, ha nem is ponyváról, mint Táncsics fette egykor néhány száz méterrel arrébb. A kereskedők tudnak róla, hogy az EVIG-be és a Május 1. Ruhagyárba ellátogat Bi­hart Klára és Berkesi András. Bihari könyveit már megvet­ték az érdeklődők. Berkesivei most nem szolgálhatnak, va­lamennyi példány elfogyott már. Olvasó munkások A városban jól szervezett üzemi könyvterjesztő hálózat működik. Harmincnyolc bizo­mányossal állnak kapcsolat­ban. Amíg az előadók egy ré­sze a pult mellett, az első vo­nalban állja az ostromot, a többiek a raktárak mélyén állítják össze a gyárakba, in­tézményekbe induló csomago­kat. Az üzemekből nem kell az üzletbe jönni, a helyszínen lehet vásárolni. A bizományos igyekszik az egyéni igényeket is kielégíteni, megszerzi a kí­vánt köteteket. Igaz, az utóbbi időben or­szágszerte a csütörtök a bevá­sárlónap, ez alkalommal még­is vasárnap lesz nyitva a könyvesbolt. Akik hét közben nem érnek rá. ezen a napon délelőtt kilenctől délután egy óráig kiválaszthatják új ol­vasmányaikat. Tamasi Tamás Gyermekrajz­kiállítás Az abonyi Gyulai Gaál Miklós általános iskola rajz­szakköre sokat hallat magáról, elismerést szerez az iskolának. A Tokióban megrendezett VIII. nemzetközi gyermekrajz- kiállításon Tóth Zoltán éa Magyar József hetedik osztá­lyos tanulók ezüstérmet nyer­tek, a nem díjazott alkotások készítőit szép jelvénnyel jutal­mazták. Nemrég csomagot kapott az iskola Japánból, amely japán gyerekek érdekes kivitelű rajzait tartalmazta. Ajándékba küldték. Az iskola ezekből a rajzokból kiállításit rendez. Sikeresen szerepeltek az abonyi kis rajzolók az indiai gyermekrajz-kiállításon is; Falusi Mária és Szekeres Zol­tán VIII. osztályos, Király Tamás és Magyar József VII. osztályos tanulók munkáit oklevéllel jutalmazták. Minden évben megrendezik a járási és megyei tudomá­nyos, technikai úttörőszemlét Király Tamás és Vajda Lilla a járási bemutatón remekeltek, Vajda Lilla a megyei verse­nyen második díjat nyert. A kislány Vácott önálló diaképes előadást tartott Abony műem­lék épületeiről. ______ Gon dozás, ápolás Egészséges gyermek — biz­tos jövő címmel, a nemzetkö­zi gyermekév jegyében, június 4-én, hétfőn délután négy óra­kor dr. Vértes László, a Pest megyei Egészségnevelési Cso­port vezető főorvosa előadást tart Cegléden a Kossuth Mű­velődési Központban. Ezen a napon délután öt órakor Új­szülöttgondozás, -táplálás cím­mel hangzik el Kovács Ká- rolyné vezető védőnő előadása a csecsemőápolási tanfolyam keretében a művelődési köz­pont ismeretterjesztő termé­ben. Üdülőerdő Csemőben Az ültetéstől a hasznosításig A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ceg­lédi üzeme 7223 hektárón gazdálkodik. Területén mos­tohák a talajviszonyok, hiszen csak olyan földrészeik van­nak, amelyeken a mezőgazda- sági termelés már nem kifi­zetődő. Ferenczvári Tibor üzemigazgatótól kérdeztük, hogy mit tesznek a faterme­lés és az emberek erdei ki­kapcsolódása érdekében? — Kétszáz dolgozónk mun­kálkodik azon, hogy a hoz­zánk tartozó erdő mindin­kább az embert szolgálja. Magot, csemetét termesztünk, erdőt ültetünk, művelünk, ápolunk, fát vágunk, feldol­gozunk, de még bizonyos ta­lajmunkák is hozzánk tartoz­nak. — Csemetekertünkben évente több mint öt mil­lió fiatal fát nevelünk. Ebből saját erdősítéseinkre másfél millió csemetét hasz­nálunk fel, a többit eladjuk. Területünkön főleg a fenyő és a nyár jellemző, amit na­gyobbrészt mi nevelünk. A következő években csemete- termelésünket megduplázzuk, mivel azt akarjuk, hogy mi­nél 'több törzsfa kerüljön forgalomba és a gépesítés is mind jobban megoldható le­gyen. — Évente általában 220 hektár erdősítést és pótlást végzünk. Komoly feladat ez is, hiszen a jó előkészítés sok munkát igényel. Lánctalpas erőgépeinkkel kihúzzuk a földben levő tuskókat, 60—80 centiméter mélyen felszántjuk a helyüket, ezután gyökérfé­sülés és simítás következik. Végül az ültetés és az ápolás. Itt sokat segít a vegyszerezés, főleg a fenyő, és tölgyerdők­ben. Nem olcsó ez sem, de munkaerőt tudunk ezzel a módszerrel megtakarítani. A vegyszerezéshez előfordul, hogv helikoptert kérünk se­gítségül. — Fakitermelésünk éven­te mintegy 23 ezer köb­méter, amit motorosfű­résszel. és rakodó, szál­lító gépekkel végzünk. A gallyazás azonban nálunk még kézi munka. A kivágott fákból 14 ezer köbmétert ér­tékesítünk bánya-, papír-, for­gács-, valamint tűzifának, öt­ezer köbmétert saját üze-' műnkben dolgozunk fel. Négy­ezret társüzemeknek adunk át; —- Fő termékeink a par­ketta, a különböző bútoral­katrészek, a szőlőkaró, a bá­nyadeszka és a bányaféldo- rong. — Az erdő azonban nem­csak üzem, hanem a pihenés, kikapcsolódás helye is — ve­szi át a szót Fajth György üzemigazgató-helyettes. — Már javában folyik a csemői put­risarki 70 hektáros erdőrész­let népjóléti parkosítása és úgynevezett üdülőerdővé való, kialakítása. A létesítőd már befejezéshez közeledik és még ebben az esztendőben telje­sen elkészül. Már megépült a kút és a vízvezetékhálózat, megvalósultak az energiaszol- i gáltatás helyi lehetőségei, lomapálya, sétaút, park | épült. A területre aszta- | lókat, padokat tettünk ki. • Készen van a hatalmas par-' kóló is, amelyben 200 sze­mélygépkocsi és 8 autóbusz várakozhat egy időben. Most éppen négy kispálya füvesí­tése folyik. Udvari Gábor Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk a rokonoknak, a Mező­gép dolgozóinak, a pártszervezet­nek és KlSZ-alapszervezetnek, a szomszédoknak, ismerősöknek,, akik Smahajcsik József temetésén részt vettek, sírjára virágot he­lyeztek, fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Hálás kö­szönetét mondunk mindazoknak* akik felejthetetlen drága jó fér­jem, fiam, édesapánk, nagyapánk* testvérünk id. Váradi Ferenc te­metésén megjelentek, fájdalmunk­ban osztoztak, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek, özv. Váradi Fe^ a gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik édesapám Lendér István temeté­sén megjelentek és külön megkö­szönjük, akik sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek, ezzel együtt fáj­dalmunkban osztoztak. Leánya Lendér Anna. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk hálás köszönetét mind­azoknak. akik a felejthetetlen jó férj, édesapa, nagyapa, dédapa id. Farkas József temetésén megje­lentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Köszönjük a Május 1. Ruhagyár, a Gabonafelvásárló Vál­lalat és az MHSZ dolgozóinak a koszorúkat és a részvétüket. Kü­lön köszönetünket fejezzük ki a Kórház I-es belosztályon dolgozó orvosoknak, nővéreknek a beteg érdekében folytatott segítőkész munkájukért. A gyászoló család. t üszb-nek. Dolgoztam, mint so­kan mások. Ennyi az egész. — Ritkán fordul elő, hogy házastársak egyszerre vesznek búcsút a munkahelyüktől — mondom Varga Gyulánénak. — Mennék is, meg nem is. Megszerettem a gyárat. Ku­tyával sem lehetne elzavarni — feleli nevetve. Amikor elmondom, hogy Gyula bácsi továbbra is sport­felelős marad, kissé meglepőd­ve szól: — Nekem ezt még nem is mondta! Pedig a ház körüli munkánál elkelne már a se­gítség. — Beletörődve legyint. — Olyan szívesen csinálja, hogy nem lehet rá haragud­ni. — Gyula bácsitól tudom, hogy négy unokájuk van. — Ezért kerültem válaszút elé. A végén mégis úgy dön­töttem, hogy megyek. Most legalább több időm lesz az unokákra. Nagyon jól éreztem magam ebben a közösségben. Közel 28 éve kezdtem dolgozni a jogelődnél. Az akkori és a mai körülményeket nem lehet egy napon említeni. Ezért is nehéz a válás. Az elmúlt években a fúrógépek teker­cseinek szigetelését végeztem. Azt megelőzően pedig, ezen a területen, majdnem min­denféle részműveletet meg. ismertem. — Ök is támogatóba jöttek először a munkahelyemre — mutatott az asztalunkhoz kö­zeledő fiatalasszonyra — most a férjével együtt itt dolgoz­nak. A másik két gyerek is itt dolgozott. Könnyen előfor­dulhat, hogy az unokáknak is ez a gyár ad majd kenyeret. Prekovits János (A tudósítás az ÉVIG dolgozói­nak lapjában, a Villamosgépben jelent meg.) két. Dolgozóink hasznos idő­töltésnek fogják fel a sport­pályán eltöltött időt. De a tö­meges sporton túl is van ér­deklődés. Közel 100 dolgozó rendszeresen versenyez. Szép eredményeket értünk el. az elmúlt tizenhét évben. Az egyik bizonyítéka, hogy össze­gyűjtöttünk egy szekrényre való oklevelet, érmet és ser­leget. Ezekre vagyok a leg­büszkébb. Nem is a nyere­ményre, hanem, ahogy a győ­zelmekig eljutottunk. Jó érzés együtt örülni a versenyzőkkel. De a kudarc okozta gondokat is megosztjuk egymással. Most is van egy nagyon lelkes női versenyzőgárdánk. Ezek a lá­nyok labdát rúgnak, kézilab­dáznak, még versenyszerűen futnak is. Büszke vagyok rá­juk. A csemői lányok a mun­kában is helytállnak. Mondja a neveket. Biztat, hogy írjam: Nagy Margit, Mi- kus Erzsébet, Illés Mária, Il­lés Ibolya, Nagy Márta, Bal­ia Klára, Vermes Éva. Sza- lonnás Zsuzsa, Soltész Lász­ióné. Második otthona volt Aztán az EVIG-ben eltöltött évekről beszél: — 1950 óta dolgozom a gondnokságon. Négyszer vol­tam kiváló dolgozó. Egy­szer megkaptam a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója cí­met is. Tagja vagyok az Nehéz a gyártól megválni Egy házaspár nyugdíjba ment Hasznos időtöltés: a sport hozni. Azért jó ez a létesít­mény itt a gyár szomszédsá­gában, mert a munka után rögtön lehetőség nyűik moz­gásra. Az üzemi labdarúgó­bajnokság mérkőzéseit is itt fogjuk lebonyolítani. — Milyen sportsikereket ér­tek el az elmúlt hónapokban? — Számtalan versenyen vet­tünk részt, különböző sport­ágakban. Csak a legutóbbi eredményekről: a Tanácsköz­társaság 60. évfordulóján ren­dezett városi versenyeken jó eredményeket értünk el. Mind­két kézilabdacsapatunk a má­sodik helyen végzett. Női lab­darúgóink bebizonyították, hogy a legjobbak Cegléden. A. városi versenyeken sem ma­radtunk szégyenben. A női labdarúgók a második, a fér­fi kézilabdázók pedig a har­madik helyen végea«?k. Már leadtuk a nevezést a női lab­darúgók megyei döntőjére, me­lyen a tavalyi eredmények alapján vehetünk részt. Na­gyon készülünk a hónap végén megrendezendő összecsapás­ra... Terveinkben szerepel úszóverseny és ha lesz igény, akkor vízilabda-mérkőzést is rendezünk a közeli uszodában. Valóban tömegsport — Miért szeretnek ennyire sportolni a kisgépgyár dolgo­zói?, — Nálunk a sportolás va­lóban megmozgatja a tömege­Varga Gyula május elsején SZOT-oklevél kitüntetésben részesült. Nevét joggal emle­getik együtt az EVI& ceg­lédi gyárában folyó sporttevé­kenységgel. Tizenhét éve az üszb sportfelelőse. Mozgékony­sága elárulja, hogy régebbi kapcsolat fűzi e nemes szen­vedélyhez. Valamikor aktív labdarúgó volt. Máig hű ma­radt ehhez a sportághoz, mert sportfelelősi teendői ellátása mellett a vasutasok ifjúsági csapatának az intézője. Amed­dig nem volt a kisgépgyámak sportlétesítménye, rendszere­sen használhatták a vasuta­sok tornatermét és sportpályá­ját. Hidegebb hónapokban még ma is igénybe veszik a tornatermet. Gyula bácsinak nem kerül semmibe ezt elin­tézni. Határozottan, nagy lendület­tel vág bele a ceglédiek leg­újabb kezdeményezésének is­mertetésébe. Pálya épül megint — Már majdnem befejeztük a sportpálya építését Ez lesz a második itt a gyár közelé­ben. Eddig 1500 társadalmi munkaórát dolgoztunk, még 600 óra szükséges a pálya és a hozzávaló tartozékok végső ki­alakításához. Komoly társa­dalmi összefogásról tanúskodik az eddig végzett munici is, de megérte a fáradozást, mert mindenféle labdajátékra al­kalmas pályát sikerűit létre­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom