Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-06 / 130. szám

1979. JÜNIUS 6., SZERDA K&myexetwécBeBmi világnap Gazdálkodás vízzel, levegővel Kifiiaíeilék Ercsiben as élenjáróba! Pillantsunk a jövőbe. Tu­dósok megállapították, hogy az ezredfordulón a, világon har­mincezer nagyváros lesz, közöttük kétszáz olyan ki­terjedésű és lélekszámú tele­pülés, mint a mai New York. A civilizációs ártalmak terje­dése következtében a vízzel, a levegővel, s nem kevésbé a környezetünket borító nö­vényzettel is gondosan, előre­látóan kell gazdálkodnunk. E kétségkívül fontos megállapí­tás is egyik oka annak, hogy a nemzetközi gyermekévben a jövő nemzedékére gondolva, az ENSZ az idei környezetvé­delmi világnap jelszavát so- katmondóan így határozta meg: „Gyermekeink egyetlen esélye: fejlődés, pusztítás nél­kül.” Tegnap Ercsiben a II. Rá­kóczi Ferenc laktanya hely­őrségi művelődési otthonában e gondolatok jegyében emlé­keztek meg a résztvevők a környezetvédelmi világnapról, külön hangsúlyozva valameny- nyiük közös tennivalóit. Az eseményen megjelent dr. Gon- da György államtitkár, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnö­ke, S. Hegedűs László, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára (Pest megyei képviselő) és Horváth Dezső vezérőrnagy, a magyar nép­hadsereg környezetvédelmi ta­nácsának elnöke. A környezetvédelmi világ­nap jelentőségéről Rakonczay Zoltán, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal általános elnökhelyette­se beszélt Az eseményen S. Hegedűs László nyolc közösségnek és tizenhét személynek nyújtotta át a Széchenyi István-emlék- plakettet: valamennyien tár­sadalmi munkában kiemelke­dően tevékenykedtek környe­zetünk védelméért. A továb­biakban dr. Bán Károly ezre­des kiosztotta a néphadsereg­ben meghirdetett környezet- védelmi képzőművészeti pá­lyázat díjait. Az elkészült al­kotásokat az elkövetkezendő időszakban vándorkiállításon mutatják be országszerte. A környezetvédelmi világ­nap programja laktanyalátoga- tá&sal zárult. F. G. Pest megyei ünnepség Vácott Vörös, sárga, zöld színek harmóniája, a Sasad Termelő- szövetkezet és a váci Galam­bos virágüzlet bemutatója fo­Országgyűlési bizottságok ülése A küiigyi költségvetés végre he'fása Kedden a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága Darvasi Istvánnak, a bizottság titkárá­nak elnökletével. A tanácsko­záson — amelyen részt vett és felszólalt Péter János, az országgyűlés alelnöke — Ros- ka István külügyminiszter-he­lyettes tájékoztatta a képvise­lőket' a Külügyminisztérium 1978. évi költségvetésének vég­rehajtásáról. A bizottság tagjainak kér­déseire Madarast Attila pénzügyi államtitkár és Ros- ka István válaszolt. A növénytermesztés a tervet meghzkdta Az 1978. évi költségvetés Végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta meg keddi ülésén az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A Parlamentben délelőtt megkezdődött tanács­kozáson megállapították: az 1978. évi tervben megfogal­mazott követelmények — amelyek célja a gazdasági ha­tékonyság növelése, az egyen­súly javítása volt — a me­zőgazdaságban is csak rész­legesen teljesültek. A vártnál kedvezőtlenebb eredmények azonban csak részben írha­tók a tavalyi belvizek, a tavaszi fagy és a jégverések okozta károk számlájára. A mezőgazdasági termelés 1978-ban a tervezettnek meg­felelően növekedett, gondot j okoz, hogy a mennyiségi „elő- j reszaladás” nem mindig járt I együtt a kedvező gazdasági eredményekkel. Éppen ezért — ahogy azt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminiszté­rium képviselői hangsúlyoz­ták — a jövőben az eddiginél is nagyobb súlyt kell fektet­ni a hatékonysági, az eszköz- és anyagtakarékossági, a mi­nőségi, valamint az élőmunka- termelési követelményekre. A vitában — többek között — felszólalt Antal Imre (Pest m. 19. vk., Érd). A tanácskozás Cselőtei Lászlónak (Pest m., 2. vk., Aszód), a bizottság elnö­kének zárszavával ért véget. gadta azokat, akik tegnap dél­után a váci Madách Imre Vá­rosi Művelődési Központba lá­togattak. A hagyományos kör­nyezetvédelmi napok nyitó eseményeként ekkor került sor a művelődési központban a környezetvédelmi világnap megyei ünnepségére. Az ese­ményt abban a városban szer­vezte meg a Hazafias Népfront váci környezet- és természet- védelmi bizottsága, ahol az el­múlt években is igen sokat tettek a természetes és mes­terséges emberi környezet tisz­taságáért, szépségéért. A városban folyó munka fontosságát hangsúlyozta dr. Somosi György főorvos, a Pest megyei KÖJÁL igazgató- helyettese is. Megnyitó be­szédében kitért a környezetvé­delem nemzetközi voltára, je­lentőségére, annak a deklará­ciónak a fontosságára, ame­lyet az 1972-es stockholmi konferencián 112 ország fo­galmazott meg. A váci program dr. Klin- csek Pál, a Vácrótóti Botani­kai Kutató Intézet tudományos munkatársának Köztéri iák, virágok ültetése és gondozása című előadásával folytatódott Ma, június 6-án, délután 4 órakor a művelődési központ­ban a Duna-parti ifjúsági park fejlesztéséről, holnap, ugyancsak négy órákor a Du­nakanyar madárvilágáról hang­zik el előadás a váci környe­zetvédelmi napok keretében. P. Sz. E. Szikkadt fafajban kékesdó növény Élteié esőt vár a határ A szántóföldek között veze­tő kanyargós aszfaltút tete­jén gyöngyözik a kátrány. Szikkad a talaj, a növények tikkadtan kókadoznak. A ga­bona néhol térdaljig sem ér, a kalászok mégis csörögve haj­ladoznak a szélben: kevés ben­nük a mag. A borsótáblákat mindenfelé szárazra szíttá a forróság. Ez a kép fogad a ráckevei határban. Ember, ál­lat, növény esőre vágyik, ám egyelőre mindhiába, nem nyíl­nak meg az égi csatornák. Nem példa nélküli a mos­tani tavaszvégi szárazság, s noha a termelőszövetkezetek­ben és az állami gazdaságok­ban megindult a küzdelem az aszály ellen, már látható: a mostoha időjárásnak kihatásai lesznek a gazdálkodásra. Ezt hangsúlyozza Knapik István, a ráckevei Aranykalász Terme­lőszövetkezet termelési főosz­tályának műszaki helyettese: — A legfontosabb szántóföl­di növények közül 434 hektá­ron őszibúzát. 821-en kukori­cát, 526-on lucernát vetettünk. Kertészetünkben 30 hektáron paradicsom, 40-en étkezési, 70- en fűszerpaprika, 40_en zöld­bab és 121-en zöldborsó te­rem. Érthető, hogy a mostani szárazság érzékenyen érinti e kultúrákat. Április 30-a és május 1-e óta gyakorlatilag nem volt eső a földjeinken, a szakemberek szerint összessé­gében 150—170 milliméternyi a csapadékhiány. — Milyen következményei érezhetők már most a kedve­zőtlen időjárásnak? — Kezdeném azzal: a kuko- iricavetéseink nem keltek ki olyan csíraszámban, ahogyan arra számítottunk. Az első kaszálású lucernánál már bi­zonyos, hogy szénaértékben számítva 10—12 mázsával ke­vesebb lesz a hektáronkénti átlagtermés. Az előzetes ter­mésbecsléseket elkészítettük a várható őszibúzáról is. Szinte bizonyos, hogy 4—5 mázsával kevesebb lesz a hozam. — Természetesen ezek a té­nyezők jelentősen befolyásol­ják a későbbi gazdálkodásunk menetét. A lucernatermést em­líteném példaként. Állatállo­mányunk neveléséhez létfon­tosságú. a megfelelő takar­mány. Már most érezzük, hogy a károk miatt kevés lesz a sa­ját erőből megtermelt takar­mány. Igyekszünk felkészül­ni a későbbi nehézségekre. Már most 130 hektárnyi lábon álló lucernát vásároltunk, hi­szen, ki tudja, mit hoz még a jövő. A meteorológusok to­vábbi szárazságot jósolnak. — Mekkora területet tudnak öntözni ? — Elvileg naponta 100 hek­tárt öntözhetünk. Erre alkal­masak öntöző-berendezéseink és felszereléseink. Gyakorlati­lag azonban kútjainkban kevés a víz. Sok helyütt kilométeres távolságokból szivattyúzzuk a vizet a Dunából, s fóliával bé- ielt tározókban gyűjtjük össze. Két műszakban állandóan ön­tözni kellene földjeinket, de munkaerő-problémák is ne­hezítik gondjainkat. Hiszen, 6 ezer 361 hektárnyi szántó, ker­tészet, rét és legelő várja az éltető nedvet. A napokban kö­tünk együttműködési megál­lapodást a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság III. szá­mú szakaszmérnökségével, s segítségükkel talán sikerül problémáink egy részének a megoldása. V. F. A lakóterületi pártalapszervezetek munkájáról A POLITIKAI BIZOTTSÁG 1968. december 10-i határozatá­ban megjelölte a körzeti lakó- területi pártszervezetek tevé­kenységének alapvető kérdé­seit. A határozat megjelené­sét követően az MSZMP Vác Városi Bizottsága irányító, el­lenőrző tevékenységében fon­tos helyet foglalnak el a te­rületi pártalapszervezetek. Városunkban négy területi pártáiapszervezet működik, a város tagoltságának megfele­lően a középvárosi, az alsóvá­rosi, a deákvári és a kisváci városrészekben. Ezekben a pártalapszervezetek ben össze­sen 429 párttagot tartunk nyil­ván a város párttagságának 13,3 százalékát. A négy pártszervezet tagsá­gának döntő többsége az ak­tív munkából már nyugállo­mányba vonult, olyan elvtár­sakból áll, akik nehezen vál­tak meg munkahelyi pártszer­vezetüktől és jelentkeztek át a lakóterületi alapszervezetek­hez. Az átjelentkezés idején tapasztaltunk bizonyos vona­kodást, félelmet a nyugdíjba menő elvtársaknál. Megállapí­tottuk, hogy ennek kettős oka van. Egyrészt attól tartanak, hogy évtizedeken át szerzett érdemeiket, eredményeiket ke­vésbé ismerik el. A másik ok, hogy nem ismerik milyen fel­adatok várnak majd rájuk a területi alapszervezetekben. Mind több pártszervezetünk foglalkozik tehát igen helye­sen céltudatosan és egyénileg a nyugdíjba menő elvtársak- kal. Felkészítik őket az új pártszervezetben rájuk váró munkára. Ez irányban elisme­résre méltó munkát végez a Híradástechnikai Anyagok Gyára, a Kötöttárugyár, az Izzó és a Forte, valamint a DCM pártbizottsága. De másutt is rendszeres po­litikái munkának kell tekinte­ni ezt a tevékenységet. Ta­lálkozunk — bár még ritkán — olyan példával is, hogy a nyugdíjba menő párttagokat volt pártszervezetük titkára elkíséri és bemutatja a terü­leti pártszervezeteknél. El kell érni, hogy a nyugdíjba menő elvtársainkat valamennyi pártszervezettől a pártszerve­zet titkára vagy a pártvezető­ség egyik tagja a területi pártalapszervezet taggyűlésén mutassa be. Ez a módszer rendkívüli mértékben segíte­ni fogja nyugdíjas elvtársaink beilleszkedését az új környe­zetekbe. NAGYON FONTOSNAK tart­juk, hogy a területi pártalap- szervezethez átjelentkezett párttag azonnal képességeinek megfelelő konkrét pártmeg­bízatást kapjon. Ezáltal erő­södik majd benne az a tudat, hogy szükség van reá. E kér­désben példát mutattak a kisváci és középvárosi párt- szervezet vezetősége. A négy területi pártalap­szervezet tervszerű szervezeti életet él, munkájukat féléves munkatervek alapján vég­zik. Vezetőségi üléseiket 2—3 hetenként, taggyűléseiket ha­vonta tartják. Munkaterveik kialakításánál fontos helyet kapnak a XI. kongresszus ha­tározatai, pártbizottságunk Munkában a KF 120-as önjáró öntözöberen dcz.és Bozsán Péter felvétele ajánlásai, egy-egy városrész sajátosságának megfelelően. E pártvezetőségek munkájá­nak egyik jelentős eredménye, hogy felismerik a párttagság tájékoztatásának jelentőségét, fontosságát. Taggyűléseiken ma már rendszeressé vált, hogy a tanács vezetői, mun­katársai beszámolnak város- fejlesztési. ellátási, kulturális, egészségügyi stb. kérdésekről. A rendőrség vezetői, munka­társai, a közrend, közbizton­ság helyzetéről; a bíróság és az ügyészség munkatársai, a jogpoiitika gyakorlásáról, a törvényesség helyzetéről nyúj­tanak tájékoztatást. Ezeket a beszámolókat rendkívüli ér­deklődés kíséri. Minden eset­ben sok kérdés, észrevétel és javaslat hangzik el. A TERÜLETI pártalapszer­vezetek mindinkább tonios feladatuknak tartják az idős, beteg elvtársakkai való kap­csolat ápolását, a velük va.ó rendszeres törődést. A Közpon­ti Bizottság 1969. március 6-i határozata lehetővé teszi, hogy az idős nyugdíjas beteg párt­tagok telmentést kapjanak a rendszeres pártmunka végzése alól. Ennek alapján a négy alapszervezet a pártiagság 30— 35 százalékát mentette fel. Ezért megnövekedett a szere­pük a pártcsoportoknak, a pártcsoport bizalmiaknak. A beteg párttag és az alapszer­vezet közötti összekötő ka­pocs a pártbizalmi, aki féltő gondossággal tesz eleget e kö­telezettségének. Gyakori eset az is, hogy a vezetőségi ta­gok felkeresik rakásul, on a hosszabb ideje betegeskedő elvtársakat. Sok esetben ez a kapcsolat jelenti az élettel, a külvilággal való érintkezésük egyetlen formáját. E pártalapszervezetek tag- ■ ságának- többsége kpnkrét el­lenőrizhető pártmegbízatássál rendelkezik. Megbízatásukat szívesen, lelkiismeretesen lát­ják el. Eredményesen dolgoz­nak a városi tanácsban, a Hazafias Népfront városi és körzeti bizottságaiban, a vá­ros szakmaközi bizottságában. De ott találjuk őket a népi el­lenőrök, az önkéntes rendőrök és a bírósági ülnökök között is. Munkájukról mindenütt a legnagyobb elismeréssel és köszönettel szólhatunk. Kez­deményezői,. szervezői a lakó- területi társadalmi munkaak­ciónak. E területen élenjár a kisváci és a deákvári alap­szervezet tagsága. Például Dsákváron a „Tiszta virágos Vácért” mozgalom keretében a lakosság és az iskolák bevo­násával virágos utcákat és parkokat alakítottak ki. A kisváci pártalapszervezet kez­deményezésére társadalmi munkával szép játszóteret hoz­tak létre, stb. Munkájuk pél­dául szolgálhat több üzemi alapszervezetnek is. A LAKÓTERÜLETI közmű­velődés fejlesztésében is je­lentős eredményeket értek el, s növelték a tudományos is­meretterjesztő előadások szá­mát. Ebben ki kell emelni a „Deákvári kulturális esték” szervezőinek munkáját. Az elmúlt években — a Központi Bizottság Titkársá­gának 1976. június 21 -i hatá­rozata alapján — sokat javult a területi és az üzemi párt- szervezetek kapcsolata, s ez elsősorban a területi munka segítésében fejeződik ki. Négy nagyüzem, a Kötöttárugyár, az Izzó. a DVM és a HAGY Pártbizottsága kapta feladat­ként. hogy segítse a négy te­rületi pártszervezet munkáját. Tapasztalataink szerint ez a segítő, patronáló munka — ha vannak is még ma fogya­tékosságai — elérte célját. A négy pártbizottság mind job­ban erősíti kapcsolatát és fejleszti segítő tevékenységét a vele kapcsolatban álló terü­leti pártalapszervezettei. Mi jellemzi ezeket a kap­csolatokat? Az üzemi párt- bizottságok segítséget nyújta­nak a munkatervek elkészíté­séhez. Politikailag felkészült előadókat biztosítanak a párt­napokra, taggyűlésekre. Az Izzó, a Híradás és a DCM megbízta az üzemi párt-végre- hajtóbizottság egy tagját, s ő rendszeresen részt vesz a területi pártszervezet vezető­ségi és taggyűlésein, itt ta­nácsokat ad, véleményt mond a tárgyalt témákról. ALTALANOS mind a négy üzemi pártbizottságnál, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten, nemzeti ünnepeink alkalmá­ból a területi pártszervezet ünnepségén könyvet ajándé­koznak a kiemelkedő párt­munkát végző aiaps/.fcr vezeti tagoknak. Ez minden esetben igen jó hatást kelt a párttag­ság körében. Az üzemi pártbizottságok és a termeli pártszervezetek ,ja- vu.ó kapcsolaténak eredmé- nye.cé.u növekedett, fejlődött a te. died pártszervezetek munkájának tervszerűsége, tartat ma. Mindezek ellenére a jovóoen az üzemi pártbizott­ságok segítő munkáját még folyamatosabbá, még rendsze­rese joe keil tenni. Javítani kell a kölcsönös tájékoztatást, iri-a-^nooiiaru seil a jó mód­szereket. Évente legalább egyszer üzemi pvb ülésen az aiapszerveze leknél pedig ve­zetőségi ülésen át keli tekin­teni a kapcsolati rendszert és meg kell tenni a szükséges in­tézkedéseket annak továbbfej­lesztésére. Javult a területi pártszer­vezetek együttműködése a vá­rosi tanáccsal. Rendszeressé váit, hogy a területi pártbizott­ságokat meghívják a tanács­ülésre. A középtávú tervek ki­dolgozásakor — hasonlóan az üzemi pártszervezetekhez — kikérik a területi pártszerve­zetek véleményét. A területi pártszervezetek minden eset­ben igen aktívan részt vettek a tanácstagi választások elő­készítésében és a tanácstagi beszámolók szervezésében. A városi pártbizottság a la­kóterületi pártszervezetek irá­nyítását és munkájuk segíté­sét a Politikai Bizottság 1968. december 10-i, a Központi Bizottság 1969. március 6-i, és a Titkárság 1976. június 21-i határozata szellemében végzi. Örvendetes, hogy a városi pártbizottság apparátusának megnövekedett a felelőssége a területi pártszervezetekkel va­ló foglalkozásában. A területfelelős rendszer ki­alakításával lehetőség nyílt arra, hogy a pártbizottság függetlenített munkatársai jobban közreműködjenek a területre vonatkozó legfonto­sabb határozatok megismerte­tésében. Ma már többet tö­rődnek e pártszervezetek gondjaival, problémáival. Töbször vesznek részt vezető­ségi és taggyűléseiken. A helyszínen szerzett tapasztala­tokat jól hasznosítják az irá­nyító, ellenőrző, segítő mun­kában. Bár az apparátus hely­színi látogatása javult, még­is önkritikusan el kell mon­dani. hogy a városi pártbi­zottság titkárai és a párt-vég­rehajtóbizottság tagjai ritkán vesznek részt a területi párt- szervezetek rendezvényein. Ezen a jövőben változtatni keil. Szerezzenek több szemé­lyes tapasztalatot a területi pártszervezetek helyzetéről, gondjairól, problémáiról, s ezeket hasznosítsák a végre­hajtó bizottság irányító te­vékenységében. ÖSSZEFOGLALVA: úgy ítéljük meg, hogy a területi pártszervezetekre vonatkozó központi határozatok végre­hajtásában az eddig végzett munkáknak vannak eredmé­nyei de még sok gond és probléma vár megoldásra. A határozatokat tehát nem te­kinthetjük végrehajtottalak. További végrehajtásuk fo­lyamatos. kö"e kezetes mun­kát igényel a \ a,ősi pártbi­zottságtól. az illetékes üzemi pártbizottságoktól és a terü­leti pártalaps se vezetéktől egy­aránt. PAPP JÓZSEF, az MSZMP Vác városi bizottságának első titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom