Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

JEGYZET Szervezetien, hatékonyan A váci járásban hat, jelen­tősebb gazdasági erőt képvise­lő építőipari vállalat, illetve szövetkezet működik: a Váci Magasépítő Vállalat, a fóti Generál ÉSZKV, a kemencei Vegyesipari Szövetkezet, a gö­di Vízgazdálkodási és Talajvé­delmi Társulat, valamint a gö­di Dunamenti Mgtsz, illetve a püspökhatvani Galgavölgye Mgtsz építőipari részlege. Tavaly csaknem 600 millió forintot érő munkát végeztek. A járásban a nagyobb beru­házásokat szinte kivétel nél­kül ezek valamelyike építi, no- 'ha nem lebecsülendő a közsé­gekben dolgozó 396 kisiparos tevékenysége sem, amely min­denekelőtt a magánlakás-épí­tésekre, karbantartásra és fel­újításra szorítkozik, s elvétve — mint erre legutóbb Nagy­maroson volt követendő példa — a kisebb tanácsi építési és felújítási munkákból válla] részt. Mégis hiba lenne a fentiek­ből arra a következtetésre jut­nunk, hogy a járásban vala­mennyi építőmesteri feladatra nyomban lehet vállalkozót ta­lálni. Sajnos az építőipari ka­pacitás — beleértve a terme­lőszövetkezetek építőbrigádjait is, melyek legfőképpen saját, belső szükségleteket elégítenek ki — és az igények között még mindig van feszültség, elsősor­ban azért, mert kétezer dol­gozójuknak csak mintegy 40 százaléka foglalkozik magas­építéssel és a hozzá kapcsoló­dó szakmunkákkal, a másik hatvan százalék mély- és köz­mű-, illetve parképítő. Voltaképpen csak egyetlen vállalatnak, a váci magasépí­tőknek nincs szükségük a szak­munkákat végző alvállalkozók­ra. A fő- és alvállalkozók kö­zötti viszony milyensége pe­dig egész beruházások sorsára hat ki közvetlenül. Természe­tesen nemcsak és nem elsősor­ban ez határozza meg, hogy időben és jó minőségben feje­ződnek-e be az építkezések. Hatnak erre az anyagellátás — az utóbbi években akado- zóbb, egyre hosszabb idő telik el a megrendelés és a szállítás között —, a vállalatok, szövet­kezetek műszaki fejlesztési le­hetőségei is, ezek pedig szű­kösek, még a váci magasápi- tőknél is csak évi 5 millió fo­rint áll rendelkezésre e cél­ra, s ebből bizony igencsak kevésre futja. Ennek a. követ­kezménye a lassúbb fejlesztés, s az, hogy így ezek az egysé­gek csak a hagyományos épí­tési technológiákkal dolgoz­hatnak. Mégis azt tapasztalhatjuk, hogy ahol jól szervezik a munkát, ott az anyagellátási nehézségeken, a fejlesztés las­súbb üteméből fakadó gon­dokon is úrrá tudnak lenni, amit bizonyít, hogy e feltéte­lek között is majdhogynem a kétszeresére, 142 ezer forintról 273 ezerre, nőtt a vállalatok, szövetkezetek építési tevé­kenységéből egy dolgozóra ju­tó termelési érték az elmúlt három esztendőben. Néhány beruházás egyenesen példás gyorsasággal készült el; így a gödi nyolctantermes iskola tíz hónap alatt, a fóti termelőszö­vetkezet baromfitelepének építése 3 hónap alatt, és elő­rébb hozták a befejezését a gödi tsz broyler csirketelepe első ütemének is. A járás gazdasági egységei beruházásaik kivitelezőinek kiválasztásánál elsősorban a környékbeli építőipari vállala­tokat, szövetkezeteket vehetik számításba. Az MSZMP Váci Járási Bi­zottsága a közelmúltban meg­vitatta a járás építőiparának helyzetét, és úgy határozott, hogy a beruházásokat rangso­rolva, az építőipari egységek vezetőivel egyeztetve — a leg­fontosabb, gazdaságilag leg­indokoltabb feladatok elvég­zésére koncentrálnak. Ez a záloga annak, hogy az V. ötéves tervre tervezett va­lamennyi járásbeli nagyobb beruházás, amilyen a szobi gyümölcsfeldolgozó bővítése, a gödi tsz csirketelepe, a fóti kö­zös gazdaság baromfitelepé­nek bővítése, illetve a nagy­marosi Dunakörnyéke HISZ üzembővítése, a terveknek megfelelően megvalósulhas­son. B. H. A parasztgyermekek élete Pest megyében Születéstől a párválasztásig Ma nyílik a kiállítás Néprajzi kiállítás nyílik ma a Vak Bottyán Múzeum főtéri kiállítótermében. Anyaga vé­gigkíséri a parasztgyermekek életét születéstől a párválasz­tásig. Megkapó őszinteséggel rajzolódik ki az a környezet, amelybe beleszülettek, ahol felnevelődtek. A gyermekek életét bemu­tató kiállítás a régi paraszti élet legjellemzőbb mozzana­tait idézi fel, megőrizve a pa­raszti élet hangulatát. Hogy látványos, tetszetős ez a kiál­lítás, nemcsak a gondosan vá­logatott anyagnak köszönhe­tő, hanem a szép, áttekinthető, nagy gonddal megtervezett el­rendezésnek is. A fiatalabb látogatók rácso­dálkozhatnak a régi tárgyak­ra: az egyszerűségében is te­kintélyt parancsoló paraszt­konyhára, a gyönyörűen fes­tett bölcsőre, a faragott járó­kára, a háromlábú mezei böl­csőre, a kantárba fogott cse­répedényre. Hallatlan kéz­ügyességről tanúskodnak a szép, ötletes népi játékok: a faragott vízipuska, a tövisko­rona, az ürgefogó csapda, a balcszekér s az akkori gyerme­kek egyik kedvelt játéka, a bige. Játékaikat maguk készí­tették faágból, kukoricaszár­ból, csutkából bicska és tű segítségével. A mai gyerekeknek, akik mindent készen kapnak, az elemes autótól kezdve a táv- irányítnatós vasútig, a kiállí­táson bemutatott minden tárgy felejthetetlen élményt j nyújt. De nemcsak a gyermek- látogatóknak, hanem a felnőt­teknek is. Kedves emlékeket 'déznek a csiokézett, hímzett babaréklik, érdekesek az isko­lai tankönyvek, a betűk a megsárgult irkákban. A kiállítás anyaga megismer­tet néhány ünnepi gyermek­szokással és kellékeivel: a betlehemezéssel, a kiszehor- dással, a pünkösdi királyné­játékkal, névnapi köszöntők­kel. A fotók segítségével ké­pet kap az érdeklődő a régi ruhaviseletről, a pörge szok­nyáról, sőt a gyermekek haj­viseletéről is. Nagyszerű gon­dolat volt a múzeum részéről a mai kor gyermekének bemu­tatni ezt a kiállítást, amely hozzájárul ahhoz, hogy igazán megbecsüljük népművészeti emlékeinket, és őrizzük a pa­raszti életben gyökerező ha­gyományainkat. Szórád Ágnes A művelődési központban Díszelőadás Fellini-filmet vetítenek . Mint már jeleztük, a váci Madách Imre Művelődési Köz­pont nagytermében filmeket vetítenek a jövőben a hét né­hány napján. Az első mozielőadásra hol­nap, június 22-én 17.30-kor ke- rü' sor. Weisz György, a Vác városi tanács elnöke mond beszédet, majd levetítik a kétrészes Ca­sanova című színes olasz fil- 'met, amelyet Federico Fellini rendezett. Jelmeztervek a galérián Pénteken délután fél ötkor Dózsa Katalin művészettörté­nész nyitja meg Fekete Mária jelmeztervező művész kiállí­tását. A tárlat július 12-ig látogat­ható a Madách Imre Művelő­dési Központ emeleti galériá­ján. Moziműsor A váci Kultúr Filmszínház­ban június 21-től 24-ig délután a Kéz kezet mos című színes, szinkronizált filmszatírát; este a Meztelen bosszú című ame­rikai westernfilmet vetítik. Az utóbbit csak 16 éven fe­lülieknek. Vasárnapi matinéműsor: Ro­binson és a kannibálok. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXIII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1979. JÜNIÜS 21., CSÜTÖRTÖK Utólag nincs szabadság Munkafegyelem a gumigyárban Hatásos intézkedések — kevesebb hiányzó A vállalati tervek megvaló­sítását nagyban befolyásolja, hogy a dolgozók mennyire tartják tiszteletben a munka- fegyelmet. Különösen azokon a területeken nyílik lehetőség a lógásra, a felületesebb mun­kavégzésre, ahol a munkások csak közvetve vesznek részt a termelésben, vagy órabérben dolgoznak. Másutt, például a teljesítménybérezés esetén a dolgozó a saját zsebétől vonja meg a forintokat, ha megsérti a munka- vagy technológiai fe­gyelmet. Még nem ismerték A Taurus Gumiipari Válla­lat váci gyárában is hosszú ideig gondot jelentett a fe­gyelmezés, elsősorban az iga­zolatlan hiányzás. A vállalaton belül 1979. január elsején életbe lepett egy rendelet, Együttműködő dzsesszklubok Váciak az országos találkozón Lezajlott Tatabányán a dzsesszklubok országos talál­kozója. A találkozóra első íz­ben került sor a Népművelési Intézet és a Zeneművészek Szövetsége dzsessz-szakosztá- lyának szervezésében. A há­romnapos rendezvényen az or­szág szinte valamennyi dzsessz- klubja képviseltette magát. Gonda János ismertette a hazai dzsesszélet és a klub­mozgalom helyzetét. Berki Ta­más dzsesszénekes, a Népmű­velési Intézet munkatársa a klubok szervezési, műsorellá­tási gondjairól beszélt. Meg­tudhattuk, hogy hazánkban nagy gondot okoz az együtte­sek, szólisták foglalkoztatá­sa. Az erre hivatott szervek — az ŐRI és Interkoncert — évente egy-két fellépést tud­nak biztosítani számukra. Félállásokban Ezzel magyarázható aztán az a jelenség, hogy szinte alig akad állandó dzsesszegyüttes, sok a hakni, és az ebből adó­dó színvonaltalan produkció. Az elmúlt években az együtte­sek számára állandó, biztos fellépési helyek csak a klubok maradtak, a klubok viszont gyakran csalódtak az előzőleg meghívott, és azóta már ki tudja hányadik felállásban játszó együttes műsorában. A klubok működési színvo­nalának emelése, a zenekarok Sok mézet gyűjtöttek a méhek rendszeres foglalkoztatása ér­dekében javasolta egy regio­nális dzsesszklub-hálózat lét­rehozását. A tanácskozás második nap­ján először Kiss Imre, a Ma­gyar Rádió munkatársa is­mertette a rádiónak a dzsessz- muzsika népszerűsítése érde­kében végzett munkáját. El­mondta, hogy jelen pillanat­ban a Rádió szinte az egyet­len olyan intézmény, amely rendszeresen szervez hang­versenyeket, hív meg külföldi együtteseket, szólistákat. Hét központ Kedvezett az időjárás a méhészeknek. Idén nemhiába ke­resték jel a börzsönyi akácosokat. A váci kantárakban is jó súlyuk van a méhes kereteknek, erősek a családok. Iványi Károly felvétele Előadása után a klubok ve­zetői Berki Tamás előző nap beterjesztett indítványát vitat­ták meg, mely az ország terü­letén hét regionális központot jelölt ki. Ezek a központok olyan klubok, amelyek múlt­jukkal, jelenlegi működésük­kel példaként állhatnak a többi elé. A jövőben a köz­pontok és a hozzájuk tartozó klubok közösen állítják össze programjaikat, látogatják egy­mást, propaganda és módszer­tani segítséget adnak egymás­nak. Művelődési Központunk dzsesszklubja jövő évadját már Komárom—Győr-Sopron megye — tatabányai koordi­nálással — klubjaival közösen tervezi. Maradandó élmény Nem lett volna igazi a ta­lálkozó zene nélkül. A részt­vevőknek és az érdeklődőknek esténként színvonalas prog­ram nyújtott szórakozást és maradandó élményt. Csak né­hány név a fellépő művészek közül: Gonda János, Csik Gusztáv, Babos Gyula, Pege Aladár, Tomsits Rudolf együt­tese, Berki Tamás, Bontovics Kati és még sokan mások. A találkozó harmadik napján Virágos Zsolt adjunktus elő­adására került sor. „Az ameri­kai néger kultúra’’ címmel. Mi résztvevők úgy érezzük — a váci klubot hárman kép­viselték —, hogy az első ilyen találkozó jól sikerült, ered­ményes volt. Köszönet érte a tatabányai házigazdáknak, és a találkozó minden szervezőjé­nek. V. L. amely szigorú büntetést he­lyez kilátásba azok számára, akik kárt okoznak igazolatlan hiányzásukkal a népgazdaság­nak. — A rendelet életbe lépése előtt, 1978-ban, például 82 iga­zolatlan hiányzót jegyeztek fel a gyárban. Idén, az első há­rom hónap mérlegét nézve mindössze 13-szor fordult elő, hogy valaki igazolatlanul ma­radt távol a munkahelyétől, s ebből 10 nap az év első hó­napjára esett, akkor sokan nem ismerték még eléggé az új rendelkezéseket — mondot­ta Horváth Péterné, a váci gyár munkaügyi osztályveze­tője. A folyamatos termelést tá­volmaradásukkal veszélyezte­tők, a korábbi gyakorlattal el­lentétben, többféle kedvez­ménytől is elesnek. A vezetők figyelembe veszik azt is, hogy milyen napon történt az iga­zolatlan hiányzás. Például, aki a hét első vagy utolsó munka­napján mulaszt, annak a fize­tett ünnepre sem jár a pénz. Ezenkívül a személyi alapbér, a különféle pénzjutalmakból váló kizárás, esetleg a részje­gyes tagság megvonása is szol­gálhat büntetésül. Sőt, a kol­lektív szerződés alapján arra is van lehetőség, hogy az éves részesedés kifizetésekor ke­vesebb pénz kerüljön egyik­másik dolgozó borítékjába. Iraki megrendelés — A munkafegyelmet sértő dolgozók semmilyen módon nem találhatnak kibúvókat. A közvetlen vezetőik utólagosan nem fogadhatják el a mulasz­tók szabadságigényét. Aki megsértette a munkafegyel­met — az, attól függően, hogy első, esetleg többszöri alka­lommal fordult már elő —, nem kerülheti el a fegyelmi úton való felelősségrevonást sem. Természetesen nemcsak a vállalat vezetői, de maguk a dolgozók is megrovóan visel- k_....iek a fegyelmezeüenke- dőkkel szemben. Elsősorban a szocialista brigádok. Hiszen az ő munkájuk értékét, esetleg az éves teljesítményük elbírá­lását is hátrányosan befolyá­solja az, ha tagjaik között olyanok is vannak, akik ma­gatartásukkal rossz fényt vet­ne* a közösségre. A munkások többsége ter­mészetesen becsületesen el­végzi a napi feladatát. A fe- gyelmezetlenkedők száma nem nagy, magatartásukkal mégis befolyásolják a vállalat telje­sítőképességét, rontják a mun­kamorált. A technológiai fe­gyelemre is nagyon ügyelnek. Megsértése különösen káros lehet a gumigyárban, ahol a termékek zöme tőkés exportra készül. Ahhoz pedig, hogy a világpiacon versenyképes lé­gyért az áru, nagyobb a fele­lőssége minden egyes ember­nek. — Néhány évvel ezelőtt a mi gyárunkban is bevezették a rugalmas munkakezdést — mondta Horváth Péterné. — Azt viszont, hogy ezt a ked­vezményt ki veheti igénybe, a dolgozó közvetlen felettese ha­tározza meg — érdem szerint. Az utóbbi hónapokban a váci gyár dolgozóinak létszá­ma növekszik, s ez a tervek teljesítésében is nagyobb táv­latokat ad. 1978-ban megköze­lítőleg 500 millió forint körüli volt a termelési érték. Az idén — eredetileg — 537 millió volt a terv, de a teljesítés — egy iraki megrendelés nyomán — 654 millió forintra várható. Nincs munkaerőhiány Ahhoz, hogy a gyár a fel­adatokat teljesíteni tudja, nö­velni keltett a létszámot. A Pest megyei Tanács hozzájá­rult ahhoz, hogy azokban az üzemrészekben, ahol a terme­lés szempontjából döntő fon­tosságú — henger1-, prés-, kallanderüzem —, ott több fizikai dolgozót foglalkoztas­sanak. A gumigyáriak ezt a létszámfejlesztést úgy oldot­ták meg, hogy az ipari létesít­ményekkel „gyengén” ellátott községekből — Legénd, Nézsa — naponta a vállalati busz- szál be- és hazaviszik az új dolgozókat. Az említett két Nógrád megyei községből je­lenleg 67-en dolgoznak a gu­migyárban. E A létszám ilyen módon 1 való feltöltése egyben a ré- § gebbi, de a fegyelmezetlen- I ségre hajlamos dolgozókat = is „megtorpanásra” készte- = ti. A munkaerőhiány meg- | szűnése, valamint a január- | ban bevezetett vállalati in- 1 tézkedések együttesen is a | jobb, a pontosabb munka- | végzést, az igazolatlan hi- = ányzások csökkentését szol- | gálják. Sikerrel. Az eddig | elteli hónapok példája azt | mutatja, hogy a gyár veze- I tői hatásos, jó intézkedése- = két vezettek be. Csitári János Ügyelet a tanácsadóban A Városi-Járási Nevelési Ta­nácsadó július 15-e és augusz­tus 20-a között a nyári szünet idején minden csütörtökön délután 2 és este 6 óra között ügyeletét tart az úttörőházban levő helyiségben (Vác, Lenin út 58.). A posta felhívása A Budapest vidéki Posta- igazgatóság Vácott és környé­kén is felhívta a lakosság fi­gyelmét arra, hogy a KPM rendelete értelmében a rádió, az autórádió, valamint a tele­vízió műsorvevő készülékeket a postahivatalnak be kell je­lenteni. Külön felhívják a figyelmet, hogy bejelentési és díjfizetési kötelezettség terheli a gépko­csiba beépített rádiókészülé­ket. A táska- és zsebrádió után is esedékes a rádió előfizetési díj. A készülékek bejelentés nél­küli használata szabálysértés­nek minősül. Vasárnap — versenynap Benevezhetnek a váci gyerekek A Deákvári Lakásépítő és Lakásfenntartó Szövetkezet május 13-án és 20-án a gyer­meknap alkalmából különböző versenyeket rendezett a város­részben élő gyerekeknek, me­lyek döntőit vasárnap délelőtt tartják a Radnóti Miklós úti általános iskolában. A helyszí­nen szívesen látják a város Va­lamennyi gyermekét, hogy a döntő után ők mérjék össze ügyességüket cseréptörő-, len­gőteke-, aszfaltrajz-, valamint kerékpáros ügyességi és gyor­sasági versenyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom