Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-22 / 144. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM Ára 1.20 forint 1979. JÚNIUS 23., PÉNTEK Felkészülés az aratásra Tanácskozás a gazdaságos gabonatermesztésről Ismét kiváló gabonater­mesztő gazdaság, a tápiósülyi Tápióvölgye Tsz adott ott­hont a Pest megyei gabona- termesztési tanácskozásnak, amelyet tegnap délelőtt tar­tottak a mendei művelődési házban. A termelőszövetkezet — mint Kovács Endre, a tsz elnöke, egyben a konferencia házigazdája elmondta —, ta­Eszmék közössége jPövid három napig tartott a magyar párt- és kor­mányküldöttség bulgáriai lá­togatása. A szófiai tartózkodás rövidsége ellenére tartalmas, hasznos megbeszélésekre adott alkalmat a két testvéri ország vezetői között. Magyarország és Bulgária kapcsolatait Kádár János és Todor Zsivkov elvtársak mél­tán nevezhették hagyományos­nak, jónak és gyümölcsözőnek, az országokat vezető pártok viszonyát testvérinek. A bolgá­rok és magyarok közötti tör­ténelmi kapcsolatok ezeréve­sek. Ez a viszony azonban az elmúlt három és fél évtized­ben új tartalommal telítődött. A szófiai út eseményei, a tárgyalásokon elfogadott do­kumentumok azt bizonyítják: megvan a lehetőség arra, hogy új távlatait tárják ki az együttműködésnek. Bulgária és hazánk gazdasá­gi helyzete sokban hasonló, azonosak fejlődési lehetősé­geink is. Ez az oka annak, hogy mind nagyobb jelentő­ségre tesz szert a kooperáció, a közös gyártás, a harmadik országok piacain való együttes fellépés. Ebben az évben már 240 millió rubel értékű a ma­gyar—bolgár árucsere, s en­nek az összegnek igen jelentős százalékát a szakosítás alapján gyártott gépek teszik ki. Ma­gyarország 250 autóbuszt szál­lít, s Bulgária 40 millió rubel értékű anyagmozgató gépbe­rendezéssel látja el a magyar ipart. Együttműködésünk meg­felelő alapja, hogy országaink a KGST integrációs rendszeré­nek tagjai. Kádár János elv­társ így beszélt erről a szófiai barátsági nagygyűlésen: „Nagy erőforrásunk, hogy tevékeny részesei vagyunk a szocialista országok együttműködésének a KGST keretében, ami továb­bi új lehetőségeket nyújt gaz­dasági munkánk fejlesztésé­hez.” A két testvéri ország vezetői többször is hangsúlyozták: minden fontos külpolitikai kérdésben teljes az egyetértés a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között. Országaink együttesen lépnek fel a szocialista közösség együttműködésének fejleszté­séért, a tőkés országokkal való enyhülés kibontakoztatá­sáért, szolidárisak a fejlődő or­szágokkal és a szabadságukért küzdő nemzeti felszabadító mozgalmakkal. Különös figyel­met fordítanak a katonai fe­szültség csökkentésére, s ezért teljes erővel támogatják a Varsói Szerződés legutóbbi kezdeményezéseit, s nagy je­lentőséget tulajdonítanak a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között létrejött SALT— II. szerződésnek. Szocialista államaink Európa két fontos térségében helyez­kednek el, de egyeztetett cse­lekvésük ugyanazt a célt szol­gálja: kontinensünk békéjét, biztonságát. Ezért is hangsú­lyozta a látogatás befejeztével kiadott közlemény, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kész tevékenyen hozzájárulni az 1980-ban sorra kerülő madridi találkozó jó előkészítéséhez és sikeres lebonyolításához. A tárgyalások folyamán a két küldöttség foglalkozott a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetével is. A közlemény szerint: „A tárgyaló felek megerősítették, hogy pártjaik továbbra is a marxizmus—leninizmus elvei alapján, a proletár internacio­nalizmus szellemében munkál­kodnak a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egységének erősítésén.” A magyar párt- és kor- mányküldöttség bulgáriai látogatása ismételten aláhúzta a szocialista országok egységé­nek és együttműködésének jelentőségét, minden bizonnyal újabb lehetőségeit tárja fel a két ország sokoldalú együtt­működésének. Ez ma már ki­terjed az élet szinte minden területére. Todor Zsivkov elv­társ a látogatás alatt elmon­dott pohárköszöntőjében így jellemezte ezt a viszonyt: „A szocialista állam erős, mert gyökerei a dolgozók milliói, az egész nép. Sokszorta erősebb azonban ez az állam akkor, ha hűséges barátai vannak. A mi barátságunk erős és megbont­hatatlan, mert megbízható ba­rátok, azonosan gondolkodók szövetsége, mert a marxizmus —leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus alaojára épül, mert szocialista barátság.” Tizenegyféle modell Bérmunka a Gimpels cégnek A közös tanácsú Jászksra- jenő és Kőröstetétlen Pest me­gye legdélebben fekvő telepü­lései. Az itt élő, főként mező- gazdasággal foglalkozó embe­rek szívós kitartással műve­lik a földet, sokan a könnyebb megélhetés reményében a kö­zeli Abonyban vagy a távo­labbi Kecskeméten keresik meg a kenyérrevalót. Néhány éve azonban megindult vala­mi: gyarapszanak a munkale­hetőségek. Fejlődik a termelő- szövetkezet, a tejüzem, s ta­valy ősszel kezdte meg a ter­melést a budapesti Szikla Ru­házati Szövetkezet helyi var­rodája is. — Az indulás nem volt gon­doktól mentes — mondja Túri Pál, a részleg vezetője. — Üze­münkben ötvennyolcán dol­goznak, főként asszonyok a két társközségből. Újszerű ez a munka ezen a tájon, s bo­nyolította helyzetünket, hogy a lányoknak és az asszonyok­nak a többsége korábban ház­tartásbeli volt. Meg kellett is­merkedniük a pontos termelés követelményeivel, hiszen a ná­lunk készülő árukat az NSZX- ba szállítjuk. — Központi vállalatunk az NSZK-beli Gimpels cégnek készíti bérmunkában a tetsze­tős ruhaipari termékeket. Megrendelőnk biztosítja az anyagot, a központi üzemünk­ből kiszabva érkezik hozzánk a textília, s a mi asszonyaink varrnak abból ruhát. Jelenleg női blúzokat készítünk, az el­múlt hónapokban már 11 féle modellt gyártottunk. Az üzem dolgozói lassan­ként beleszoknak e munkába, megismerik a termelés, az üzemi teendők fortélyait. So­kuknak fáradtságot jelentett a korábbi ingázás, s éppen a be­járás bonyodalmai miatt nem vállaltak munkát. — Meglehetősen korszerűek a munkakörülményeink. Ez érthető is, hiszen új az üzem — folytatja az üzemvezető. — A szalagokon a csoportbére­zést valósítottuk meg, s dolgo zóink általában 2000—2400 fo­rintot keresnek. Természete­sen vannak még fejlődési le­hetőségeink. Eléggé magasak a minőségi követelmények ké­szítményeink iránt, s ez időn­ként hátráltatja a mennyiségi követelmények tel jesítését. Jú­niusban például 17 ezer 400 blúzt varrtunk meg. Magyar vezetők üdvözlete Leonyid Brezsnyevhez és James (ártérhez Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte Leonyid Brezsnye- vet, az SZKP Központi Bizott­sága főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnökét a hadászati tá­madófegyverek korlátozásáról szóló második szovjet—ame­rikai szerződés aláírása alkal­mából. Losonczi Pál ugyan­csak táviratban fejezte ki jó­kívánságait ebből az alkalom­ból James Carternek, az Ame­rikai Egyesült Államok elnö­kének. Reggeltől estig eső Szombaton tetőzik az ár Az Országos Vízügyi Hiva­tal, illetve a területileg illeté­kes Közép-dumavöligyi Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi ügye­letének tájékoztatása szerint, az egyelőre a Duna felső sza­kaszán tetőző árhullám szom­baton érkezik Pest megye, il­letve a főváros területére. Győr körzetében másodfokú a készültség, a fölyónak a Szob és Budapest közötti részén azonban valószínűleg nem lesz szükség ilyen elővigyázatos­ságira, mert a vízgyűjtőhelye­ken már nem esik az eső. Az előzetes tervek sze int leg­feljebb elsőfokú készültséget rendelnek el. Pest megyében gyakrabban és komolyabb áradásokkal fe­nyeget az Ipoly. Most ezen a területen nem kell komoly ve­széllyel számolni, mert a szo­kásosnál magasabb vízállással egyelőre sikerrel birkózik a meder. A Pest megyei Idegenforgal­mi Hivatal műszaki vezetője, Hoffman István tájékoztatása szerint egyelőre még több mint egy méter a szintkülönbség a vízállás és a kemping szintje között. Így nem valószínű, hogy a víz elöntené a tábort. Ha mégis, az alacsonyabb te­rületen levő táborközöket el tudják helyezni, mert nincs tele a kemping. A Közép-dunavölgyi Vízügyi Iga zga i óság iga aga tóhel y ett es főmérnöke, Konkoly János el­mondta, hogy a veszélyről ér­tesítették az érdekelteket: így a Pest megyei Tanácsot és a Pest megyei Rendőr-főkapi­tányságot. Az árvíz minden bizonnyal elönti a Dunakanyar jobb és bal partján a víkend- házak százait. Ezért időben gondoskodni kall az épületek, építőanyagok biztonságba he­lyezéséről. Több kemping is veszélybe került: így többek között a papszigeti, a nagyma­rosi és a kisoroszi. A vízügyi igazgatóság azt javasolja az érdek elteknek, hogy időben ürítsék ki a táborokat. Az el­öntés veszélye fenyeget több vízparti vendéglátó egységet is. Akadályozhatják a kiönté­sek több vállalat, például a gázszerelők és a vízcsőfektetők munkáját is. Ha nem helyezik időben biztonságba a különbö­ző szerelési és építőanyagokat, komoly kár érheti őket. Bár pontosan még nem mér­ték fel, a napok óta tartó eső­zések és a folyók magas vízál­lása miatt jelentős területek károsodnak a talajvíz miatt is. Elsősorban a ráckevei és a nagykátai járásban vannak ilyen vadvizek, aminek többek között az az oka, hogy a csa­tornákat hetekkel ezelőtt a hatékony öntözés érdekében feltöltöttek, így azok most nem képesek gyorsan elvezetni a csapadékot. Tegnap a megye nagy ré­széna reggelitől estig tartó eső miatt — akadoztak a me­zőgazdasági munkák. Csak a homokos területeken folytatták a növényvédelmet és a borsó betakarítását. Több termelő- szövetkezetben a rossz időt ki­használva, tegnap tartották meg a megyében az aratás előtti gépszemlét, s folytatták a sürgős javításokat. Gyógynövények kertje valy 47 mázsa búzát termelt hektáronként, annak ellenére, hogy a domborzati és éghaj­lati viszonyok az átlagosnál kedvezőtlenebbek. A rangos tanácskozás részt­vevői, többségükben növény- termesztő szakemberek, nagy érdeklődéssel hallgatták meg dr. Gaál Lajosnak, a Pest megyei Tanács osztályvezető­jének Pest megye gabonater­mesztési helyzetéről, illetve a mezőgazdaság időszerű fel­adatairól szóló tájékoztatását. Az előadó egyebek között megállapította, hogy a megye az elmúlt esz­tendőben 45,1 mázsa hek­táronkénti búzatermesz­tési eredményével az or­szágos átlagot meghaladó hozamot ért el. Ebben fontos szerepe volt a fejlett agrotechnikának, a kemikáliák gyors terjedésének és a szakembergárda szám­szerű növekedésének. Ter­mészetesen akad bőven tarta­lék is. így számos gazdaság­ban a talajmunkákat, a ve­tést a jelenleginél gondosab­ban kell elvégezni, több fi­gyelmet kell fordítani a meg­felelő fajták kiválasztására. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a korai típusok, így a Rána, a Száva és a GK-Szeged ter­meszthetők ezen a vidéken a leggazdaságosabban. Az idei kilátásokról szólva dr. Gaál Lajos elmondta, hogy azok jobbak a néhány héttel ezelőt­tinél. A kedvezőtlen időjárás miatt, ennek ellenére mint­egy 10 százalékos termés- csökkenéssel számolnak a szakembereik. Most az a fontos, hogy a hiá­nyokat részben a másod- és tarlóvetésekkel pótolják a mezőgazdasági üzemek, erre az elmúlt időszakban lehullott jelentős mennyiségű csapadék nyújt jó lehetőséget. A beta­karítás során sehol sem for­dulhat elő, hogy szervezetlen­ség miatt vesszen kárba sok­sok mázsa kenyérnek való. A Pest megyei Tanács osz­tályvezetőjének megnyitó be­széde után dr. Pálvölgyi László, a Gabonatermelési Ku­tató Intézet tudományos mun­katársa tartott előadást & búza termésátlagok növelésé­nek és a minőség javításának lehetőségeiről. Az előadc többek között a helyes műtrá­gyázásra hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a gazdaságok a fajták igényei szerint ada­golják a különböző hatóanya­gokat, mert a több és a keve­sebb egyaránt ártalmas. Ezután dr. Polgár Mihály, a Pest megyei Tanács közgazda- sági csoportjának vezetője ele­mezte a megye búzatermeszté­sének gazdaságosságát. A me­gye szántóterületének 24 szá­zalékán vetünk el búzát, s a növénytermesztés nyere­ségének több mint 40 szá­zaléka származik ebből az ágazatból. Ugyanakkor nem mindenütt és mindenáron kell és sza­bad ezt a növényféleséget szor­galmazni. Ahoi például a hek­táronkénti termés kevesebb, mint 33 mázsa, ott már a költségek sem térülnek meg. De akadnak olyan gazdaságok, ahol magas ugyan a termésát­lag, a költségek mégis elvi­szik a haszon jelentős részét. Közéjük tartozik a maglódi Rákosmezeje, a tóalmási Le­nin tsz. A solymári Pilisvölgye Tsz-ben a viszonylag magas termés ellenére is ráfizetéses a gabonatermesztés. Pest megyében 23 ezer hek­táron foglalkoznak gabona-és iparinövény-termesztéssel, a GITR iparszerű termelési rendszerben. A társulás igaz­gatója, Bozsik Zoltán, hozzá­szólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az aratást 18 százalékos nedvességtartalom esetén kell kezdeni és a 15 százalék víztartalomnál már be kell fejezni. Ha a termelők ezt betartják, úgy hektáron­ként legalább egy mázsával kevesebb a szemveszteség, jobb a minőség, s a könnyű gépjá­rás miatt gázolaj is kevesebb fogy. Az előadások után több me­gyei agrárszakember mondta el gabonatermesztési tapasz­talatait, majd közösen tekin- • tették meg a tápiósülyi szö­vetkezet búzafaj ta-bemu tató- ját. V. B. Közgazdász vándorgyűlés Reális gazdaságpolitika szükséges 600 közgazdász részvételével csütörtökön megkezdődött Szekszárdon a 18. közgazdász vándorgyűlés. Közgazdászaink immár hagyományos fórumá­nak az idén a gazdaságpoliti­ka, a szabályozórendszer és a vállalati gazdálkodás haté­konysága a központi témája. Csikós-Nagy Béla államtit­kár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke megnyitó sza­va. után IC. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára bemutatta a részt­vevőknek a vendéglátó me­gyét, annak ipari és mező­gazdasági fejlődését. Ezt követően Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese tartott vitaindító elő­adást. Hangoztatta, hogy pár­tunk és kormányunk a gazda­ságpolitika elveinek, a szabá­lyozók rendszerének kidolgo­zásában, mint eddig, ezután is támaszkodik a közgazdászok véleményére, vitáira, az ezek­ből kikristályosodó hasznos ta­nácsokra. Leszögezte, hogy gazdaságii életünk korszerűsí­tésének alapfeltétele a haté­konyság, a termelékenység fo­kozása, a minőség javítása, a tartalékok mind jobb kihasz­nálása, a gazdaságos termék- szerkezet, valamint a verseny­képesség megvalósítása. Mind­ezekhez reális gazdaságpoliti­kára és azzal összhangban ál­ló gazdasági szabályozórend­szerre van szükség. A Köz­ponti Bizottság 1978. decembe­ri határozatát követően máris megállapítható, hogy javult az összhang a felhasználás és a termelés között, racionálisabbá vált a munkaerő-gazdálkodás, és a termékszerkezet is átala­kulóban van. A 18. közgazdász vándor- gyűlés pénteken és szombaton négy szekcióban folytatja ta­nácskozását. Pártvezetők láteptásai A kerepest Szilasmcnti Tsz-ben már megkez.Uck a gyógy­növények betakarítását. A képen: az angelikát kombajuolják a nagytarcsai kerületben. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese csütörtökön Baranya me­gyébe látogatott. Pécsett Nagy József, a megyei pártbi­zottságon fogadta. Ezt kö­vetően a nevelők házában ta­lálkozott a Baranya megyé­ben élő művészekkel. Délután az orvostudományi egyetemen részt vett a Ma­gyar Gyógypedagógusok Egye­sülete VIII. országos szakmai bonferenciájának megnyit'' ülésén. ★ Fock Jenő. az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja kétnapos látogatást tett Sza boics-Szatmár megyében. Csütörtökön az 5 ezer hek­táron gazdálkodó tyukodi Kos­suth Tsz munkájával ismerke. dett. ★ Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára kétna­pos látogatást tett Szolnok megyéből. Érkezésekor a pártbizottság székházában fo­gadták. Csütörtökön a megye nagy könnyűipari üzemét, a Mart­fűi Cipőgyárat kereste felé A látogatás utolsó állomása Szolnok volt Ott a megyei szakszervezeti vezetőkkel tár­gyalt a szakszervezeti mozga­lom időszerű tapasztalatairól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom