Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

■Hmra/lrt A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM , 1979. JŰNIUS 21., CSÜTÖRTÖK Kiállítások, koncertek, bemutatók Mit ígér a Nagykőrösi nyár? Irodalmi évfordulók, dokumentumokon Tízezer megoldás, elképzelés ÚJÍTÁSI KATALÓGUST SZERKESZTETTEK Még javában tartott a hű­vös tavasz, amikor már meg­kezdődtek az idei Nagykőrösi nyár rendezvényei. Mint is­meretes, e kulturális esemény- sorozatra kétévenként kerül sor, éppúgy, mint a másik pá­ros esztendőkben a környezet- védelmi kisíilmszamlére. Az idén tehát a Nagykőrösi nyár a soros, s az időt meg a for- róságot tekintve, legalábbis az utóbbi hetekben nem okozott csalódást. De hogyan állunk kulturális eseményeivel? En­nek megítélését olvasóinkra bízzuk, mivel már több ren­dezvénynek személyes részesei lehettek. Sokan kiváncsiak Április végén tartották meg városunkban, vendégegyütte­sek közreműködésével, a báb­csoportok találkozóját, amely egyben a helyi Csillagocska nevű együttes jubileumi fel­lépése, bemutatkozása is volt. Az előadásokat sok-sok apró,- ság nézte végig, a rendezvény, legalábbis a gyerekek érdek­lődését, a nézők számát te­kintve, sikeres volt. Csakúgy, mint az azokban a napokban megnyílt képzőművészeti kiál­lítás, melyen a helyi képző­művészeti szakkör tagjai tár­ták a látogatók elé alkotásai­kat. Ez a kulturális esemény is jubileum jegyében született: a kör idén ünnepli megalaku­lásának 30. évfordulóját. Az Arany János Művelődési Központ bemutatótermében felvonultatott különféle stílu­sú, műfajú, színvonalú mun­kák jól érzékeltették a kör tagjainak tevékenységét, hű képét adták a közösségalko­tásra serkentő szellemének, légkörének. Akadt is sok láto­gató, érdeklődő, még azok kö­réből is, akik egyébként nem különösebb képzőművészetra­jongók. Májusban dokumentumki­állítás nyílt a levéltárban, s zenés irodalmi műsort rendez­tek a művelődési központban a nemzetközi gyermekév al­kalmából. Az Arany János Múzeumban sok látogatót von­zott Remsey Jenő kiállítása, az Arany János Művelődési Központban pedig az Arany János Társaság Móra-estjére voltak sokan kíváncsiak. Gyer- mekrajz-kiállítást rendeztek, majd néhány nappal később P. Kovács Júlia festőművész tárlatát nyitották meg. Népes vendégsereg ünnepel­te a gyermeknapot, majd igen sok látogatója akadt a szín­vonalas könyvhéti rendezvé­nyeknek. Most szombaton délután 4 órakor nyílik meg az Arany János Múzeumban Irodalmi évfordulók címmel Mentovich Ferenc születésé­nek 160. és halálának 100., Szász Károly születésének 150., Móra Ferenc és Móricz Zsig- mond születésének 100. év­fordulója tiszteletére az a dokumentumkiállítás, melyen eredeti kéziratok, könyvek, valamint fotók idézik a magyar irodalom kiemel­kedő alakjainak emlékét. A 25-re, hétfőre tervezett Mó- ricz-emlékestet Czine Mihály irodalomtörténész másirányú elfoglaltsága miatt, csak szep­temberben rendezi meg az Arany János Társaság. Hobbiként űzik Nem lesz program nélküli az idei nyár többi hónapja sem. Júliusban, 16-án, hétfőn a Magyar Barokk Trió műsorát hallgathatják meg a komoly­zene barátai a művelődési központban, 22-én Élő népmű­vészet címmel pedig Tóthné Petrás Anna nívódíjas népi iparművész kiál!',A'át nyitják meg ugyancsak a művelődési központban. Vasas Károly szobrászművész alkotásaiból is rendeznek bemutatót, s Nagy­kőrösön szerepel júliusban 14-én és 15-én az olasz Nagy­cirkusz. Augusztus 15-én, szerdán, az Országos Rendező Iroda szer­vezésében az Expressz együt­tes koncertjére kerül sor a Cifrakertben, négy nappal ké­sőbb pedig az Arany János Művelődési Központban nyílik meg az a kiállítás, melyen a város üzemeinek szocialista brigádjai vonultatják fel tag­jaik különféle munkáit. A se­rény. ügyes emberek azt mu­tatják be, hogy ki, mivel fog­lalkozik hobbiként, milyen öt­letes, hasznos tárgyat készí­tett. Verebes Dániel, Nagykőrö­sön született 1871. június 16- án, meghalt 1945. október 5- én. A szegényparaszti élet minden nehézségét átélte. A századforduló utáni paraszt­mozgalom nagykőrösi irányí­tója volt. A háború alatt kü­lönböző frontokon szolgált, az őszirózsás forradalom után tért haza. Alapító tagja volt a szociáldemokrata párt helyi szervezetének. A nemzeti ta­nácsnak, majd a munkás- paraszt tanácsnak lett tagja. A tanácshatalom idején a vá­ros útbiztosa volt. A tanács­hatalom után őt is letartóz­tatták, majd Kecskemétre vit­ték fogházba, és egy évig rendőri felügyelet alatt tartot­ták. Közbenjárásra Sasi György, Nagykőrösön született 1895. május 9-én és meghalt Budapesten, 1967. május 9-én. Az elemi iskolái elvégzése után anyja keres- kedőtam’lónak adta. Ebben a szakmában felszabadult és kü­lönböző cégeknél dolgozott, míg 1916-ban be nem hívták katonának. Orosz fogságba esett, onnan a forradalom ki­törése után szabadult, s 1913- ban az olasz frontra vezényel­ték. Megszökött az alakulatá­tól, s az őszirózsás forradalom idején csatlakozott a baloldali mogaiomhoz. Az 1918 novem­berében megalakult szociálde­mokrata párt tagjai között ta­láljuk nevét. A nemzeti ta­nács, a munkás-paraszt ta­nács tagja volt. Előbb a nép­! Ebben a hónapban a Szol­noki Művésztelep alkotói is bemutatkoznak a nagykőrö- sieknsk egy tárlat keretében, melyet szeptemberben Németh Amália szobrászművész kiál­lítása követ majd. Utolsó rendezvény Ezt a bemutatót a Dél-Pest megyei képzőművészek Nagy Istvánról elnevezett alkotó­csoportjának kiállítása követi majd szeptember 15-én, s an­nak a hónapnak a végén tart­ják meg a Nagykőrösi nyár utolsó idei rendezvényét, a Dél-Pest megyei ifjúsági ének­karok találkozóját. Khim Antal jóléti bizottság, majd később a toborzóbizottság elnöke lett. A dabasi és abonyi járások, továbbá a Pest megye direk­tóriumába is beválasztották. A tanácskormány lemondása Bu­dapesten érte, elfogták és a Nyugati pályaudvar egy he­lyiségében sokadmagával fog­va tartották, majd váro­sunkba hozták. Itt megverték és kínozták. Novemberben Kecskemétről, anyja közben­járására, egy román katona­tiszt a fogdából kiszabadította és Erdélybe küldte. Onnét 1947-ben tért haza. A szent­endrei járásnál művelődési felügyelőként dolgozott, majd hazakerült és mint a művelő­dési ház igazgatója ment nyugdíjba. Mérei Imre, Kiskunfélegyhá­zán született 1881. december 28-án, Cegléden halt meg 1964. július 14-én. Szülei a nagykőrösi téglagyár részvé­nyesei voltak, kik ideköltözve fiukat a táglaégetés- és gyár­tás mesterségére taníttatták. Németországba küldték, hogy a mesterségben alaposabb tu­dást szerezzen. Akkor ismer­kedett meg a németországi munkásmozgalommal. Amikor hazatért, átvette a gyár veze­tését. Az olasz frontról 1918. Október végén sebesültként tért haza. Belépett a nemzet­őrségbe, bár sérülése még ak­kor nem gyógyult meg. Egyik alapító tagja volt a szociálde­mokrata pártnak. A nemzet­őrség, majd később a vörösőr­ség helyettes parancsnoka lett. Az őrszemélyzet felett közvetlenül ő rendelkezett. A román csapatok bevonulása után letartóztatták, többször Az újítómozgalom mindin­kább beépül a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, vál­lalatok gazdálkodásába, egy­re jelentősebb termelésfejlesz­tői tényező lesz, miután éven­te megközelíti a 20 ezret a be­adott ésszerűsítések száma. A korszerűsítési, fejlesztési ja­vaslatok elbírálását az üze­mekben meggyorsították, úgy­hogy gazdasági hasznuk is előbb jelentkezik — ezt álla­pította meg a MÉM elemzése, amely egyúttal a mozgalom még fellelhető hiányosságai­nak orvoslására is útbaigazí­tást ad. A nagyszámú újításból évente átlagosan 12 ezret fo­gadnak el, azonban nem mindegyik jóváhagyott éssze­rűsítési javaslatot valósítják meg. Mindent egybevetve, tízezer új megoldást, fej­lesztési elképzelést alkalmaznak a gyakorlatban, tehát a benyújtott újítások­nak csak mintegy fele kerül közvetlenül a termelés gya­korlatába. Az újítóknak 22,5 millió forint díjat fizetnek ki. Közülük 250—280-an nyerik el a kiváló újító kitüntetést. Az ésszerűségi javaslatok­nak valamivel több mint fe­lét — mintegy 55 százalékát — az élelmiszeripari dolgozók teszik. Viszonylag még mindig alacsony a mezőgazdaság ré­szesedésének aránya, az ösz- szes ésszerűsítés 38 százaléka származik a tsz-ekből és az állami gazdaságokból. Az er­dészeti és faipari dolgozók az újítások 8 százalékát adják. A mozgalom jelentős hasz­not hoz az üzemeknek, válla­latoknak. Évente átlagosan 350 millió forint üzemi eredmény származik az ésszerűsítések­ből, de még nagyobb lehetne, ha a javaslatokat tovább vin­nék, másutt is megvalósítanák. Egész sor fejlesztési elképze­lés ugyanis szélesebb körben adaptál­ható lenne akkor, ha az újítási in­formációk az üzemek között gyorsabban áramlanának. Ily módon nem fordulhatna elő az sem, hogy gyakran szom­szédos gazdaságokban is ugyanaz a szakmai probléma összeverték. Kecskeméten ki­töltötte a négy hónapi foghá­zat s amint hazatért, mór két rendőr várta és Szegedre, a csillagbörtönbe vezette. Külön­féle vádak alapján, melyekben ő ártatlanságot bizonyított, négy évi börtönre ítélték. Váro­sunkból Kiskunfélegyházára költözött, és ott a téglagyárat vezette, míg az üzemelt. Késő öregségében költözött vissza Nagykőrösre, itt élő leányá­hoz. A bíróság előtt „Nagykalapú” Tóth Sándor, Nagykőrösön született 1850. szeptember 12-én, itt is halt meg 1924. augusztus 3-án. „Tobányi” szegény kétkezi munkás-paraszt. Napszámból, arató- és cséplőmunkából, szőlőkapálásból és erdővágás­ból jött össze az évi kenyere és tüzelőfája. ími-olvasni sem tudó ember, igazán embernek a nemzeti tanács és a tanács­hatalom idején érezte magát. Ö elnökölt a munkás-paraszt tanács első ülésén. Rövid be­szédet mondott 1919. május 1- én a népgyűlésen a tanács­háza erkélyéről. Kijelenté­seiért, melyeket a bíróság előtt is megismételt, négy évi börtönre ítélték. A büntetést a szegedi csillagbörtönben szen­vedte el. Kivégezték Lőwi Gyula, Nagykőrösön született 1880-ban, meghalt 1919 november végén. Alap­fokú iskoláit városunkban járta ki, itthon tanulta a rő- fö’kereskedő szakmát, önálló kereskedő nem tudott lenni, megoldása okoz gondot, vagy pedig már kész, bevezetett újí­tásokat ’ találnak fel egymás­tól viszonylag kisebb távolság­ra eső mezőgazdasági üzemek­ben. Az újítómozgalom tapasz­talatai arra is figyelmeztetnek, hogy még mindig túlságosan sok javaslatot nem műszaki kalkuláció alapján díjaznak, hanem úgynevezett eszmei alapon, holott az ésszerűsítési javaslatok gazdasági haszna az esetek döntő többségében viszonylag könnyen kimutat­ható lenne. Csakis a kényel­meskedés, illetve a kellően fel­készült újítási szakemberek hiánya okozza, hogy gyakran még mindig hátrányban vannak az újítók a díjazá­soknál. A felmérés tapasztalata alapján az újítási eredménye­ket rendszeresen összegyűjtik és kiadványban közreadják. Már meg is jelent az első újí­tási katalógus. Az országban több mintagazdaságban ren­deznek újítási tapasztalatcse­réket, ahol konzultációkra ke­rül sor, egy-egy széles körben elterjeszthető újítással kapcso­latban. Hat, egymást követő napra több nagykőrösi vonatkozású kosárlabda tétmérkőzés volt kiírva. A megyei felnőtt férfibaj­nokságban: Kossuth KFSE (Szentendre)—Nagykőrösi Pe­dagógus SE 86-46 (37-25). Nk.: Marosfi (8), Becser (4), Mocsai (14), Józan (18), Kőházi; csere: Szeleczki Cs., Gáspár dr. (2). Az idegenbeli találkozón a kö­rösiek erősen tartalékosán áll­tak fel. A katonai főiskolások határozottabbak voltak mind­két játékrészben. A gimnáziumi labdajáték­terembe kiírt Nagykőrösi Gimnázium—Budakeszi Petőfi serdülő fiú és a gimnáziumi pályára tervezett Nagykőrösi mert az első világháborút vé­gigszolgálta. A szerb fronton Sabácnál megsebesült. Az olasz frontról 1918 október végén tért haza, s beállt a megalakult nemzetőrségbe. A népjóléti bizottsághoz osztot­ták be, s rekvirálásoknál tel­jesített szolgálatot. E nem népszerű feladat irányította rá az ellenforradalmárok fi­gyelmét és ezért életével kel­lett fizetnie. Kelemen István, Nagykőrö­sön 1880. augusztus 11-én szü­letett, Kalocsán halt meg 1920 júniusában. Kisparaszti csa­lád fia, maga is szülei élet­módját gyakorolta. Az elemi iskola néhány osztálya nyúj­tott csak képzettséget. Az első világháború kitörésekor már többcsaládos ember volt, különböző frontokon szolgált, a háború végén, 1918 novem­berében tért haza. Hogy nehéz viszonyok között talált család­ján segíthessen, a nemzetőr­ségbe állt. Itt szolgált a nem­zeti tanács idején, majd a Ta­nácsköztársaság alatt vörösőr lett. A Kalocsa környéki ellenforradalom leverésére Nagykőrösről is 35 nemzetőrt vezényelt át a vörösőrparancs- nokság. Ezek között ment el Kelemen István is. A Tanács- köztársaság után letartóztat­ták, és hamis vádak alapján 1920 júniusában halálra ítél­ték, kivégezték. Itt maradtak Az említetteken kívül per­sze még sokan dolgoztak, szinte pihenés nélkül, minden tudásukat feláldozva a ta- iiácshatalomért, úgy érezték: megálmodott jobb jövőjük alakul ki. Nem gondoltak a szörnyű megtorlásra, pedig el­lenségeik nem rejtegették szándékukat. A Tanácsköztár­saság után nem menekült el egyikőjük sem. Dr. Balanyi Béla Ma délután: Tanácsülés Nagykőrös Város Tanácsa ma délután 2 órai kezdettel az Arany János Művelődési Köz­pont tanácstermében ülést tart, amelyen egyebek között megbeszélik, milyen a járóbe­teg-ellátás a városban, előter­jesztést hallgatnak meg a ta­nácstagok a közművelődési intézkedési terv végrehajtásá­ról, valamint az építési, kom­munális, városfejlesztési bi-, zottság tevékenységéről. Az oktatási év után - a tapasztalatokról A KISZ városi bizottsága június 22-én ülést tart, melyen a résztvevők megbeszélik az országos KISZ-értekezlet do­kumentumait, s megvitatják az 1978/79-es politikai képzési év tapasztalatait. Moziműsor A csodatevő palatábla. Szí­nes, szinkronizált szovjet film. Előadás kezdete: 4 óra. Elcsábítva és elhagyatva. Színes olasz filmvígjáték. Elő-; adások kezdete: 6 és 8 óra. A kocséri moziban Sebzett madarak. Színes, magyarul beszélő szovjet film, Előadás kezdete: 7 óra. Arany isk.—Üllői isk. mini leány megyei bajnoki mérkő­zés 2—2 pontját 2-0-ás kosár­aránnyal a körösi csapatok kapták, mert ellenfeleik nem jelentek meg. Nem tudták le­játszani a Váci Vasutas—» Nagykőrösi Gimnázium serdü­lő leány bajnoki mérkőzést sem, mert a körösiek elutaztak a mérkőzés színhelyére, de ellenfelük nem volt ott, és így a 2 pont a körösieké. A' tavasszal több megyebajnoki utánpótlás kosárlabda-mérkő­zés elmaradt. E hiányosságok megszüntetéséért és a bajnok­ságért érzett felelősség erősíté­séért (az 1978. évi szövetségi ifjúsági és serdülő bajnokság végeredménye máig sem érke-, zett meg városunkba) határo­zott lépéseket kell tenniük az irányító sportszerveknek! A Toldi-sportcsarnokban rendezték négy megye serdü­lő fiú kosárlabda-válogatott­jainak kétnapos, körmérkőzé­ses rendszerű kiválasztó tor­náját. A Pest megyei csapat (legjobbjai a körösi Csikós P.,' Lakatos, Szeleczki J. és Ko­vács G. voltak) egyszer 40, kétszer 20 pont körüli biztos vereséget szenvedett. A nem nagykőrösi játékosok gyenge teljesítményt nyújtottak. A végeredmény: 1. Fejér, 2. Veszprém, 3. Komárom, 4. Pest megye. Tavaszi tekehajrá Bp. Csavar SK—Nk. Mészá­ros Tsz SK 7-1 (2385—2186). Nk.: Kovács 369, Papp S. 343, Rátóti 350, Petrovics 355, Far­kas F. 374, Lóczi 395 (1). Az NB III-as teke csapatbajnok­ság budapesti csoportjában az utolsó tavaszi fordulóban ide­genben vívott találkozón igen jól dobott a fővárosi ellenfél. A nagykőrösi tekesport hí­veinek örömteli a hír: hitele­sítették a Nagykőrösi Mészáros Tsz SK temetőhegyi négysávos fedett tekepályáját, így az baj­noki mérkőzésekre is alkalmas lesz már. Ezentúl nem kell a helyi tekézőknek vidéki albér­letbe járniuk edzésekre és pá­lyaválasztó mérkőzésekre. Körösi PVCSV-s sportsiker A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat sportnapját Budaörsön rendezték. Kispá­lyás labdarúgásban 6 üzem­egység dolgozói versenyeztek. A nagykőrösiek (Szigetvári P. — Hegedűs L., Száraz, Tóth E., Marton Horváth Gy., Bari) háromszor játszottak, mindhá- »•ornszor győztek, össz-gólkü- lönbségük 6-0 volt és megél» damelten az első helyen vége» tek. Keféket, játékokat gyártanak A monori kefegyár nemrég megnyílt helyi részlegében sok nagykőrösi lány és asszony talált munkát. Lajos Irén, Bá­lint Imréné és Csapiár Lajosné a kicsinyeknek szánt logikai játék alkatrészeit készíti. Varga Irén felvétele Sorsok, tettek, mozgalmak (II.) A tanácshatalom helyi vezetői SPORT - SPORT - SPORT - SPORT-SPORT Kosárlabda-mérkőzések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom