Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

flBQNYI KRÓNIKA Színvonalasabb a pártoktatás Tizennyolc vitakör o nagyközségben Abonyban a nagyközségi párt-végrehajtóbizottság a na­pokban a pártoktatásról tár­gyalt. Értékeléséből kitűnik, hogy az alapszervezetek fel­adatuknak eleget tettek, az elmúlt években tartalmasab­bá, hatékonyabbá vált a pro­pagandamunka. A káderképző iskolák el­végzésére 261 személyt jelöl­tek ki, közülük eddig 192-en kezdték el tanulmányaikat, il­letve tettek sikeres vizsgát. A párt, állami, gazdasági és tö­megszervezetek vezetőinek és a propagandistáknak a maga­sabb fokú képzését tartották fontosnak. A párttagság 43,5 százalékának van Abonyban alap-, közép-, felsőfokú politi­kai végzet t&ége. Ez az arány a közeli években, a jelenleg ta­nulmányaikat folytatókat te­kintve, még jobb lesz. Az alapiszervezetek a párt- oktatást előre megtervezték. Meghatározták minden évre a témakört, a résztvevők szá­mát és a propagandista sze­mélyét. Az oktatás formáinak meghatározásánál figyelembe vették a párt- szervezet jellegét és fel­adatait, a párttagság ösz- szotételét, képzettséget és érdeklődési körét. Az oktatáspolitikai tervekben meghatározták a tömegszerve­zeti oktatásokat, előre rögzí­tették a KISZ- és szakszerve­zeti oktatásban részt vevő cso­portok számát és a hallgatóság iéts zárná t. A világnézeti és etikai kér­désekkel 11 csoport 150 tagja foglalkozott. Mivel a pártokta­tás elsősorban a kommunis­ták ismereteinek bővítését szolgálja, az Utóbbi kiét évben igyekeztek a helyes arányokat kialakítani. A pártonkívülie- ket a tömegszervezeti okta­tásnál vették figyelembe, így a kommunisták pártoktatásban való részvétele meghaladta a 80 százalékot. Tervszerű volt a propagandisták/ képzése és to­vábbképzése. Jelenleg 91,6 szá­zalékuknak van közép-, illetve felsőfokú politikai végzettsé­ge. Az a cél, hogy 1980 végére minden oktatónak legalább középfokú végzettsége legyen. Az utóbbi két-három évben jobban előkészítik az ok­tatást. A tanfolyamok meg­kezdése előtt az alapszer­vezetek vezetősége elbe­szélget minden párttaggal. Ennek köszönhető, hogy za­vartalanabb a munka, kisebb a lemorzsolódás. A pártalap- szervezatek vezetőségei gyak­rabban felelősségre vonták a hiányzókat, s ez a színvonal javulásához vezetett. A foglal­kozásokon a hallgatók bátran elmondják véleményüket. A pártfórum értékelte a nemrég lezárult 1978/79. évi oktatást is. Megállapították, hogy az alapszervezetek több­ségénél alapos és körültekintő voit az oktatás szervezése és lebonyolítása. A világnézeti és etikai kérdések mellett a kul­turális témák kerültek előtér­be. Az előbbivel 8, az utóbbi­val 5 csoport foglalkozott. A pedagógus alapszervezetnál komplex ideológiai képzést ve­zettek be: a szakmai tovább­képzéssel párhuzamosan folyt a politikai ismeretek bővítése. Mindenütt javultak a tárgyi feltételek, több helyen hasz­náltak szemléltető eszközöket, bár e téren a jövőben lesz még tennivaló. Csökkent a tá­volmaradók száma, és javult a foglalkozásokon a hallgatóság közreműködése. Az érdekes témák tárgyalása során sok helyen élénk vita bontakozott ki. • Az oktatás színvonala a Ságvári Endre és az Űj Világ Termelőszövetke­zetben, a Mechanikai Mű­veknél, a tanácsnál és a Somogyi Imre általános is­kolában volt a legjobb. Mind az alapszervezetek, mind a pártbizottság rendsze­res ellenőrzéseket tartott. A pártbizottság egy csoportot szervezett erre a _ célra, és sza­kosította ellenőreit. Példamu­tató munkát végzett közülük Fabula Andrásné, Jeney Er­zsébet, Csuti Gyula és Mucsá­nyi Kálmán. A nagyközségben ebben az évben huszonkét hallgató tett eredményes vizsgát a marxiz­mus—lehcbizmus esti középis­kola'kéi'ive; tagozatának' má­sodik évfolyamán. Kedvező tapasztalatai vannak a vb-nek a Ságvári Endre Tsz-ban szer­vezett továbbképző tanfolyam­ról, amelyen a magyar mun­kásmozgalom történetét oktat­ták. A most lezárult oktatási évben 18 politikai vitakör mű­ködött a nagyközségben. Gy. F. Kiránduló öregek A járművet a tsz adta kölcsön Abonyban nemcsak a házon belül szervezett rendezvények teszik színessé az öregek nap­köziotthona látogatóinak nap­jait. Gyakran szereznek kelle­mes órákat az idős emberek­nek egy-egy kirándulással, or-, szágjáró úttal is. Ilyenkor a'utóbusz viszi a jelentkezők csoportját. Ebben az évben már jártak a Dunakanyarban, megcsodálták Visegrád és Esz­tergom tavaszi pompáját, majd hazafelé tartva a fővá­ros egy-egy szép helyét ke­resték fel. Hosszú volt az út, de a sok élmény, látnivaló feledtette a fáradságot. Lesz, miről beszél­getni még sokáig. A hangu­latos, jól sikerült kirándulás­hoz — amely után senki sem panaszolta, hogy elfáradt na­gyon, vagy megfájdult a lába — a helybeli Ságvári Endre Termelőszövetkezet kölcsön­zött autóbuszt. Utolsó nap az iskolában Ezekben a napokban sok ezer nyolcadikos diák búcsúzik az általános iskoláktól. Abonyban is hagyomány, hogy balla­gáson búcsúztatják őket. A felvétel a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola kedves ünnepségén készült, a képen a 8. Z. osztály egy csoportja vonul, vállukon a szépen hímzett „ván- üortarisznya”. Gyuráki Ferenc felvétele XXIII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1979. JÜNIUS 21., CSÜTÖRTÖK Több műszer a rendelőkben Fejlődő egészségügyi ellátás A tanács további tervei Albertirsán meglehetősen magas a fekvő- és a járóbe­tegek száma. Mikebudát is be­leszámítva, ahová ugyancsak Albertijáról jár ki az orvos, naponta általában egy-egy rendelésen ötven — hatvan személy jelenik meg, de elő­fordul, hogy még ennél is több beteget kell ellátni. Je­lenleg nehezíti a helyzetet, hogy a közelmúltban nyuga­lomba vonult dr. Kopár Ká­roly ügyvezető főorvos állásá­nak betöltéséig egykori körze­tének betegeit is kollégái, gyó­gyítják, s ez jelentős munka- többletet ró a helyettesítőkre. Ennek ellenére nincs fenn­akadás, megfelelő színvonalú az orvosi ellátás, de türelmet és megértést kémek az egész­ségügyiek a páciensektől. A lakosság elsősorban abban tud segíteni, ha indokolatlanul nem hívja házhoz az orvost. Az időjárás változása, a frontátvonulások a rendelők­ben is éreztetik hatásukat. Olyankor többen jelentkeznek szív- és reumatikus panaszok­kal. Fertőző betegségek ritkán fordulnak elő, s ez rész­ben a rendszeres védőol­tásoknak, részben a meg­felelő felvilágosításnak kö­szönhető. Igaz, májusban ugrásszerűen emelkedett a gyerekek fertő­ző megbetegedése, de ártal­matlan rózsahimlő és fültő- mirigy-gyulladás fordult elő több esetben. Szerencsére egyik sem végződött komolyabb kö­vetkezménnyel. Az óvodák, is­kolák nevelői és a szülők idő­ben észlelték és jelezték az eseteket, s ez jelentősen meg­könnyítette az egészségügyiek munkáját, sikerült meggátol­ni a fertőző megbetegedés el­terjedését. A nagyközség vezetősége azon fáradozik, hogy új gyó­gyító eszközök beszerzésével növelje az orvosi munka ha­tékonyságát. Nemrég valamennyi kör­zeti orvos újraélesztő ké­szüléket kapott, növelik a rendelőkben az EKG-ké- szülékek számát, gondos­kodnak a megfelelő mű­szerellát ásrál. Az albertirsai tanács — a me­gyei tanáccsal együtt — azon fáradozik, hogy újabb orvosi rendelők építésével javítsa a lakosság korszerű egészség- ügyi ellátását és az e területen dolgozók munkakörülményeit. Átmeneti megoldásként három esztendőre az egyik OVIT-la- kásba orvos költözhet, amíg a neki szánt szolgálati lakás fel nem épül. Jó munkakapcsolatot építet­tek ki a helybeli körzeti or­vosok a ceglédi kórházzal és a rendelőintézettel. Az orvosok és segítőtársaik fontos felada­tot vállalnak a betegségek megelőzésével kapcsolatban. Rendszeresek a felvilágosító egészségügyi előadások a mű­velődési házban, az iskolában, a termelőszövetkezetekben és az üzemekben. A községbeliek ér­dekét szolgálják azok az ellen­őrzések. vizsgálatok, amelye­ket az élelmiszerüzletekben, a piacon, az oktatási intézmé­nyekben végeznek, figyelem­mel kísérve a higiéniai elő­írások betartását. Az egészségügyi dolgozók valamennyien lelkiismere­tesen, jól dolgoznak, bár sokszor nehéz körülmé­nyek között. Sokat javított a védőnők hely­zetén, hogy szolgálati lakás­hoz jutottak. Jelentős az a segítség, amelyet — ifjú dr. Kopár Károly vöröskeresztes titkár irányítása mellett — a szervezet' aktívái nyújtanak, önzetlen munkavállalásuk hozzájárult a közelmúltban tartott tüdőszűrő vizsgálat si­keres lebonyolításához és a véradómozgalom fellendítésé­hez. F. V. Tevékeny, lelkes csapat Lezajlott az úttörőparlament Cegléden, a Kossuth Műve­lődési Központ emeleti termé­ben tartotta meg úttörőpar- lamentjét a Táncsics Mihály Általános Iskola 15. számú Dobó Katica úttörőcsapata. A tanácskozáson részt vett Szabó Katalin, városi úttörőtitkár is. Két esztendő telt el a leg­utóbbi eszmecsere óta, így ennek az időszaknak az ered­ményeiről, tapasztalatairól tár­gyaltak a parlament küldöt­tei. A feladatokat egy-egy jel­mondat szabta meg; a tava­lyi az volt; Együtt egymásért, az idei .pedig: A mi vilá­gunkért. A beszámolót Farkas Ildikó csapattitkár tartotta. Volt miről szólnia. Felidézte az eseményeket; jól sikerült a Csak tiszta forrásból című népművészeti kiállítás, a sok­sok vetélkedő, a CIMEA-kar- nevál, a VIT-plakátverseny. Fehér Edit csapattitkár-he- lyettes a kisdobosok tevé­kenységéről, Béres Judit kul- túrfelelős a csapat kulturális megmozdulásairól adott szá­mot. Az iskola 15 szakköre közül öt szoros összefüggés­ben áll a kulturális munká­val, és körüket két énekkar is bővíti. Demény Erzsébet, a csapat sportéletét méltatva el­mondta, hogy főként az atlé­tikában sikerült szép ered­ményeket elérni. A rajok küldöttei is szót kértek sorra, mindenkinek volt mondanivalója. Elhang­zott sok kívánság: jó lenne korcsolyapályát létesíteni, jó volna, ha rendszeresen lehet­ne autóbusszal kirándulni a Putrisarki erdőbe. Szívesen vennének részt a gyerekek még több túrán, kiránduláson. Az úttörőparlament hatá­rozati javaslatot hozott a csa­patot érintő ügyekben, majd megválasztották a jövő tan­évre az úttörőtanácsot. A csa­pat titkára Rátóti Csaba, he­lyettese Szabó Márta lesz. A tanácskozás után együtt éne­keltünk, majd a Kaláris együttes és az Irodalmi szín­pad Üveggolyó című műsorát néztük meg. Tóth Erika úttörő-tudósító JÓ IDŐBEN ZSÚFOLTSÁG Felújításra vár a városi fürdő ÉVI KILENCVENEZER LÁTOGATÓ Amikor meleg az idő, tik- kadtan lézengenek kicsik és nagyok. Vannak, akik már ko­ra hajnalban, munkába indu­lás előtt, úsznak néhány hosszt. A diákok tanítás előtt vagy után tömegesen érkeznek lubickolni. Rendszeres az úszásoktatás és edzéseket tart a vízilabdacsapat is. Nyár- időben a késő esti órákig zsú­folásig tele a városi fürdő. Hétvégeken gyakran olyan nagy a tömeg, hogy már dél­előtt ki lehetne akasztani a táblát: megtelt. Nem is ártana ez a fővárosi fürdőkéhez ha­sonló gyakorlat, hiszen a nagy tömegben elmarad a kikap­csolódás, pihenés öröme. Négy kút A ceglédi fürdőt a város­gazdálkodási vállalat tartja fenn, önálló üzemág kereté­ben. A mind nagyobb igényt egyre nehezebben elégíti ki a strand-, a termál- és a kád­fürdő. A medencéket három hideg vizű és egy termálkút látja el. Az utóbbi években sok gondot okozott a hidegvi­zes kutak vízhozamának csök­kenése. A Lenin parkban és a Szé­chenyi úton levő kutak felújí­tása, béléscsőcseréje lehetővé tette nagyobb teljesítményű búvárszivattyúk beépítését. Az így megduplázódott vízmeny- nyiséggel meggyorsult a strand medencéjének feltölté­se. A zuhanyozók és a kád­fürdő hűtővízellátásáról gon­doskodó kút, alacsony vízho­zama miatt, felújításra szóiul. A meleg vizet adó termál- kútra gáztalanító berendezés felszerelése szükséges, aminek i elkészültéig a víz szellőzteté­sét átmenetileg a kútfejnél el­helyezett aknával oldják meg. Korhadó kabinok Az elöregedett termálfür­dőt évente húsz-harmincezren keresik fel. Ez indokolja fenn­tartását. Szükség volna az épület teljes átépítésére, fel­újítására. A régi, néhol már DÜHÉBEN KÉST FOGOTT Tettének oka: az italozás RIADALOM AZ UTCÁBAN korhadó kabinsor újjáalakítá­sa is időszerű lenne. A karbantartás annál is in­kább szükséges volna, mivel mind többen keresik föl a für­dőt Az intézmény tavaly több mint kilencvenezer látogatót fogadott Üszni 184-en tanul­tak, ezrek igénylik szolgáltatá­saikat, a többi között a masiz- százst és a pedikűrt Uszoda lesz? A város hosszú távú általá­nos rendezési terve a későb­biekben a Széchenyi úti für­dőt uszodaként javasolja üze­meltetni, és fölveti egy váro­si strand és termálfürdő megépítésének gondolatát a zöldövezetben, az Öregszőlő környékén. A tetemes anya­giakat igénylő beruházás, amennyiben azt a pénzügyi források lehetővé teszik, több szakaszban valósulhat meg. K. D. A szép júniusi délutánon Albertirsán a Szabadság Ter­melőszövetkezet központját népes gyereksereg vette bir­tokba. Az irodaház közelében levő park és a mellette elte­rülő játszótér volt szórakozá­suk színhelye. Valamennyien ünneplőben várták a színes program megkezdését. Kendra Ferenc párttitkár köszöntötte a megjelente­ket, majd az eseménysorozat szavalóversennyel kezdődött. Versmondásra sokan jelent­keztek. Legszebben Princz Andrea, és Hely Hermina sza­valt, és nagy tetszést váltott ki a négyéves Fabók Lilla szereplése is. Ezzel egy időben rajzverseny zajlott, ahol He­gedűs Kinga bizonyult a leg­ügyesebbnek. A labdajátékban már a szü­lők is részt vettek. Ezek után, Egy hideg márciusi napon v’-atlan látogató kopogtatott egy ceglédi ház ajtaján. A be­bocsátást kérő idős, hetven­éves asszony volt. Lenge öltö­zéke fölé fürdőköpenyt kapott, úgy sietett segítséget kérni a szomszédtól: ha istent ismer, telefonáljon már, hívja ki a •rendőrséget, mert a veje meg­vadult, tombol, még kárt tesz a családban. Szerencsére öldöklésről azért nem volt szó, bár az összekö­tő út 29. szám alatti házban, az anyásával egy fedél alatt lakó Vermes Mihály gépkocsi­a gyerekek nagy oromere, kö­vetkezett a köcsögtörés és a zsákbanfutás. Nem maradt el a többi hagyományos program sem, a kötélhúzás és a lég- gömbfúvás. Minden résztvevő ajándékot kapott, a győztesek külön jutalomban részesültek.- Erre a célra több minit ötezer forintot fordított a nőbizott­ság. A kulturális bizottság jó szervező munkájára vall, hogy több mint 150 gyerek jött el a vidám műsorra. Az aján­dékokat úgy állították össze, hogy minden korosztály meg­találja a neki tetszőt, az ap­róságoktól a tizenévesekig. Végül a szövetkezet megvendé­gelte a gyerekeket és szülei­ket. A KISZ-alapszervezet fia­taljai szolgáltatták a zenét, amely igazi juniálisi hangu­latot teremtett. L. L. vezető igencsak kikelt magá­ból. Ittasan tért haza, belekö­tött mindenbe, mindenkibe. Mint elmondták, a harmincöt éves férfi időnként italozik, és a szesztől kitör belőle a go­nosz, retteg tőle felesége, két gyereke, anyósa, no meg az egész környék., Fenyegetésétől, ordibálásától visszhangzik az utca. Asszonya eddig azért nem folyamodott segítségért, mert félt a férfi bosszújától. Vermes ittasan tért haza március 17-én este. Először a feleségével szólalkozott össze, azután a kutyát ütlegelte, za- varászta az udvaron, a szom­szédok nagy megrökönyödésé­re. Amikor a lakásba vissza­tért, megint az asszonyra tá­madt. Ütötte, rúgta, tépte a ruháját, úgy, hogy a szeren­csétlen teremtés o szomszéd­ban keresett menedéket. Ami­kor a férfit megpróbálták le­csillapítani, kést fogott, fenye­getőzött. Amikor a rendőri segítség megérkezett, Vermes már a szomszéd háza előtt ült, a jár­dán. A feltett kérdésekre ösz- szefüggésteJen vállaszokat adott. Előállították, próbálták jobb belátásra bírni, de ami­kor az elbocsátása után haza­tért, ott folytatta, ahol abba­hagyta. De azért az ismét ki­hívott rendőr elől már el­bújt. Vermes Mihályt 2100 forint pénzbírság megfizetésére köte­lezték a veszélyes fenyegeté­sért és ittasan elkövetett ga­rázdaságért, s hogy ennek ele­get tett, igazolják aktái mel­lett az okmánybélyegek. Az összegnek mennyivel jobb helye lehetett volna, ha józanul élvé, a pénzt a saját gyermekeire költötte volna. , A szövetkezet vendégei Zsákbanfutás, köcsögtörés i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom