Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-20 / 142. szám

Jubilál az iskola Á Nagykőrös határában fa­luvá alakult Nyársapát köz­ség az idén ünnepli fennállá­sának negyedszázados jubileu­mát De egy másik ünnepe is lesz Nyársapátnak: emeletes nagy iskolája, mely egyesítette a régi tanyai iskolákat és kor­szerűsítette a községben az al­sófokú oktatást, most lesz tíz­éves, s ebből az alkalomból névadót választanak. Az iskola előcsarnokában kedves meglepetés fogadja a belépőt, a diákok munkáiból rendezett kiállítás. Kovács Gizella igazgatónő elmondot­ta, hogy az iskolának jelenleg 171 növendéke van, kiket 12 pedagógus tanít. Korszerű ok­tatási rendszert vezettek be, s a nyolc osztályt végzett nö­vendékek 98 százaléka tovább­tanul. A tanulók 60 százaléka napközis. Az iskolának jó kap­csolata van a helyi Haladás Termelőszövetkezettel, mely növénytermesztési és állatte­nyésztési szakon több diák továbbtanulását ösztöndíjjal segíti. Az iskola jó viszonyt tart fenn a szülőkkel, s a tanuló­kat szinte családias légkörben neveli. Az idén, a gyermek­évben, még gyakrabban láto­gatják a művelődési ház ren­dezvényeit, és ünnepséget tar­tottak a Csábri-erdőben. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1979. JŰXIUS 20., SZERDA A drága külföldi helyett hazai Milyen termés várható? A konzervgyár termesztési kísérletei Június 18-ig 3 ezer 400 tonna zöldborsószemet vásá­rolt fel a Nagykőrösi Kon­zervgyár és a szezon végéig várható még további 2500— 2900 tonna zöldborsószem be­érkezése. Mivel május 1. és június 8. között a gyár egész körzetében nem volt 10 mm csapadék sem, így az idei vár­ható átlagtermés zöldborsóból 20—22 mázsa hektáronként, szemben az elmúlt körzeti évi 41 mázsával. Tavaly a konzerviparnak termelő gazdaságokban orszá­Sok munkát ad a szegfű A kocséri Petőfi Termelőszövetkezetben 1800 négyzetmé­ternyi területen nevelnek szegfűt. Képünkön: Juhász Pálné, Seres Ferencné és Kiss Ferencné, a termelőszövetkezet kiváló brigádja címmel kitüntetett Májusi hajnal szocialista közössé­gének tagjai bimbózzák a szegfűt. Varga Irén felvétele gosan 37,5 mázsa volt az át­lagtermés zöldborsószemben számítva. Az idén valószínű­leg a konzervipari átlag is csak 20—22 mázsa lesz hektá­ronként. Nagyüzemben A májusi kánikula miatt a többéves átlaghoz viszonyítva korábban ért a borsó és jú­nius végéig szinte maradékta­lanul betakarítható és feldol­gozható lesz. Az aszályos időjárás elle­nére egyes fajtákból hektá­ronként 40—60 mázsa szem­termés is volt a nagyüzemi táblákon és a kísérleti fajták félhektáros tábláin is. A tápiószentmártoni Arany- szarvas Tsz-ben a Nagykőrösi Konzervgyár 36 zöldborsó faj­tával állított be kísérletet. A termelőszövetkezet 483 hektá­ron termel zöldborsót. A vár­ható átlagtermés 32—35 má­zsa. A kísérleti fajták közül átlag feletti termést hozott az újmajori korai, a Sparkle, a Visto, a Rurik, a Debreceni sötétzöld, a Bördi, a Karina, az Üjmajori középkorai, az Elma és a Hunter fajta. Ki­emelkedő termés várható a Grüne Perle, a Scout, a Nike, a BR 52, fajtákból is. Vetés után A termelőszövetkezetben az ejmúlt évben hektáronként 53 mázsa volt a zöldborsószemés átlag, a BR 52 fajta viszont 92,7 mázsa termést adott, de volt olyan 20 hektáros tábla, melyen 120 mázsát. Az idén 150 kg nitrogént, 120 kg foszfor és Í19 kg kálium mű­trágya hatóanyagot juttatnak a földekre hektáronként. Vegyszeres gyomirtásra Areti- tet használtak, a kísérletek­ben jól bevált a Dual+Ma- loran vegyszeres gyomirtó­szer. A borsóvetőmagot 100 kg-hoz 30 dkg Dithane M— 45-öt felhasználva csávázzák. Szabó János tsz elnök véle­ménye szerint ajánlatos át­térni a Dual+Maloran vegy­szeres gyomirtásra az Aretit helyett, melyet vetés után le­het alkalmazni és nincs tapo- sási kár, mint az Aretit alkal­mazásánál. A zöldborsó cséplőgépeknél Ladex—Combi etetőgépet al­kalmaznak, mely egyszerre két stabil borsócséplőgép ete­tését oldja meg kézi munka­erő nélkül. Egy Ladex—Com­bival 5 dolgozó munkáját le­het megtakarítani. Ráadásul 25—30 százalékkal nagyobb a cséplési eredménye egy gép­nek az egyenletes, folyamatos etetés következtében. Fajtajelöltek A drága külföldi vetőmagok helyett évről évre nő a hazai előállítású Üjmajori és Deb­receni zöldborsófajták vető­mag felhasználási mennyisége, az Üjmajori korai, az Üjma­jori középkorai, az Üjmajori középkésői, a Budai csemege, a Debreceni 'korai velő, a Debreceni sötétzöld, az Erika fajták és fajtajelöltek alkal­masak a drága külföldiek fel­váltására. Dr. Konrád Zoltán ÚJ GYÜMÖLCSÖST TELEPÍTENEK Géppel rázzák le a meggyet Az Arany János Termelő- szövetkezet ludasi 63 hektáros meggyesében a múlt héten megkezdték az oltott meggy szüretelését. Gábor István szőlő- és gyümölcstermelési ágazatvezetőtől kérdeztük mi­lyen termésre számítanak? — Elég jóra, 25 vagon ho­zamra számítunk. A szedésre, mint minden esztendőben, be­dolgozókat is' alkalmazunk — mondotta. Minden reggel, va­sárnap is, 6—7 óráig vesszük fel a szedőket a ludasi hűtő­házunknál. Jelenleg 36-an sze­dik a meggyet, de a létszámot százra szeretnénk növelni. — Vasárnapra már KISZ- fiatalok, ipari brigádok és törteliek is jelentkeztek. A termést a Hungarofruct válla­latnak, a Nagykőrösi Kon­zervgyárnak, és a ZÖLDÉRT- nek szállítjuk. A Hungaro­fruct a príma, lelevelezett, csumás, hamvas meggy kiló­jáért 23, a konzervgyár 19,40 forintot fizet, s hasonló áron veszi a ZÖLDÉRT is. — A szedésért a Hungaro- fruetnak szállított meggynél kg-ként 3 forintot, a konzerv­gyárnak és a ZÖLDÉRT-nek eladott meggynél 2,20—2,80 forintot fizet a tsz. Egy-egy szedő reggel 6-tól este 6-ig legkevesebb 60 kg meggyet szed le, de van olyan, aki 120 kg-ot is elér. — A meggyszedéshez sze­dőgépet is alkalmaznak? — Igen. A konzervgyár hoz­zájárulásával, már tavaly egy dán szedőgépet vásároltunk, melyet a jövő héten szintén munkába állítunk. A gép szé­pen lerázza a meggyet, a gyárnak alkalmas minőség­ben. Ám a nehezen hulló meggyfajtáknál nem lehet használni gépet. — A szövetkezet 90 hek­tárnyi almás és 27 hektárnyi szilvás gyümölcsösében mi­lyen termés várható? — A téli alma termését na­gyon megrontották a tavaszi fagyok, így abból csak fél ter­més várható, viszont szilvából jó eredmény ígérkezik. A fá­kat a kiépített vízvezeték se­gítségével, a kőrösérből és a fúrott kutakból rendszeresen öntözzük. Az ágazatvezető még el­mondta, hogy a cseresznyét a jövő héten szedik le, melyből 120 mázsa termést várnak. Az ősszel 60 hektár új meggyes telepítésével növelik a tsz gyümölcsöseit. Moziműsor Ned Kelly. Színes angol film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 óra. SPORT - SPORT - SPORT - SPORT-SPORT Egész napos viadal A Kossuth iskolások sikere A Kinizsi-sporttelepen került sor a XV. nyári úttörő-olimpia városi atlétikai döntőjére. A csaknem kétszáz főt megmoz­gató, egész napos viadal feszí­tett ütemben és jól pergett, a legjobban a következő fiatalok szerepeltek. Négytusa, I. korcsoport. Fiú csapatversenyben: I. Kossuth iskola 959; 2. Arany 758; 3. Petőfi 756 ponttal. Leány csa­patban: 1. Arany 793; 2. Kos­suth 722; 3. Rákóczi 634 pont. Fiú A-kategória, egyéni össze­tett: 1. Csorba Mihály (K) 225; 2. Soós (K) 206; 3. Pintér (K) 192 pont. Leány A-kategória Sorsok, tettek, mozgalmak (I.) A tanácshatalom hel yi vezetői Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság 60. év­fordulója alkalmából korabeli írott emlékek; sajtótermékek, fényképek, filmek idézik a forradalmi időket. Mi történt akkor Nagykőrösön, kik vol­tak a tanácshatalom vezetői, mi lett a sorsuk? Eszmék A vezetők a legkülönbözőbb foglalkozású és képzettségű emberek közül kerültek ki. Hitték tetteik igazságát, több­ségük végigszenvedte az első világháború csatáit, fogolytá­borait. Nem egy közülük vi­lágot látott, nyelveket ismert, a nyugati országok vagy a tengeren túli népek szocialis­ta mozgalmaiban is tevékeny­kedett. Voltak olyanok, akik csak a polgári demokratikus átalakulásnak voltak hívei, de a tanácshatalmat is végig­szolgálták. Közülük elsőnek a hármas direktórium tagjairól szóljunk. Zsembery Gyula Kecelen, 1865. április 4-én született és Kiskunhalason halt meg 1941. március 10-én. Az alsófokú is­kolát szülőfalujában járta, majd asztalosipari tanuló lett. Amikor a szakmájában fel­szabadult, városunkba jött, Szívós János asztalosnál ka­pott munkát. Később mesteré­nek leányát feleségül vette. Kis jövedelme volt, ezért nyugati országokban keresett megélhetést. Az Amerikai Egyesült Államokban egy zon­goragyárban dolgozott 1913-ig, hazatérve átvette apósa műhe­lyét. A világháború idején a 38-as gyalogezredben szolgált. 1918 november végén a meg­alakult szociáldemokrata párt alapító tagjai között találjuk, majd tagja lett a nemzeti ta­nácsnak. A munkás-paraszt tanács és a 7-es. direktórium tagjává választották, később a hármas direktórium elnöke volt, egészen a tanácskor­mány lemondásáig. Nagy élet- tapasztalattal rendelkező, ol­vasott, több nyelvet beszélő, higgadt, meggondolt ember volt. A rábízott hatalmat köz- megelégedéssel gyakorolta. Emberies magatartását még az ellenségei sem vitatták el. A bukás után letartóztatták, 1919 novemberében a kecske­méti törvényszék fogházába zárták; Kiszabadulása után Halasra költözött. Niklosz János Perjemaroson született 1879-ben és Cegléden halt meg 1945-ben. Kémény­seprőnek tanult, majd mint segéd az ország különböző városaiban dolgozott, végül Nagykőrösre jött. Itt érte a háború kitörése, majd a front­ra került, s orosz fogságba esett. Átélte a forradalmat és 1918 novemberében érkezett vissza városunkba. A Tanács- köztársaság idején tagja a munkás-paraszt tanácsnak, s a hármas direktóriumnak, an­nak elnökhelyettese. A prole­társors és emberszeretete ál­lította a forradalom szolgála­tába. A szocialista eszmékkel a hazai szervezetekben, majd Oroszországban a bolsevik eszmékkel ismerkedett meg. Ű is végigszenvedte 1919 augusz­tusa után a fogságot, verést és fogházat Kecskeméten. Teendők Sallai János Nagykőrösön született 1876. február 1-én. Itt is halt meg 1969v december 30-án. Alsófokú iskoláit itt járta, majd ácsmesterséget ta­nult. Később Budapestre ke­rült és ott kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Az őszi­rózsás , forradalom után tért haza, előbb a hetes, majd a hármas direktórium tagja" lett. A fehérterror idején letartóz­tatták, verték és megkínozták. Mészáros János születési he­lye ismeretlen, 1919. augusztus 8-án halt meg Nagykőrösön. Városunkba érkezésekor 34— 35 éves lehetett. Asztalos szak­mát tanult, s mint asztalosse­géd a századforduló után kül­földre ment dolgozni. Beszélt németül, franciául, angolul és valószínű, románul és szerbül is, mert a tanítványai a Bá­nátból származónak mondták. Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Franciaországban és Svájcban dolgozott, szakmai képzettségét gyarapította. Közben megismerkedett ezek­nek az országoknak munkás- mozgalmával. Párizsban Lenin egyetemi előadásait is hall­gatta. Magyarországra vissza­térve az aradi Weisner-féle vagongyárban dolgozott mű­vezetőként. Az ország déli ré­szét megszálló francia katona­ság között forradalmi eszmé­ket hirdetett, ezért letartóz­tatták. Innen sikerült megsza­badulnia, de Aradról távoznia kellett, s magával hozta a gyár sok ezer munkását, kikből a magyar vörös hadsereg egy dandárját alakították meg. Egy ideig a fronton szolgált, majd elöljárói úgy látták, hogy a marxista nevelés te­rén többet tud használni a forradalom ügyének, így Kecs­kemétre vezényelték. Itt az ifjúmunkások nevelésével és belbiztonsági feladatokkal bíz­ták meg. Városunkba, is a közbiztonsági és közrendészeti szervek parancsnokaként ér­kezett. Megnyerő külsejű, ka­tonás magatartású embert is­mertek meg benne. Itt teen­dőit csak 12 napig végezhette, mert a tanácshatalom véget ért. A román hadsereg pa­rancsnoksága augusztus 4-én letartóztatta, és 8-án délután agyonlövette. Fehérterror Dr. Kökény Dezső ügyvéd, a Nagykőrösi Községi Takarék- pénztár vezérigazgatója, a he­lyi református egyház főgond­noka, a nemzeti tanács és Ta­nácsköztársaság idején a város polgármestere volt. Jász- kiséren született 1872-ben és meghalt Nagykőrösön 1952. június 7-én. Az őszirózsás for­radalom idején nagy buzga­lommal vette kézbe az irányí­tást, mint a Károlyi-párt híve, a polgári demokratikus átala­kulás végrehajtója. Létrehozta a helyi nemzeti tanácsot, melyet úgy alakított ki, hogy abban a város társadalmának minden rétege képviseletet kapott. Néhány hónap alatt rendet teremtett. A Tanács­köztársaság idején a direktó­riummal együttműködve haj­totta végre a tanácskormány sokféle intézkedését, melyeket a szocialista átalakulás és a proletár haza védelme megkö­vetelt. A Tanácsköztársaság után polgármesteri tisztétől megfosztották és vezető köz­hivatalt nem viselhetett többé. Kántor József Mocsán szüle­tett 1883. május 6-án, s Nagykőrösön 1924. április 17-én halt meg. Szabómester­séget tanult és segédként ke­rült a városunkba, itt nősült, innen hívták be katonának. A tengerészeinél szolgált, hol őr­mesterig emelkedett a katonai rangban. Részt vett a cattarói lázadásban. A munkásmozga­lommal már a háború előtt kapcsolatba került. A katonai lázadásban is a baloldaliak ol­dalán állt. Ö alakította meg 1918 novemberében a szociál­demokrata párt helyi szerve­zetét, melynek első elnöke lett. A nemzeti tanács tagja, bevá­lasztották a nemzeti tanács in­téző bizottságába. Megalakí­tották 1919 márciusában a munkástanácsot. A tanácskor­mány idején a munkás-paraszt tanács tagja volt, s ez a szerv a lakáshivatal vezetésével bízta meg. A fehérterror ide­jén végigszenvedte a fogságot, kínzást, a négyhónapi foghá­za Kecskeméten, az egy évig tartó rendőri felügyeletet. Tü­dőbajt kapott. Munkaadójával támadt vitája közben a járás- bíróságon rosszul lett, és még aznap meg is halt. Elveihez hűen Vágó László Nagykőrösön született 1886. február 22-én és itt halt meg 1969. január 30-án. Szőlőmunkás, napszá­mos, nincstelen paraszt volt, a proletársors állította a for­radalom mellé. Katonaként az őszirózsás forradalom után tért haza. A szociáldemokrata párt helyi szervezetének ala­pító tagjai között találjuk. Tagja Volt a nemzeti tanács­nak, s a munkás-paraszt ta­nácsnak is. Ez a szerv a város­gazdái tisztet bízta rá. Vezető szerepet kapott az államosí­tás végrehajtásában. A Ta­nácsköztársaság után letartóz­tatták, összeverték, 1919 no­vemberében az ellenforradal­márok Orgoványra akarták vinni a kivégzendőkkel. Végül azonban négyhónapi fogház letöltése után hazakerült, egy évig rendőri felügyelet alatt tartották, A két világháború között szőlőmunkás volt, ara­tást vállalt és cséplőgépnél dolgozott. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt helyi szeervezetének ala­pító tagjai között találjuk. A párt elnöke, az ideiglenes nemzetgyűlésen harmadmagá­val városunkat képviselte. El­vei mellett haláláig kitartott, pedig sok méltánytalanság érte. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk.) egyéni: 1. Safranyik Ágnes (K) 189; 2. Kalocsa (A) 186; 3. Fischer (A) 181 pont. Fiú B- kategória egyéni: 1. Lakatos István (A) 164; 2. Kecskeméti (A) 138 pont. Kisdobos háromtusa. Fiú csapatban: 1. Kossuth 332; 2. Rákóczi 329; 3. Arany 254 pont. Leány csapatban: 1. Kossuth 363; 2. Rákóczi 298; 3. Petőfi 275 pont. Fiú egyéni összetett­bén: 1. Bállá László (R) 127; 2. Kolozsi (K) 123; 3. Kurgyis (K) 107 pont. Leány egyéni: 1. Zsuffa Dóra (K) 161; 2. Molnár (R) 111; 3. Forgács (K) 110 pont. Négytusa, II. korcsoport. Fiú csapat: 1. Kossuth 393; 2. Arany 376; 3. Rákóczi 315 pont. Leány csapat: 1. Kossuth 465; 2. Arany 390; 3. Rákóczi 350 pont. Fiú egyéni: 1. Herpai Tibor (K) 152; 2. Kalocsa (A) 136; 3. Székely (K) 130 pont. Leány egyéni: 1. Vilcsák Már­ta (K) 187; 2. Tóth (K) 144; 3. Kenderes (A) 142 ponttal. Az egyéni számok győztesei a következő fiatalok voltak. I. korcsoport. 100 m, fiú B- kategória: Mikis K. Tibor (R) 12,7; leány A: Padányi Emese (R) 14,3; leány B: Bényei (K). 600 m, leány B: Dobó Teréz (K) 2:14,7 perc. 1000 m, fiú B: Patay Ernő (R) 3:21,4 perc. Magas, fiú A: Vilcsák Zoltán (K) 140, fiú B: Csikós Péter (A) 140, leány B: Csőke Ágnes (A) 110 cm. Távol, fiú A: Csór. ba Mihály (K) 466, fiú B: Mol­nár József (K) 437; leány A: Sebestyén Erika (R) 419, leány B: Vágó Éva (R) 412 cm. Kis- labdá, fiú A: Csorba (K) 62,40; fiú B: Pintér Dénes (K) 63,80; leány A: Szűcs Ágnes (K) 43,80; leány B: Safranyik (K) 45,50 m. Súly, fiú A: Horváth László (K) 969; fiú B: Kecske­méti Zoltán (A) 908; leány A: Horváth Erika (R) 862; leány B: Szabó Teréz (R) 732 cm. 4X100 m, fiú B: Rákóczi 53 mp, leány B: Rákóczi 59 mp. II. korcsoport, fiú 600 mi Reggel László (K) 2:08,2; leány 600 m: Dobi Katalin (K) 2:14,7 perc. Leány 300 m: 1. Pál Ani­kó (K) 57,3 mp. Az éremtáblá­zat a következő: Kossuth iskola I. 23 II. 10 Ili 7 Rákóczi iskola 10 4 3 Arany iskola 5 13 6 Petőfi iskola — — 3 Go-kartos hír A Nagykőrösi MHSZ jelen­legi egyetlen go-kartos ver­senyzője: Halmi József nem in­dult az országos bajnokság székesfehérvári első és győri második fordulójában sem, Ügy tervezi, hogy a 4. fordu­lóban indul majd először — ha addig megjön — új Yama­ha motorjával. S. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom