Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-20 / 142. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS C E6l?DvÁR OS RE5ZERE, XXIII. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1979. JÜNIUS 20., SZERDA A holnap szakmunkásai Negyvennégy szakmát tanulnak Javítani kell a mostoha körülményeken Sokat segít a tsz Forács témákról tanácskoztak Úttörőparlament Dánszentmiklóson A most véget ért tanévben Cegléd szakmunkásképző intézeteiben 44 szakma valamelyikének alapismereteit lítV3 diák tanulta. A szakmunkástanulók 70 százaléka a környező településekről jár be a városba. Ez is jelzi, hogy a meglevő oktatási intézményeknek a helyi érdekek mellett a vonzáskörzet szakemberigényeit is figyelembe kell venni a beiskolázáskor. Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága a közelmúltban a szakmunkásképzés helyzetét és feladatait ismertető jelentést tárgyalta meg, ezzel is hangsúlyozva a tém'a jelentőségét. Cegléden működik a 203-as Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet, amely monon, dabasi és szentendrei kihelyezett részlegeit is irányítja. A városban 34 pedagógust foglalkoztat, 27 szakoktatót és összesen 27 osztállyal működik. A Kereskédelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetben a személyi feltételek ugyancsak rendben vannak, ám az épület állaga annyira megromlott, hogy életveszélyessé kellett nyilvánítani. Átmeneti megoldásként a Táncsics Mihály Általános Iskolában kapott helyet, ahol az órákat a délutáni időszakban tartják, s ez a körülmény megnehezíti a bejáró fiatalok dolgát. A Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola és Egészségügyi Szakiskola csak szűkösen tudja elhelyezni tanítványait. Tornaterme nincs, és a Béke téri kollégium a vidékiek elhelyezését csak átmenetileg oldja meg. A három demonstrációs terem elegendő a gyakorlati oktatáshoz. Az egészségügyi szakiskola növendékei tanulmányaik befejeztével általános ápolóként helyezkedhetnek el, illetve asszisztensként, majd tizen- kétféle szakon tehetnek szert speciális képzettségre egy tízhónapos tanfolyam keretében. A ceglédi kórház 20—30 fiatalt fogad a végzősök közül, a többieket az új kerepestarcsai megyei kórház várja. A mezőgazdasági szakközépiskolai oktatásban az 1978/79-es tanévben áttértek a középiskolai végzettséget adó állategész- ségőr képzésre. Az új iskolatípus iránt nagy az érdeklődés, megvannak az oktatás feltételei. Ez a középiskola ad helyet a húsfeldolgozó szakmunkásképzést ellátó Bercsényi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet kihelyezett tagozatának. Jelenleg három osztályban 50 fiú tanulja a szakmát, ők később a PENOMAH városbeli üzemében dolgozhatnak majd. Ha több évre visszamenően összehasonlítjuk az adatokat, azt láthatjuk, hogy az utóbbi időben stagnál a szakmunkás- képzőbe jelentkező gyerekek száma. Növekvő érdeklődés tapasztalható a kozmetika- és vegyicikk-, az élelmiszereladó, a szakács, az autószerelő és az elektrolakatos szakma iránt. Kevesebben jelentkeznek a kívánatosnál felszolgáló, hegesztő, szerkezetlakatos, villanyszerelő, cipész, női szabó, ács-állványozó és kőműves tanulónak. A szakmunkás utánpótlás jelentős színterei a‘ vállalatok és a gazdaságok. Az ott dolgozók közül évente 300—400- an szereznek szakmunkás bizonyítványt, vállalva a munka melletti tanulás fáradalmait. A képzésnek erre a formájára a jövőben is számítani kell. A szakmunkásképzés színvonalának emelését szolgálja a szakmunkások szakközépiskolájának levelező tagozata, amely iránt növekvő érdeklődés tapasztalható. Egyre több a fiatal és a nő a jelentkezők közt. Ez az oktatási forma is betölti hivatását. Az üzemi tanműhelyek száma az utóbbi hat év alatt 23- ról 29-re emelkedett, sajnos, ez nem hozta magával a kívánt minőségi változást, ugyanis a legtöbb műhely kicsi, felszereltségük szegényes. Több szakmában nem tudják a tanterv szerint előírt munkát elvégezni, és a meglevő gépek is korszerűtlenek. Sürgető feladat a tanműhelyek felszereltségének javítása, a modem gépek, eszközök beszerzése. A kereskedelmi tanulók csoportos gyakorlati oktatásának színhelye, a Károlyi-lakótelep 200-as ABC-kisáruháza. A több mint kétszáz leendő kereskedő oktatására rendkívül szűk a hely. Ha a Reggel utcában felépül az új ABC-áru- ház, javulni fog a helyzet. Előrelépést jelent, há az áfész felépíti oktató kabinetjét. Figyelmet érdemel, hogy egyes ágakban, így az építőiparban, a húsiparban és a mezőgazdaságban különösen gyenge előképzettségű gyerekek birkóznak a kötelező ismeretekkel. Ez fokozott feladatot ró a pedagógusokra és a szakoktatókra. Az viszont dicséretes, hogy a képzési idő alatti lemorzsolodás városunkban jóval alacsonyabb mintáz országos, mind a megyei átlagnál. A bukások száma csökkent, de még így is jelentős, 8,9 százalék volt a legutóbbi félévben. A képzés irányítóinak arra kell törekedniük, hogy a világnézeti és a politikai nevelés terén jobb eredmények szülessenek, a szakmunkássá nevelésre is nagyobb gondot kell fordítani. Ezen a téren az iskolákban működő pártszerÉrdekes sajátossága ko-' runknak, hogy amikor a technika és a civilizáció fejlődése következtében eddig sohasem tapasztalt mértékben kitágult az ember látóhatára, kiszélesedtek jelen és jövőbeli lehetőségei, mind többen érdeklődnek a letűnt korok, a múlt eseményei iránt. Közkedveltek a hiteles dokumentumokra épülő regények, mutatja ezt a könyves- bolti keresettségük és könyvtári kölcsönzési arányuk. Sokan forgatják a könyvtár olvasótermében a helytörténeti dokumentumokat, régi újságok bekötött évfolyamait, egyéb kiadványokat. Miért éppen itt? Miért pont itt alakult ki városunk? Hogyan nyerte el jellegzetes alföldi mezővárosi képét? Miért a mi városunkban tartotta híres beszédét Dózsa György és Kossuth Lajos? Sok ehhez hasonló kérdés merülhet fel a város múltja iránt érdeklődő ceglédiben. Egy város fejlődéstörténeti vezetéknek vannak teendőik, amelyek az ott folyó oktatónevelő munkát hivatottak szolgálni, segíteni. A KISZ és a szakszervezetek 1 felelőssége sem csekély az ifjúság nevelésében. A gyakorlati oktatásban résztvevő vállalatoknak, gazdaságoknak nagyobb gondot kell fordítaniuk a fiatalok jó szakmunkássá nevelésére. Erősítsék kapcsolatukat az iskolákkal. A képzés az utóbbi években igyekezett kielégíteni a város és a járás szakmunkásigényét, és jelentős mértékben hozzájárult a-jelenlegi munkaerőstruktúra kialakításához. A jövőben arra kell törekedni, hogy a fiatalok szakmaválasztási szándéka összhangban legyen a város és a környék üzemeinek igényével. Várhatóan növekedni fog a szakmunkásigény a gép- és faiparban, a kereskedelemben, a vendéglátóiparban és a szolgáltató ágazatokban. A következő években bővítik a Hold utcai intézet épületét. Gondolni kell a jelenleg kitelepített Kereskedelmi és Vendéglátó- ipari Szakmunkásképző Intézet végleges elhelyezésére is. Szélesíteni kell a lányok szakmaválasztási lehetőségét. Fontos, hogy az üzemek, gazdaságok körültekintő tervezéssel állítsák össze szakmunkástanuló igényüket. A felnőttek körében bővíteni kell a szakmunkás továbbképzés lehetőségeit. A városi párt-végrehajtóbizottság feladatul. szabta a pedagógus • pártalapszervezet- nek, hogy politikai irányító munkájukkal segítsék és ellenőrizzék, tegyék mind hatékonyabbá a nevelést. Miután a városbeli gyárak is érdekeltek a képzésben, teremtsenek a jelenleginél jobb feltételeket a gyakorlati oktatáshoz. A testület a jelentést és a feladattervet egyhangúlag eilo- gadta. tanulmányozása elválaszthatatlan az illető tájegység, tájkultúra vizsgálatától, az ott élők társadalmi helyzetének, viszonyainak, mindennapi életének elemzésétől, megismerésétől. A táj, a földrajzi viszonyok meghatározói az agrár települések létének. Az éghajlat, vízrajz, talajviszonyok fontos befolyásoló tényezők. Az adott tájegység termelési módszereit és a termesztett kultúrák milyenségét, körülhatárolják. Az Alföld vízlefolyása régen rossz volt. A sík területen megrekedt a víz. Ártéri vízállások, végtelen füves rétek, mocsári erdők, nádasok, homokfútta puszták, lapályos, agyagos sarak között választották ki a letelepülésre kedvező helyeket a táj lakói. A Cserhátnak az Öregszőlőkig lehúzódó végső nyúlványa dombszéli „megszállásra" adott lehetőséget a szilaj pásztorkodással foglalkozó őslakók számára. A bronzkori urnatemető, melynek épen ránk maradt darabjait a múzeumban tekinthetjük meg, Országszerte folynak az út-1 törőparlamentek. A napokban [ ültek össze a dánszentmiklósi általános iskola' tanulói is, a helybeli Micsurin Termelőszövetkezet kultúrtermében. A község vezetői is eljöttek, hogy meghallgassák a gyerekek mondanivalóját. Részt vett az úttörőparlamenten Bíró László községi tanácselnök, Takács Gyula, az állami gazdaság párttitkára és Ke- menczei Mihály, a termelőszövetkezet képviseletében. A tanácskozást Boldóczki Pál, a Micsurin Tsz KISZ-titkára vezette le. Mozgalmas, tartalmas volt a dánszentmiklósi úttörők parlamentje. Több mint húszán kértek szót, mondanivalójukban összefoglalták társaik véleményét. Nyíltan, őszintén vallottak és bíráltak. Véleményt mondtak a kisdobosok táboroztatásáról, a sportélet megerősítéséért végzett társadalmi munkáról, összefogásról, szó esett az iskolatej akcióról, valamint azokról a vállalásokról, amelyek a községet és az iskolát egyaránt segítik. Az úttörőtanács és a csapatvezetőség levélben köszönte meg azt a sok segítséget, amelyet a helyi tanácsi, gazdasági és pártszervektől kaptak. Az iskola jó kapcsolatban van a Micsurin Termelőszövetkezettel, ennek hasznát igen sok területen érzik. A szocialista brigádok segítőkészek; az eddigi jó viszonyt a jövőben tovább szeretnék erősíteni, megtöltve politikai és pedagógiai tartalommal. A dánszentmiklósi úttörő- csapat következő tanévi programjára Kovács Mihály pajtás tett javaslatot. A tanácskozás részvevői elfogadták a Frissen ásott ároktól, kiemelt földtől hepehupás a ceglédi Kazinczy utca. Rendezik iá környéket, vezeték, vízelvezető kerül a helyére. Öröm volna látni ezt a fejlődést előrejelző változást, ha az ürömbe üröm nem vegyülne. Az üröm ez esetben hulladék és szemét képében szemmel látható. A környék lakói, úgy látszik, szemétgyűj tőnek nézték az árkot. A páratlan oldalon az egyik ház lakóit egy reggelre kelve azzal lepte meg valaki, hogy nylonba csomagolt döglött malacot poty- tyanto-tt az árokba. Bűzlött tőle a környék a kánikulában, méregtől forrt a vére a vétlen ott lakónak és az arra járónak. bizonyítja, hogy itt nemzedékeken keresztül éltek emberek. Összefutott falvak A honfoglalás után a település arculatát a környéken található, jó legelőkön kívül a királyi udvarhoz való közelség, a mocsaras övezet és a területen áthaladó fontos utak itteni találkozásai határozták meg. Történelmünk nagy drámái: a tatárjárás és a török hódoltság az Alföldön a nagy határú mezővárosok, „összefutott falvak" — ahogy Erdei Ferenc nevezte el találóan őket — kialakítására késztették a lakosságot. A három város — Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd — iskolapéldája a viszonylag önállóan gazdálkodó, meglehetősen fejlett önkormányzattal rendelkező mezőváros típusnak. Az érdeklődők bővebben olvashatnak erről a témáról Erdei Magyar tanyák és a Futóhomok című könyvében. A múlt század végére kialakult a hatalmas határban a tanyjavilág. A parasztság ekkor már a társadalmi és beszámolót és a kiegészítéseket, a határozati javaslatot. A járási úttörőparlamentre küldötteket választottak, majd megtekintették azt a kisfil- met, amely falujuk életéről készült. A Magyar Autóklub ebben az évben ismét megrendezi a vetélkedőt a legügyesebb autó-, illetve motorkerékpár- vezető cím elnyeréséért. Sorrendben ez a verseny lesz a Vajon meg tudják-e állapítani ilyen esetben, hogy ki a szabálysértő, ki tette csúffá az utcát? . Vajon megérjük-e, hogy megértik a város lakói: a tisztaság, a rend értük van, egészségüket szolgálja — és hogy a környezet higiéniája elsősorban rajtuk múlik? A Budapesti Elektromossal játszott itthon a ceglédi csapat, népes közönség előtt. anyagi viszonyaikat tekintve igen különböző rétegekből tevődött össze. Jelzi ezt a földmunkások szervezkedése és megmozdulása. Ezen események értékes feldolgozása található meg a Ceglédi Füzetek 10. számában. Nagy Dezső munkájának címe: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig. Századunk elején a város mezőgazdaságának viszonylagos fejlettsége elősegítette a paraszti polgárosodást, a gyáripar viszont szinte teljesen hiányzott, ami mindinkább fékezően hatott: a városiasodás lelassult. Ez a kedvezőtlen állapot csak a felszabadulás után kezdett megváltozni. A közelmúlt Utoljára ötven éve jelent meg Cegléd történetével foglalkozó monográfia. Nagyon hiányzik a város múltjának, a felszabadulás óta eltelt időben bekövetkezett szocialista á‘alakulásának feldolgozása és közzététele. A könyvtár és a múzeum megpróbálja össze- gyűjteni Ceglédről a különböző fórumokon megjelenő írásokat, szakdolgozatokat. Ez azonban kevés. Jobban kellene segítenünk munkájukat, hogy minél ttitelesebb, teljesebb kép alakulhasson ki városunk múltjáról, jelenéről, jövőjéről, az ország település- szerkezetében. életében betöltött szerepéről. D. B. J. Az A.tlasz brigád szervezi Eldos országjárók A ceglédi IBUSZ-iroda Atlasz szocialista brigádja vállalta, hogy segíti a maga módján a helybeli szociális otthont. Az együttműködés szerint ingyen szervezik az otthon lakóinak üdülését, országjáró kirándulását. Legközelebb júliusban indul országjárásra a szociális otthonból egy csoport tizenharmadik. A ceglédiek is megkezdhetik a felkészülést, mert a versenykiírást a helyi szervezet megkapta és részletesen tájékoztatja az érdeklődőket. A vetélkedő ebben az évben a szokásosnál is szélesebb tömegeket kíván megmozgatni a balesetmentes közlekedés érdekében. A pályaelemek legtöbbje a mindennapi forgalmi helyzeteket idézi: rutinnal, ismeretekkel sokra vihetik az indulók. A ceglédi elődöntő szeptember elején lesz, de a felkészülést már most meg lehet kezdeni, a szabad órákban és a napi utazáskor egyaránt gyakorolva. v B. L. Ceglédi VSE—Bp.-i Elektromos 11-6 (0-4, 4-1, 4-1, 3-0) Cegléd: Sárközi, Kozák, Gulyás, Bóbis, Beck I., Brávik, Kelemen. Csere: Ungvári, Pá- kozdi, Füle, Beck II. Góllö- vők: Kelemen (8), Brávik (2), Beck I. (1). Edző: Lakatos István. A mérkőzés immáron hagyományosan kezdődött, az ellenfél 4-0-na elhúzott. Érthetetlen ez a kezdés. Az elmúlt három -mérkőzésen KSC (0-5), KSI (0-3), és most 0-4-ről kellett elkezdeni a felzárkózást. A fiúk teljes erővel küzdöttek, s a második negyed elejétől — Kelemen vezérletével — a harmadik játékrész végére el is döntötték a mérkőzés sorsát. Rengeteget úszva, felőrölte a csapat a budapestiek erejét és idegeit. A ceglédiek két gólt is lőttek, emberhátrányból.- Sárközi kapus ismét remekelt, Kelemen ellenállhatatlanul játszott elöl és egymaga 8 gólt dobott, ami ebben a sportágban ritka teljesítménynek számít.. • Ezzel a győzelemmel megkezdte a ceglédi csapat a felzárkózást. A hét végén kettős forduló lesz, szombaton a bajnokesélyes budapesti HITEKA otthonába látogatnak, majd vasárnap délelőtt 11 órakor Cegléden a CSMSK lesz az ellenfél. Beck Mihály Tamasi Tamás Múlt, jelen, jövendő Választ adhatna a kérdésekre Megírásra vár a város monográfiája Eli tett® csúffá az utcát? H. F. Játszóudvar az óvodában Széles körű társadalmi összefogással játszóudvart alakítottak ki Cegléden a Pesti úti óvodában. A kicsinyek örömmel vették birtokba a mászókákat és a többi játékot. Apátl-Tőth Sándor felvétele Verseny szeptemberben Ügyes autósok, motorosok VÍZILABDA Kelemen nyolc gólt dobott VERESÉG UTÁN GYŐZELEM
