Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1979. JÜNIUS 17., VASÄRNAP Honismereti olvasótábor Elmélyül a szülőföld szeretete Megismerik a vidék múltját A párthatározat szellemében Közös gépjavító műhely létesült Megalakult a tsz-ek újabb társulása Július 1-től új névtábla ke­rül egy ceglédi munkahely kapuja fölé. A Dunántúli Me­liorációs Vállalattól elválik a Pesti úti gépjavító részleg, amelyet a lakosság általában „talajjavító” néven ismert évek óta. A nevük Dél-Pest megyei Mezőgazdasági Gépja­vító Gazdasági Társulás lesz, gesztorgazdájuk pedig a Le­nin Termelőszövetkezet. Az eseményről már rég értesül­tek az itt dolgozók. A Réten munkásgyűlésen hangzott el a végleges bejelentés. A mezőgazdaság ma már jelentős gépi erővel dolgozik. Kombájnok, nagy teljesítmé­nyű gépsorok, munkagépek állnak rendelkezésükre. Ezek a gépek költségesek, éppen ezért gyakran — összefogás­sal — több termelőszövetke­zet is üzemelteti őket, egy­másnak tovább adva, kölcsö­nözve. Cegléden tavaly hat ter­melőszövetkezet társult, a Lenin Tsz gesztorságával létrehozták a Fehérje Ta­karmány Termelési Gaz­dasági Társulást, amelynek tagja az abonyi Jó­zsef Attila és az Űj Világ tsz, a ceglédberceli Egyetértés, a törteli Dózsa és az albertirsai Dimitrov termelőszövetkezet. Közös munkájuk gyümölcse lesz Dél-Pest megye mezőgaz­dasági fejlődése. A gépjavítóra nagy szüksé­gük van. Mint a munkásgyű­lésen Tugyi Géza, a gesztor­gazdaság előkészítési bizottsá­gának elnöke elmondta, széles a tevékenységi kör. Olyan mezőgazdasági és talajművelő gépeket fognak itt javítani, amelyekkel ugyan rendelkez­nek a gazdaságok, de egy-egy gépért a javítással járó ter­heket. költségeket külön-kü- lön nem vállalhatják. Nem állíthatnak fel műhelyt, al­katrészekkel, szakemberekkel. Összefogva könnyebb lesz ez, ráadásul a mezőgazdasági gépsze­relő szakmunkásképzés gondja is megoldódik, mert a ceglédi műhely és a szakmunkásképző inté­zet együttesen segíthet ebben. A gépjavító létrehozására az alapötletet az MSZMP KB 1978 márciusi határozata adta. Az itt dolgozók a változás so­rán nem kerülnek hátrányos helyzetbe: szinte csak a mun­kahely neve lesz más. A fel­adatok fontossága, súlya meg­marad. A kollektív szerződés továbbra is érvényes, nem vál­tozik a vezetőség, sem a törzs­gárdának járó megbecsülés. A """nkaruhát. felszerelést, üze­mi kosztot éppúgy kapják, mint eddig. Változatlan a szakszervezeti munka is. Hangsúlyozták: a választás azért esett erre a bázisra, mert itt jói dolgoznak, jó a hírük, gyorsak, fegyelmezet­tek. A munkásgyűlésen részt vett dr. Nyemcsók János, a Pest megyei Pártbizottság alosz­tályvezetőié. eljöttek a társult termelőszövetkezetek vezető­ségeinek képviselői. A ceglédi gépműhelv eddigi munkáját Császár József, a Dunántúli • Meliorációs Vállalat igazga­tója értékelte és köszönte meg. Hangsúlyozta, hogy igen szépen, példásan dolgoztak a szocialista kollektívák, külön szólt a Sárvári Endre szocia­lista brigádról, amely elnyerte a vállalat kiváló brigádja cí­met. Dr. Nyemcsók János el­mondta: minden r -i-vt többet kell tenni azért, hogy a népgazdaság egyensúlya pozi­tív irányban változzon. Elvár­ják ezt az ipartól és a mező- gazdaságtól egyaránt. A gépeket, eszközöket ta­karékosan, hatékonyan kell üzemeltetni. A termelés függvénye a jó hazai ellátás és az export, ter­melni pedig csak megfe­lelő eszközökkel, hozzáértés­sel, szervezetten lehet. a- gépműhely dolgozói meg­értették, elfogadták a válto­zást. Mint Varga Ferenc fő­művezető és Kása Sándor szo­cialista brigádvezető szavaiból kicsengett, mindannyian jól tudják, hogy mi a feladatuk. Ez a munkahely megért már több átszervezést. Mint min­dig, most is gyakorlatban sze­retnék bemutatni, hogy értik a feladatot és a dolgukat. Kí­vánságuk csak az, legyen megfelelő anyag, alkatrész, munkaeszköz a javítani való­hoz, hogy valóban segíthesse­nek, teljesíthessék vállalásai­kat. Eszes Katalin Nyárcn különösen fontos Nyáron különösen fontos, hogy jól működjenek az élelmi­szerüzletekben a hűtőpultok, hűtőszekrények. A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kétszáz üzleté­nek hűtőberendezéseit a karbantartó csoport javítja. Apáti-Tóth Sándor felvétele A pedagógia ismerői jól tud­ják, hogy a vakáció akkor az igazi, ha tartalmasán telik el. Az önfeledt játék, kirán­dulás, a megszokottnál, több mozgás mellett a fejeket is foglalkoztatni kell. Helyes, ha a gyerekek készségüknek, érdeklődési körüknek megfe­lelő témákkal töltik az időt, s szinte játékosan gyarapítják ismereteiket. A hely kötelez A többi között a szaktábo­rok is ezt a célt szolgálják. Az iskolai szereplés alapján válogatják ki a leginkább rá­termetteket egy-egy csoport foglalkozásaira. A ceglédiek­nek ilyen szempontból köny- nyű volt eldönteni: kik ve­gyenek részt a nyári honis­mereti olvasótábor programja­in. A harminchat gyerek kö­zül tizennyolc a Mészáros Lőrinc általános iskola hon­ismereti szakkörének tagja­ként jut el a balatonszárszói úttörőtáborba, a többi általá­nos iskolából hat-hat fiatalt indítanak útnak. A Hazafias Népfront váro­si bizottsága és a városi ta­nács művelődésügyi osztálya szervezésében megvalósuló tá­borozás keretében június 23., és július 2. között gazdag prog­ramjuk lesz a gyerekeknek. A hely, Balatonszárszó, eleve kötelez: illő alaposan megis- merkedniök a 'József Attila Emlékmúzeummal, személyes benyomásokkal egészítve ki a költőről tanultakat. A közelben forgatták Ellátogatnak a közeli Bala- tonföldvárra, megnézik Fenék­pusztán a római kori emlékek feltárását, látogatást tesznek a keszthelyi kastélymúzeum­ban. Látni fogják a nagyvá­zsonyi várat, a tihanyi apát­ságot, a közelében levő táj­házakat. Történelmi, néprajzi, irodalmi tárgyú előadásokat hallgatnak meg. Takács Tibor író, a várak­ról beszél majd, megnézik a közkedvelt ifjúsági regényből, Fekete István A koppányi aga testamentuma című könyvé­ből készült filmet, amelyet a közelben forgattak. Dévai Nagy Kamilla énekművész is felke­resi a táborozókat. Egy kör­nyékbeli iskola hasonló szak­körének tagjaival tapasztalat- cserét tartanak. Megnézik a Balatonról szóló ismeretter­jesztő kisfilmet. Szorgos búvárkodás A játékos ismeretszerzés nagy lehetősége rejlik a hon­ismereti olvasótáborban. Szer­vezői azt remélik, hogy ez a három tucat gyerek még fo­gékonyabb lesz múltunk iránt, elmélyül a szülőföld szeretete,1 s hátha közülük néhányan maguk is krónikások lesznek,1 szorgos búvárkodással gyara­pítva a helytörténet lapjait. ; T. T. j A HÁZTÁJIBAN Több tehenet tartanak NÖVEKVŐ TEJTERMELÉS NYÁRSAPÁTON Nyársapáton a háztáji és a kisgazdaságokban jelentősen növekszik a tejtermelés. Ellá­togattunk az ottani vasútállo­más egyik raktárában műkö­dő tejbegyűjtő csarnokba, me­lyet tíz esztendeje vezet Sági Józsefné, a tejtermelők legna­gyobb megelégedésére. — Több száz kistermelőnk legtöbbje két-három tehenet tart. de van. aki 4—5 tehenet is fej — mondotta. — A tej­hozam állandó emelkedést mutat, különösen mióta legel­nek és zöldet esznek a jószá­gok. — Naponta 1800—1900 liter tej gyűlik be, amelyet a Ceg­lédtej üzemébe .szállítunk. Tej­termelőink kiváló minőségű, 3,8—3,9 százalék zsírfokos te­jet hoznak. Egyre többen al­kalmazzák a gépi fejést, már több mint 10 termelőnek van fejőgépe. Termelőink közül az idén 18-an neveztek, he a tej­termelési versenyre, es többen jelezték, hogy növelik tehe­neik számát. Soraikban Szeker István, Székely László, Pintér László, idős és ifjú Pető Imre és Török Sándorné vezetnek az átadott mennyiséggel. A nyársapáti kistermelők bevé­teleit jelentősen növeli a tej­termelés és a borjúnevelés — mondta a tejcsarnok vezetője. K. L. A Szép utcai óvodában Közlekedő gyerekek Sok gyerek figyelmetlenül, rakoncátlan kis csikóként szá­guldozik az utcán, nem törőd­ve a közlekedés szabályaival. Pedig lehet, hogy ezekre a szabályokra tanították őt ott­hon, vagy az óvodában már, ahol a nevelési anyagban ott szerepel a közlekedésre okta­tás is. A gyermekév alkalmá­ból a ceglédi városi tanács egészségügyi osztálya, a váro­si-járási Közlekedésbiztonsági Tanács közlekedési vetélkedőt hirdetett az óvodások számá­ra. A verseny a Szép utcai ó ódában zajlott, az udvari KRESZ-parkban. A gyerekek ügyesen bizonyították, hogy jól megtanulták és alkalmaz­ni is tudják, amit kell. Akad­tak ám hibák is, figyelmeztet­ve arra, hogy szükség van azért a szülők figyelmére, pél­damutatására, hogy mind ke­vesebb legyen a baleset. A legjobbak a verseny végezté­vel megérdemelt jutalmat! kaptak. B. L. Z. A mestere gratulált Az OperaEiáz színpadán táncol A kritika már felfigyelt rá Már két évtizede, hogy égy alig négyéves vézna kisfiút beíratott az óvodások balett­tanfolyamára a mamája. — Hadd erősödjön a gyerek — gondolta az előrelátó anyuka, s talán még az érthető szülői elfogultság sem adott olyan magasba repítő szárnyakat a fantáziájának, hogy azt re­mélte volna: felcseperedve ba­lettművész lesz a fiúból. Farkas Gyuláné balett-tanár kedvvel és tehetséggel foglal­kozott az apróságokkal és a serdülő bakfisokkal. Felfi­gyelt az ügyes mozgású, haj­lékony alkatú, fekete hajú fiúcskára, s az alig járt még az általános iskolai tanulmá­nyok derekán, amikor javasol­ta: jelentkezzen az Állami Ba­lettintézetbe. Akkoriban még nem kellett akkora hírveréssel toborozni az utánpótlást, mint napjaink­ban, amikor Cegléden is öles plakát adta hírül a felhívást a tavasszal: tízéves lányokat, ti­zenkét éves fiúkat várnak az intézetbe. Diótörő és diploma Erényi Béla művészpályája ilyen előzményekkel indult. A folytatás már kevésbé kalan­dos. Nemrég szülei ceglédi la­kásán, a ritka itthoniét drága perceiben emlékezett vissza tanulóéveire és a pályakezdés­re — Nem sokkal azután, hogy kisgyerekként balettezni ta­nultam a művelődési házban, megbarátkoztam az úszással ás a tornával is. Azóta is szere­tem mind a kettőt, így nem csoda, hogy megerősödtem. Tízesztendős voltam, amikor felvettek a Balettintézetbe. Kezdetben nagyon nehéz volt. Elszakadtam a családtól, szo­katlan volt a szigorú fegye­lem, a szoros időbeosztás, a hasonló korú gyerekekét jóval meghaladó elfoglaltság. Kilenc évet töltöttem az intézetben. Végig kollégista voltam. Sok jó barátot szereztem. A tanulásban magas köve­telményeknek kellett megfe­lelnünk, hiszen az általános, majd a középiskolai tananyag elsajátítása csupán egy része volt a tantervnek, a tanuló­idő java részét a balettoktatás töltötte ki. Már a második év­től az Operaházban szerepel­tünk. Tulajdonképpen ekkor kezdtük megismerni, tisztelni a színpadot és a rivaldafényt. Az évek során hányszor felsó­hajtottam: — Bárcsak én is ott tarthatnék, ahol a na­gyok! — Sajnos, utólag úgy tűnt, hogy gyorsan röppentek el az évek. Hamar eljött az érettsé­gi és a diplomaszerzés ideje a szakmai tárgyakból. Pályámat balszerencsével kezdtem. Már diákként az Állami Operaház ösztöndíjasa voltam, és amint végeztem, oda kaptam szerző­dést, ám a diplomadarabom­mal még adós voltam. A fel­készülés időszakában mindkét lábam megsérült, és emiatt el­húzódott a diplomavizsgám. Mondanom sem kell, hogy ez milyen rossz hatással volt rám. Az első operaházi évad végén volt a vizsgakoncertem, a Diótörőben kaptam szerepet. Bizonyítani kell — A balett-táncos pályája rövid, hiszen a szellem és a test frissesége, hajlékonysága múlandó, és a nehéz fizikai igénybevételhez, a produkciók idegfeszültségéhez kondíció kell. Talán ezért van bennünk olyan erős vágy: bizonyítani kell mihamarabb! Ehhez a „szamárlétrát” vé­gigjárja mindenki. Kartán­cosként kezdődik. A közönség talán nem is gondolja, mennyi múlik a karban egy-egy em­beren! A szakmai vezetők ér­tő szemmel figyelik a kartán­cosokat, s így választják ki őket egy-egy kiemelkedőbb szerepre. Nekem szerencsém volt, a Giseííe-ben volt az első komo­lyabb feladatom. Engem va­lóban a mélyvízbe dobtak Aznap éppen tv-filmet forgat­tunk, amikor telefonon szól­tak, hogy menjek be azonnal az Operába, mert este be kell ugranom. Az adott szerepre én Fürdőzők Perzselően tűz a déli nap,’ forró lehet a föld a ceglédi téglagyári gödrökből alakult tavacskák környékén, ott, ahol a Budai út forró homokja a repedező agyaggal találkozik. Magányos csillék állnak a sí­nen, vaslemezük rozsda ssi-i nű. Sehol egy teremtett lélek,’ levél sem rezdül, madár sem szólal, embert sem látni in­nen, a vonat ablakából kite­kintve. Azaz, mégis: valaki fürdik a bányagödörben. Tempósan úszik, majd égnek hajtja a vizet, locspocsol. Messziről nem tudni, ki lehet: felnőtt-e, gyermek-e? Feje fekete gömb a víztükör felszínén, két kar­ja két ív, ahogyan kiemelke­dik. Irigykedve nézzük. Jó neki, lubickol, míg mi. itt a vasúti kocsi belsejében pré- selődve szinte izzunk a nagy forróságtól. Pár nap múlva, az újságot lapozva olvasom: valaki bele­fulladt a ceglédi téglagyári tó vizébe. Csónakja felborult, kimenekülni nem tudott, a segítség későn érkezett. Ezzel az esettel Cegléd is megtol­dotta eggyel a szomorú orszá­gos statisztikai adatot. Sajnos, egyre-másra érkezik a hír, közlik sorra elrettentő figyelmeztető példaként a na­pilapok, hogy a településszéli bányatavak, halastavak, víz­gyűjtők ezen a nyáron is megszedik a maguk áldozata­it. A magukét? — Rosszul fogalmaztam. A felelőtlenség, vigyázatlanság, hebehurgya- ság áldozatait. A téglagyári tó vizét most eső paskolja, szaporítja. Szél borzolja a közeli nádast és szürke felhőktől terhes az ég. E. K. Köszönetnyilvánítás. Hálás szív­vel mondunk köszönetét mind­azoknak. akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk id. Csőké Ferenc temetésén megjelentek, mély fájdalmunkban osztoztak és sírjára virágot helyeztek el. A gyászoló^ család. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazok­nak. akik drága édesanyánk, nagymamánk. dédmamánk özv. Rívó Istvánná temetésén meg­jelentek. sírjára virágot, koszorút helyeztek és fájdalmunkban osz­toztak A gyászoló csalách^^^^^ Köszönetnvilvánítás. Hálás kö­szönetünket fejezzük ki mind­azoknak akik szeretett édes­anyánk nagyanyánk kereszt­anyánk és testvérem özv- Lugosi Gáborné született Kiérnem Mária temetésén részt vettek, sírjára ko­szorút virágot helyeztek A gyá­szoló család. _____ vo ltam az egyetlen tartalék Este már felléptem ... Ezt lát va. a következő előadást me gint rám bízták. A június előadáson is én kaptam a sze repet. A mesterem gratulált Jó érzés volt. Ezek az emlékek még fris sek, hiszen Erényi Béla 1975 ben végzett. Azóta több da rabban lépett az Operahá; közönsége elé. Seregi LászU Spartacusában, a Hattyúk ta vában, a Diótörőben, Fodo: Antal magyar estjében, a Ros- siniánában. Jövőre valószínű a Fából faragott királyfi bábí szerepét osztják rá, amellyé Salzburgba mennek. Ez ko­moly feladat, örül neki, hiszer szüksége van a sikerre, min­den vágya az, hogy mihama­rabb kinevezzék magántán­cossá. A színházi kritikák elisme­rően említik a nevét. Igaz, a kritikusok szűkén mérik a di­cséretet, de csupa jót írnak ró­la, S kellemes érzés, hogy fi­gyelnek rá. Minden szerepére aprólékosan felkészül, igyek­szik elkerülni a sablonos meg­oldásokat. Hosszan gyakorol a tükör előtt, pontosan kidolgoz minden mozdulatot, a pillanat­hoz illő arcjátékot. Maiom a Mayában Sok lemondást, kemény munkát, a lélek magasfeszült­ségét követeli a művészpálya. A balettművész, ha teheti, úsz­ni jár, kirándul, mert szereti a természetet. Szívesen a ke­zébe vesz egy-egy jó könyvet Időnként filmben, tv-darab- ban vállal szerepet. Legutóbb a Maya című revűoperettben látták a tv-nézők. Ö volt az egyik majom — szerepe sze­rint. Tamasi Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom