Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

AZ MSZMP’ PEST MEGYEI BIZQ.TTSÁGÁ £S ÍA, j^EGYEt TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM Ára 1,60 forint 1979. JÜNIUS 17., VASÁRNAP Gcbcikovó—Nagymaros HoS fart a viiiiépíső? Június 14. és 16. között Budapesten tárgyalásokat foly­tatott a vízügyi együttműkö­dés fejlesztéséről a magyar és a csehszlovák vízügyi küldött­ség. Kölcsönösen tájékoztatták egymást többek között a Gab- cikovo—Nagymaros dunai víz­lépcsőrendszer építésének ed­digi munkálatairól. Az építé­si terület előkészítése már megkezdődött és ezzel párhu­zamosan folytatják a műszaki tervezést és intézkednek a szükséges gépek beszerzéséről. Az Egyesült Államok bécsi nagykövetségéinek épületében szombaton délelőtt pontosan 11 órakor megkezdődött az el­ső munkaülés Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke és ■James Carter, az Egyesült Államok elnöke között. Az ülésen részt vettek a két or­szág küldöttségének tagjai: szovjet részről Gromiko kül­ügyminiszter, Vsztyinov hon­védelmi miniszter, Csernyen- ko, az SZKP KB titkára, Ogarkov marsall, a Szovjet­unió honvédelmi miniszteré­nek első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezérkari fő­nöke. Amerikai részről Vance külügyminiszter, Brown had­ügyminiszter, Brzezinski, az elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója és a vezérkari főnönök egyesített bizottságá­nak főnöke vett részt a kül­döttségben. Mindkét rész­ről számos szakértőt vontak be a munkába. Az amerikai nagykövetség épületéhez elsőnek — három­negyed 11 órakor — Carter Kádár János ireseféséveff Párt- és kormányküldöttség utazik hétfőn Bulgáriába Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság első titkárának vezetésével a Magyar Népköztársa­ság párt- és kormányküldöttsége hétfőn hivatalos, baráti láto­gatásra Bulgáriába utazik, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsá­nak és Minisztertanácsának meghívására. (Kommentárunk a 3. oldalon.) LeonyM Brezsnyev és James Carter a tárgyalások megkezdése előtt, Bécsben — a csúcstalálkozón. elnök és kíséretének tagjai ér­keztek szálláshelyükről. Nagy­jából ekkor indult el a szov­jet nagykövetségről Leonyid Brezsmyev is, aki három perc­cel 11 óra előtt érkezett meg. Egy hét múlva kezdenek aratni Gépssemlék eSóif PesB megy® gassSzsságas Végre megjött a régvárt eső! A természet megkönyö­rült a kánikulában sínylődő gabonákon, konyhakerti növé­nyeken. A meteorológiai el­lenőrző állomások jelentése szerint viszont ugyancsak szeszélyesen hullott az ál­dás a Pest megyei termelőszövet­keztek, gazdaságok földjeire. Míg Gödöllő térségében 30 milliméter, Monoron és kör­nyékén 34 milliméter csapa­dék hullott, addig a Nagykáta szomszédságában levő földek­re csak 25, a dabasi és rác­kevei járásra pedig már csak 5—S milliméter eső jutott. Nem véletlen, hogy a megyé­nek ebben a térségében a ga­bonák érése meggyorsult. Jókor jött a csapadék, ha nem is elég a kukoricára, az éppen virágzásnak indult bur­gonyára, s a cukorrépára is. Sajnos, az eső nem válogat, táplálja a gyomokat is, s ked­vez a gombásodásnak. Éppen ezért a gazdaságok tenniva­lóinak sarában előbbrelépett a gyomok elleni védekezés. Még néhány nap és kezdő­dik az aratás. Az elkövetkező héten gépszemléken ellenőr­zik, kellően felkészültek-e a betakarítás nagy munkájára. Szerencsére alkatrészhiány se­a gazdaságokat segítsék, az aratás idején gondjaik meg­oldásában. A gépek és az emberek készen állnak a betakarításra. A megyében 30 kisegítő kombájnos tevé­kenykedik majd azokban a tsz-ekben, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Június utolsó hetében a me­gye gazdaságaiban megkezdő­dik az aratás! Carter elnök az épület előtt üdvözölte a szovjet államfőt, aki röviden bemutatta az Egyesült Államok elnökének a kíséretében levő személyisé­geket. ! Az amerikai nagykövetség épületében a tanácskozóterem hosszú asztalánál egymással szemben foglalt helyet Leo­nyid Brezsnyev és James Car­ter. aki a szovjet államfőt sze­mélyesen kalauzolta a mezben szélé* színhelyére. A két kül­döttség tagiain kívül, a tárgya­lás munkájában részt vesz szovjet részről Dobrinyin wa­shingtoni sízovjet nawkövet,' Atekszandrov az SZKP KB főtitkárának tanácsadója és Komyijenko külü gyminiszter- helyettes. Amerikai részről a tárgyaláson részt vesz Toon moszkvai nagykövet, Jordan, az elnök tanácsadója, és a leszerelési és fegyver­zetellenőrzési hivatal vezetője. (A további eseményekről a 2. oldalon számolunk be.) A Sasad Tsz hetvenhárom hek­tárnyi meggyesében megkezdték a szedést. Jelenleg piacra szállí­tanak. A gépekkel két hét múl­va Indulnak, akkor a rázott megy- gyet az élelmiszeriparnak szállít­ják. hol sem gátolta, hogy a gé­peket kellően előkészítsék. A tanácsok mezőgazdasági osz­tályai, s a területi szövetsé­gek is felkészültek arra, hogy Lesz miből pöfékelni Ismét fejlesztik Nagykőrösön a pipagyárat Hazánk egyetlen pipagyára Nagykőrösön található. Való­jában kis, 18 embert foglal­koztató üzem ez; ám a fél évszázados hagyomány jogán megmaradt a becenév. Az üzem a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasághoz tar­tozik. Molnár Sándor igazgató el­mondta, hogy évente 80 ezer pipát gyártanak belföldi érté­kesítésre. Érdekes, hogy az utóbbi időkben megnőtt a ke­reslet a nagyobb értékű. 150 —200 forintos, egyedi darabok iránt. Néhány kisiparos készít ugyan körtefából füstölő szer­Konténer­gyártók A Magyar Ha­jó- és Darugyár váci gyáregységé­ben az idén négy­ezer-háromszáz konténert gyárta­nak, ezerkétszáz­zal többet mint tavaly. Termékeik nagy részét ex­portálják. Szállí­tanak az Egyesült Államokba, Hol­landiába, az NSZK-ba és Ang­liába is. számokat, de a körösiekkel nem tudják felvenni a ver­senyt, mert nem jutnak hoz­zá az igazi pipa alapanyagá­hoz, a Dél-Itáliából származó bruyére cserje gyökeréhez. A pipagyártás fejlesztésére új lehetőségek kínálkoznak. Egyik külkereskedelmi válla­latunk közvetítésével dán és NSZK-beli cégekkel tárgyal­nak arról, hogy a külföldi partnerek modem famegmun­káló gépeket szállítanának; ugyanakkor Nagykőrösről évi 20—30 ezer pipát kapnának, két-három millió forint érték­ben. így újra mód nyílna a pi- paexportra. A jövő évben mindenképpen sor kerül a műszaki fejlesz­tésre, mert a régi masinák fö­lött igencsak eljárt az idő, s kevés a munkáskéz is. Másoló automatát, korszerű esztergát, s néhány új gépet szerelnek majd fel, hogy megkönnyítsék és meggyorsítsák a munkát. P. J. KÖZELET- Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte II. Erzsébet angol királynőt, születésnapja al­kalmából. Ugyancsak távirat­ban fejezte ki jókívánságai dr. Krisnán Eidjám köztál» sasági elnöknek Izland nem« zeti ünnepe alkalmából. A vélte r/trr, K ézenfekvő logikai ka­pocs fogta egybe az országgyűlés nyári ülésszakának napirendjét, hiszen az 1978. évi költség- vetés végrehajtásának ta­pasztalatai, valamint az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat olyan tárgy- sorozatot alkotott, amely­nek sokféle eleme közös. Közös elsősorban olyan értelemben, hogy a gaz­dálkodás mikéntje — fe­gyelme, ésszerűsége, követ­kezetessége, szervezettsége — folyamatosan növekvő szerephez jut nemcsak a termelőágazatokban, hanem társadalmi tevékenységünk minden területén. Ezt iga­zolta egyébként a két törvényjavaslat vitájában szót kérő képviselők véle­ménye is, akik tények gaz­dag tárházából válogatva bizonyították, jelentősek a tartalékok, a kiaknázatlan fejlődési lehetőségek. A mi­niszteri expozék, a felszó­lalók legfőbb vonásának azt tarthatjuk, amit le­egyszerűsítve a változások ritmusának vizsgálataként fogalmazhatunk meg, azaz a parlament tanácskozása a teendők fölismerése és a cselekvés közötti, gyakran jelentős időbeli eltérést, en­nek hátrányait, következ­ményeit elemezte. Ha úgy tesszük fel a kér­dést, hogy a tavalyi gaz­dálkodásnak vannak-e ked­vező változásokról tanús-, kodó jegyei, akkor habo­zás nélkül felelhetünk igennel, hiszen — csak a megyén belül maradva — az állami iparban a terme­lésnövekedés egésze a ter­melékenység javulásából származott; sikerült további lépéseket tenni a termék- szerkezet korszerűsítésének útján; a tanácsi fejlesztő­munkában növekedett a tervszerűség; Ha most folytatjuk a kérdés formá­jába öltöztetett tudakozó­dást, s azt akarjuk megis­merni, az előbb említett kedvező változások — de nemcsak azok, hanem a va­lamennyi fő területen vég­bementek — megegyeznek-e a tervezett mértékkel, ak­kor megint habozás nél­kül felelhetünk, csakhogy sajnos, a nem hangzik el- válaszként. S mert a gaz­dálkodási tapasztalatok egy­ben teendők hordozói is, érthetően erre jutott a hangsúly a nyári üléssza­kon; a figyelmeztető jelek­ből okulni kell. G azdálkodásunknak visszatérően vannak olyan elemei, amik­nél könnyen fölfedezhetjük célok és cselekedetek hiányzó összhangját. Beérve az utalásnyi hivatkozások­kal: a tervezettnél többet fordítottak a szocialista szektorban beruházásokra, a számítottnál sokkal na­gyobb mértékben bővültek a készletek, s ennek elle­nére — vagy éppen ezért — nem sikerült javítani a kivitel és a behozatal ará­nyán. Ugyanakkor — és to­vábbra is csupán például — az egy esztendővel ko­rábbihoz képest 7,8 száza­lékkal többet költöttek tár­sadalombiztosítási kiadások­ra, vállalatok jelentős cso­portja hajtott végre olyan bérfejlesztést, amit a ké­sőbbiekben nem fedeztek a teljesítmények, nem igazol­tak a gazdálkodási eredmé­nyek. Ha most a tények kétféle előjelű táborát szembesítjük, akkor be kell >zésok it/sa látnunk; párhuzamos meg­létük hosszabb távon meg­engedhetetlen, mert keresz­tezi a társadalmi érdekelt­séget. Ez utóbbi, a társadalmi érdekeltség diktálta azt az új törvényt is, amelyet az állami pénzügyekről foga­dott el az országgyűlés nyá­ri ülésszaka. Eddig nem volt olyan átfogó, magas szintű jogszabály a gaz­dálkodás e terepe dolgai­nak rendezésére, mint a most jóváhagyott, azaz magát a lépést is jelentős­nek kell minősítenünk. S még inkább azzá válik, ha hozzátesszük: az állami pénzügyek kifejezés mö­gött valójában mindennap­jaink sűrű szövevénye áll, a banki munkától a válla, latok fizetési fegyelméig — amivel elég sok gond akad —, a költségvetési tevé­kenységig. Az új jogi kere­tek olyan formát alkotnak, amit hatásosabban használ­hatunk a megváltozott gazdasági körülmények köz­vetítésére, ha kell, ösztön­zésre, ha kell, kényszerí­tésre. T avaly a megye az or­szágos átlagnál jobb eredményeket köny­velhetett el több területen, elsősorban a népgazdasági célokkal egyező ipari ter­melésnövekedésben — így a vegyiparban és a gép­iparban —, a gabonater­mesztésben, az építési-sze­relési tevékenységben. Az sem mellékes, hogy sike­rült a lakásépítés mennyi­ségben magas színvonalát megtartani, csökkenteni a betöltetlen körzeti orvosi helyeket, azaz — bár kira- gadottak a példák — fo­lyamatosan javultak az életkörülmények. Hiba len­ne azonban hallgatni ar­ról, hogy egyre élesebben mutatkoztak meg a várt és tényleges teljesítmények közötti távolságok a megye gazdasági szervezeteinek munkájában, s bár nem ad menlevelet rá, így történt ez országosan is. Éppen ezért nemcsak érthetőnek, hanem egyenesen indokolt­nak kell tartanunk — az országgyűlési tanácskozás anyagának ismeretében — a nyersebb fogalmazást, a gondok takaratlan fölmu­tatását. Lehetőségeink jóval na­gyobbak, mint amit a vál­tozások eddigi tényei tanú­sítanak, azaz: a változások ritmusát kell gyorsítanunk, az irányítás körében épp­úgy, mint a termelőhelye­ken. Az állóeszközök nem megfelelő kihasználtsága, a szerződéses fegyelem laza­ságai, a döntések meghoza­talának vontatottsága, a vállalati költséggazdálkodás alacsony színvonala egy­aránt azt mutatja, sok az olyan tartalékunk, aminek kamatoztatása nem követel­ne befektetéseket, ám kö­rültekintést, szervezést, alapos mérlegelést annál in­kább igényelne. Vannak el­kerülhetetlen konzekvenciái a gazdálkodási tapasztala­toknak — elég itt hivat­kozni az árrendszer, a tér. melői és a fogyasztói árak szükségszerű módosítására —, s ezek terhét viselni kell. A teher azonban könnyíthető; célratörő cse­lekvéssel, a társadalmi ér. dekeltséggel egyező határo­zott lépésekkel a termelés és a felhasználás minden részterepén. A tárgyalások első napja Bpexsnyew és Issues tarier Béeshen megk©xtfi@ ff&Bsáe$k®Eásáf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom