Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-14 / 137. szám

mm smóNSKfl KEVÉS A V'lZ A STRANDON Kabinsor a fürdő körül Naponta mintegy hatszázan keresik fel Abonyban a kád- éS/strandfürdőt. Sajnos a kád­ban való tisztálkodásra már régen nincs lehetőség, a stran­don pedig kevés a víz. Gön- czöl József fürdővezetőtől kér­deztük, mi ennek az oka, s tudnak-e a helyzeten változ­tatni? — Régi kutunk kapacitása 100—450 liter volt percen­ként. Kát esztendeje azonban elkezdték az átalakítását, az­óta még fele annyi vizet sem ad. Kutunk ugyan van, amiből a búvárszivattyú segítségével a régi vízhozam többszörösét is kiemelhetnénk — 1200 litert percenként —, de ezt a PVCSV nem engedélyezi. Há­rom medencénk van. A nagy 33 és fél méter hosszú, 180 centiméter mély, a kicsik pan­csolók. Sok gyermek jár hoz­zánk nemcsak a családdal, ha­nem az óvodával, iskolával is. A kádfürdőnk 1988 októbe­rétől nem működik. Az egyik abonyi ktsz ugyan kifogástala­nul felújította, de kazánok és szivattyúk nélkül mégis üzem- képtelen. Vendégeink így eset­leg csak a hidegzuhany alatt tudnak tisztálkodni, ami so­vány vigasz. A büfé sem mű­ködik, átalakítása folyik, s ad­dig a fürdőzők szomjaznak. Mit nyújthatunk ilyen kö­rülmények között mégis a kö­zönségünknek? A nemzetközi gyermekév jegyében pénte­kenként ingyen várjuk a gye­rekeket. Részükre, ugyancsak ingyen, úszásoktatást is szer­vezünk. Ebben a szezonban már 120 gyermeket tanítot­tunk meg a tempózásra, az úszás alapjaira, és reméljük, hogy néhány hét múlva ko­molyabb tudásra is szert tesznek. Jó az idő, gyakorlásra pedig van lehetőség! Az úsz­ni tanulók közül 50 állami gondozott, a József-villa la kői. Ök is rendszeres vendé­geink. Űj kabinsor épül a fürdő kö­rül, magánerőből. Az itt épít kező családok víz melletti üdülőterületnek tekintik szá pen parkosított létesítményün­ket. Az épületek a szerződés szerint 15 évig maradnak a tulajdonukban, utána pedig állami tulajdonba kerülnek. Sokan járnak hozzájuk, s ez­zel a mi forgalmunk is nő. Az első benyomásaim nagyon jók: vigyáznak a rendre, a tisztaságra. U. G. Fürdőzők a félig megtöltött nagymedencében Új kabinsor épül Veres Sándor felvételei A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEGLÉD VÄROS P E. 5Z É. R ___ XX III. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1979. JÚNIUS 14., CSÜTÖRTÖK Szabadság Termelőszövetkezet Legelőgazdálkodás Alberlirsán Bővítik a sertésnevelő telepet Az állattenyésztés számotte­vő árbevételi forrása az al- bertirsai Szatíadság Termelő- szövetkezetnek. A szarvasmar­ha-tenyésztésből jelentős ösz- szeg származik, hiszen 1500 ál­latot tartanak, Az elmúlt év eredményes volt a tejtermelés­ben. Egy liter tejet 30 deka takarmány felhasználásával állítanak elő, e tekintetben a második helyen állnak a me­gyében. Évi 4100 liter — Fontosnak tartjuk a mennyis-ég növelése mellett a gazdaságosság fokozását, mi­vel a takarmányíelhasználás néhány százalékos csökkenté­se már tekintélyes pénzössze­get jelent — magyarázza He­gedűs Lajos főállattenyésztő. Szakosított tehenészeti te­lepünk 420 férőhelyét kihasz­náljuk. Az idén 4100 liter évi tehenenkénti tejmennyiséget irányoztunk elő. Foglalkozunk hizlalással és vemhesüsző-ér- tékesítéssel is. Felvásároltunk — az Állatforgalmi Vállalat segítségével — 269 itatásos bor­jút, amelyeket további neve­lés és vemhesítés után adunk el. — Hogyan tudják fedezni a takarmányszükségletet ekkora állatállománynál ? — Legelőgazdálkodásra ala­pozott takarmányozást folyta­tunk, mert így a legolcsóbb — mondja a főállattenyésztő. — A tudomány és a gyakorlat kapcsolatának nagyszerű pél­dája a Mosonmagyaróvári Ag­rártudományi Egyetem tervei alapján megvalósított öntözé­ses rét- és legelőgazdálkodás, amely kedvező lehetőséget nyújt a legeltetéshez, és jó mi­nőségű széna kerül a kazlak­ba. Fejőbrigád Amikor a telepen jártunk, éppen fejőshez készültek. — Ebben az istállóban öten dolgozunk asszonyok, közü­lünk egy kisegítő, aki -a töb­biek szabadnapján helyettesít \ tanácsülés tárgyalta üegsizkti! a tűzkárok Az abonyi községi tanács a napokban ülésezett, és a többi között a település tűzvédelmi helyzetéről tárgyalt. Megálla­pították, hogy a társadalmi tulajdon gyarapodásával a háztartások korszerűsödésé­vel a tűzveszély is növeke­dett. Az utóbbi évtizedben több üzen?, telepedéit le a községben, a lakóházakban pedig új tüzelési, fűtési for­mák honosodtak meg. A nagyközségben a tűzoltó­egyesület hetven tagot szám­lál. Feladatuk a megelőzés és a veszély elhárítása. A la­kóházakat és középületeket több mint két évtizede rend­szeresen ellenőrzik, s ahol hiányosságot tapasztalnak, megismétlik a helyszíni .vizs­gálatot, és megnézik, felszá­molták-e a veszélyforrást. Az önkéntesek közreműködnek a környező településeken kelet­kezett tűz megfékezésében. . A tűzvédelem személyi és tárgyi feltételei hiányosak az egyesületnél. A nappali tűzoltásra való kivonulás rendben megy, de az éjszakai beavatko­zás már nehézkesebb, las­sabb, mert a riadólánc — a vezető­ség minden igyeke e! b elle­nére — nem működik tökéle­tesen. Sok gondot okoz, hogy rossz a gépjárműfecskendő, ielenleg is alkalmatlan kivo­nulásra. A jármű cseréjére volna szükség, s erre ígéretet kaptak. A település területén 194 tűzcsap van, továbbá a strandról is nyerhetnek vizet, szükség esetén. A helyi — főleg gyermekek gondatlanságából származó — tűzesetek száma jelentősen csökkent. Ebben nagy részük van az ' általános iskolákban működő úttörő tűzoltó rajok­nak, a tűzvédelmi felelősök­nek és hasznosnak bizonyul­tak a tűzvédelemmel kapcso­latos osztályfőnöki órák. Az egyesületben a felnőtt és az ifjúsági rajok szakmai kép­zése és továbbképzése rend­szeres, a megelőzésben fontos szerepet kap a jó propaganda. Az erről szóló rendelet ér­telmében a nagyközségben 14 üzemnek kell gondoskodnia tűzoltó raj felállításáról. A munkahelyek többsége ennek a rendelkezésnek eleget tesz, sőt olyanok is szerveztek tűz­oltó rajt (mozi, 3-as számú óvoda, PEVDI), amelyeket a rendelkezés erre nem kötelez. Minden munkahelynek van tűzvédelmi felelőse. Az új dol­gozókat a helyi tűzvédelmi tudnivalókra időben kioktat­ják. A kötelezően megszabott felszerelésekről mindenütt gondoskodnak, és az elő­írásokat általában betart­ják. A mezőgazdasági üzemekben minden nyáron, / aratás előtt, az úgynevezett gépszemlén tűzvédelmi szempontból is ala­posan megvizsgálják a gépe­ket. Részben ennek köszönhe­tő, hogy komolyabb tűzeset egyik tsz-ben sem történt. Még előfordul, hogy helyenként olyan poroltó készülékek van­nak használatban, amelyeknek a szavatossági ideje lejárt, máshol nem különítették el a tűzoltó felszereléseket. Nem készült el a tűzvédelmi utasítás a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat helyi üzeménél és a 3-as számú óvodánál. A tapasztalatokból kitűnik, hogy a szabályok betartásával megelőzhetők a tűzkárok. Az eddiginél még hatékonyabb védekezés érdekében a tanács­ülés szükségesnek tartotta, hogy minden üzem és intéz­mény valamenyi dolgozója is­merje az alapvető tudnivaló­kat, mindenütt készítsék el a tűzvédelmi utasítást. Évenként legalább egyszer tartsanak szemlét. A nagyközségi tűzvé­delmi bizottság munkája nem kielégítő, ezért a bizottságot mielőbb szervezzék át. Gy. F. — mondja Muzsik Gyuláné, a Május 1. szocialista brigád ve­zetője. — Egy személyre 25 tehén fejese, gondozása jut. Mun­kánkat könnyíti a gépi fejés és a nemrég bevezetett központi takarmányozás. A Holstein- fríz keresztezés kedvező ha­tását már most tapasztalhat­juk, növekszik a tejhozam, s ebben anyagilag is érdekeltek vagyunk. A teleptől pár lépésnyire a sertésistálló, körülötte építő­anyagokat találtunk előkészít­ve. Hústermelés • — Korszerűsíteni és bővíte­ni fogjuk a telepet — mondja I a főállattenyésztő. — Épülete­ink nem alkalmasak a korsze­rű tenyésztésre, ezért áttérünk a batériás malactartásra. Ter­veink szerint 60—70 százalék­kal növekszik majd a hízóki­bocsátás. Most még az 1500 da­rabot nem haladja meg, de 1980-ig eléri a 2800-at. Az egy kocára jutó mostani 16 má­zsás hústermelést 19 mázsára akarjuk javítani. Ez a bővítés várhatóan 6 millió forintba kerül. L. L. Érik a meggy, a cseresznye Gyümölcs- szürefelőket várnak a szünidőre Gyorsan érlelte a korai gyü­mölcsöket a száraz, forró nap­sütés. A Gyümölcs- és Dísznö­vénytermesztési Kutatóintézet ceglédi gyümölcsösében is pi- roslik a cseresznye, a meggy. A sok tonna gyümölcsöt le­szedni, mint más évekbe», most is szívesen látják a ceg­lédi diákokat, a nyári szün­időben. Felvételre azonnal jelent­kezni lehet az iskolaév végén, az intézet Szolnoki út 52. számú irodáján. A kutatóintézet a kézzel szedett gyümölcs javát ex­portként kívánja értékesíteni. Munka lesz egész nyáron, hiszen a cseresznye és a meggy után érik a barack, a szilva és az alma is. B. L. FEJLŐDŐ NYÁRSAPÁT Új házban a takarékszövetkezel A Kocsér és Vidéke Taka­rékszövetkezet, amely most készül új kocséri székhazának felavatására, az utóbbi évti­zedben sokat fejlődött A ko­cséri takarékszövetkezet meg­alakítása után, kirendeltséget épített ki J ászkara jenön, Nagykőrösön és csatlakoztak hozzá a törteli, abonyi és nyársapáti takarékszövetkeze­tek, melyek azóta megnöveke- dett keretek között, együtte­sen dolgoznak. A Kocsér és Vidéke Taka­rékszövetkezet fontos feladatá­nak tartja a kirendeltségek korszerűsítését, fejlesztését. A szövetkezet kocséri központi székházának megvásárlása és újjáépítése után, most a nyársapáti takarékszövetkezeti kirendeltségnek épített új szákházat Erről kérdeztük Antal Domokos elnököt — Nyársapáti kirendeltsé­günk szépen fejlődik — mon­dotta. A forgalom növekedése miatt a mostani helyiség szűk­nek bizonyult, ezért teljesítjük a tagok és a lakosság kívánsá­gát s új székházat építünk. Nyársapát község az épü­letnek telket adoitt. Az építésit Kövesdi István ceglédi kis­iparos végzi, és a megállapo­dás szerint augusztus 20-ra 500 ezer forint költséggel el­készül az új székház QSL-lapok a Föld különböző országaiból Kapcsolat az éter hullámain Jó helyezések a minősítő versenyen Eredményes rövidhullámú konstruktőri és rádióiránymé­rő tevékenységéről ismert Ceg­léd városi és járási rádiós klubja. Az 1968-as alakulásuk óta sok szép sikert értek el, de Thanhoffer Ferenc titkárt mégis a máról kérdezzük. — Sportolóink 32 fős tábo­rából 17 az igazolt verseny­zőnk. Eddig a Föld amatőr rö­vidhullámú állomásainak mint­egy 90 százalékával létesítet­tünk kapcsolatot az éteren ke­resztül. Napjainkban is foly­tatjuk ezt a tevékenységet. Ezekről a beszélgetésekről — mintegy igazolásul — úgyne­vezett QSL-lapot küldenek egymásnak a felek. Mi is kap­tunk, és természetesen küld­tünk is több száz ilyen, képes­laphoz hasonlító igazolást. Ezek egyik felén a kapcsolat­teremtés szakmai adatai van­nak, a másikon kép, grafika vagy éppen humoros rajz. Sajnos — bár már sok állo­másnak van — nekünk még nincsen saját nyomtatású QSL-lapunk, s ezért a központ által kiadottat használjuk. Jó lehetőség lenne pedig környé­künk egyik nagy üzemének, hogy ezúton is népszerűsítse tevékenységét, s így mi is táj­Az iránymérők rókája jegű igazolásokat tudnánk küldeni a világ minden részé­be, hiszen a gyűjtőknek az egyedi darabok az értékeseb­bek. Így bizonyára többen ke­resnék velünk a kapcsolatot. Rádióiránymérőink — nép­szerű nevükön rókavadásza­ink — a közelmúltban Alsó- gödön rendezett megyei mi­nősítő versenyen is jól szere­peltek. Úttörő kategóriában a 192 indulóból az első Matko- vies Györgyi, a harmadik pe­dig Molnár Magdolna verseny­zőink lettek. Feladatuk volt 5 adóból terepen kettőt bemerni és megkeresni. Ezek az adók azonban, amiket rókáknak ne­veznek, 4 percig hallgatnak és csupán I percig sugároznak Vízilabda Váratlan pont Budapesten Ceglédi VSE-KSI 6-6 (1-3, 2-1, 2-1, l-l) Budapest Komjádi uszoda. Vezette: Vuszek, Riskó. Cegléd: Sárközi, Kozák, Brávik, Beck I., Kelemen, Gu­lyás, Bóbis, Csere: Pákozdi, Beck II., Tankó. Edző: Lakatos István. Góllövök: Brávik (3), Gu­lyás (2), Beck I. (1). A kitűnő, jelenleg negyedik helyen álló Központi Sportis­kolás csapat már 3-0-ra veze­tett, mikor a ceglédi fiúk rákapcsoltak és a harmadik negyedben a vezetést is meg­szerezték, 5-5-ös állásnál Sár­közi 4 méterest hárított és Brávik az ellentámadásból gyönyörű gólt dobott. A fővárosi csapat a befe­jezés előtt 16 másodperccel érte el az egyenlítő gólt, egy fölöslegesen ellőtt ceglédi lab­da után. Az egy pont megszer­zése is kitűnő teljesítmény, de a ceglédi fiúk nagyon közel álltak a bravúrnak számító győzelemhez. Ki kell emelni Sárközi ka­pus teljesítményét, és Brávik okos, gólratörő játékát, vala­mint Kozák és Beck I. védő- játékát felváltva. A nők kategóriájá­ban — ahol 5 rókából hármat kellett megtalálni — első lett Darányi Ágnes, második pedig Kecskeméti Márta klubtagunk. A férfiaknak már nehezebb dolguk volt. Nekik az 5 adó­ból mind arz ötöt .meg kellett találniuk. Második lett Muth János, harmadik pedig Nagy Győző versenyzőnk. A rövid- hullámú rókaversenyek után az URH kategóriákban is rajt-, hoz álltunk. Itt Darányi Ágnes első, Bálint Judit második. Kecskeméti Márta pedig har­madik helyezett lett a 78 in­duló közül. A rádió többtusán is ha­sonló szép eredményeink szü­lettek. Szabó Magda első, Bá­lint Judit második, Kecskemé­ti Márta pedig harmadik lett. Ifjúsági kategóriában tőlünk Czékmány Géza a második és Péczeli Tibor a harmadik he­lyezést szerezte meg. A férfiak sem maradtak el, a három dobogós helyezést sorrendben Muth János, Nagy Győző és Ádám Sándor aratta. Vasárnaponként tartjuk ed­zéseinket a terepen, a morse- gyakorlást pedig klubnapjain­kon. Konstruktőreink készü­lékeink javításán kívül morse- gyakorlókat és kisebb erősítő­ket is készítenek. Ez sokat ja­vít a felszereltségünkön. A versenyeken ugyanis rendsze­rint több készülékünk elrom­lik, értékük pedig több száz, illetve több ezer forint. — Már négy iskolában foly­tatunk rádiós képzést. Az üze­mekben, gyárakban alakítandó kluboknak is szívesen adnánk szakmai segítséget. Jó kapcso­latunk van a Közgazdasági Szakközépiskola ifjúgárdistái­val is. Szívesen látunk minden érdeklődőt klubunkban is. Aki eljön, s megtanulja a rádiózás alapismereteit, közénk állhat és része lehet barkácsolásban, forgalmazásban vagy éppen rókakeresésben. Irta és fényképezte: Udvari Gábor t

Next

/
Oldalképek
Tartalom