Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-10 / 107. szám

ABONYI KRÓNIKA Kel a répa és a kukorica Gépesítették a cukorrépatermesztést A mezőgazdasági szakembe­rek melegebb időt szeretné­nek. Napfényre van. szüksé­gük a bokrosodé kalászosok, nak, 4 zsenge kukorica-, répa- és napraforgóhaj iásoknak. Ez tűnt ki Molnár Zoltánnak, az abonyi Ságvári Endre Ter­melőszövetkezet főmezőgazdá­szának szavaiból, amikor el­mondta: rendben lennének mindennel, csak az időjárás kedvezne. A közös gazdaságban bú­zát, kukoricát és cukorré­pát termelnek főként. A kalászosok, mint a legtöbb helyen, nem a legjobban te­leltek. Különösen az olasz és jugoszláv fajtákat viselte meg az idei kellemetlen tél, ezért 15 hektár búzát, 76 hek­tár árpát és 14 hektár takar­mánykeveréket ki kellett szántani. Helyükre kukorica került A kárba veszett vetés előre­láthatólag nem okoz jelentős terméskiesést mert a búza­területek nagysága nem lebe­csülendő, meghaladja az 1200 hektárt. A tervezett 48 má­zsa hektáronkénti átlagtermés, ben azért is bíznak, mert a meglévő vetések szépek, a márciusi időjárás kedvező volt. A tavaszi növényápo­lást időben elvégezték, a jó' termés egyedüli feltétele a megfelelő időjárás. Kukoricát is több mint ezer hektáron termelnek. A fontos takarmánynövény vetésével ki­sebb gondjaik voltak, mert az őszi kedvezőtlen időjárás miatt a talajelőkászítés egy részét nem tudták elvégezni, ezért ebből a tavaszi hónapok­ra is maradt. A lemaradást sikerült pó­tolni, így május elejére a mag mindenütt a földbe került és az első vetések már zöldellnek. A vetéssel együtt az összes já­rulékos munkát elvégezték, a gyomirtó permetezése folya­matban van. Saját készítésű vegyszerkeverő tartálykocsiju­kat használják, amellyel je­lentős összeget takarítanak meg. Időben elvetették a cukor­répát. Már kel. az élénkzöld levélkék szépen sorakoznak. Ebben az évben is 400 hek­táron termelik. Most megy a gyomirtó permetezés és a kultivátorozás. Termesztése teljesen gépesített: az NSZK gyártmányú vetőgép olyan tá­volságra juttatja a magokat a földbe, hogy egyelésre nincs szükség, a francia eredetű szedőgép egy óra alatt másfél hektáron képes felszedni és. megtisztítani a növényt. A hozzá tartozó kiegészítő be­rendezés 8 óra alatt 30—35 vagon gumót rak fel a szál­lító járműre. A gazdaság szakemberei úgy határoztak, hogy mó­dosítják a vetésforgót. Szeretnék elkerülni, hogy két egymást követő évben ugyanaz a növény kerüljön egy táblá­ba. A közbeeső időszakban előnövényeket, siló- és korai kukoricát, répát, napraforgót és repcét ültetnek ezekre a helyekre. A terv megvalósítá­sa érdekében ez idén 146 hek­tár repcét és 92 hektár Napra­forgót vetettek. Ez a két növény korábbi termékszerke­zetükben még nem szerepelt. A termelőszövetkezetnek je­lentős szarvasmarha-állomá­nya van, ezért sok takarmány­ra van szükség. Már a korábbi lucemateriiletet is ehhez mé­retezték. az idén azonban újabb 178 hektárt telepítettek, a terület nagysága így megha­ladja a 400 hektárt. Az első ka­szálást ezekben a napokban kezdik meg. Gy. F. Koszorúzás! ünnepség A fasizmus felett aratott győzelem 34. évfordulója al­kalmából Cegléden, a Szabad­ság téren ünnepi megemléke­zést tartottak. A katonazene­kar eljászotta a magyar és a szovjet himnuszt, majd Ban- czik Tivadar, a Hazafias Nép­front városi bizottságának tit­kára mondott emlékbeszédet. Ezt követően Iván Jefremov, az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet hadseregcso­port tisztje méltatta az évfor­duló jelentőségét. A szovjet hősi emlékműveknél a kegye­let virágait helyezték el. A vá-f rosi pártbizottság nevében Gyigor József első titkár, a já­rási pártbizottság képviseleté­ben Podmaniczki István titkár koszorúzott. Babinszki Károly a járási hivatal, Kovács Károly a városi tanács koszorúját he­lyezte el. A társadalmi és tö­megszervezetek, a fegyveres erők képviselői, a helybeli üzemek, intézmények vezetői ugyancsak részt vettek a ko­szorúzáson. műsor az ebédlőben Népes közönség Fővárosi művészek voltak a vendégei a közelmúltban a Mechanikai Művek abonyi gyáregységének. A színházte­remmé átalakított ebédlő né­pes közönsége előtt felléptek: Cs. Németh Lajos előadómű­vész, Csák Hugó humorista, Zsadon Andrea operett-, Bon- tovics Kati, Horváth Attila táncdal-, Vörös Sári és Mór zsár Imre nótaénekesek. Színészek—Öregfiúk ígéretesen érdekes labda­rúgó-mérkőzés lesz az abonyi sportpályán május 13-án, va­sárnap délelőtt 10 órai kezdet­tel. Az Abonyi öregfiúk csa­pata a magyar Színész Válo­gatott csapatával mérkőzik. A színészek csapatában pályára lép Aradszky László, Szirtes Ádám, Zenthe Ferenc, Juhász Jácint, Gs. Németh Lajos, Fü- löp Zsigmond, Sólyom Antal és még sokan mások. PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁOÁS ÉS CEGLÉD VÄROS RÉSZ XXIII. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM 1979. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK Lakóhelyünk díszei lehetnének Városszépítés, több millió forintért Cegléden autóparkoló van a Kossuth Múzeum bejárata előtt. A járművezetők meg­szokták, hogy amint kocsiju­kat elhagyják, egy jól .kiszá­mított lépéssel máris a járdán teremnek. Igen ám, de néhány napja ez a megoldás nem vá­lik be. Vagy villámgyors ug­rás, vagy vissízahőkölés. lesz belőle, mérgelődő csodálkozás­sal, s kisvártatva megértő el­ismeréssel • egybekötve. Aki már másodszor állomásozik ott, az nem zúgolódik, hanem komótosan megkerüli a jár­műsort, kiballag az utcasaro­kig és úgy lép a járdára. Mi történt a múzeum előtt? Miért az ugrálás, a morgoló- dás, majd a megnyugvó, elé­gedett körbesiéta? Az oka: a parkosítás. A Marx Károly ut­cában a járda menti „macs­kaösvényt”, azaz a földsávot a Városgazdálkodási Vállalat kertészete parkosította, fa- gyalösvényt ültettek. Épp ilyen sövényt kapott a Teleki utca, a parkokba is jutott be­lőle több más díszcserje, bo­kor mellé. A Táncsics utcá­ban például egymást váltják a frissen ültetett tuják a kis nyírfákkal. Remélhetően az utca lakói is segítenek majd a csemeték gondját viselni, hi­szen a szép környezet értük is van! A virág mindenkié — Tavaly 2,5, ebben az év­ben 3,3 millió forintot tudunk a város parkjainak, fasorainak A pult mögött Ki a jó kereskedő? Abonyban szinte nincs olyan fórum, ahol valamiképpen szóba ne kerülne a kereskede­lem, az áruellátás. Ez mindig az érdeklődés középpontjá­ban álló téma, és a közvéle­mény a kereskedőkkel szem­beni követelményeket is meg­fogalmazza. Végül is ki a jó kereskedő? Ne legyen morózus A Dél-Pest megyei Afész abonyi 12-es számú készruha boltja. Kora délután van, most húzták fel a redőnyt. Egy Az abonyi 12 es számú ru­házati bolt eladója, Varga Katalin fel:eg:tl a vevőre a kiválasztott kabátot. fiatal nő az első vevő, jersey nadrágot keres! Tucatnyit tesznek eléje. Néhányat kivá­laszt, aztán a próbafülkébe vonul. Felpróbál ksttőt-hár- mat, és a tükörben nézegeti magát. Amíg ott forgolódik, tanácsot kér a boltvezetőtől: Mit szól hozzá, Pötyike, jó ez? Tetszeni fog az uramnak? Szabó Istvánná boltvezető készségesen válaszol, tanácsot ad. Végül a vevő elégedetten távozik. Szabóné húsz éve dolgozik a szakmában. Elvégezte a szak­munkás iskolát, majd a 2 éves boltvezető tanfolyamot. Az eltelt két évtized alatt n é­hány konfekcióüzletben volt eladó, 6 éve vezeti ezt a bol­tot. A központban mondták, hogy az egyike a legjobb abonyi kereskedőknek. — Nem könnyű jó kereske­dőnek lenni — mondja el­gondolkozva. — A legfonto­sabb, hogy legyen elég áru, bő választék. Az áru után menni kell. Én is 8—10 vál­lalattal tartok kapcsolatot. Legtöbbet Pestre járok, de jól ismernek Szolnokon és kap­csolatom van a Május 1. Ru­hagyárral. Fontos, hogy ezek az összeköttetések jók, ered­ményesek legyenek. Nagyon keresett áru mostanában a farmernadrág. Legalább hat féle import farmernadrágunk van. Az eladónak, a jó keres­kedőnek közvetlennek, udva­riasnak kell lennie, jó kapcso­latokat kell kiépítenie a ve- v /tkel. Persze rábeszélni valamire senkit nem szabad, meg kel! győzni a vevőt a javasolt áru színének előnyéről, tartóssá­gáról. Nem szabad, hogy az. üzletből kilépve a vevő azt érezze, becsapták és emiatt megbánja a vételt. A keres­kedő ne vitatkozzon, ne le­gyen morózus. a családi gondjait hagyja otthon. Arra is ügyelni kell, hogy a vevő ne tartsa egyik eladót jobb­nak a másiknál, összegezve: a vevőnek legyen miskor is kedve betérni az üzletbe. Kellő választék L. Varga Albert, az áfész abonyi kereskedelmi osztály- vezetője régi szakember.. Több mint negyven évvel ezelőtt a Hangya szövetkezet­nél kezdte, mint segéd. Most irányító munkát végez. A tanulóévekről több rossz, mint jó emléke van. Mint mondta, a főnök ura és pa- rancsolója volt a fiatal ke­reskedőnek. Szerinte ma az a jó kereskedő, aki törődik a vevőkkel. A jó kereskedő ke­resi a lehetőséget, hogy be­szerezze, amire a vevőnek szüksége van. A rendeléseket időben továbbítja, komolyan veszi a szövetkezet céljait. A Ceglédi úti 12-es számú élelmiszerboltban rend fogad. A polcokon szépen sorakoz­nak az áruk, mindennek meg­van a helye. Az utóbbi né­hány hónapban az üzlet for­galma jelentősen megnőtt. Bár egyesek ezt azzal magyaráz­zák, hogy önkiszolgálóvá ala­kították át. Veres Anna boltvezető mondj a: — A jó kereskedő ne legyen hanyag, adjon magára és az üzlet tisztaságára. Törekedjék arra, hogy a vásárló megta­lálja, amire szüksége van, ezért kísérje figyelemmel a forgalmat, és ami elfogyott, annak pótlásáról időben gon­doskodjék. Nem szabad sem­mit kilóra és darabra ponto­san kiszámítani, inkább ma­radjon egy-két kenyér, mint hogy kifogyjon. — Milyen forgalom volt ma? — Közepes. Ünnepek után mindig kevesebben jönnek. Ma például eladtunk száz. kiló kenveret, száz liter tejet, sok tejfölt, túrót és nagyon sok üres üveget visszaváltottunk. Gyermekkorától Bugyi Mária gyermekkorá­tól kereskedő akart lenni, és ezt a tervét megvalósította Kiszolgál és egyben pénztáros is. Nem számolta, de úgy* véli. hogy naponta 150—200 kiló árut tesz át egyik kosárból a másikba a pénztárgépnél. — ön szerint ki a jó ke­reskedő? — Azt hiszem, aki ügy érzi: mi vagyunk az emberekért és nem ők értünk. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc I gondozására, felújítására for- I dítani — mondta Hartyányi László, a Városgazdálkodási Vállalat kertészeti és köztisz­tasági üzemágának vezetője, aki egyben a városi környe­zetvédelmi társadalmi bizott­ság titkára is. — A kertészet üvegházaiban szinte a tél közepén megkezdődtek a tava­szi előkészületek, a magbe­szerzés, palántanevelés. A munka eredményeként már április 4-re nyíló virágokat tudtunk kiültetni Cegléd több közterületére. Valódi aranyeső lett volna a parkokban az e névet viselő, sárga virágú díszcserje vala­mennyi bokra, ha a ceglédiek keze meg nem silányította volna ezek legtöbbjét. A ko­rán rögyet fakasztó, szirmot bontó ágakat letördelték, ha- zahordták, hogy otthonukat díszítsék vele. Pedig a park virágai nem egy-egy család­nak, hanem az egész városnak nyílnak! Most, május 1-re, de már a Tanácsköztársaság emlékün­nepére is kikerültek a patkok­ba a korai, tündérszép és drága hollandi tulipánok. Át­vészelték a telet, szépen haj­tottak, virágot bontottak. El is tűnt megint egy seregnyi, tö­vestül az éjszakák leple alatt. De nemcsak „házi nevelésre lopját a park. díszeit. Vannak, akik gáládul rongálnak. Ta­valy úgy 2 és fél millió fo­rintot tudtunk parkosításra és az ehhez tartozó kiegészítő munkákra fordítani. Ha felmérem a tapasztalt kárt. a kártevés is kitesz vagy félmillió forintot... , Kerté­szeti, parkokkal foglalkozó, Cegléden élő ember vagyok. Sokadmagammal nem tudom megérteni, hogy az, ami üdítő látvány, miért késztet rongá­lásra, garázdaságra egyeseket. Sokszor fiatalokat. Zöld sziget Cegléden az említett összeg mellett a felújítási munkákra játszóterekre, parkokra, ke­gyeleti helyek, hősi emlékmű­vek környékének rend ben tar­tására is több százezer forin­tot költ ez a vállalat. — Sok mázsa fűmag, sok ezer újabb virágpalánta.kerül a földbe, hogy nyáron szépít­se városunkat — mondta Hartyányi László. — Cegléden észrevehető eredményei van­nak az Egy park, egy üzem. munkahely, iskola akciónak. A társadalmi segítők a vállalat kertészetének irányítása sze­rint munkálkodnak. A társadalmi munka érté­két a harmadik negyedévben összesítjük, s az így fennma­radó pénzt olyan helyen hasz­nosítjuk, ahol további park-, illetve játszótér-felújításra van szükség. Főként ott igyek- I j szünk ezután az utcákkal Is a parkokhoz hasonlóan foglal­kozni, ahol a közművesítés — csatornázás, árokrendezés, víz­vezető csövek, gázvezetékek elhelyezése •— befejeződött. Az őszi és a tavaszi mun­kákban nagyon sok segítséget kaptunk egy-egy ceglédi mun­kahelytől. Hogy csak a leg- szorgosabbakat említsem: az ÁFOR tankautótöltő telepe, a posta, a kórház. Segít a város szépítésében, parkosításában a Tőzegkitermelő Vállalat park­építő részlege is. Nekik kö­szönhető például a Károlyi lakótelep zöld szigete. Kiskert a ház előtt Cegléd, különösen az esőt- len, százraz nyarakon, amikor minden csepp vízzel takaré­koskodni kell, szürkülő, poros alföldi város. Virágnyíláskor, áldásos eső után viszont na­gyon szép tud lenni. Parkte­rülete vagy 200 ezer négyzet- méter, parkfenntartója 300 személy. S mellettük azok a városbeliek, akik szeretik a szépet, s házaik előtt, a járda mentén saját költséggel és munkával csöpp virágoskertet létesítenek. Nem sajnálja a pénzt virágosításra egyre több gyár, üzem. Kiskertet létesít az udvaron és a bejárat köze­lében. Sokat költenek parkosí­tásra ä MÁV ceglédi állomá­sán ist Járva az új városnegyedet, az ember egyre több emeletes, erkélyes háznál fedezi fel, hogy nem sajnálják díszítés- de néhány cserépnyi, pár tő virágot. S ha a közmondás igaz, hogy „aki a virágot sze­reti, rossz ember nem lehet” —I akkor elmondhatjuk, hogy itt is sok jó ember él. Külö­nösen örömet okoz az, hogy köztük sok a fiatal. A szépet akarók és szeretők szerencsére többen vannak, mint a ron­gálok. Eszes Katalin Moziműsor Cegléd, Szabadság Filmszín­ház, szombaton és vasárnap: Kaszkadőrök (amerikai ka­landfilm). Vasárnap délelőtt: Luxustutajon (szovjet filmvíg­játék). A kamaramoziban: To- do Modo (olasz társadalmi dráma). A mesemoziban: A varázssapka (szovjet meseso­rozat). Abony, szombaton és vasárnap: Fehér telefonok (olasz filmvígjáték). A mű­vészmoziban : Kaspar Hauser (nyugatnémet film). A mese­moziban: Dióbél királyfi (ma­gyar mesefilmsorozat). Albert- irsa, vasárnap: A fekete város I—II. rész (magyar film). Ceg- Iédbercel, vasárnap: Kialudt tüzek fénye (szovjet film). Törtei, szombaton és vasár­nap: A fej nélküli lovas (szovjet film). Véradónap Aiertírsán önkéntes, térítésmentes vér­adás lesz ma, csütörtökön, május 10-án délelőtt 8-tól dél­után 16 óráig Albertirsán, a nagyközségi művelődési ház­ban. Május 17-én délelőtt 9—12 óráig szintén Albertirsán, a Szabadság Termelőszövetkezet irodájában lesz véradónap. Mindkét akciót már jó előre megszervezték a vöröskeresz­tes aktivisták és a község ve­zetői. Remélik, hogy a véradó- mozgalom jubileumi évfordu­lóján még többen jelentkez­nek, újak is, megértve a moz­galom gyógyítást segítő, élet­mentő jelentőségét. Május 3-án Jászkarajenön volt igen sikeres térítésmentes véradás. Takács Imréné ■ BEVÁSÁRLÓNAP Minden csütörtökön 19 óráig vásárolhat a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben. # *

Next

/
Oldalképek
Tartalom