Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-10 / 107. szám

I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM 1979. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK Elvezetik a belvizet Számít rájuk a mezőgazdaság Felújítják az öntözöcsatornákat A Dél .’est n "gyei Vízgaz- di-íkodási Társulat jelentős sze- rfpet tölt be a térségben, hi­szen nemcsak a gondjaira bí- z< tt öntözőcsatorna-hálózatot tártja rendben, han'em részt v..llal a községfejlesztési ter­veik megvalósításában, bel­vízelvezető csatornákat épít, a termelőszövetkezetek földjein öntözőkutat fúr és bekapcso­lódik a kisebb települések ivó­vízellátásának megteremtésé­be. E sokoldalú tevékenysége tavaly eredményes volt, ugyanis termelési tervét 106,4 szá­zalékra teljesítette, bár a túlteljesítéssel szemben aránytalanul megnőttek a termelési költségek, s ez csökkentette a tervezett nyereséget. A munkavégzést és a mun­kásszállítást könnyítendő ta­valy több mint hárommillió forint értékben vásároltak kü­lönféle munkagépeket és jár­műveket. Erre az évre áthú­zódó beruházásuk a szarvas- tói és a szénástelki belvíz­rendszer kiépítése. Ebben az évben a Monori Állami Gazdaság, az albert- irsai Szabadság Tsz, a nyárs­apáti Haladás Tsz, a csemői November 7. Tsz, a Felsőbabá- di Állami Gazdaság, a nagy­kőrösi Arany János Tsz és a Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság számára fúr­nak kutakat, összesen hatvan­négyet. Gépműhelyük fejlesztésé­re, raktár, anyagtároló és szociális létesítmény építésére 1.1 millió forin­tot költenek. A társulat kezelésében lévő belvízcsatornák fenntartására 3.4 millió forintot szántak. Cegléden folytatják az Arany meggyesszélei és a Gst. kosszálen a belvízelvezető csa­tornák kiépítését. Ceglédber- celen az Egyetértés Tsz ha­tárában lesz belvízrendezési munkájuk. Kőröstetétlenen a vízműépítés a dolguk. Törte­ién a tanács megbízásából foglalkoznak vízrendezéssel. Jászkarajenőn hasonló fel. adat vár rájuk. Dolgoznak még Nagykőrösön csapadék­víz elvezetésén, szennyvízcsa­torna építésén és a tiszavár- konyi öntözőcsatorna felújítá­sán. Ebből jut vízhez a jász- karajenői Árpád Tsz terüle­teinek egy része is. . A társulatnak a közcélú beruházásokhoz a szüksé­ges pénzügyi fedezet ren­delkezésére áll, jelentős mennyiségű fenntartási munkát kell elvégezniük. Az idei feladatokat változat­lan létszámmal kívánják meg­oldani, ám az a céljuk, hogy a szakmunkások aránya nö vekedjen dolgozóik soraiban. Tavaly jelentős bérrendezést hajtottak végre, ezzel is jobb minőségű munkára ösztönöz­ve. A Dél-Pest megyei Vízgaz­dálkodási Társulat tevékenysé­gére továbbra is nagy szük­ség van a városban és a járás településein. Jó munkájuk alapvető feltétele a községpo­litikai célok megvalósulásának és a mezőgazdasági nagyüze­mek tervszerű termelésének. T. T. Ma: a békehónap megyei megnyitója Ünnepi nagygyűlés Ma, csütörtökön délután 3 órakor városunkban, az Arany János Művelődési Központ­ban rendezik meg a bákehó- nap megyei megnyitóját. A Himnusz után szavalat követ­kezik, majd Pásztor István, a városi pártbizottság első tit­kára tart megnyitót. Ünnepi beszédet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára mond. Ezt követően az Arany János Gimnázium énekkara ad ünnepi műsort. Koszorúzás a győzelem napján Tegnap délelőtt a város párt-, tanácsi és tömegszerve­zeteinek képviselői az Interna­cionalista parkban levő em­lékműnél megemlékezést tar­tottak a győzelem napja év­fordulóján. Ez alkalomból Pásztor István, a városi párt- bizottság első titkára, Kocsis Jánosné tanácselnök, Gulyás Sándor, a KISZ városi bizott­ság titkára és Csípő Balázs, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára helyezte el az emlékműnél a megemléke­zés virágait. Ezt követően a Szabadság téri Felszabadulás emlékművet díszítették koszo­rúkkal a megemlékezek, köz­tük több helyi üzem, vállalat ás intézmény képviselői. Válasz cikkünkre Új kutat fúrnak Lapunk május 3-1, csütörtö­ki számában helyet adtunk ol­vasóink panaszának, akik az Adám László utca és a Pus­kás Tivadar utca sarkán levő kút rendbehozatalát sürgették. A panasszal kapcsolatban Ta­nai István, a városi tanács el­nökhelyettese elmondotta, hogy a szóban forgó kút újrafúrását — mivel javítása reménytelen — már április 25-én megren­delte az illetékes szakigazga­tási szerv. A munkálatok leg­később a jövő héten megkez­dődnek. Egyébként, mint a ta­nácselnök-helyettes elmondot­ta. több más kút helyrehoza­taláról is intézkedett a városi tanács.. Vetnek a kocséri határiban Vetik a kukoricát a nagykőrösi Arany János Termelőszö­vetkezetben. A Kőcser határában levő területen, a silókuko­ricának való kerül a földbe. Barcza Zsolt felvétele Feliér folt a térképünkön Természetjárás — gondokkal A megjelenés időpontjától számítva nyilván tetemes ké­séssel került a kezembe A magyar természetbarát moz­galom eseményei — 1979 című könyv. A dr. Szabady Csaba szerkesztette kiadvány min­denesetre ezekben a napokban jutott el Nagykőrösre, s bár­mennyire sajnálom, bizony le­késtem jó néhány programot az új esztendő napjától eltelt négy hónap alatt. Ezt onnan tudom, hogy a könyv január elsejétől számítva ad hírt a hegyek-völgyek és zöld erdők kedvelőinek programjairól. Sajnos, a nagykőrösi esemé­nyekről mélyen hallgat. Mennyi mulasztás A többes szám alkalmazása persze túlzás, hiszen a jubi­leumi emléktúrán kívül nem­igen akadt városunkban e 120 nap alatt helyi természetjáró megmozdulás. Csakhogy ez a jubileumi emléktúra, mely márciusban volt, sem szerepel az országos programok sorá­ban. Annak ellenére, hogy szép számmal voltak az idén is, tavaly is, sőt tavaly előtt is tatabányai, kiskunlacházi és budapesti résztvevői. Más szó­val a nagvkőrösi kirándulás amolyan fél országra szóló esemánv. s túlzás nélkül mon­dom, helyet kaphatna a ter- mészetba-átok naptárában, az említett könyvben. Kevéssé megnyugtató, hogy a zöld fedelű kiadványnak nem ez az egyetlen hiányos­sága. Az országjáró diákok köreinek felsorolásánál. a nagykőrösiek közül csupán a 224-es Ipari Szakmunkásképző Intézet nevével találkozha­tunk. Igaz, hogy azzal kétszer is, ugyanabban a listában. Nos, legjobb tudomásom sze­rint a Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskolában és az Arany János Gimná­ziumban is szép számmal akadnak országjáró diákok. E hiányosságok nyilván admi­nisztrációs hibákból erednek, s ember legyen a talpán, aki eldönti, hogy a mulasztás a könyv szerkesztőit, vagy ép­pen a nagykőrösieket terhe­li-e? A kiadványt lapozgatva, úgy tűnik, felesleges e nyomozást elkezdeni. A könyv nem hiá­nyosságaival, hanem ellenke­zőleg, tartalmával szól a nagykőrösiekhez. Felhívja fi­gyelmünket arra, hogy meny­nyi tárázási, vagy szebben mondva: kirándulási lehetősé­get mulasztanak el már évek óta. Hány nagykőrösi ballagta például végig az országos kék túra útvonalát? Hány vett részt a Hungária motorostú­rán, az országos kerékpáros körtúrán, a kis folyókon, vagy a Dunán szervezett vízi túrá­kon? Felesleges a lehetősége­ket sorolni. A lényeg az, hogy két ke­zünk bizonyosan sok a részt­vevők felsorolásához. Termé­szetesen csak akkor, ha a KiT nizsi és az Elektromos sport­kör, valamint az ODSK-tago- kat figyelmen kívül hagyjuk Más szóval, ha a 28 ezer nagykőrösiből leszámítjuk a félezer rendszeres és igazolt természetjárót. Nos, ha elvégezzük az előb­biekben jelzett matematikai műveletet, eredményeként azt kapjuk, hogy Nagykőrösön 27 ezer a kirándulástól idegenke­dő polgár lakik. Ez nyilván­valóan nem igaz. Legfeljebb az az állítás felel meg a való­ságnak, hogy városunk lakói magánúton elégítik ki termé­szet utáni vágyaikat. Ez sem rossz megoldás, ám minden­esetre költségesebb, a Magyar Természetbarát Szövetség tag­jainak kirándulásainál. A A pénzünket pedig valameny- nyien szeretjük. Nincs más ki­üt, be kell iratkozzunk az Elektromos, vagy a Kinizsi természetjáró szakosztályaiba. Sajnos, ha ezt megtesszük, akkor sem mondhatjuk, hogy a ránk rótt feladatokat telje­sítettük. A könyvecskéből ugyanis fekete-fehéren kide­rül, hogy a természetjárásnak itt a Duna—Tisza köze északi részén semmilyen létesítmé­nye sincs. Igaz, Kecskeméten jól felszerelt kemping várja az utasokat, de elsősorban csak az autós turistákat. Régi ötlet A kispénzűeknek, a diákok­nak, a gyaloglóknak, a termé­szetben gyönyörködőknek ve­szélyes erre járnia. Szállást úgysem kapnak. Hacsak mi, nagykőrösiek nem váltjuk va­lóra azt a régi álmunkat, melyről az összes városi fó­rumon beszéltünk ' már, de amellyel kapcsolatban bizony nem sokat tettünk. Arról az ötletről van szó, melynek ér­telmében olcsó kempinget kel­lene építenünk a Pálfája erdő­ben. Vannak vendégei Panaszra szerencsére nincs okunk. Gyakorlatilag váro­sunk valamennyi hivatalos, vagy társadalmilag jelentős fóruma pártolta e sátortábor megépítésének tervét. Az elv­vel tehát nincsenek problé­mák. Gyakorlatilag mégsem történt semmi. Mert nem akadt a végrehajtásra vállal­kozó. Ez is érthető. Kemping­építésre nem vállalkozhatnak szocialista brigádok. Bizonyít­ja ezt a Cifrakert újjáépítésé­vel kapcsolatban kezdeménye­zett akció, mely csaknem ku­darcba fulladt. A kemping ügyét másokra kell bíznunk. Azokra, akiknek mestersége az idegenforgalom. Sajnos, azokra, akik megelé­gedtek eddig azzal, hogy né­hány társasutazásra felhívó prospektus terjesztésével le­tudják nagykőrösi kötelezett­ségeiket. Kikről van szó? Nyilván hiányos a felsorolás, de az IBUSZ-ról, a Duna- Toursról, a Coopturistról. Más szóval a széles e hazá­ban fellelhető utazási irodák­ról, akiknek nem tűnt fel, hogy térképeiken az ország közepén hatalmas fehér folt tátong, ásítozik, s nem hozza a pénzt. A jelzőkben sajnos bő­ségesen válogathatnak a szak­emberek. Sovány vigasz, hogy a táj­egység természetes központja Kecskemét, ugyancsak kitesz magáért, s tízezrével fogadja a nyugati és a bugaci roman­tikára váró turistákat. Ehhez Kecskemétnek megvan a te­hetsége. S hogy valóban meg­legyen, abban Nagykőrös is Ritka művészi élmény Kiállítás a szülővárosban Az Arany János Múzeum és a városi tanács közös rende­zésében a napokban nagyszá­mú érdeklődő jelenlétében megnyílt Remsey Jenő festő­művész gyűjteményes kiállítá­sa. Gödöllőről és Budapestről eljött a művész családja és sok tisztelője. A 94 éves művészt és a megjelenteket dr. Novák Lász­ló múzeumigazgató köszöntöt­te. Szólt arról, hogy a mű­vész mindig szeretetteljes kap­csolatot tartott fenn szülővá­rosával, Nagykőrössel, és az 1920-as években, amikor De­zső Kázmér polgármester kez­deményezésére megalakították a nagykőrösi Arany János Tár­saságot, ott volt az alapító ta­gok között. A megnyitó beszédet dr. Aradi Nóra művészettörténész l tartotta. Remsey Jenő életpá­lyájáról szólva elmondotta, hogy a század elején, a külön­féle művészeti áramlatok kö­zepette, gödöllői műtermében kimagasló alkotásokkal hívta fel magára a figyelmet. Az igaz emberiességet szolgálta, és ez a szándéka megmaradt párizsi munkálkodása idején is. Mostani nagykőrösi kiállí­tása alkalmából, a város hálá­ja jeléül, a művésznek Kocsis Jánosné tanácselnök a „Nagy­kőrös városért” emlékérmet adta át. Ritkán látható művészi él­ményt nyújt Remsey Jenő gaz­dag kiállítása, melyből külö­nösen az eleven életet mutató történelmi tárgyú képei emel­kednek ki a tökéletes kidol­gozás és a színek varázsával Feltűnést kelt a kiállításon a művész híres, fiatalkori ön­arcképe. Remsey Jenő a kiállítás előtt betegágyból kelt fel, az orvo­sok el sem akarták engedni de azért néhány szót váltott a jelenlevőkkel, és régi ismerő­seivel. Dezső Kázmér polgár- mester özvegyének arcképe: adott, melyet szeretettel dedi­kált. Búcsúzáskor a következe sorokat írta be a múzeum em lékkönyvébe: „Végtelen hálát vagyok drága szülővárosom nak és nagykőrösi testvéreim' nek, akik ezen a szép napon testvérként fogadtak. Szíven központjában hordoztalal Benneteket, s úgy lesz tovább ra is, időm végeztéig. Remsej Jenő” Moziműsor Blöff. Színes, magyarul be* szélő olasz filmvígjáték. Elő­adás kezdete: 4 és 6 óra. Kirándulás gyilkosságokkal Színes, szinkronizált szovjet bűnügyi film. (14 éven aluli­aknak nem ajánlott!) Előadás kezdete: 8 óra. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT— SPORT A döntetlenért is dicséret jár Nk. KIOSZ—IM Vasas (Ilc- lad) 10-10. Nk. Nagy, Kovács 1,5; Pallagi 2; Forró P. 0,5; Bakó (Bűz 1): Mészáros, Kis 0,5; Horváth J. 2; Mogyoró 1,5; Hévizi (Cs. Kovács 1). Szoros volt a KlOSZ-székházban sor­ra került megyei I. osztályú csapatbajnoki mérkőzés: az első fordulót az ellenfél, a má­sodikat a hazaiak nyerték, egy­aránt 6-4-re. A többszörös me- gyebajnok és az NB Il-t is megjárt ikladiak elleni dön­tetlenért az egész körösi csa­patot dicséret illeti. Hatnapos volt az egyre szé­pülő Szekszárdon a XIV. úttö­rő sakkolimpia országos dön­tője. Az úttörő fiúknál 44-en segítségére siet. Vendéglői, szállodái tárt karokkal várják a Kiskunság külföldi szerel­meseit. Ügy is mondhatnánk: a két város nagyon okosan együtt dolgozik. Legyen ez továbbra is így. Ám azt sem szabad el­felejteni, hogy ez az ország nem a külföldieké, hanem a miénk. S szép számmal akad­nának vendégei a kiskunsági pusztának, a nagykőrösi ha­tárnak, az Arany János emlé­két őrző épületeknek, Petőfi szavait visszhangzó Kutyaka­paró csárdának, Vas, Veszp­rém, Szabolcs, Borsod, Nóg- rád és Hajdú megyéből is. Kell a kemping S a zöld fedelű könyv, az előzőekben emlegetett kiad­vány pontosan erre hívja fel a figyelmet. Akad még hazánk­ban olyan hely, ahová érde­mes elmenni. A Magyar Ter­mészetbarát Szövetség tagja­ként, vagy igazolvány nélkül is. S mert a könyvből fehé­ren feketén kiderül, hogy Nagykőrös fehér folt e kirán- I dulások szervezésénél, abban is bizonyosak lehetünk: akad még tennivalónk. S nem is re­ménytelenül. A régi ötlet, a nagykőrösi kemping eszméje megvalósításra vár, mert hiányt pótolna. A kirándulók is valószínűleg rájöttek erre, s a helybeliek is tudják ugyanezt. Nemcsak tudják, hanem mondják is. Mindenki meghallhatja sza­vukat. Miért pont az idegen- forgalm.it hivatásszerűen igaz­gató vállalatok volnának sü­ketek ? Egyelőre, sajnos, Nagykőrös csak távlati terveikben szere- | pel Szerencsére nem az uto^ só helyen, úgyhogy nyugodtak is lehetnénk. F. P. vetélkedtek, tízfordulós sváj­ci rendszerben. Naponta két mérkőzést 'kellett vívniuk a résztvevőknek. A még csak hatodik osztályos Zöldi Zoltán (Nk. Petőfi isk.) nem volt sze­rencsés, mert betegen verseny­zett, és a végső 1., 2. és 5. he­lyezett is ellenfelei között volt. Csupán tőlük szenvedett vereséget, majd 4 győzelem és 3 döntetlen után összesen 5,5 pontot gyűjtve így is igen jól helytállt, és végeredményben a 11. helyen végzett. Az eredeti időpontnál két héttel később rendezték Bu­dapesten az OKISZ területi női sakkversenyét, 19 indulóval. Horváth Jánosné (Nk. TRA- KIS) összesen 3 mérkőzést ját­szott, és végül az ötödik he­lyen végzett. Birkózósikerek Salgótarjánban óriási me­zőnnyel: 260 indulóval kétna­pos országos junior B-kategó- riás birkózóversenyt rendez­tek. Nagyon erős, fővárosiak­kal és vidéki jó és aranyjelvé­nyes versenyzőkkel teli volt a mezőny. A 4 nagykőrösi fiatal biztatóan helytállt, s közülük ketten értek el helyezést. 48 kg-ban (7 induló közül): 5. Mécs István, 52 kg-ban (14-en voltak): 6. Pákozdi Béla. Ugyanezen a hétvégen Jász­berényben 50 fő vetélkedett az országos kötöttfogású II—IV. osztályú viadalon. 48 kg (3 in­duló): 2. Mécs István. 62 kg (11 fő, ez volt a legnépesebb súlycsoport): 2. Kecskés Géza. Középiskolás tornában Pécsett rendezték az idei kö­zépiskolás tornászbajnokság országos döntőjét. Férfi B-ka- tsgória egyéniben 12 induló közül Kenyeres Ambrus (Nk. Toldi D3K) összetettben 100,7 ponttal a tizedik helyen vég­zett. Gyűrűn az előírtaknál holtversenyben 3. lett. Diák labdarúgás Nk. 224-es Szakmunkásképző —Dunakeszi 201-es Szakmun­kásképző, idegenben 1-0, az Ifjúsági-sporttelepen 2-1. Gól­lövők: Barta, Szabó és Jancsó. Az 1978/79-es tanévi diák lab­darúgó-bajnokság 2. csoportjá­nak azonos helyezettjei hely­osztókon döntötték el a végső sorrendet. A körösiek mindkét mérkőzésen megérdemelten nyertek, és ezzel 15 csapat kö­zül a 7. helyen végeztek a me­gyében. S. Z. Csütörtöki sportműsor Autósport Cegléd: az Állami Biztosító és az Autóklub ügyességi ver^ senye. á k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom