Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-10 / 107. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP1 KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM 1979. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK A szemléleten is változtatni kell Közegészségügy és járványügy Beszámoló a megyei tanácstagok előtt Közegészségügyi ellenőrök. Bizonyára kevesen tudják, hogy milyen fontos munkát végeznek. Közreműködnek a települések jelentősebt) terü­letrendezésében, felülvizsgál­ják az új létesítményeket, hogy ezek megfelelnek-e a higiéniai előírásoknak. Amint azt tegnapi lapszá­munkban már megírtuk, a Pest megyei tanácstagok mo­non ié^ásj csoportjának keddi ülésén dr. Bihari Ágnes, a Pest megyei KÖJÁL mondfi kirendeltségének vezetője szá­molt be a 14 tagú szervezet munkájáról. — A KÖJÁL egyik legfon­tosabb feladata a közegész­ségügyi követelmények meg­tartása minden munkahelyen, telephelyen és bármely em­beri tartózkodásra szolgáló he­lyen. A felügyelőség határo­zattal elrendelheti a hiányos­ságok megszüntetését, joga van egy-egy üzem, vagy üzem­rész működésének felfüggesz­tésére is. Másfélezer ellenőrzés A monori járásban 1 ezer 695 ellenőrzésre kötelezett egységet tartanak nyilván. Az ellenőrzések gyakoriságát jog­szabályok szabályozzák, éven­te általában kétezer egységbe jutnak el az egészségőrök. Ta­valy másfélezerszer tartottak vizsgálatot, sok helyen tapasz­taltak nagyobb hiányosságot, amely több esetben szabály­sértési eljárással zárult. A KÖJÁL szorosan együtt­működik a járásban működő körzeti orvosokkal, védőnők­kel. Rendszeresen ellenőrzi a vendéglátó egységeket. Örvendetes — állapította meg beszámolójában ar. Bi­hari Agnes —, hogy 1970. óta rohamosan fejlődik a köz­ségek közmüellaiottsága. Ve- csesen, Ecseren, Úriban meg­épült a vízmű, befejezés előtt áll a Monor-Gomoa és a Gyömrő-Üllö vízmű építése. A szennyvízcsatorna-ellátás azonban elmarad a veze teites vízellátás fejlődésétől. Az elmúlt években igen fon­tos feladat volt az óvodai he­lyek, iskolai tantermek, vala­mint a napközis helyek szá­mának gyarapítása, tizek vég­rehajtása azonban — az anya­gi korlátok miatt — több eset­ben a higiénés nelyzet rová­sára történt. Egy jellemző példa: az óvodák kihasznált­sága jelenleg 130 százalékos. A települések tisztasága meg sok kívánnivalót hagy maga után. Bár már minden község rendelkezik köztisztasági ren­delettel, a szabályok betar­tása nem kielégítő. Nem meg oldott a szem ét elhelyezés, szállítás sem, az intézményéi; hulladékszállítást csak öt köz­ségben oldották meg. Vizsgálták a gyermek- és 'felnőtt étkeztetés helyzetét, amely sok gondot okoz járás- szerte. A legtöbb községben a napközis konyhák gyerme­kek és felnőttek számara .s készítenek ebédet. Ez kizárja azt a lehetőséget, hogy válto­zatosabb legyen az étrend. A felnőtt lakosság helytelen táolálkozási szokásainak meg­változtatása Is sokrétű fel­adat, ennek egyik módja lenne az irányított közétkez­tetés. A vendéglátóipari egységek működésében — a nem meg­felelő közétkeztetésen kívül — egyéb gondok is vannak. A higiénés veszélyt egyrészt az előre kiszámíthatatlan túlter • helés okozza, ez elsősorban a 4. számú főközlekedési út melletti vendéglőkre ellemző. A kisvendéglők ’ ’’nyomó többsége a szabályszerű üze­melés adottságaival sem ren­delkezik. Baj van az általá­nos tisztasággal is a legtöbb vendéglátóipari egységben. Az élelmiszeripari üzemek­nek 1972-ben részletes fejlesz­tési tervet kellett készíteniük. A tervkészítés célja az lett volna, hogy 1980-ra az élel­miszeripar átgondolt, terv­szerű lépésekkel érje el a kí­vánt higiénés, technológiai és műszaki szintet. A maradék­talan teljesítést megakadá­lyozta az a tény, hogy az üzemvezetők igen sok hetyen változtak, az új vezetők nem ismerik a tervet. Egér a kenyérben... Különösen nehéz a helyzet a sütőiparban, ahol az igények és az anyagi lehetőségek köz­ti különbségek igen nagyok — és mint minden más terüle­ten. itt is a higiénés helyze­tet rontja. Példa erre egy közelmúlt­ban megtörtént eset. Az egyik sütőüzemben — létszámprob­lémák miatt — elhagyták a liszt szitálását, amelynek kö­vetkeztében a kenyérbe egy egeret is belesütöttek... A liszt szitálásával megbízott személyt megbüntették. de ezzel még nincs megoldva a létszámprobléma. Félő, hogy máskor is előfordulnak ha­sonló esetek. Javult a kereskedelmi ellá­tás a járás terültén. Az új ABC-áruházak korszerűek, jói felszereltek, a hűtőkapacitás is nagyobb. Munkaegészségügyi vonat­kozásban a közegészségügyi hálózat alapvető feladata, hogy pontos képet kapjon minden olyan munkahelyről és dolgozóról, akiket munka­helyi ártalom érhet. A mező­gazdasági üzemek is egyre több növényvédő szert hasz­nálnak fel, itt is nagyobb gondot kell fordítani a mun­kaegészségügyre. Kielégítő a járás járvány­ügyi helyzete — mondotta a csoportülésen, dr. Bihari Ág­nes. A tömeges megbetegedé­sek (hastífusz, diftéria, sza­márköhögés) ma már csak el­vétve fordulnak elő. A védőoltások szervezése, az oltóanyagok rendelése, elosz­tása, az oltások ellenőrzése, folyamatos értékelése — jár­ványügyi feladat. A járás járványügyi hely­zetét -nagymértékben befolyá­solja a körzeti orvosi rende­lők állapota, felszereltsége. Ezen a téren jelentős mértékű a javulás, korszerű sterilizáló edényeket, műszereket hasz­nálnak. A fejlődés útja Beszámolója végén a járási közegészségügyi felügyelő el­mondta, hogy a monori járás közegészségügyi helyzete tar­talmaz pozitív és negatív vo­násokat egyaránt. A fejlődés elsősorban az anyagi lehető­ségektől függ, látványos vál­tozásokra az elkövetkező években sem számíthatunk. Az emberek szemléletén is változtatni szükséges, s akkor elérhető, hogy ha lassan is, de javuljon a közegészség- ügyi helyzet a munkahelye­ken, a közintézményekben, a családokban egyaránt. A megyei tanácstagok élénk érdeklődést tanúsítottak a KÖJÁL munkája iránt, ezt bizonyítja az is, hogy számos kérdés és vélemény hangzott el a beszámolóval kapcsolat­ban. Gér József Tapasztalatok, feladatok Mérlegen a tennivalók Sok dolguk akad ezekben a hetekben a monori nagyköz­ségi tanács mellett működő albizottságok tagjainak. A számvizsgáló bizottság a tanácsi intézmények pénz­ügyi ellenőrzésének tapaszta­latait összegzi majd, míg a műszaki bizottság a telekgaz­dálkodás helyzetét értékeli. A művelődési és egészségügyi bi­zottság munkatervében a szo­ciálpolitikai feladatok szám­bavétele szerepel. A hónap végén a tanácsi rendeletek végrehajtásának tapasztala­tait értékeli a szabálysértési bizottság. Hamarosan tevékenykedik a művelődési házban a felnőtt és a gyermek cigányklub: a koordinációs bizottság a még eredményesebb munka felté­teleiről tárgyal majd. Szenttniíéni véli a kukoricát Az idén 1200 hektár területen vetették el a kukoricát a gombai Fáy András Termelőszövetkezetben. Képünkön: az utolsó hektár egyikén juttatja földbe a magot a szemenként- vető gép. Barcza Zsolt felvétele „Szántóföldeken át jöttem haza' Az egykori vöröskatona emlékezik A ház, amelyben Prohászka István lakik a monori Jósika utcában, gazdájával együtt öregszik. A 78 éves, volt vö­röskatona, most a feleségét ápolja, aki fekvő beteg hosz- szú idő óta. Az idős férfi főz, takarít, bevásárol és teszi, amit tenni kell. — A főzést fiatalabb korom­ban tanultam meg, amikor az ország különböző városaiban dolgoztam, nagy építkezéseken. Központifűtés- és vízszerelő voltam. Esténként magunknak főztünk. Jó, összeszokott gár­dával dolgoztam. Fölváltva főztük a vacsorát. Mellettem tanulta ki a szakmát H. Ko­vács János is, akivel hosszú ideig dolgoztam együtt. Toborzás •— Beszéljen az 1919-es ese­ményekről ... — Tagja voltam Monoron az Ébredj munkásképző dalárdá­nak, ahogy akkor nevezték Május elsején már reggel hat órakor énekelve jártuk az ut­cákat. Az emberek kiálltak a kapukba, a gyerekek hada pe­dig végigkísért bennünket a községen. Mindössze 18 éves voltam, és nagyon lelkes Min­denhol ott voltunk ahol ün- neneltek. ahol a vidámságé volt a szó. Délután meghallgat­tunk egv Pestről jött szóno­kot. aki a Vörös Hadseregbe toborzott katonákat. Buda- nestre mentem, a Kerepesi úton levő tüzérlaktanvába. Máé -om voltam katona ezért gyors kiképzést kaptam, míg a katonaviseltek egy-két nap múlva már frontra mentek. — Kikre emlékszik, akikkel bevonult? — Velem vonult be H. Ko­vács Károly, míg János bátyja, aki már volt katona, csak ru­hát öltött, és máris indult a frontra. Emlékezetem szerinl vele volt Szabó János, Gonda Károly, Hunfalvi Imre, Tóth László és Tóth Lajos, Szentivá- nyi István, Baranyi Sándor. — Melyik fronton vett részt a harcokban? — Akkor nagyon kellett a tüzér, ezért oda irányítottak, ahol a legnagyobb szükség volt ránk. Mezőkövesden vagoní- roztunk ki, ott a cseh táma­dást kellett visszafordítani. Később pár napra Pestre hoz­tak bennüket, amikor a kadé­tok föllázadtak. Néhány nap múlva azonban már Tokajnál támadtuk a királyi román had­sereget. Hidászaink pontonhi- dat vertek, majd Rakamaz visszafoglalása után Nyíregy­háza alá vonultunk. Ott ért bennünket a visszavonulási pa­rancs. Egy Kiss nevezetű fő­hadnagy volt a parancsno­kunk. aki nem akart azonnal engedelmeskedni, de végül is kénytelenek voltunk belátni, hogy nem tehetünk mást. Civilben — Mi történt azután? — Zárt rendben vonultunk vissza egészen Rákospalotáig. Nekem távoli rokonaim laktak ott, így viszonylag könnyen szereztem civil ruhát. Tár­saimnak is sikerült civilbe öl­tözniük, de még így sem volt tanácsos román katonával ta­lálkozni. A volt vöröskatoná­kat internálótáborokba gyűj­tötték. Ilyen volt a hírhedt tá- piósülyi tábor is. Szántófölde­ken át jöttem haza Monorra. Házunkban román katonák laktak, így a harmadik utcá­ban húzódtam meg egy isme­rős családnál. A fölhívásra je­lentkeznem kellett volna Hor­thy hadseregébe, de helyette Pesten szálltam meg a roko­noknál. Akkor jöttem haza Monorra, amikor a tápiósülyi tábort fölosztották, és hazaen­gedték a volt vöröskatonákat. Nosztalgia — Hogyan alakult az élete ezután? — Szerencsére jó szakmát választottam, így mindig volt munkám. Amikor lehetett, tag-, ja lettem a szociáldemokrata pártnak, és a vasasszakszerve­zetnek. Mint mondtam, az or­szág nagy építkezésein dolgoz­tam. így néha kimaradtam a szorosan vett szervezeti élet­ből. — Mif mondana még el? — A felszabadulás első nap­jától tagja vagyok a pártnak. A megalakult polgárőrségben tevékenyekedtem először. Ké­sőbb kiváltottam az ipart, de 1948-ban, a vállalatok államo­sításakor üzemi dolgozó let­tem és maradtam a nyugdí­jaztatásomig. Egy bánatom van csak: most lenne jó any- nyi idősnek lenni, mint amikor vöröskatona voltam. M. F. D. közületiknek Budapesttől Szolnokig szinte minden köz­ségben. A közületi karbantar­tó munkákat majd a nyáron végezzük el, ezzel is a lakos­ság érdekeit szolgáljuk. A kályhatulajdonosok több­sége betartja a baleset- és tűz­védelmi előírásokat, tisztán tartják a készülékeket. Házi­lag barkácsolt olajtüzelésű fű­tőberendezésről nem tudok — mondta az elnök. A. L. A. A szezon végén Vállán a szerszámos táska Elsőbbség a gyermekintézményeknek Lassan a tavasz is végefelé közeledik, a nap egyre hosz- szabb ideig süt, megfogyatko­zik az olajkályha-javítók mun­kája. Ifjú Macsuha András 1974 óta cipeli szerszámokkal teli, nehéz táskáját. A szezonban naponta 6—8 lakásba, vagy intézménybe kopog be. Min­denütt türelmetlenül várják. Amint kilép az ajtón, az em­berek fölmelegszenek, oldódik a család addig fagyos hangu­lata. A Monori Járási Szolgál­tató Szövetkezetnek ifjú Ma­csuha Andráson kívül csak Maglódon van olajkályha-sze- relője. — Elég volt két személy a télen erre a munkára? — Az olajkályha-javítás iránti igény maradéktalan és gyors kielégítése nagy gon­dunk — mondta Fodor Mihály, a szövetkezet elnöke. — Az eddigi, maximum 8 napos tü­relmi időt alkalmanként igyek­szünk minimálisra csökkente­ni. Néha késik a szerelő, ez a sürgősségi elsőbbség miatt van, amit a gyermek- és egészség- ügyi intézmények élveznek. Mi kiterjesztettük ezt az elsőbb­séget a kisgyermekes, illetve sokgyermekes családokra is. Általában Mecalor típusú kályhákat javítunk, magáno­soknak a monori járásban, A nap kulturális programja Gyomron, 15 órától: a ké­zimunka szakkör; 18-tól: az ifjúsági klub foglalkozása. Menüén, 18-tól: a csillagász szakkör összejövetele, 19-től: a népi tánccsoport próbája. Pilisen, 10-től: logopédiai tanfolyam (a Kávai úti óvo­dában), 17-től: a fotó-; 18-tól: az ifjúsági klub és a saikk szakkör foglalkozása. Űriban, 14-től: a modellező szakkör összejövetele (az álta­lános iskolában). Évtizedek — szolgálatban Idős emberek várják Nem neheztelnek, megértik Régi villany hajvágó gép, kopottnak tűnő borotvák, ol­lók kerülnek elő a fodrász táskájából. — Nem tudom pontosan, hány évesek a szerszámaim, de biztos, hogy több évtizede­sek — válaszol csendesen a kérdésre az idős más tér,’ mi­közben 'korát meghazudtoló fürgeséggel sürög .a megilletö- dött kisfiú körül. — Házakhoz is kijár itt Gyomron? — kérdezem. — Hogyne! A szociális ott­honba 25 éve járok rendsze­resen, a magam módján gond­ját viselem az öregeknek, de kijárok magánházakhoz is. ahol főleg magatehetetlen be­tegeket, mozgásképtelen vagy nagyon gyönge idős embereket nyírok, borotválok. Reggel hat óra — fél hét körül fölkelek, begyújtok a műhelyben, ki­takarítok, aztán föl a kis mo­toromra. Napi 8—10 kilomé­tert furikázok, 7—8 kliense­met keresem föl. A hangulatos Dózsa György úti műhelyben a falon rögtön szembetűnik az az oklevél, amelyet Rádi József 1963-ban kapott a KIOSZ központjától, a „jó minőségért”. Büszkén mutatja az idős mester a ki­váló kisiparos kitüntetés bronz fokozatát, amelyet 1977. októ­ber 26-án kapott. Érkezésünkkor egy maglód! vendég távozott, kiderül, ez nem egyedi eset, Monorról, Péteriből, Mendéről járnak hozzá a törzsvendégek. Miközben az egyik helybeli törzsvendégét, Garamszegi Sándort borotválja, aki szoká­sától eltérően elébe jött a fod­rásznak, életéről beszél a ko­ros mester. 1918-ban született, 1932-ben lett tanonc. A háború után csaknem tíz évet Budapesten segédeskedett, majd mindmá­ig Gyomron dolgozik, öt éve, hogy a nagyközség 49-es kör­zetének tanácstagjává válasz­tották. Vendégei már meg­szokták a „Tanácsülésen va­gyok” feliratú táblát, nem ne­heztelnek érte, megértik, hi­szen tudják, társadalmi tevé­kenységével is a lakosságot szolgálja. SPORT —SPORT —SPORT —SPORf —SPORT Birkózás Róih Artúr újabb sikere A serdülők dicsérete Egerben rendezték az or­szágos 1. osztályú vidék kö­töttfogású birkózó-bajnoksá­got. Húsz egyesület 102 ver­senyzője lépett szőnyegre, kö­zöttük Róth Artúr monori bir­kózó is. Nagy volt a tét, jó helyezés esetén bekerülni az ország legjobbjai közé a ma­gyar bajnokságra, és ez Róth Artúrnak sikerült: súlycso­portjában, a 100 kilogramfn- ban a második helyen végzett, ezüstjelvényes lett. Róth remek birkózással nagy küzdelmekben szerezte meg a második helyet, csak az első helyezett diósgyőri Szabótól — bírói segítséggel — szenvedett vereséget, a többi mérkőzéseit tussal nyer­te. A nagy verseny után most már következik a még na­gyobb, a magyar bajnokság. amelyet május 19- és 20-án rendeznek meg Székesfehér­várott. ★ A serdülő versenyzők Nagy­kőrösön országos kötöttfogású versenyen vettek részt é szintén kiválóan szerepelték Az 57 kilós súlycsoportban Deák Lajos a második helyen végzett, öt mérkőzésből né­gyet tussal nyert, csupán egy pontozásos vereséget szenve­dett. A 62 kilós súlycsoportban Stiaszni Géza az első lett, hét mérkőzésből hatot tussal nyert és egyet pontozással. Stiaszni biztos, jó birkózással nyerte meg a versenyt. ★ Május 5-i számunkban a győri verseny eredményét té­vesen közöltük, Róth itt nem harmadik, hanem a második helyen végzett. Oláh Gyula Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak. akik felejthetetlen tér­jem és édesapám. Somodi Ferenc temetésén megjelentek, sírjára virágot, koszorút helyeztek, rész­vétükkel enyhítették bánatunkat. A gvá^zoló család

Next

/
Oldalképek
Tartalom