Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-08 / 105. szám

lurr.M Map 1979. MÁJUS 8., KEDD MŰVÉSZETI FŐISKOLÁSOK SZENTENDRÉN Majálishangulat kilenc bemutatóval A HAGYOMÁNY FOLYTATÓDIK Végre napfényes reggelre ébredt vasárnap Szentendre. A főiskolások kígyózó sora már 8 órától szinte megszakí­tás nélkül áramlott a megyei művelődési központ felé. Autókkal telt meg a parkoló s még mindig akadt nézője a téglából hevenyészetten össze­rakott kerámiaégető kemen­cének a gépkocsik háta mö­gött. A művészeti főiskolások 11. országos találkozójának harmadik napi eseményei dél­előtt 10-kor kezdődtek a szín­házteremben S mikorra a függöny felment, már az ajtó­kat sem lehetett bezárni, mert az érdeklődők száma csak­nem kétszerese volt a terem befogadóképességének. A Színház- ős Filmművészeti Főiskola másodéves hallgatói adták elő Sullivan: A há­zasságszédelgő című zenés komédiáját. Méltán arattak sikert a növendékek, hiszen egyként jól vizsgáztak színészi játékból, éneklésből és tánc­ból. Jókedvű mulatságban ol­vadt össze a színpad és a né­zőtér, s ezt a rendezőileg jól tisztázott szituációknak és a nagyszerű figuráknak köszön­hetjük. Megindult az élet a mozi­ban is, egymást követték a diplomafilmek. A közönséget nem kis dilemma elé állítot­ták az ajtó köré függesztett, jó szórakozást ígérő plakátok. Kétségtelenül dicséretes, hogy a nézők csaknem egész nap találtak újdonságot a filmszín­házban. S a Duna-parti hajó­klub, a Dömsöd -gőzös fedélze- ' te is reggeltől estig fogadta a látogatókat. Modem és megkapóan hatásos volt a szíiiaiüvészetl főiskolások musicalelőadása a művelődési központ színháztermében Bozsán Péter felvétele 3 Délelőtt Szentendrére érke­zett Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, A partbir. zottságon Barát Endre, á vá­rosi pártbizottság első ütkára, Barabás János, a KISZ KB titkára, valamint Hollerung Gábor, a Zeneművészeti Fő­iskola KISZ-titkára fogadta a vendéget. Óvári Miklós több mint három órát töltött a fő­iskolások között; ellátogatott a filmszínházba és a hajóra, megnézte a Fiatal Fotóművé­szek Stúdiójának szabadtéri kiállítását a Rab Ráby téren. Felkereste a városi tanács dísztermét, ahol a végzős szí­ninövendékek mutatták be Csehov: Platonov című mű­vét. A Horvai István rende­ző-tanár által létrehozott elő­adás a vártnál is több nézőt vonzott. Egyértelmű elisme­rést kaptak a növendékek, köztük Jakab Csaba, Dörner György, Leviczky Klára és Pap Vera. A párt Központi Bizottságá­nak titkára a művelődési köz­pont zenetermében rövid érté­kelő beszélgetésre ült össze a fiatalokkal. — Kötetlen szórakozásra jöttem, egyszerű érdeklődő­ként — mondta Óvári Sliklós. — Kitűnően szórakoztam, s az a benyomásom, hogy ez a vidám találkozó bizonnyal fárasztó feladatot rótt a főis­kolásokra, de önök mégsem dolgoztak, hanem könnyedén, humanitástól telve szórakoz­tatták társaikat és a közönsé­get. Hasznosak a kétévenkénti találkozók, mert a főiskolások Seregszemléjeként betöltik a kölcsönös tájékoztatás és a figyelemfelkeltés szerepét. A továbbiakban a párt Köz­ponti Bizottságának titkára beszélgetett Kiss János végzős balettnövendékkel a most ala­kuló győri balett-társulatról, majd Kubik Anna másodéves Bzínművészetis számolt be a főiskola életéről. levíziós osztály növendékeinek kisfilmjeit vetítették az alkal­mi monitorokra. Este 6 órakor a művészeti főiskoláspk II. országos talál­kozójának záróünnepségére ellátogatott dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára is. Barabás János kö­szönte meg a rendezvény ér­dekében fáradozóknak a mun­kát, s képletesen búcsút vett azoktól, akik főiskolásként már nem vesznek részt a szentendrei találkozókon. Eb­ben az évben a rendezvény- sorozat szervezéséért felelős bizottságot a zeneművészeti főiskolás Hollerung Gábor ve­zette, aki ünneplő tapsok köz­ben adta tovább a megbíza­tást Menczel Róbert iparmű­vészeti főiskolai hallgatónak: legközelebb 1981-ben, ugyan­csak Szentendrén, az iparmű- vészetisek lesznek a III. talál­kozó szervező házigazdái. A rövid ünnepség után gálamű­sort adtak a hat művészeti iS-" kola növendékei, majd közös tánccal, ismerkedéssel ért vé­get a fesztiváljellegű három­napos eseménysorozat. létre a különböző főiskolások. Mozart: A színigazgató című kisoperáját a színművészetis Fehér András rendezte, Holle­rung Gábor volt a karmester, s a képzőművészetisek tervez­ték a díszletet. Idén tehát a majdani művészek, már hall­gatókként ismerkedtek egymás munkájával, a közös produk­ciók akár életre szóló művé­szi kapcsolatok indításai le­hetnek. Hasonló példa erre Moliére Don Jüanja. Egyöntetű sikert arattak, s a főiskolásoknak és a közön­ségnek is örömet okoztak a fiatal fotóművészek, óit is új színfoltot adtak a találkozó­nak. -Ugyanakkor sajnáltuk, hogy az idén távol maradtak az Állami Artistaképzö Inté­zet növendékei. Az ő szórakoz­tató produkcióik, szellemes tréfáik hiányoztak a találkozó műsorából. És még egy kelle­mes meglepetés: ki-ki két év­vel öregebben viszontláthat­ta a korábban készült diplo­mafilmeket, s. hasznos volt új­ra értékelni az alkotásokat. Kriszt György KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Térben és időben otthonosan Ambrus Imre grafikái Környezete, neveltetése, sor­sa egyaránt meditációra ösz­tönözte Ambrus Imrét, aki va­lahány lapján a magánlíra és a társadalmi problémák iránti gondolati fogékonyság jegyé­ben fogalmazza képeit, me­lyek többnyire női testek és emberi arcok sűrítettségében vallanak a korról, a mi időnk, ről. Ambrus Imre 1936-ban szü­letett Gyergyófaluban, és 1959- ben kapott diplomát a kolozs­vári Képzőművészeti Főisko­lán. Egyéni kiállításait Gyer- gyószentmiklóson és Marosvá. sárhelyen * rendezték, műveit bemutatták Csíkszeredán, Bu­karestben, alkotásai közül több eljutott Angliába és az NSZK-ba is. Hervay Gizella abban méri le fejlődését, hogy míg régebben a táj alakult ví­zióvá, most egyre inkább „a dolgok lényege válik” képi lá­tomássá. A Vácott látható sorozat egy gondolataiban mély és szigorú, formáiban rendet szerkesztő embert, alkotót mutat. Számá­ra e \; az emberi forma ah­hoz, hogy az egész világot lát- tamozza. Szépségével, gondjai­val. Ezt tükrözik hiteles rit­musban feltárulkozó aktjai mm egymásból épülő csoportjai az általa alkalmazott kiemelései;-, kel és elhagyásokkal. Jelie sűrűsödik az indító eszme, ígv és ezáltal gyarapítja a modell* áhítattal és a rajzi biztonság zártságával. (Váci Madách Im­re Munkás és Ifjúsági Műve­lődési Központ.) Asztalos István festményei Asszociációinak megkeresi és meg is találja külön kép‘ nyelvezetét. Ilyen címeket ad műveinek: „Törött álom”. „Születés előtt”, „Egy lehető­ség”, „Átváltozások”. A for­mák vizuális szókincse fedi a meghatározást, különösen a születés kék tónusokkal meg- érzett drámája figyelemre mél­tó. Azért, mert nem egysze­rűen csak absztrakció, hanem jel, mely megnevezett valamit az élet nyitó szertartásaiból. Mindez további útjához is fo­gódzót ad olyan értelemben, hogy soha ne az elvonatkozta­tással, hanem a felidézett em­beri törvények megtalált és kifejezett emblémájával le­gyen elégedett. (Váci Madách Imre Munkás és Ifjúsági Mű­velődési Központ.) Plasztikák •:- í ük Ül Ambrus Imre: Kompozíció Akik másodszor töltöttek el a főiskolásokkal három napot Szentendrén, azok most ön­kéntelenül is keresték az új­donságot. Különös, hogy az ese­ménysorozat zárószakaszában, a hevenyészett értékelések köz­ben nem említették: a két év­vel ezelőttihez képest az a legnagyobb eredmény, hogy két olyan produkciót is láthat­tunk, amelyet közösen hoztak Magyar filmbét Linzben A bécsi Collegium Hungari- cum szervezésében május 10— 16 között magyar filmhétre kerül sor Linzben. Az ese- ménysorozatpt Szabó Ist­ván filmrendező nyitja meg, akinek Budapesti mesék című alkotását tűzték műsorra. A filmhéten bemutatják még Fábri Zoltán Az ötödik pe­csét, fluszárik Zoltán Szind- bád, Makk Károly Egy erköl­csös éjszaka, András Ferenc Veri az ördög a feleségét, Lu- gossy László Azonosítás, Mé­száros Márta ők ketten című alkotását. A legifjabb nézők szórakoztatására pedig Pa- lásthy György filmjét, a Hahó öcsi-1 vetítik le. 3 Délután a Barcsay Múzeum Udvara adott hangulatos hely­színt a Zeneművészeti Főisko­la hallgatóinak hangversenyé­hez. Ezzel párhuzamosan Jens: Halálos csapás, Albee: Tengertánc és Patrick: Ken­nedy gyermekei című művét láthatta a színházterem kö­zönsége Miközben a művelő­dési központ klubjában a te­TV-FIGYELO Tanyák. Immár az ötödik jelentkezésén is túljutott az az Emberek a tanyákon című so­rozat, amely a zárt települé­sektől távolabb élő hazánkla- kóinak mindennapjairól ad hírt. Tegyük hozzá gyc*-san. igen körültekintően, általános érvényűén, okosan és mégis úgy, hogy egyetlen alkalommal sem hiányzik belőle a köves utak hiányát, a villanyveze­tékek elérhetetlen magasát, az orvosi gondozás gyakori el­maradását oly erősen megsíny- lő ember. Nem volt ez másként az említett, szombat délutáni összeállításban sem, amely — lévén szó benne a tanyai is­kolák megszüntetéséről, köz­keletűbben mondva: a körze­tesítésről megannyi tanító, tanár, szülő és persze gyer­mek sorsát villantotta fel. kozmetikázatlanul nyers ké­pet adva e folyamat haszná­ról. s egyúttal a kényszerűen jelentkező gondokról is. Azt persze senki nem vitat­ta, hogy más dolog többosz­tályos, jobban felszerelt in­tézményekben oktatni is, ta­nulni is. Hanem amíg ezekbe a nagyobb s több mindenfélé­vel bíró tanteremcsoportokba eljut valaki... Mennyi sár- dagasztással. ta'palással. a ke. rékoárpedálok taposásával tár az. És odabent, e tágabb látó­körű, felszabadultabb községi nebulók között is mily nehéz csak egyetlen barátot, első szó­ra segítő társat találni. Ki­csi tragédiák egész sorát vált­ja ki ez a beilleszkedés. S ne higgyük, hogy csak azok az apróbb kékköpenyesek sínylik meg az átplántálást! Mint több volt tanyai s újab­ban falusi pedagógus elpana­szolta, bizony keserves dolog odébbköltözni; kikerülni a kisebb technikai komfortoza- tú, de annál több emberi ér­zelemmel telített tanyai kör­nyezetből, és átkerülni oda, ahol már csak osztályoz, fe­gyelmez a tanító néni és a tanár bácsi, és nem keresik meg őt — ragaszkodásuk, tiszteletük jeléül — ha egy- egy névnap közeleg, vagy ha valami más ügyes-bajos dolog­ban kell igazságot tenni... ♦ Hát úgy ilyesmiről tudósí­tott ez a bő félóra, amelyet figyelve éppen úgy részeséi le­hettünk egy oktatásszervezési folyamatnak, mint tanúi meg­annyi embersors igencsak éle­sen metszett kanyargásának. Egyszóval egy jó riportot lát­tunk. Érvényes jelentést — hogy e híreket összegző sajtó­műfaj magyar megfelelőjét se hagyjuk említetlenül. Hét. Immár teljes csüg­gedtséggel kényszerülünk tu­domásul venni, hogy az egy­kor oly kedvelt — régi, nagy fogásai miatt olyannyira tisz­teit- — vasárnap esti műso­runk, a Hét, szózuhataggá vált. Ha visszagopdolunk közel­múltbeli jelentkezéseire, hát azok mindegyikéből csak a kommentárok és a nyilatkoza­tok egymást követő folyamai rémlenek, amelyek önmaguk­ban feltétlenül fontosak, tar­talmuk szerint a közfigyelem elé valók, de amelyek így, egy főcím alá zsúfolva már-már teljesen érdektelenekké vál­nak. Reményünk — miszerint a most odahagyott ünnepestén majd valami mozgalmasabb összeállítást figyelhetünk vé­gig —, igen gyorsan szerte­foszlott, s a londoni, majd a franciaországi tjionológok után már sejtettük, hogy a hazai témájú anyagokat sem más fogja kitölteni, mint az a bi­zonyos hamleti szó, szó, szó ... Lön! — hogy régieskedve szóljunk, és elannyira lön, hogy az emberi beszéd ily tömegű árasztása már-már az előfize­tők tűréshatárának kipróbálá­sát látszott célozni. Nemcsak a jóból — a mon­datok tömegeiből is megárt a sok, amint arra már nemcsak itt hívtuk fel a figyelmet, de amint arra egyre több tv- szemlész is utal, aki — akár­csak a nézők milliói — őszin tén aggódik, a nagy múltú ám mostanság kóros arány­vesztésben gyengélkedő Hétén Akácz László Világa üdítő, s miközben gyönyörködtet, így juttat el felismerésekhez. Izgatja a vi­rág és Jónás próféta, csikófej és Zebegény. Arányok között tartott ötletekkel rendre meg is valósítja elképzeléseit. Ked­vesen, szerényen, alaposan. Nem a hiányait látjuk, hanem gondolkodáson alapuló ember­ségét. Különösen a „Kis Zebe­gény” éremben végződő kék szoboroszlopa találó. Hivalko­dás nélkül eredeti. Szobrok között, képek előtt sok váci gyerekkel találkozha­tunk. Érdeklődnek. Nevelőd­nek olyan tapintat révén, hogy színházi előadás között szüne­tekben kísérik a képzőművé­szet közelébe szülők és taná­rok; érzékeny és jövőt szer­kesztő felnőttek. (Váci Madách Imre Munkás és Ifjúsági Mű­velődési Központ.) Bakos Ildikó már eddig is kitűnt amulett méretű érmei­vel, melyek eredetiségükkel és szigorú formarendjükkel ör­vendeztettek. Most más jelle­gű elképzeléséről ad számot — monumentális méretű al­kotásának vázlatát tárja a kö­zönség elé artisztikus hasadá­sé bronz- és üvegplasztikái mellett. Az egykori Somogyi József-tanítvány. aki 1948-ban született Gyöngyösön, és 1972­Szabó Imre alkotása ben fejezte be főiskolai tanul­mányait — ezúttal váltott. Pon­tosabban: megújult. Hangolja magában egy füves völgybe helyezendő szoborcsoportot, négy csiszolt bazaltból min­tázott kőpárnát, mely anyás­ra, otthonra melegíti a teret. Ö a természetesben, az egy­szerűben ragadta meg az ed­dig soha ki nem talált szob­rot, melynek kivitelezése va­lahol Magyarországon érdekes, izgalmas fokozását jelenthetné a térnek. Ez a humanizáció ma /még Bakos Ildikó lelküle- táben gyűrűzik, szeretnénk re­mélni, hogy holnap mindany- nyiunk kincse lesz. (Váci Szőnyi Tibor Kórház.) Szüts Miklós metszetei A tér festői felosztása egyre inkább indokolt. Zebegény, Szentendre, Vásárhely ma már vizuális kategória, de számta­lan várakozó térség igényli rajzi előreléptetését. Szüts Miklós intelligenciáját abban látom, hogy nem a táj-fősze­replő vidékek irányába fordul, hogy kötelező pensumokat is­mételjen, módosítson a képi­leg már megragadott Duna­kanyarból, alföldi tájból, ha­nem a környezet ajánlatait sa­ját szellemiségének felismeré­séhez és teendőihez tanúsítja, ötvözi. Számára a norvég hegyek olyan nyersanyagot jelentenek, melyekkel felépítheti gondola­tainak anatómiáját. Ezt is te­szi. Hűséggel, ízléssel. Kifo­gástalan szitanyomatokkal, ak- varellekkel. (Váci Szőnyi Tibor Kórház.) Losonci Miklós TIT-STUDIO Ismeretterjesztő sorozatok panordmanapok Űj földtani ismeretterjesztő sorozat kezdődik május végén a TIT természettudományi stú­diójában: Idegen országok földtanáról — idegen nyelven címmel. A színes diaképekkel illusztrált előadások újdonsá­ga, hogy témáikat nem ma­gyar, hanem idegen nyelven tárgyalja. Az előadások angol, és francia nyelvűek lesznek, ősztől pedig német, orosz és spanyol nyelven folytatódik a program. Az utazást, a szép tájakat, a városokat kedvelők részére földrajzi előadássorozatot ál­lítottak össze a stúdió mun­katársai: e^ek, és a fantázia segítségével'el juthatnak az ér­deklődők a Lappföldre, az óko­ri Egyiptomba, Itáliába, Por­tugáliába. Az utóbbi években készült kémiai tárgyú nép­szerűsítő és oktatófilmek leg­jobbjait mutatják be A ké­mia — mozivásznon című négy alkalommal sorra kerülő — rövidfilmesteken Ezeken az alkotókkal való beszélgetésre is alkalmuk nyílik a résztve­vőknek. Űj kezdeményezés a kis­állattenyésztők akadémiája keretében szakemberek tar­tanak előadást a húshibrid csirkék takarmányozásáról, a , takarmánykiegészítőkről, va- | lamint a takarmányozási ere­detű betegségekről. Ugyancsak májustól könyv- kiállítással és -árusítással egy­bekötött Panoráma könyVna- pokat rendez a stúdió. A ; négynapos ^rendezvénysoroza- I ton szakírók és szakembere!-' i találkoznak az érdeklődőkké I A programok elsősorban azo I körében számíthatnak érdeke | lődésre, akik hosszabb külföl­di útra indulnák: városismer- I tetésen, élménybeszámolón kí- ] vül ugyanis egy-egy ország- I gal, várossal kapcsolatban az i utazásnál nélkülözhetetlen gya- í korlati tudnivalókról is tá- i jékozódhatnak. í A csillagászat kedvelőiről | sem feledkeznek meg a stú- j dió munkatársai: Mi közünk I a csillagokhoz? címmel há- ! romrészes előadássorozatot tartanak Ezeken a csillagé szatnak a költészettel, a zené­vel és a képzőművészettel való összefüggésével ismerkedhet­nek meg a látogatók. A színes diavetítéssel ill' 'sztrált mű­sornak egy-egy költő zene művész, képzőművész is ven dége lesz. jt r

Next

/
Oldalképek
Tartalom