Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-08 / 105. szám
lurr.M Map 1979. MÁJUS 8., KEDD MŰVÉSZETI FŐISKOLÁSOK SZENTENDRÉN Majálishangulat kilenc bemutatóval A HAGYOMÁNY FOLYTATÓDIK Végre napfényes reggelre ébredt vasárnap Szentendre. A főiskolások kígyózó sora már 8 órától szinte megszakítás nélkül áramlott a megyei művelődési központ felé. Autókkal telt meg a parkoló s még mindig akadt nézője a téglából hevenyészetten összerakott kerámiaégető kemencének a gépkocsik háta mögött. A művészeti főiskolások 11. országos találkozójának harmadik napi eseményei délelőtt 10-kor kezdődtek a színházteremben S mikorra a függöny felment, már az ajtókat sem lehetett bezárni, mert az érdeklődők száma csaknem kétszerese volt a terem befogadóképességének. A Színház- ős Filmművészeti Főiskola másodéves hallgatói adták elő Sullivan: A házasságszédelgő című zenés komédiáját. Méltán arattak sikert a növendékek, hiszen egyként jól vizsgáztak színészi játékból, éneklésből és táncból. Jókedvű mulatságban olvadt össze a színpad és a nézőtér, s ezt a rendezőileg jól tisztázott szituációknak és a nagyszerű figuráknak köszönhetjük. Megindult az élet a moziban is, egymást követték a diplomafilmek. A közönséget nem kis dilemma elé állították az ajtó köré függesztett, jó szórakozást ígérő plakátok. Kétségtelenül dicséretes, hogy a nézők csaknem egész nap találtak újdonságot a filmszínházban. S a Duna-parti hajóklub, a Dömsöd -gőzös fedélze- ' te is reggeltől estig fogadta a látogatókat. Modem és megkapóan hatásos volt a szíiiaiüvészetl főiskolások musicalelőadása a művelődési központ színháztermében Bozsán Péter felvétele 3 Délelőtt Szentendrére érkezett Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, A partbir. zottságon Barát Endre, á városi pártbizottság első ütkára, Barabás János, a KISZ KB titkára, valamint Hollerung Gábor, a Zeneművészeti Főiskola KISZ-titkára fogadta a vendéget. Óvári Miklós több mint három órát töltött a főiskolások között; ellátogatott a filmszínházba és a hajóra, megnézte a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának szabadtéri kiállítását a Rab Ráby téren. Felkereste a városi tanács dísztermét, ahol a végzős színinövendékek mutatták be Csehov: Platonov című művét. A Horvai István rendező-tanár által létrehozott előadás a vártnál is több nézőt vonzott. Egyértelmű elismerést kaptak a növendékek, köztük Jakab Csaba, Dörner György, Leviczky Klára és Pap Vera. A párt Központi Bizottságának titkára a művelődési központ zenetermében rövid értékelő beszélgetésre ült össze a fiatalokkal. — Kötetlen szórakozásra jöttem, egyszerű érdeklődőként — mondta Óvári Sliklós. — Kitűnően szórakoztam, s az a benyomásom, hogy ez a vidám találkozó bizonnyal fárasztó feladatot rótt a főiskolásokra, de önök mégsem dolgoztak, hanem könnyedén, humanitástól telve szórakoztatták társaikat és a közönséget. Hasznosak a kétévenkénti találkozók, mert a főiskolások Seregszemléjeként betöltik a kölcsönös tájékoztatás és a figyelemfelkeltés szerepét. A továbbiakban a párt Központi Bizottságának titkára beszélgetett Kiss János végzős balettnövendékkel a most alakuló győri balett-társulatról, majd Kubik Anna másodéves Bzínművészetis számolt be a főiskola életéről. levíziós osztály növendékeinek kisfilmjeit vetítették az alkalmi monitorokra. Este 6 órakor a művészeti főiskoláspk II. országos találkozójának záróünnepségére ellátogatott dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára is. Barabás János köszönte meg a rendezvény érdekében fáradozóknak a munkát, s képletesen búcsút vett azoktól, akik főiskolásként már nem vesznek részt a szentendrei találkozókon. Ebben az évben a rendezvény- sorozat szervezéséért felelős bizottságot a zeneművészeti főiskolás Hollerung Gábor vezette, aki ünneplő tapsok közben adta tovább a megbízatást Menczel Róbert iparművészeti főiskolai hallgatónak: legközelebb 1981-ben, ugyancsak Szentendrén, az iparmű- vészetisek lesznek a III. találkozó szervező házigazdái. A rövid ünnepség után gálaműsort adtak a hat művészeti iS-" kola növendékei, majd közös tánccal, ismerkedéssel ért véget a fesztiváljellegű háromnapos eseménysorozat. létre a különböző főiskolások. Mozart: A színigazgató című kisoperáját a színművészetis Fehér András rendezte, Hollerung Gábor volt a karmester, s a képzőművészetisek tervezték a díszletet. Idén tehát a majdani művészek, már hallgatókként ismerkedtek egymás munkájával, a közös produkciók akár életre szóló művészi kapcsolatok indításai lehetnek. Hasonló példa erre Moliére Don Jüanja. Egyöntetű sikert arattak, s a főiskolásoknak és a közönségnek is örömet okoztak a fiatal fotóművészek, óit is új színfoltot adtak a találkozónak. -Ugyanakkor sajnáltuk, hogy az idén távol maradtak az Állami Artistaképzö Intézet növendékei. Az ő szórakoztató produkcióik, szellemes tréfáik hiányoztak a találkozó műsorából. És még egy kellemes meglepetés: ki-ki két évvel öregebben viszontláthatta a korábban készült diplomafilmeket, s. hasznos volt újra értékelni az alkotásokat. Kriszt György KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Térben és időben otthonosan Ambrus Imre grafikái Környezete, neveltetése, sorsa egyaránt meditációra ösztönözte Ambrus Imrét, aki valahány lapján a magánlíra és a társadalmi problémák iránti gondolati fogékonyság jegyében fogalmazza képeit, melyek többnyire női testek és emberi arcok sűrítettségében vallanak a korról, a mi időnk, ről. Ambrus Imre 1936-ban született Gyergyófaluban, és 1959- ben kapott diplomát a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán. Egyéni kiállításait Gyer- gyószentmiklóson és Marosvá. sárhelyen * rendezték, műveit bemutatták Csíkszeredán, Bukarestben, alkotásai közül több eljutott Angliába és az NSZK-ba is. Hervay Gizella abban méri le fejlődését, hogy míg régebben a táj alakult vízióvá, most egyre inkább „a dolgok lényege válik” képi látomássá. A Vácott látható sorozat egy gondolataiban mély és szigorú, formáiban rendet szerkesztő embert, alkotót mutat. Számára e \; az emberi forma ahhoz, hogy az egész világot lát- tamozza. Szépségével, gondjaival. Ezt tükrözik hiteles ritmusban feltárulkozó aktjai mm egymásból épülő csoportjai az általa alkalmazott kiemelései;-, kel és elhagyásokkal. Jelie sűrűsödik az indító eszme, ígv és ezáltal gyarapítja a modell* áhítattal és a rajzi biztonság zártságával. (Váci Madách Imre Munkás és Ifjúsági Művelődési Központ.) Asztalos István festményei Asszociációinak megkeresi és meg is találja külön kép‘ nyelvezetét. Ilyen címeket ad műveinek: „Törött álom”. „Születés előtt”, „Egy lehetőség”, „Átváltozások”. A formák vizuális szókincse fedi a meghatározást, különösen a születés kék tónusokkal meg- érzett drámája figyelemre méltó. Azért, mert nem egyszerűen csak absztrakció, hanem jel, mely megnevezett valamit az élet nyitó szertartásaiból. Mindez további útjához is fogódzót ad olyan értelemben, hogy soha ne az elvonatkoztatással, hanem a felidézett emberi törvények megtalált és kifejezett emblémájával legyen elégedett. (Váci Madách Imre Munkás és Ifjúsági Művelődési Központ.) Plasztikák •:- í ük Ül Ambrus Imre: Kompozíció Akik másodszor töltöttek el a főiskolásokkal három napot Szentendrén, azok most önkéntelenül is keresték az újdonságot. Különös, hogy az eseménysorozat zárószakaszában, a hevenyészett értékelések közben nem említették: a két évvel ezelőttihez képest az a legnagyobb eredmény, hogy két olyan produkciót is láthattunk, amelyet közösen hoztak Magyar filmbét Linzben A bécsi Collegium Hungari- cum szervezésében május 10— 16 között magyar filmhétre kerül sor Linzben. Az ese- ménysorozatpt Szabó István filmrendező nyitja meg, akinek Budapesti mesék című alkotását tűzték műsorra. A filmhéten bemutatják még Fábri Zoltán Az ötödik pecsét, fluszárik Zoltán Szind- bád, Makk Károly Egy erkölcsös éjszaka, András Ferenc Veri az ördög a feleségét, Lu- gossy László Azonosítás, Mészáros Márta ők ketten című alkotását. A legifjabb nézők szórakoztatására pedig Pa- lásthy György filmjét, a Hahó öcsi-1 vetítik le. 3 Délután a Barcsay Múzeum Udvara adott hangulatos helyszínt a Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenyéhez. Ezzel párhuzamosan Jens: Halálos csapás, Albee: Tengertánc és Patrick: Kennedy gyermekei című művét láthatta a színházterem közönsége Miközben a művelődési központ klubjában a teTV-FIGYELO Tanyák. Immár az ötödik jelentkezésén is túljutott az az Emberek a tanyákon című sorozat, amely a zárt településektől távolabb élő hazánkla- kóinak mindennapjairól ad hírt. Tegyük hozzá gyc*-san. igen körültekintően, általános érvényűén, okosan és mégis úgy, hogy egyetlen alkalommal sem hiányzik belőle a köves utak hiányát, a villanyvezetékek elérhetetlen magasát, az orvosi gondozás gyakori elmaradását oly erősen megsíny- lő ember. Nem volt ez másként az említett, szombat délutáni összeállításban sem, amely — lévén szó benne a tanyai iskolák megszüntetéséről, közkeletűbben mondva: a körzetesítésről megannyi tanító, tanár, szülő és persze gyermek sorsát villantotta fel. kozmetikázatlanul nyers képet adva e folyamat hasznáról. s egyúttal a kényszerűen jelentkező gondokról is. Azt persze senki nem vitatta, hogy más dolog többosztályos, jobban felszerelt intézményekben oktatni is, tanulni is. Hanem amíg ezekbe a nagyobb s több mindenfélével bíró tanteremcsoportokba eljut valaki... Mennyi sár- dagasztással. ta'palással. a ke. rékoárpedálok taposásával tár az. És odabent, e tágabb látókörű, felszabadultabb községi nebulók között is mily nehéz csak egyetlen barátot, első szóra segítő társat találni. Kicsi tragédiák egész sorát váltja ki ez a beilleszkedés. S ne higgyük, hogy csak azok az apróbb kékköpenyesek sínylik meg az átplántálást! Mint több volt tanyai s újabban falusi pedagógus elpanaszolta, bizony keserves dolog odébbköltözni; kikerülni a kisebb technikai komfortoza- tú, de annál több emberi érzelemmel telített tanyai környezetből, és átkerülni oda, ahol már csak osztályoz, fegyelmez a tanító néni és a tanár bácsi, és nem keresik meg őt — ragaszkodásuk, tiszteletük jeléül — ha egy- egy névnap közeleg, vagy ha valami más ügyes-bajos dologban kell igazságot tenni... ♦ Hát úgy ilyesmiről tudósított ez a bő félóra, amelyet figyelve éppen úgy részeséi lehettünk egy oktatásszervezési folyamatnak, mint tanúi megannyi embersors igencsak élesen metszett kanyargásának. Egyszóval egy jó riportot láttunk. Érvényes jelentést — hogy e híreket összegző sajtóműfaj magyar megfelelőjét se hagyjuk említetlenül. Hét. Immár teljes csüggedtséggel kényszerülünk tudomásul venni, hogy az egykor oly kedvelt — régi, nagy fogásai miatt olyannyira tiszteit- — vasárnap esti műsorunk, a Hét, szózuhataggá vált. Ha visszagopdolunk közelmúltbeli jelentkezéseire, hát azok mindegyikéből csak a kommentárok és a nyilatkozatok egymást követő folyamai rémlenek, amelyek önmagukban feltétlenül fontosak, tartalmuk szerint a közfigyelem elé valók, de amelyek így, egy főcím alá zsúfolva már-már teljesen érdektelenekké válnak. Reményünk — miszerint a most odahagyott ünnepestén majd valami mozgalmasabb összeállítást figyelhetünk végig —, igen gyorsan szertefoszlott, s a londoni, majd a franciaországi tjionológok után már sejtettük, hogy a hazai témájú anyagokat sem más fogja kitölteni, mint az a bizonyos hamleti szó, szó, szó ... Lön! — hogy régieskedve szóljunk, és elannyira lön, hogy az emberi beszéd ily tömegű árasztása már-már az előfizetők tűréshatárának kipróbálását látszott célozni. Nemcsak a jóból — a mondatok tömegeiből is megárt a sok, amint arra már nemcsak itt hívtuk fel a figyelmet, de amint arra egyre több tv- szemlész is utal, aki — akárcsak a nézők milliói — őszin tén aggódik, a nagy múltú ám mostanság kóros arányvesztésben gyengélkedő Hétén Akácz László Világa üdítő, s miközben gyönyörködtet, így juttat el felismerésekhez. Izgatja a virág és Jónás próféta, csikófej és Zebegény. Arányok között tartott ötletekkel rendre meg is valósítja elképzeléseit. Kedvesen, szerényen, alaposan. Nem a hiányait látjuk, hanem gondolkodáson alapuló emberségét. Különösen a „Kis Zebegény” éremben végződő kék szoboroszlopa találó. Hivalkodás nélkül eredeti. Szobrok között, képek előtt sok váci gyerekkel találkozhatunk. Érdeklődnek. Nevelődnek olyan tapintat révén, hogy színházi előadás között szünetekben kísérik a képzőművészet közelébe szülők és tanárok; érzékeny és jövőt szerkesztő felnőttek. (Váci Madách Imre Munkás és Ifjúsági Művelődési Központ.) Bakos Ildikó már eddig is kitűnt amulett méretű érmeivel, melyek eredetiségükkel és szigorú formarendjükkel örvendeztettek. Most más jellegű elképzeléséről ad számot — monumentális méretű alkotásának vázlatát tárja a közönség elé artisztikus hasadásé bronz- és üvegplasztikái mellett. Az egykori Somogyi József-tanítvány. aki 1948-ban született Gyöngyösön, és 1972Szabó Imre alkotása ben fejezte be főiskolai tanulmányait — ezúttal váltott. Pontosabban: megújult. Hangolja magában egy füves völgybe helyezendő szoborcsoportot, négy csiszolt bazaltból mintázott kőpárnát, mely anyásra, otthonra melegíti a teret. Ö a természetesben, az egyszerűben ragadta meg az eddig soha ki nem talált szobrot, melynek kivitelezése valahol Magyarországon érdekes, izgalmas fokozását jelenthetné a térnek. Ez a humanizáció ma /még Bakos Ildikó lelküle- táben gyűrűzik, szeretnénk remélni, hogy holnap mindany- nyiunk kincse lesz. (Váci Szőnyi Tibor Kórház.) Szüts Miklós metszetei A tér festői felosztása egyre inkább indokolt. Zebegény, Szentendre, Vásárhely ma már vizuális kategória, de számtalan várakozó térség igényli rajzi előreléptetését. Szüts Miklós intelligenciáját abban látom, hogy nem a táj-főszereplő vidékek irányába fordul, hogy kötelező pensumokat ismételjen, módosítson a képileg már megragadott Dunakanyarból, alföldi tájból, hanem a környezet ajánlatait saját szellemiségének felismeréséhez és teendőihez tanúsítja, ötvözi. Számára a norvég hegyek olyan nyersanyagot jelentenek, melyekkel felépítheti gondolatainak anatómiáját. Ezt is teszi. Hűséggel, ízléssel. Kifogástalan szitanyomatokkal, ak- varellekkel. (Váci Szőnyi Tibor Kórház.) Losonci Miklós TIT-STUDIO Ismeretterjesztő sorozatok panordmanapok Űj földtani ismeretterjesztő sorozat kezdődik május végén a TIT természettudományi stúdiójában: Idegen országok földtanáról — idegen nyelven címmel. A színes diaképekkel illusztrált előadások újdonsága, hogy témáikat nem magyar, hanem idegen nyelven tárgyalja. Az előadások angol, és francia nyelvűek lesznek, ősztől pedig német, orosz és spanyol nyelven folytatódik a program. Az utazást, a szép tájakat, a városokat kedvelők részére földrajzi előadássorozatot állítottak össze a stúdió munkatársai: e^ek, és a fantázia segítségével'el juthatnak az érdeklődők a Lappföldre, az ókori Egyiptomba, Itáliába, Portugáliába. Az utóbbi években készült kémiai tárgyú népszerűsítő és oktatófilmek legjobbjait mutatják be A kémia — mozivásznon című négy alkalommal sorra kerülő — rövidfilmesteken Ezeken az alkotókkal való beszélgetésre is alkalmuk nyílik a résztvevőknek. Űj kezdeményezés a kisállattenyésztők akadémiája keretében szakemberek tartanak előadást a húshibrid csirkék takarmányozásáról, a , takarmánykiegészítőkről, va- | lamint a takarmányozási eredetű betegségekről. Ugyancsak májustól könyv- kiállítással és -árusítással egybekötött Panoráma könyVna- pokat rendez a stúdió. A ; négynapos ^rendezvénysoroza- I ton szakírók és szakembere!-' i találkoznak az érdeklődőkké I A programok elsősorban azo I körében számíthatnak érdeke | lődésre, akik hosszabb külföldi útra indulnák: városismer- I tetésen, élménybeszámolón kí- ] vül ugyanis egy-egy ország- I gal, várossal kapcsolatban az i utazásnál nélkülözhetetlen gya- í korlati tudnivalókról is tá- i jékozódhatnak. í A csillagászat kedvelőiről | sem feledkeznek meg a stú- j dió munkatársai: Mi közünk I a csillagokhoz? címmel há- ! romrészes előadássorozatot tartanak Ezeken a csillagé szatnak a költészettel, a zenével és a képzőművészettel való összefüggésével ismerkedhetnek meg a látogatók. A színes diavetítéssel ill' 'sztrált műsornak egy-egy költő zene művész, képzőművész is ven dége lesz. jt r
