Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-08 / 105. szám

1979. MÁJUS 8., KEDD Milyen lesz a Ferihegyi repülőtér? Nagy hatósugarú gépek Hazánk egyetlen nemzetközi repülőterét 1950-ben nyitot­ták meg Ferihegyén. Korszerű műszaki berendezésekkel, ké­nyelmes forgalmi épülettel; akkoriban joggal tartották Közép-Európa legmodernebb repülőterének. Ám az azóta eltelt harminc esztendő alatt a helyzet jelentősen megválto­zott. Növekvő forgalom A mind nagyobb hatósuga­rú és utasbefogadóképességű repülőgépek megjelenésének és a fejlődő nemzetközi kap­csolatok hatására rohamosan nőtt a légi idegenforgalom. 1960-ban például mintegy 300 ezer, míg 1978-ban már több mint egymillió-hatszázezer utas fordult meg repülőterün­kön. A korábbi igényekhez tervezett kiszolgáló létesítmé­nyek: a forgalmi épület, a vám- és útlevélkezelő helyek, a jegykezelő pultok már nem alkalmasak a megnövekedett forgalom lebonyolítására. Jel­lemző, hogy tavaly, a nyári csúcsforgalomban gyakran na­pi 10 ezer, sőt egyik nppján 13 ezer utas vette igénybe a légikikötőt, és ez nagy zsúfolt­ságot és torlódást okozott. A fel-leszállópályák betonja az ismétlődő felújítások elle­nére, elöregedett. Napjainkban is igen sok bonyolult és költ­séges karbantartási munkára van szükség, amelyet csak éjszaka lehet elvégezni, a for­galom szüneteltetésével. De nemcsak a beton kopása, re- pedezettsége teszi szükségessé az új pálya építését, hanem a forgalom állandó növekedése is. A MALÉV repülőgépparkját nagy hatósugarú gépekkel bő­vítik a nyolcvanas években. Ezeknek a gépeknek üzemel­tetése és karbantartása rend­kívül bonyolult és egyben nagy műszaki apparátust köt le. Ezért vált szükségessé egy új hangár-műszaki bázis. A már meglevő Tupoljev-típusók ápolása is gondot okoz, mert ezek a gépek egyszerűen nem férnek be a jelenlegi hangár­ba. • A repülőtér rekonstrukciója három ütemben történik. Az első szakasz 1977-ben kezdő­dött és 1982 végéig tart. A második ütem — a VI. ötéves terv időszakával esik egybe, míg a harmadik 1990-ben fe­jeződik be. ' ■*“ A nagyberuházás után Fe­rihegy f. osztályú nemzetközi repülőtér lesz és megfelel majd a legszigorúbb nemzet­közi előírásoknak. Megépül az új, 3,7 kilométer hosszú fel- és leszállópálya, melyet felsze­relnek a legkorszerűbb leszál­lító, navigációs és világítás- technikai berendezésekkel. Ennek megvalósításával a re­pülőtér kapacitása a jelenle­ginek kétszeresére bővül, és a két pálya egymástól függet­lenül egy időben is alkalmas' lesz repülőgépek fogadására, illetve indítására. Radarlánc A légiforgalomban a repü­lésirányít ás lehető legteljesebb automatizációja a cél. Ennek egyik feltétele az ország egé­szét behálózó radarlánc ki­építése. A kőrishegyi és püs­pökladányi két nagy teljesít­ményű állomás telepítésével megteremtették az automati­kus repülésirányítás alapjait. A repülőtér leszállító-beren­dezéseinek tökéletesítésével a repülőgépek le- és felszállása gyakorlatilag függetlenné vá­lik az időjárástól. Ez a menet­rendszerűség javítása mellett azért is jelentős, mert hazánk­nak nincs kitárőrepülőtere, így kedvezőtlen időjárás esetén gépeinket — jelenleg is — a szomszédos államok repülőte­rei fogadják be. A polgári re­pülés nemzetközi szervezete, az ICAO minősítése szerint a korszerűsített Ferihegyi repü­lőtér ismét a legmodernebbek közé fog tartozni. Hangár és laboratórium A hazai légitársaság nagy- beruházásának egyik leglé­nyegesebb mozzanata az új műszaki bázis kialakítása. Az ütemezés, építkezés teljes be­fejezése után a MALÉV há­rom olyan kát gápállásos han­gárral rendelkezik majd, amelyhez korszerű műhelyek, laboratóriumok is tartoznak. Ezek a hangárok alkalmasak lesznek az IL—62-es méreté­nek megfelelő nagy teljesít­ményű, interkontinentális gé­pek befogadására is. A Ferihegyi repülőtér for­galmi épülete helyett a máso­dik ütemben újat, nagyobbat építenek, amelyet végleges ki­építésében évi hatmillió utas fogadására terveznek. A múlt évben kiírt építészeti tervpá­lyázatra 21 pályamunka érke­zett, jelenleg az előterveken dolgoznak a szakemberek. A nagyberuházás megvalósí­tásához fűződő népgazdasági érdekeket szem előtt tartva: a kijelölt több mint negyven vállalat szocialista szerződést kötött. Vállalták, hogy társa­dalmi összefogással is segítik a korszerű hazai repülőtér ki­építését. K. Zs. Utak, autópályák Európán át A KGST-országok közútfej­lesztési célprogramja szerint 1990-ig 39 főutat építenek ősz- szesen 24 ezer kilométer hosz- szúságban. A tervben előirány­zott legfontosabb útvonalak között van az NSZK—NDK ha­tárállomásától, Marienbornlól, Berlin—Varsó érintésével Moszkvába, a Rostocktól, Ber­linen—Prágán—Budapesten és Bukaresten át Constancába, a Gdansktól, Varsón—Pozsonyon át Budapestre, valamint a Moszkvától, Bukaresten át Szó­fiáig vezető főútvonal. Nagyon jelentős elképzelés az Európát átszelő Észak—Dél autópálya felépítése tíz euró­pai ország együttműködésével. Ez a csaknem 10 ezer kilomé­ter hosszú autópálya a Balti- téngertöl indul ki és eljut az Adria-, az Egei- és a Fekete­tengerig. Megépítésében tehát érdekel; Ausztria, Bulgária, Csehszíóvákia, Görögország, Jugoszlávia, Lengyelország, Olaszország, Magyarország, Ro­mánia és Törökország is. Az üzemanyagtöltő-állomá- sokkal, pihenőkkel egy egyéb járulékos létesítményekkel el­látott autópályát a tervek sze­rint 1990-ig építik fel. A ter­veket és az együttműködést összehangoló központi iroda Varsóban székel. Kávát, negrót csomagolnak A Fehér Akác Tsz élelmi- szeripari ‘főágazatához tarto­zik Dabason a kávécsomagoló üzem. A 180 tagú munkáskol­lektíva két műszakban évente 650 vagon kávét és 22 vagon negrót csomagol tasakokba. A Magyar Édesipari Vállalatnak, valamint a Zamat Keksz- és Ostyagyárnak küldik a kelen­dő termékeket. A tavalyi 14 millió forintos termelési ér­téket az idén 300 ezer forint­tal szeretnék növelni. A kávécsomagoló üzem dol­gozói a tsz kampánymunkái­ban rendszeresen segítenek. Időszakosan .abbahagyják a csomagoló- és adagológépeken, a munkát, és a betakarításban segédkeznek. Nemrég például a tehenészeti telepen volt szükség munkájukra. Kétezer órában meszeltek, festettek, takarítottak. Jurtafábor Visegráditól Hamarosan megnyitja kapuit a Pilisi Parkerdőgazdaság visegrádi kiránduló központjában a jurtatábor. Elkészülése után csaknem 5 ezer kirándulót fogadhat. Halmágyi Péter felvétele Regensburgtól a Fekete-tengerig Nézem a vizet és emlékezem... A folyók — mozgó utak A FOLYÓK, köztük a Duna is, mozgó utak, amelyek cé­lunkhoz vezetnek bennünket. Vajon gondolt erre Czilik Ede 1925-ben, amikor 15 éves volt? Hiszen az a romantika kora. Gondolt erre? Nem valószí­nű. A sors útjai — kiszámítha­tatlanok. De eszébe jutott ez Czilik Ede matróznak 1943. szeptember 21-én? Állította: nem! Pedig másnap, szeptem­ber 22-én a jugoszláv partizá­nok fogságába esett. A folyók mozgó utak, ame­lyek Regensburgtól a Vaskó- pun át, az Áda Khalé sziget mellett Brailáig, a tengerig ve­zetnek. Elmerengett ezen Czi­lik Ede állástalan kárpitosse- giéd 1936 februárjában, ami­kor rajta kívül még több száz felszabadult segéd volt munka nélkül Budapesten? Nem. Egé­szen biztosan, nem. Ám a sors — ismét közhely — kiszámít­hatatlan. Czilik Ede állástalan kárpitossegéd 1935. augusztus 5-én fölszerelt az MFTR Eskü téri (ma Belgrad rakpart) vo­nalfőnökségén. Behajózott a 667-es gabonaszállító uszály­ra matróznak. Nyugdíjas ál­lása lett, ez pedig abban az időben nagy szó volt. Kincset ért Milyen a hajós élete? — A mostani eszemmel, ta­pasztalatommal már nem mennék hajóshoz férjhez, mert az csak vendégségbe jár haza — mondja Czilik Edéné. De akkor, 1938-ban mégis hajósfeleség lett — Nyugtalan volt az éle­tünk, mert a feleség csak ak­kor lehet nyugodt, ha a férje otthon van. De mikor volt ott­hon ? ... ■ ; Es milyen a hajó? KÜLÖNÖS. Akár Németor­szágban, Jugoszláviában vagy Romániában úszik a vízen vagy áld a kikötőben — egy darabka Magyarország. Bizo­nyítja ezt Czilik Ágnes is, aki bulgáriai kikötőben, Ruszéban született, magyar felségterüle­ten. Ment, amikor Czilik Ede Érd, Központi lakótelep, szemben a buszpályaudvarral. Port kavarnak a teherautók. Az öt új háztömbhöz vezető út még igencsak .tengelygyötrő. Három házban már laknak, most költöznek a negyedik lépcsőházba. Vadonatúj szek­rénysor, heverő. Negyedik emelet, másfél-szobás, világos, napfényes, praktikusan terve­zett, szőnyegpadlós, távfűtéses, fürdőszobás lakás várja a bú­torokat. Ötülünk /', nem is Ezzel fogad az új bérlő, Szabó Mózesné. — Szanálták a kis családi házunkat, kellett a hely a to­vábbi építkezésekhez. Kaptunk érte 240 ezer forintot, ennyit állapított meg a beruházó. Ezért az új lakásért meg 120 ezret fizettünk. • — Sokallja? — Hát bizony. Gondolja el: én lassan nyugdíjba megyek. A férjem fél tüdejét kivették, leszázalékolták. A régi házban fizettünk évi 360 forint adót, itt 280 forint bért, de ha­vonta. — Dehát maradt is a pénz­ből, nem? — Űj bútort venni, beren­dezkedni: nem olcsó mulat­ság. Meg aztán úgy van, hogy ez mégsem az enyém. A régi kertben minden fűszálat is­mertem. Amúgy tényleg szép a lakás, fürdőszoba is van, meg jó fűtés, de hát a sok pénz, meg az a régi ház ... Nehéz lesz itt megszokni az újat. Horváth László, a Pest me­gyei ÉPÍtőiDari Vállalat érdi építésvezetőségének főnöke. Valahogy így hangzik a híva­Szeretni, megszokni az újat talos címe, rangja. Ám amerre megyünk a hatalmas építkezé­sen, sokan csak Lacikámnak, Laci bátyámnak szólítják, ö is ismeri valamennyi emberét, nevüket is, gondjukat is. A tegeződás nem bratyizás. Ahol ez a vékony, inas, nagyon ha­tározott . ember megjelenik, megérezni, egyéniség lépett a színre. A legapróbb hibát, el­cseppentett vakolatot észreve­szi, s a vétkes szó nélkül ki­javítja a bajt. Utána szent a béke. — Két éve Jöttem ide má- sodmagammal. Volt néhány tervrajzom, körben meg pféri és szanálandó házak. A fel­adat: 3 ezer lakásos telepet felépíteni. Hozzá közművek, meg természetesen iskola, óvo­da, bölcsőde, üzletek. Város a városban, anélkül, hogy arisz­tokratikusan elkülönülne Érd régebbi területeitől. Ez itt in­kább minta. Ilyen a huszadik századi építkezés, ilyen a kor­szerű lakás. Jöttek is az ér­diek nézelődni, milyen az új. Nekem pedig nagy öröm, hogy részese lehetek valami újnak. Új gépek, emberek A kis építésvezetői irodába futár jő, s pihegve szól: — A daru leáll, bedöglött. — Majd megmondom én mindjárt mi áll le! — pattan föl Horváth László. Gyors, ha­tározott intézkedés, a daru meggyógyul. Az építésvezető egy pillanat múlva ismét nyu­godtan magyaráz: — Mi úgynevezett Sthem módszerrel dolgozunk, ez na­gyon gép- és daruigányes, de gyors munka. Másodnapon­ként elkészül három lakás, alig egy tucat ember munká­jával. Kint, a már jóformán kész ötödik épületnél mondja Szi­lágyi József, kőműves brigád­vezető : — Sokan dolgoznak itt olya­nok akik azelőtt sohasem lát­tak ilyenfajta építkezést. Ez már régen nem a klasszikus kőműves szakma, falrakás, meg ilyesmi. Téglát jóformán alig látunk. De minden ember rengeteg más, új szakmába is beletanul. Tibor, Árpád gyer­tek le! Gumicsizmás hónapok Németh Tibor és Kiss Árpád leereszkedik az állvánnyal. Nem elírás: az épületen nincs állvány. Drótkötélre függesz­tett kis hídról készítik a hom­lokzatot, két motorral furikáz­nak le-fel, ahogy a munka megkívánja: — Ma csináltunk először ilyen melót. Akárhogy is né­zem, ez már burkoló szakma. Figyeltük, hogy megy ez, a ré­gebbiek megmagyarázták, azután nekiláttunk. — Egész jó lesz. — Az épí­tésvezető elégedett. Kicsit odébb már újabb há­zak alapjait készítik. Horváth László: — Elég jól sikerült meg­szerveznünk a folyamatossá­got. Láthatta, az előző ház­ban, mely az első ütem utolsó épülete, még tapétáznak, itt pedig már a második ütem első két tömbjének alapjaival birkózunk. Birkózunk, mert kicsit elmaradtunk a tervtől. A felmérések ugyan jelezték, hogy nehéz, vizes a talaj, de ennyi belvízre, forrásra nem számítottunk. Estére nagy ke­servesen megásunk egy göd­röt, reggelre újra tele ho­mokkal sárral. Októbertől áp­rilisig gumicsizmában járunk. Szerencsém, hogy sok a jó szakember, lelkesek és azt hiszem ők is szeretnek vala­mi újat csinálni. Van egy ki­alakult törzsgárdánk, sok köztük az érdi. Nekik nagy öröm a közeli munkahely, de szívesen jött át Csepelről a Bernáth-brigád is. Ök pedig fogalomszámba mennek a vállalatnál: nyolcvanhárom brigád közül nyerték el az aranykoszorús címet. Tudja, nekik, meg a többi 100—120 embernek ugyanaz a mániája és öröme, mint nekem: a pa­píron elképzelt valamit meg­csinálni. Az a valami nem akármi. Amit az építőipar készít, abban tanulunk, dol­gozunk, szórakozunk, vagyis: élünk. Játszótér és magatartás Fiatal, feketehajú, ener­gikus fiatalember csatlakozik hozzánk. Árpás Pál nemcsak új lakó, hivatalból is érde­kelt. Az OTP Pest megyei Igazgatóságának munkatársa­ként egyebek között a száz­halombattai, érdi, budaörsi építkezésekkel foglalkozik. — Van összehasonlítási ala­pom más építkezésekhez. Na­gyon jól szervezett, lelkiis­meretes, rugalmas társaság ez itt. Például? Ha új lakó köl­tözik be, Horváthék ott vár­ják az előszobában, tüzetesen bemutatják nekik a lakást, a szakik meg azonnal, ott hely­ben kijavítják, ha valami hi­bát találnak. Ez azonban alig fordul elő. Beköltözés előtt egy héttel igen alapos ellen­őrzést tartanak, önmeót, és a bajokat már akkor orvosol­ják. Rugalmasságuk? Itt ha­marosan 255 család él majd. Az öt ház hatalmas teret fog közre. Ide a terv autóparko­lót ír elő. Ám egyre többen mondjuk, elég a fele parkíro­zásra, legyen itt egy kis ját­szótér a rengeteg gyereknek. Horváth Laci nagyon he­lyesli, velünk együtt ment a tanácshoz. Meg kell mondanom, a ta­nács vezetői, munkatársai ed­dig is minden esetben segí­tettek, gyakran járnak ide. Bízunk abban, hogy most is belátóak lesznek és fölépít­hetünk — sok társada.lni munkával — egy kis játszó­teret. Ezzel a társadalmi munkával persze sok gon­dunk lesz. Sokfajta ember költözött ide. Van aki vissza­sírja a régi házacskáját, van aki csak aludni jár haza, akad, aki kivonja magát min­den közös munka alól, legyen az mondjuk lépcsőház-takarí- tás vagy virágosítás. Szeren­csére ők elenyésző kisebbség­ben vannak. A többiek bol­dogok, elégedettek, örülnek az újnak. Andai György már nagy uszályon, a 1.011- esen hajózott, a családja is ve­le ment. Egy~egy út három­négy hónapig tartott. A Szentendrei-szigeten fek­vő Kisoroszi hajós község, hi­szen több aktív és nyugdíjas matróz, hajó vezető, kormányos és vitorlamester él a faluban. Köztük Czilik Eide 69 éves nyugdíjas matróz is, aki ma aktív résztvevője a község tár­sadalmi életének. Szívesen emlékezik vissza nyugtalan életére. Mert az volt! Orthnál, Ausztriában léket kaptak, az áruszállító Motor 10-es hajó 1944 augusztus ele­jén, Mohács fölött föilrob- bant. A gépész a helyszínen meghalt, ő súlyosan megsebe­sült. A betegségből szerencsé­sen kilábalt éppen úgy, mint a jugoszláv partizánok fogságá­ból. Nemcsak őt, az egész sze­mélyzetet elfogták. — Bennünket elengedtek, a hajót nem. Zavaros idők vol­AHOGY HALLGATOM sza­vait, úgy elevenedik meg a múlt. A SAS-behívók, a falu­ban megjelenő csendőr költet­te nyomasztó, szorongó csönd, a munkanélküliség világa. És a hajók ... uszályok, lapátke- rekes gőzösök. A Szent Imre, a Deák Ferenc, a Visegrád, a Tahi, az István főherceg. A kis lokálgőzösök, amelyek a nagy vontakat keresztülhúzták a vá­roson. Aztán az uszályok vo­nalban tartása, a felmosóvö­dör, a kefe, ami nélkül mat­róz nem létezett. A nappali szolgálat. Az éjjeli figyelés, amikor a hold, mély, csalóka és viliódzó fénnyel folyja át a vi­lágot. Az öt hónapig tartó utak. Néha családdal, néha egyedül. — Ilyen volt a hajósélet.. — És milyen lett a felszaba­dulás után? — Hajózásról akkor szó sem lehetett. Nem volt mivel, hi- s?en 1944. december 8-án ki­vonták a hajókat Budapest­ről. Kint vesztegeltek valahol Németországban. Aztán a víz­be robbantott hidak ... — Szárazra kerül tehát a hajós? — Nem éppen. Először eve­zős ladikon szállítottam az embereket Buda és Pest kö­zött, majd amikor elkészült a József Attila úszódaru, azon szolgáltam. Meg az Ady End­rén. Ott voltam a hidak fel­építésénél. Pesten is, másuttis CZILIK EDE, a sok vízi utat megjárt hajós, öt gyerek apja, 1970. január 1-től van nyug­díjban. Most tanácstag. Van elfoglaltsága. Gondol-e közben régi hajóséletére? Arra az életre, amelyet — akik nem kóstolták — romantikusnak vélnek? — Néha leballagok a Duna- partra, nézem az életemet meghatározó vizet. Nézem, nézem és néha emlékesem... Karácsonyi István i 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom