Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-06 / 104. szám

1979. MÄJUS 6., VASÁRNAP A kiváló munkáért (Folytatás az 1. oldalról) bevételének több mint 20 szá­zalékát, 81 millió forintot for­dítottak fejlesztésre. Beszédét követően Huszár István a szö­vetkezet dolgozóinak nagy tap­sa közepette átnyújtotta Főző Józsefnek a Kiváló Szövetke­zet kitüntető címet tanúsító oklevelet. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott ez alkalom­ból dr. Horánszki Zsigmond, Hudák József, Revák József, Simárciusz László és Tabányi István. A szövetkezet Kiváló dolgozója kitüntetést tizenket- ten kapták meg. Az ünnepség a nagykátai Tápiómente népi együttes műsorával zárult. Séta a bő termést ígérő almáskertben. A képen balról jobbra: Főző József, Kisvarga Ferenc termelési igazgató és Huszár István. A lakosság főbb ellátásáért Éppen harminc esztendje, hogy 12 vállalkozó szellemű gazdálkodó megalakította a budapesti Szabadság Termelő­szövetkezet jogelődjét. Erről a három évtizedről is megemlé­keztek azon az ünnepségen, amelyet Budapesten, a pestim- rei Balassi Filmszínházban rendeztek abból az alkalomból, hogy immár hatodszorra nyer­te el a kollektíva a Kiváló Szövetkezet kitüntetést. A rendkívüli küldöttgyűlé­sen a tsz dolgozóival együtt ünnepelt az elnökségben helyét foglaló Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, a fővárosi tanács elnöke, Ihászi József, a a dabasi járási pártbizottság első titkára, Peják Emil, a XVIII. kerületi Pártbizottság első titkára, dr. Adám Mihály, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Csonka Tibor, a Pest megyei tanács elnökhelyette­se. i Kovács Mihály, a szövetke­zet elnöke ünnepi beszédében arról szólt, hogy az egyesü­lések után immár 3000 dolgo­zót foglalkoztató gazdaságban a korábbinál fegyelmezetteb­ben, tervszerűbben végzett munka eredménye nem maradt el. Az alig nAhánv hete meg­tartott zárszó madó közgvűlé- sen arról adhattak számot, hogy árbevételük meghalad­ta a 940 millió. n-sresé'TÜk a 111 millió forintot. A hatékony­ság miatt sem kell szégyen­kezniük : A szövetkezet alaptevékeny­sége, a zöldség- és gyümölcs­termesztés, a területéhez tar­tozó községek, és a főváros XVIII. kerületének ellátásában dön'^' fontosságú. A tsz föld­jeiről származó korai zöldség, a gyümölcs, az állattenyésztés hírét öregbítő ízletes baromfi mellett sütőüzemük tevékeny­sége is említésre, elismerésre méltó. A magas kitüntetés azon­ban további tettekre is sarkall­ja a Szabadság Tsz tagságát. Az öntözéses zöldségtermesz­tés és a konyhakész zöldsége­ket előállító feldolgozóüzem fejlesztésével, újabb gyümöl­csösök telepítésével kívánják még magasabb színvonalon se­gíteni e térség lakosságának ellátását. A már megkezdett beruházások gyors befejezése alapvető feltételeket teremt ehhez, s milliókkal növelheti a szövetkezet eredményessé­gét. Szépvölgyi Zoltán ugyancsak elismerő szavak küé-etáben nyújtotta át a Kiváló Szövet­kezet kitüntető oklevelet Ko­vács Mihály elnöknek, akinek a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa a Kiváló Szövet­kezeti Munkáért kitüntetés“ adományozta. Kiváló munkáért miniszteri kitüntetésben része­sült Nagy Tamás. Vitkav Kál­mán. Par'v József. Dév."s Zol­tán és ifj. Patai János. Az ün népségén huszonötén Jcapták meg a Kiváló dolgozó kitün­tetést. Magyar—mongo? találkozó Tegnap délután öt órakor — a nemzetközi barátsági hó­nap alkalmából, s a Gyömrői kulturális napok nyitóesemé­nyeként — mongol vendége­ket fogadtak a gyömrői Pető­fi művelődési házban. A 6. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet 16 mongol diákja — mindannyian idén szerzik meg az oltóanyagter­melő szakmunkás-bizonyít­ványt — kedves meglepetés­sel szolgált a házigazdáknak: a baráti találkozón népük da­laiból, egzotikus táncaiból ad­tak műsort, ízelítőt, s filmen mutatták be szülőhelyüket. Ulánbátortól alig 30 kilo­méternyire fekszik Szongino, ahol a Phylaxia Oltóanyagter­meltető Vállalat testvérüzemá- ben dolgoznak hazatértük után a fiatalok, akik a gyöm­rői művelődési házban tegnap nemcsak a Phylaxia egyik szo­cialista brigádjával találkoz­tak, hanem a nagyközség la­kóival, üzemeinek, szövetkeze­teinek dolgozóival, a Rákóczi ifjúsági klub tagjaival, s a KISZ-fiatalokkal is. Gyömrőről a 12 ezer lakost számláló nagyközség tanácsá­nak elnöke tartott rövid is­mertetőt a mongol vendégek­nek, akiket elkísért a talál­kozóra a Mongol Népköztár­saság magyarországi nagykö­vetségének kultúrattaséja, Zsancandorzsijn Csuluunhuu is. Ezután egy — a nagyköz­ség életét, fejlődését bemuta­tó filmet néztek meg, majd a gyömrői tanulók és a művelő­dési ház szakköreinek tagjai adtak zenés, táncos irodalmi műsort tiszteletükre. Mindenre figyelve Meszéige#és Krasziaae [Lajossal, az MSZMP hadai tárásé hezoilságáaak első tefkárával A politikai munka elsődle­ges feladata a gazdaságpoliti­kai céloknak megfelelő cse­lekvés elősegítése. Az MSZMP Pest megyei Bizottságának ta_ valy december 18-án kelt cse­lekvési programjából kiraga­dott egyetlen mondat is vi­lágosan érzékelteti a kívána­tos szemléletet, melyet a me­gye vezető politikai testüle­té minden pártszervezet fel­adatává tett: fordítsanak fo­kozott figyelmet a gondjaikra bízott gazdasági területen a termelési szerkezet átalakí­tásának gyorsítására, a haté­konyság javítására, az export árualapok növelésére. A munka eddigi eredményei­ről, módszereiről és az első negyedév tapasztalatairól be­szélgettünk Krasznai Lajossal, az MSZMP budai járási bi­zottságának első titkárával. O Bevezetőül arra kérem, jellemezze a járás gazdasági helyzetét. — Az ipari termelés meg­haladja a 13 milliárd forintot. Ez * hozzávetőleg Vas megye azonos mutatószámával egye­zik meg. Az összes termelési érték 86 százalékát a szocia­lista iparvállalatok adják. A járás mezőgazdaságára a koncentráltság jellemző, míg 15 évvel ezelőtt 22 termelő- szövetkezet gazdálkodott te. Egy hét múlva Ifjúsági találkozó Szentendrén EGY HÉT MÚLVA, 1979. május 13-án lesz Pest megye ifjúságának hagyományos nagy rendezvénye a Pest megyei ifjúsági találkozó. A találko­zónak ebben az évben Szent­endre ad otthont. A KISZ-tagság. de talán nem túlzás azt állítani, hogy az egész megye nem kis várakozással tekint a nagy seregszemle elé. Sokakban fogalmazódik meg a kérdés: miként sikerül folytat­ni a KISZ Pest megyei Bi­zottságának két évvel ezelőtti kezdeményezését, hiszen a mostani már a hatodik a ta­lálkozók sorában? Az emlékezetes 1974-es isa- szegi találkozó nyitotta a sort, majd Vác, Verőcemaros, nagy­körös és Ráckeve volt a szín­hely. Az eddigi megyei ifjú­sági találkozók kiemelkedő je­lentőségűek voltak a rendező helység társadalmi, politikai életében és hatásuk révén — amely az esetenkénti 15—20 ezer résztvevőben tovább élt — alakították a megye egészé­nek hangulatát. A találkozók elkészítése so­rán is gyümölcsözően jó kap­csolatot sikerült kialakPammk a párt-, állami és társadalmi szervek egész sorával, s ez így. vagy úgy, de hozzáiárult ifjúságunk és a KISZ tekinté­lyének gyaraoodásához. Ha le­hetőségeinkkel jól sáfárko­dunk, ezek az elvtársi, bará’i kapcsolatok eredményesen szolgálják közöc céljaink meg­valósítását a találkozók ün- rs-mek számító napjait köve­tő hétköznapok során is. A KISZ Pest megyei Bizott­sága — mint a rendező szer­vek munkáját koordináló tes­tület — a megyei ifjúsági ta­lálkozót azért is fontosnak tartja, mert ez a megye ifjú­sága számára megteremti a politikai demonstráció lehető­ségét. A fiatalok bitet tehet­nek a párt politikája mellett, bizonyíthatják internacionalis­ta hazafiságukat. Megmutat­hatják tettrekészségüket, azt hogy alkotó módon készek részt venni a társadalmunk élőit álló feladatok megoldá­sában. A találkozó alkalmat nyírit megyénk fiataljainak, hogy de­monstrálják a megve ifjúságá­nak akcióegységét; politikai kulturális és sportrendezvényei -'edig színvona’as. tartalmas és hasznos időtöltést. az emberi •-nr,Cso!atok ápolását szolgál­ják. A szentendrei megyei if­júsági találkozó rendezését a a KISZ Pest megyei Bizottsá­ga az 1979—80. évi akcióprog­ram készítésekor elhatározta. A találkozóval is méltó módon kívánunk kapcsolódni a gyer­mekek nemzetközi éve rendez­vénysorozathoz. Miként a korábbi eszten­dőkben, úgy ezúttal is célunk a forradalmi ifjúsági napok idején kezdődött, a megye egész KISZ-tagságát átfogó vi­tasorozat lezárására is alkal­mas fórumot biztosítsunk. A korábbi években a szocialista hazafiság és internacionaliz­mus, a fiatalok gazdasági épí­tőmunkában való részvétele, a szocialista életmód, a szolida­ritás, a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó kapcsán kezde­ményezett eszmecsere adott sajátos keretet a fiatalok kö­rében végzendő ideológiai munkának. Az eddigi beszél­getések, konzultációk és viták nagyban hozzájárultak ahhoz hogy megyénk KlSZ-szarve- zeteiben megerősödjön a poli­tikai-ideológiai munka. TEKINTETTEL a fiatalok igényeire és az előttünk álló po­litikai feladatokra — felhasz­nálva a korábbi évek tapasz­talatait — ebben az évben a közéletiséggel kapcsolatos kér­dések megvitatására ösztönöz­tük a KISZ-alapszervezetek fiataljait. Az eddigi tapaszta­latok alapján elmondhatjuk, hogy'' a témaválasztás helyes volt. A viták résztvevői szen­vedélyesen, sokszor „fésületle­nül” vitatkoztak a közéletiség gondolati-tartalmi összetevői­ről, a közéleti ember fogalmá­ról. és azokról a nehézségek­ről, amelyek ma még sokszor akadályozzák vagy nehezítik, hogy a minoénnapi munkáju­kat becsülettel végzők részt vállaljanak a közösség, az egész társadalom ügyes-bajos gondjaiból. Az ifjúsági talál­kozó alkalmas fórum lesz ar­ra is, hogy a vitasorozat leg­fontosabb következtetéseit összegezze. AZ EGÉSZ NAPOS rendez­vényünkre mintegy 15 ezer fiatalt várunk megyénk váro­saiból. falvaiból. Bízunk ab­ban, hogy programjaink em­lékezetes élményt nyújtanak maid valamennyi résztvevő­nek, felnőttnek és gyermek­nek. fiatalnak és idősebbnek egyaránt. Szeret^ ha a város különböző b°iye'n rendezendő programokból mindenki meg­rületünkön, addig ma 6 me­zőgazdasági nagyüzem hatá­rozza meg a járás agrárkul­túráját. Az ipar fejlődése és állapo­ta jól tükrözi az országos át­lagot, tehát nem rosszabb — de főleg a tervidőszak első három évében nem is volt jobb annál. Döntő változás 1979-től és 1980-tól várunk, ebben a két esztendőben ugyanis olyan gépek, beren­dezések kezdenek dolgozni, melyek kizárólag új terméke­ket állítanak elő. A Mechani­kai Művek például ebben az évben 41 százalékkal növeli termelését, s ez döntően a nagynyomású festékszóró gyártás eredménye. Ugyanígy megemlíthetem a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárát, ahol az új típusú csa­págyak gyártásbavételével 24 százalékos termelésnövekedést érnek el. q Hogyan kísérte és kíséri figyelemmel a járási pártbi­zottság termékszerkezet­találná az egyéniségének, ér­deklődésének leginkább meg­felelőt. AZ IDEI Pest megyei ifjúsági találkozó számos programja közül kiemelkedik, hogy Szentendre gyermekei birto­kukba vehetik a Bükkös pa­tak partján a megye KISZ-fia- taljai által a gyermekek nem­zetközi éve tiszteletére épített játszóteret. Az itt elhelyezett játékokat a Fiatal Művészek Stúdiója kísérleti műhelyének tagjai készítették, megyénk KlSZ-szervezeteiriek képvise­lői pedig sok-sok óra társa­dalmi munkával járultak hoz­zá a tereprendezéshez, a par­kosításhoz. A találkozón politikai nagy­gyűlést is rendezünk a nem­zetközi gyermekév jegyében. A neves népművész, Van- kóné Dudás Juli alkotásaiból a megyei művelődési központ­ban rendezünk kiállítást. Ugyanitt aukciót szervezünk a Képzőművész Szövetség terü­leti szervezetével együttmű­ködve a Szentendrén élő mű­vészek alkotásaiból. A bevé­telt a művészek felajánlása alapján a gyermekszolidaritá­si alapra fizetjük be. A megyében élő nemzetisé­gek életmódjáról, kulturális hagyományairól bemutatók, kiállítások révén kaphatunk képet. A hagyományőrző mes­terségek bemutatásával kihaló népi foglalkozások feleleveníté­se a célunk. Bízunk abban, hogy sikeres lesz a Mindenki pódiuma, amely alkalmat nyújt arra, hogy politikusok, művészek, élsportolók, közéle­ti személyiségek válaszoljanak a részben előre, részben pedig a helyszínen feltett kérdések­re. A sport- és honvédelmi bemutatók színes kavalkádja lehetőséget teremt a mozgásra, versenyzésre. A TÖBB HÓNAPOS előké­születi munka befejező szaka­szába érkeztünk, őszintén re­mélem, hogy erőfeszítéseink és a rendezvény sikeréért fára- dozók törekvései nem lesznek hiábavalók. A találkozó méltó lesz a hagyományokhoz, és szervesen illeszkedik be abba a sokrétű tevékenységbe, amely megyénk KISZ-szervezeteit jellemzi. DR. HUSTI ISTVÁN, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára váltás folyamatát? — Vizsgáltuk a gazdaságos termékszerkezet kialakításá­nak tapasztalatait. Ennek so­rán megállapítottuk — annak előrebocsátásával, hogy az előbb említettek szerint is vannak nagyon pozitív pél­dák —, a folyamat a lehető­ségektől kissé elmaradt. Ma­gyarul ez annyit jelent, hogy több üzemben nagyobb szám­ban és főleg időben is hama­rabb lehetett volna új gyárt­mányokat bevezetni. Hogy ez mégsem így történt, annak egyaránt vannak külső és bel­ső. tehát a vállalatokra hárít­ható és tőlük független okai is. Nézzünk egyetlen pél­dát: az Országos Tervhivatal és az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság útmutatása alapján minden vállalatnak alapos vizsgálat alá kellett vetnie saját termékeit. Me­lyek azok, amelyek hosszú tá­von is jól értékesíthetők, stra­tégiai cikkek és melyek a pil­lanatnyilag jól eladható, tehát konjunktúrális termékek. A második két csoportba a rossz gyártmányok sorolandók. Egyrészt azok, melyek — mert szükség van rájuk — mással nem helyettesíthetők — ilyen például a Mechanikai Művek olajkályhája — más­részt azok, melyek kifejezet­ten veszteséget jelentenek, te­hát előállításukat mgg kell szüntetni. Nos, az említett viszgálatot mi azzal kezdtük, hogy meg­néztük: vállalataink elvégez­ték-e ezt a felmérést és osz­tályba sorolást Voltak válla­latok. amelyek elvégezték és voltak, ahol ez nem történt meg. Tulajdonképpen lehetne azt is mondani, hogy a leg­több helyen elvégezték, de ha végül is komolyan vesszük a termékszerkezet-váltást — és komolyan kell venni! — akkor nem lehet így cseleked.nl, hogy akár egyetlen egy he­lyen is elfeledkezzenek e”v feladat végrehajtásáról. És mindehhez hozzáteszem, hogy nem egy járási pártbizottság, tehát politikai testület felmé­rő vizsgálatának kell kiderí­tenie, ha egy állami vállalat nem tesz eleget egy állami utasításnak. A hibák ilyen kritikus szem.- lélete mellett azért kijelent­hetjük: a vállalatok az 1976- ban elért eredményeikhez ké­pest tavaly 29 százalékkal nö­velték terme' ési értéküket, 35 százalékkal árbevételüket, 62 százalékkal nyereségüket — és 90 százalékkal tőkés exportju­kat ff Köztudomású, hogy idén tatnak az első negyedév ta­pasztalatai? — Eddigi tapasztalataink szerint mindenhol a központi várakozásnak megfelelően in­dították az évet, s legfonto­sabb célként a hatékonyság növelését, az export fokozá­sát tartják szem előtt. A ne­hezebb körülmények ellenére vállalataink átlagosan 9—-10 százalékos termelésnövekedést terveztek, s ezen belül ex­portjukat 18, tőkés kivitelüket pedig 28 százalékkal akarják növelni. Az első negyedév eredmé­nyei ezeket a terveket igazol­ták. Bár vannak nehézségek — a Mechanikai Művek például nem olyan ütemben kapja a festékszóró alkatrészeket, mint erre szükség lenne, az ISG- nek pedig tőkés partnerével vannak eladási gondjai —, ezek nem leküzdhetetlenek, s az összképet kedvezőbbé te­szi, ha hozzátesszük, hogy né­hány vállalatnak — így pél­dául a Pest megyei Műanyag- ipari Vállalatnak — első ne­gyedéves tervét sikerült túl­teljesítenie. Nagyon fontosnak tartom, hogy a fenti kedvező számok — tegyük még hozzá a nyereség várható 16 szá­zalékos növekedését — mind az új termékek belépésével vál­nak lehetővé. összegezve: 1979-et tekintve optimisták le­hetünk. q A korábbiakban szó esett a termékszerkezet-váltás ta­pasztalatait felmérő vizsgálat­ról. A járási pártbizottság ezen­kívül vizsgálta még például a gépek kihasználtságát is vagy olyan, látszólag kizárólag a közgazdászokat érdeklő kér­désekre is kiterejdt figyelme* mint a termelési költségek és az árbevétel aránya. Hogyan tudnak ennyire részletekbe menően foglalkozni minden kérdéssel? — Ez. természetesen megha­ladná apparátusunk teljesítő­képességét. Vizsgálatainkat mindig a pártbizottság mel­lett működő munkabizottságok végzik, amelyeknek tagjai az adott területet jól ismérő szakemberek. Az ő előterjesz­téseik kerülnek azután a vá­lasztott testületek, tehát a pártbizottság vagy a végrehaj­tóbizottság elé, s így születnék meg a döntések. ß Végül arra kérem, foglal­ja össze a gazdasági élet párt- irányításának mindennapi mun­kájából adódó tapasztalatait^ különös tekintettel az idei feladatokra. megváltoztak a közgazdasági szabályozók. Hogyan tudnak ézeknek a hol szigorúbbnak, hol pedig csak reálisabbnak nevezett előírásoknak megfe­lelni a járás üzemei? Mit mu­— A beszélgetés során el­mondottakból is világosan ki­rajzolódik, hogy gazdasági céljaink megoldásának kul. csa a vállalatoknál van, te­hát a vállalati munkán múlik, lesz-e elegendő, minden pia­con értékesíthető árualap. Ez­zel együtt azonban két külső tényezőre is szeretném fel­hívni a figyelmet. Az egyik, hogy ezt az árualapot el ij. kell tudni adni. Központi kér-, désnek tartom, hogy külkeres- kedelmi szervezeteink ki tud- iák-e szolgálni a vállalatok és a népgazdaság egyre dinami­kusabban változó igényeit. Ma még ez nem minden esetben van így. Hasonlóan fogalmaznék az. állami-ágazati irányításról Is, Szó esett erről a bizonyos vizsgálódásról, amikor mi fedeztünk fel olyan mulasztást, melynek betartása nem a mii feladatunk. Anélkül, hogy tó.: vábbi példákat sorolnék —! saínos van ilyen —. hadd fog­laljam össze annyiban. hogy^ véleményem szerint lényegesen szigorúbb, hatásosabb ágazati irányításra van szükség a, -"’zaisági £iet, valamennyi te­rületén. ? Weyer Béla i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom