Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

PECEL Kész a rendelő Elkészült Pécelen a község központi körzeti orvosi rende­lője. A Pesti utca 6. szám alatt május 31-én, csütörtökön dél­előtt tíz órakor ünnepélyesen ■adják át az épületet, amely nagyban javítja Pécel orvosi ellátását. Kötbér, konzultáció Késnek az építők Elmarasztaltak két, Gödöllőn dolgozó építőipari céget a ta­nács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén. A Pest me­gyei Építőipari Vállalat a Sza­badság tér több lakóépületé­nek elkészítésével késlekedik. Így a Kossuth Lajos utcában és a Dózsa György úton ma­radtak el a munkával. A Dó­zsa György út 1—3. számú épületet már készre jelentet­ték, de a beköltözésre mégsem kerülhetett sor. A tanácson mindent elkövetnek azért, hogy az új lakók júniusban megkaphassák otthonaikat, a PAÉV-vel szemben pedig a már megállapított kötbér ér­vényesítéséről határozott a végrehajtó bizottság. Nem kisebb a késedelem a Karikás Frigyes általános is­kola Légszesz utcai tornacsar­nokának építésénél, amelyen a fóti Béke Termelőszövetkezet építőbrigádja dolgozik. Az ere­deti átadási határidő szeptem­ber 1., de a tanács műszaki szakemberei már nem nagyon bíznak abban, hogy az új tan­év elején a diákok megkap­hassák a tornatermet. Pedig a város társadalmi munkával is segítene, de mind ez idáig er­re sem kerülhetett sor, mert a társadalmi munkások nem férnek hozzá az építkezéshez. No nem azért, mintha ott min­den hely foglalt volna, hanem mert a laikus munkához még alkalmatlan a terep. A végre­hajtó bizottság elhatározta, hogy a munka meggyorsítása végett sürgősen konzultálnak az építőkkel. G. Z. A PEST MEGYEI HÍRLAF i ►különkiadása VI. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM 1979. MÁJUS 27., VASÁRNAP Hamarosan csemetekert Tölgyet, csert telepítenek — Vendéglátók lesznek jú­nius 1-én az Árammérőgyár Boros István szocialista bri­gádjának tagjai: a Ganz Mű­szer Művek egyik testvérgyá- rából, a Közlekedési Műszer- gyárból fogadják Gödöllőn a Kandó Kálmán nevét viselő kollektívát. A találkozón lesz célbalövés, tréfás vetélkedő és gulyásfőzés is. Rekkenő hőségben szálltunk gépkocsiba is indultunk Vác- szentlászlóra a Budapesti Er­dőfelügyelőség gödöllői osz­tályának vezetőjével, Bará- tossy Gáborral és Palicza Jó­zsef erdőfelügyelővel, hogy megnézzük hogyan gazdálko­dik erdeivel az Egyesült Zöld­mező Termelőszövetkezet. A közös gazdaság központjában csatlakozott hozzánk Máté Imre erdész, aki fél évvel ezelőtt még a veresegyházi Vörös Csillag Szakszövetke­zetben dolgozott. Azóta már új helyén is tapasztalhattuk odaadó munkájának gyümöl- csét. A régészek nyomában A vácszentlászlói határban, a községtől alig 5 kilométerre álltunk meg először, itt mu­tatta meg Máté Imre a Temp­lomtetőnek nevezett dombot, ahol tavaly még régé­szek kutattak. Középkori templom maradványait, te­metőt tártak fel itt. A környék nagyüzemi föld­művelésre alkalmatlan, s hogy még se legyen csupasz, erdőt telepítettek ide. A talajmintát a gödöllői Állami Erdészet la­boratóriumában Mátrai Gá- borné mérnök , vizsgálta meg, majd kijelölték az alkalmas fajtákat. Áz előkészítő mun­kát gyomirtó vegyszerezéssel repülőgép is segítette. Már a jövő évi telepítésekhez is ta­lajmintát vettek, hogy időben gosdoskodhassanak a facse­metékről. A Templomtetőn huszonhá­Szeméthegy az erdő szélén. A kevesebb is elég Ésszerűbb energiagazdálkodás Tapasztalatok az Árammérőgyárban rom hektárnyi telepítést vizs­gálnak időről időre az erdé­szek. Szépen sorol itt az apró tölgy és a; cser. A mélyebb fekvésű helyeken, ahol arra alkalmas a talaj, vörös tölgyet telepítettek. Ez a fajta gyor­san nő, s különösen ősszel színezi csodálatosan a határt. Csak az a baj, hogy a vadak nagyon szeretik a fiatal fákat, s ha a nyulak megneszelik, még a hetedik határból is el­jönnek csemegézni. Ez ellen vegyszerezéssel védekeznek. Újabb száz hektár Űtunkon éppen azt vizsgál­tuk, megfelelően megeredtek-e a csemeték. A szakemberek elégedettek voltak, s nemcsak ezzel, hanem a termelőszö- vekezet teljes erdészeti mun­kájával. A vácszentlászlóiak­Kiváló úttörők az Imre utcában Bornemissza Anna nevét viselik Az őszülő halántékúak kö­zül már bizonyára kevesen emlékeznek, miért is volt jó úttörőnek lenni. Az emlékek részletei elfakultak, a pajtások messze vetődtek egymástól. Igaz, később újabb, felnőtt tár­sak jöttek, s egy valami át­öröklődött azokból az évek­ből: a raj, az őrs és a csapat játékos, összetartó közösségi munkájának élménye. Gyarapítják a kasszát Évtizedek múltán valahogy így emlékeznek majd azok is, akik kék és piros nyakkendő­ién ma még egy úttörőcsapat tagjai az Imre utcai általános iskolában. A Bornemissza Ar.- na úttörőcsapat huszonöt évvel ezelőtt, az iskola megalakulá­sával egy időben jött létre. Az iskola tanulóinak száma akkor 623 volt, ma már 54 nevelő 870 gyereket oktat itt. A gyerekek tizenhat kisdobos és tizen­három úttörő rajban ízlelgetik a közösségi életet. Az úttörő- csapat vezetője 1973 óta dr. Süpek Zoltánná magyar—tör­ténelem szakos tanár: — Amikor átvettem a mun­kát, biztos alapokra építhet­tem — mondja. — A csapatot Török Magdolna alapította, azután Árvay Judit, Reichard Tiborné, Benedek E ndréné, Szanyi József és Neisz Péter irányította a munkát. Nekik is, nekem is örömöt ad, ha egy-egy sikeres program után mosolygó gyermekeket lá­tunk. A Bornemissza Anna úttö­rőcsapat a város második leg­nagyobb csapata.' Éves tenni­valóikat az országos úttörőel­nökség programja határozza meg. Már két éve tart A mi világunkért akció. Sok szép hagyomány övezi tevékenysé­güket. Mindig szeptember 29- én, a fegyveres erők napján tartják az úttörőév első na­gyobb rendezvényét. Februárban úttörő és kisdo­bos karnevál színesíti prog­ramjukat. Az egy üzem — egy iskola akcióban ők az Áram- mérőgyárral tartanak szoro­sabb kapcsolatot, külön is pat­ronálja őket a gyár Mező Im­re KlSZ-alapszervezete. A he­tedikes és a nyolcadikos úttö­rők ősszel egy hétig ebben az üzemben dolgoznak hozzájuk illő munkakörben, gyarapítva az úttörőcsapat kasszáját is. A gyár természetesen a pályavá­lasztásban is segíti a végző­söket. Négy csoport indul A Bornemissza Anna csapat tagjai sok éve jól szerepelnek a szaktárgyi vetélkedőkön. Közülük sokan jutottak el a megyei és az országos döntők­re. Az Imre utcai iskolában 1970 óta ének-zene tagozatos osztályok indulnak, tavaly vég­zett az első csoport. Sikereket arattak a város kulturális ren­dezvényein, s már külföldön is jártak, legutóbb például Len­gyelországban. Újvári Géza és felesége irányítja az ének-zene oktatást és az úttörő kóruso­kat, zenekarokat. Ebben a tan­évben kilenc aranyoklev^Jet hoztak el a diákok a városi kulturális rendezvényekről. A nyári táborozásokra éven­ként legalább négyszáz úttörő jut el. A vándortábori mozga­lomban 1975 óta vesznek részt. Jártak már a Bükkben, a Zemplénben, a Mecsekben, a Balatonnál, a Göcsejben. Az idén nyáron négy csoportot in­dítanak: a Cserhátra, a Gere­cse hegységbe, Somogyba és a Nyugat-Bükkbe. Egy kupát adott Mozgalmas az úttörőcsapat sportélete is. Bár feltételeik mostohábbak az átlagnál, hi­szen hat épületben folyik az oktatás, a tornaórákat pedig legtöbbször a városi helytörté­neti gyűjteménnyel szomszé­dos kis tornaszobában tartják, de ezekkel a kifogásokkal nem mennének sokra. A Szabadság téri HÉV-meg- álló mellett a mini-sporttele­pük télen sem csendes. A szü­lők, nevelők korcsolyapályává alakítják ilyenkorra ezt a dróthálókkal, öltözőkkel öve­zett kis birodalmat, s csak az nem tanul meg rajta korcso­lyázni, aki nem akar. Hogy így van, s hogy az Imre utcai út­törők szinte kivétel nélkül kedvelik a tornát, a mozgást, az Kirchoffer József testnevelő tanárnak is köszönhető, aki maga ajánlott fel évekkel ez­előtt egy kupát a kis bajno­koknak. A legutóbbi városi úttörő-olimpián az összetett pontversenyt is megnyerték. Tegnap a jubileumi ünnep­ségen kapták meg a kiváló út­törőcsapat kitüntetést. Fék ér István nak 170 hektárnyi erdejük van, s a VI. ötéves tervben ezt még száz hektárral szeretnék növelni. A meglevő erdők is bőven adnak munkát, hiszen az ápolás, a gondozás rend­szeres feladat. Szabálysértők Máté Imre elmondta azt is, hogy a szövetkezeti kertészet­ben egy facsemeték nevelésére szolgáló parcellát jelölnek ki, s itt a környező szövetkezetek is beszerezhetik majd- szük­ségletüket. Utunk végén mégegyszer végigtekintettünk a templom­hegyi telepítésen, s megnyug­tathatjuk azokat is, akik a múlt emlékei miatt aggódnak: az ásatások helyét kihagyták az edészek, s ha a régészek folytatni akarják a munkát, nem lesz akadálya. Annál in­kább akadályozzák az erdészek munkáját a felelőtlen embe­rek, cégek szabálysértései. Er­ről hazafelé jövet a Galgahé- víz felőli erdőszélen győződ­hettünk meg, ahol több va- gonnyi szemetet kaphattunk lencsevégre. Érthető volt a szakemberek bosszúsága, akik szomorúan kérdezték: „Hát ezért ültetünk annyi fát, ezért fáradozunk ?” Mit is válaszolhatunk kér­désükre? Talán azt: dolgoz­zanak csak tovább, hátha előbb-utóbb mindenki belátja, hogy a természet védelme, az erdők ápolása közös ügyünk. Irta és fényképezte: Csiba József Mostanában mind többet beszélünk az energiáról. Pon­tosabban annak a takaréko­sabb, gazdaságosabb felhaszná­lásáról. A rádió, a televízió azt harsogja: Kevesebb is elég. Ezt láthatjuk, olvashat­juk az újságokban és a pla­kátokon is. De valóban tud­juk-e, hogy mi is az az ener­gia? Első hallásra kissé eltű­nődve, de utána már teljes biztonsággal mondjuk a pon­tos meghatározást. Tudjuk te­hát, hogy miről van szó, de valahogy nem foglalkozunk eléggé az energiával, csak esetenként, kampányszerűen. Mindez azért van, mert úgy hozzánk nőtt, mint a levegő, melyet beszippantunk és csak a hiányát érezzük. Az energiaellátásról, a fel­merült gondokról beszélget­tünk a gödöllői Árammérő- gyár főenergetikusával. Po­zsonyi Sándorral. Elmondta, hogy a gyárban a legnagyobb mértékben elektromos ára­mot használnak fel. Ez az energiaszükséglet 55 százalé­kát jelenti. Negyvenhárom százalékban benzint, gázola­jat, tüzelőolajat és fűtőolajat. A fennmaradó 2 százalék szén, gáz. Az elektromos árammal le­hetne a legtöbbet megtakarí­tani. Hogyan? A kis gépek elektromos meghajtású mo­torjai akkor is működnek, amikor tényleges munkát nem végeznek. Mondjuk új alkatrész felfogásánál. Egy másik példa: a sajtológépek nagy teljesítményű villany- j motorjai akkor is működnek, ' amikor uzsonnaszünet van, vagy anyagért mentek. De ide lehetne sorolni a marógépek, fúrógépek, esztergák motor­jait is, amelyek nincsenek megfelelően terhelve. Ez pa­zarlás, szaknyelven mz idő fogyasztás, amiért az elektro­mos műveknek külön kell fi­zetni. A gyár energiaszükséglete csúcsidőben 1200 kilowatt Ez azért fontos, mert ilyenkor kilowattonként 125 forintot kell fizetni. Szabad időben en­gedélyezik az, 1400, kilowattos felhasználást is, ilyenkor 45 forintos az egységár. Mivel csúcsidő a délutáni és a kora esti órákban van — ilyenkor elsősorban a lakosság igé­nyeit kell kielégíteni — ezért a délelőttös és az éjszakás műszakban, az úgynevezett szabad időben a leggazdasá­gosabb a gépek üzemeltetéséi A gyár az elektromos ener­giáért alapdíjat fizet. Ha túlfogyaszt, akkor az eiőre megállapított mennyiség részé' arányosának a háromszorosát; számítják föl... i Az alapdíjon kívül a tényleg ges fogyasztás után, vagyis a kilowattóráért áramdíj ei­nten nappal 70 fillért, éjszaka 30 fillért kell fizetni. A med-» dő fogyasztásért — mint már említettük — ■ külön kell fi-* zetni. A múlt esztendőben aí gyár 6 millió forintnál többet fizetett ki elektromos ener-J giáért. Ebből meddő fogyasz­tásért 77 ezret, egészen jú* liusig, utána augusztustól á gyár villamosenergia-hálózatá- ba felszereltek egy elektromos fázisjavító kondenzátor-rend4 szert, amely csökkentette káros fogyasztást annyír hogy az év végéig az elektro. mos művek a gyárnak vissza, térített 75 ezer 180 forint Ilyen berendezést régebben használtak, de a gépi beren-^ dezések fejlődése magával hozta az energiaszükségletekí növekedését, melyből következik, hogy az legű berendezések kapacitási is növelni kellett — Az a tapasztalatom —* mondja a főenergetikus, hogy} amint beérünk a gyárba, nei nézzük azt, hogy takarékos ko. junk az energiával. Sok he lyen az irodákban, műhelyek' ben akkor is égnek a viliág nyolc, amikor kint süt a naj| és a helyiségben a belső viláJ gítás nélkül is elegendő fén; lenne. Vagy akkor is járnak gépek, amikor éppen szerszám mért mennek a raktárba, vág; elszaladtak a büfébe reggeliz, ni, cigarettázni és még so^ Tolhatnám. Ilyenkor ki kelle.il ne kapcsolni a gépeket, s ajj világítást is lé kellene kapj) csolni. Ez közös érdek ésí mindenkinek oda kell figyeli ni, hogy ez valóban így. isj történjen. Ez azt jelentig hogy az energiaigén yesebby műveleteket az éjszakai mű» szakban kell elvégezni. Nój persze ez nem mindig egyez­tethető össze a termelési) szükségletekkel, de törekedj, ni kell rá. Fördös Gábor Árammérőgyár Csereüdülés, öt turnusban NDK-bell családok nyaral­nak május 15-től az Árammé­rőgyár balatonalmádi üdülő­jében, s még az előszezonban a gyárból is öt család kapott beutalót. Június 12-től augusz­tus 20-ig, a főszezonban a tel­jes üdülő az árammérősöké lesz, s az NDK-ba is utazhat­nak öt turnusban hetvenötén. A balatoni üdülőben az utó­szezonban ismét NDK-beli cse- reüdülőket fogadnak. Lesz még egy üdülési lehetősége 4 gödöllői gyár dolgozóinak: mi-j vei a vajszlóiakat is fogadják a Balatonon, ezért cserébe Harkányba mehetnek nyaralni^ a gyógyfürdő mellé. Kézilabda Kisiklás után — győzelem Jó játékkal feledtették ha­zai pályán a GSC kézilabdázói a múlt heti idegenbeli kisik­lást. A felnőttek és az ifik is imponálóan győztek. GSC—Solymár 21-15 (9-8). GSC: Kozma — Székely (3), Szabó (8), Szlifka (3), Horváth, Bede (5), Sasvári (1). Csere: Balogh, Csaja (1), Tóth G., Kontra. Jó védekezés, kitűnő kapus- leljesítmények, és kiegyensú­lyozott játék jellemezte az el­ső félidőt, amely minimális gödöllői vezetéssel zárult. For­dulás után rögtön a vendégek kezdeményeztek többet, és a vezetést is megszerezték. Ta­lán' ezért kezdtek könnyelműs- ködni, majd miután a gödöl­lőiek feljöttek, szabálytalan­kodni. Csapatunk fegyelmezett, sportszerű játékával megérde­melten győzött 6 góllal a régi rivális ellen, akik felett ko­rábban még egyszer sem si­került diadalmaskodni. GSC ifi—Solymár ifi 26-14 (14-6). GSC ifi: Fibecz — Gál (5), Kecskés (4), Cserven (6), Ge­ese, Krieger (9), Terjánszki. Csere: Balogh (2), Hegyi. A vendégek jobb kezdése után a mieink vették át a já­ték irányítását, s egy percig sem lehetett kétséges fölényes győzelmük. M. M. Körmérkőzések Villámtorna két sportágban Felszabadulási villámtor* nát rendezett Galgamácsán A, helyi termelőszövetkezeti sportegyesület, tömegsportbi­zottsága. Kézilabdában először írtak ki versenyt az amatő-j röknek; a tornán három csa-, pat indult, s a sportkör csa­pata az összefogás SE mind­két ellenfelét legyőzve szeret?, te meg az első helyet. |j A kispályás labdarúgó ku­pában négy csapat indult. A körmérkőzések után a győzel­met Váckisújfalu község együttese szerezte meg. Galgamácsai kispálya Élen az öregfiúk csapata Lejátszották a galgamácsai körzeti kispályás labdarúgó­bajnokság 6. fordulóját. Jó napja volt a vendégcsapatok­nak, valamennyien idegenben győztek. Váckisújfalu község—SE öregfiúk 0-2 (0.2). A küzdel­mes mérkőzésen Petrik két gólja döntötte el a két pont sorsát. Vémpel SC—Kiskút SC 1-4 ( (1-1). Mindkét csapat tártaié-/ kosán állt ki, s ezt a Kiskút SC vészelte át jobban. Állami Gazdasági MEDOSZ —Vácegresi Tsz lakatosüzem 2-5 (1-2). Meglepetés a laka­tosok nagyarányú győzelme. A bajnokság élén az SE! öregfiúk csapata áll 12 pont­tal, megelőzve a 10 pontos Lakatosüzemet. i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom