Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

Um m m l,Nl PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA.-A .CEGLÉDI JAP ÁS ÉS C EGL^^vA P OS *RESZfe^E XXIII. ÉVFOLYAM, 123. SZÄM 1919. MÁJUS 27., VASÁRNAP Pártoktatás a tsz-ben Felismerik az összefüggéseket Témájuk a munkásmozgalom története Szorgalmas tanulással Iskolát, tornatermet kaptak Úttörőparlament Csemőben Az abonyi Ságvári Endre 1Termelőszövetkezetben a poli­tikai képzés keretében az 1978/79-es évadban egy kihe­lyezett osztálynak a magyar munkás-mozgalom történetét oktatják. A téma lényegében a marxizmus—leninizmus esti egyetem általános tagozatán a harmadik évfolyam anyagá­nak, a munkásmozgalom tör­ténetének magyar vonatkozá­sú része. Üjszerű ez a témaválasztás a járásban. Ez a termelőszö­vetkezet vállalkozott rá első nek. Mivel lassan közeleg az oktatási év vége, a tapasztala­tok már summázhatok. Elő­ször néhány hallgató vélemé­nyét hallgattuk meg. Hasznát látják Borsányi Jánosné könyvelő, korábban rendszeresen járt pártoktatásra, politikai tanfo­lyamokra, elvégezte a marxis­ta középiskolát. Hasznosnak találja ezt az oktatást, mert részleteiben és összefüggésé­ben kapott képet a magyar .munkásmozgalomról. Főleg a Magyar Tanácsköztársaság tör­ténete ragadta meg, ami vi­szont a legközelebb állt hoz­zá, az a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése. A Tanácsköztársaság anya­gának feldolgozásához sok se­gítséget kapott a sajtóban, a rádióban és a televízióban be­mutatott dokumentumokból. A tanultak alapjait érdekesebbek voltak számára a felidézett események, történetek, előadá­sok. Tanulmányainak hasznát látja a mindennapi életben is. Többen dolgoznak egy irodá­ban, és ha a tanultakról szó esik, határozott állásfoglalása van. A félévi vizsgán jól megfe­lelt, igaz, előtte sok időt for­dított a tanulásra. Év közben is látszott, hogy komolyan ve­szi a dolgot, részletes jegyze­teket készített. Hajnal Gyula fiatal ember, mezőgazdasági gépszerelő. 1965 óta KISZ-tag. Először az ifjúsági oktatásban vett részt, majd elvégezte a marxista kö­zépiskolát. A történelem min­dig érdekelte, úgy érezte, a politikai tisztánlátáshoz erre az egyéves tanfolyamra szük­sége lesz. Szavai szerint nem okozott neki nehézséget, hogy fizikai dolgozó. Nem volt hátrányán tanulásban azokkal szemben, akik rendszeresen szellemi munkát végeznek, bár a tan­anyagot eléggé terjedelmes­nek találta. Kedvet érez a politikai ismeretek bővítéséhez, de előbb szakmailag szeretné továbbképezni magát. Tech­nikumba akar beiratkozni. Ezt az egyéves tanfolyamot azért tartja fontosnak, mert nemcsak az eseményekkel is­merkedett meg közelebbről, hanem a köztük lévő össze­függéseket is látja. Az osztály minden hallgatója a termelőszövetkezet dolgozója és alapfokú politikai képzett­sége van mindenkinek; el­végezték az egyéves marxista középiskolát. Pintér György oktató elmondta, hogy a ki­helyezett osztály szervezése azért is célszerű volt, mert a dolgozók politikai képzése folyamatossá vált. Tanulmányi szabadság A kezdő létszám 21 volt, eb­ből négyen szülés, illetve be­tegség miatt lemorzsolódtak. Az év végi vizsgákon tizen­heten vesznek részt, közülük négy fizikai, hét adminisztra­tív és hat műszaki dolgozó. Ösztönzőleg hatott a tanfo­lyam hallgatóira, hogy a tsz — bár erre rendelkezés nincs — hat nap tanulmányi sza­badságot engedélyezett min­denkinek. Az oktatás központilag meghatározott tanterv alapján halad. Az előadást mindig konzultáció követi. A tan­anyag az 1848 és 1978 kö­zötti időszakot öleli fel. A tár­gyalt anyagot a résztvevők zöme a foglalkozásokra elol­vasta. A konzultációk hozzá­szólásokkal kezdődtek, és gyakran vita alakult ki. Felkészült hallgatók Negyedévkor minden hall­gató tesztlapot töltött ki, álta­lában jól. Félévkor bizottság előtt adtak számot a tanul­takról. Felkészületlenül senki sem jött vizsgázni. Háromne­„ MEGÁLLOTTÁM EGY SARKON. Utcakeresztezés. Jobbra is, balra is végtelen hosszú útvonal. Egyforma há­zakkal s egyforma kerítések­kel. Ezeket a három méter magas deszkakerítéseket néz­tem. A magyar ember elzár- kózási vágya érvényesül eb­ben a divatban, mely már nem tőlvajöktól véd, hiszen csak az utcára szolgál: csak jelzi, hogy nem tűri senki, hogy életébe belenézzenek. De ha ezt nem tűri, akkor ő sem akar a máséba beleavatkozni. Felőle akárki élhet s úgy él­het, ahogy akar. Felőle meg is dögölhet. Kútba ugorhat Azzal a néppel, amelyik így gondolkodik, semmit sem le­het kezdeni a közösség érde­kében.” — írja Móricz Zsig­mondi a Kelet Népe 1940. au­gusztus 1-i számában Cegléd­ről, az Országjárás című ri­portjában. Még azt is hozzá­tette, hogy ezek mögött a magas kerítések mögött a gazda „Rettenetesen boldog tud lenni mindaddig, míg csak a ház nem ég a feje fö­lött.” Súlyos szavak Ceglédre. De vonatkozik Kisújszállásra, Csongrádra, Szentesre, Hód­mezővásárhelyre, a hajdúk, jászok és a kunok mezőváro­saira is. A magyar váro­sokban álmos tétlenségben állt az élet a két há­ború között. A gazdák pa- lánkváraikba húzódtak s a proletárok asztalán nem volt kenyér, munkáskezek mun­gyedévkor az előadó által fel­tett kérdésekre adtak választ. Az oktatás eredményessége szempontjából fontos, hogy mi­lyen az előadás, az anyag mennyire tudja lekötni a hallgatókat. Pintér György mondandóját színesen adja elő, ehhez forrásmunkákat, szemelvényeket vesz igénybe. Mindig felhívja a hallgatóság figyelmét az anyaghoz kapcso­lódó rádió- és tv-műsorokra. és a lapokban megjelent írá­sokra. Fontosnak tartja, hogy a résztvevők az összefüggése­ket felismerjék és megértsék. Bár az évzáró vizsga még hátra van, már most kitűnik, hogy az egyéves képzés elérte célját. Gy. F. ka nélkül álltak. Várták, hogy mi lesz? És a kisvárosi ká­véházakban virradatig húzta a cigány. Urak mulattak a sze- parékban, az asztal fehér ab­roszán az éppen itt játszó színtársulat primadonnája táncolt Folyt a pezsgő. És a söm- tésben filléres fröccsöt ittak az állástalan mesterlegények és napszámosok. A polgári írók kedélyes történeteket ír­tak szeretőt tartó úri asszo­nyokról, virágzott az operett, a kabaré és az orfeum. Ugyan­akkor három millió agrár­proletár nyomorgott, a kisgaz­dák, kiskereskedők csődbe ju­tottak, az értelmiségi fiatalok zsebében egy fillér sem csör­gött. századunk valóságát Ady tárta föl elsőnek, véle Móricz Zsigmond szoros ba­rátságot kötött, és általa is­merte föl a „magyar ugar” problémáit, a sürgős, mély demokratikus átalakulás szük­ségességét. E barátság kezde­tétől, 1909-től tanulmányozta az eredeti és hiteles népéle­tet. A magyar társadalom minden osztályának sorsa ér­dekelte. A problémákról min­dig a saját szemével győződött meg. Fáradhatatlanul járta az országot, gyalogolni jó — hirdette 1927-ben. Útközben mindent följegyzett, ezért tudta riportjaiban, cikkeiben, novelláiban, regényeiben, szín­műveiben reálisan ábrázolni az életet. A paraszt, az értelmiségi és Fehéringes, kék- és vörös- nyakkendős fiúk és lányok sorakoztak fel a napokban a csemöi központi általános is­kolai udvarán. Ekkor tartották tanácskozásukat a község út­törői. Köszönetként A csapatgyűlést dobszó és a bevonuló csapatzászló fogadá­sa nyitotta meg. A raj titkárok jelentése után Oldal Judit ta­nárnő, az úttörőcsapat vezető­je köszöntötte az úttörőparla­ment résztvevőit és vendégeit. Emlékeztetett az 1976-ban megrendezett hatodik országos úttörőparlament határozataira, és felidézte, hogyan segítették az előző iskolai parlamenten elhangzott és elfogadott javas­latok, feladatok megvalósítá­sát. A három évvel ezelőtti ta­nácskozás óta eltelt időszak úttörőmunkájáról, az elért eredményekről Berényi Irén nyolcadikos úttörő, az úttörő- tanács titkára tett jelentést a csapatgyűlésnek. Elmondta, hogy a nemrég felépített tor­natermes és napköziotthonos iskolát, a kedvező körülmé­nyeket, szorgalommal és jó ta­nulmányi eredményekkel igye­keznek meghálálni a közös­ségnek. Vas, papír A járási tanulmányi verse­nyen a kisdobosok az első helyet szerezték meg. A termé­szetkutató szakkör tagjai bronz oklevelet, a mezőgazdá­szok ezüst oklevelet kaptak. Jó eredménnyel szerepeltek az ifjú vöröskeresztesek és az líf- törőtűzoltók járási versenyén is. Rendszeres résztvevői és segítői az őszi betakarításnak; a legutóbbi hulladékgyűjtés alkalmával 7750 kiló vasat és 950 kiló papírt adtak át a MÉH-nek. Az Együtt, egymásért és a Mi világunkért mozgalom gondolatai határozták meg az éltéit időszak úttörőéletének mozgalmi-módszertani eszkö­zeit, a csapat, a rajok és az őrsök feladatait, az összejöve­telek sokszínű programját, a kirándulások és táborozások hosszú időre szóló élményét, az iskolai ünnepségek meghitt­ségét a dzsentri művészi bemutatá­sával kora legnagyobb próza­írójává emelkedett. Vala­mennyi műve inkább szo­ciográfia, mint szépirodalom, ezért tündöklenek, s adnak hiteles társadalomrajzot. Az akkori jelennél különb jö­vőt követelt. Rendkívüli ha­tása volt az ifjú írókra, szár­nyai alól sokan kerültek ki a falvakba, megismerni és föl­tárni a nép bajait Minden értelmiségi fiatal­nak meg kell ismerni a ma­gyar falut — hirdette szóban és írásban. Ehhez értelmes ürügy a népköltési gyűjtés, „hiszen falun beszélnek leg­szebben magyarul, ott őrzik a népdal és a népművészet kin­cseit. Ifjúságomban engem még csak az ösztön és a részvét vitt falura, ma tudato­san, céllal kell odamenni, tu­dományos szempontok sze­rint kell falut kutatni.” A szociográfia leleplező, kellemetlen tudomány volt abban az időben, ezért a hi­vatalos művelődéspolitika in­kább útját állta, mint segítet­te. így sem Móricz Zsigmond művei, sem a falukutatók írá­sai nem jutottak el szélesebb olvasóközönséghez. Egy ki­sebb tábor értette meg ezeket az őszinte szavakat, csak a felszabadulás utáni idők hoz­ták meg a kiterjedt érdeklő­dést, utólag isin érj ük föl múl1 tunk jellegzetes alakjait. Móricz Zsigmond életének hatvanhárom esztendeje tör­ténelmünk sorsdöntő változá­A 4915. számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat jó kap­csolatot alakított ki a ceglédi ÉVIG, KÖZGÉP és a VIKUV KISZ-alapszervezeteivel és sok segítséget kaptak a csemői ta­nács, a November 7. Termelő- szövetkezet vezetőitől és a Csepel Vas- és Fémművektől is. A beszámoló után a parla­ment hat szekcióban folytatta munkáját. Továbbra is fon­tosnak tartják, hogy az iskola valamennyiük számára máso­dik otthont, közösséget jelent­sen, ahol az úttörőmunka nem teher, hanem belső igény, se­gíti a tanulást, az emberré ne­velést is. KRESZ-park A szekcióelnökök által elő­terjesztett javaslatokat a csa­patgyűlés elfogadta, és ezek alapján határozta meg a fel­adatokat az úttörőcsapat tag­jai és vezetői számára. A leg­fontosabb kérések tolmácsolá­sát — a nyári táborokban való nagyobb arányú részvételi le­hetőséget és egy KRESZ-park létesítését — a járási úttörő­parlamentre megválasztott kül­döttekre bízták. A csemői iskolások tanács­kozása az úttörőtanács tagjai­nak és elnökének megválasz­tásával fejezte be munkáját. S. B. Kézilabda; A járási összevont bajnok­ságban a férfiaiknál az Albert- irsa folytatja jó szereplését, jobb gólkülönbségével vezet a tavalyi bajnok Hernád előtt. A nőknél az utóbbi hat mér­kőzés közül öt a hazaiak si­kerével végződött, a férfiak­nál kétszer tudott a vendég­ségben játszó csapat győzni. | Férfiak: Törtei—Álbertirsa 3:31, Hernád—Gyál 22:16, Tör­tei—-Gyál 15:33, Hernád—Ka­ratetétien 18:17, Álbertirsa— Karatetétien 19:11, Karatetét- len—Pilis 24:12. A Hernád—Gyál összecsapás félidőben még döntetlenül, sokat halmozó évtizedeire esett. A századfordulón még folyt a kivándorlás, a kapi­talista vállalkozók milliós jö­vedelmekre tettek szert, az ország urai gyarmatok szer­zésén járatták az eszüket és belesodorták népünket egy végzetes háborúba. Majd jött a Tanácsköztár­saság, s a nép százharminchá­rom napig maga irányította sorsát. Gazdasági válság, a nagy munkanélküliség kora következett — és, fölkészülés egy újabb háborúra. SZÜLETÉSÉNEK századik évfordulóján részben szemé­lyesen, részben levélben ke­restem fel azokat, akikkel Cegléden szót váltott. Meg­állapítható, hogy kétszer is járt itt. Egy alkalommal Arany László kalauzolta. a városba, ő kísérte el Bükki Zsigmondékat Kazinczy utca 35. szám alatti lakására és vitte ki a vágóhídra, ame­lyet a Hangya szövetkezet bé­relt. Barabás Lajos volt a húsüzem igazgatója, ma is jól emlékszik Móricz Zsigmond kérdésedre, élénk érdeklődé­sére. Az akkor katonai húskon­zerveket és kávékockákat gyártó üzem munkásainak jö­vedelméről és munkakörülmé­nyeiről folyt beszélgetésben részt vett Piros Benő építész, az üzem bővítési munkálatai­nak vezetője. A Károlyi lakótelepen él az író sógornője, Simonyi Ist­vánná, ő is szívesen beszél találkozásaikról és számos dedikált könyvéről. A Közpon­ti szállodában lakott Móricz Zsigmond, itt barátkozott meg a bérlő rokon kislányával, Só­lyom Gabriellával, akinek, a gyermekek iránti mindenkori gyengéd szeretetével, mesét mondott az esti lefekvés előtt. Hídvégi Lajos Dánszent miklóson Képviselői fogadóóra Tóth Attiláné országgyűlési képviselő május 29-én, kedden délután egy és négy óra kö­zött Dánszentmiklóson a köz­ségi tanácsnál fogadóórákat tart. Kiállítás A dob története Igen érdekes és a maga ne­mében -ritka bemutató, dobok- : ból rendezett kiállítás nyílik! ma délután 15 órakor a cég- , lédi Kossuth Múzeumban. ) A dob története című kiállí­tást Gonda János zeneszerző, zongoraművész nyitja meg. író—olvasó találkozó Abonyban A vendég: Jókai Anna Az abonyi könyvtárban hét-: főn, május 28-án este fél 8-; kor Jókai Anna József Attila- ; és SZOT-díjas írónő lesz az 1 j író—olvasó találkozó vendége, < Az ünnepi könyvhét kiadvá-\ ! nyait a Kazinczy könyvesbolti a helyszínen árulja. : i , 10:10-ce állt, a karatetétleniek,, csak nagy küzdelemben — egy« J góllal — szenvedtek vereséget?* J a tavalyi bajnok otthonában^! J Az élmezőny állása: f. 1. Álbertirsa 4 3 1 — 130-33 4 . 2. Hernád 4 3 1 — 86-62 V 3. Karatetétien 5 3 — 2 99-76 C J Nők: Vecsés—Hernád 11:64 í Gyál—Tápióvölgye 10:6, Her-. ' nád—Mezőgazdasági DSK^ ' Cégléd 15:8, Tápióvölgye—Mé-, zógazdasági DSK 7:13, Mező­gazdasági DSK—Gyál 8:5, Ve- ’ esés—Tápióvölgye 10:2. Az élmezőny állása: >! 1. Vecsés 2 2-------21- 8 é­3. M ezőg. DSK 3 2 — 1 29-28 4) 3. Gyál 2 1—1 15-14 Megyei női bajnokság: A'! CVSE itthon biztosan verte. Gödöllő együttesét. Ceglédi VSE—Gödöllő 15:51 (7:4) CVSE: Steffner—Danesó (2Jj.’ Gyöngyösi (3), Körösztös (3)íi Törőcsikné (4). Benesik (2)y Kiss (2). Az első félidőben még tarta­ni 'tudták magukat a vendég gek. A Vasutas fölénye szü-j net után vált egyértelművé,’ \ ebben a játékrészben már job- t ban is védekeztek a játéké-.? sok, így csak egyszer került'i be kapujukba a labda. » Ifjúsági eredmény: Gödöllő—CVSE 20:12 (12:4^ A megszerzett előnyt végig!' tartani tudta a Gödöllő. Gól-,’ dobóik: Sárik (6), Raj (4), Lá-.i zár (1), Mód (1). i Ökölvívás: n % A Pest megyei csapatbaj nokság idei első fordulója Vá-S cott volt, ahol 400 néző előtt.’ 7 szakosztály versenyzői mér—1 ték össze erejüket vegyes, ser--'; dűlő, ifjúsági és felnőtt kor- I csoportokban. T Az első fordulóban a CVSE« bizonyult a legjobbnak, 23« ponttal szerzett többet, mint a -. tavalyi első, Óbuda. A cégié- diók közül, akik között több j kezdő gyerek is szorítóba állt, • különösen a serdülők és ifjú-.' ságiak szereztek sok pontot.’^ Lakatos, Lévai, Sipos és Hal- • mi vívta a legjobb, s legizgal ­masabb csatákat, közülük La- ’ katos pontozással. Lévai dön- ' tő fölénnyel nyert. Halmi nagy ^ harcban szenvedett vereséget,’ > s a pontozók téves döntése ' alapján Sipos is alulmaradt el-* lenfelével szemben. A ceglédiek közül az aláb- \ bi ökölvívók nyerték meg > összecsapásukat: Lakatos, Lé-‘ vai, Pákozdi Sándor. Pákozdi István, Tóth László, Tóth Pál; ; Jakab. Raffael és Homoki Á > pontversenyben: 1. CVSE ’44, •’ 2. Öbuda 21, 3. Vác 19 ponttal. U. L. A barkácsgép mellé Brigádnévjegy a fúrógéphez Az ÉVIG ceglédi gyárában többféle típusú fúrógépet állí­tanak össze a Kéziszerszám ’75 szocialista brigád tagjai. A barkácsgépek mellé a brigád névjegykártyáját mellékelik, ezzel vállalva személyes szavatosságot a jó minőségért. Apáti-Tóth Sándor felvétele Mesét mondott lefekvés előtt Az országjáró Móricz Zsigmond Riport a magas kerítések városáról Álbertirsa vezeti a mezőnyt AZ ELSŐ FORDULÓ GYŐZTESE A CVSE \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom