Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

Az élet minden területét érinti Az űrkutatás célja: a Föld Az emberiség a növekvő szükség-'" létéit csak környezetének egyre fo­kozottabb kihasználásával tudja ki­elégíteni. Űjabb területeken kezd mezőgazdasági tevékenységet folytat­ni — erdőt irt, mocsarat csapol stb. —, vagy a régieken nagyobb termés- eredmények elérésére törekszik — műtrágyát használ, növényt neme­sít, gépesít stb. Űjabb bányákat nyit, vagy a meglevők nehezebben hozzá­férhető készleteit is kitermeli. A környezet kihasználásának nö­velése kétféleképpen történhet. Vagy úgy, hogy az ember újabb területeket kezd hasznosítani, vagy úgy, hogy a már uralma alatt levő területek ke­vésbé értékes, esetleg nehezebben hozzáférhető erőforrásait is kiak­názza. Erőforráson itt és a további­akban minden olyan természeti tár­gyat, folyamatot, jelenséget értünk, amely megfelelő átalakítással emberi felhasználásra alkalmassá tehető. Mindkettőhöz azonban új ismeretek megszerzésére van szükség. Például mielőtt egy újabb területet akarnak bevetni, meg kell tudni, nem veszé­lyezteti például árvíz, de azt is, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő meny- nyiségű napfény, víz stb. Vagy ami a bányászatot illeti, nyilvánvaló meg kell tudni, hogy van-e az adott terü­leten kitermelésre érdemes mennyi­ségű és minőségű ásványkincs. El­mondhatjuk. tehát: a környezet bir- , tokba vételének, kihasználásának előfeltétele a közelebbi, távolabbi környezet megismerése. ~ Az első felderítők A METEOSAT műhold felvétele a FöldrSl. Az Ilyen felvételek lehetővé teszik Föld meteorológiai jelenségei összefüggéseinek tanulmányozását Miért volt szükséges a cikk ele­jén elhangzottakat kissé és részlete­sebben taglalnunk? Gondoljunk csak a következőkre: Az ember a Földön a világegyetemnek egy véges részén él. Az itt található és felhasználható erőforrások is végesek. Sőt ezeknek jó része az úgynevezett meg nem újuló erőforrások közé tartozik, pél­dául a szén, az olaj, az ércek stb., amelyek csak egyszer használhatók fel. Ide sorolható a talaj termőké­pessége is, mivel a mezőgazdaságban ezt az erőforrást az ember újítja meg (trágyázás). Az ember tehát a Földön egyre kevesebb kihasználható erő­forrást talál, ezért szükségszerűen el­kezdett tájékozódni „szülő-Földje” határain túl. Elküldte első felderítőit az első mesterséges holdak képében a Föl­det körülvevő űrbe, és elkezdte a vi­lágegyetem e részének megismeré­sét. Tekintettel arra, hogy a Szput- nyik—1 fellövéséig csak feltételezé­sek voltak arról, hogy mi lehet a Föld felszíne felett néhány száz kilo­méter magasságban, először is azt vizsgálták: tényleg üres-e a világűr. A továbbiakban már messzebb re­pültek a mesterséges égitestek, elő­ször a legközelebbi égitestet, a Hol­dat, majd a Vénusz és Mars bolygó­kat vizsgálták. E sorok írásával kö­zel egy időben pedig már egyedül­álló adatokat sikerült szerezni a Ju­piter bolygóról. Ugyanakkor e mű­holdak segítségével nemcsak a világ- egyetemet, hanem a Földet is elkezd­ték vizsgálni. Igen lényeges új ada­tokat is szolgáltatnak ezek a vizsgá­latok, többek között olyanokat is, amelyek a népgazdaság számára köz­vetlenül felhasználhatók. Az ember jelenléte Á mesterséges égitestek közben egyre bonyolultabbá váltak, egyre többféle vizsgálatot, megfigyelést tudnak elvégezni. Egyes esetekben már annyira sokrétűek és bonyolul­tak a feladatok, hogy ezeket progra­mozott automaták vagy Földről irá­nyított eszközök segítségével már nem lehet maradéktalanul végrehaj­tani. Ezért az ilyen feladatok megol­dása már nem nélkülözheti a „legtö­kéletesebb automata”, az ember je­lenlétét a kísérleteknél, megfigyelé­seknél. Tehát az űrrepülés, az em­ber megjelenése a Földön kívüli tér­ségekben szükségszerű, és nem ön­célú volt. A műholdak, űrhajók jóvoltából hatalmas ismeretanyag halmozódott fel. Ezt az ismeretanyagot azután szinte megszerzése óta folyamatosan használja az ember az élet legkü­lönbözőbb területein. A sok közül csupán néhányat lássunk most. Eze­ket tekinthetjük ugyanis végső so­ron az űrkutatás eredményeinek, vagy rövidebben, ez az űrkutatás haszna. Már az űreszközök és az azokat célbajuttató rakéták megalkotásánál sok olyan tervezési módszer, szerke­zeti anyag, konstrukciós megoldás stb. születik, amely a népgazdaság más területein is kiválóan felhasz­nálható. Ezek közül kiemelhető a teflon széles körű elterjedésének le­hetővé tétele. A rakéta- és műhold- technika igen sok teflont igényel, ezért szükség volt olyan olcsó nagy­üzemi gyártási eljárásra, hogy ki­elégítsék az igényeket. A gyártási el­járás megszületett és olyan jól sike­rült, hogy érdemes volt nagy tömeg­ben előállítani ezt a kiváló tulajdon­ságokkal rendelkező anyagot, és más területeken is alkalmazni. Távközlési rendszerek Napjainkban az állandóan növekvő termeléssel együtt növekszik az áruk cseréje, a kereskedelem is. Évente a különböző nyersanyagok félkész- és késztermékek tonnáinak milliárdjai vándorolnak a Föld különböző pont­jai között. Vándorolnak ezenkívül maguk az emberek is — gondolunk itt a turizmus robbanásszerű növe­kedésére. Ezek a vándorlások, szál­lítások nagy részét földrészek között bonyolítják le. Azért, hogy a kiter­meléstől az értékesítésig minden a lehető legnagyobb szervezettséggel, a lehető legkisebb veszteséggel járjon, igen-igen sok információt kell ese­tenként igen nagy távolságokra to­vábbítani. Nem jelent ugyan létfontosságú in­formációtovábbítást — ámbár igen nagy tömegeket érint — a különböző nagy sportesemények kontinensek közötti közvetítése űrtávközlési mű­holdakkal, mint például legutóbb az argentínai labdarúgó VB-n. Ma már az ilyen információtovábbítás is el­képzelhetetlen űrtávközlési műhol­dak nélkül. Időjárás-előrejelzés Az időjárás pontos, megbízható előrejelzése a népgazdaság egyre több területén válik létszükségletté. Gondolunk itt elsősorban a vízgaz­dálkodásra, mezőgazdaságra,- szállí­tásra stb. Ilyen prognózisok készíté­se szintén lehetetlen az űrkutatás egy másik speciális ágazata, az űr­meteorológia eszközei és módszerei nélkül. Sőt napjainkban már az űr­kutatás vezető államaiban az űrme­teorológia a népgazdaság számára nélkülözhetetlen szolgáltatás. Szov­jet és amerikai szakértők egyöntetű megállapítása, hogy a meteorológiai műholdak adatainak figyelembevé­telével évente 1—2 milliárd rubel, il­letve dollár értékű kártól óvhatják meg a nemzetgazdaság különböző te­rületeit. A felsorolt néhány példából is lát­ható, hogy az űrkutatásból szárma zó ismereteket sokfelé használja az ember, de addig még nem jutott, hogy a világegyetem erőforrásait közvetlenül is birtokába vegye. Ez a lépés a következő évtizedben várha­tó, amikor is az ember olyan bérén dezést telepít a világűrbe, amely a Nap energiáját átalakítja elektromos energiává és a Földre továbbítja. BAJ ATTILA, a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának titkára Gyógyítás - sugárzással A gyógyító orvostudomány egyre eredményesebben alkalmazza a röntgensugarakat. Már régen felis­merték, hogy a röntgensugarak ká­rosítják a sejteket, de az egyes sejt­típusok nem egyformán érzékenyek a sugarakra. A gyorsan szaporodó és a gyulladásban levő, általában a fokozott anyagcseréjű sejtekre a su­garak nagyobb hatásúak, Így pl. a daganatsejteket elpusztítják, a gyulladást csökkentik, de ugyanat­tól a sugármennyiségtől a környezet sejtjei csak mérsékelten károsod­nak. A besugárzás érintheti a kül­ső sejtekét, ha az elváltozás a test felszínén van, de irányítható a test mélyén kialakult gócokra is. Ilyen­kor fokozottabban kell tekintettel lenn: a környezet védelmére, ezt szolgálja a különböző irányból tör­ténő besugárzás, amely lehetővé te­szi, hogy a gócot mindig érje su­gár, a környezet viszont csak rit­kán kerüljön a károsító zónába. A besugárzást régebben álló rönt­gencsővel több irányból végezték, később azonban a cső mozgatása ingg-, spirál-, kör- stb. pályán is lehetővé vált. A besugárzás iránya újabban televízió segítségével el­lenőrizhető. Az utóbbi időben egy re nagyobb feszültséggel (millió­elektronvolt) is dolgoznak, mert ennek hatása a test mélyebb ré­szein nagyobb, mint a felületen és így a bőr kímélhető. A szükséges sugáradagot á ront' génterápiánál rendszerint több rész­letben adják le; a bőr így a besu­gárzás szüneteiben regenerálódhat, míg az erősebben károsodott góc erre nem képes. De a röntgensugár­zás energiabevitelt is jelent és eb­ből a szervezet egyszerre csak bizo­nyos mennyiséget bír el. A röntgenterápiás készülékek alkalmazásuk óta — hosszú utat tettek meg, a fejlesztés több irány ban történik napjainkban is. Növe­lik a készülékek hatásfokát, célzott alkalmazhatóságát, tehát minél pusztítóbb hatásúvá alakítják nem kívánatos sejtek ellen, a szer­vezet minél tökéletesebb védelme mellett. Sugárforrásként radioaktív anyagokat és izotópokat is fel­használnak. Műkincsek, könyvek, kutatók A szerb kultúra emlékei Vujicsics D. Sztojánt a legutóbbi hónapokig a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa­ként, számos, különösen a magyar— délszláv kulturális kapcsolatok és a magyarországi szerb kultúra történe­tével foglalkozó tanulmány szerzője- ként ismertük. Természetesen szá­mon tartottuk a Fest megyei délszláv nemzetiségi művészet, irodalmi múltjának kitűnő ismerőjeként is: 1973-ban jelent meg szép Szentendre Albuma, a közelmúltban tette közzé Vitkovics Mihály magyar és szerb írásait. Néhány hete a szentendrei Szerb Egyházművészeti és Tudomá­nyos Gyűjtemény igazgatójaként is üdvözölhetjük. Hogyan került sor kinevezésére, hogyan, miért jött lét­re a gyűjtemény? — A szentendrei Szerb Egyház­művészeti és Tudományos Gyűjte­mény igazgatójának annak a meg­állapodásnak a jegyében neveztek ki március 15-től,, amely ez év márciu­sában jött létre a Budai Görögkeleti Szerb Püspökség, illetőleg a Kulturá­lis Minisztérium és az Állami Egy­házügyi Hivatal között, a magyaror­szági szerb egyházi műkincsek és gyűjtemények megóvása, tudomá­nyos feldolgozása, valamint korszerű körülmények között történő tárolása és bemutatása érdekében. A gyűj­temény a magyarországi szerb egy­ház tudományos intézménye, s létrehozása lényegében annak az ér­tékes múzeumi anyagoknak a körvo- nalazottafob és korszerű bővítését és fejlesztését jelenti, amelyet 1964 óta Szentendrén, a szerb püspökségen hazai és külföldi érdeklődők százez­rei tekintettek meg. Az esztergomi Keresztény Múzeum után tehát a tervezett bővítési és muzeoiógiai munkálatok befejeztével — előrelát­hatólag talán már 1981 tavaszán — Szentendre városa, a Dunakanyar és Pest megye egy olyan európai je­lentőségű múzeumi és tudományos intézménnyel gazdagodik, amely a hazai és kelet-európai pravoszláv művészet megismeréséhez igen nagy lehetőséget ad. Jelentős azért is, mert a hazai szerb kultúra több évszáza­dos, elsősorban egyházi .műkincseit fogja bemutatni reprezentatív, állan­dó jellegű kiállítás keretében, s azért is, mert módot nyújt az anyaggal kapcsolatos tudományos kutatómun­kára is. Az intézmény országos jel­legű, gyűjtőterületünk a főváros mellett kilenc megyére terjed ki. Közülük legfontosabbnak Baranya, Pest és Bács-Kiskun megye értékeit tartom. — Maradjunk a gyűjtemény mai anyagánál. Melyek azok a műkin­csek, illetve könyvek, kéziratok, amelyek leginkább számot tarthat­nak a látogatók, kutatók érdeklődé­sére? — A műkincsek közül a legjelen­tősebb az ikon- és az ötvösgyűjte­mény. Különösen számot tarthat a kutatók érdeklődésére a magyaror­szági XVII—XIX. századi ikonanyag, s azok az ikonok is, amelyek az év­századok alatt a Balkánról vagy Oroszországból kerültek hazánkba, s mintegy a magyarországi szerbek óhazai, orosz és görög, Athosz-hegyi kapcsolataira utalnak. A könyvtár állománya 25 ezer kötet Különösen jelentős a régi szerb és szláv nyom­tatványok, s a kéziratos könyvek gyűjteménye. Igen fontosak a XVII. század végén, a XVIII. század elején a szentendrei szerb könyvmásoló műhelyben készült munkák. A könyvállomány —' amely folyamato­san gyarapodik, s a legjelentősebb hazai szerb könyvgyűjtemény — ré­gi és mai műveivel igen nagy segít­séget ad a hazai szerbség történeté­nek és művelődéstörténeti kutatásá­hoz. Mind a könyvtár, mind a levél­tár működéséhez, az anyag feldolgo­zásához azonban a szakembergondok megoldására van szükség. Csak úgy kezdhetjük meg a könyvtár megfe­lelő katalógusának kialakítását is. — A gyűjtemény feladatai között igen fontos helyet ícap az ország bármely részén levő kincsek óvása, gyűjtése, feldolgozása, valamint a műemlékvédelem segítése. Hogyan kezdik — vagy inkább: hogyan te­szik eredményesebbé — e nagy munkát? — Hogy Szentendrénél maradjunk: igyekszünk mielőbb megoldást talál­ni például arra, hogy a külön-külön is kivételes értéket képviselő szerb templomokat, különösen a turista­idényben, az érdeklődők láthassák. A városi tanács és az Országos Mű­emléki Felügyelőség támogatásával például folyamatban van a főtéri „Blagovestenszka” templom belsejé­nek állagmegóvó felújítása — a tel­jes restaurálásra remélhetőleg az elkövetkező évek során kerül majd sor —, s minden remény megvan ar-. ra, hogy már július közepén meg-, nyithassuk az érdeklődők számára. Az ország egyik legszebb barokk műemlékéről van szó, amelyet 1752- ben Andreas Magerhoffer, a kor ne­ves pesti építészének tervei szerint emeltek, ikonosztászionját pedig 1802-ben Mihailo Zsivkovics budai szerb festő készítette. Terveink sze­rint a templbmban e kevéssé ismert hazai szerb festő életművének leg­szebb darabjait fogjuk bemutatni, természetesen úgy, hogy a templom egyházi rendeltetését megőrizzük. Remélem, rövidesen mód nyílik a Pozsarevacska templom látogatására is. A „Belgrádi” székesegyházat je­lentős anyagi ráfordítással az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség rövide­sen restaurálni kezdi, kívülről és be­lülről egyaránt, befejezését a jövő évre tervezik. A hazai szerb mű­emlékek legreprezentatívabb templo­ma így végre teljes fényében, eredeti XVIII. századi állapotában újul meg. A búcsújáról nevezetes „Preobra- zsenszko” templom belsejének res­taurálása a sürgetőbb feladatok kö­zé tartozik: különösen ikonosztá- szionjának teljes, alapos restaurálá­sára gondoltak. A magam részéről rendkívül örülnék, ha néhány év alatt a gyűjtemény mellett szent­endrei műemlék templomaink is kivétel nélkül látogathatók lenné­nek. Ennek természetesen alapvető feltétele mielőbbi teljes helyreállítá­suk és restaurálásuk. — Pest megyében Szentendrén kí­vül is igen jelentős szerb emlékek­kel találkozunk. Például a XV. szá­zadi ráckevei templommal, amely­nek látogatása korábban eléggé ne­hézkes volt. — Az épület műemléki restaurálá­sa szintén a közeljövő fontos felada­ta. A templom nemcsak mint a ma­gyarországi szerbek legbecsesebb történeti emléke jelentős, hanem rendkívül értékes az a sttlusszimbió- zis is, amelyet megtestesít, hiszep. gótikus architektúrája hagyományok bizánci jellegű freskókkal párosul, s az együttest egy barokk harangto- rony egészíti ki...feladat a templom keséi, de művészettörténeti szempontból igen jelentős freskóinak letisztítása és konzerválása. Templo­munk látogatásának kérdése éven­ként napirendre kerül. Bízom ben­ne, hogy a helyreállítással és kör­nyezetrendezéssel egy időben lehető­vé tudjuk tenni'a látogatást a turisz­tika, az idegenforgalom igényeinek megfelelően. Annak is örülnék, ha sor kerülhetne a XVIII. századi száz­halombattai szerb templom helyreál­lítására is. Nagyon szép a város ro­hamos fejlődése — az új házak mel­lett fontos a település múltjára ia emlékeztetni. — Említette a szakemberek hiá­nyát, pótlásuk szülcségességét. A gyűjtemény továbbfejlesztéséhez fel­tételezhetően más feladatokat is meg kell oldaniuk. Hogy a legfontosab­bat említsem: bővíteniük kell a je­lenlegi épületet. Mikor, hogyan kerül sor erre? — A jelenlegi gyűjteményi kiállí­tást rövidesen — néhány hét múlva — kénytelenek leszünk bezárni, mi­vel az arra rászoruló műtárgyak ál­lagmegóvását, tehát fertőtlenítését, konzerválását, restaurálását az Ipar- művészeti Múzeumban és a Múzeu­mi Restaurátori és Módszertani Központban elkezdik. Egyidejűleg megkezdődik a gyűjtemény jelenlegi épületének felújítása, a korszerű szakmai követelményeknek megfele­lő alakítása és bővítése is. Az esz­mei terv és az ütemterv kialakítása most van folyamatban. A gyűjte­mény állandó, reprezentatív kiállí­tásának területe természetesen na­gyobb lesz majd a jelenleginél, gon­dolnunk kell azonban a gyűjtemé­nyi anyag, a kiállításra nem kerülő ikonok és műtárgyak megfelelő és korszerű tárolására, raktározására is. Az új gyűjteményi épület kiala­kításával egyidejűleg megfelelő kö­rülményeket kívánunk teremteni a kutatók számára nemcsak az ikonok, műtárgyak tanulmányozásához, ha­nem a püspöki és egyházmegyei könyvtár és levéltár használatához is. Természetesen e gyűjteményeink elsősorban a tudományos kutatás rendelkezésére állnak majd, jelle­güknél fogva is, jelentőségük foly­tán azonban országos és nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot, s ezzel számolnunk kell. Biztosítani szeretnénk a kutatás legszüksége­sebb technikai feltételeit is. Bízom benne, hogy a nemrég létrejött meg­állapodás keretében államunk támo­gatásával mindez mielőbb, lehetőleg már 1981-ben megvalósítható lesz. P. SZABÓ ERNŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom