Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

fMl* Hrr.if.t IW 1979. MÁJUS 30., VASÁRNAP HIVATÁS ÉS KÖZÖMBÖSSÉG Kék színű rendszámtábla Tanulmányt igényelne, ha minősíteni akarnánk a megye közművelődési . helyzetét Ah­hoz azonban különösebb szakértelem sem kell, hogy megállapítsuk: a színvonal további emelésének feltétele, hogy a népművelők megismer­kedjenek az új módszerekkel, megtanuljanak élni a lehető­ségekkel, jól tudják alkalmaz­ni a meglevő eszközökét. Eb­ben sokat segíthet az évente megrendezett módszertani nap. Azt Irtuk, évente, mert bízunk benne, hogy hagyo­mány lesz ebből a második alkalommal megrendezett képzési, továbbképzési formá­ból. Tegnap délelőtt családias légkörben nyitotta meg Békés György, a Pest megyei Műve­lődési Központ és Könyvtár igazgatója a második módszer­tani napot. S első program­ként Szekeres Erzsébet Zöld levelecske című faliszőnyeg- kiállítását. A művész munkás­ságát méltató Csohány Kál­mán grafikusművész előadása érdeklődést keltett. Ez volt a nyitánya az egész naposra ter­vezett programnak. A rendezők, alkalmazkodva a helyzethez, változtattak az eredeti műsoron és a budaka­lászi általános iskola népi tánccsoportjának bemutatásá­val folytatódott a program. A német és a magvar táncok­ból összeállított bemutatót a a művelődési központ elő­csarnokában rendezték, hadat üzenve a protokollszokások- nak. Az első baráti, a kollé­gáknak szóló üdvözlő szavak csak ezután hangzottak el a színházteremben. Hozzávetőle­gesen hatvanon ültek a néző­téren. Üresnek éreztük a ter­met. Nem pontos adat az sem, hogy kétszázötven főfoglalko­zású népművelő dolgozik a megyében, s az irányító appa­rátust is figyelembe véve leg­alább hatszáz munkatársnak van közvetlen kapcsolata a közművelődéssel. A svájci közlekedési példát idézte fel a tízszázalékos rész­vétel. Svájcban ugyanis azok a gépkocsivezetők, akik nem törődnek eléggé hivatásuk sza­bályaival, gyakran mutatnak közömbösséget, azok kék színű rendszámtáblát kapnak. Így aztán mindenki tudja róluk városban és községben, hogy megkülönböztetett — s egyál­talán nem elismerő — figyel­met érdemelnek. Kár, hogy ez a módszer a Pest megyei nép­művelőknél megvalósithatat­A módszertani nap megnyitója utána a Boróka duó szórakoztatta a közönséget lan. Vannak ugyanis járások, városok és falvak, ahonnét szinte soha nem képviseltetik magukat a közművelődés szakemberei a módszertani továbbképzéseken, rendezvé­nyeken. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a dabasi járás és nagyközség. A rendszere­sen hiányzók listáján szerepel a budai járás és Érd, vala mint Százhalombatta. Meglehet, túlzottan borúlá­tónak tűnnek a leírt gondola­tok. Csakhogy a dunaharaszti általános iskolások és a .do- monyi bábosok műsorára már szinte üres lett a színházié rém. Véget ért a klubban a díszítő művészeti szakkör mintafoglalkozása és elkezdő­dött a gödöllői járás Versen­gő falvak akcióját bemutató program: már két kezünkön megszámolhatjuk az érdekes módszerek iránt érdeklődő megyei népművelőket. Joggal sóhajtottak fel a program szervezésén hónapok óta fá radozólt: lám, gyakran panasz­kodnak a népművelők a kö­zönség érdektelenségének hiá­nyára, s most éppen őket vár­ták hiába a munkájukat segí­teni akaró megyei módszerta- nosok. Hogyan látja Várady Gáza, a megyei művelődési központ módszertani csoportvezetője az országosan is újdonságnak számító módszertani nap ta­pasztalatait. — Az érdeklődéssel nem le­hetünk elégedettek, de ennek ellenére hasznos az idei mód­szertani nap is. Egyértelműen sikeres a gödöllőiek kezdemé­nyezése, a Versengő falvak mozgalom, ugyanígy a ceglé­diek Jót, s jól mozgalma, amellyel a szocialista brigá­dokat mozgósítják a termelé­si feladatok mellett a közmű­velődésre. Jelentős eredmény az is, hogy két új kiállítás anyagát mutatjuk be — 1919- es szitanyomatok, és a Fotúió- matta '7-7 —, amelyéjs vándor-. 'tárlatként eljutnak' a megye sok településére. Módszertani csoportunk ezzel a nappal to­vábbi lehetőséget akart adni a népművelőknek, hogy ismer­kedjenek egymás munkájá­val. Nem követtünk el szer­vezési hibát, a meghívókat és a programot időben meg­küldtük a művelődési házak­nak. Kétségtelen, az idei mód­szertani nap a megye népmű­velőinek többsége számára ki­hagyott lehetőség volt. Hiva­tástudatuk — amely máskor sok mindenben megnyilvánul —, ezúttal nem párosult ér­deklődéssel, az új iránti nyi­tottsággal. Kriszt György ADAS: MA DÉLUTÁN Játsszunk pedagógiát! Játsszunk pe­dagógiát! Miért ne!? Hiszen Ma­gyarországon — pedagógusok vall­ják — mindenki ért a neve­léshez. Itt a ragyogó alkalom: Játsszunk pedagógiát! Erre invitál a Televízió Pe­TV AKCIÓ dagógusok fóruma című mű­sorának mai adása. A felad­vány egyszerű: Nagy Jancsi verekedös gyerek. Sakkban tartja az osztályt. Amikor az osztályfőnök a közösségre, a gyerekekre bízza a döntést — büntessék meg az osztályt fe­nyegető társukat — a gyere­TV-FIGYELO Sportból soha sem lehet elég, tartja a szólás-mondás. Nehéz lenne eldönteni, hogy mennyi ebben az igazság. A televízió műsorszerkesztői azonban bizonnyal egyetérte­nek vele. Röpke egy hét alatt végigizgulhattunk a képernyő előtt nem is egy fordulatos labdarúgómeccset, láttunk autósműsort, sportfilmfeszti­vált, férfi tornát, súlyemelést, salakmotort. Summa summá- rum: az egyetlen kedd kivé­telével nem telt el nap a té­vében sportadások nélkül. A színvonalas versenyekről közvetített műsorok között sze­rényen húzta meg magát az 1980-as moszkvai nyári olim­pia előkészítéséről szóló — ezentúl havonta látható — kis- filmsorozat első része. A tizen­öt perces adás jól bizonyította, hogy negyedórányi műsorba is rendkívül sok információ sű­ríthető. A puszta tények mö­gül elénk tárult, milyen gi­gantikus erőfeszítés előz meg egy-ety olimpiát. A Montreal óta eltelt idő­szak legfontosabb eseményei­ről olyan nemzetközileg is is­mert szaktekintély, mint Csa­nádi Árpád, a Magyar Olim­piai Bizottság főtitkára, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság programbizottságának el­nöke tájékoztatta a nézőket. A kamerák segítségével el­látogathattunk a legnevesebb moszkvai sportlétesítmények­be, értesültünk az ottani mun­kálatokról : világító berende­zések, lelátók szereléséről. Nem kis elégedettséggel figyelhet­ték a magyar szakemberek is a munkálatokat, hiszen a ha­zai dolgozók termékei — ered­ményjelzők, sportberendezések — ott lesznek nemcsak a nép­szerű moszkvai I.uzsnyiki Sta­dionban, hanem Kijevben, Le- ningrádban, Minszkben és Tal- linnban is, tehát az olimpia más színhelyein. JÓI lebet politizálni is a sportműsorokkal a sokrétű tá­jékoztatás mellett. Ezt Igazol­ta Szőnyi János szerkesztő- műsorvezető munkájának első része, ezt a törekvést segí­tette napvilágra a műsor ren­dezője, Mahrer Emil, aki jól ötvözte egésszé az interjút, a riportokat és tudósításokat. V. F. EGY HÓNAP TÜKRÉBEN Újságok Vámosmikolán ? Hányán járatnak egy tele­pülésen újságot, folyóiratot? Melyik lap a legkeresettebb? A válaszok részben tükröz­hetik a kulturális igényeket, művelődés színvonalát; — Mi a helyzet Vámosmikolán? A postán Veszelák Ferenc pénztáros-hírlapterjesztő, tár­sadalmi megbízatása szerint a községi művelődési bizottság elnöke készségesen válaszol a kérdésekre. Az áprilisban lezárt kimuta­tások szerint például 13 ezer 332 példány érkezett a köz­ségbe újságból, napilapokból és folyóiratokból. Ebből 9 ezer 664 példány került az előfize­tőkhöz, 3 ezer ,627-et eladtak, s a maradvány a százalék volt. A közel 2 ezer lakosú tele­pülésen 155 előfizetővel — a napilapok közül — a Pest me­gyei Hírlap a legolvasottabb. A Népszabadságot 141 előfize­tő járatja.- A Magyar Ifjúság­ból áprilisban 129 példány ér­kezett, amiből csak négy pél­dányt nem tudtak eladni. Az Élet és Tudományból megren­delt 150 példányon kívül még 31 darabot adtak el a posta dolgozói. A Mezőgazdasági technika című lapot kilencen, az Űj Tükör képes hetilapot nyolcán fizették elő, és az utóbbiból nyolcvanhatot adtak el. A Nagy Világ című világ- irodalmi folyóiratból a múlt hónapban 6 darab fogyott, Kortársból kettő, az Élet és Irodalom 16 előfizetett példá­nyán kívül még 12 darabot adtak el. Az Autó Motor is közkedvelt, ebből áprilisban 120 példányt vásároltak a község lakói. TERMESZÉT ES EMBER Czeizing Lajos fotókiállítása „Képeimmel sohasem doku­mentálni, hanem — a fotográ­fia sajátos eszközeivel, esztéti­kájával — képi élményt sze­retnék nyújtani” — Írja Czei­zing Lajos fotóművész a kiál­lítása katalógusában. Ez a tö­rekvése legtöbbször sikerrel jár. Elsősorban közvetve: a természetet, a pilisi, börzsönyi tájat, a Tisza hullámainak csillogását idézve szól az „év­századokon, évezredeken át” hazát építő emberről. Képek sora mutatja be az átalakított környezetet is: a szentendrei múzeumfalu zsúptetős házait, a Kovács Margit-gyűjtemény bejáratát, s a kerámiafigura világra csodálkozó tekintetét. Felbukkannak a külföldi uta­zások során látott motívumok: a rilai kolostortól kezdve a kairói mecseten át, a kopár andalúziai tájban elhelyezett reklámig. A fotók nagy része való­ban jóval több a dokumen-’ tumnál: amennyire szép, az emberi tudást dicsőítő kép ké­szült a kairói mecset ková­csoltvas rácsáról, amely egy­szerre engedi érzékelni a nagy­város zajos, nyüzsgő életét és a keleti művészet gazdagságát, ugyanannyira erőteljes, szán­dékosan elidegenítő hatású a lakótelepi ház két magányos figurája a sokadik emeleten. Sorsot, egyéniséget érzékeltet az arab tanító portréja, kitű­nő pillanatfelvétel az, amely a cordóbai Fiesta önfeledten, nyelvét kinyújtva nevető pap­járól készült. Nem egy felvé­tel viszont’ — s ez szigorúbb válogatással elkerülhető lett volna — nem fokozza az áb­rázolt műtárgyak, épületek ha­tását, nem adja azt a többle­tet, ami a kompozíció ered­ménye, s amely oly széppé te­szi például a rilai kolostor oszlopainak ritmusát. A kiállítás utolsó termében huszonöt színes fotókompozí­ció: szín- és formajáték, mes­teri módon létrehozott együt­tes. A természethez tér visz- sza itt Czeizing Lajos; az egyik képen a virág, a termés vörö­se, barnája nyújt esztétikai hatást, a másik mintha pointil- lista festők apró, egymásba ol­vadó ecsetvonásait idézné, a harmadik, negyedik a formák egymásra forgatásával, szim­metrikus vagy körkörös szer­kezetével gyönyörködtet. Az (alkotó) ember és a természet kapcsolata e képek szerint tö­kéletes. P. Sz. E. Kairó soddkra képes I sincs a szűkös művelődési házban. Kiérdemelte már Solymár művelődésre vágyó lakossága az új környezetet. Az ünnepélyes megnyitó kó­rushangversenyen kilenc ha­zai énekkar mellett a kolozs­vári Conservatorul de Muzica G. Dima Antifona” kamara­kórusa is fellép. Május 26-án gyermekkórusok, június 10-én a debreceni Kodály kórus ad hangversenyt. Nagy érdeklődésre tarthat számot a május 21-i kamara­operaelőadás, ahol Pergolesi 11 maestro di musica, vagy a zenemester című háromszerep­lős darabját ötvös Csilla, Gá­ti István és Rozsos István, a Magyar Állami Operaház ma­gánénekesei Seregi László rendezésében, a Budavári Vi-. gasságok kamarazenekarának közreműködésével játsszák. Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző karvezetők és ze­nepedagógusok részére tart I előadást Dallamok szépsége | címmel május 28-án. A Győri Filharmonikusok 1 hangversenyén június 3-án Mozart- és Csajkovszkij-mű- vek hangzanak fel Szabó András klarinétművész és Li­geti András hegedűművész közreműködésével, Jancsovics Antal vezényletével. Mozart: Á-dúr klarinétversenyét, Á- dúr hegedűversenyét és Csaj­kovszkij Vonósszerenádját ad­ják elő. Népzene tiszta forrásból címmel népdalkörök, népj együttesek lépnek dobogóra június 9-én, majd június 17-én fúvószenekarok találkozójával fejeződnek be a solymári ze­nei hetek. • Hajós Anna Solymári zenei hetek A muzsika c ■ s. ■ " A solymári zenei hetek ma, vasárnap ünnepélyes ke­retek között megkezdődnek. Hároméves múltra tekint visz- sza az egy hónapig tartó ren- dezvénysorozát, amely színvo­nalával, változatos műsorával kimagasló eseménye lesz a megye nyári programjának. Szokolay Sándor Kossuth- díjas zeneszerzőnk, aki gya­kori látogatója a solymári eseményeknek, így nyilatko­zott: — Tulajdonképpen Solymár példát mutat árra, hogy ko­moly anyagi és egyéb lehető­ségek nélkül is szinte csodák­ra képes a zene szeretete. Mind:ez többek közt az Apá- czái Csere János művelődési ház igazgatónőjének, Kempe- len Tündének köszönhető. Bár Solymár zenei hagyomá­nyai ismertek, az asszonyok népdalköre, a művelődési ház és a Hazafias Népfront férfi­kara, a gyermekkar, a madri­gálkórus működése is ezt bi­zonyítja, mégis ritkaság, hogy egy kis lélekszámú, Budapest kirándulóhelyének számító községben minden zenei meg­mozdulásnál megtelik a mű­velődési ház; rangos fővárosi és vidéki énekkarok és művé­szek lépnek fel itt, s nem a protokoll kedvéért, hanem a közösségformálás vágyától fűtve. A szeretettől magasabb a művészi hőfok, ez pedig a közömbösödő világban nagy szó. Szoros alkotói kapcsolat­ban áll Solymár zenei élete Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerzővel, s magam is ír­tam a gyermekkórusnak egy pár kisebb darabot. Figyelem­re méltóan dús az idei prog­ram. pedig a körülmények kedvezőtlenek, még telefon ] kék hallgatnak, A nevelő pe- j dig úgy véli: nem az 6 fei- ! adata hogy büntessen ... Vajon helyesen cselekedett-e az osztályfőnök? Mit tenne ön a helyében? Ha pedagógus, előfordult-e már hasonló eset gyakorlatában, s hogyan talált kiutat? . Ezt a három kérdést tették fel a műsor szerkesztői a Pe­dagógusok fóruma legutóbbi adásában, amikor az iménti esetről szóló ötperces filmrész. letet levetítették. Azóta csak­nem félszáz. választ kaptak a műsor nézőitől, nevelőktől, hi­vatásos és amatőr pedagógu­soktól. E három kérdésre keresték a feleletet május 9-én a száz­halombattai Ságvári Endre ál­talános iskolában is. A tanári szoba asztalát körülülő 19 pe­dagógust, s a beszélgetést irá­nyító Loránd Ferenc vitaveze­tőt csöppet sem zavarta a há­rom vakító fényt ontó jód- lámpa, a bambusznyélre rögzí­tett mikrofon, a két kamera kereszttüze. Csakhamar össze- j csaptak a nevelők nézetei, s valóban alkotó, parázs peda­gógiai _ vita kerekedett olyan lényeges, sokakat érdeklő kér­désekről, mint például az árul- kodás, vagy a tanuló közösség fejlődése. A Pest megyei tévéakció programjában bizonnyal elő­kelő helyet foglal el ez a mű­sor, amelyről a szerkesztő, Gyenes Károly, ezeket mon­dotta: — A Játsszunk pedagógiát című adásunkban nem kívá­nunk nevelési receptet adni, inkább azt vizsgáljuk, miként lehet közelíteni egy-egy peda­gógiai problémához, s az el­térő pedagógiai magatartások miként adnak különböző vá­laszt egyazon kérdésre. Két ko­rábbi műsorunkkal is össze­függ a mostani; az egyik a tantestületi demokráciával, a másik a fegyelem, fegyelme­zés témakörével foglalkozott. Mivel a százhalombattai ne­velők saját véleményére vol­tunk kíváncsiak, forgatókönyv sem készült a műsorhoz. Még néhány adat: a 35 perces adás­időből 26 percet tesz ki a vita. A műsorvezető Bölcs István, a rendező Béres János, az ope­ratőrök Nádorfi Lajos és Stenszky Gyula. És a legfontosabb: hogy mi­ként vélekednek a Ságvári Endre általános iskola peda­gógusai, azt megtudhatják a tévénézők, ha bekapcsolják a készüléket, adás május 20-án, vasárnap délután 2 óra 50 perckor. Ismétlés: a jövő hét péntekjén. V. G. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom