Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

1979. MÁJUS 20., VASÄRNAP A hét kérdései A budapesti felhívás A NATO kitérő taktikázása — Peking kihívó megnyilatkozásai — Szadat növekvő elszigetelődése A hét főeseménye a világpo­litikában a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának kétnapos bu­dapesti ülése és az arról ki­adott felhívás volt új össz­európai tanácskozás megtartá­sára. A Varsói Szerződés or­szágai lényegében azt java­solták, hogy a közeljövőben ismételjék meg az 1975-ös helsinki tanácskozást a kato­nai enyhülés előmozdítására, az európai államok közötti kölcsönös bizalom növelésére. Ezen a megbeszélésen kidol­gozhatnának egy olyan szer­ződéstervezetet, amelynek alá­írói lemondanak arról, hogy elsőnek alkalmaznak nuk­leáris fegyvereket — állapít­ják meg a budapesti felhí­vásban. Ugyancsak, mint rá­mutatnak: jótékony hatást gyakorolna az európai légkör­re, ha ezen a tervezett ta­nácskozáson megállapodhatná­nak a nagyobb csapatmozdu­latok, hadjáratok előzetes be­jelentésében. Moszkvában élénk volt a héten a diplomáciai élet: a hét elején Waldheim, az ENSZ főtitkára folytatott tárgyaláso­kat a szovjet vezetőkkel, majd a hét végén Joszip Broz Tito jugoszláv államelnök fog­lalt helyet a Kremlben, a tárgyalóasztalnál. A másik világhatalom fő­városában Carter elnök foly­tatta csatározásait a tervek szerint hamarosan aláírásra kerülő SALT—II. egyezmény kongresszusi ratifikálásáért, s újabb érvekkel igyekezett meggyőzni e készülő megálla­podás ellenfeleit álláspontjuk megváltoztatására. Olaszországban a június 3-i parlamenti választások köze­ledtével felforrósodott már a korteshadjárat. A hétén sztráj­kok és bombarobbanások je­lezték a feszültség kiéleződé­sét. A Távol-Keleten a kínai— vietnami tárgyalások újabb ülése sem csökkentette a sza­kadékot az álláspontok kö­zött. Sőt, kínai részről újabb katonai akciókkal fenyegetőz­tek. A Közel-Keleten is foly­tatódtak az izraeli provokál ciók. MILYEN VISSZHANGJA VAN A BUDAPESTI FELHÍ­VÁSNAK? _________________ A hírügynökségi jelentések arról számolnak be, hogy va­lamennyi európai fővárosban tanulmányozzák a Varsói Szerződés külügyminiszterei­nek javaslatait. Az újabb összeurópai tanácskozás gon­dolata — ezt már az első vissz­hangok tanúsítják — rokon­szenves fogadtatásra talált nemcsak a semleges országok, hanem a NATO-államok köz­véleményének körében is. Bi­zonyítja ez a kedvező állás- foglalás, hogy a katonai eny­hülést szolgáló rendszabályok népszerűek az egyszerű embe­rek körében. A hivatalos kormány-meg­nyilatkozások a sajtó előrejel­zései szerint várhatólag ko­rántsem lesznek ilyen kedve­zőek. Bár az a kitétel, hogy a nyugati kormányok egyelőre nem jutottak túl „a gondos ta­nulmányozás szakaszán” alkal­mat ad arra, hogy egy időre kitérjenek az állásfoglalás elől, mégis az az újabb fegy­verkezési program, amelyet a NATO-hatalmak hadügymi­niszterei szerdán befejeződött brüsszeli értekezletükön elfo­gadtak, előre jelzi kormányaik várható válaszát. A brüsszeli közlemény sze­rint úgy döntöttek, hogy a NATO-nak bővítenie kell úgynevezett „hadszintéri nuk­leáris erőit”, mindenekelőtt nagyhatósugarú rakétákkal. A téli NATO tanácsülés elé utalták annak elhatározását, hogy olyan nukleáris robbanó­fejekkel felszerelt rakétákat állítsanak-e szolgálatba Nyu- gat-Euróoa területén, amelyek­nek hatósugara meghaladja az ezer kilométert. A NATO had­ügyminiszterek elfogadtak egy Budapesten tartotta Qiését a Varsói Szerződés tagállamainak külügy­miniszteri bizottsága. Képünkön: a tanácskozáson részt vevő külügy­minisztereket fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára olyan okmányt is, amely to­vábbi két évre, 1986-ig bezá­rólag meghosszabbítja a tag­államoknak azt a kötelezett­ségvállalását, hogy hadikiadá­saikat évente három százalék­kal növelik. (Eddig e kötele­zettségvállalásnak 1984 volt a határideje.) A nyugati negatív magatar­tás változatlansága az euró­pai katonai enyhülés kérdé­seiben rajzolódott ki Bécsben is. amikor újrakezdődtek a na­pokban a közép-európai fegy­verzet- és haderőcsökkentés­ről szóló tanácskozások. E tárgyalásoknak immár 18. for­dulója nyílt meg. S azonnal kitűnt, hogy a NATO-orszá- gok még mindig a jelenlegi haderők mostani létszámai körül akarják megrekeszteni a vitát, ahelyett, hogy a tény­leges csökkentés problemati­kájára összpontosítanának. Mindezek láttán joggal vet­heti síel a nyugat-európai köz­vélemény, hogy a budapesti javaslat az összeurópai tanács­kozásra, amely legmagasabb szinten hozhatná meg a szűk-- séges politikai döntéseket a katonai enyhülést előmozdító intézkedésekre, időszerű és tényleg égetően sürgős a biz- tonság megszilárdítására. MIÉRT NEM HALADNAK ELŐRE A VIETNAMI—Kí. NAI TÁRGYALÁSOK? Egy hónap alatt — április 18. óta — mindössze négyíz- ben ült a tárgyalóasztalhoz a vietnami és a kínai delegá­ció, s még egyetlen probléma­körben sem jött létre előre­haladás. A tanácskozásokon kialakult holtpontnak az az oka hogy kínai részről vál­tozatlanul diktálni akarnak, egyoldalú engedményeket akarnak kicsikarni, be akar­nak avatkozni a Vietnami Szo­cialista Köztársaság belügyei- be és csakis saját tervezetük alapján volnának hajlandók egyáltalán komolyabb tárgya­lásokba is bocsátkozni. Most pedig eljutottak a nyílt zsarolás szakaszához is. Kí­nai kormányzati személyiségek olyan nyilatkozatokat tesz­nek, hogy ha a „tárgyalások nem járnának kellő eredmény­nyel”, Peking másodszor, har­madszor, sőt. ha kell, ne­gyedszer is kész „megleckéz- tetni Vietnamot”, hogy jobb belátásra bírja E „meglec- kéztetés” volt az indok, ami­kor kínai csapatok törtek be néhány hónapja Vietnam te­rületére és ott hatalmas pusz­tításokat, rombolásokat okoz­tak a határvidékeken és bé­kés vietnamiak nagy tömegeit gyilkolták meg. Vagyis a pe­kingi vezetés, amikor állítóla­gos „legjobb szándékait” han­goztatja a kétoldalú tárgya­lásokon, nem riad vissza az újabb katonai agresszióval való nyílt fenyegetésektől sem. Ezekután érthető, hogy a VSZK kormánya miért emeli fel szavát és tiltakozik az el­len, hogy kínai részről nyo­mást igyekezzenek gyakorol­ni reá. Mint hanoi 'kormány­körök rámutattak: a VSZK ugyan mindent megtesz a konfliktus békés rendezésére, de Peking nem érheti el a tárgyalóasztalnál azt, amit nem vívhatott ki bűnös tá­madásával, fegyveres erővel. A VSZK népe — ha Kína ismét fegyveresen tör reá — képes újra visszaverni az ag­ressziókat. MENNYIRE SZIGETELŐ- DÖTT EL EGYIPTOM A KÜ­LÖNBÉKE Aláírását kő­vetően? Szudán, Szomália. Dzsibuti és Omán kivételével vala­mennyi arab ország megsza­kította diplomáciai kapcsola­tait Szadat Egyiptomával, mi­után az egyiptomi elnök alá­írta az Izraellel megkötött kü­lönbekét Ez a különalku ugyanis a diplomáciai vi­szonyt megszakító arab ál­lamok kormányai szerint egyet jelent a közel-keleti átfogó, békés rendezés megnehezítésé­vel, az arab világ izraeli fe­nyegetettségének fokozódásá­val és a palesztinok ügyének elárulásával. Egyiptom vezetői bizonyára szárhítottak is arra. hogy az arab világ egy része ellenlé­péseket tesz különbékéjük után. De a jelek szerint csu­pán a radikálisabb arab or­szágok részéről vártak ilyen határozott lépéseket, s meg­lepte őket, hogy olyan álla­mok is, mint Szaúd-Arábia, egységesen léptek fel a töb­biekkel a diplomáciai kapcso­latok teljes megszakításában. A politikai elszigetelődés mellett hasonlóan súlyosan érinti a gazdasági bojkott is. Szadat Egyiptomát Ez mind erőteljesebben bontakozik ki ezekben a napokban, s a kró­nikus fizetési mérleggel és közellátási gondokkal küszkö­dő Nüus-parti országra sú­lyos csapást mér. A hírmagya­rázók szerint Egyiptomnak komolyan számolnia kell most azzal, hogy a gazdag arab olajállamok megtorlásként a különbéke aláírása miatt meg­vonják az Egyiptomnak nyúj­tott mintegy évi kétmilliárd dolláros támogatásukat. S ezt nem pótolhatják azok a hite­lek és segélyek sem, amelye­ket az amerikai kongresszus éppen a napokban szavazott meg Egyiptomnak. Ezek túl­nyomó része ugyanis csakis fegyverek és hadianyag vá­sárlására vonatkozik, s el­enyésző az a rész, amelyet a gazdaság fejlesztésére, beruhá­zásokra lehet fordítani. ’ Árkus István Az új szovjet—amerikai SALT-megállapodás közelgő aláírása alkalmából a Szak- szervezeti Világszövetség nyi­latkozatot adott ki Prágában, a nyilatkozat üdvözli, hogy a két nagyhatalom képviselői megegyeztek a SALT—11. meg­állapodás aláírásában, mert a stratégiai támadó fegyve­rek korlátozásáról újabb meg­állapodás kétségkívül jelentős lépésnek ígérkezik a nemzet­közi enyhülés folyamatában mind katonai, mind politikai téren. A nyilatkozat egyidejűleg éberségre szólítja fel a vi­lág szakszervezeteit a háború és a reakció erőinek mester­kedéseivel szemben. Ugyancsak a SALT—II. szerződéssel foglalkozik George M. Feignious, az ame­rikai fegyverellenőrzési hiva­tal igazgatója, aki az atlantai kereskedelmi kamara előtt megtartott beszédében kifej­tette, hogy véleménye szerint a SALT—II. szerződés szená­tusi elutasítása 'fegyverkezési hajszát robbanthatna ki a ki­sebb nemzetek körében. Mint hozzáfűzte, elsősorban mind­azokra az országokra gondol, amelyek nem lennének olyan elővigyázatosak a nukleáris fegyverek alkalmazása terén. Tito a Csillagvárosban Megkoszorúzta Sagarin emlékművét Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság el­nöke szombaton ellátogatott a Csillagvárosba. A Jurij Gaga­rin nevét viselő űrhajós fel­készítő központban az itt dol­gozó tudósok, mérnökök, szak­értők fogadták meleg szeretet­tel a magas rangú vendéget. Joszip Broz Tito megkoszo­rúzta az első űrhajós emlék­művét, majd megtekintette a Szojuz űrhajó és a Szaljut űr­állomás gyakorló makettjét, ké­amelyen az űrhajósokat szítik fel utazásaidra. Ezt követően a vendég meglátogatta az űrhajós mú­zeumot, a különböző dolgozó­helyiségeket és laboratóriu­mokat. Georgij Beregovoj al­tábornagy és űrhajóstársai tá­jékoztatták Joszip Broz Titót az űrrepülések előkészítésé­ről és lefolyásáról, valamint azokról a tudományos és nép- gazdasági szintű feladatokról, amelyeknek megoldásához az űrhajózás hozzájárul. Ajándék a Szovjetunióból Űrhajósok ünneplése Rendkívüli ülésen ünnepel­te szombaton Szófiában a Bolgár Tudományos Akadé­mia Georgi Ivanovot, az első bolgár űrhajóst és Nyikolaj Rukavisnyikovot, a .,Szojuz— 33” űrhajó parancsnokát. Az ünnepi ülésen, amelyen többek között jelen volt Alekszej Jeliszejev, a Jurij Gagarin űrhajósképző iskola vezetőségének tagja és az általa vezetett szovjet kül­döttség, Angel Balevszki, a Bolgár Tudományos Akadé­mia elnöke és dr. Kiril Sze- rafimov, a bolgár űrkutatási országos bizottság elnöke mél­tatták az első szovjet—bolgár páros űrrepülés jelentőségét Az ülésen résztvevő szovjet küldöttség átnyújtotta a szov­jet űrhajósképző központ aján­dékát A két űrhajós részletes él­ménybeszámolót tartott a .Szojuz—33” űrhajó útjáról, majd Nacso Papazov, a Bol­gár Tudományos Műszaki-Fej­lesztési és Felsőoktatási Álla­mi Bizottság elnöke mindket­tőjüket a Bolgár Tudományos és Műszaki Egyesületek tisz­teletbeli tagjává nyilvánítot­ta. Castro hazautazott Befejeződtek a tárgyalások Fidel Castro, a Kubai KP első titkára, az államtanács elnöke szombaton befejezte Mexikóban tett kétnapos hiva­talos látogatását és hazauta­zott Havannába. Castro és Jósé Lopez Por­tillo mexikói elnök tárgyalá­sairól közös közleményt hoz­tak nyilvánosságra. A doku­mentum felszólítja az Egye­sült Államokat: vessen véget a Kubával szemben alkalma­zott gazdasági blokádnak, szá­molja fel guantanamói tá­maszpontját és szüntesse be a latin-amerikai országok elle­ni „gazdasági agresszióját”. Fidel Castro kétnapos mexi­kói látogatását befejezve el­utazása előtt sajtóértekezletet tartott. Egy kérdésre válaszolva Ku­ba és az Egyesült Államok kapcsolatát „nagyon rossznak” mondotta és kijelentette, hogy ez a helyzet nem változik meg addig, amíg az Egyesült Államok nem szünteti meg a Kuba-ellenes gazdasági blo­kádot és nem adja vissza a törvénytelenül ellenőrzése alatt tartott guantanamói tá­maszpontot. Arra a kérdésre, hogy mi Kuba álláspontja az új gaz­dasági renddel kapcsolatban, az államfő rámutatott, hogy nemcsak azért kell harcolni, hogy a nemzetközi Is ereskei Je­lemben igazságos feltételeket teremtsenek, hanem azért is, hogy minden országban fel­számolják a társadalmi igaz­ságtalanságot és a k'zsákmá­nyolást. A kudarcért Peking Melős A Nhan Dán Kína nagyhatalmi céljairól CSAK RÖVIDEN... OHIRA MASZAJOSI japán kormányfő szombaton fogad­ta Nyikolaj Firjubin szovjet külügyminiszter-helyettest, aki a hét elején kétnapos munka- jellegű konzultációt folytatott tokiói kollégájával. AZ AMERIKAI ŰRHAJÓ­ZÁSI hivatal (NASA) 13 tagú küldöttsége, amelynek élén Robert Frosch, a NASA veze­tője áll, szombaton a kínai fő­városba érkezett. A küldöttség á Kína számára felállítandó amerikai műholdas távközlési rendszerről tárgyal vendéglá­tóival. PIERRE AUBERT, az egy­hetes látogatáson Washing­tonban tartózkodó svájci kül­ügyminiszter egyórás megbe­szélést folytatott Cyrus Vance- szel, a közel-keleti helyzet időszerű kérdéseiről és az európai biztonsággal összefüg­gő problémákról. A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS bevezetéséről szombaton elnöki rendfelet jelent meg Romániá­ban. Eszerint május 27-től egy órával előbbre állítják az órá­kat. A nyári időszámítás szep­tember 30-ig tart. A Magyar- országról Romániába utazók­nak a nyári időszámítás idején két órával kell előbbre igazí­taniuk órájukat. A vietnami—kínai kormány­közi tárgyalások első szaka­szának kudarcáért Kínának kell vállalnia a teljes felelős­séget. így foglalhatók össze a vietnami központi lapokban szombaton megjelent kommen­tárok. A Nhan Dan, a VKP köz­ponti napilapja megállapítja, hogy a kínaiak egyet.en konk­rét problémát sem voltak hajlandók megvitatni. A ha­difogolycsere ügyét r.em tud­ták elkerülni, de e kérdésben is a tárgyalások alapelveivel ellentétben, egyoldalú döntés­hez folyamodtak. A Nhan Dán arra figyelmez­tet, hogy „miközben Vietnam jó szándékot tanúsított, a kínai magatartásból ez teljes mér­tékben hiányzott. A kinai tár­gyalóküldöttség visszautasítot­ta Vietnam minden javasla­tát, egyik szavával a másik­nak mondott ellent, s még a sajátmaga által előterjesztett problémáról sem volt hajlan­dó tárgyalni. Valójában mit akar Kína? Á peklm-i vezetők fenn akarják tartani a hábo­rús fenyegetést, hogy ily módon Vietnamot behódoltas- sák Kínának. Mindadd g, amíg e nagyhatalmi magatartás a mérvadó, amíg egyfaita „kí­nai békéről” álm.xioznak, a tárgyalás nem lehet eredmé­nyes” — írja a Nnan Dán. Hanoiban egyelőre nem is­meretes, mikor tér ■'/issza Pe- kingbe a Han Nivn-lung ve­zette kínai kormányküldöttség. Feltételezések szerint erre va­sárnap kerül sor. Űfobb összecsapások Salvadorban Ultimátum a gerilláknak Venezuela szombaton ulti­mátumban szólította fel a sal- vadori venezuelai nagyköve­tet elrabló „Népi Forradalmi Tömb” tagjait, hogy három nap haladékot adnak a nagy­követ szabadon bocsátására — jelentette szombaton Caracas- ból a venezuelai hírügynökség. A venezuelaiv követelést a kormány megbízottja, Regulo Waldheim sikeresen közvetített Tízpontos egyezmény Két évi szünet után június 15-én ismét megkezdődhetnek a tárgyalások a ciprusi görög és a török közösség képviselői között. Az erről szóló megál­lapodás Waldheim ENSZ-fő- titkár közbenjárásával szüle­tett Kiprianu köztársasági el­nöknek és Denktasnak, a tö­rök közösség vezetőjének két­napos tárgyalásain Nicosiá­ban. Waldheim szombaton saj­tóértekezleten jelentette be, hogy o két köztársaság veze­tői között tíz pontból álló egyezmény jött létre. A szombaton nyílvánosság- ra hozott egyezmény szorgal­mazza Ciprus demiiitarizálá- sát, ami nyilvánvalóan felté­telezi az ott-tartózkodó török csapatok kivonását. * Szpirosz Kiprianu, a Cipru­si Köztársaság elnöke szombati nyilatkozatában kijelentette, elégedett a tízpontos meg­állapodással, amely „igazsá­gos alapot teremt a közösségek közötti tárgyalások felújításá­hoz”. Ugyanakkor megjegyez­te, hogy a megállapodás ön­magában még nem jelenti a ciprusi kérdés megoldását. Velasco adta át a gerillák ve­zetőivel San Salvadorban foly­tatott megbeszélése során. A megbízott azt is kérte hogy a gerillák tegyék lehe­tővé bebocsátását a nagykö­vetség épületébe. Ismeretes hogy egy héttel ezelőtt eg> tíz főből álló kommandó meg­szállta a követség épületét és túszul ejtette a képviselsl több tagját, köztük a nagykö­vetet. Miközben folyik az alkudo­zás a követséget megszálló ge­rillákkal, Salvador több körze­téből egyre kiújuló összecsa­pásokról érkeznek jelentések, A fővárostól mintegy negyven kilométerre gerillák támadást intéztek a haditengerészet laktanyái ellen. Az összetű­zésben két rendőr és három tengerész életét vesztette. Egy másik városban a fel­kelők megtámadták a helyi tv stúdióját, két hatósági személy életét vesztette.. Egy Guatemalával határos város­ban pokolgép robbant a hely­őrségi parancsnokság épületé­ben. A panamai sajtó a .Salva­dorból érkező hírek alapján egy államcsíny lehetőségé­ről ír. AzSZVSZ éberségre szólít Nyilatkozat a SALT—13 közelgő aláírásáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom