Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-19 / 115. szám
4 'ijfídau 1979. MÄJUS 19., SZOMBAT KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A humánus eszmék szolgálata A budaörsi általános iskola és gimnázium emeleti zsibongójának falait tablók borítják Korábban érettségizett diákok, s nevelőik néznek farkasszemet a most végzősökkel. A cirádás keretűek mellett egy egyszerűbb, falapra ragasztott tablót is láthat, ez a dátum áll rajta: 1975—79. Három órára zárva — Beenged9 — Nem, senki sem mehet a folyosóra, a három teremben érettségi írásbeli vizsga folyik, a termek között is tilos a közlekedés — így a folyosóügyeletes, Szerző Aladárné történelemtanár. — Szigorúak a szabályok, még az igazgató is csak ellenőrizni léphet be. Kilenc óra óta ülök itt, a levelező diákok osztályzóvizsgára írott dolgozatait javítom. Reggel óta semmi említésre méltó nem történt, csupán az egyik kislány lett rosszul, neki hoztam gyógyszert és vizet. Matematikából írásbeliznek. A mosdóba is legfeljebb három percre mehetnek ki, és egyszerre csak egy diák,.. Marad tehát a várakozás, míg a maturánsok a feladatoTV-FIGYELŐ Örömeink — gondjaink NYÍLT BESZÉLGETÉS A MEGYEI VEZETŐKKEL Minden ellenkező híresztelés — és követelmény — ellenére a kritikus nem objektív. Számtalan, tudatos, vagy tudatalatti személyes indíték befolyásolja egy-egy alkotás megítélésében. Ezúton előre bevallom: elfogult voltam a tegnap, kicsit késő este sugárzott műsor nézésekor. A fővárost ölelő Pest megye — szűkebb pátriánk. Ki tudna hát róla és a vele foglalkozó műsorról pártatlanul és szárazon írni? Jó volt tegnap látni és láttatni magunkat. Láttuk és hallottuk — a megye vezetőinek (Barinkat Oszkárnénak és Balogh Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárainak; dr. Csicsay Ivánnak, a megyei tanács elnökhelyettesének; dr. Olajos Mihálynak, a pártbizottság osztályvezetőjének; Krasznai Lajosnak, a megyei párt-vb. tagjának, a budai járási pártbizottság első titkárának; Weisz Györgynek, Vác tanácselnökének) nyugodt, átgondolt, a tényeket pontosan ismerő beszélgetéséből — mennyi az örömünk, és mennyi a gondunk. Láttattuk az országgal a sikereinket és nem titkoltuk problémáinkat A műsor címe meghatározó volt. A beszélgetés jórészét éppen a Budapest közelségéből származó előnyök és Hátrányok elemzése töltötte ki. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a közvetlenül érintetteket, hanem más tájakon élőket is érdekelte: mekkora és milyen szerteágazó és fontos ez a kapcsolat. Értesülhettek a főváros ellátásáról, zöldségszállítmányok, más áruk vagonjairól, de ingázók gondjairól is. A DHV hatalmas energiabázisáról, de a kereskedelmi ellátás, sőt az ezzel kapcsolatos negatív szemlélet („minek a faluba bolt, 20 kilométerre van csak Budapest”) problémáiról is. örülhettek Szentendre múzeu. mi „nagyhatalmának”, Vác iparának, Gödöllő agrár- centrumának, az agrártudomány fellegvárának. Elgondolkodhattak a települések növekedéséből, a megye lakosságának hatalmas számából adódó nehézségeken. Esetleg irigyelhették a Mechanikai Művek és más gyárak szerkezetváltását. örülhettek az új 580 ágyas kerepestarcsai kórháznak, de már kevésbé, hogy ígéret ellenére is nehéz tömegközlekedési járművön megközelíteni a kórházat. A sort folytathatnánk. A negyven percbe sok minden belefért. De mondhatjuk: sok minden ki is maradt. Ez azonban természetes. Dicséretére válik a műsor készítőinek (Vértessy Sándor műsorvezetőnek, Peták István szerkesztőnek, Vámos Judit rendezőnek), hogy alapos előkészítő munka után a megyére legjellemzőbb vonásokat igyekeztek tömören felvázolni. Azokat, melyekkel Pest megye a többitől különbözik, talán kiválik. Hogy a vázlat szinte teljes képpé vált, az a szereplőknek, Pest megye vezetőinek köszönhető; tényekkel illusztrált őszinteségüknek, közvetlenségüknek, sikereinkkel elégedett, gondjainkat sem takargató nyíltságuknak. i A. Gy. [pest megye/] TV [akció W>J A varázsló Kovács Margit Szerény, kedves hangjával, elbűvölő egyéniségével ismét megjelent közöttünk. Alig egy éve halt meg, s most döbbenetes volt filmen, az ő hangján hallani: ünnep ez a mai filmforgatás is egy kicsit, afféle posztumusz, mert egyszer akkor is levetíthetik, amikor már nem élek, és ott fogok nyüzsögni a képernyőn. A televízió jóvoltából ismét láttuk Győrben, Szentendrén, Budapesten, a lakásán, megfigyelhettük. ahogy dolgozik. Ismét beszélt a műveiről, arról a sajátos, érzésekkel teli világról, amelyet kerámiáin is megcsodálunk. A televízió Pest megyei akciója adott apropót a Kovács Margitról szóló A varázsló című film ismétlésére. De aktualitást kapott a műsor azért is, mert befejezéséhez közeledik Szentendrén a művésznő kerámiáit bemutató állandó kiállítás bővítése és átrendezése. Az alkotók, D. Fehér Zsuzsa, Somogyi Valéria, Haraszti Zsolt és Hollós Olivér felidézték Kovács Margit életét és munkásságát. Ma már művészettörténeti állomásoknak tekinthetjük Jasschik Almos a televízióban festőművész műtermét, a bécsi és a müncheni iparművészeti iskolát, amelyeken a Pest megyéhez sok szállal kötődő keramikus pályája elindult. Szülővárosában Győrben, a Kriszt-ház tetőterében ma is őrzik életművének nagy részét. s Budapesten, Torinóban, Rómában. Genfben ugyancsak találkozhat a turista Kovács Margit alkotásaival. A kamera most többek között felidézte — a szentendrei gyűjteményen kívül — a váci művelődési ház előcsarnokában látható reliefjét is. A filmnek sikerült érzékeltetni Kovács Margit munkásságának kettős varázsát: kisplasztikái és kisméretű szobrai ritka monumentális hatás kiváltására képesek, ugyanakkor a klasszikus képzőművészeti formákban képes létrehozni a magyar népdalok ihletett világát. A tegnap délutáni adás talán egyetlen apró hibája, hogy a művek bemutatásánál a kelleténél többet idézett a kamera a részleteken, s a néző fantáziájában nehezen rakódott össze az egységes kép. Kr. Gy. | kát megoldják. Addig Bandur [ Aladár igazgatótól tudom meg: idén egyetlen negyedik osztály volt a gimnáziumban, a 36 tanuló közül 35-en jelentkeztek érettségi vizsgára, s az év végi osztályzatok alapján 31-en kezdhették meg hétfőn a matúrát a magyar írásbelivel. Azért akad jellemző vonásuk: szinte kivétel nélkül humán érdeklődésűek, a történelem, a magyar és a földraiz volt az erősségük. A diák írók sárvári találkozóján például első díjat nyert Filep Tamás, Julis László és Csizmazia Eleonóra. Farkas Andrea, valamint Klucsik Géza szavalóversenyen jeleskedett, s az osztályból öten jutottak a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedő megyei döntőjébe. Mennyit tanultál? Lak Erzsébet kétkedve vonja fel szemöldökét, s úgy kérdezd, tényleg ő végzett elsőnek? Azután egy szuszra mondja: hét pél dia volt, ötöt oldott meg, három biztosan jó, nehezebbre számított, igen, csak a függvénytáblázatot, a körzőt, az írószerszámot vihette be, az első példa volt a legkönnyebb, egyismeretlenes egyenlet, a harmadik a legnehezebb, a trigonometriai feladat. Tegnap jobban izgult a magyar vizsga előtt, a helyesírás miatt, abban bízik, hogy a szóbeli jobban sikerül. Tovább? Szegeden a Tanárképző Főiskolán biológia-testnevelés szakon. Ha sikerül ... —• Érzésem szerint meglesz a kettes — így Kovács Ildikó. — ö a kozmetikus szakmát fogja választani érettségi után, egyelőre azonban hátravan még a magyar, a biológia és földrajz szóbeli, tanulni kell. Incze Árpád eddig négyeshármas tanuló volt. A leggyengébb matematikából: — Készültem az érettségire, a tavaszi szünet óta napi egy-két órát. A hét példa közül ötöt oldottam meg, hogy jól-e, nem tudom. De jobban tartottam a magyar vizsgától. Mar nem sikerülne Váczi Pál testnevelőtanár tíz diák vizsgáját vezette: — A szaktanár csak a tételhirdetésnél lehet a teremben. Utána három órán át egyedül ügyeltem a vizsga rendjére, de nem volt semmi gond. Nézze ezt a kék füzetet. Negyven oldalas a vizsgaszabályzat. Gondolhatja : eléggé részletes... — Nem — neveti el magát —, ma már nem valószínű, hogy sikeresen érettségiznék. Sokat felejt az ember, s 1955 óta, akkor végeztem a gimnáziumot, a tananyag is megváltozott. Azt hiszem, mi még kevesebbet tanultunk, de azt alaposabban. V. G. P. REMSEY-KIÁLLÍTÁS NAGYKŐRÖSÖN Az elmúlt napokban nyitotta meg a nagykőrösi Arany János Múzeumban ltemsey Jenő festőművész gyűjteményes kiállítását Aradi Nóra művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia művészettörténeti kutatócsoportjának igazgatója. Ebből az alkalomból nyújtotta át Remsey Jenőnek Makai Katalin, Nagykőrös vb. művelődésügyi osztályvezetője a „Nagykőrösért emlékérmet”. A tárlat, melyet a Magyar Nemzeti Galéria, a nagykőrösi Arany János Múzeum, a gödöllői múzeum és magángyűjtemények, továbbá Remsey Jenő műtermeiből válogattak, június 10-ig tekinthető meg a nagykőrösi Arany János Múzeumban. Balzac hőse, Chabert ezredes Napóleon katonája volt, akit a harcok után mélyen elfeledtek, Remsey Jenó a magyar szecesszió Chabert ezredese, — magányos rekvi- zitum egy nagy mozgalomból. Mégis más az ő története. Nemcsak a szecesszió nemzetközi irányzatának egyik kimagasló személyisége és utolsó mohikánja, hiszen hol van már a szecesszió, de alkot Remsey Jenő, aki szinte az egyetlen a megújulok sorában azon csoportból. Egyetlen élő is. Gulácsy, Picasso kortársa Gödöllőn él és dolgozik. Meggyőződéssel, derűvel, töretlenül. Nem kárt. nem kapott obsitot a művészettől. Nagykőrösön született 1885- ben, — 1909 óta szemléli műveit európai közönsége Gödöllőn, Bécsben, Budapesten, Mentonban, Párizsban, Genfben, Drezdában, New Yorkban, s ezúttal retrospektív kiállítás keretében Nagykőrösön. Ezen tárlat megnyitó szavaiban Aradi Nóra művészettörténész Remsey Jenő életművének következetességét emelte ki és bonyolultságát, mely egy bonyolult korban érte el határainak állomásait. 1 1906-ban készült rajzai, ak- varelljei erősen szociális indi- tékúak, pártállás nélkül is a munkásmozgalom törekvéseit deklamálják a szecesszió jegyében. Ez a tendencia végig megmarad az életmű minden szakaszán — biblikus keretben. gödöllői környezetben és a párizsi sorozatban is. Jellemző, hogy 1936-ban is villamoson figyeli meg először a szegények vonulását, később a magyar atmoszféra megváltozott, s Remsey Jenő két évtizeddel később erre a magányra Párizsban bukkan a metró utasai között. Fel is jegyzi ezt is, azt is lelkületé- nek őrzött, növelt szolidaritásával. sége valahol mégis időtlen éppen következetessége és festői minősége miatt. Lázas munkatempója annyi mindent értelmezett a pipás önarcképtől, szegény babacsináló asszonytól, a gödöllői vásárig, a csodálatos halfogásig a reális szimbólumok jegyében. Képei viharzások; benne örvénylenek Oradour mártírjai, Dózsa népe, Marseille matrózai. Aradi Nóra joggal jegyezte meg, hogy milyen fontos szerepe volt párizsi sorozatának 1959-ben, amikor a „nem közlés”, az ábrázolás megvetése általános divatként jelentkezett a francia művészet gyakorlatában. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Remsey Jenő mindenki által érthető Párizs látomása olyan nagy visszhangot váltott ki a haladó francia kritikában, s ténylegesen is nagy jelentősége volt, hogy visszavonhatatlanul megörökítette a francia kisembert. Nem is akárhogyan, hanem egy vulkanikus expresszió jegyében, mely a maga lírai hevületével válik akkor és ott az idő festői krónikásává nem is francia, hanem emberi fontossággal. Ez az internacionális jelleg állandó tényezője művészetének még akkor is, ha eszményeiben a magyar hagyományok gyökérzetével lendül föl és előre. Dinamikája nem csökken. Igaz, a szelekció műszerét nem mindig alkal- j mazta éppen a képzelet bő- j sége következményeként — ■ dús energiák tartalékaival | szárnyalt, s nem bánta, ha ! olykor mellékútra tévedt. ! Győzte erővel, hogy mindig j visszaérjen s közben halad- i jón a humánus eszmék or- ! szágútján. I Remsey Jenő képzőművé- : szetünk olyan Chabert ezre- j dese, aki túljutott a nosztal- I gián, s az új, fényesebb korszakhoz is csatlakozni tudott, akart tehetségével, elhivatott- j ságával, olyan Chabert, aki művekkel válaszolt a diadalmassá váló humánum, a mi életünk eszményeihez. Így kerülte el a magányt, így vált életműve termő és maradandó szigetté művészetünk új földet eredményező egyetemes munkájában. Társadalmunknak ezúttal nincs is más teendője, mint az, hogy gyűjteménnyé kormányozza a Remsey-életművet valahol Nagykőrösön vagy Gödöllőn. Ahol született, anol élt. Losonci Miklós A nagykőrösi Remsey-tár- lat jellemző művek kiválasztásával a közel nyolc évtizedes festői gyakorlat minden lényeges elemét idézi. A mű állandóságát és az alkotó rendszeres megújulását is. Azt, ahogy a szecesszió elmúltával Remsey Jenő következetesen tovább bányássza a maga kincseit a saját szigetén. Sziget volt, sziget marad Remsey Jenő festészete: álmok, ideák kavarognak a felületeken szenvedélyes hévvel. Kiválik a sorból, ö más, csak önmagára hasonlít, sokszor korára sem. Időszerű'larseille-i mat ró/kocsma, 19G5 LAPOZGATÓ Klasszikusok — újonnan Shakespeare-t nem kell bemutatni — minden korban közismert, darabjai mindig játszottak. De annál kevesebbet mond a közönségnek Thomas Otway neve, aki egy évszázaddal utána élt és írt az angol színpadnak. A megóvott Velence Bár Otway legjobb darabjai még két évszázad múltán is az angol színpad sikerdarabjai közé tartoztak, neki magának nem biztosítottak sikeres életet. Éhezés és nyomorgás kísérte a pályáját a félbehagyott oxfordi egyetemi tanulmányoktól a színészkedésen s a darabíráson át a koldulásig. Egyike legismertebb darabjainak, A megóvott Velence 1682-ben született. A közös magyar—román könyvkiadás keretében a bukaresti Kriterion jelentette meg magyarul Jánosházy György fordításában és utószavával. Ö ezt a tragédiát tartja Otway legjobb művének, mind dramaturgiáját, mind stüusa költőiságét, alakjai sodróan szenvedélyes megformálását, s a kor adta tapasztalat és élmény áttételes kifejezésében megnyilvánuló eredetiségét tekintve. A szerzői ajánlásban sokan királyhűséget véltek (a szerző a király nyilvános szeretőjének ajánlotta e művét), a dráma azonban ellentmond ennek. Igaz viszont, hogy egy csődbe jutott forradalom és szembetűnő gazdasági romlás után, a restauráció elkerülhetetlenségének tapasztalatával más kiutat aligha láthatott a zűrzavarból az író (aki e munka befejezése után három évvel éhenhalt) a dinasztikus rendnél. Így hőseinek összeesküvése is kalandorvállalkozás lesz, bár erkölcsileg bíráik fölé nőnek — a tisztességes halált választják a megalkuvás helyett. Irodalomtörténeti érdekesség e dráma, s a fordítással gazdagodtunk. Mozart Prágában — Ezerhátszáznyolcvanhét őszén Mozart feleségével együtt útnak indult Prágába, a Don Juan bemutatójára — ezzel kezdődik Eduard Mörikének. a múlt század elején született német költőnek s elbeszélőnek a legjelentősebb regenye, a klasszikus művésznovella, amelyet most az Európa kitűnő kétnyelvű sorozatában olvashatunk németül és Lengyel Balázs fordításában magyarul. Egyetlen nap történetébe sűríti Mozart egyéniségét, emberi mivoltában, derű és tragikum, szórakozottság, kínos helyzet, nagyság, zsenialitás kavarog látszólag szabadon áradva, valójában szervesen, komponáltan, mintegy a mozarti zenét leképezve, a regényben. Első szerelem A múlt század, nagy olvasmányélménye volt a magyar irodalomban is Turgenyev. Ezúttal Áprily Lajos fordításában az Első szerelem címmel négy kisregény jelent meg az Európánál a Világirodalom Remekei sorozatban. Az 1860- ban publikált címadó kisregény mellett a Rugyint (1889), az Aszját (1858) és A puszta Lear királyát (1870) olvashatjuk. Bakcsi György a könyvhöz írott értő utószavában tömören jellemzi „a felesleges ember ánekesé”-nek munkásságát, helyét az irodalomban. Valóban: a „felesleges”, csődbe került ember típusát látjuk újra s újra több -változatban Turgenyev művében: ez a kor típusa volt, a korabeli cári Oroszország kárhoztatta tehetetlenségre az embert. Ezt az orosz boldogtalanságot élte s adta vissza élményesen az író. Németh Ferenc IZGALMAS NAPOK UTÁN >» Érettségizők — Budaörsön
