Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-19 / 115. szám

1979. MÁJUS 19., SZOMBAT ap m'°«otv^eKBE Új MHSZ-klub alakult Lövész- és tartalékos szak­osztállyal új MHSZ klub ala­kult a PEFÉM-r.él 27 fővel, és ezzel a klubok száma a já­rásban és a városban 24 lett. Az új PEFÉM MHSZ-klub a városi és járási honvédelmi versenyen már több értékes helyezést ért el, és a klub tag­jai bekapcsolódtak a városért folytatott társadalmi munkába. Tájékozódási verseny Nemzetközi esemény színhe­lye lesz Pilisszentlászló község. Ma rajtol a csehszlovák, len­gyel, NDK-beli és magyar nemzetközi tájékozódási ver­seny a községből. Az első nap, vagyis ma. a versenyzők 1000 méteres tá­von, 70 méteres szintemelké- déses pályán mérik össze ere­jüket, holnap viszont már 1800 méteres és 150 méter szint­emelkedésű pálya lesz a küz­delem színtere. Tőkés export fokozása Alapvető gazdasági követelmények A párt Központi Bizottsága 1977. október 20-i határozata az 1979. évi népgazdasági terv legfontosabb feladataként fo­galmazta meg a tőkés piacra irányuló kivitel dinamikus növelését, az import előző évi szinten tartása mellet. Ugyan­akkor az MSZMP járási bi­zottsága 1978. június 28-i ülé­sén olyan határozatot hozott, amely előírta az export-ter­mékszerkezet átalakítását, a gazdaságos export arányának növelésével, a tőkés import csökkentését, a technikai színvonal javítását és a nettó devizahozam emelését. Az MSZMP járási bizott­Arcok a járásból A társadalmi tanácselnök Ötvenöt éves. S ahogy az öreg erdőnek van „fiatalos” része, úgy fiatal ma is Csu- pőrt Sándor erdész, Pilisszent- 'T.ászló társadalmi tanácselnö­ke. Pedig sokat próbált, az élet viszontagságaival gyak­ran találkozó élete volt, s ma is két hivatása, munkája van. Itt is, ott is helytállni, bi­zony nem könnyű. A Pilisi Parkerdőgazdaság útfenntartási munkáinak veze­tője, s társadalmi tanácselnök a faluban. Egy híján száz ki­lométer szilárdburkolatú út karbantartása, és 980 lélek ügyes-bajos dolgainak intézé­se a napi munkája. Sok ez, vagy kevés? Pilisszentlászló községgel még a háború alatt ismerke­dett meg, mert 1943. január 1- én, mint erdészgyakornok kezdte el dolgos életét az akkori erdőgazdaságnál. Látta ő akkor is, szinte naponta a mai tanácsházát, az akkori jegyzői hivatalt, de csak kí­vülről. Most természetesen be­lülről is. Néha naponta. Fur­csa a világ. Mozog. Forog. — Napjainkban a lakosság — mondja jókedvvel — isme­ri jogait, kötelességeit. Tudja, hogy ügyes-bajos dolgaival a tanácshoz kell jönnie. Jön is. Ha puha a kenyér azért, ha meg száraz, akkor azért. Ré­gen?. .. Az más világ volt. Csak akkor ment az ember a jegyző hivatalába, ha idézték. Akkor is szorongva. Ma ön­ként jönnek, és azt hiszem, ez a természetes. Csuport Sándor kora reggel­től délutánig az erdőt járja, kormányozza embereit. Dél­után pedig a tanácsházán irá­nyítja a község életét. ~Va- jon hogyan telik el a társadal­mi tanácselnök, az erdész egy napja? Hajnali 4.30_kor kel, 5.25- kor indul Visegrádra, ahol az egyik hivatala van. Hat óra­kor kezdi munkáját, ami dél­után négyig tart. Dolgozótár­sad akkor hazaindulnak, ő másik munkahelye felé megy, kapcsolatot tartani az álla­mi szervekkel, panaszokat ki­vizsgálni, elbírálni és a ta­nács építési munkáit kézben tartani. — Nem sóik ez egy ember­nek? — Nem! Az ember úgyis csak annyit végez, amennyit bír. Én ... ennyit bírok. Csuport Sándor arca min­dig mosolygós, beszéde nyu­godt. Kiegyensúlyozott, de­rűs természet. Honnan az ere­je mindehhez? Latolgatjuk, boncolgatjuk a kérdést, s csak úgy melléke­sen megjegyzi: — Húsz évig az erdőben, a Sikároson. Az kemény élet volt. Tudom, szép kívülről az erdő, de más benne élni. Kiállítócsarnok amatosan építik Budakalászon a Hermész új kiállltócsarnokút. Jelenleg az épület oldalfalait panelekkel burkolják __________ sá ga most ismét megvizsgálta négy gazdasági egység, a Len­fonó és Szövőipari Vállalat, az Írószer Szövetkezet a Há­ziipari Szövetkezet és az Óbuda Tsz tevékenységét, s megállapította, hogy ez a négy gazdasági egység adja a járás tőkés exportjának 94 százalékát. Egyensúlytalan mérleg Noha határozat van, a tő­kés import mégsem csökkent a kívánt mértékben, sőt néhol emelkedett is. Ennek oka részben a hazai alapanyagok nem mindig kielégítő minő­sége, de a kooperációs fegye­lem lazasága is. Kedvező vi­szont az, hogy az Óbuda Tsz és a HISZ csak gazdaságos termékeket exportál. Kedve­zőtlen, hogy az LSZV tőkés exportra szállított termékei­nek 53,7 százaléka vesztesé­ges, gazdaságtalan. így bi­zony a mérleg egyensúlyta­lan. A vállalatoknak, a szö­vetkezeteknek sokkal határo­zottabban kell törekedniök a tőkés export fokozására, fő­leg a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál és az írószer Szö­vetkezetnél. Ugyanakkor kü­lön figyelemmel kell foglal­kozni a tőkés import felhasz­nálás csökkentésével. Ezek pedig olyan alapvető követel­mények, amelyek betartása nélkül, a mai bonyolult külke­reskedelmi helyzetben egyet­len cég sem létezhet. Biztató jelek A piaci igényekhez való al­kalmazkodás, valamint az export lehetőségének megja­vítása egyaránt megköveteli a rugalmas termékszerkezet­változtatást. Az LSZV-nél például termékeinek 32 szá­zaléka jó intézkedésekkel gaz­daságossá tehető, és termé­keinek 31 százaléka megszün­tetendő, mert gyártásuk gaz­daságtalan. Az Óbuda Tsz- nél a cserepes virágok 80 szá­zaléka, a vágott virágok 30 százaléka alkalmas tőkés ex­portra. Természetesen biztató jelek is mutatkoznak már, neveze­tesen az, hogy az írószer Szö­vetkezet 8 gazdaságtalan ter­mékének gyártását beszüntet­te, s helyette 3 új gazdaságos termék gyártását kezdte meg. Az LSZV a múlt évben 30 féle termék tőkés kivitelét szüntette meg, s most ugyan­annyi új terméket exportál. Felkészülés A nehéz külkereskedelmi helyzetet érzik a vállalatok is, s éppen ezért igyekeznek megtenni mindent, hogy meg­felelő felkészüléssel vehesse­nek részt a versenyben. Az LSZV a feldolgozás növelése érdekében többek között meg­építette a vastagfonal és zsi­neggyártó üzemét, és a kiké­szítőgép rekonstrukciója után ma már a szövetek 40 száza­léka kap nemes kikészítést. Az Óbuda Tsz növelte a cserepes virágok exportját és csökkentette a gyökeres szeg­fűdugvány és a muskátli­dugvány arányát. Az Írószer Szövetkezet ugyancsak növelte a kis iro­dagépek exportját és meg­szüntette a gombgyártást. Kétségtelen, hogy a járás­ban működő gazdasági egysé­geknek nem könnyű a hely­zetük, de az biztos, hogy a helyes kereskedelmi szemlé­lettel, a termékszerkezet ará­nyos átalakításával, és főleg jó munkával ki tudják vé­deni azt a kihívást, amit a bonyolult külkereskedelmi helyzet ma szerte a világon tesz. Útfelújítás Üj aszfaltréteggel borítják Szentendrén a belső körutat. A munkála­tokat a héten kezdték el az Aszfaltútépítő Vállalat dolgozői Jobb irányifás Erősödjék a szövetkezeti demokrácia Szentendrén dolgozik a j Szentendrei Ipari Szövetke- ! zet, az Építőipari Szövetke­zet, a Szolgáltató Ipari Szö­vetkezet, valamint a Vas- és Kazánipari Szövetkezet. Azonkívül a Budaörsi Ve­gyesipari Szövetkezetnek és a Budai Építőanyagipari Szö­vetkezetnek egy-egy kihelye­zett telephelye van a város­ban. A városi párt-végrehajtóbi­zottság, május 17-én foglalko­zott a négy szövetkezet ed­digi tevékenységével. A múlt évi adatok szerint a szövetkezetek mintegy 1300 fős létszámmal dolgoztak és 255 millió forint termelési ér­téket hoztak létre. És még valami: a város iparában fog­lalkoztatottak egyharmadát a szövetkezeti szektorban dolgo- I zók teszik ki. Ez bármilyen I furcsán hangzik, mégis sok­sok munkaerőgond okozója. Iroda helyett lakás A szövetkezetek telepítésére az jellemző, hogy az Építő­ipari Szövetkezet, a Vas- és Kazánipari Szövetkezet, vala­mint a Kerámiaüzem a város Kőzúzó utcai ipartele- , pén már felépítette korszerű ; telephelyeit, de a Szentendrei loari Szövetkezet és a Szol­gáltató és Ipari Szövetkezet még mindig decentralizáltan, 25—30 telephelyen tevékeny­kedik. A Szolgáltató és Ipa­I ri Szövetkezetnél ez a szerteágazó hálózat érthető, de a SZISZ esetében már I nem. Ennél a szövetkezetnél már évek óta nem mozdul ! előre az új központi telephely i létesítése. Ezen a területen az ] előrelépés azért is indokolt volna, mert a szövetkezet évente félmillió forintot költ különféle bérleményekre, amelyeket ha felszabadíta­nák, eredeti funkciójuk sze­rint, lakásokként lehetne hasznosítani. Sajnos a város nem áll olyan jól, hogy egy ilyen lehetőséget elszalasz- szon. Hiszen van jó példa: az előbb említett két szövetkezet. De igyekszik a BÉBA is, mert még ebben az évben be­fejeződik a Kerámiaüzem át­telepítése a Kőzúzó utcába. A szövetkezeteknek nem­csak a szűkebb régiókban, te­hát a városban és járásban, hanem a megyehatárokon túl is van telephelyük, ami nem felel meg a város táv­lati céljainak. Éppen ezért a telephelyek minél korábbi koncentrálása: indokolt. Elszívó hatás A szövetkezeteknél foglal­koztatott fizikai és nem fizi­kai dolgozók aránya kedvező, de annál kedvezőtlenebb, hogy a szövetkezeti szektor­ban a fizikai dolgozók 5 szá­zaléka dolgozik csak kétmű- szakos munkarendben, s há­Összevonnak két iskolát Pedagógusértekezlet a pártbizottságon A városi iskolák igazgatói párttitkárai, úttörőcsapat ve­zetői a városi pártbizottságon, aktívaértekezleten tárgyalták meg a városi iskolahálózat korszerűsítésének tárgyi és személyi feltételeit Az értekezleten ott volt Ba­rát Endre, az MSZMP városi Bizottságának első titkára, Ma­rosvölgyi Lajos, a városi ta­nács elnöke, Mester Ernő, a pártbizottság propaganda és művelődési reszortfelelőse és Szabó Ferenc, a városi ta­nács művelődési osztályának vezetője. Barát Endre felszólalásában elmondta, hogy az 1979/1980- as tanévben már 1900 lesz a tanulók száma, ami a jelen­legi iskolai férőhelyek szá­ma miatt nagy feszültséget okozna. Éppen ezért jelent majd nagy előrelépést a Fel­szabadulás lakótelepen épülő új tizenhat tantermes iskola megnyitása. Az új tizenhat tanteremmel együtt, akkor már hatvanhat tanterme lesz a városnak, s ez már biztosí­tani fogja, hogy mindenütt bevezessék az egyműszakos oktatást. Szó volt arról is, hogy a Bajcsy-Zsilinszky és a Rákóczi úti iskolákat összevonják, s a jövőben Központi iskola né­ven fog funkcionálni. Az értekezleten elhatároz­ták, hogy május 25-ére, pén­tekre összehívják a kommu­nista pedagógusok értekezle­tét, ahol tájékoztatják majd őket a szervezéssel kapcsola­tos személyi változásokról, át­szervezésekről, s egyben meg­hallgatják a pedagógusok vé­leményét, javaslataikat. rom műszakos termelés egy­általán nincs. Ennek több káros követ­kezménye van. Az egyik: a szövetkezetek eszközeinek ki­használtsága alacsony, nem hatékony. A másik: károsan hat. ez a város munkaerőgaz­dálkodására, mert a több mű­szakban, korszerű berendezé­sekkel termelő gyárakból „el­szívja” a munkaerőt. Különleges terület a be­dolgozói réteg, amely töme­ges méretekben csak á szisz­nél létezik. A bedolgozók zö­me nő, s egy részük immáron két évtizede keresi így a ke­nyerét. Kiemelt szerep A szövetkezetek termelése és termékösszetétele négy • népgazdasági ágazat — a könnyűipari, a gépipari, az építőipari és az építőanyag­ipari — ágazatok alá tartozik, Yárosfejjesztgs szempontjából viszorít kiemelten fontos sze­repe van az Építőipari Szö­vetkezetnek. A váro3 V. ötéves tervében előírt 1046 új lakásból a szö­vetkezet épített fel 330-at. Ez ugyan lényegesen több, mint a szövetkezet által az előző tervciklusban felépített laká­sok száma, de kevesebb, mint a központi fejlesztési hitel felvételekor vállalt kötelezett­sége, mert 500 lakást kellett volna felépíteniük. Ezután a szövetkezeteknél folyó pártpolitikai munkát tárgyalták meg. A beszámoló utáni vitában a felszólalások alapján az fo­galmazódott meg, hogy a kö­vetelmények minden terüle­ten növekedtek, éppen ezért nem egyértelműen elégedett a párt-végrehajtóbizottság a szövetkezetek eddigi munká­jával. Még sok tartalék van, amelyek feltárása után sok­kal eredményesebb munkát tudnak majd végezni. A vég­rehajtó bizottság leszögezte, hogy a város határain kívül a jövőben nem kívánatos újabb telephelyek létesítése. A határozatba foglalták azt is. hogy erősíteni kell a szövet­kezeteknél a szocialista jelle­get, valamint javítani kell a nártszervezetek irányító mun­kájának színvonalát. A? oldalt írta: Karácsonyi István Fotó­Halmágyi Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom