Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-19 / 115. szám
1979. MÁJUS 19., SZOMBAT ap m'°«otv^eKBE Új MHSZ-klub alakult Lövész- és tartalékos szakosztállyal új MHSZ klub alakult a PEFÉM-r.él 27 fővel, és ezzel a klubok száma a járásban és a városban 24 lett. Az új PEFÉM MHSZ-klub a városi és járási honvédelmi versenyen már több értékes helyezést ért el, és a klub tagjai bekapcsolódtak a városért folytatott társadalmi munkába. Tájékozódási verseny Nemzetközi esemény színhelye lesz Pilisszentlászló község. Ma rajtol a csehszlovák, lengyel, NDK-beli és magyar nemzetközi tájékozódási verseny a községből. Az első nap, vagyis ma. a versenyzők 1000 méteres távon, 70 méteres szintemelké- déses pályán mérik össze erejüket, holnap viszont már 1800 méteres és 150 méter szintemelkedésű pálya lesz a küzdelem színtere. Tőkés export fokozása Alapvető gazdasági követelmények A párt Központi Bizottsága 1977. október 20-i határozata az 1979. évi népgazdasági terv legfontosabb feladataként fogalmazta meg a tőkés piacra irányuló kivitel dinamikus növelését, az import előző évi szinten tartása mellet. Ugyanakkor az MSZMP járási bizottsága 1978. június 28-i ülésén olyan határozatot hozott, amely előírta az export-termékszerkezet átalakítását, a gazdaságos export arányának növelésével, a tőkés import csökkentését, a technikai színvonal javítását és a nettó devizahozam emelését. Az MSZMP járási bizottArcok a járásból A társadalmi tanácselnök Ötvenöt éves. S ahogy az öreg erdőnek van „fiatalos” része, úgy fiatal ma is Csu- pőrt Sándor erdész, Pilisszent- 'T.ászló társadalmi tanácselnöke. Pedig sokat próbált, az élet viszontagságaival gyakran találkozó élete volt, s ma is két hivatása, munkája van. Itt is, ott is helytállni, bizony nem könnyű. A Pilisi Parkerdőgazdaság útfenntartási munkáinak vezetője, s társadalmi tanácselnök a faluban. Egy híján száz kilométer szilárdburkolatú út karbantartása, és 980 lélek ügyes-bajos dolgainak intézése a napi munkája. Sok ez, vagy kevés? Pilisszentlászló községgel még a háború alatt ismerkedett meg, mert 1943. január 1- én, mint erdészgyakornok kezdte el dolgos életét az akkori erdőgazdaságnál. Látta ő akkor is, szinte naponta a mai tanácsházát, az akkori jegyzői hivatalt, de csak kívülről. Most természetesen belülről is. Néha naponta. Furcsa a világ. Mozog. Forog. — Napjainkban a lakosság — mondja jókedvvel — ismeri jogait, kötelességeit. Tudja, hogy ügyes-bajos dolgaival a tanácshoz kell jönnie. Jön is. Ha puha a kenyér azért, ha meg száraz, akkor azért. Régen?. .. Az más világ volt. Csak akkor ment az ember a jegyző hivatalába, ha idézték. Akkor is szorongva. Ma önként jönnek, és azt hiszem, ez a természetes. Csuport Sándor kora reggeltől délutánig az erdőt járja, kormányozza embereit. Délután pedig a tanácsházán irányítja a község életét. ~Va- jon hogyan telik el a társadalmi tanácselnök, az erdész egy napja? Hajnali 4.30_kor kel, 5.25- kor indul Visegrádra, ahol az egyik hivatala van. Hat órakor kezdi munkáját, ami délután négyig tart. Dolgozótársad akkor hazaindulnak, ő másik munkahelye felé megy, kapcsolatot tartani az állami szervekkel, panaszokat kivizsgálni, elbírálni és a tanács építési munkáit kézben tartani. — Nem sóik ez egy embernek? — Nem! Az ember úgyis csak annyit végez, amennyit bír. Én ... ennyit bírok. Csuport Sándor arca mindig mosolygós, beszéde nyugodt. Kiegyensúlyozott, derűs természet. Honnan az ereje mindehhez? Latolgatjuk, boncolgatjuk a kérdést, s csak úgy mellékesen megjegyzi: — Húsz évig az erdőben, a Sikároson. Az kemény élet volt. Tudom, szép kívülről az erdő, de más benne élni. Kiállítócsarnok amatosan építik Budakalászon a Hermész új kiállltócsarnokút. Jelenleg az épület oldalfalait panelekkel burkolják __________ sá ga most ismét megvizsgálta négy gazdasági egység, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat, az Írószer Szövetkezet a Háziipari Szövetkezet és az Óbuda Tsz tevékenységét, s megállapította, hogy ez a négy gazdasági egység adja a járás tőkés exportjának 94 százalékát. Egyensúlytalan mérleg Noha határozat van, a tőkés import mégsem csökkent a kívánt mértékben, sőt néhol emelkedett is. Ennek oka részben a hazai alapanyagok nem mindig kielégítő minősége, de a kooperációs fegyelem lazasága is. Kedvező viszont az, hogy az Óbuda Tsz és a HISZ csak gazdaságos termékeket exportál. Kedvezőtlen, hogy az LSZV tőkés exportra szállított termékeinek 53,7 százaléka veszteséges, gazdaságtalan. így bizony a mérleg egyensúlytalan. A vállalatoknak, a szövetkezeteknek sokkal határozottabban kell törekedniök a tőkés export fokozására, főleg a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál és az írószer Szövetkezetnél. Ugyanakkor külön figyelemmel kell foglalkozni a tőkés import felhasználás csökkentésével. Ezek pedig olyan alapvető követelmények, amelyek betartása nélkül, a mai bonyolult külkereskedelmi helyzetben egyetlen cég sem létezhet. Biztató jelek A piaci igényekhez való alkalmazkodás, valamint az export lehetőségének megjavítása egyaránt megköveteli a rugalmas termékszerkezetváltoztatást. Az LSZV-nél például termékeinek 32 százaléka jó intézkedésekkel gazdaságossá tehető, és termékeinek 31 százaléka megszüntetendő, mert gyártásuk gazdaságtalan. Az Óbuda Tsz- nél a cserepes virágok 80 százaléka, a vágott virágok 30 százaléka alkalmas tőkés exportra. Természetesen biztató jelek is mutatkoznak már, nevezetesen az, hogy az írószer Szövetkezet 8 gazdaságtalan termékének gyártását beszüntette, s helyette 3 új gazdaságos termék gyártását kezdte meg. Az LSZV a múlt évben 30 féle termék tőkés kivitelét szüntette meg, s most ugyanannyi új terméket exportál. Felkészülés A nehéz külkereskedelmi helyzetet érzik a vállalatok is, s éppen ezért igyekeznek megtenni mindent, hogy megfelelő felkészüléssel vehessenek részt a versenyben. Az LSZV a feldolgozás növelése érdekében többek között megépítette a vastagfonal és zsineggyártó üzemét, és a kikészítőgép rekonstrukciója után ma már a szövetek 40 százaléka kap nemes kikészítést. Az Óbuda Tsz növelte a cserepes virágok exportját és csökkentette a gyökeres szegfűdugvány és a muskátlidugvány arányát. Az Írószer Szövetkezet ugyancsak növelte a kis irodagépek exportját és megszüntette a gombgyártást. Kétségtelen, hogy a járásban működő gazdasági egységeknek nem könnyű a helyzetük, de az biztos, hogy a helyes kereskedelmi szemlélettel, a termékszerkezet arányos átalakításával, és főleg jó munkával ki tudják védeni azt a kihívást, amit a bonyolult külkereskedelmi helyzet ma szerte a világon tesz. Útfelújítás Üj aszfaltréteggel borítják Szentendrén a belső körutat. A munkálatokat a héten kezdték el az Aszfaltútépítő Vállalat dolgozői Jobb irányifás Erősödjék a szövetkezeti demokrácia Szentendrén dolgozik a j Szentendrei Ipari Szövetke- ! zet, az Építőipari Szövetkezet, a Szolgáltató Ipari Szövetkezet, valamint a Vas- és Kazánipari Szövetkezet. Azonkívül a Budaörsi Vegyesipari Szövetkezetnek és a Budai Építőanyagipari Szövetkezetnek egy-egy kihelyezett telephelye van a városban. A városi párt-végrehajtóbizottság, május 17-én foglalkozott a négy szövetkezet eddigi tevékenységével. A múlt évi adatok szerint a szövetkezetek mintegy 1300 fős létszámmal dolgoztak és 255 millió forint termelési értéket hoztak létre. És még valami: a város iparában foglalkoztatottak egyharmadát a szövetkezeti szektorban dolgo- I zók teszik ki. Ez bármilyen I furcsán hangzik, mégis soksok munkaerőgond okozója. Iroda helyett lakás A szövetkezetek telepítésére az jellemző, hogy az Építőipari Szövetkezet, a Vas- és Kazánipari Szövetkezet, valamint a Kerámiaüzem a város Kőzúzó utcai ipartele- , pén már felépítette korszerű ; telephelyeit, de a Szentendrei loari Szövetkezet és a Szolgáltató és Ipari Szövetkezet még mindig decentralizáltan, 25—30 telephelyen tevékenykedik. A Szolgáltató és IpaI ri Szövetkezetnél ez a szerteágazó hálózat érthető, de a SZISZ esetében már I nem. Ennél a szövetkezetnél már évek óta nem mozdul ! előre az új központi telephely i létesítése. Ezen a területen az ] előrelépés azért is indokolt volna, mert a szövetkezet évente félmillió forintot költ különféle bérleményekre, amelyeket ha felszabadítanák, eredeti funkciójuk szerint, lakásokként lehetne hasznosítani. Sajnos a város nem áll olyan jól, hogy egy ilyen lehetőséget elszalasz- szon. Hiszen van jó példa: az előbb említett két szövetkezet. De igyekszik a BÉBA is, mert még ebben az évben befejeződik a Kerámiaüzem áttelepítése a Kőzúzó utcába. A szövetkezeteknek nemcsak a szűkebb régiókban, tehát a városban és járásban, hanem a megyehatárokon túl is van telephelyük, ami nem felel meg a város távlati céljainak. Éppen ezért a telephelyek minél korábbi koncentrálása: indokolt. Elszívó hatás A szövetkezeteknél foglalkoztatott fizikai és nem fizikai dolgozók aránya kedvező, de annál kedvezőtlenebb, hogy a szövetkezeti szektorban a fizikai dolgozók 5 százaléka dolgozik csak kétmű- szakos munkarendben, s háÖsszevonnak két iskolát Pedagógusértekezlet a pártbizottságon A városi iskolák igazgatói párttitkárai, úttörőcsapat vezetői a városi pártbizottságon, aktívaértekezleten tárgyalták meg a városi iskolahálózat korszerűsítésének tárgyi és személyi feltételeit Az értekezleten ott volt Barát Endre, az MSZMP városi Bizottságának első titkára, Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnöke, Mester Ernő, a pártbizottság propaganda és művelődési reszortfelelőse és Szabó Ferenc, a városi tanács művelődési osztályának vezetője. Barát Endre felszólalásában elmondta, hogy az 1979/1980- as tanévben már 1900 lesz a tanulók száma, ami a jelenlegi iskolai férőhelyek száma miatt nagy feszültséget okozna. Éppen ezért jelent majd nagy előrelépést a Felszabadulás lakótelepen épülő új tizenhat tantermes iskola megnyitása. Az új tizenhat tanteremmel együtt, akkor már hatvanhat tanterme lesz a városnak, s ez már biztosítani fogja, hogy mindenütt bevezessék az egyműszakos oktatást. Szó volt arról is, hogy a Bajcsy-Zsilinszky és a Rákóczi úti iskolákat összevonják, s a jövőben Központi iskola néven fog funkcionálni. Az értekezleten elhatározták, hogy május 25-ére, péntekre összehívják a kommunista pedagógusok értekezletét, ahol tájékoztatják majd őket a szervezéssel kapcsolatos személyi változásokról, átszervezésekről, s egyben meghallgatják a pedagógusok véleményét, javaslataikat. rom műszakos termelés egyáltalán nincs. Ennek több káros következménye van. Az egyik: a szövetkezetek eszközeinek kihasználtsága alacsony, nem hatékony. A másik: károsan hat. ez a város munkaerőgazdálkodására, mert a több műszakban, korszerű berendezésekkel termelő gyárakból „elszívja” a munkaerőt. Különleges terület a bedolgozói réteg, amely tömeges méretekben csak á szisznél létezik. A bedolgozók zöme nő, s egy részük immáron két évtizede keresi így a kenyerét. Kiemelt szerep A szövetkezetek termelése és termékösszetétele négy • népgazdasági ágazat — a könnyűipari, a gépipari, az építőipari és az építőanyagipari — ágazatok alá tartozik, Yárosfejjesztgs szempontjából viszorít kiemelten fontos szerepe van az Építőipari Szövetkezetnek. A váro3 V. ötéves tervében előírt 1046 új lakásból a szövetkezet épített fel 330-at. Ez ugyan lényegesen több, mint a szövetkezet által az előző tervciklusban felépített lakások száma, de kevesebb, mint a központi fejlesztési hitel felvételekor vállalt kötelezettsége, mert 500 lakást kellett volna felépíteniük. Ezután a szövetkezeteknél folyó pártpolitikai munkát tárgyalták meg. A beszámoló utáni vitában a felszólalások alapján az fogalmazódott meg, hogy a követelmények minden területen növekedtek, éppen ezért nem egyértelműen elégedett a párt-végrehajtóbizottság a szövetkezetek eddigi munkájával. Még sok tartalék van, amelyek feltárása után sokkal eredményesebb munkát tudnak majd végezni. A végrehajtó bizottság leszögezte, hogy a város határain kívül a jövőben nem kívánatos újabb telephelyek létesítése. A határozatba foglalták azt is. hogy erősíteni kell a szövetkezeteknél a szocialista jelleget, valamint javítani kell a nártszervezetek irányító munkájának színvonalát. A? oldalt írta: Karácsonyi István FotóHalmágyi Péter