Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-13 / 110. szám
6 Z'^rzr -4/Pf W v/wifcro 1979. MÁJUS 13-, VASÁRNAP Razzia Kákán Zugfőzdések tündöklése és... „Kókán most átok ül, s forr a vér az emberekben” — mormogta maga elé a Felsővásártéren egy öreg, miközben sorra vette a falu szomorúan nevezetes napjait. Tavaly kora ásztól életveszélyes késelés, öngyilkosság, rablás, verekedés *s két gyilkosság színhelye volt a község, s a bűncselekmények majd mindegyike alkoholgőzös hétvégekre esett. A nemrégiben öt év szigorított börtönre ítélt László Jánosban például azon a decemberi vasárnap esitén, amikor féltékenységében halálra rugdosta falubelijét, egy kancsó bor „dolgozott”. Az átokról beszélő öreg mégis békén hagyta a szeszt. Ittak errefelé korábban is épp eleget — gondolhatta. Magyar falut az alkohol persze nem kerül el sehol sem, de Kóka mégsem egyszerűen ivós hely. A község hosszú esztendők óta az illegális szeszszakma megyei központja, ahogy Kecel BácsrKiskunban, vagy Rezi Vasban. A titokban főzött kó- kai pálinkából nemcsak a falubeliek isznak, de jut Dány- ba. Zsámbokra. s a messzibb falvakba, sőt néhányan vonattal — ahol szintén mérik — behordják munkahelyükre is, a fővárosba. A gyanakvás szelleme Agakat eibáló szeles tavaszi reggelen RR-es pénzügyőr Zsigulik vesztegelnek a felső- sülyi elágazásnál. A nyárfás út torkolat a kókai pálinka- razziák „startvonala”. Itt, a falutól 10—12 kilométerre beszélik meg közös akcióik taktikai részleteit a megye és a ceglédi zöld egyenruhások. Kókai ember, aki nyomban vinné a hírt, hogy „jönnek a fináncok”, erre már nemigen téved. A százados kezében kockás füzetlap, a legutolsó névtelen levél, amit a Mező Imre úti parancsnokságra írtak. Tizenhat állítólagos zug- főzdés címe mellett, az ismeretlen levélírók nem ritka precizitásával útbaigazító megjegyzések is találhatók: „a cájg a garázsban”, „a tanyáján főzi”, „a kocsmárosnak adja el”... Az ilyen névtelen levelek nemegyszer valótlannak bizonyulnak, mégis a Pénzügyőrségnek az adatok ellenőrzéséig komolyan kell venni tartalmukat, mert a jóhiszemű bejelentők sem véletlenül őrzik meg anonimitásukat. Az emberek — aligha alaptalanul — tartanak a feketézők bosz- szújától, a megveretéstől vagy éppen a bevádolástól. Mert az inkognito adta biztonságot a zugfőzdések is kihasználják, s ezen az áprilisi razzián később néhány házban talán nem is alaptalanul mondogatták: „meglehet, hogy pont az főzi legjobban, aki a feljelentgetéseket írta” ... így ivódik az emberekbe mind mélyebben az ilyen pálinkás vidékeken a gyanakvás szelleme, midőn ördögi körben egymást vádolják a mamutjövedelmeken joggal felháborodó helybeliek, a feketézők és a tisztességes boldogulás láttán is sápítozó irigyek. A levél pedig — amelynek természetrajzában kissé elmerültünk — időközben a parancsnok zsebébe került, s a három fehér autó nyolc pénzügyőrrel elindult Kóka felé. Arnyékbokszol ás ? A falu főutcáján egy új, emeletes ház mellett kissé lelassít a kocsi. E frissen húzott falak alatt titkos pálinkafőző pincére bukkant még tavaly a százados és csoportja, nem- , sokkal később pedig ugyanők egy kókai tyúkól hátsó álfala mögött fedeztek' fel szeszlepárlókat. A felderítés az ilyen bravúrok ellenére időnként mégis az ámyékbokszolásra hasonlít. A feketézők a zugpá- linkázás terjedésével mind ravaszabbak, sokan kihúzódtak már a tanyákra és a szőlőskunyhókba, ahova csak nehezen vergődik el a pénzügyőr Zsiguli. Zám Tibor Szeszmesterek című szociográfiája szerint csak minden ötödik zug- I főzdést tudják pálinkázáson I rajtakapni a rendőrök, vagy pénzügyőrök, és minden illegálisain kifőzött tíz hektónyi szeszből csupán két-három liter kerül lefoglalásra. Túlzás volna tehát azt állítani — jegyzi meg kesernyésen Zám —, hogy az államhatalom komoly veszélyt jelent a minden országrészt behálózó „szesz- szindikátusra”. A helyi tanácsoknak bár feladatuk, sőt az adózás folytán érdekük is lenne a beavatkozás, mégis a választókkal való békesség kedvéért inkább nem zavarják a feketézők köreit, a rendőrök pedig többnyire egészen mással vannak elfoglalva. A pénzügyőrök alkalmankénti maximum 10 ezer forintos bírsággal és a tör- vénvházak nem sokkal súlyosabb szankciói viszont kevéssé rendítik meg a feketézőket S itt most elsősorban nem a büntetések enyheségéről van szó. A szeszüzlet csábítása különösen az utóbbi évek sorozatos áremelkedéseivel oly hatalmassá nőtt, hogy egyedül büntető jogszabályokkal — a piaci viszonyok megváltoztatása nélkül — kilátástalannak látszik a feketézés elleni harc. Fáin cájgok mesterei A parazita módon terjeszkedő illegális szeszszakma több községben érdekkörébe vonta a helyi kereskedőket, s azóta a boltosok éjszaka szolgálják ki a feketézőket, az utóbbi időben azonban néhány zugfőzdés gátlástalan maga- biztossággal fényes nappal, teherautóval fuvaroztatja házához mázsaszámra a cukrot A pénzügyőrök eddigi legnagyobb kókai zsákmányánál 381 liter törkölypálinkán és két lepárlókészüléken kívül nyolc és fél mázsa kristály- cukor került elő. S a boltosok mellett a fekete szesziparhoz maszek mesterek is kapcsolódnak. Évekkel ezelőtt megfigyelték már kz egyenruhások, hogy a pálinkás vidékek főzőkészülékei — akár a mostani razzián elkobzott vörösréz üstsisakból, szeszp áracsőb 51, öt- venliteres üstből és kéthektós vashordóból álló cájg — nem kontármunkák. A felszereléseket feltehetően egy-két környékbeli kisiparos „gyártja”, s e fáin készülékekből a vállalkozók mindjárt kettőt csináltatnak, hogyha az egyikkel lebuknak, időveszteség nélkül tovább párolhassanak a másikkal. A kereskedelemben, a’ kisiparon és az egyre virágzóbb bögrecsárda-hálózaton túl az illegális szeszszakma megkörnyékezte a vendéglátóipart isi A kókai razzián egy gebi- nes presszóvezető lakásán két marmonkanna házi pálinkát találtak, ez azonban a tiltott főzésen kívül még nem bizonyít semmit sem —, az viszont tény, hogy legutóbb Cegléd- bercelen értek tetten egy kocs- márost, amint feketén vett italt adott el. Monopóliumlovagok A hektószámra forgalmazó zugfőzők és bögrecsárdások csekély munkával szerzett tetemes jövedelmükkel nem véletlenül irritálják a közvéleményt. Nem egy emeletes házra, mint busás hasznuk tár- gyiasulására és szabad feke- tézésük szimbólumára néznek megyeszerte az emberek. Mindenki látja, hogy a zugiárusok saját hasznukra ügyeskedik ki az állami szeszmonopóliu- mot, amely hatalmassá tette az alkohol ára és értéke közötti különbözetet, de nem pár ezer seftelő, hanem közcélok fedezése érdekében. Ám ez csak szépen hangzó elv, amelynek gazdasági és jogi feltételeit az állaimnak meg is kell teremtenie, mert különben továbbra is egy-egy szolid feketéző — amint Zám Tibor kiszámította —, két-három heti munkával megkeresheti azt az összeget, amennyiért egy jól kavilifikálf szakmunkás dolgozik egy éven át. Babus Endre ■ Határidő: 1980 Minden a helyére fog kerülni Óbudán épül már a megyei KÖJAL-székház Egy helyszín: „Budapest, Stáhly utca 7. Rideg-szürke, egyemeletes épület. A Pest megyei KÖJÁL jelenlegi „székháza”. A Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházának tulajdona. Csak albérlő itt a KÖJÁL. Méghozzá nem egyedül; a Pest megyei Ideggondozó Intézet, a Rókus Kórház nővérszállása, műszaki osztálya, gondnoksága, s hat itt lakó család osztozik a házon”. Ezt írtuk márciusban a megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás dolgozóinak munkakörülményeiről szóló cikkünkben, melyen hírül adta: új KÖJÁL-székházat épít Pest megye. Vasbeton a váz Egy másik helyszín: Óbuda, Váradi utca 43. Vasrácshalmok, deszkák, acéllemezek, vaskos csavarok, betonkeverő, síneken gördülő két jókora daru. Odébb fabarakk, oldalán tábla hirdeti: Pest megyei KÖJÁL-székház. Az alagsor vázszerkezete, födémé kész. Már a földszinten dolgoznak a kivitelezők, a Középületépítő Vállalat munkásai. Echlinger Vendel művezető magyarázza: — Gyorsan szerelhető, s számtalan sokszor felhasználható a Scanform zsaluszerkezet. Vakolni sem kell utána, mert sima felületű fémlapok közé öntjük a betont. Ezzel az eljárással készül az épület pillérváza, födémé, s a támfalak is. A homlokzat a már kész szerkezetre utólag kerül, vasbeton paneA homlokzat terve Egy kisebb cájg — lefoglalás előtt. Barcza Zsolt felvételei lekből. A közfalak gipszkartonból lesznek. — Nem kevés a tennivallónk. A 494 cölöpön álló épület szintenként 750 négyzetméteres alapterületű lesz, s változó t— három—ötszintes — magasságú. Most harmincán dolgozunk itt, például négy vasbetonszerelő és tizenkilénc szerkezetszerelő. Csak egyetlen számot a munka méretéről : kétezer köbméternyi a vázszerkezetbe kerülő betonmennyiség ... Polgár Edit termelési ügyintéző: — Nemcsak a végső határidő — ez 1980. december 31. — fontos. Az építésvezetőség Felszabadulás szocialista brigádja és a Kovács László vezette vasbetonszerelő, valamint a Kis László vezette szerkezetezerelő kollektíva szocialista szerződést kötött. Az épületszerkezet elkészítésének határideje eredetileg ez év november vége, s hogy előbb befejezhessük, részhatáridőket is megállapítottunk: a pince födémé május 1-ére, a második emelet feletti födém augusztus 20-ra, az ötödik emelet feletti pedig november 7-re el keld készüljön. Jól állunk: a pincefödém még április utolsó hetében teljesen a helyére került... A régi és az új Még áll a régi székház, dolgoznak benne, de épül az új, dolgoznak rajta. Érdemes tüzetesebben is megvizsgálni: mi minden változik majd meg, ha a KÖJÁL-szakemberek birtokba veszik ez utóbbit. A mostani II irodában — ezeket lakásokból alakították ki — hatvankilencen dolgoznak, szűkösen szorongva. A KÖJÁL többi munkatársa, a 41 orvos, laboráns, vegyész- mérnök, biológus a szakmai jellegű vizsgálatokat nem is a Stáhly utcában, hanem más országos intézetekben végzi el. így a higiénés részleg és a laboratóriumi részleg kettészakadt Soká tart, míg az adatok egyiktől a másikig juttJst és üstsisak utolsó útja. Irány a MEH-telep! T Munkaügyi viták A munkaidő megállapításáról Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet üzletét házaspár vezette. A férj volt az üzletvezető, felesége a helyettese. Több éves munkaviszonyukat nemrég felmondással megszüntették, mire elmaradt munkabérük megfizetéséért előbb a munkaügyi döntőbizottsághoz fordultak, majd amikor ott elutasították őket, pert indítottak. Keresetükben arra hivatkoztak, hogy havi munkaidejüket a tsz a törvényes mértéket meghaladóan szabta meg, de túlóradijat nem fizetett. Ezenkívül nekik kellett takarítaniuk is, de ezért sem kaptak semmit. A munkaügyi bíróság a keresetnek csak annyiban adott helyt, hogy a takarítás díját megítélte, további követelésüket azonban elutasította. A jogerős ítélet azon rendelkezése ellen, amellyel a túlmunka megfizetésére irányuló kérelmet elutasította, a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt. — Az óvás alapos — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A házaspárral kötött munkaszerződés szolgálati idejüket jogszabálysértően állapította meg havi kétszázhetven órában. Bár jogszabály ezt lehetővé teszi, de nem rendszeresen és nem az év minden hónapjában. A házaspár törvényes munkaideje az évi kétezerötszáz órát nem haladhatta volna meg. Ezzel szemben háromezer-kétszáznegyven munkaórát teljesítettek, tehát jogosan állították, hogy túlóráztak. A szövetkezet a havi munkaidő megállapításánál akkor járt volna el helyesen, ha a nagyobb forgalmú hónapokban azt havi kétszázhetven órában határozza meg, de egyes hónapokban ennél lényegesen kevesebben, azaz úgy, hogy a teljesített munkaórák száma a heti 48 órás törvényes munkaidőt ne haladja meg. — Tévedett tehát a munkaügyi bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a házaspár nem túlórázott — hangzik tovább a határozat. A munkaügyi bíróságnak tételesen tisztáznia kellett volna, hogy mindegyikük hány túlórát teljesített és ezért milyen ellenérték illeti meg őket. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletének azt a rendelkezését, amellyel a túlóradíj kifizetésére irányuló keresetet elutasította, hatályon kívül helyezte és a bíróságot ebben a vonatkozásban új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. nak, s bonyolult a belső ügy*' intézés útja. Meddő próbálkozás lenne, ha számokban akarnánk kifejezni, megmérni a Pest megyei KÖJÁL 110 dolgozójának munkáját. De ha csupán azt tekintjük, hogy végeznek a környezet csaknem minden tényezőjére vonatkozó vizsgálatot, s elemzések sorának vetik alá az embertől származó vizsgálati anyagokat, akkor a legszerényebb számítás szerint is csak százezrekben mérhető évente a laboratóriumi analízisek száma. Ezek közül csupán kettőt: tavaly több mint nyolcezer volt a munkaegészségügyi, s ötször ennyi a vízvizsgálatok mennyisége. A mostani munkakörülmények ismeretében tehát semmiképp sem érthetetlen, ha a feladatokhoz képest kevésnek tartják a KÖJÁL vezetői a megye mai lehetőségeit, s erre hivatkozva mondják: csak a legfontosabb, legalapvetőbb vizsgálatokat végezhetik el, s az igényeknél jóval kevesebb a laboratóriumi elemzés. Ésszerű elosztás Az új székházban a korábbinál több, 186 KÖJÁL-szak- ember dolgozik majd. Hogy munkájuk hatékonyabb lehessen, az intézetben egymás mellett alakítják ki az egyes osztályok — például a település-egészségügyi, vagy munkaegészségügyi osztály — higiénés és laboratóriumi részlegeit, s megszüntetik a még ma is fennálló széttagoltságot. Nem lesz tehát akadálya annak, hogy az orvos, a laboráns, a biológus, a vegyész- mérnök a szó szoros értelmében csoportmunkával oldja meg feladatát. Még április közepén elkészült a terv: milyen műszerek, felszerelési tárgyak kerüljenek az új székházba. Csupán az ötezer forintnál drágább vizsgálóeszközökre és gépekre 13 millió forintot szánnak, s ugyanennyit a fogyóeszközökre. Ezúttal módot kerítettek arra is, hogy olyan műszereket vásároljanak, amelyeket több osztály laboratóriumai is használhatnak, s így gazdaságos a megvételük. De ami ennél is fontosabb: az előrelátás, a jó munka- szervezés. Az új intézet legelső emeletén lesznek a vizsgálati állatok ketrecei, földszintjét úgy alakítják ki, hogy á fertőzőanyagok átvételére szolgáló dejektórium külön bejárattal nyíljon, hogy a foglalkozási betegség gyanújával belgyógyászati vizsgálatra jövőknek ne kelljen emeletet mászniuk, s hogy funkcionális egységet alkossanak a különböző munkahelyek az egyes emeleteken. Az új óbudai KöJÁL-szék- háznak mihamarább el kell készülnie. Tudják ezt a közegészségügyi dolgozók, s az építők is. De aligha akad ma ember Pest megyében, aki másként vélekedne. Mert az egyre fejlődő ipar és mező- gazdaság, a dinamikusan növekvő népesség a KÖJÁL feladatait is gyarapítja. Egészségünk védelme, a járványok megelőzése pedig mindany- nyiunk érdeke. Vasvári G. Pál ♦ * á A
